Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-02 / 32. szám, hétfő

AHETEVES TERV a kommunista holnap ragyogó távlata Az SZKP XXI. kongresszusának külföldi visszhangja LONDON Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak elnöke, az SZKP XXI. kongresz­szusán résztvevő küldöttség vezetője a Daily Workerben megjelent cikké­ben hangsúlyozza, hogy N. Sz. Hrus­csov kongresszusi beszámolója fontos határkő a munkásmozgalom történe­tében. Az SZKP XXI. kongresszusának nemzetközi jelentőségével kapcsolat­ban Pollitt kijelenti: „A brit kon­zervatív és munkáspárt tagjai súlyos hibát követnek el, ha nem értik meg, mi történik ezen a kongresszuson, ha nem értik meg azokat a grandió­zus célokat, amelyeket a kommunista párt az egész szovjet nép hatalmas támogatásával tűzött ki." PEKING A kínai sajtó továbbra is nagy fi­gyelmet szentel az SZKP XXI. kong­resszusának. Általában megállapítják, hogy a kongresszus valamennyi szo­cialista ország népeit, az egész ha­ladó emberiséget újabb erőfeszítésre sarkallja a békéért vívott harcban. A Tie-fang Csüng című lap azt írja. hogy a hétéves tervben az em­berek nemcsak a Szovjetunió hatal­mának mérhetetlen megszilárdítását látják, hanem a kommunista holnap ragyogó távlatait is. Míg a Szovjet­unió azért versenyez, hogy megelőz­ze az Amerikai Egyesült Államokat, Kína versenyben van azért, hogy megelőzze Nagy-Britanniát A tőkés országokkal versenyben állanak to­vábbi szocialista országok is, ame­lyek minden téren fejlesztik nép­gazdaságukat. A szovjet hétéves terv teljesítése után a szocialista tábor országaira esik majd a világ ipari termelésének több mint fele. A Szovjetunió — hangsúlyozza a lap — a kínai nép számára mindig dicsőséges példakép volt A Szovjet­unióhoz és a szocializmus többi or­szágaihoz fűződő egységének további szilárdítását a kínai nép fő interna­cionális kötelességének tartja. ULAN BÁTOR Az SZKP rendkívüli XXI. kongresz­szusa a mongol sajtó figyelmének középpontjában áll, amely behatóan kommentálja a kongresszus lefolyá­sát. Az Unen című lap vezércikkében kiemeli, hogy a mongol nép épp úgy, mint az egész világ haladó emberi­sége a Szovjetunió népgazdaságfej­lesztési hétéves tervére, mint a szov­jet békés külpolitika újabb ragyogó példájára tekint Valamennyi lap közli azokat az üdvözlő táviratokat, amelyeket az SZKP XXI. kongresszusához az ipar­vállalatok munkásai, a pásztorok és a mongol értelmiség tagjai küldöt­tek. A táviratok a mongol nép mély háláját fejezik ki a szovjet népnek és az SZKP-nak azért a testvéri se­gítségért, amelyben Mongoliát a szo­cializmus építésében részesítették. TOKIÓ Unno, a Dzsidsi hírügynökség fő­szerkesztőhelyettese N. Sz. Hruscsov­nak, az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolójával kapcsolat­ban azt írja, hogy „a népnek meg­mutatja az ország fejlődésének vilá­gos útját és jól megindokolt tézise­ket tartalmaz." A nyugati táborban olyan hangok hallatszanak - írja a továbbiakban Unno — hogy „ha a Szovjetunió tel­jesíti népgazdasága fejlesztésének óriási tervét, akkor követni fogják Ázsia, a Közép- és a Közel-Kelet kevésbé fejlett országai is. A hét­éves terv — hangsúlyozza Unno — nemcsak békés felhívás a Nyugat számára, hanem reális alapot szol­gáltat az erőviszonyok megváltozta­tására a világ porondján." Régi bolsevikok levele az SZKP XXI. kongresszusához Moszkva (ČTK) - Az f.7,KP 249 régi tagja a moszkvai kongresszus­hoz levelet intézett, amely oen kife­jezi azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép a párt által kitűzött fel­adatokat, nemcsak teljesíti, hanem túl is szárnyalja. A levélben, amelyet február 1-én közölt a moszkvai Pravda, a régi bolsevikok kiemelik azokat az óriási sikereket, amelyeket a Szovjetunió kommunista pártja ve­zetésével a XX. kongresszus óta el­telt három év folyamán ért el. A le­vél rámutat, hogy a párt mégjobban megacélozta sorainak eszmei és szer­vezeti egységét, a szovjet társadalom még nagyobb erkölcsi és politikai felzárkózását biztosította és megszi­lárdította tekintélyét a széles nép­tömegekben. WSSJ///////////////////////^^^^ Szhvákia 1959. évi gazdasági programja (Folytatás az 1. oldalról) vábbi részében részletesen foglalko­zott a népgazdaság egyes ágazatai­nak feladataival. A terv az ipari ter­melés volumenjét tekintve feladatul tűzi ki 1959-ben az előbbi esztendő szintjéhez viszonyítva a termelés 12.2 százalékos emelkedését. A ko­hászatban és az ércbányászatban a gépipartól eltérően a termelés növe­kedését főleg új kapacitások üzem­beállítása útján érjük el. A vegyi­iparban 1959-ben is a fejlesztés fő feladata a beruházási építkezés. A Megbízottak Testülete által irá­nyított ipar termelése a terv sze­rint az 1958-as szinthez viszonyítva 8,2 %-kal lesz magasabb. A terv az építkezési anyagok termelésében megszabja az új, progresszív ter­mékfajták gyártásának gyors fejlesz­tését a kapacitás jobb kihasználá­sával, főleg az utóbbi években ren­deltetésének átadott üzemek kihasz­nálásával. Szlovákia gazdaságának fejleszté­sében kulcsjelentőséget nyernek az építészet feladatai, ami különösen a harmadik ötéves tervben dombo­rodik majd ki. Ezen feladatok közül legjelentősebb a Kelet-Szlovákiai Kohóművek felépítése, amivel gya­korlatilag megoldódik egész Kelet­Szlovákia fejlesztése. A közsükségleti cikkeket gyártó és az élelmiszeriparban enek az esz­tendőnek legfontosabb feladata to­vábbra is a termékek minőségének tökéletesítése, a hazai és az impor­tált nyersanyagok jobb felhasználá­sa. Az 1959. évi terv igényes felada­tokat állít a mezőgazdaság elé. 1958­hoz viszonyítva 70 ezerrel kell nö­velni a szarvasmarhaállományt, míg tavaly az előző évhez viszonyítva csak 28 ezerrel növeltük. A beruházási építkezés terén az idei terv a második ötéves tervnél gyorsabb ütemű fejlesztést bizto­sit. Az állami építkezésekre fordí­tott összeg 8,5 milliárd korona lesz. Ezenkívül számításba jön további 13 építkezés 91 millió korona értékben. A szlovákiai építés volumenjének általános emelkedése a második öt­éves tervhez viszonyítva főleg a decentralizált építkezés útján való­sul meg. A terv ezen a szakaszon 5566. millió korona értékű építke­zésre számít. Az 1959. évi terv szerint Szlová­kiában 35 566 személlyel növekedik az alkalmazottak zsáma. 1953-tól Szlovákiában ez a legmagasabb ará­nyú növekedés. Az új munkalehető­ségek lényeges része az anyagi ter­melésben lesz. A terv számít a lakosság életszín­vonalának továbbemelkedésére mind a személyi, mind pedig a társadalmi fogyasztás terén. A személyi fogyasz­tás növekedését elősorban a kiskeres­kedelmi forgalom emelkedése szabja meg, amely ebben az évben a ta­valyi esztendőhöz viszonyítva 5,3%­kal magasabb lesz. Az életszínvonal emelkedése szem­pontjából nagy jelentőségű a la­kásalap felújítása és kibővítése. A terv szerint. 1128 millió koronát fordítunk az állami lakásépítkezésre és a települések komplex Kiépítésére. A családi házak egyéni építése ke­retében a terv szerint 16 700 családi ház épül fel. Majling elvtárs beszámolója záró­részében hangsúlyozta, hogy a nép­gazdaság továbbfejlesztése érdekében külön figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdasági termelés fellendítésé­re, elsősorban az egységes földmü­vesszövetkezetek gazdasági megszi­lárdítására. Az építészetben minden építkezésen teljesíteni kell a tervet, különösen pedig azokon az építke­zéseken, amelyek döntő jelentősé­gűek a népgazdaság továbbfejleszté­se szempontjából. Végül figyelmet kell fordítanunk a termelés gazda­ságosabbá tételére, elsősorban az anyagfogyasztás csökkentésére. A levél írói hangsúlyozzák, hogy a párt erélyesen elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov egységbontó frakciós cso­portjának azon kísérleteit, melyekkel meg akarták hiúsítani a XX. kong­resszus határozatainak teljesítését és a pártot le akarták téríteni a le­nini útról. örömhír a XXI. kongresszusnak A január 31-i moszkvai lapok köz­lik az SZKP XXI. kongresszusa el­nökségéhez intézett táviratot, amely szerint a Tatár Autonom Köztársa­ság területén a Kama folyó alsó fo­lyásán új kiterjedt kőolaj lelőhelyek­re találtak. Már a második világháború vége óta ismeretes, hogy a Volga folyó keleti partjai és az Ural hegység közötti óriási területen, az északi, tundrás vidékektől le, egészen a Kaspi tóig hatalmas kőolajlelőhelyek vannak, amelyek kiterjedésükben messze meghaladják a Kaukázus kö­rül levő olajforrásokat. Emellett ezek a források Összehasonlíthatatlanul kiadósabbak, a kitermelésük olcsóbb is, jelenleg kb. egy ötöde a terme­lés önköltsége mint Baku vidékén. A tatár területeken és Baskiriá­ban levő, a Szovjetunió kőolajköz­pontját jelentő területeket a közel­jövőben, a hétéves terv folyamán összekötik egyrészt nyugat felé az európai Oroszország ipar- és fo­gyasztó telepeivel, a népi demokra­tikus országokkal, tehát hazánkkal is, másrészről kelet felé a nagy szi­bériai ipari gócpontokkal. A tervezett vezetékek hossza kb. 15 ezer kilo­méter. Afrika szabadságharca Kairó (CTK) - Az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormánya Kairó­ban nyilatkozatot tett közzé, amely­ben leleplezi a francia jobboldali sajtónak, sőt a hivatalos köröknek is állandó ferdítéseit, söt kimondott hazudozásait az algériai nemzeti felszabadító harc tárgyában. Nemrégen ugyanis Juin francia marsall kijelentette, hogy Algériában a háború tulajdonképpen már befeje­ződött és még csak bizonyos rend­őrségi intézkedésekre van szükség. Ezzel szemben áll az a tény, hogy január hónapban egyedül Algír vá­rosának kikötőjéből 500 francia ka­tona holttestét tartalmazó koporsó­kat szállítottak e! az anyaországba. Ennek az adatnak hitelességét a francia hivatalos körök sem tudják kétségbevonni. Ugyanakkor az algériai kormány kijelenti, hogy éppen az utóbbi hetek harcaiban sikerült Algéria kiterjedt területein megsemmisíteni a francia katonaság távösszeköttetési hálóza­tát, felrobbantani fontos vasútvona­lakat és megsemmisíteni többek kö­zött egy szi&harai kőolajat szállító egész vonatszerelvényt. Párizs (ČTK) - Bár a belga ha­tóságok és a gyarmatosító körök saj­tója mindent elkövet, hogy legalább papíron pacifikálják a Kongóban ki­alakult helyzetet, a szomszédos Fran­cia Kongó területéről a Franciaor­szágba érkező hírek azt bizonyítják, hogy a január elejei hatalmas, közel száz néger áldozatot követelő szabad­ságtüntétések tovább folynak, amint hogy tovább tartanak a belga ha­tóságok terrorintézkedései is. A leg­utóbbi napokban a belga ejtőernyősök több mint 1500 kongói négert tartóz­tattak le. A Szovjetunió Manolisz Glezouért N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa Elnökségének elnöke válaszolt a norvég szociáldemokrata párt felhívására, amelyet a Szovjet­unió, az USA, Nagy-Britannia, és Franciaország kormányaihoz intézett és amelyben Manolisz Glézosznak és a többi görög hazafinak szabadon­bocsátását követeli. A szovjet kormány — írja Hrus­csov válaszában — teljes mértékben osztja a norvég szociáldemokrata pártnak aggodalmait a görög demok­raták tömeges fogvatartása és az őket fenyegető kegyetíeil és igazság­talan büntetés miatt. Hruscsov hangsúlyozza, hogy Ma­'IOIÍSZ Glézosznak és társainak sza­badonbocsátása érdekében igen ha­tékony lenne, ha a norvég párt pél­dájára a többi ország szociáldemok­rata pártjai is tiltakoznának a görög kormánynál a demokrácia legelemibb jogainak lábbal tiprása ellen. DULLES EURÓPÁBA UTAZIK Washington (ČTK) - Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közöl­té, hogy Dulles kedden Európába utazik „a brit, francia és nyugat­német kormányokkal való tanácsko­zásra." A nyugati hírügynökségek nézete nenaniil&orhiin Szombaton, január 31-én visszatért Berlinbe az NDK kormányküldöttsége, amely baráti látogatáson volt a Kínai Népköztársaságban, és Viet­namban. Utja folyamán a küldöttség meglátogatta az Egyesült Arab Köz­társaságot, Irakot és Indiát is. (ČTK) Skóciában Edinburgh város közelé­ben ezer bányász tiltakozott a külön­böző munkabeszüntetések ellen. A til­takozó gyűléseken Taylor, a munkás­párt képviselője is felszólalt. (ČTK) A görög demokratikus sajtó min­den kormányterror ellenére felpana­szolja, hogy az amerikai hadügymi­niszter, McElroy, valamint a NATO főparancsnoka, Norstad tábornok éles formában nyomást gyakorolnak a gö­rög kormányra, gyorsítsa meg a ra­kétakilövő berendezések létesítését Görögország területén, A görög kor­mány mindenképpen titokban akarja tartani ezeket a tárgyalásokat, már­csak tekintettel az áprilisi községi választásokra is. (ČTK) szerint Dulles hirtelen útjának az a célja, hogy összeegyeztesse egyrészt az angol kormánynak; másrészt Adenauernek és a vele qfly követ fújó de Gaullenak a nézeteit. Amig ugyanis a két utóbbi teljesen hajt­hatatlan és mereven eddig elfoglalt álláspontjához ragaszkodik Németor­szág egyesítése és a német béke­kötés ügyében, addig az angol kor­mány álláspontja - a közhangulat és a küszöbön álló választások miatt - realisztikusabb. A nyugatnémet körök aggodalmát Mikojan útjának következményei miatt jellemzi a Frankfurter Zeitung minapi számának karikatúrája, amely Adenauert mint síelőt ábrázolja egy hatalmás hóhegy lábánál, amint egy felülről legördülő lavina lesodrással veszélyeztet. A hóhegy csúcsán Dulles áll, vagyis a német jobboldali lap í szerint ő váltja ki Adenauer elsöp­' résének veszélyét. FURCSA MENTEGETOZES Az SZKP XXI. kongresszusán az egész világról 70 kommunista és munkáspárt küldöttsége vesz részt. A jugoszláv lapok a kongresszussal kapcsolatos cikkeiben ezt a tényt nem hagyhatták figyelmen kívül. Ezzel kapcsolatban a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének számos tag­ja, akik tudatában vannak, hogy a kommunisták alapvető vonása a pro­letár nemzetköziség és az osztály­szempont, — felteszik a kérdést: Miért nincs e fontos kongresszuson képviselve a jugoszláv párt is? Nehezen tudnak azonban e kérdés­re kielégítő választ találni és elfoj­tani magukban különféle kétségeiket. A jugoszláv sajtó napról napra olyan „érvekkel" traktálja olvasóit, hogy ha Jugoszláviának van valamilyen el­lensége. akkor az Kína, Albánia, Bul­gária valamint a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országainak kommunista pártjai, de a tőkés or­szágok összes marxista leninista pártjai is, amelyek rendületlen szo­lidaritást vállalnak az egységes nem­zetközi kommunista mozgalommal, amelyből egyedül a jugoszláv revi­zionisták zárták ki saját magukat. Riadót fújnak, a megsértett nacio­nalizmus húrját pengetik azon jogos bírálattal szemben, amellyel a kom­munista pártok a revizionistákat ille­tik. Ez a helyzet ma az SZKP XXI. kongresszusának napjaiban. Hruscsov elvtárs beszédére, amelyet a ju­goszláv sajtó nagyon röviden és el­ferdítve közölt, a pénteki „Borba" egy teljes oldallal és két hasábba! válaszolt. Az első oldalon közölte a Durjo Pucsarnak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége végrehajtó bi­zottsága tagjának a diákkongresszu­son mondott beszédét. A beszédnek azon részeit, amelyekben rágalmazó módon reagál Hruscsov beszédére, szükségesnek tartotta vastag betűk­kel kiszedni. Belgrádi tudósításunk A Borba emellett valóban csodál­kozásra késztető érveket használ. Azt írja pl., hogy Jugoszlávia dolgo­zói és más szocialista országok dol­gozói helyzetének összehasonlítása állítólag Jugoszlávia javára szól, jól­lehet maguk a jugoszláv hivatalos helyek által közzétett összes hozzá­férhető tények nem erről tanúskod­nak. Elég emlékeztetni arra, hogy Jugoszláviában mindeddig meg van engedve a kizsákmányolás, munka­adók akár öt munkaerőt is foglalkoz­tathatnak, amit a kulákok és kis­iparosok bőségesen kis is használ­nak. A Borba továbbá megkísérli cik­kében elhitetni az olvasókkal, hogy a szocialista országok gazdasága irá­nyításának az utóbbi időben meg­valósított átszervezése tulajdonkép­pen csak a jugoszláv rendszer után­zása. Ezt főképp a népi demokratikus országokban és a Szovjetunióban fo­ganatosított decentralizációs intéz­kedésekkel „támasztják alá". A Borba azonban elhallgatja, hogy ez lénye­gesen más típusú decentralizálás mint Jugoszláviában, mert ennél megőrzik és megerősítik a központi tervezést és a népgazdaság irányí­tását. Ez a decentralizáció nem folyt szét olyan ösztönösségben, amelyben a jugoszláv gazdaság szenved és amelyből leküzdhetetlen nehézségek keletkeznek. Ezeket a nehézségeket egyébként itt-ott maguk a jugoszláv vezető tényezők Is beismerik. Ott, ahol a statisztikai adatok vi­lágosan a népi demokratikus államok javára szólnak, a jugoszláv lap azt az ellenvetést igyekszik tenni, hogy statisztikánkat állítólag nem lehet komolyan venni, ő maga egyrészt az ENSZ irattárából származó, nem tel­jes. régi táblázatok alapján (amely­ben nincsenek fontos adatok a szo­cialista országokról) megkísérli be­bizonyítani, hogy Jugoszlávia, ami ipari fejlődésének ütemét illeti ­Európában első helyen áll. Ez az ál­lítás nyilvánvalóan meglepett számos jugoszláv gazdasági tényezőt ls, akik jól ismerik a dolgok igazi állását. A cikk íróit nyilvánvalóan inkább a düh, mint látható tények józan megítélése vezette. Ezt mutatja az írásnak főképp az a része, ahol a Borba támadó választ akar adni a többi kommunista pártnak a jugo­szláv mezőgazdasági politikával kap­csolatos bíráló hozzászólásaira. És bizony igen furcsa következtetésekre jut. Mig a szovjet mezőgazdaság el­képesztően gyors fellendülést mutat s mérföldes léptekkel éri utói és előzi meg az USA mezőgazdasági ter­melésének színvonalát, a szerző a kollektivizálás szovjet politikájának „csődjéről" merészel beszélni és rá­mutat arra, hogy e politika a „terme­lést visszatartja." Ezzel szemben feldicséri az együttműködés jugo­szláv módszerét, amelyben mint is­meretes, sokkal több a magánvállal­kozói, mint a szocialista elem. A Borba nem logikus állításokkal és komolytalan támadásokkal teli terjedelmes cikke bizonyos mértékig a jugoszláv uralkodó körök hivatalos válaszát jelenti a XXI, kongresszus tárgyalásaira és álláspontjára. Erre a cikkre hivatkozott a belgrádi pén­teki sajtóértekezleten a jugoszláv külügyi államtitkárság is. Minden törekvés és fáradozás el­lenére - amelyre egész hasábokat szentel a Borba - a jugoszláv olva­só aligha elégszik meg azzal, ahogyan a szovjet kommunisták kongresszu­sáról tájékoztatják őt. Azok a kétsé­gek és azok a kérdések, hogy mi is az álláspontja a JKSZ vezetőinek a proletár nemzetköziség tekintetében, a nemzetközi kommunista mozgalom törhetetlen egységével szemben, vá­lasz nélkül maradnak. Ota Vácíavik ÜJ SZŐ 7 * 1959. február i-

Next

/
Thumbnails
Contents