Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-19 / 49. szám, csütörtök

Hruscsov elvtárs tulai beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Hruscsov rámutatott egyes nyugati hatalmak ama állításának tarthatatlanságára, hogy ha elzárják a Nyugat-Berlinbe vezető szárazföldi utakat, légihidakat létesítenek. Ha megkötik a békeszerződést a két állammal, vagyis egyikükkel — s a Szovjetunió és sok más, a hitleri Németországgal hadiállapotban volt állam kész aláírni a békeszerződést — az NDK visszanyeri a szuverén állam összes jogait és kötelességeit. Jogait pedig a nemzetközi törvények garantálják. Ezért az NDK területe ellen, melynek szívében fekszik Berlin, semmilyen ármányszövés sem szárazföldön, sem vízen vagy levegőben nem engedhető meg. Á z NDK szuverenitásának bárminemű megsértése tekintet nélkül arra, hol történik, vízen, szárazföldön, avagy a levegőben, határozott ellenállásba ütközik. Jól tudatosítsák ezt az imperialista urak. Az USA meteorológiai mesterséges holdat bocsátott fel Az Egyesült Államok kedden időszámításunk szerint 16 őra 55 perckor egy kis meteorológiai mesterséges holdat bocsátott fel, amely hét kis fotocella segítségével feljegyzi a felhők mozgását és erről adatokat közvetít a Földre. A mesterséges holdat háromfokozatú Vanguard rakéta vitte fel. A mesterséges hold bolygőalakú és nem egészen 10 kg súlyú (9,675). Az AP „Basketbal" mesterséges holdnak nevezi. 140 perccel felbocsátása után az űrhajózási Országos Hivatal jelentette, hogy a „Vanguard 11" mesterséges hold körpályájára került. A meteorológiai mesterséges hold 180 megaherz hullámhosszon küld jelzéseket. E mesterséges hold felbocsátása megismétlése a sikertelen szeptember 26-1 kísérletnek. amikor egy ehhez hasonló mesterséges hold Közép-Afrika területe felett elégett. Serény munka folyik a kínai öntözőberendezéseken Nanking (ČTK) — Tyiang Szu tartomány öntözőberendezéseinek építkezésein január jelében a népi kommu<

h'náknak mintegy négymillió tagja vett részt, s 650 millió köbméter földet és követ mozgattak meg, tehát háromszor annyit, mint amennyit a Panqma-csatorna kimélyítésén és 2,6-szer annyit, mint tavaly ilyenkor. A tervek szerint a berendezések körülbelül egymillió hektár föld öntözését biztosítják. Macmillan küszöbönálló látogatása Macmillan készülő szovjetunióbeli látogatásáról Hruscsov kijelentette: Örömmel üdvözöljük a brit miniszterelnököt és külügyminisztert. Népünk vendégszerető. Ha becsületes szándékkal jönnek hozzánk az angolok, hogy megeqvezzünk és megjavítsuk államaink kapcsolatait, valamint a Kelet és Nyugat kapcsolatait, akkor mindent, ami elősegíti a világbéke szilárdulását, támogatni fogunk. A hitszegő iráni politika Hruscsov beszéde végén a szovjet-iráni kapcsolatokkal foglalkozott. Amikor az iráni kormány barátsági és megnemtámadási szerződés megkötését javasolta, küldöttséget küldtünk Iránba — mondta Hruscsov. Most már tudjuk, hogy az iráni sah az USA, Nagy-Britannia és Törökország nyomására feladta a szerződés megkötésére tett javaslatait és elhatározta, hogy kétoldali katonai szerződést köt az USA-val, ami azt jelenti, hogy Irán amerikai katonai támaszponttá alakul át. Az iráni sah ugyanakkor kijelenti, hogy a Szovjetunió részéről valamilyen veszély fenyeqeti Iránt. Indokolatlan kijelentés. Évek hosszú sora óta élünk egymás mellett és a Szovjetunió ez alatt az idő alatt eqyszer sem szolgáltatott okot arra. hogy szomszédjával szembeni ellenséges viszonnyal vádolják. Sőt ellenkezőleg, az utóbbi években országaink sok előző vitás kérdését, oldottuk meg tárgyalás útján. Kitől is fél tulajdonképpen az iráni sah? Nem tőlünk, hanem saját népétől: nyilván nem biztos trónja megingathatatlansáqában és ezért személyes vagyonát nem Iránban, hanem Nagy-Britanniában helyezi el. Komoly aggodalommal tölt el az, ami Irakban történt. Tudvalevő, hogy a bagdadi egyezményt az iraki fővárosról nevezték el. De amikor az iraki nép felkelt a korhadt trón és az imperialista-bérenc iraki kormány ellen, sem a Bagdadi Egyezmény, sem a Dulles- és Éisenhower-doktrína nem segített rajta. Hruscsov kijelentette, hogy az iráni sah leginkább saját népétől fél. Ezért akarja az USA-val kötött kétoldalú katonai egyezmény aláírásával elérni azt, hogy amerikai csapatok őrizzék trónját. De az egész dolgot úgy írja le, mintha a Szovjetunióvai szemben akarná" biztosítani Iránt. Az efféle kijelentésekkel a hiszékeny embereket akarják félrevezetni. A Szovjetunió sem Iránt, sem más országot soha sem veszélyeztetett és soha sem fog veszélyeztetni. Iparkodni fogunk, hogy az iráni nép helyesen fogja fel álláspontunkat. Semmi rosszat nem kívánunk a munkaszerető iráni népnek. Természetesen le fogjuk leplezni azt a politikát, mely árt nemzeteink — a Szovjetunió és Irán nemzeti érdekeinek. Újabb adatok „A HAVASI EMBERRŐL" Moszkva (ČTK) — Porsnyev professzor a „havasi ember" keresésével kapcsolatban nemrégen cikkben számolt be kutatásairól. A Himalája déli nyúlványain, Nepálban foglyul ejtett Yetikröl szerzett adatok és a szovíet tudósok tavalyi keletpamíri kutatásai alapján e vad majomember valószínűen a Kínai Népköztársaság területén lelhető fel. Néhány esetet említ e titokzatos lény foglyulej téséről. A tibeti autonóm területén például 1947-ben foglyul ejtettek egy élö „migul" (vadembert), de néhány nap múlva elpusztult és bőrét a helyi pagodában őrzik. Hov Waj-lu professzor, az egyik legnagyobb kínai történész a következőképpen képzeli el a lényeket: Szin Tiangban, Tibetben és a Himalájában emberhez hasonló lény él, mely azonban fejlődése tekintetében még az ember távoli őseit sem éri el, viszont Sen Szi tartományban, a Csing Ling San magas hegység és Csuangi alpok nyúlványai vidékén „vademberek", körülbelül 3000 évvel ezelőtt a hegyekbe szorított és elvadult emberi törzs utódai élnek. A professzor négy évvel ezelőtt saját szemével látott megszelídített „vadembert". Nem tudott beszélni, csak néhány nagyon egyszerű kínai szót tudót utánozni és egyszerű munkaműveleteket volt képes elvégezni. Porsnyev professzor vitásnak tartja a kínai professzor elképzelését, mivel köztudomású, hogy az ember ősei, a neandervölgyi emberek testi alkatuknál fogva korántsem egyformák. Akadnak köztük még sok majomvonást viselő formák, viszont a mai emberhez nagyon közel álló formák is. Porsnyev professzor hangsúlyozta, hogy a „havasi ember" problémájával foglalkozó tudósokat nem valamilyen sportszenvedély űzi, hanem az ember fejlődése egyik titkának lehetséges megfejtése. Olyan lény kutatása, amely anatómiailag teljesen hasonlít az emberhez, de nem beszél, tehát — mint Pavlov mondta — hiányzik a második jelzőberendezése, így szemléltethetően tudnák bizonyítani az emberi beszéd és a társadalmi viszonyok, a társadalmi termelés elválaszthatatlan összefüggését. AS/ofialWit^or oiOTKailitfl A hétéves terv első eredményei a lakásépítésben Moszkva (ČTK) — A moszkvai lapok közölték, hogy a főváros lakosai a hétéves terv szerint csak januárban 180 ezer négyzetméternyi lakóterülethez jutottak. A szovjet építőmunkások most lehetőségeket és eszközöket keresnek a hétéves terv mielőbbi és lehető legjobb teljesítésére. A leningrádiak például a nagy épületrészekből való legtakarékosabb házépítést szorgalmazzák. Az építészeti kombinátok komplex szerelésit lakóházakat fognak gyártani. Az egyik Ilyen 60 ezer négyzetméter lakóterület beépítésének megfelelő évi kapacitással dolgozó kombinát nemsokára megkezdi működését. Három további szintén hamarosan megkezdi a termelést. Moszkvában a nagy panelházak szerelési módszere terjed. SZÄZ ÓRA ALATT egy háromemeletes ház Moszkva (ČTK) — Az ukrán mérnökök új módszert javasoltak, melynek alkalmazásával egy 36 lakásból álló háromemeletes ház 100 óra alatt összeszerelhető. A nagy vasbetontömbökből álló helyiségeket üzemileg gyártják és onnan szállítják az építkezés helyére szerelés céljából. Különleges félautomata gépek 4—6 óra alatt végzik el a vasbeton öntését. A szerelőknek csak az egyes helyiségeket összekötő fémkarikákat kell összeforrasztaniok. Egy köbméter épület súlya ily módon egyharmadára csökkent. Az ukrán szakemberek különleges félautomata berendezést szerkesztettek, mely négy óra alatt egy fürdőszobát gyért. Az építkezés helyére már teljes berendezéssel szállítják. P Új élet „világ tetején ái Peking (ČTK) — Amióta a kínai népi felszabadító hadsereg 1951-ben békés úton felszabadította Tibetet, valóban forradalmi változások történtek az országban. Ari nyugat-tibeti területen, ahol azelőtt csak nomád törzsek és vadállatok éltek, több mint 7000 négyzetméter területet építettek be lakóházakkal és több mint 2500 kilométer országútat létesítettek, bankokat, kórházakat, klinikákat, postahivatalokat nyitottak. A Gar folyó mentén egy nomád település helyén épült fel a több száz házból álló Gargunsza modern falu. Az új építkezésben nagy érdemeket szereztek a kínai népi felszabadító hadsereg tagjai. Ezer traktorra! többet gyártanak az idén Bukarest (ČTK) — A romániai Stálinváros Ernst Thällmann traktorgyárának dolgozói azzal válaszoltak nyolc bukaresti üzem dolgozóinak a termelés gazdaságossá tételére vonatkozó felhívására, hogy vállalták: az év végéig ezer traktort gyártanak terven felül és 7 millió 850 ezer leit takarítanak meg. Épül Bulgária legna

gyobb kohóműve Bulgária legnagyobb kohóműve most épül a Szófia melletti Kreminkovciban. Az új gyárat a bolgár ifjúság építi. Terv szerint a kohóművek 1964-ben 300.000 tonna nyersvasat, 450.000 tonna acélt és 300.000 tonna hengerárut fognak gyártani. A koreai szénipari dolgozók vállalták, hogy új haladó munkamódszerek segítségével és a munka termelékenységének fokozásával 12 millió tonnára növelik a szénfejtést. A képen a Haszungbánya, ahol bevezették a hidraulikus fejtési módszert. A német kérdés a legtöbbet vitatott nemzetközi problémája napjainknak. Hruscsov elvtárs, az SZKP XXI. kongresszusán, de minapi tulai beszédében is újból figyelmeztetőleg rámutatott Nyugat-Németország aggasztó fejlődésére és megismételte a német kérdés megoldására a nyugati hatalmaknak tett szovjet javaslatokat. Hazánk, amelyet mint közvetlenül szomszédos államot a legnagyobb mértékben veszélyeztet a militarizmus, a revansvágyő politika, amely egyre élesebben bontakozik ki a Német Szövetségi Köztársaságban, teljesen azonos álláspontra helyezkedik a Szovjetunióval. Ezt újból leszögezte Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára a Központi Bizottság csütörtöki ülésén és hangsúlyozta, hogy hazánk valamennyi dolgozója egyértelműen követeli a német békeszerződés haladéktalan megkötését, mert ez megszilárdítaná a békét és növelné valamennyi európai nemzet biztonságát. E napokban tették közzé az USA, Nagy-Brtiannia, Franciaország és az NSZK kormányok hivatalos válaszukat a német békeszerződés megkötésére tett legutóbbi szovjet javaslatra. Jellemző arra a hatásra, amelyet a közvélemény — magának e négy nyugati országnak a közvéleménye — gyakorol a kormánykörök politikájára, hogy a nyugati hatalmak nem merték mereven elutasítani a javaslatot, hanem, a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon jelszóval élve újból mesterkedéshez folyamodtak: külügyminiszteri értekezlet összehívását ajánlják a négy nagyhatalom részvételével, amelyen az egész német problémát tárgyalnák meg elóre meghatározott napirend alapján s amelyen a két német állam csupán mint megfigyelő venne részt. Ha azt vizsgáljuk, mi a háttere ennek a kompromisszumos javaslatnak, érdekes jelenséget észlelhetünk. Bizonyos nyugati politikai körökben az utóbbi időben eléggé erőteljes hangulatváltozás figyelhető meg. A Németországról való tárgyalásokra tett szovjet javaslatokat most számos olyan nyugati politikus is megértéssel fogadja, akik nemrégen még mereven tagadták a német militarizmus veszélyét s még kevésbé voltak hajlandók Berlin kérdésének rendezéséről tárgyalni. Ennek a jelenségnek voltunk tanúi a brit alsóházban lezajlott külpolitikai vita során, amikor a munkáspárti képviselők egész sora állást foglalt a „rugalmas" és „hajlékony" politika mellett és követelte, hogy a kormány necsak a két német állam konföderációjának elismerését és megalakítását szorgalmazza, hanem szálljon síkra a békeszerződés megkötéséért is, amely a szomszédos országokat a német agressziótól, a világot atomháború kirobbantásától óvná meg. Hasonlóképp magában NyugatNémetországban is egyes pártok fokozottan követelik a tárgyalások megkezdését. A légkör megváltozása a legszembeszökőbb az Amerikai Egyesült Államokban. ahol neves politikusok léptek fel azzal a követeléssel - minden eddigi Dulles-i hagyomány ellenére - indítsanak reális alapon tárgyalásokat a Szovjetunióval a német kérdés, mint a világbéke legégetőbb kérdésének megoldása céljából. Az első fecske — közvetlenül Mikojan amerikai útjának hatása alatt — maga Fulbright, a szenátus külügyi bizottságénak új demokrata elnöke volt, aki január végén jelentős hivatalának átvétele alkalmával feltűnést keltő kijelentéseket tett a német kérdéssel kapcsolatban. Előrevetette az árnyékát az a tény, hogy a demokraták a legutóbbi választások óta lényegesen megnőtt befolyásukat másképpen akarják érvényesíteni a külpolitikai kérdések, tehát a német és a berlini kérdés kezelésében, mint a holtpontra jutott republikánus, Dulles-i atom külpolitika. De míg Fulbright fellépését elsősorban belpolitikai okokkal lehet magyarázni, ez nem vonatkozik Mansfield szenátor fellépésére, aki az Egyesült Államok szenátusa demokrata párti többségének helyettes vezetője. ő a múlt hét végén világszerte feltűnést, Adenauerék körében megdöbbenést keltő nyilatkozatában azt indítványozta, hogy a német kérdés megoldása végett elsősorban a két érdekelt állam, az NDK és az NSZK folytasson tárgyalásokat egymással. Mansfield fellépését az amerikai szenátorok közöttük olyan tekintélyes személyiségek mint Humphrey, illetve Johnson, a szenátus demokrata párti csoportjának vezetője is támogatták. Annál élesebben üt el az egész világon kialakuló „rugalmas" közvéleménytől a napokban betegsége miatt aktív tevékenységét megszakítani kénytelen Dulles merevsége. Jellemző, hogy utolsó kijelentése a kórházba való felvétele előtt ez volt: „Inkább háborút, mintsem akár egy tapodtat is engedjünk Berlin ügyében vagy a nénjét kérdés tekintetében." Lehet, hogy akad olyan ember, aki megérti, hogy a hetven éves, rákbeteg Dulles olyan könnyen beszél a háborúról, az atomháborúról, milliók és milliók pusztulásáról mindenütt a világon, tehát az Amerikai Egyesült Államokban is. Lehet, hogy ezt a nyiltan háborús állásfoglalást egyesek össze tudják egyeztetni azzal az ismert ténnyel, hogy Dulles igen „vallásos" ember, az amerikai presbiteriánus egyház elnöke, míg fia Nyugat-Németországban működő felszentelt jezsuita pap. Mi azonban nem tartozunk ezek közé a „megértő" emberek közé, mi, s velünk együtt egészen biztosan a világ túlnyomó többsége, minden idegszálával tiltakozik az ilyen, immár normálisnak sem nevezhető, a legsúlyosabb veszélyekkel és kockázatokkal járó „politika" és „morál" ellen. Egyelőre azonban — ha már egy kissé halványabban, meggyengültebben is, — a dullesi politika érvényesül az Egyesült Államok által vezetett NATO-tömb külpolitikájában. Dulles betegágyán is fenntartotta magának azt a jogot, hogy a német kérdést továbbra is ő irányítsa. A német kérdés azonban megoldásra már annyira érett, hogy nincsen olyan dullesi mesterkedés, amellyel hosszú ideig el lehetne még húzni megoldását. A Szovjetunió — amint annak már számtalan tanúbizonyságát adta — hajlandó a Nyugattal mindenütt és minden formában tárgyalni azzal a természetes feltétellel, hogy a nyugati hatalmak is őszinte szándékkal keresik a megoldást. Ellenkező esetben a Szovjetunió, amelyet az egész szocialista tábor és a világ békeszerető közvéleménye egyaránt támogat, kénytelen más utakat keresni és találni a német kérdés, Berlin problémájának végleges, eredményes és békés megoldására. Az egész elmúlt hetet betöltötték a ciprusi kérdésben Zürichben folytatott közvetlen görög-török tárgyalások, amelyek angol jóváhagyás és amerikai bábáskodás mellett kormányközi síkon „eredményesen" zárultak le. E hét elején e tárgyalásoknak Londonban kellett volna folytatódniok, amelyekbe immár formálisan is bekapcsolódott volna az angol kormány, sőt odarendelték a ciprus lakosság két polgári képviselőjét, t görög Makarioszt és a török Kücsükot. A tárgyalások folytatását váratlan repülőszerencsétlenség akadályozta meg, amelynek következetében a török küldöttség egy része az életéi vesztette, maga Menderesz miniszterelnök is megsérült. A ciprusi nép három és fél évei harcát többoldali kompromisszum útján akarták „megoldani". Törökorszáj nagylelkűen „lemondott" a szige kettéosztásáról, de ugyanakkor jogo nyert a török kisebbség jogainak csa pataival való biztosítására. Tehát íg; száraz úton becsempészik a NATC egyik „legmegbízhatóbb" katonai ala kulatát, a török hadsereget a straté giailag még mindig fontosnak tekin tett Ciprusra. Nem csorbulnak Ang liának stratégiai állásai sem, sőt török csapatok jelenléte — legaláb' is a jelenlegi külpolitikai helyzetbe! — még erősíti a brit pozíciókat a gö rögök ellen. A szenvedő fél tehát görög nép általában, különöskép azonban a ciprusi görög nép, amely nek hátán ezt a NATO-szellemű kom promisszumot megvalósítják. Elválil hogy Makariosz érsek a hosszas puhi tás után mennyiben törődik bele a általa képviselt félmilliós görög több ség érdekeinek elárulásába. Amerikában — kissé még korán a NATO-politika győzelmeként köny vélték már el a ciprusi „egyezményt' Nem titok, hogy Dullesék a két meg szorult kormánynál, a görög és a tö rök kormánynál közönséges zsarolás politikát folytattak, további „segély folyósítását kimondottan a megegye zés létrehozásától tették függővé. Ugyanakkor a nyugati reakciós kö rök a hozzájuk visszatalált Titovs együtt a balkáni paktum felélesztésé ről álmodoznak így akarva — irár mesterkedéseik mellett — az irai forradalom és fordulat következtébe megingott délkelet-európai NATO szárnyukat - legfontosabb támad pozícióikat Európában — összefol tozni. A közeljövő megmutatja, meny nyiben sikerül ez a mesterkedésük. —cs — ÜJ SZÔ 4 * 1959. február 19. v