Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-17 / 47. szám, kedd

KONGRESSZUS A nagy célok megvalósításának útján S

zövetkezeteink ország :erte készülnek a IV. kongresszusukra. A kongresszust megelőző viták során, amelyben a szövetkezeteseknek tízezrei vettek részt, olyan nagyszerű javaslatok hangzottak el, amelyek a jövőben döntő befolyással lesznek a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséért indított küzdelemre. A földművesek döntő többsége, különösen a szövetkezeti tagok a vita során konkrét javaslatokat tettek, a szövetkezeti gazdálkodás során szerzett tapasztalataikat a jövőre vonatkozóan alkotóan akarják érvényesíteni, hogy a pártunk XI. kongresszusa által kitűzött te-Tielési feladatokat necsak határidőre, hanem jóval előbb teljesíthessék. A viták során a szövetkezetek százai, sőt tni több, egész járások vállalták, hogy a második, illetve a harmadik ötéves terv feladatait határidő előtt teljesítik. E nagyszerű elhatározáso' során a kommunisták, a helyi pártszervezetek tagjai jártak az élen. A galántai járásban levő nádszegi szövetkezetben is a kommunisták voltak azok, akik rámutattak az eddig még ki nem használt termelési lehetőségekre. Formálják jövőjüket A galántai járás EFSZ-einek konferenciája tükrében A gútai szövetkezetnek 1400 tagja és több mint 5200 ha földje van, amelyből a szántó csaknem 3000 hekNapókkal ezelőtt — ahogyan már lapunkban hírt adtunk róla — járási konferenciát tartottak a galántai járás szövetkezetesei. Nagyszerű dolgokról esett szó, de még sokkal többet ígérők azok a tervek, amelyekről a konferencia résztvevői beszéltek, amelyeket pártunk XI. kongresszusának határozataiból eredően maguk elé tűztek. Nem akadt egyetlen egy felszólalás sem, amely egy szóval is kétségbe vonta volna a nagy célkitűzések reális voltát. Öröm volt nézni, hallgatni az egyszerű parasztembereket, amint magabiztosan, jól megfontoltan beszéltek jövőjükről. kat. Már eddig is nagy eredményeket értek el. A múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is több szövetkezet elérte az 1963-ra megállapított hektárhozamokat. A pálóciak például cukorrépából átlag 460 mázsát takarítottak be. A körtvélyesiek pár kiló híján 32 mázsa búzát arattak egyegy hektáron. És most már ott is vagyunk, amire az előbbiek során hivatkoztunk. Azt mondtuk, hogy az állatállomány számbeli növekedése két célt is szolgál: áz egyik a hektárhozamok növekedését. a másik pedig — amivel a továbbiak során foglalkozunk - az állatok hasznosságának növekedését. Egy pillantás a jövőbe Ojból számokat kell felsorolni, olyan számokat, amelyek magukba foglalják azt a nagy tervet, amelyet a galántai járás szövetkezetesei az állattenyésztés terén maguk elé tűztek. E számok a párt XI. kongresszusának célkitűzéseiből és a reális lehetőségek figyelembe vételéből születtek. E számokat úgy kell nézni, hogy mögöttük emberek állnak, építő, szorgalmas emberek, akik a párt szavát követve egy emberként állnak csatasorba a tervek megvalósításáért. Ezen a szakaszon is alapul veszik az állatok sűrűségét, s ebből kiindulva születtek meg a nagy tervek. Az állatállomány számbeli szaporítása volt az alapja a további terveknek, annak, hogy elhatárazták: egy hektár után 1965 végéig 80 kg marhahúst, 135 kg sertéshúst és 30 kg baromfihúst, 1200 liter tejet és 625 tojást termelnek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például egy tehéntől az évi fejési átlagnak 3200 liternek kell lennie. Egy tojótól el kell érni az évi 125 tojáshozamot és hogy a sertéshús terén meglegyen a kellő utánpótlás, egy-egy kocától 14 malacot kel! évente elválasztani. Amiről még szólni kell A szövetkezeti tagok a nagy termelési tervek mellett nagy súlyt helyeznek a közös alap állandó gyarapítására is. Az alaptermelőeszközök értéke több mint 18 és félmillió koronával növekedett. Az oszthatatlan, kulturális és szociális alapot, amely fontos szerepet játszik a termelés színvonalának emelése terén, a jövőben lényegesen bővíteni fogják. Ez a törekvésük már az idei zárszámadáskor is megmutatkozott, amikor az eddigi 10 százalék helyett járási méretben már 13 százalékot helyeztek az említett alapokra. Mindezek a tényezők lehetővé teszik, hogy a galántai járás szövetkezetesei azokat a nagy feladatokat, amelyeket maguk elé tűztek, valamennyiünk örömére sikeresen teljesítsék. tár. Tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére is 15 millió 114 ezer korona bevételt ért el a szövetkezet, ami az előző évhez viszonyítva csaknem hárommillió korona gyarapodást jelent. Ezzel egyidejűleg több mint hatszázezer koronával növekedett a szövetkezetesek bevétele is. Az egyes szövetkezeti alapokat is nagyobb őszszeggel töltötték fel, mint az előző években és négymillió 853 ezer koronával gyarapodott a szövetkezet vagyonalapja, s ma 23 millió 221 ezer koronát tesz ki. rint a gútai szövetkezetesek ez idén 21 millió 311 ezer korona bevételt érnek el s ezzel újabb értékkel gyarapítják gazdaságukat, több mint 7 millió korona terjedelemben. A beruházási építke- f zést saját erejük- j bői és erőforrásaikból végzik el. Képünkön ing. Juraj Vilim mérnök, az állattenyésztési csoport vezetője Matej Umatin, az üzemi pártszervezet elnöke, Judita Červenková és Ondrej Tuma vezetőségi tag az állattenyésztési termelés évi tervének elkészítésén dolgoznak. A szövetkezet fejlődésével egyidejűleg növekszik a tagság életszínvonala is. A felszabadulás óta igen sok új családi ház épült. Önsegélyes alapon ezidén is több mint ötven házat építenek fel és 1965-ig a terv szerint 699 családi házat építenek fel. Ez a hatalmas fejlődése a szövetkezetnek a falu arculatát is megváltoztatja, hisz a közösben dolgozók helybeliek s az egyre gyarapodó szövetkezetből építkeznek, élnek. Gúta, ahol jóval több, mint tízezer lakos él, hatalmas szövetkezeti falu lesz. Nemsokára új áruház is épül a községben, ahol még a környékbeliek is vásárolhatnak majd. (Foto ČTK) A gútai szövetkezetben ezidén 1 hektár mezőgazdasági földterületre számítva 110 kiló sertéshúst termelnek. Az állattenyésztési termelésben dolgozók ing. Juraj Vilim mérnök vezetésével (képünkön középen) kocánként 12,1 malacot választanak el egy év alatt. Miről is volt szó? Az újságok és a rádió is hírt adtak már arról, hogy a járásban nincsenek egyénileg gazdálkodó földművesek. Tehát a termelés színvonalának gyorsütemű emeléséhez már adva van az egyik fontos alaptényező. Nem is ekörül folyik már náluk ma a vita, hanem azon tanakodnak, arra irányítják minden figyelmüket, hogy a hektárhozamokat, az állatok hasznosságát hogyan tudnák még jobban fokozni, hogyan tudnák mielőbb elérni a párt XI. kongresszusa által kitűzött irányszámokat. Kommunisták, pártonkívüliek, vezetők és egyszerű szövetkezeti tagok, együttes erővel harcolnak a közös célért, a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. De térjünk a tárgyra Nem véletlen, hogy egyre több szó esik a galántai járásról. Akad bőven miről írni. miről beszélni. Olyan dolgok történnek itt, amelyeket nem lehet elhallgatni, amelyekről beszélni kell tudtára kell adni ország-világnak, hogy a galántai járás népe mily nagy odaadással harcol a párt által kitűzött nagyszerű feladatok valóra váltásáért. Mindjárt elöljáróban az állattenyésztésről, és ami vele szorosan összefügg, a takarmánytermelésről kell szólnunk. Nem véletlen, hogy a galántai járás szövetkezetesei a kongresszus előtti viták során, amikor a jövőről, a közös gazdálkodás továbbfejlesztéséről beszélgettek, mindenek elé helyezték az állatállomány számbeli gyarapítását Ogy gondolták — és a konferencián mint határozatot fogadták el, hogy 1961-ig az állatállomány sűrűsége terén elérik az 1965-re tervezett szintet, vagyis 1961 végére járási méretben 100 hektár földre 83 szarvasmarha kerül, ebből 37 tehén, 135 sertés és 50 tojó fog esni. Igazuk van, amikor azt állítják, hogy a további előrehaladás nagymértékben azon áll vagy bukik, mennyi állatuk van. Két célt szolgál Az, hogy a szövetkezetek milyen állatállománnyal rendelkeznek, két irányban is érezteti hatását. A terméshozamok növelése szempontjából döntő jelentőségű az istállótrágya. A galántai szövetkezetesek pedig úgy tervezik, rövid időn belül elérik, hogy évenként szántóterületük egynegyedét megtrágyázzák. A múlt évben járási méretben a földnek még csak 13 százaléka kapott trágyát, de már ez is - az 1957-es évhez viszonyítva — több mint 4 százalékos növekedés. A terv megvalósításához nem fér kétség Lehet, hogy akadnak emberek, akik a számok láttára fejüket rázzák. Nem Az évi •pénzügyi termelési terv szeis kell csodálkozni rajta, mert az említett számok azt mondják, hogy a galántai járás már 1961-ben a száz hektárra eső állatsűrűségben utoléri a legfejlettebb csehországi járásokat. Tehát a célkitűzés nem kicsiség, de megvalósítható. Ezt a járás szövetkezeteinek eddigi fejlődése bizonyltja a legjobban. Vannak szövetkezetek, amelyek a kitűzött irányszámokat már a múlt évben lényegesen megközelítették. A hódi szövetkezet például a múlt évben már 74 szarvasmarhát Számlált 100 hektárra, a körtvélyesiek ugyanannyit. A pálóciaknál és a nagymácsédiaknál 100 hektárra 70-70 szarvasmarha jut. Tehát az elhatározás reális. Ezt a szövetkezeteknek - a felsoroltakon kívül - még egész sora igazolja. Járási méretben az állatállomány sűrűsége jóval alacsonyabb, mert a galántai járásban is akadnak még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek. A múlt év végéig szarvasmarhából a járási átlag 100 hekárra 58 volt. Ha a valóság és a terv közötti különbözetet nézzük, azt kell mondani: sok még a tennivaló, hogy nagy munka vár a szövetkezetesekre, de a kitűzött cél eléréséhez nem fér kétség. A múltban például járási méretben a szarvasmarha száma 100 hektáronként 13-maI növekedett. Ez a szám biztosíték arra, hogy az 1961 végére kitűzött szintet minden körülmények között elérik. Egy év alatt 13-mal növekedett és az elkövetkező 2 év alatt még 25-tel kell növelni a szarvasmarhaállományt. Hát lehetséges ez? Minden körülmények között. A kitűzött terv megvalósításában a járásban senki sem kételkedik, és további elképzelésüket erre építik. 1961-en túl már a hektárhozamok növelésében is ugrásszerű fejlődést terveznek. Nézzük csak, mit mondanak a számok! 1963: 1965: búza 1 ha-ra 31 q 40 q árpa 1 ha-ra 28 q 35 q kukorica 1 ha-ra 42 q 50 q lucerna 1 ha-ra 80 q 100 q cukorrépa 1 ha-ra 410 q 450 q A járás vezetői a szövetkezetesekkel alaposan megtárgyalva fektették papírra ezeket a sokatmondó számoORSZÁGOSKOR n , , WtlX^W m £ WT.VS •V _ *VűA 19Í9 MMR.C i* ÚJ SZÖ 4 # 1959. február 17.