Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)
1959-02-16 / 46. szám, hétfő
A nár t iičvp iránti m®'v felelősségérzet szellemében pwt 1/ U^J V II W II II IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII! / Az évzáró taggyűlések néhány tapasztalata A bratislavai pártalapszervezetekben is már negyedik hete folynak az évzáró taggyűlések, a bizottságok újjáválasztása. A párttagok figyelme és érdeklődése e kiemelkedő esemény felé fordul. Es méltán, mert ez ma a pártszervezetek életének legfontosabb eseménye. Ezeken a taggyűléseken jut leginkább felszínre, mennyit erősödött a pártszervezet, milyen tettekre feszítik még erejüket a kommunisták. Itt dől el, hogy a pártalapszervezet vezetése egy újabb évre politikailag a legfejlettebbek, a legodaadóbbak kezébe kerül-e. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártalapszervezetek tagjai és tagjelöltjei megértették az évzáró taggyűlések jelentőségét s alaposan felkészültek azokra. A taggyűlések a CSKP KB határozatainak szellemében folynak. Az eddigi taggyűlések a párttagok megnövekedett politikai öntudatát, a párt ügye iránti mély felelősségérzetét tükrözik. Az évzáró taggyűléseket áthatja a párton belüli demokrária szelleme. A párttagság a legtöbbször teljes számban vesz részt a taggyűlésen. Ritka az olyan alapszervezet, ahol a tagok indokolatlanul hiányoznak. Többnyire felkészülten, a pártszervezet munkáját mérlegelve bíráló módon, felelősségérzettel kapcsolódnak a vitába. A vitában sokszor a tagságnak több mint a fele vett részt, segítve a taggyűlés munkáját. A párttagság leginkább a termelési kérdések megtárgyalásakor aktív. A tagság tudja, hogy mindenekelőtt a kommunisták felelősek a feladatok teljesítéséért. Az exportáruk gyártása szervesen összefügg a dolgozók életszínvonalának emelésével. Iparunk rengeteg olyan árucikkel, anyaggal dolgozik, amelyeket csak külföldről szerezhetünk be. Nem véletlen tehát, ha az üzemi pártszervezetek évzáró taggyűlésein, például a Matador-gumigyár, a Meopta finommechanikai és más üzemi pártszervezetek kommunistái különösen az exportgyártmányok minőségének javításával foglalkoztak. A jobb minőség nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai kérdés. A nyugat-szlovákiai bútorgyárak és az építészeti vállalatok üzemi pártszervezeteinek évzáró taggyűlésein is a legtöbb felszólaló a jobb bútor és az új lakásokban végzett szerelőmunkák minőségével foglalkozott. Elmondták, hogy az önköltség csökkentésében elért eredmények szépek, de a tartalékok még most is óriásiak. A vitában sokan rámutattak, ha takarékoskodunk, elősegítjük az anyagellátás zavartalanná tételét. A külföldi eredetű anyagok helyettesítésében is igen lassú az előrehaladás. Pedig erre is sok új forrást találhatunk. Jobban kell törekedni a gyártmányok takarékos kivitelezésére, tovább kell fejleszteni a gazdaságos termelés mozgalmát. Helyes, hogy az elvtársak elképzelésekkel mennek az évzáró taggyűlés tanácskozásaira: milyen formában lehetne versenyezni, takaréköskodni, többet és olcsóbban termelni. A Parkettgyár alapszervez'etében is a pártbizottság beszámolójának gerincét a takarékossági problémák alkották. A beszámolóban elsősorban arról volt szó, hogyan segíti a pártszervezet a dolgozók részvételét a termelés jobb megszervezésében, hogyan harcolnak a kommunisták a dolgozók munkakörülményeinek megjavításáért, a kollektív szerződés betartásáért. Nagy helyet kapott a beszámolóban a pártszervezet és a párttagság jelenlegi munkájának elemzése is. Megmutatta a beszámoló, hogyan lehet meggyorsítani a vagonok kiürítését, milyen akadályai vannak az anyagellátásnak, a terv teljesítésének, főleg az önköltség csökkentésének, s hogyan lehetne leküzdeni ezeket az akadályokat. Az évzáró taggyűlés értékelte a Szovjetunió XXI, kongresszusa tiszteletére eddig tett felajánlásokat, irányt mutatott az alapszervezet kommunistáinak további tevékenységükben, igyekezett serkenteni az elvtársak példamutatását, aktivitását. A taggyűlés igen lelkes, élénk és sokkal színvonalasabb volt, mint az előző évi. A párttagok elmondták, mit vállalnak, mit akarnak tenni. Ez a taggyűlés valóban megalapozta a pártmunka, a munkaverseny sikerét. Az évzáró párttaggyűlések tapasztalatai néhány hiányosságot is felszínre' hoztak. A legnagyobb hiba, hogy (számos taggyűlésen (mint például a III. villanyművekben, a Meopta pártalapszervezetében) a beszámolók keveset foglalkoztak az ifjúsági szervezetek pártirányitásával. Pedig a pártszervek CSISZ-t irányító munkája különösen a CSKP KB határozata óta sokat fejlődött. A pártalapszervezetek bizottságai sokkal többet foglalkoznak az ifjúságot érintő kérdésekkel, a CSISZ-szervezetek munkájával. A fejlődés ellenére sem kielégítő az ifjúsági szervezetek pártirányítása. Ennek oka többek között az, hogy pártszervezet 'nem látja még világosan, miben fejeződik ki az az elv, hogy a CSISZ közvetlenül a párt vezetése alatt dolgozó szervezet. Éppen ez az, ami jelentősen megkülönbözteti az ifjúsági szervezetet a többi tömegszervezettől. A pártszervezetek bizottságai a tömegszervezeteket elsősorban az ott dolgozó kommunisták révén, tehát közvetve irányítják. Az ifjúsági szervezeteket a pártbizottságok közvetlenül irányítják. Tehát nemcsak a CSISZ-ben dolgozó kommunisták révén. De ez nem csökkentheti és nem is csökkenti az ifjúsági szervezetekben dolgozó kommunista fiatalok szerepét és felelősségét a pártirányítás megvalósításában, a pártonkívüli fiatalok nevelésében. Az évzáró taggyűlés határozata fontos dokumentum. Ennek alapján dolgozik az alapszervezet az új pártbizottságban. A határozati javaslatokat azonban a pártbizottságok nem mindenütt készítik el gondosan. Számos határozati javaslat csak általános irányelveket, vagy túlzottan apró részkérdéseket tartalmaz, nem mutatja meg kézzelfoghatóan a legfontosabb tennivalókat. Márpedig olyan határozati javaslatra van szüksége az alapszervezetnek, amely irányt szab a tagságnak és az új pártbizottságnak a XI. kongresszus határozatai végrehajtásában, a termelési tervek teljesítésében, a dolgozó tömegek között folytatott politikai munkában. Ügyeljenek tehát a pártbizottságok és az egész párttagság, hogy tartalmas, irányt mutató határozatokat hozzanak az évzáró taggyűléseken. Erdősi Ede Hozzáiarulástink a genfi konferenciához (ČTK) Gusta Fučíkova és dr. J. L. Hromádka tanár, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának alelnökei, akiket a Békevédök csehszlovákiai Bizottsága Genfbe küldött ki, hogy a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek beszüntetéséről tárgyaló konferencián tolmácsolják a három nagyhatalom képviselőinek népünk óhaját a minél előbbi egyezmény elérésére — szombaton, február 11-én visszatértek Prágába. A Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának mindkét alelnöke a ruzyni repülőtérre való megérkezés* után közölte, hogy február 12-én fogadta őket Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője, aki átvette tőlük a Békevédök Csehszlovákiai Bizottságának memorandumát. Biztosította őket arról, hogy a szovjet küldöttség minden erejével eovermény megkötésére törekszik és a lehető legnagyobb engedményeket teszi. Ugyanaznap a brit .küldöttség titkára és február 13-án az USA küldöttségének titkára Is fogadta őket. Mindketten megígérték, hogy a Békevédök Csehszlovákiai Bizottságának memorandumát haladéktalanul átadják küldöttségeik vezetőinek. Barátság és teljes egyetértés (Folytatás az 1. oldalról) köztársaság nagykövete, Georg Stibi, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, Gábor József, a Magyar Népköztársaság nagykövete és Stojan Karadzsov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete. A főpályaudvar épülete előtt díszszázad sorakozott fel. A guineai és a csehszlovák államhimnuszok elhangzása után L. L. Beavogui, a guineai kormányküldöttség vezetője Rudolf Barák belügyminiszter kíséretében szemlét tartott a díszszázad felett. A Guineai Köztársaság kormányküldöttségétől a Csehszlovák Köztársaság kormányának és népének néveben Ludmi• • • • • • • • • Az elmúlt napokban nyitották meg Bratislavában a Suché Mýto-n Ievó Népmüvelés' Ház helyiségeiben az „Emberek, legyetek éberek, — atomháború veszélye fenyeget" című kiállítást. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés. (Herec f elv.) ls Jankovcová mlniszterelnökhelyettes búcsúzott. Hangsúlyozta, hogy a küldöttség Csehszlovákiában való tartózkodása alatt minden bizonnyal meggyőződött róla, hogy Csehszlovákia népe teljes mértékben rokonszenvezik és támogatja Guinea derék népét a szabadság és a függetlenség megszilárdításáért folytatott kUzdelmében. A csehszlovák és a guienai küldöttség közötti beszélgetések rámutattak arra, hogy a két ország álláspontja e nemzetközi politika alapvető problémáit illetőleg azonos, mert a két állam nemzeteinek a békés együttműködés megszilárdítása iránti óhaján alapszik. A két ország szilárdan áll a nemzeteknek a gyarmati uralom és az imperializmus elleni igazságos küzdelme frontján s a két nemzet megcáfolhatatlan meggyőződése, hogy győzelmet arat ebben a harcban. L. Jankovcová miniszterelnökhelyettes befejezésül kifejezte a?t a meggyőződését, hogy a guineai kormányküldöttség látogatása még jobban megszilárdítja a Csehszlovákia és Guinea közötti barátságot s a két ország sokoldalú együttműködését. L. L. Beavogui, a Guineai Köztársaság kormányküldöttségének vezetője válaszában hangsúlyozta, hogy 1959. február 14ének napja, amikor véget ért a kUldöttség látogatása Csehszlovákia fővárosában, be. íródik a guineai nép történetének lapjaira, mert a Gtaineai Köztársaság himnusza ez alkalommal először hangzott fel európai földön. A barátság Szívből jövő megnyilvánulásait, melyekben a guineai kUldöttség tagjainak Csehszlovákiában volt részük, tolmácsolni fogják é Guineai Köztársaság népének és kormányának. AZ ÄLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL előzetes adatai szerint hazánkban (1958. IX. 30-ig) összesen több mint 262 ezer gyermek jár óvodába. Szlovákiában több mint 77 ezer gyermek látogatja az óvodákat. ARTHUR MILLER, korunk kiváló amerikai drámaírója „Látkép a hídról" című új színdarabjának szlovákiai bemutatója szombaton, február 14-én volt a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban. A színdarab csehszlovákiai bemutatója két héttel ezelőtt volt a prágai S. K. Neumann Színházban. EOÜEGYZíS CSIGAMODON Ha kicsit körülnézünk a Komáromi Magasépítkezési Vállalat által végzett építkezéseken, sok javítani valót találunk mind a szervezés, mind a gyakorlati munka terén. A párkányi új gépállomás építését a fenti vállalat 1954 őszén kezdte meg és a befejezési határidő az 1959-es év vége lenne. Azért lenne, mert a jelenlegi helyzet bizony nem enged arra következtetni, hogy valóban befejezik.Nem merjük hinni, mégrázsok építését november végére be kellett volna fejezni, de a redőnyök nem érkeztek meg. Mikor azután megkapták a redőnyöket, nem volt aki felszerelje és csak sok utánjárással sikerült február elejére elérni, hogy befejezzék a garázsépítést. Hasohló a helyzet a kerítéssel is, melynek december végére készen kellett volna lennie. Hozták is a hónap vége felé néhány betonoszlopot, de még ma sem tudják, pedig azért nem, mert bár 5—6 ember honnan kapják meg a még hiányzó beállandóan lézeng az építkezésen, a munkaütem olyan lassú, hogy csak a tondolgokat és sodronybetéteket. Pedig négy év alatt igazán lett volna idő csiga mozdulataihoz lehet hasonlítani, és alkalom ilyen csekélység beszerzéIme egy-két példa: Simkó vállalatvezető elvtárs biztosan ismeri azt a közmondást, hogy: „Igyék vizet — rá nem fizet!" Hát ezt aztán nem mondhatják el a párkányi gépállomás dolgozói, mert az építkezéshez készített ideiglenes kút bizony a nyári és őszi esősére. A gépállomás vezetősége felajánlotta, hogy a munkamenet meggyorsítása érdekében traktorokat, autókat bocsát az építők rendelkezésére. A vállalat ezt nem fogadta el, s ha bármily munkához kell jármű, azt 50 km távolságról, Komáromból küldik ki. Perzések idején gyakran tele lett szenny- szer legtöbbször késve érkezik s alig vízzel, s ha voltak, akik merészeltek inni belőle, hát bizony ráfizettek! — Igaz, az új kútnak már 195H október végére kész kellett volna lennie, de ha így haladnák nem az idén, de jövőre sem lesznek készen. A követelmények szerint 13 m mélyre kellene a kutat fúrni, de 10 méternél úgy megakadtak, hogy azóta csak kerülgetik, mint a macska a forró kását! Hoztak már ki tudja hány féle szivattyút, de a kút csak nem készül. Természetes, hogy emiatt nem működhetik a GTÁ-n a vízvezeték, nincs mosdó, nincs fürdő, nincs ivóvíz a mintegy 100 dolgozó számára! Vagy egy másik eset: a gavégez valamit, már megy is vissza. Hol itt a gazdaságosság, kérdezzük a vállalat vezetőségétől? Kérdezzük azt is, hogyan akarnak eleget tenni a fokozott követelményeknek ilyen szervezés és munkamenet mellett? Az építkezési vállalatokra még nagy feladatok várnak az elkövetkező évek során, s ezen feladatoknak csak úgy tudnak eleget tenni, ha a vezetők, mesterek, munkások, vállvetve közösen állandó jó munkával harcolnák a tervek teljesítéséért. VARGA JÖZSEF, a GTÄ munkairányítója Több iparcikket kérnek a szenei járás fogyasztási szövetkezetei A vásárlóközönség panasza. Réte községben bosszankodnak a fiatal mamák. Van okuk rá! Ha iparcikkeket árusító szövetkezeti bolt van a falujukban, akkor legyen benne legalább a legszükségesebb áru. - Dudlisüveget és dudlit szeretnénk, ha volna, — panaszkodik Pomichal Ignácné. - Hogy ez semmiség? Akinek nem kell, annak valóban az. De akinek kisbabája van ... A csecsemőknek nem kanalazhatjuk a tejet tányérból. A járási székhelyen, Szencen és ha ott sincs, akkor Bratislavában kell felhajtanunk ezt a „kicsiséget". Egyéb árucikkek is hiányoznak Rétén. Pikula Jánosné hónapokig járt az 'üzletvezető után, hogy rendeljen számára fürdőkádat. Nem tudta kivárni, inkább Szencen vásárolt. Özv. Uhrovicsné Bratislaváből hozott magának zsírosbödönöket. Ha arra várt volna, míg helyben beszerezheti, akkor egy időre lemondhatott volna a 'disznótorról. Hogy a faluban nem volt nagy reménye az áru beszerzésére, azt első kézből tudta meg. Hisz menye vezeti Rétén az iparcikkeket árusító fogyasztási szövetkezetet. Uhrovics Jánosnét bosszantja a dolog. Hisz ő nemcsak írásban küldi a megrendeléseket, hanem maga is utazgat áru után. Hogy mennyire eredménytelen az igyekezete, arról beszámolt decemberben a helyi nemzeti bizottság tanácsának ülésén, amelyen foglalkoztak a vásárlóközönség igényeinek kielégítésével. Az ülésről levelet küldtek a járási nemzeti bizottságnak és a fogyasztási szövetkezetek járási vezetőségének. Remélik, hogy közbenjárásuknak lesz foganatja. Az üzletvezető sérelme A járási székhelyre több faluból hasonló panasz érkezett. Már a járási pártbizottságon foglalkoznak az ügygyei. Elvégre a kommunisták nem nézhetik közömbösen, hogy egyes községekben az áru rossz szétosztása miatt nem vásárolhatnak az EFSZ-tagok azt, amit akarnak, és amit jó munkájukkal kiérdemeltek. Számítani kell arra, hogy ilyenkor a zárszámadások idején a falusi üzletekben nagyobb keletje van a rádiőgramofonoknak, bicikliknek, mosógépeknek és más iparcikkeknek. Csakhogy a jókai üzletvezető éppen az említett árut hiába kéri és sürgeti. A nagyfödémesi üzletvezetőnek hasonló gondjai vannak. Az Egyesített Somorjai Nagykereskedéstől, ahová a járás tartozik, jegyzék alapján 219-féle árut rendelt, de abból csak 74-félét kapott. A vevők az üzletvezetőket okolhatják, hogy nem törődnek igényeik kielégítésével és szemükre vethetik, hogy más üzletekben megkapják a keresett árut. Hisz azok a falusi emberek, akik számára a nagyfödémesi üzletvezető öt jégszekrényt rendelt, ha nem kapják meg helyben, beszerzik Bratislavában, vagy máshol. Legfeljebb szitkozódni fognak a szállítási költségek és az utazgatás miatt. Nem lenne jobb az ilyesmit megelőzni? A fogyasztási szövetkezet járási vezetőségének gondja A somorjai nagykereskedés írásban adta, hogy azt az árut, amit jelenleg nem tartanak raktáron, szerezzék be a szenciek ott, ahol tudják. Piešťanyban sikerük volt. Az ottani nagykereskedés, bár a szenciek nem tartoznak hozzájuk, részben őket is ellátja mosógépekkel, villanyfőzőkkel, rádiókkal, edényekkel és egyéb áruval. Az áruk elszállításáról azonban maguknak kell gondoskodniok és a szállítási költségek is őket terhelik. A trnavai Kovosmaltban 40 „Harmónia" mosógépet vásároltak. S hogy ennek az árunak a beszerzésével nc fáradjanak az illetékesek, előzetes I beleegyezésükkel a somorjai nagy- I kereskedésnek is rendeltek száz darabot. Trenčinbén a Jednotánál cserében állapodtak meg. A szenciek tíz hálószoba-berendezést, ötven rádióasztalt, öt gaucsot kapnak s ők árufeleslegükből televíziós készülékeket, mosogató-asztalokat és bádogot küldenek Trenčínbe. Az ilyen ide-oda szállítgatás azonban felesleges munkát és nagyobb költségeket jelent. Jobban kellene megszervezni az áru szétosztását. Akkor nem történne meg, hogy a szenei járás fogyasztási szövetkezetei, melyek tavaly a kiskereskedelmi áruforgalmi tervet nagyon jól teljesítették, negyedik helyen végeztek szlovákiai méretben, januárban már csak 82 százalékra voltak képesek. Pedig a vevők részéről megvoltak a feltételek a jobb eredmények eléréséhez. Miben segíthetnének az üzemek Bútorral más-más asztalos-üzem látja el a szenei járás fogyasztási szövetkezeteit. Ezek az üzemek egyben mind egyformák. A bútor java részét csak a negyedév végén szállítják. Az üzem így teljesítheti negyedévi tervét, de az üzleteknek nem lesz rá idejük. Ha nem is tudják lerövidíteni a szállítási időt, legalább pontosak legyenek. Ne úgy, mint a púchovi Vzornábytok, a skalicai Drevovýroba és a malackyi Družba üzemek, ök még a januárra tervezett bútorokat sem szállították le. Mindenre van orvosság. Áruhiány nincs nálunk. Üzemeinkben állandóan több és jobb közszükségleti iparcikket gyártanak dolgozóink. Csupán az áru elosztásánál történnek hibák. Ezen kell javítani. Azután nem okozhat különösebb gondot a vásárlás a szenei járás falvaiban sem. D. V. Oj S?Ö 2 * 195 9' február 16t