Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-14 / 44. szám, szombat

A Szovjetunió magával ragadó példát mutat a többi szocialista országnak és az egész haladó emberiségnek (Folytatás a 2. oldalról) határozatait, és tanulunk ezekből a tapasztalataikból. Arról van szó. hogy a XXI. kongresszus következtetései a tanulság forrásává váljanak nemcsak az egész párt számára, hanem a munkások, a szövetkezeti tagok, az értelmiség, egész népünk számára, amely munkájával megvalósítja pártunk politikáját. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa következtetéseinek éppen az Ily módon való megtárgyalása vezet biztosan üj konkrét síkerekhez országépitésünkben. Őszintén UdvözöljUk a szocialista munka brigádjának címéért folyó verseny kibontakozását. E brigádok keletkezése szorosan öszefügg a XXI. kongresszus előkészületeivel, a kommunista munkabrigádok születésével a Szovjetunióban. A kongresszus folyamán nálunk is emelkedett számuk. Meggyőződésünk, hogy a következő hónapokban e mozgalom tovább fog terjedni és segítségünkre lesz a komoly problémák megoldásában s üzemeinkben az idei fokozott tervfeladatok teljesítésében. * * * Számunkra hasonlóképpen, mint a többi testvérpárt számára is szinte felbecsülhetetlen jelentőségűek a marxizmus-leninizmus egyes elméleti kérdései, amint azokról a Szovjetunió kommunista építésének új szakaszával kapcsolatban Hruscsov elvtárs beszélt. Ezekből az elméleti kérdésekből indul ki a XXI. kongresszus a kibontakozó komumnista építés útján levő alapvető gyakorlati feladatok kidolgozásában. És számunkra is óriási gyakorlati jelentőséggel bírnak mind mai feladataink szempontjából, mindpedig további távlataink kidolgozása szempontjából. Mert ma a társadalmi fejlődés üteme olyan, hogy nálunk is kijelenthetjük: az, ami a szovjetországban ma dicső jelen, számunkra már nagyon közeli jövő. (Taps). Ezt az álláspontunkat Hruscsov elvtárs beszámolójának az a mérhetetlenül fontos elméleti tézise sugalmazta, miszerint a szociaUzmus országai a szocialista rendszerben és a nemzetközi szocialista együttműködésben rejlő lehetőségek sikeres felhasználásával többé kevésbé egyidejűleg lépnek a kommunista társadalom magasabb fázisába. (Taps). A beszámolóban megmutatkozott, hogy a szocialista világrendszer megszilárdításával együtt milyen gyorsan emelkedik az elmaradott országok gazdasága és kultúrája. A szocialista világrendszerben nemcsak erre a folyamatra került sor, hanem szüntelenül emelkedik a részét képező valamennyi ország színvonala. Éppen a mi hazánk tapasztalata, amely a szocializmus pályájára fejlett ipari országként lépett, és elért eredményeink bizonyítják meggyőzően, hogy ez így van. Hazánk felsorakozását a szocialista országépítés befejezésére elsősorban a termelőerőknek a kapitalizmusban elképzelhetetlen páratlan fejlődése jellemzi. És ez az ütem nyilvánvalóan még gyorsabb lesz a kommunizmusba való további átmenet során. Abból a helyes és bátor tételből, hogy hazánk vállvetve halad a kommunizmus felé a Szovjetunió oldalán nemcsak hatalmas erőt merítünk további munkánk számára, hanem ugyanakor ez a tétel feladatunkul tűzi ki létrehozni megvalósításának minden feltételét. Meggyőződésünk, hogy fejlődő együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi országgal — aminek további lehetőségeit a szovjet hétéves terv teremti meg — határozottan hozzájárul ezen komoly elméleti tétel gyakorlatban való alkalmazásához. Szeretném elvtársak megjegyezni, hogy a szovjet hétéves terv nemcsak a Szovjetunió továbbfejlesztésének terve, hanem figyelembe veszi a többi szocialista orszác szükségleteit és szocialista társadalmunk építésének útját is. (Taps). A szocialista országok egyidejű átmenetének távlata a kommunizmus magasabb fázisába számunkra még időszerűbbé teszi a kommunizmus építése problémáinak Hruscsov elvtárs beszámolójában foglalt elméleti elemzéseit, és arra kötelez bennünket, hogy már most foglalkozzunk hazánk jelenlegi fejlődési szakasza konkrét feltételeire való alkalmazásukkal. Amikor Hruscsov elvtárs beszámolójában kifejtette gondolatait a társadalomnak a kommunizmus felé vezető útjai jellegéről, három fontos következtetést vont le: 1. Azt, hogy — s szeretném ezt különösen hangsúlyozni - a szocialista fejlgdés' szakaszból a kommunizmus magasabb fázisába való átmenet törvényszerű történelmi folyamat, amelyet nem lehet önkényesen megsérteni vagy megkerülni. 2. Annak ellenére, hogy a kommunizmus és a szocialista stádium között különbség áll fenn, nincs közöttük semmiféle fal, amely elválasztaná egymástól a társadalmi'•fejlődésnek ezeket a fázisait. 3. A kommunizmusba való átmenet a termelőerők, a korszerű ipar, a gépesített mezőgazdasági nagyüzemi termelés, az egész gazdaság és kultúra gyors fejlődésének időszaka az építők millióinak tevékeny és öntudatos részvételével. Amikor ezen alapvető tanulságok megvilágításában vizsgáljuk, hogyan dolgoztuk ki mi a szocialista országépítés befejezésének irányvonalát, megelégedéssel mondhatjuk, hogy teljesen helyesen jártunk el. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a XI. pártkongresszusi beszámolója rámutat, hogy a szocialista építés befejezése „nemcsak a szocializmus felépítését jelenti, hanem e célkitűzés magában foglalja egyúttal a fejlett szocialista társadalom fejlesztésének széleskörű feladatait is. A szocialista építés befejezését nem értelmezzük előre meghatározott időszakként, hanem mint új fejlődési szakaszt, amelyben társadalmunk a felépített szocializmus alapján további erőt gyújt, újabb anyagi és kulturális forrásokat teremt a kommunizmusba valő átmenet számára." A két fázis közé mi sem álítottunk semmiféle falat, de egyben rámutattunk, milyenek a reális lehetőségeink és feladataink, amelyeket tekintetbe kell vennünk. Nem csekély feladatokat tűztünk magunk elé, amelyeket teljesítenünk kell, hogy elérjük céljainkat és biztosítsuk dolgozóink jólétének további rendszeres növekedését. Egyúttal látnunk kell, hogy az ipari termelés fejlesztésében és főképp annak alapvető ágazataiban levő feladatok nagyon jelentős hozzájárulásunk ahhoz. hogy a szocialista rendszer rövid idő alatt gazdaságilag is győzelmet arasson a kapitalizmus felett. Hisz ipari termelésünk 1965-ig való megkétszerezésével az 19S7-es évhez viszonyítva Csehszlovákia az egy lakosra eső termelésben megelőzi az oly fejlett ipari országokat, mint Anglia és Nyugat-Németország, és a fő ágazatok többségében megelőzi az USÁ-t is. (Taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa által jóváhagyott szovjet hétéves terv nemcsak nagy, ihlető példa további munkánkban, hanem egyúttal közvetlen gyakorlati jelentőségű a Csehszlovákiai ipari termelése tervének jobb teljesítésében. A Szovjetunió és Csehszlovákia között a kölcsönös árucsereforgalom 1965-ig kb. 75 százalékkal növekszik. A gazdasági együttműködés sikeres fejlődése hosszú időre biztosítja számunkra a nyersanyag és élelmiszer szállítását, a szükséges gépeket és berendezéseket, másrészt hosszú időre biztosítja termékeink értékesítését. A szovjet gazdaság fejlesztésének tapasztalatai és a kommunizmus sokoldalú építésének tervei, amelyekkel a XXI. kongresszus ismertetett meg bennünket, megerősíti egy további fontos következtetésünket is: szüntelenül gondoskodnunk kell arról, hogy gazdaságunk mint egész harmonikusan fejlődjék. Nem volna számunkra elég az ipari termelés rohamos fejlesztésének biztosítása, ha nem fejlődnék megfelelően mezőgazdasági termelésünk is. És annak ellenére, hogy a falvak szocialista szövetkezetesítésének sikeres folyamatát a mezőgazdasági termelés növekedése kíséri, nyíltan megmondjuk, hogy e növekedés egyáltalán nem elegendő számunkra. Ezt megmutatta a Központi Bizottság levelével kapcsolatban, az életszínvonal továbbemelésének kérdéseivel foglalkozó vita is. Ezért a mezőgazdasági termelés rohamos növelése számunkra a következő időszakban egyenesen kulcsfontosságú. Ezekkel a problémákkal a legközelebbi időben foglalkozni fogunk pártunk Központi Bizottságának ülésén és e téren döntő szót várunk az egységes földműv3sszövetkezetek IV. kongresszusától. A XXI. kongresszus tárgyalásainak és az anyagi érdekeltség elemzésének fényében Hruscsov elvtárs beszámolójában megmutatkozik, hogy az élets .ínvonal további emelésének kérdéseihez elvben helyesen közeledtünk. E téren nagy jelentőségű volt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának levelével kapcsolatos vita, amelyet most zárunk le. A vitában újból megnyilvánult munkásosztályunk és dolgozóink magasfokú öntudatossága, akik túlnyomó többségben megértették, hogy az életszínvonal további emelkedése a termékek mennyiségétől és a munkáért való díjazás rendezésétől függ. Amennyiben a Szovjetunióban, mely már a kiterjedt kommnnista építő munka időszakában él, az az elv érvényesül, hogy a munkamennyisége, minősége és társadalmi jelentősége a fő mérőfoka annak, mily mértékben részesül a társadalom minden tagia a termékek elosztásában — úgy ez a szocialista elv annál inkább érvényes számunkra is. Ezért az életszínvonal emelése sorá i egyik elsőrendű feladatként tűztük ki a munkások bérrendszereinek átépítését. A munkások bérrendszereinek átépítését egybekötjük a szakképzettség növelésére serkentő tényezőkkel, hogy aki többet ad társadalmunknak, jobb díjazásban is részesüljön. Émellett azzal egyidejűleg, hogy miként növekszik a munkatermelékenység és mennyire lesznek jobbak a termelés eredményei, a bérek további emelésére is számítunk. Akadnak azonban még olyan emberek is, akik úgy vélik, hogy már a kommunizmusban élünk, és mindenkit szükségletei szerint láthatunk el, emellett ezen egyének munkája rendszerint igen alacsony színvonalú, keveset adnak társadalmunknak, és semmivel sem járulnak hozzá szaképzettségük növeléséhez. A munkások bérendszereinek átépítése határozottan nem valósulhat meg könnyen ott, ahol ezt a kérdést nem vitatják meg alaposan és nyíltan a dolgozókkal. És ez egyes minisztériumaink, valamint gazdasági dolgozóink állandó fogyatékossága, j Ezért szükséges, hogy az eddiginél j többet tanuljunk azon üzemek ta[ pasztalataiból, ahol az általánosság: ban folytatott beszélgetésekről ráí tértek valamennyi szükséges in; tézkedés megtárgyalására és foganaj tositására, hogy a bérrendszer átI építése megfeleljen a magunk elé j helyezett helyes céloknak. (Taps), j Ha a szocialista társadalomban I történő elosztás elveiről és az anya' gi érdekeltség helyes érvényre jut, tatásáról beszélünk, ezt a kérdést i mezőgazdaságunkban sem hagyhatí juk figyelmen kívül. Azon intézkej dések eredményét, melyeket a SzovI jetunióban e téren egészen az egyI séges árak rendszerének megvalósításáig foganatosítottak, a Szovjetunióban lépten-nyomon elsősorban a jobb és olcsóbb élelmiszerellátás szakaszán láthatjuk. A szövetkezeti tagokat és parasztokat hazánkban is oly mértékben kell érdekeltté tennünk, hogy ne elégedjenek meg a már elért helyzettel, hanem valamennyi dolgozóink szükségleteinek megfelelően lényegesen növeljék termelésünket. Az életszínvonal kérdéseivel kapcsolatosan szükségesnek tartom, hogy legalább néhány szóval érint* sem a lakásépítkezés kérdését is. Nagy feladatot tűztünk magunk elé: 1 millió 200 ezer lakás felépítését 1970-ig. Ezt a nagy problémát nem oldhatjuk meg az esetben, ha különféle helyekről minden reális alapot mellőzve mind nagyobb követelményeket támasztanak, hanem csak akkor, ha már elejétől fogva biztosítjuk a szükséges anyag elegendő mennyiségét és tervezőink, valamint építészeink gondoskodni fonák arról, hogy egyben lényegesen csökkenjenek a lakásegységekre fordított kölségek. Ez és a dolgozók kezdeményezésének kihasználása a lakásépítkezések különféle formáinak megvalósítása érdekében az «az út, mely a magunk elé tűzőt feladat sikeres és gyors teljesítésének biztosítéka. Nem beszélhetünk az életszínvonal emeléséről, ha nem oldjuk meg a lakásproblémát. (Taps). Elvtársak! A szocialista állam kérdése a szocialista országépítés marxi-lenini elméletének és gyakorlatának alapvető kérdése. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának következtetéseit és tanulságait e kérdéssel kapcsolatban egybevessük elvi állásfoglalásunkkal és gyakorlatunkkal. Már az első és közvetlen egybevetés során kitűnik, hogy következetesen fia.velembe vettük a szocialista forradalom és építő munka általános törvényszerűségeit. Szocialista hazánk is ezért szilárd s kiegyensúlyozott, olyan állam, amilyent munkásaink és egész dolgozó népünk kíván. (T a p s.) Nem hagytuk magukat befolyásolni a revizionista bomlasztok szavaitól, akik akkor lendültek fő 'ámadásba a szocialista országok ellen, amikor a népi Magyarországot megtámadták a hazai és nemzetközi ellenforradalom erői és araikor hazánk déli határára újból árnyat vetett a fasizmus A jugoszláv revizionisták éppen ez időtájt fokozott erővel indultak támadásba az állam marxistaellenes értelmezésével. Elgondolásaikat elutasítjuk, az államról szóló lenini tanítás mellett foglalunk állást, s azt meg Is valósítjuk. (T a p s.) Elutasítjuk azt az üres revizionista fe! osegést. mintha az állam elhalása lenne manapság a szocialista országok fő és időszerű feladata. Államunk csak akkor hal el, ha elhal a kapitalizmus. A revizionista koholmányok csupán a munkásosztály e jelentős eszközének megbénításához vezethetnek, ami az imperialisták érdekében áll. Hazánkban ugyanúgy, mint a Szovjetunióban az a cél, bogy a szocialista demokrácia kibontakoztatásával fejlesszük a szocialista államiságot, elsősorban a nép legszélesebb rétegeinek a gazdaság Irányításába és az államigazgatásba való bekapcsolásával. Hazánkban a XI, pártkongresszust megelőző országos vita, valamint az életszínvonal kérdéseiről folytatott vita is arról tanúskodik, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeinek a gazdaság Irányításába és az államigazgatásba valő ilyen bekapcsolását munkánk állandó módszerének tekintjük és nincs egyetlen olyan fontos kérdés sem, melyről ne tanácskoznánk népünkkel s nem vennénk figyelembe szavát, valamint szükségleteit. (Taps.) Lényegbevágó intézkedéseket foganatosítottunk iparunk új szervezése és irányítása, valamint a nemzeti bizottságok tevékenysége terén, olyan intézkedéseket, melyeknek tö célja az, hogy az irányítást minden módon közelebb hozzuk a dolgozókhoz. Pártunk gondot fog fordítani arra, hogy államunk fejlesztésének és me~-Tilárditásának ezen lenini értelmezését mindenütt helyesen értelmezzék és az eddiginél is kérlelhetetlenebbül fog harcolni a bürokratizmus ellen, meíy lényegében rendszerünktől idegen. Hazánkban is egyre nagyobb a társadalmi szervezetek szerepe, fejlődik és elmélyül az állam s ezen szervezetek gazi dasági-szervezési és kulturális-nevelő I funkciója. Helyesek azon intézkedéseink, melyek a szakszervezetek életünkben beI töltött szerepének megerősítésére, valamint arra irányulnak, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség sorakozzék fel pártunk köré, továbbá azok az intézkedések, amelyek megszabják a Nemzeti Front feladatait. Végül pedig azok az intézkedések, melyek szerint a nemzeti biztosítás végrehajtását a szakszervezetekre ruháztuk, megszüntettük az Állami Testnevelési Hivatalt és önkéntes testnevelési szervezeteket létesítettünk, mindez és sok más tény arről tanúskodik, hogy a helyes úton haladunk. Soha sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy körülöttünk, hazánk nyugati határának közvetlen közelében a számunkra ellenséges kapitalista világ kezdődik, és közöttünk is akadnak még olyan egyének, akik dolgozóink vívmányait szeretnék megsemmisíteni. Ezért van oly jelentős szerepe hadseregünknek és biztonsági testületünknek, ezért tökéletesítjük minden módon tevékenységüket. Hadseregünk és biztonsági alakulataink fegyverének éle szilárdan az imperialiata ellenség és népünk valamennyi kártevője ellen fordul. (Viharos taps.) Hruscsov elvtárs rámutatott arra, hogy a világon nincs olyan erő, amely a Szovjetunióban, felújíthatná a kapitalizmust, mert a szocializmus nemcsak teljes, hanem végleges győzelmet is aratott. Hála a Szovjetunió létezésének és hatalmas erejének, e szavak érvényességét kiterjeszthetjük az egész szocialista táborra és ezzel Csehszlovák Köztársaságunkra is. (Viharos taps.) A szocializmus győzelmének e szavakkal kifejezett megállapítása megerősíti öntudatunkat és biztonságunkat, és hiábavalók az Imperialisták mindazon kísérleteimelyek gyöngítésünkre, tovább: előrehaladásunk fékezésére irányulnak. És ezt az erőnket, a szocialista rendszer erejét meghatványozza az a növekvő -zolidaritás, amelyet a kapitalista országok munkásosztálya és dolgozói tanúsítanak a Szovjetunió és valamennyi szocialista állam iránt. (Taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának tárgyalásai és eredményei komoly befolyást gyakorolnak a jelenlegi nemzetközi események fejlődésére is. A XXI. kongresszus és a Szovjetuniónak itt jóváhagyott hétéves terve a kapitalizmussal folytatott versengés új időszakának kezdetét jelenti. Ezen új szakasz tartalmát Hruscsov elvtárs a következő szavakkal körvonalazta: „Most arról van szó, hogy a szocialista rendszer túlsúlyba kerüljön a kapitalista rendszer fölött a világtermelésben, hogy a társadalmi munka termelékenységében és az egy lakosra eső termelésben utóiérjük és megelőzzük a legfejlettebb kapitalista államokat és elérjük a világ legmagasabb életszínvonalát." Ez a kihívás a legkifejezőbben igazolja a szocializmus békés kezdeményezését. Annak a lenini gondolatnak megvalósítására irányul, hogy a szocializmus mind nagyobb mértékben befolyást gyakorol majd elsősorban gazdasági politikája révén a világ történésére. A szocialista államok 1965-ben a világ termelésének több mint a felét fogják produkálni. A szocialista rendszer merész távlatai meghatványozzák a szocializmus vonzóerejét az egész világon, létrehozzák a békés megértésért küzdő erők teljés túlsúlya megszilárdulásának kedvező feltételeit. Oj államok lépnek ebbe a frontba, amelyek levetik az imperializmus gyaripati igáját. Az emberiség döntő többségének aktív elszántságát áthatja majd az a gondolat, hogy a háború nem lehet a vitás kérdések megoldásának eszköze. Ez az aktív elszántság hatalmas anyagi erővé válik, amely véglegesen megfékezi az imperialista háborús gyújtogatőkat. (Viharos taps). Már ma, amikor a Szovjetunió az interkontinentális ballisztikus lövedékeket sorozatban gyártja, amikor teljes túlsúlyra tett szert az atomfegyverekben, a távoli, közép és közeli hatósugarú rakétafegyverekben, amelyek a földgolyó bármely pontját pontosan eltalálhatják, már ma bizonyos, hogy a szocialista tábor ellen irányuló bármiféle támadást csírájában szétverjük és megsemmisítjük az imperializmust. (Viharos taps). A szocializmus jelenlegi sikerei visszatükröződnek a kapitalisták táborában is. S a tőkések soraiban mind erősebben hangzik a szocialista államokkal való gazdasági együttműködés követelése. Tudatában vannak annak, hogy ez segítséget nyújt nehézségeik leküzdésében, míg a háború előkészítésének irányzata katasztrófát hozhat a fejükre. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy amíg fennáll az imperializmus, addig vannak militaristák és agresszív monopolista körök, akik az egészséges észjárás ellenére versengést hoznak létre a j fegyverkezésben és előkészítik a ! háborút. Ezeket a köröket figyelemi mel kell kísérni, le kell őket lep! lezni a világ nemzetei előtt és meg kell hiúsítani támadó terveiket. Európa legagresszívabb és leghataí lomratörőbb erőinek jelenlegi fő központja Nyugat-Németország. Itt az USA agresszív köreinek teljes segítségével megújult a német militarizmus és revansizmus, amely teljes egészében érvényesíti saját érdekeit és a leggyülölködőbb módon erőpilitikát és hidegháborút folytat a szocialilta tábor ellen. A keresztény erkölcs jezsuita álnokságába burkolózó mai német imperializmus igazi arculatát kifejezően jellemzi az Adenauer-vezette uralmon lévő Keresztény Demokratikus Párt. Adenauer és az úgynevezett keresztény párt a német imperializmus érdekében a Német Szövetségi Köztársaság atomfelfegyverzéséért szállt síkra és célja nyilvánvalóan x hitleri „harmadik birodalom" felújítása. A nyugat-németországi nyugtalanító fejlődés tekintetbe vételével teljes egészében kidomborodik a Szovjetunió német kérdés megoldásával kapcsolatos javaslatainak meszszire kiható jelentősége Ezeket a javaslatokat a XXI. kongresszuson újra tolmácsolta Hruscsov elvtárs, és pozitív visszhangot keltettek számos nyugati országban is. A kongresszus világos állásfoglalása megcáfolta a bonni kormány agreszszív irányvonala híveinek azon érvelését, hogy a Szovjetunió jelenlegi eljárása — amelynek célja NyugatBerlin, a provokáció veszélyes tűzfészkének likvidálása és a békeszerződés megkötése — csupán a Szovjetunió egyoldalú érdekét tartja szem előtt. Ennek az állitásnak hazug voltáról tanúskodik a szovjet javaslatok lényegében pozitív visszhangja számos nyugati országban, mivel a német imperializmus veszélye ma kellemetlen a Nyugat számos hivatalos tényezője szemében is. Néhány nyugatnémet politikai párt vezetőségében is erősödnek azok az irányzatok, amelyek hivei a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásoknak Németország kérdésének békés megoldása érdekében. Az utóbbi időben a bonni kormányt és a militarista köröket komolyan nyugtalanítja az a tény, hogy Nyugat-Németország népe sokkal többet és sokkal figyelmesebben hallgatja a Német Demokratikus Köztársaság, valamint annak munkás-parasztkormánya békés politikáját. Valamennyi dolgozónk egyöntetű kívánsága, hogy Németországgal gyorsan kössék meg a békeszerződést, mivel ez megszilárdítaná a békét és Európa valamennyi nemzetének biztonságérzetét. Németország egysége kérdésében azon az állásponton áll, hogy ez a németek ügye, s nekik ezt idegen beavatkozás nél kül kell megoldaniuk. (Taps). Ennek legjobb és legjárhatóbb útja a két német állam konfederációjának létrehozása, amit a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolt. Erőnk teljéből támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaságnak ezt a békés kezdeményezését, mivel az NDK-val a proletár nemzetköziség megbonthatatlan kötelékei fűznek minket egybe. (Taps). (Folytatás a 4. oldalon) TT7 K7rt 3 in-' o ľ,'