Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-12 / 11. szám, hétfő

Vúdg proletárjai, egyesüljetek! uJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. január 12. hétfő 50 fillér XII. évfolyam, 11. szám. Az NDK kormánya egyetért a szovjet javaslattal A Német Demokratikus köztársaság kormánya január 10-i rendkívüli ülésén kijelentette, hogy elvileg egyetért a szovjet kormánynak a Németországgal kötendő békeszerződésre vonatkozó tervezetével. Az NDK kormánya egyben egyetért a békekonferencia megtartására vonatkozó javaslattal is. Az NDK kormánya azzal a felhívással fordult mindkét német ailam lakosságához, hogy fejezze ki a szovjet javaslatokkal szemben állasfoglalását és arra kéri a Német Szövetségi Köztársaság kormánvát, egyezzék bele abba, hogy a két német állam képviselői még a békekonferencia megtartása előtt előkészítő tanácskozásokat folytassanak. Az NDK kormánya továbbá kijelenti, hogy hajlandó tárgyalni a nyugatnémet politikai pártok és szervezetek képviselőivel, valamint a nyugatnémet közéleti személyiségekkel. Az NDK kormánya a többi érdekelt államok kormányaihoz azzal a kívánsággal fordult, hogy értsenek egyet a német békeszerződés minél hamarábbi megkötésével. í*} l\9 T • (Csaknem 3500 tonna szénis- terven felül (CTK) g, (vín, — A handlovai és no-^i (l-vákyi bányászoknak a SzovjetuniéJ'l ^'.Kommunista Pártja XXI. kong-j'j jjjlresszusa és a IV. általános szak-Jj j/|szervezeti kongresszus tiszteleté-^ •;Jre rendezett vállalatok közbititól }x»munkaversenye kezdettől fogvajj • í szép eredményeket hoz. A két j j jjjversenybeit álló vállalat naponta«)j egyenletesen teljesíti a tervet, a};' •ÍJ szénfejtésben és a folyosó haj-tj. tásban. A versenyben a | handlovai bá-^íj t.inyászok 7,6 százalékkal vezetnek^ ii

! S »ös előnyüket folyamatosan fokoz-<jj íilák. " - ' - * Szép sikereket érne~k el a kojetíni gép- és traktorállomás dolgozói a mezőgazdasági gépek téli javításában. A tavaszi munkák számára a gépek javítását február 20-ig, 8 nappal a határidő előtt elvégzik. Különösen nagy figyelmet szentcinek ez idén a gépjavítások minőségének, hogy a zavartalan üzemmenettel is elősegítsék a mezőgazdasági munkák folyamatosságát. F. Nes vadba (CTK) f elv. A handlovai Nagybánya ter-j jftven felül 2300 tonna szenet fej-}/, .jtett. A novákyi bányák az év ele-ijj Ji-jétől 1073 tonna szénnel teljesi-[| letették túl a tervet. A szlovákiai-jj [[szénbányák az utolsó három mü-íj szakban a napi terven felül 79lj;Ätonna barnaszenet és lignitet fej-H J-tettek és a termelésben elért ['í ({'előnyüket a hónap kezdetétől 3490$ ^tonnára emelték. Jjj A felajánlások teljesítésével túlszárnyaljuk a nagyobb feladatokat Az ez évi termelési terv fokozott feladatait üzemeinkben a IV. szakszervezeti kongreszszusnak tiszteletére vállalt kötelezettségekkel és a szocialista munkaverseny fejlesztésével biztosítják a dolgozók. EMELIK Ä HŰTŐSZEKRÉNYEK ÉS CIPÖGYÁRI GÉPEK TERMELÉSÉT Ä nyitrai kerület legnagyobb gépipari vállalatai, a komáromi hajógyár, a tolmácsi Sz. M. Kirov Üzem, az érsekújvári Elektrosvit, a partizánske! Augusztus 29. Gépgyár és a Zlaté Moravce-i Hűtőszekrénygyár a múlt évben kimagasló munkasikereket értek el. A tavalyi feladatok határ idő előtti teljesítésével az egész évi terven felül gyártott áruban sokmilliós értéket hoztak létre. A második ötéves terv negyedik évének küszöbén ezekben az üzemekben szocialista munkaverseny bontakozott ki a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának a IV. szakszervezeti kongreszszusnak és a Februári Győzelem 11. évfordulójának tiszteletére. A Zlaté Moravce-i Hűtőszekrénygyár dolgozói szocialista kötelezettségvállalást tettek, mely szerint ez év első negyedében 108 ezer korona értékben szárnyalják túl a hűtőszekrény-gyártás tervét. Egyúttal, főképp anyagmegtakarítás által,-60 ezer koronával •csökkentik ez önköltségeket. A partizánskej Augusztus 29. Gépgyárban ez idén több mint 5 millió koronával emelkedik a cipőgyári gépek és berendezések gyártása a múlt évi termeléshez viszonyítva. Jelentős mértékben bővül a vulkanizációs prések és a teljesen automatikus gumigyári gépek gyártása. Ezen készítmények jelentős részét kivitelre szánják. Az üzem dolgozói ezért elhatározták, hogy az exportfeladatok teljesítésében az első félévben legalább' 5°'ó-os előnyre tesznek szert. A CIPÓ* LEGJOBB MINŐSÉGÉÉRT A bardejovi Augusztus 29. üzemben, amely további termelőcsarnokokkal bővülve Kelet-Szlovákia korszerű cipőg.vári központja lesz, ez idén egymillió pár cipővel gyártanak többet, mint a múlt évben. E cipőket a hazai piacra és exportra szánták. A választék is bővebb. Amíg a múlt év első negyedében mindössze 4 minta szerint készítettek cipőket, ez idén a minták száma már 11 és egyes cipőket hat pasztellszínben is gyártanak. A bardejovi cipőgyári dolgozók elsőrangú feladata és törekvése a terv egyenletes teljesítése mellett a készítmények minőségének megjavítása. Ezért e napokban az üzem műhelyében a készítmények legjobb minőségéért szocialista munkaverseny folyik. A verseny kezdeményezője a Juraj Hrož vezette cipőfelsőrészosztály kollektívája. A kollektíva a gyár valamennyi dolgozóját felhívja az anyagtakarékosságra. Hrož mester oktatást rendez a munkások számára a magasabb szakképzettség elnyerésére. » A Szovjetunió előterjesztette a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét Véget kell vetni a háborús állapotnak • Meg kell erősíteni a müncheni egyezmény érvénytelenségét • Ki kell vonni az idegen fegyveres erőket Németország területéről Mint már közöltük, a szovjet kormány január 10-én az USA, Nagy-Britannia és E

rranciaország moszkvai nagykövete útján a második világháborúban Németország ellen háborút viselt országok, valamint az NDK és NSZK J kormányaihoz eljuttatta a Német+ országgal kötendő békeszerződés • tervezetét. A békeszerződés terJ vezete 48 cikkelyt magában, fogla• ló 6 részből áll. Az I. rész a „politikai és területi megállapodást", a II. rész a „Németország egységének felújítására vonatkozó megállapodást", a III. rész „a katonai megállapodást", a IV. rész a „gazdasági megállapodást", az V. rész „a kártérítésre és a korábbi jogok visszadására" vonatkozik, a VI. rész a „záró intézkedéseket" tartalmazza. A tervezet első cikkelye kimondja, hogy a szövetséges és egyesült hatalmak egyrészt és Németország másrészt leszögezik és igazolják a háborús állapot befejeződését, valamint a kölcsönös békés kapcsolatok létrejöttét. „Németországnak ilyen vagy olyan formában történő egyesítéséig, — áll a 2. cikkelyben - Németország fogalma alatt e szerződésben két német államot, a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot értjük és Németországnak a szerződésben foglalt minden joga és kötelezettsége egyaránt érvényesnek tekintendő mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság számára. A 4. cikkely értelmében a szövetséges és egyesült hatalmak kapcsolataikat Németországgal „Németország szuverenitása^ és területi sérthetetlensége elvének tiszteletben tartása, a belügyeibe való be nem avatkozás, a meg nem támadás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök nyújtása, valamint az e szerződésben foglalt megállapodások alapján építik ki. Németország kapcsolataiban valamennyi országgal ugyanezekhez az elvekhez igazodik." A szerződés tervezetének 5. cikkelye meghagyja Németországnak, hogy „ne lépjen be az e szerződést aláíró hatalmak bármelyike ellen irányuló katonai tömbökbe és ne vegyen részt olyan katonai egyezményekben, melyekben nem vesz részt a Hitler elleni koalíció mind a négy fő szövetséges hatalma - a Szovjetunió, USA. az Egyesült Királyság és Franciaország." Amikor a Németországgal kötött szerződés érvénybe lép, az NDK-t és az NSZK-t „mentesítik kötelezettségeiktől, amelyek reájuk a Varsói Szerződés, az Északatlanti Tömb és a Nyugateurópai Unió illetékes szervezeteiben való tagságuk alapján hárultak". Németország határai a 8. cikkely értelmében ugyanazok lesznek, mint 1959. január 1-én voltak. Németország határai »ki vannak jelölve a szerződéshez csatolt térképen. Németországnak egy állammá való egyesítéséig az NDK és az NSZK területe úgy oszlil? meg, mint január 1-éig, ami ugyancsak ki van jelölve a szerződéshez csatolt térképen. A 9. cikkelyben a következő áll: Az 1945-ben kötött potsdami egyezménnyel összhangban: á) Németország lemond minden jogi és egyéb igényeiről arra az egykori német területre, amely attól a vonaltól keletre terül el, mely a Balti-tengertől Svinemündétől kissé nyugati irányba és onnét az Odera folyó mentén a Nisa nyugati folyásá nak egybetorkolásáig és a Nisa nyu gati folyása mentén egészen a cseh szlovák határig húzódik, beleszámítva az egykori Kelet-Poroszország terű letét, továbbá az egykori Danzig vá rosának területét, mely területek je lenleg a Lengyel Népköztársaság fennhatósága alá tartóznak, s ezt fennhatóságot Németország elismeri. b) Németország lemond minden jogáról, jogi és egyéb igényeiről az egykori Königsberg városát, s az azt környező területet illetően, mely Németország elismerésével a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé gének fennhatósága alá került." A 10. és 11. cikkely értelmében „Németország elismeri a müncheni egyezmény érvénytelenségét és kijelenti, hogy az egykori úgynevezett Szudeta területet a Csehszlovák Köztársaság állami területe oszthatatlan részeként ismeri el. Németország elismeri, hogy Elszász-Lotharingia területe a Francia Köztársaság részét képezi. A Saar-vidék Németország területét és részét alkotja." A 13. cikkely értelmében „Németország elismeri az 1955. május 15-én a független és demokratikus Auszti;ia felújításáról kötött állami szerződés teljes érvényességét és az anschluss tilalmát, amely e szerződésben benntfoglaltatik". A 17. cikkely értelmében „Németország arra kötelezi magát, hogy büntetés terhe alatt nem engedi meg Németország területén a Nemzeti Szocialista Párt és olyan szervezőtek létezését, valamint tevékenységét, melyek a Nemzeti Szocialista Párttal voltak kapcsolatban, avagy ellenőrzése alatt állottak a politiksg. katonai és félig katonai szervezeteket beszámítva, sem pedig más hasonló pártok és szervezetek, többek között a Németország határai felülvizsgálásának követelményét előterjesztő, avagy más államokkal szemben területi igényeket támasztó pártok és szervezetek megalakulását és tevékenységét." > Németország a 18. cikkely értelmében „arra kötelezi magát, hogy feloszlatja és büntetés terhe alatt nem engedélyez területén olyan jellegű szervezeteket, többek között az emigráns szervezetek működését, amelyek ellenséges tevékenységet fejtenek ki a szövetséges hatalmak bármelyike ellen". Németoiszág arra kötelezi magát, hogy a 20. cikkely értelmében „semmilyen formában nem engedélyez Négy év alatt 82 százalékkal emelkedett kereskedelmünk Albániával (ČTK) 1955 elejétől a Csehszlovák Köztársaság és az Albánia közötti árucsere-forgalom terjedelme 82'/«-kal emelkedett. Csehszlovákia ezzel közvetlenül a Szovjetunió után az Albán Népköztársaság legnagyobb üzleti partnere lett. Albániával 1949-ben kötöttünk kereskedelmi kapcsolatokat. Két évvel később aláírtuk az első hosszúlejáratú egyezményt, amely 1955-ig volt érvényben. Ez alatt az idő alatt megállapodást kötöttünk a beruházási szállítások egész sorának kérdésében. Gépberendezéssel láttuk el a durresi gumigyárat, a tiranai Klement Gottwald Cipőgyárat, az elbasani fafeldolgozóüzemet, a tiranai kerámiai üzemet, a sztálini hőerőművet, a piskasi nikkelércbányát, a tiranai krómércbányát. Sok megmunkáló-gépet szállítottunk a tiranai Enver Hodzsa Gépgyárnak. Az Albán Népköztársaságba közszükségleti cikkeket is szállítunk, amelyek iránt nagy az érdeklődés. Ezek közé tartoznak a mosógépek, a kerékpárok, a varrógépek, stb. A kölcsönös üzleti kapcsolatok során egyes külkereskedelmi cikkek hagyományossá váltak, Behozatalunkban ez főképp a krómérc, az aszfalt, kivitelünkben a teherautók. Dieselgépsorok, megmunkálógépek, különféle vegyszerek. Albániától ezenkívül vasnikkel-ércet, rezet, ijyers bőrt, gyapjút, dohányt, gyümölcsöt és gyógynövényt vásárolunk. Albániának elsősorban gépeket és gépberendezések, hengerelt acélt, rádióvevőgépeket, pontos műszereket, papírt, gyógyszereket és gumiabroncsot szállítunk. Gazdasági kapcsolataink nem korlátozódnak csupán a kereskedelemre. A nemzetgazdaság fejlesztését nagy mértékben előmozdítja a tudományos és technikai együttműködés. Csehszlovákia főiskoláin albán diákok tanulnak. Ezenkívül szakértőinket küldjük Albániába, hogy az ottani dolgozókat kiképezzék gépeink alkalmazására és átadják nekik tapasztalataikat. Ez főként az energetikai, a gumi- és kerámiai ipar terén történik. Az Albán Népköztársaság kivitelében máris sok olyan árú szerepel, amelyet azelőtt nem exportált. Ezek közé tartoznak a különféle ércek, a gyógy- és aromatikus növények. A mezőgazdaság terén jelentős mértékben- kibővítik a dohányültetvényeket és új gyümölcsfákat (alma-, körte-, citrom- és narancsfát) ültetnek. Albániában minden feltétel megvan arra, hogy borr exportálhasson. olyan propagandát, melynek célj§ a béke veszélyeztetésének létrehozása avagy megerősítése, békebontás avagy agresszió, beleszámítva a háborús propagandát, sem pedig az olyan revansista megnyilvánulási szellemet, mely Németország határai felülvizsgálásának követelményeit és területi igényeket támaszt más országokkal szemben". A tervezet 27. cikkelye kimondj'a, hogy „a szövetséges és egyesült hatalmak elismerik a német nép jogát Németország egységének felújítására, és hajlandóságukat fejezik ki, hogy minden módon segítséget nyújtanak mind a két német államnak e cél elérése érdekében, aminek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egymáshoz közeledése és kölcsönös egyetértése alapján kell megtörténnie". A 23. cikkely értelmében az NDK és az NSZK „ünnepélyesen arra kötelezik magukat, hogy Németország egyesítésének elérésére sohasem alkalmaznak erőszakot, avagy az erőszakkal való fenyegetést és békés eszközökkel oldják meg mindazokat a vitás kérdéseket, amelyek kölcsönös kapcsolataikban felmerülhetnék", A 25. cikkely leszögezi, hogy „Németország egységének felújításáig és az egységes német állam megalakításáig Nyugat-Berlin saját külön szabályzat alapján demilitarizált szabad város jellegével fog bírni." A tervezet 26. cikkelye kimondja, hogy Németország az ország védelmének biztosítására sajít nemzeti fegyveres erőkkel (szárazföldi, légi és tengeri erőkkel) fog rendelkezni." A 28. cikkely leszögezi, hogy Németországnak nem lehet birtokában, Németország nem

1 termelhet, nem szerezhet be és nem próbálhat ki: a) semminemű nukleáris fegyvert, sem pedig tömegpusztító eszközöket, a biológiai és vegyi eszközöket beszámítva; b) semminemű rakétákat és iráhyítható lövedéket, sem pedig a kilövésükre, vagy irányításukra alkalmas műszereket és berendezéseket; c) repülőgépeket, melyek szerkezete lényegében azonos a bombavétők szerkezetével és alkalmasak bombák szállítására; d) tengeralattjárókat. A 30. cikkely kimondja, hogy a Németország területén állomásozó minden idegen katonaságot ki kell vonni Németország területéről legkésőbb egy éven belül attól a naptól számítva, mely napon e szerződés érvénybe lép (avagy oly határidőkig, melyekről az érdekelt felek megegyeznek, emellett 6 hónapon belül attól az időponttól számítva, amikor e szerződés érvénybe lép, egy harmadával csökkentik a német területen állomásozó idegen katonaság létszámát.) Az idegen katonaságnak Németországból való kivonásával egyidejűleg fel kell számolni a német területen levő összes idegen katonai támaszpontokat. Németország a jövőben nem engedélyez területén semmi néven nevezendő idegen fegyveres erők és idegen katonai támaszpontok széthelyezését. A 32. cikkely leszögezi, hogy „Németországot semmivel sem fogják korlátozni békés gazdaságának fejlesztésében, melynek a német nép emelkedő életszínvonalát kell szolgálnia. Németországot semmiképpen sem fogják korlátozni a más országokkal folytatott kereskedelmében, a tengeri hajózásban és a világpiacokon." A szerződés tervezete kimondja azt is (a 41. cikkelyben), hogy azon károk megtérítésének kérdését, melyeket Németország okozott a háború alatt a szövetséges hatalmaknak, teljesen rendezettnek tekintik és a szövetséges hatalmak lemondanak minden Németországgal szemben támasztott igényükről, amennyiben ezek a kártérítés további fizetésére vonatkoznak." A tervezet „záróintézkedése" kimondja, hogy a békeszerződés érvénybelépésének pillanatától kezdve Németországot mentesítik mindazoktól a kötelezettségektől, amelyek azon nemzetközi szerződések és egyezmények alapján jöttek létre, melyeket az NDK és az NSZK kormányai a szerződés érvénybe lépte előtti időben kötöttek és ellentétben állanak a békeszerződés cikkelyeivél (a 43. cikkellyel). A 46. cikkely kijelenti, hogy minden olyan állam, mely nem viselt háborút Németország ellen és nem tartozik az e szerződést aláíró feleli közé, csatlakozhat e szerződéshez