Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-11 / 10. szám, vasárnap

Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Sággal arra kell törekedniök, hogy továbbra is csökkentsék a közigazgatásra fordítandó kiadásokat. A nemzeti bizottságok által sikeresen folytatott pénzgazdálkodás révén keletkezett fölöslegek az új költségvetési rend értelmében a nemzeti bizottságok rendelkezésére állanak építkezési célokra, valamint arra, hogy terven felül bővítsék a helyi termelést s a fizetett szolgáltatásokat. A kormány hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok tervei sikeres teljesítésének s költségvetései betartásának feltétele az, hogy a dolgozókat széleskörűen megnyerjék a községek, járások és kerületek gazdasági s kulturális építőmunkájában, valamint a tervben előirányzott feladatok teljesítésének és gazdaságos megvalósításának ellenőrzésében való résztvételre. A kormány megtárgyalta a Kölcsönös Gazdasági Segítségi Tanács Prágában 1958. december 11-13án tartott X. ülésének eredményeiről előterjesztett beszámolót és egyetértését fejezte ki a tanács X. ülésének jegyzőkönyvével. Kedvezően értékelte az ülésen elért eredményeket és leszögezte, hogy az ülés lényegesen hozzájárult azokhoz a közös törekvésekhez, melyeknek célja a tagállamokra a gazdasági együttműködés terén háruló feladatok legjobb megoldása. A kormány számos intézkedést foganatosított, melyeknek az a célja, hogy biztosítsák a Kölcsönös Gazdasági Segítségi Tanács X. ülése következtetéseinek és javaslatainak megvalósítását a tanács tagállamai közötti gazdasági együttműködés további elmélyítését illetőleg. Ezt a plasztikus anyagok, a szintetikus kaucsuk, a vegyi úton készült fonalak és műtrágya, a hengerelt anyag és csövek, a vegyészeti gépek és berendezések, hengerde-berendezések és gépek, valamint a szénfejtő és osztályozó berendezések termelésének szakosításával s egybehangolásával kell elérniük. Ä tanács X. ülése javasolja továbbá a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság, valamint egyes népi demokratikus országok közötti nyersolaj-távvezeték közös alapon megvalósítandó építését. * * * Ä kormány a továbbiakban a szocialista tulajdonban levő vagyon megvédése terén fennálló helyzetről előterjesztett beszámolóval foglalkozott. Bizonyos javulás ellenére még mindig komoly fogyatékosságok észlelhetők a szocialista tulajdon megvédésének biztosítása terén, mégpedig főleg a kereskedelemben, az építészetben és a helyi gazdálkodásban. Az elmúlt évekkel szemben sikerült megmentenünk és népgazdaságunknak visszaszármaztatnunk számos elsajátított értéket. Az értékek szétlopkodásában nagy mértékben az egykori kizsákmányoló osztályok tagjai vesznek részt. Á bűntevékenységet az anyag, valamint egyéb értékek nyilvántartásának fogyatékosságai, a vagyon nem elegendő mértékű megvédése és a kádermunka fogyatékosságai teszik lehetővé. E téren lényeges javulást csak a politikai tömegmunka eddiginél hathatósabb kifejtésével érhetünk el, s ezt a munkát nemcsak a bírósági, ügyészségi és biztonsági szerveknek, hanem a vállalatok vezetőségeinek s a tömegszervezeteknek is kell kifejteniük. A kormány emellett megállapította, hogy számos nagy üzemünkben sem hajtják végre a szocialista tulajdonban levő vagyon kisebb mérvű szétlopkodásáért a tolvajok megbüntetéséről szóló törvényt. A kormány ezért meghagyta, hogy a vállalatokban és szervezetekben végezzék el az anyagok, valamint egyéb értékek nyilvántartása terén fennálló helyzetnek s e nyilvántartások minőségének felülvizsgálását, állapítsák meg az álló alapok elhelyezése s őrzése terén fennálló helyzetet és foganatosítsanak egyéb szükséges intézkedéseket. A kormány továbbá hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a szocialista tulajdon ellen irányuló büntettek elkövetőitől feltétlenül be kell hajtani a kártérítést. Azokban az esetekben, amikor osztályellenség követ el ilyen büntettet, következetesen érvényre kell juttatni a büntetőtörvény azon cikkelyét, mely a vagyonelkbozást írja elő és a mellékbüntetéseket is érvényesíteni kell. i A kormány egyidejűleg meghagyta a gazdasági dolgozóknak, hogy a dolgozók szervezeteivel együttműködve. biztosítsák a rendszeres nevelő munkát és a károk megelőzésére irányuló tevékenységet. Minden üzemben olyan légkörnek kell kialakulnia, melyben az összes dolgozók erkölcsileg elítélik a tolvajokat. Az építkezések tipizálására vonatkozó 1959-1960. évi állami terv javaslata, melyet a kormány megtárgyalt és jóváhagyott, számít a tipizálásnak, mint a tervezés haladó módszerének további fejlesztésére. A tipizálás lehetővé teszi a gazdaságos és minden téren jó minőségű tömeges építkezést s egyben az építészet anyagi-műszaki alapjának fejlesztésével összhangban az építészet iparosításának hathatós eszköze is. Az állami tipizálási terv összesen 83 megnevezett feladatot, mégpedig 20 tanulmányi munkát és 63 típusalapadatot tartalmaz. A tipizálás súlypontja az ipari épületek, mint általános jellegű munkacsarnokok, termelési épületek, raktárak, stb. építéséhez szükséges 33 típus-alapadat kidolgozására irányul. A mezőgazdasági építkezések tipizálása az állattenyésztési termelés szakaszára irányul, ahol az a célja, hogy a harmadik ötéves terv éveiben az 1959es évvel összehasonlítva mintegy 20 százalékkal csökkentse az építési költségeket. A lakásépítkezések szakaszán a jövőben fejlesztési tervezeteket dolgoznak ki, melyek alapján azután kísérleti építkezéseket valósítanak meg. Az ilyen lakóházak kísérleti építéseinek értékelés után kidolgozzák az új lakóház-építkezések típusos alapadatait. A kormány ezért meghagyta az Állami Építészeti Bizottság miniszteri funkciót betöltő elnökének, hogy az 1959-1960. években biztosítsa ezen újtipusos alapadatok előkészítését úgy. hogy azok alapján 1963-tól kezdve megvalósíthassák a lakások építését. Az építkezések tipizálása terén elért bizonyos haladás ellenére még mindig sok az olyan komoly fogyatékosság, mely korlátozza a beruházási építkezések terén elérhető sikereket. Egy ilyen fogyatékosság, hogy még mindig nem használják fel elegendő mértékben a kidolgozott és jóváhagyott típusos alapadatokat. Legfőbb ideje, hogy különösen a beruházási tevékenységet kifejtő szervek gazdaságunk valamennyi szakaszán a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzanak tipus-tervezeteket és elutasítsák az egyéni terveket. A kormány ezért meghagyta az Állami Építészeti Bizottság miniszteri funkciót betöltő elnökének, tegyen jelentést arról, miként fogják az 1959 évben a beruházási építkezéseken felhasználni a típusos alapadatokat. A Megbízottak Testülete Szlovákia szocialista építésének nagy célkitűzéseiről tárgyalt 1960-ig lehetővé teszik Szlovákia területének 94 százalékán a televíziós adások vételét ® Még sok a fogyatékosság a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban I A Megbízottak Testülete 1959. január 8-i idei első ülésén értékelte a Szlovákiában 1958-ban elért eredményeket. Az építés ütemének meggyorsítása a termelőerők mostanáig elért színvonala mellett megköveteli, hogy lényegesen jobban használjuk ki a termelés növelésének minőségi tényezőit és az eddiginél jobban biztosítsuk népgazdaságunk valamennyi ágazatában a Szükségletek és forrá, sok közötti helyes arányokat. ! A Megbízottak Testülete hangsúlyozta azokat a nagy, s egyben örvendetes feladatokat, amelyek Szlovákiára a CSKP XI. kongresszusának jelentős határozatai alapián hárulnak. A legfontosabb szakaszok egyike továbbra is a mezőgazdaság. Nagy igényeket támasztunk a beruházási építkezésekkel szemben is, mely téren számítunk a Keletszlovákiai Vasmű, valamint e terület további kieqészítő ipara, sok ezer lakás. stb. építésével. A szocialista építés befejezése nagy követelményeket támaszt a többi ágazatokkal, egész gazdaságunkkal szemben is. Áz állami szerveknek minél hamarább megfontolás tárgyává kell tenniök a CSKP iránvelvei szellemében a politikai-szervezési intézkedések olyan rendszerét, hogy minden megbízotti hivatal, területi szerv és nemzeti bizottság konkrétan, hathatósan nyújtson segítséget a kultúrforradalom befejezésével ösz, szefüggő feladatok megoldásában és j teljesítésében. i A szocialista országépítés során ! naqy feladat hárul a nemzeti bizottj sáyokra, melyek munkájának minő! séf;e a jövőben méq jobb lesz és - elmélyül. A Meqblzottak Testülete meqtár; qyalta az iskola- és kulturális üqyek | met bízottjának a szlovákiai állami j színházak jelenleqi helyzetéről és i széthelyezéséről előterjesztett beszáj mólóját. Annak érdekében, hoqv a szlovákiai színházak még jobban telI jesítsék komoly politikai, művészi és társadalmi küldetésüket, néhánv módosítást eszközölnek a színházak széthelyezésében, s eqyidejűleq új alapokra helyezik a kerületi színházak vendéqszereplési tevékenységének szervezését, főleg a Faluszínház új szervezését. A Megbízottak Testülete jóváhaqyta a szlovákiai színházak széthelyezésére és szervezésére vonatkozó javasolt módosításokat, melyek művészi-társadalmi küldetésük eddiginél jobb teljesítésére s eqyben üzemvitelük gazdaságosabbá tételére irányulnak. A postaüqyi meqbízott tájékoztatta a Megbízottak Testületét a televíziós berendezések építése terén fennálló jelenlegi helyzetről és ezen építés fejlesztéséről. 1956 novembere óta. amikor Szlovákiában kísérletileq megkezdték a televíziós adásokat, jelentős sikereket értek el a televíziós berendezések építésében. A jövőben" felépítik Közép- és Kelet-Szlovákia televíziós adóállomásait. Építésük befejezésével 1960-iq Szlovákia területének 94 százalékán lehetővé válik a televíziós adások vétele. Kieqészítő adóállomások felépítésével 1965-ig meqoldjuk, hoqy a többi területek is alkalmasakká váljanak a televíziós adások vételére. Á távlati terv szerint a leqközelebbi években több erősítő állomást építünk fel, melyek lehetővé teszik a televíziós adások vételét Práqából, a Szovjetunióból, Varsóból, Berlinből és Budapestről. A Meqblzottak Testülete a kerületi nemzeti bizottsáqok elnökeinek beszámolói alapján értékelte a Banská Bystrica-i és a prešovi kerület helyi gazdálkodásának fejlesztése terén fennálló helyzetet. Bár a helyi gazdálkodás a lequtőbbi években mind a két kerületben lényeqes növekedést és bizonyos szervezési meqszilárdulást ért el, ami a teljesítmények terjedelmének növekedésében nyilvánul meq, e szakaszon méq mindig komoly foqyatékossáqok észlelhetők. A helyi qazdálkodás fejlesztésének leqqyönqébb pontja azonban a lakossáqnak nyújtott szolqáltatások szakaszán keresendő éspediq e szolqáltatások terjedelmét, valamint minőséqét illetőleq. KÉTMILLIÓ TAGJA VAN... A Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének Központi Bizottsága pénteken tartotta Prágában XIII. teljes ülését, melyen a CSKP KB-nak a dolgozókhoz intézett leveléről tárgyaltak. Zdenek Nejedlý miniszter, a CSSZBSZ Központi Bizottságának elnöke az ülés bevezetőjében hangsúlyozta a szovjet űrrakéta kilövésének jelentőségét a világbéke megszilárdítása szempontjából. Oleg Homola, a CSSZBSZ Központi Bizottságának központi titkára a vitában a CSKP KB levelében felvetett problémákkal foglalkozott. A vitában felszólalók számos példát soroltak fel arról, hogy a CSSZBSZ taqjai miként támogatják népünk építő törekvéseit, s hogyan népszerűsítik valamennyi szakaszon a szovjet tapasztalatokat. A résztvevők az ülés befejező részében egyhangúlag jóváhagyták a CSKP KB címére küldendő határozatot. A CSSZBSZ Központi Bizottsága e határozatban kijelenti, hogy a CSKP KB levelében foglalt javaslatokat a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének tagjai teljes megértéssel, egyetértessel és örömmel fogadták. A CSSZBSZ szervezetei a műit év folyamán több mint 225 ezer akciót valósítottak meg, s megkezdték az orosz nyelv oktatását több mint 10 ezer körben. Egyre több új tag lép a CSSZBSZ-be, melynek jelenleg már több mint kétmillió tagja van. Támasszunk nagyobb menyeket a népműveléssel szemben Hétfőn é

rkezik hazánkba az Albán Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége ENVER HODZSA. (Folytatás az 1. oldalról) tényezőivel együtt fokozta az egységes kommunista párt megteremtéséért folyó harcot. 1941 novemberében Tiranában illegálisan összejött a három kommunista csoport képviselőinek egyesítő értekezlete, ameí.ven megalakították Albánia Kommunista Pártját. Az albán nép széles rétegei képviselőinek értekezletén, amelyet Albánia Kommunista Pártjának kezdeményezésére Pez városába hívta össze, 1942. szeptember 16-án megalakult a nemzeti felszabadítás tanácsa, amelynek elnökségébe beválasztották Enver Hodzsát is. 1943-ban kinevezték a nemzeti felszabadító hadsereg vezérkari biztosává. A megszállók által felszabadított Permet városban 1944. május 24-én volt az első nemzeti felszabadító kongresszus, amelyen Enver Hodzsa elvtársat megválasztották Albánia Fasisztaellenes Nemzeti Felszabadító Bizottságának elnökévé, egyúttal kinevezték a nemzeti felszabadító hadsereg főparancsnokává. A II. nemzeti felszabadító kongresszusod, amelyet 1944 októberében tartottak Beratban, a Fasisztaellenes Nemzeti Felszabadító Tanácsot ideiglenes demokratikus kormány alakították át, amely kormányban Enver Hodzsa a miniszterelnöki funkciót töltötte be. «• Albánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának vezetéséve! 1914 novemberében betetőződött az olasz és német megszállók veresége. A népi demokratikus alkotmány 1946 márciusában történt elfogadásától 1954 júniusáig Enver Hodzsa elvtárs a kormány elnöke volt és az 1946—1953. években a külügyminiszteri tárcát is betöltötte. Enver Hodzsa elvtárs Albánia Kommunista Pártját megalakulasától, 1941. november 8-tól vezette. Az első országos pártkonfereneián, 1943 márciusában megválasztották Albánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává és amikor a párt új nevet kapott, Enver Hodzsát megválasztották a2 Albán Munkapárt Központi Bizottságának első tikárává, egyúttal betölti Albánia Demokratikus Frontja elnökségének elnöki funkcióját. . M E H M E T SHEHU 1942-ben Mehmet Shehu elvtárs visszatért Albániába, amelyet akkor az olasz fasiszták tartottak megszállva és belépett Albánia Kommunista Pártjába, amely az albán nép függetlenségi és szabadságharcát vezette. Aktív tevékenységet kezdett, mozgósította a népet a fasiszta megszállók elleni harcra és sokat tett a párt megszilárdításáért és sorainak kibővítéséért. Az albán országos pártértekezleten 1943-ban megválasztották Albánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagjává. A nemzeti felszabadító háború éveiben Mehmet Shehu elvtárs mint a partizánmozgalom tehetséges szervezője és vezetője vált be. 1943. augusztusában a nemzeti felszabadító hadsereg első rohamdandárjának parancsnokává és 1944-ben az 1. hadosztály parancsnokává nevezték ki. E hadosztály az ő vezetésével súlyos csapásokat mért a német egységekre és a kollaboráns kormány kiszolgálóira. Mehmet Shehu vezette ezt a hadosztályt Tirana felszabadításáért folytatott hősi harcában. Mint kiváló politikai és katonai vezető megállta a helyét. 1944-ben a permetl nemzeti felszabadító kongreszszuson megválasztották Albánia Fasisztaellenes Nemzeti Felszabadító Tanácsának tagjává. Mehmet Shehu az ország felszabadítása után az albán népi hadsereg vezérkari főnöke helyettesének és később vezérkari főnökének tisztségét töltötte be. Altábornagyi rangot viselt. Mehmet Shehu elvtárs 1948-ban a minisztertanács alelnöke és belügyminiszter lett. 1954-ben az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnökévé nevezték ki. Mehmet Shehu 1948-tól a párt első kongresszusa óta az Albán Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, 1947 óta a népi gyűlés képviselője. A háború éveiben szerzett harci érdemeiért a „Nemzeti hős" címmel tUntették kl. A prešovi kerületi pártbizottság pénteki teljes ülésén megtárgyalták a prešovi kerületben végzendő eszmei-politikai és kulturális-népművelési munka problémáit. Jóllehet a {frešovi kerület ezen a téren számos figyelemre méltó sikert ért el, a teljes ülés mégis számos komoly fogyatékosságot állapított meg, melyek elsősorban e tevékenység irányításában észlelhetők. A teljes ülés erre a megállapításra a népművelési otthonok munkájának részletes értékelése alapján jutott. Ezzel kapcsolatosan külön foglalkozott az iskolai nevelés kérdésével is, mely a prešovi kerületben távlatilag olyan kérdésnek mutatkozik, amely a párt és szervei különleges figyelmét követeli meg, Hiszen éppen az iskolai nevelés terén igen sok «a probléma. A tanítók a gondjaikra bízott fiatalokat nem készítik elő kellőképpen építőhivatásukra. Ján Harvátnak, az SZLKP prešovi kerületi bizottsága titkárának beszámolója is leszögezte, hogy az iskolák nevelő, valamint a művelődés terjesztésére irányuló munkájában előforduló fogyatékosságok a legkomolyabban éppen azon célkitűzések fényében nyilvánulnak meg, melyeket társadalmunk a szocialista építés befejezésének időszakában állít maga elé. A kulturális-népművelési munka a legutóbbi években a művészet szakaszán ért el szép eredményeket. Ezeket az eredményeket azonban nem annyira a minőség, mint az intézmények számának terén érte el. A teljes ülés bírálta a hivatásos színházakat a mindennapi élettől való elszigeteltségükért és a Jónás Záhorský Színház esetével kapcsolatosan bírálta azt a magatartást, melyet e színház vezető dolgozói tanúsítanak a színház falusi küldetését, valamint a visszamaradt termelési viszonyoknak szocialista termelési viszonyokká való átépítésénél szükséges aktív segítséget illetőleg. A vita teljes mértékben alátámasztotta és kiegészítette az elhangzott beszámolót. A teljes ülés befejező részében határozatot hoztak az eszmei-politikai és kulturális-népművelési tevékenység további megjavítása érdekében. A határozat többek között hangsúlyozza, hogy a prešovi kerületben működő pártszervezeteknek a gazdasági eredmények értékelésével egyidejűleg rendszeresen foglalkozniok kell a párt eszmei munkájának színvonalával is, figyelemmel kell követniök és ellenőrizniük a kulturális-népművelési berendezések munkáját, hogy azok jobban töltsék be küldetésüket és támogassák a CSKP XI. kongresszusán hozott határozatok teljesítését. TERVEN FELÜL A bratislavai kerület állami gazdaságainak dolgozói az év első három napján csaknem 200 000 liter tejet adtak a közellátásnak. Főleg a trnavai, galántai, gombai és más gazdaságok érdeme, hogy mindjárt az év elején, az első napokban túlteljesítik a tervezett fejéshozamot. Emellett a trnavai, a gombai és a dunaszerdahelyi gazdaság már most elérte azt a fejéshozamot, amit csak 1960-ra terveztek. A bratislavai kerület állami gazdaságainak dolgozói állandóan növelik a termelést s ez évben körülbelül 2 és félmillió liter tejjel adnak többet a közellátásnak, mint ahogy azt a terv előírja. Január 2-án a ČSAD gépkocsivezetői különleges tejszállítő kocsikkal beszállították a szövetkezetekből, az állami, gazdaságokból és más termelőktől a nyitrai tejfeldolgozó-üzembe az első 40 000 liter jó minőségű tejet. A 3,6 fokos zsírtartalmú tejet kellő időben feldolgozták és a nyitrai, valamint a környéken levő üzletekbe küldték. Elegendő tejet kaptak a háztartások, azonkívül a kórházak és a gyógyintézetek. Az új év első és második napján is szállították a tejet a kerület minden járásából, így a nyitrai tejfeldolgozó-üzem kellő mennyiségű tejjel tudja ellátni a kórházakat, az intézeteket és a háztartásokat. JUJ SZÓ 4 * 1959. január 17.