Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)
1959-01-08 / 7. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. január 8. csütörtök 30 fillér XII. évfolyam, 7. szám A pártszervezetek életének íontos eseménye Á jó gazda egyik legszebb tulajdonsága, hogy bizonyos idő elteltével számadást tesz munkájáról. Ellenőrzi a kitűzött feladatok teljesítését, megvizsgálja, hol akadozott a munka és egyúttal megszabja a következő időszak munkaprogramját. Ez az alapelv még fokozottabb mértékben vonatkozik a politikai munkára, és külön jelentőséget ad neki az a tény, hogy a pártszervezetek évzáró taggyűlésein egész évi munkánkról adunk számot. Az egész évi munka gondos értékelése legjobb, leggyümölcsözőbb alapja az évzáró taggyűlés tárgyalásának. Éppen ezért nagyon alaposan el kell gondolkozni azon, hogyan teljesítették eddig a pártszervezet működési körzetében a XI. kongresszus határozatát, mely merész feladatokat tűzött ki az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet szakaszán. Ezen értékelés alapján kell aztán megtárgyalni az idei feladatokat, mit kell tenni annak érdekében, hogy minél előbb teljesüljön a szocialista építés befejezésének jelszava hazánkban. Az új bizottság megválasztásán kívül éppen az adja meg az évzáró taggyűléseknek a többi taggyűlésektől eltérő jelentőségét, hogy megvilágítják azokat a távlatokat, célokat és feladatokat, melyeket az illető munkahelyen el lehet és el is kell érni. Az évzáró taggyűlések és konferenciák tárgyalásainak tovább kell szilárdítani a pártszervezet vezető szerepét és a dolgozókra gyakorolt befolyását. Ennek elérése megkívánja, hogy az évzáró taggyűlésen a párton belüli demokrácia szellemében, teljes mértékben mérlegeljék a politikai munka megjavítását célzó összes javaslatokat és bíráló megjegyzéseket. Ez annál inkább szükséges, mert pártunk politikai munkája végeredményben egy nagy feladat megoldására összpontosul, mégpedig a népgazdaság szüntelen fejlesztésére és ezzel összefüggésben a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelésére. Éppen ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a most lezárult országos vita pártunk Központi Bizottságának levelével kapcsolatban, melynek sprán a pártszervezetek újabb gazdag tapasztalatokat szereztek a politikai és tömegszervező munkában. Magától értetődik, hogy e tapasztalatokat az évzáró taggyűléseken teljes mértékben ki kell aknázni a pártmunka további tökéletesítése céljából. A fent elmondottak alapján kitűnik, hogy az üzemi pártszervezetek évzáró taggyűlésein a legnagyobb figyelemnek a szervezési és politikai intézkedésekre kell összpontosulnia, (itt természetesen fel kell használni a hatékonyság felülvizsgálása során nyert tapasztalatokat is), hogy az üzemben az év kezdetétől egyenletesen teljesítsék, illetve túlszárnyalják a termelési tervet a gazdaságosság rendszeres fokozása mellett, javuljon a munkaszervezés, a műszaki színvonal és a termelés technológiája, növekedjék a dolgozók szakképzettsége. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ott, ahol a pártszervezet idejében és helyesen meg tudta magyarázni a dolgozóknak pártunk összes gazdasági intézkedéseinek gazdasági és politikai értelmét és célját a népgazdaság továbbfejlesztésével és az életszínvonal emelésével kapcsolatban, ott a dolgozók megértették és teljes mértékben magukévá tették ezeket. A mindennapi élő kapcsolat alapelve természetesen nemcsak az üzemekben, hanem a falvakon működő pártszervezetek tevékenységére is teljes egészében érvényes. Hiszen nemcsak arról van sző, hogy az emberekkel beszéljünk, sokkal inkább arról, hogy pártunk politikai irányvonalával és a XI. kongresszus határozatából eredő feladatokkal összhangban helyesen meg tudjuk magyarázni a dolgokat. Nemcsak az üzemekben, a falvakon is arról van sző, hogyan növeljük a termelést, miképpen érjük el a gazdaságosság alapvető tokozását. Sőt a falvakon sokkal inkább törekedni kell erre, hiszen ismert tény, hogy mezőgazdasági termelésünk jelentősen lemarad ipari termelésünk mögött. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatban a falusi pártszervezetek előtt gazdasági és politikai szempontból nagy fontosságú probléma megoldása lép előtérbe. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a falvakon megtartott évzáró taggyűléseken az eredmények mércéjének azt tekintették, emelkedett-e a szövetkezetben a kifizetett munkaegységek értéke. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen értékelés nagyon egyoldalúan fogta fel az egységes földművesszövetkezet feladatait. Azt akarjuk, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala állandóan emelkedjék, de azzal egyáltalán nem értünk egyet, hogy ez a szövetkezet továbbfejlesztésének rovására menjen, megrövidítse a gazdálkodás további tökéletesítését szolgáló alapokat. Ott, ahol ilyen problémák fennállnak, ezen a téren alapvető változás elérése jelentős, jól átgondolt politikai munka elvégzését követeli meg a pártszervezetektől. Ugyancsak nagy munka vár a pártszervezetekre annak megmagyarázása során, miért szükséges, hogy a szövetkezet lényegesen fokozza a piaci termelést és ily módon nagyobb mértékben kapcsolódjék be egész népgazdaságunk fejlesztésébe. Röviden így fogalmazhatnánk meg a falusi pártszervezetek évzáró taggyűlései előtt álló feladatokat, mely falvakban EFSZ működik: Következetes politikai munkával el kell érni azt, hogy a szövetkezeti tagoknak az államhoz való és egymás közti kapcsolatai megszabaduljanak az egyéni kistermelő gondolkodás minden maradványától, hogy ezek a kapcsolatok teljes mértékben szocialista kapcsolatokká váljanak. Az évzáró taggyűlések előkészítésével kapcsolatban még egy fontos dolgot kell mérlegre tenni, mely egyaránt érint valamennyi szakaszon működő pártszervezetet. Ez annak megvizsgálása, hogyan, milyen módszerekkel dolgozik a pártszervezet, milyen az egyes funkcionáfiusok munkastílusa az irányításban, az emberek nevelésében és az egyes feladatok teljesítésére való szervezésében. Ennek megvizsgálása elsőrendű fontosságú az új bizottság tagjainak kiválasztásánál. Aligha kell bizonygatnunk, hiszen példák ezrei mutatják, milyen nagy jelentősége van a pártszervezet munkája szempontjából annak, ha élén nemcsak politikailag és szakmailag fejlett elvtársak, hanem munkatársaikkal is jó, elvtársi kapcsolatokat fenntartó elvtársak állnak. Az ilyen munkaszakaszokon működő pártszervezetek esetében a gazdasági és politikai eredmények valóban szilárd alapokra épülnek. Valamennyi szakaszon tevékenykedő pártszervezetek közös feladata, hogy évzáró közgyűléseiken felelősségteljesen elemezzék, hogyan vonták be a politikai munkába a tömegszervezeteket, mindenekelőtt a szakszervezetet és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezeteit, és hogyan nyilvánult meg ezen szervezetekben, valamint a nemzeti bizottságokban a kommunisták munkája. Különösen nagy gondossággal kell kezelni az ifjúság körében végzett munka kérdését, hiszen az a tény, hogy az ifjúsági szervezetet a pártszervezetek közvetlen irányítása alá helyezték, megköveteli a pártszervezetektől annak mérlegelését, hogyan növeljék a helyi körülményeknek megfelelően a párt befolyását az ifjúságra. Az évzáró taggyűlések sikeres lefolytatása gondos előkészületet követel meg minden pártszervezetben. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy az évzáró taggyűlés tárgyalásai teljes mértékben szem előtt tartsák pártunk Központi Bizottságának két fontos határozatát, a falusi és üzemi pártszervezetek munkájáról hozott határozatokat, hogy így az eddigi tevékenység elemzése alapján kitűzhesse a további távlatokat. A Szovjetunió már ma képes III. kozmikus sebességet elérő rakétát szerkeszteni Folyik a szovjet világűrrakéta révén szerzett tudományos adatok feldolgozása A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának sajtóértekezlete Kedden délután külföldi és szovjet újságírókkal zsúfolásig megtelt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának díszterme. Az elnöki emelvényen a szovjet asztronautika, a rakétatechnika és más tudományágak kiválóságai foglaltak helyet. Bevezetőül Topcsijev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit az űrrakéta fellövésének végeredményéről. JELENLEG a rakéta a bolygóközi térségben, Földünktől 80Ö ezer kilométerre a Mars irányában helyezkedik el és halad ellipszis alakú pályáján, mint a Nap mesterséges bolygója. A rakéta valamennyi műszere pontosan teljesítette hivatását, a rádiókészülékek közvetítették a műszerek működéséből származó adatokat. A szovjet tudósok nagy csoportja megkezdte már a hangszalagokra vett rádióközlések feldolgozását. — Az űrrakétáról nyert tudományos értesüléseket a szovjet szakfolyóratok útján az egész világ közkincsévé tesszük — fejezte be nyilatkozatát Topcsijev akadémikus. Ezután Blagonravov akadémikus emelkedett szólásra. Elmondta, hogy a Szovjetunióban 1949-ben kezdtek érdemben foglalkozni a rakéta-technikával. Abban az időben a szovjet tudomány előtt már olyan problémák álltak, amelyeket csak a Föld atmoszférájának felső rétegeiben, vagy azon is túl végrehajtott felderítéssel lehet megoldani. A szovjet körzetében, információink tudományos értéke ezzel a kétszeresére nőtt. A szovjet űrrakéta pontosan tervezett pályáján haladt. Megkérdezték Blagonravov akadémikust, hogy a jelen rakéta felbocsátása volt-e a szovjet űrhajózás első ilyen jellegű kísérlete vagy voltak-e sikertelen kísérletek is? — Ez volt az első kísérlet — hangzott a válasz. — Repült-e már szovjet rakéta emberrel a fedélzetén? — kérdezte az egyik tudósító. — Nem, még nem repült — válaszolta Blagonravov —, nem is repül mindaddig, amíg nem tudjuk teljesen biztosítani a Földre való viszszatérést. Musztyel akadémikus, a neves csillagász kifejtette, hogy eredmények várhatók a Hold mágneses terének és a bolygóközi gázok összetételének megállapításából. Az utóbbi közelebb visz a bolygók létrejötte és fejlődése titkainak megfejtéséhez. A Hold mágneses tere különösen ra. Van egy hipotézis, mely szerint a Föld mágnesességének döntő tényezője a Föld forgása saját tengelye körül. Most eldől, hogy ez az elgondolás helytálló-e. Ugyanis míg a Föld egy nap alatt addig a Hold csak egy hónap alatt fordul meg tengelye körül. Borisz Kukarkin akadémikus az újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy az űrrakétát a roppant távolság miatt már nem lehet földi optikai eszközökkel megfigyelni. — Elképzelhető-e a harmadik kozmikus sebesség megvalósítása a jelenleg ismeretes feltételek között? — hangzik a következő kérdés. — Igen! — jelentette ki Kukarkin akadémikus. — A harmadik kozmikus sebesség, melynek segítségével el lehet jutni a naprendszeren túlra, a szovjet tudomány mai eszközei és felkészültsége révén reális és megvalósítható! A sajtóértekezleten azt is közölték, hogy az év végén a szovjet, angol, amerikai, francia és más tudósok a világűr kutatásában folytatandó nemzetközi együttműködésről tárgyaltak. Megegyeztek a tudományos tájékoztató adatok kicseréléséről. A kicserélés csak a technológiai kérdésekre, de például a rakétaszerkesztés kérdéseire már nem vonatkozik. izgalmas kérdés a tudomány számá rakétatechnika fejlődésének legna- ,yyyryyjryyyy^.^^ gyobb ösztönzője a tudósok tudás- s szomja volt. | Leleményes újtArra a kérdésre válaszolva, hogy § tást vezettek be a az űrrakétát eredetileg a Holdra § prágai építészeti akarták-e juttatni ? — Blagonravov ^ dolgozók. A Žatecká akadémikus kijelentette, hogy ilyen ^ utcában egy nagy terv a jelen rakéta esetében nem lé- i épület tatarozásátezett. Mi értelme lett volna szét- ^ nál alkalmazzák zúzni rakétánkat a Holdon, amikor § először. Az újítás a feladat lényege a Hold körzetének ^ lényege, hogy a felderítése volt? — mondotta a jg külső állványzatot szovjet tudós. Ha a rakétát a s szilon-fóliákkal beHold tömegének irányítjuk, csak az ^ fedik, úgyhogy az odavezető útról kaptunk volna ada- ^ állványokon dolgotokat. így azonban kétszer annyi i zók védettek az ideig tartózkodott rakétánk a Hold ^ időjárás viszontag\ ságaival szemben. § A szilon-fóliák 20 | fokos fagyot is kiS bírnak, ennél na\ gyobb hideg ese\ tén a befedett térAibán párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba (ČTK) - Csehszlovákia Kommu- | nista Pártja Központi Bizottságának ^ a maradt vaés a Csehszlovák Köztársaság kor- ^ kolások elvégzésémányának meghívására a legközelebbi ^ né^ dolgozóknak^U napokban hazánkba érkezik az Albán | az^eúő ilyen Munkapárt és az Albán Népköztár- ^ fedett állványzatot saság kormányának küldöttsége. % mutatja be. Az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtti vitából MEGFONTOLTAN A JOBB EREDMÉNYEKÉRT AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁSBAN A múlt évi gyengébb terméshozamok, különösen a gabonafajtákból, megfontolt, alapos előkészületekre ösztönzik az újvári járás földműveseit. Hogy a valóság igazán ez, azt méltóképpen bizonyítják az EFSZ-ek IV. kongresszusát megelőző viták is. A második vitaanyagot már mindenütt megtárgyalták, elemezték és aprólékosan összehasonlították az új feladatokat az 1958-as eredményekkel. Az a tény, hogy a járás szövetkezetei átlagosan 16,6 mázsa gabonatermést értek el hektáronként, számos fogyatékosságra enged következtetni, melyek kiküszöbölése minden bizonnyal fordulatot jelentene a mezőgazdasági munka további menetében. TARDOSKEDDI HATÁROZATOK A tardoskeddi szövetkezetben az utóbbi hónapok alatt jelentősen megerősödött a gazdaság. Itt búzából, árpából és zabból nem érték el a tervezettet, kukoricából, cukorrépából és takarmánynövényekből azonban több termett, mint várták. így természetesen jelentős, új alapokhoz jutottak, melyek birtokában a szövetkezet erősebbnek érezheti magát. Mivel megvan a tervezett állatállomány is, sőt sertésekből és fejőstehenekből több is van. A szövetkezet tervezi egyébként, hogy a jövőben már családi pótlékot is fizet a tagoknak, így bővítik pénzjövedelmüket. A második vitaanyag megtárgyalásakor természetesen szó esett a hibákról is. Még javítani kell a szö- 1 vetkezeti dolgozók kereseti lehető- I ségét, a sokgyermekes családapákat már most érezhető támogatásban kell részesíteni, és szükséges, hogy igényesebbek legyenek az újvári GŤÄ' dolgozóinak munkájával szemben. A CSÜZIAK ELŐNYE, hogy a tavalyi száraz idő ellen eredményesen felvették a harcot. Gabonafélékből megtermett a 24-26 mázsa is hektáronként. Hogy erős alapokra építhessék közös gazdaságukat, elhatározták, hogy a tiszta jövedelemnek nem keves^b mint 10 százalékát fordítják az oszthatatlan alapra. Gondoskodnak a szociális alap létesítéséről is és erre a tiszta jövedelemből 3 százalékot, kulturális célokra pedig 1 százalékot szántak. A csúzi szövetkezetesek megegyeztek abban is, hogy segítik a sokgyermekes családapát s ha a családfenntartó nem is tudja megkeresni az évi fejadagot, felvásárlási áron biztosítják azt számukra. PALÄRIKOVÔI GONDOK Hogy a palárikovóiak a múlt évben jócskán lemaradtak, azt mindenekelőtt a vezetőségi tagok és a tagság között keletkezett viszálykodások okozták. Elsősorban a vezetőség a hibás, mivel nem tudja irányítani a munkát s a tagok tevékenységét nagyrészt nem ellenőrizik. A szövetkezetben egyébként kevés a fiatal tag. E. Friedal és J. Kristóf tagok véleménye szerint növelni kellene mind az oszthatatlan, mind a szociális alapot, hogy a fiatalok biztosítva lássák a jövőt a szövetkezetben. A tagok hangsúlyozták, hogy az eredményes gazdálkodás elérése érdekében hatásosabbá kell tenni a szövetkezetet ellenőrző bizottság munkáját is. AZ ANDÖDI BAJOK bizony komolyak. Hiba, hogy a szövetkezet tagsága, amint mondják, elöregedett, és nincs utánpótlás. Ilyen körülmények között természetesen lankad a munkakedv és kevés a kezdeményezés. Pedig a járásról nem egyszer személyi támogatásban is részesültek. Fogyatékosságok mutatkoznak azonban a munkaszervezésben is. A szövetkezetben nagyobb földterületen szükséges volna a gyors talajjavítás. Kevés a legelő s legalább még 50 hektárra volna szükségük. Hogy a szövetkezetben a mun; kakedvet általában is felélénkítsék, , Suh Pavel az EFSZ-ek IV. kongresszu| sának második vitaanyaga megtárgyalásakor javasolta, hogy külön jutalmazzák a jól végzett munkát. A földek minősége egyébként jó, csakhogy a megművelés terén még hibák vannak. Nem jő többek között a | trágyagazdálkodás sem a szövetkezetben. Amint látjuk a mezőgazdaság terén komoly fogyatékosságok vannak még az újvári járásban. Ha az újévi előkészületeket továbbra is lelkiismeretesen és megfontoltan végzik, jó munkaközösségeket alakítanak ki, ügyelnek az agrotechnikai határidők betartására, 1959-ben minden bizonynyal nagyobb sikereket érhetnek el, mint tavaly. (sz —)