Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-07 / 6. szám, szerda

Z ÚJ SZÓ PISIÁflÁBň f ifi U i fil mek Szép példa Egyik decemberi vasárnap szép havas reggelre virradtak városunk lakói. Saj­nos változott az idő, megeredt az eső és gyorsan elmosta a fehér hótakarót. Az utcán gyűlik a víz. Elszomorodva figyelem a köművestanulók otthonából M idót és arra gondolok, hogyan fognak e heten dolgozni a tanulók sárban-víz­ben? Gondolataimból a telefon berregése zökkent ki. Az Építészeti Vállalat é.i.ieli őre telefonált, hogy a raktárban fel­halmozott nagymennyiségű cementet el­öntéssel fenyegeti a felgyülemlett víz. Az otthonban levő fiatalok segítségét kéri a drága építkezési anyag meg­mentésére. Azonnal összehívtam az otthonban levő tanulókat és ismertettem velük a hely­zetet. Megmondtam előre, hogy nehéz munkáról van szó, ezért csak az önként jelentkezők menjenek. Nem kellett so­kat beszélni. A tíz 14—15 éves ifjú kö­zül nyolcan azonnal felcserélték ünneplő ruhájukat munkaruhával és futólépés­ben indultak a raktár felé. Két óra múl­va fáradtan, csuromvizesen, de örömtől csillogó szemmel tértek vissza. Boldo­gok voltak, hogy segítettek megmen­teni népgazdaságunk számára a nagy­értékű építkezési anyagot. Kovács Lajos, Losonc. TENNI KELLENE VALAMIT Esős időben Zselíz és a vasútállomás között nagyon nehézzé válik a közleke­dés. Az utas már a vonatról leszállva elmerül a sárban. Nehéz megérteni, hogy egy járási székhelynek ilyen elhanya­golt állomása lecyen. De az állomási sár semmi a községet az állomással össze­kötő út sarához képest. Ezt az úgyneve­zett új utat 1951-ben kezdték építeni, de 1952 óta semmit nem csináltak rajta. Egy kis eső már lehetetlenné teszi a já­rást. Ideje lenne már befejezni az út épí­tését. mert az évek múlnak és az út egyre rosszabb lesz. Ezenkívül meg kell említenem, hogy az utat egy kis patak szeli át, amelyen híd vezet keresztül. Csakhogy ez a híd mintegy 10 méterre van az úttesttől. Ha idegen jön erre sötétben, bizony könnyen a patakban találhatja magát. Igaz, lenne itt villanyvilágítás is. de ez minden hónapban legfeljebb csak egy he­tet világít. Pedig az is figyelmeztethetné az illetékeseket a cselekvésre, hogy ezen a helyen már lábtörés is előfordult. Bízunk benne, hogy a helyi nemzeti bizottság minél előbb megszervezi az űt rendbehozását. Szalay Ernő, Zseliz. Levél a Magas-Tátrából Évente több mint 19 és félmillió koro­nát fordít államunk a Magas-Tátrában üdülő dolgozók kényelmére, jobb ellátá­sára és elhelyezésére. Nézzük csak, mi­re fordítják ezt az összeget a Magas­Tátra építészei. 1960-ig 401 lakásegységet kell felépí­teni. A lakásépítkezésekkel egyidejűleg folynak az utak építése, a csatornázás, a vízvezetéképítés, stb. Hogy a megnöve­kedett turistaforgalom fokozott igényelt kielégítsék. Starý Smokovecen még a múlt év márciusában hozzáfogtak egy 120 ágyas szálloda építéséhez. A nagyfokú gépesítésnek köszönhető, hogy az épü­let ma már tető alatt van, és ez év nyarán átadhatják rendeltetésének. Növekszik a kereskedelmi hálózat és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mi­nősége és mennyisége is. A Csorba-tónál megkezdték egy új áruház építését, ugyanitt építenek egy korszerű idegen­forgalmi szállodát is a Čedok részére. Szépül A FALU Á királyhelmeci járásbeli Örös köz­ség gyors ütemben fejlődik. Régen a mellékutcákon sáros időben alig lehetett közlekedni. Ma már ezek is ki vannak kövezve, a főutcán pedig 300 tonna ka­vicsot teregettek szét. A községbe már bevezették a hangszórót is. Majernyík László, őrös. A gyógyintézetek fejlesztésével kapcso­latban megemlíthető, hogy az asztmások mostani Intézetét szállodának alakítják át, az asztmások számára pedig egy korszerű intézetet fognak építeni. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások kibővítésére Tatranská Lomnicán és Sta­rý Smokovecen Szolgáltatások Házát lé­tesítenek. melyben különös tekintettel lesznek a látogatók igényeinek kielégí­tésére. A Magas-Tátra egyre szépük fejlődik és rövidesen Közép-Európa egyik leg­korszerűbb üdülő központja lesz. Szanyi József. A barátság jegyében végzett j jó manka eredménye A Csemadok szervezetei a Banská Bystrica-i kerületben a csehszlovák­szovjet barátság hónapjában eredmé­nyes tevékenységet fejtettek ki. A helvi csoportok 47 esetben biztosí­tottak önállóan kultúrműsort, amely­lyel nagyban hozzájárultak az ünnep­ségek sikeres lefolyásához. A barátsági hónap napjaiban meg­tartott 175 vezetőségi, 25 nyilvános taggyűlésen és a 66 évzáró közgvű­lésen a Csemadok-tagok méltatták a ] csehszlovák-szovjet barátság, vala- I mint a szövetségi szerződés jelen- j tőségét. A Csemadok-szervezetek a barát- ! ság hónapjában a Banská Bystrica-i | kerületben 15 irodalmi előadást tar- j tottak a szovjet írók műveiről, j A Csemadok losonci járási vezető- j sége mellett működő irodalmi kör j tagjai Losoncon megrendezték a szovjet költészet és zene estjét. J A színjátszó csoportok a barátsáq i hónaniába.n tizennégy esetben léctek j fel Gömörhorkán a „Gedeon ház", i Kispömörin a „Buborékok". Hanván ..A Kaviar" c. műveket adták elő. A rimaszombati színlátszó csoport J Lovicsek „Húsz év után" c. színmű­vével Rimaszombatban és a szeDsj járás Jászó községében léoett fel. A kerület helvi csooortjai a népi orosz nvelvtanfolyamok megszerve­zését közösen végezték a többi tö­megszervezetekkel. A Csemadok helyi csooortjai a kerületben hat néni nyelvtanfolvamot szerveztek, s ezek a csoportok törődnek azzal is. hoay a nvelvtanfolyamok eredményesen működjenek. A csehszlovák-szovjet barátság hó­napjának záró ünnenséoein 52 alka­lommal biztosítottak a helyi csopor­tok kultúrműsort. S uqyancsak 52 előadásban emlékeztek mepŕ a cseh­szlovák-szoviet barátsáqi szerződés 15 évfordulói ä ról, Sólyom László, Losonc Válasz az Üj Szóban megjelent cikkre A kereskedelem fejlesztése érdekében s? iu Az Űj Szó 1938. október 18-1 szá­mában „A. fokóződó követelmények­nek megfelelően" címmel közölt cikkel kapcsolatosan a következő magyarázatot adjuk: A Kassai Városi Nemzeti Bizottság ta­nácsának kereskedelmi és ipari osztálya a Kiskereskedelmi Vállalatok Szövetségé­vel együtt végrehajtotta azon kereske­delmi egységek összeírását, melyek je­lenleg nem kereskedelmi célokra szol­gálnak. hanem helyiségeiket irodának, raktárnak, vagy más célokra használják. A városi nemzeti bizottság tanácsa, mi­után azt a kérdést a bizottságokban megtárgyalta az érdekelt felekkel, át­ihidaíta a felmerülő akadályokat és jóváhagyta a kiskereskedelmi és a köz­étkeztetési hálózat átépítése első sza­kaszának előzetes tervét, melyben fel vannak tüntetve a helyiségek egyes rendszerek szerinti 'elosztásának adatai is. Most a városi' nemzeti bizottság ta­nácsától és a tanács valamennyi szer­vétől függ, hogy gyorsan és huza-vona nélkül valósítsák meg az említett hatá­rozatot. Karol Suchanič, a kassai VNB tanácsa ipari és kereskedelmi osztályának vezetője. Ma utoljára (Dnes naposled) Az antialkoholista küzdelem szolgálatában áll Martin Frič állam­díjas rendező Ma utol­jára című filmje. Mint igénytelen címe elárul­ja, az alkohol rabjainak problémáit tárgyalja, különösen egyéniségük pszihikai oldalának szempontjából. Ma utol­jára — hányszor hang­zott el a gyenge akara­tú és jellemű, de a jó­zan életre mégis visz­szavágyó iszákosok aj­káról. A film alkotói ezt a nem csupán lélektani, hanem mindenekelőtt társadalmi problémát épülő szocialista ren­dünk kereteibe illesz­tik, hogy az iszákosság társadalmilag és nép­gazdaságiig egyaránt veszedelmesén káros hatását is — megfelelő művészi köntösben — érzékeltessék. Alkoholisták néhány típusának történetén keresztül ismerkedünk meg e problémával. A film időszerű és Akkor karácsonykor Vtedv na Vianoce A csehszlovák nép el­lenállási harca bő anya­got szolgáltat a szabad­ságharc korának mű­vészi megörökítésére. E témakör még koránt sincs kimerítve és Ka­réi Kachyňa filmje egy mozzanatképpel csatla­kozik a felszabadító harcokat megörökítő filmekhez. Története Szlovákia földjén játszódik le ak­kor, amikor a szovjet földön megalakult ön­álló csehszlovák katonai csapatok megkezdték a szülőföld megtisztítását a náci hordáktól. A történet központ­jában Hloušek kapitány és Jílek alhadnagy, il­letve Jílek és a legény­ség konfliktusa áll. Jí­lekről tudják, hogy ré­szegeskedés miatt le­fokozták. Jílek, aki tal­pig katona és a harci körülmények közepette eszmeileg hatásosan felépített alkotás, ám különösen a cselekmé­nyek utolsó szakaszá­ban erősen érezhető antialkoholista propa­gandafilm-jellege. A film hatásosságát az átlagos színvonalú rendezésen kívül első­sorban neves színé­szek: Zdenék Stépánek nemzeti művész (Dan­da), František Smolík nemzeti művész (Tau­pe), Vladimír Ráž (Ma­šek), Ján Mareš állam­díjas (a szélhámos Rýdl) stb. jellemalakí­tása biztosítja. sem enyhit a katonai szigorból, gyűlöltté vá­lik £ legénység körében, mely egy győztes csata ' után hazai földön akar­ja megünnepelni a ka­rácsonyt. A németek 'oldalán ünnepi csend honol. Jílek azonban ér­zi, hogy mindez csak csel és kettőzött éber­séggel figyeli az arcvo­nalat. ... A váratlan táma­dás bekövetkezik. Sok áldozat árán sikerül csak az ünnepi asztal mellől felriasztott le­génységnek visszaver­nie a németek támadá­sát. Jílek rejtélye is megoldódik... E film értékelésében ismét a színészi telje­sítményeket kell ki­emelnünk, elsősorban O. Korbeláŕ (Hloušek ka­pitány), Petr Haničinec (Jílek alhadnagy), Jo­sef Deyl (Vondráček raktárnok), játékát, míg a film általános be­állítottsága nem tükrö­zi vissza az arcvonal harci légkörének fe­szültségét s a katona­élet mostohaságát. L. L. Okuljunk pártunk történetéből i A múlt év végén jelent meg 3 „Csehszlovákia Kommunista £ Pártja történelmének áttekinté­5 se" magyar nyelven, mint a ha­sonló című cseh nyelvű mű for­= dítása. A párttörténelem átte­= kintése tíz fejezetben a cseh­— szlovákiai munkásmozgalomnak E kezdetétől egészen az 1948'. évi S eseményekig terjedő részt öleli = fel. A forradalmi munkáspártok mindig nagy súlyt fektettek arra, hogy a nemzetközi munkásmozgalom tapasz­talatainak, történetének tanulmányo­zása tagságuk öntudatos nevelésében megfelelő jelentőséget nyerjen. Ezek­nek a tapasztalatoknak ismerete első, alapvető feltétele annak, hogy meg­értsük a mai nemzetközi helyzet ala­kulását s azt a helyet, amelyet mi foglalunk el benne. Már Lenin rámu­tatott arra és „A marxizmus három forrása és három alkotó része" című tanulmányában kiemelte, hogy a szo­cializmusról szóló tanítás — amely tágabb értelemben a sok évtizedes forradalmi munkásharcok tapasztala­tainak általánosítása —, a filozófia és a gazdaságtan mellett elválaszthatat­lan része Marx egész tanításának, a marxizmusnak. A mi pártunk története is szerves része annak a tanításnak, a tanulsá­goknak kimeríthetetlen forrása, amely segíti a mai problémák megértését és megoldását is. Akik a múltban ha­zánkban a saját bőrükön érezték, mit jelent a tőkés rendszer, emlékezhet­nek arra is, hogyan folytatta Cseh­szlovákia Kommunista Pártja szívós harcát a munkások és a dolgozók jo­gaiért és a jobb szocialista jövőért. Milyen élő forrása a tanulságoknak például az a mindennapi apró, kitar­tó munka, amelyet pártunk a töme­gek körében végzett, azoknak a sztrájkoknak, tüntetéseknek s más akcióknak vezetése, amelyek a gyári­és földmunkások, a bányászok, vala­mint a munkanélküliek megélhetésé­ért,. jogaiért folytak?! Vagy a falusi szegénynép harca az árverések és az adók nyomasztó terhe ellen, amelynek szintén a CSKP állott az élén, csak­úgy mint a nemzeti egyenjogúságért folytatott küzdelemnek is. Ma is ér­vényben vannak a pártmunkának azok az alapelvei, amelyek szerint akkor dolgozott minden pártszervezet, min­den egyes párttag: a kommunisták jelenléte mindenütt, ahol a dolgozók élnek, küzdenek, felismerése és meg­magyarázása minden bajuk okának s a párttagoknak személyi példamutatása minden esetben, még a legnehezebb körülmények között is. A pártmunká­nak ezek az alapelvei ma is a legha­tékonyabb védelmezői pártunk forra­dalmiságának s annak, hogy egyetlen egy tagja se váljék passzívvá, kö­zömbössé és hogy senkit sem vakít­son el az elbizakodottság az elért eredmények alapján. Nemcsak ma, de a múltban is szí­vósan küzdeni kellett a revizionizmus ellen, különösképpen a húszas évek derekán, a kapitalizmus ideiglenes és részleges stabilizációja idejében, ami­kor mindenféle téves, szociáldemok­rata és kispolgári nézetek bukkantak fel s hatoltak be pártunk akkori ve­zetőségébe is. Ebből a küzdelemből fontos, nagyon időszerű tanulságot vonhatunk le, ami segíti megérteni a revizionisták mai támadásának okát és elkerülhetetlen bukását. Vagy aki áttanulmányozza Csehszlovákia Kom­munista Pártjának az egység- és nép­frontért kifejtett következetes politi­káját a müncheni diktátumot meg­előző időszakban, az sokkalta köny­nyebben megérti a francia kommu­nisták jeíenlegi politikáját is. Igen, jobban, sokkal jobban mint mindmáig okulnunk kell pártunk tör­ténetéből. Különösen ma. amikor a kul­turális forradalom döntő időszakában élünk, éppen az említett tapasztalatok tanulmányozása kiváló segítség szá­munkra oly fontos kérdésben, mint az ifjúság, a fiatalok nevelése. Hiszen a mai fiatalok nem tudják saját ta­pasztalatból. mi a nyomor, a munka­nélküliség, nem ismerik az éhség kín­zó fájdalmait, a rendőrök gumibotját, a csendőrsortüzet. Hazánk mai szocia­lizmust építő élete ismeretlenné vagy legalábbis távolivá tette számára a sztrájk, a sztrájkőrség, a sztrájktörő kifejezéseket. Am a múltat ismernie kell a mai fiatalságnak, ismernie kell azért, hogy tudja, milyen nagy áldozatokat kö­vetelt a munkásosztálytól a bosszú, a sok évtizedes nehéz harc, amely­nek eredménye a mai szocializmust építő élet s a kommunista jövő csak­nem kézzelfogható közelsége hazánk­ban. A párttörténelem megismerteté­sével ifjúságunkat önfegyelemre, az akadályok legyűrésére neveljük. Idő­sebb elvtársaink, a régi kommunisták hatékony segítséget nyújthatnak ifjú­ságunk helyes nevelésében. A régi tüntetésekben, sztrájkokban, kemény küzdelemben sokat tapasztaltak, ez a harc nevelte őket, acélosította szi­lárddá akaratukat. Adják át tapasz­talataikat a fiataloknak, hadd okulja­nak belőlük. Mert okulni akarnak. Az ifjúságot érdekli, milyen sora volt a múlt nemzedékeinek, milyen harcot folytattak apáink, hogyan győzték le a legyőzhetetlennek látszó akadályo­kat. Az ifjúságot érdekli a propa­ganda ilyen formája, csak törődnünk kell azzal, hogy megszervezzük az egyéni emlékek ismertetését, s hogy ezt történelmi anyag tanulmányozásá­val kapcsoljuk egybe. Az életet jól ismerő idősebb elvtársaknál jobb ta­nítóra nem lelhet az ifjúság. Az új esztendőben ugyanúgy, mint az elmúlt évben sok a jelentős év­forduló. Például negyven éve lesz annak, hogy a munkásosztály ha­zánk területén kikiáltotta a Szlovák Tanácsköztársaságot; harminc évvel ezelőtt zajlott le Csehszlovákia Kom­munista Pártjának ötödik, nagy tör­ténelmi jelentőségű kongresszusa; s még ez év első felében megemléke­zünk arról a pártkongresszusról, amely tíz évvel ezelőtt kitűzte né­pünk elé a szocializmus építésének fő irányvonalát és jóváhagyta az első ötéves tervet hazánkban. Mindezek jó alkalmak, hogy alapszervezeteink pártunk történelmének tanulmányo­zását még jobban népszerűsítsék, konkrétabbá, vonzóbbá tegyék. Ma már a vonatkozó irodalom sem olyan hiányos mint évekkel ezelőtt. A leg­több hiányt magyar nyelven éppen a most megjelent párttörténelem át­tekintése pótolja. „Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmének áttekintése" tulajdon­képpen párttörténelmünk készülő tan­könyvének tételeit tartalmazza. Ez a könyv — Klement Gottwald művei­nek már csaknem teljes magyar nyel­vű kiadásával s pártunk vezető sze­mélyiségeinek a sajtóban s brosúrák­ban megjelent cikkeivel és beszédei­vel együtt — igazán nagy segítség és támasz mindnyájunk számára, akik pártunknak a múltban folytatott harcából akarunk tanulságot meríteni. Már ebben a nem nagyterjedelmü mű­ben is világosan láthatóak a fő össze­függések, az, hogy pártunk mikor milyen közvetlen vagy távolabbi cé­lokat tűzött ki, mikor milyen jel­szavakkal mozgósította a dolgozókat s miért választott bizonyos harci for­mákat. A sikerek és az átmeneti bal­sikerek okait, pártunk egyes lépései­nek, akcióinak az eredményeit, kö­vetkezményeit is megismerhetjük eb­ből az áttekintésből. Különösen a csehszlovákiai magyar dolgozók szá­mára elengedhetetlenül fontos, hogy átolvassák, áttanulmányozzák Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának rö­vid történelmét. Számos olyan tény­nyel, összefüggéssel ismerkednek meg, amelyek lényegesen hozzájárulnak ah­hoz, hogy helyesen értsék meg Cseh­szlovákia dolgozó népének harcát a nemzeti és szociális felszabadulásért, a szocializmus építéséért hazánkban. Pártunk XI. kongresszusa után a szocialista építés utolsó, döntő sza­kaszába léptünk. Sok s nem könnyű feladat vár megoldásra. Ma szocia­lista építőmunkánk az a harc, amely­nek élén hosszú évek kemény küzdel­meiben kipróbált, megizmosodott, ta­pasztalt pártunk áll. Ezzel a mun­kánkkal mindnyájan új történelmet alkotunk, olyan történelmet, amely a múlt nemzedékek álma, nagy, távoli vágya volt. S a mai munkánk annál sikeresebb lesz, minél alaposabbak lesznek történelmi ismereteink, minél több erőt merítünk, több tanulságot vonunk le a pártunk vezette régi harcokból, minél jobban okulunk Csehszlovákia Kommunista Pártja di­cső történetéből. R. Z. ŰJ SZÖ 5 * 1959. január 7. \ i

Next

/
Thumbnails
Contents