Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-01 / 1. szám, csütörtök

OLYAN, mintha csak minap lett volna, mintha csak rövid idővel ez­előtt méltattuk volna az 1957-es esz­tendő eseményeit és kerestük; mit hoz az előttünk álló 1958-as eszten­dő. Bizony az 1956-as év nemcsak az idősebb emberek számára per­gett le gyorsan, akiknek az idő fo­lyása mindig tülgyorsnak tűnik, ha­nem mindnyájan elmondhatjuk, hogy a rengeteg esemény, arai az 1958-as esztendőL jellemzi, valamennyiünk számára meggyorsította annak él­ményét. Abban, hogy az 1958-as esztendő­ben sűrűsödtek az események, egyet­ért az egész világ. Mi talán hozzá­tehetjük, hogy az eseményeknek a meggyorsulása nem 1958. január el­sejétől következett be. Annak keltét legalább két esztendővel előbbre kell tenni: a Szovjetunió Kommunista Pártjának emlékezetes XX. kong­resszusa volt az az esemény, amely­től kezdve mintha szárnyakat kapott volna a történelem. Érdekes módon az 1958-as esz­tendő eddig megvont mérlegei — akár Keleten, akár Nyugaton, akár a szocializmust építő táborban, akár a kapitalista világban foganatosítot­ták azokat, egyaránt kedvezőnek lát­ják az év eredményeit. Ennek az első pillanatra feltűnő és ellentmon­dó jelenségnek egyszerű a mag.yara­zata: mindkét rendszer hívei megta­lálják az események tömkelegében azt, ami számukra kedvezőnek lát­szik. Felmerül a kérdés — és jogosan merül fel - kinek van akkor Iga­za, ki számára dolgozott inkább az 1958-as esztendő: a haladás, a béke. • a szocialista világ erői számára-e. vag.ypadig a reakció, a háborús po­litika, az imperialista támadó /töm­bök és fullajtárjaik javára? Az 1958-as esztendő legfőbb és legjel­lemzőbb eseményeinek' rövid átte­kintése megbízható és egyértelmű választ ad erre a. kérdésre. Az első és a legfontosabb do ­log, aisnit egy évvel ezelőtt, az újév napján az 1958-as esztendőtől vár­tunk, természetesen a béke megőrzése volt. Nos, mint tudjuk, ezt — bár súlyos harcok és küzdelmek árán — de sikerült elérni, jóllehet az impe­rialista erők a világ legkülönbözőbb pontjain jóformán az egész elmúlt esztendő folyamán válsággócodat te­remtettek és igyekeztek azokat tá­madó politikájuk számára minél ala­posabban kiaknázni.. Ahol a toldön a múlt évben vér folyt — és ilyen hely, sajnos, volt több is - egytől egyig a múltban szerzett imperialista „jogok" bitorlása miatt folyt. Elég ha Algériát, idézzük, ahol sok tízezer hazafi áldozta fel életét hazája fel­szabadításáért, elég, ha Ciprusra, a Közép-Keletre vagy Kuba szigetére •utalunk, ahol a nép még véráldo­zatok árán is mindenütt szívósan, el­keseredetten küzd már évek óta ha­zája jobb sorsáért a külső és belső reakciós erők ellen. De ide sorolható a nagy kínai nép harca is a semmi­féle alapon tőle el nem vitatható kínai területek felszabadításáért. Az 1958-as esztendő egyik fö jellemzője éppen a dullesi „háború szélén való táncolásnak" maradéktalan érvénye­sülése a világpolitikában, amely min­den skrupulus nélkül dobja be csa­patait, hadiflottáit és légierejét a földnek bármilyen pontjára, ahol né­zete szerint imperialista érdekei bár­miképpen ' is veszélyben forognak vagy akárcsak veszélyben foroghat­nának. Hogy mindez ellen, az impe­rializmusnak legszemérmetlenebb tá­madó politikája ellen 1958-ban is mindig és mindenütt sikerült meg­őrizni a világbékét: ez a Szovjetunió vezette világ-béketábornak az 1958-as éybsn elért legnagyobb si­kere. De a béketábor nem elégedett meg a békét fenyegető közvetlen és konk­rét támadások elszigetelésével, visz­szaverésével. Se, szeri se száma a Szovjetunió és szövetségesei, külö­nösképpen Kína, Lengyelország és Csehszlovákia által kidolgozott ja­vaslatoknak, terveknek, javasolt ér­tekezleteknek, amelyeknek közös a céljuk: a béke biztosítása. Ide tar­tozik mindenekelőtt a Szovjetunió szívós kezdeményezése .a legmaga­sabb szinten való értekezlet össze­hívására, amely tervet azonban az imperialista naqvhatafmak zsákutcá­ba juttattak! Ide tartozik a Szovjet­uniónak mint vezető atomhatalom­nak számos formában megismételt javaslata az atomkísérletek azonnali és feltétel nélküli beszüntetésére, a tömegpusztító fegyvereknek ellenőr­zés melletti haladéktalan betiltására. Sőt a Szovjetunió még ennél is to­vább ment: saját biztonságának ve­széh'eztetése árán ez év tavaszán önként és példaadóan beszüntette a:­­atomfeiyver-kísérleteket. és azok*' ez év őszén csak akkor vette fe! úi­ra, amikor kitűnt, hogy az USA és Anglia „vidáman" tovább folytatják kísérleteiket a föld legkülönbözőbb részein. Még a külpolitikai szakember is nehezen tudná felsorolni mind­azokat a békét és a leszerelést szolgáló javaslatokat, amelyeket a béketábor államai az Egyesült Nem­zetek Szervezetében, de egyéb nem­zetközi fórumok és érintkezési módok A Prága mellet­ti Horoméricei szö­vetkezeti tagok megelégedéssel te­kintenek az új év elé. A 254 terve ­országok, elsősorban a Szovjetunió, zett sertés helyett Csehszlovákia, Lengyelország, Romá- ! i20-at neveltek, nia hathatós, politikai feltételektől mentes gazdasági támogatásban ré­szesítik. Ennek legláthatöbb jele a múlt esztendő utolsó napjaiban aláírt szovjet-egyiptomi szerződés az asz­szuáni gát első szakaszának felépíté­sére. Politikai és gazdasági függetlensé­felhasználásával az év folyamán elő- j gük kivivása menett a z ázsiai-afrikai terjesztettek. Csak találomra ragad- ü j Vamoknak nem kevésbé nehéz kl a z 1 er s, d ef: m a-l d a z erintett küzd ei met ke U f 0lytatniok semleges­tőkés hatalmak kivansagainak foko- L é ükért azért h ne vonják b e zott teknrtetbevétele alapjan modo- j öl küIönbözö ga zdasagi és más sított ket Rapaczk.-tervet vagy az je l, terrora !J ók se p y ít ségével az Európa, sot az egesz világ egyik l J - - M ­legneuralgikusabb pontjának tartós i . . . , rendezését célzó úgynevezett berlini ^ f en a tere n .' s !rlar e, m" It a„ k szovjet javaslatokat. az egykon ágyunaszados „szép , dok , - , . i azt bizonyítja az iraki iorradalom, A bekeert lolytatott harc (amelynek lefolyása alapjaiban rendí­mellett hasonlóan eseménydús volt I t ette meg az ún. bagdadi tárnadó­az 1958-as év az emberiség hala- j tô mbôt és idézte elő következmé­dasat szolgáló egyeb események terén. : Byeiben a közép-keleti országokra Elsősorban a gyarmati sorban síny- ; meghirdetett Eisenhower-doktrína Iödó népek nemzeti felszabadulá- ! d; cste!e n kimúlását, sáért és a nemrég még gyarmati j imperializmus támadó tömbjeibe. De ezek közül negyven koca; a hízódisz­nók napi súlygya­rapodása 0,55 kg­ot tett ki. Egy malac sem hullott el. Ez Anna Špičková sertés­gondozó sikere, aki a fiaztatóban dol­gozik. Mezőgazdaságunk feladatai az új esztendőben 1|\ szocialista haza építésénél j teit, nagymértékben kell fokoznia ; megtanultunk előre nézni, is- ; állattenyésztési termékek termeli merjük a ránk váró feladatokat és ' sét is. Éppen ezért mezögazdasí , , , fel tudjuk mérni teljesítésüknek je- j gunknak 1959-ben 14,9 százalékk sorban szenvedő a Nagy Októberi j Persze voltak az 1958-as esz- I lentoségét. Éppen ezért a jövő szá- ; kell több állati terméket adnia Szocialista ŕ orradalom, valamint a tendőnek olyan eseményei is, amelyek i munkra már nem ködbe burkolt is- ! köznek, mint amennyit 1957-be Szovjetuniónak a második v.lagha- ne m szolgálják a béke és a haladás meretlen valami, amitől lelni kellene. ! adott, borúban aratott tortenelmi győzelme ügyé t Mindenekelőtt a reakciónak az Távlataink világosak, ragvogók. A párt ! következteben nemzeti szabadsa- é v második felében Franciaországban i XI. kongresszusa történelmi jelentő- ! gukat, fuggetlenseguket vissza- bekövetkezett előretörése, az év ségű célt tűzött ki elénk, a szocia­nyert allamoknak a gazdasagi fug- utols ó napjaiban a nagv nemzetközi lizmus építésének befejezését ha­getlenségert, az imperialista tamadó monopő!iumo k diktátumára megváló- • zánkban. tömbökbe való bevonás ellen loly- sI w nvuaa t. eurôpai gazdasácii int eg- j E nagy gélhoz utunk nem vezet tátott küzdelmére gondolunk. ; ráció s törekvések voltak ilyenek. De I áttekinthetetlen tekervényeken, ka­Miután Ázsiában a volt gyarmati mindent egybevetve nem kétséges, í nyarodókon keresztül, de egyenesen és félgyarmati sorban sínylődő népek hogy a po z, ;t{v< a béke és a haladás . tart a cél felé. Gondosan kidolgozott ügyét szolgáló tényezők az lUÔB-as tervek mutatják előre az utat. Nem esztendő eseményzuhatagában feltét- vagyunk álmodozók. De hogy a nagy lenül és egyértelműen túlsúlyban vol- müvet befejezzUk, bizonyítja azt a tak. Ezért az elmúlt évet mint „ne- feladatok reális volta, népünk nagy héz, küzdelmes, de eredményes esz- 1 tenniakarása. tendőt" jegyezhetjük meg emiékeze- Az év utolsó napja előtt jóval ha­tünkben. \ marabb teljesítette tervét a bányák ., ... és más fontos ipari üzemek egész I\eni volna teljes újévi vissza- sora és most a terven felül termelt tekintésünk, ha ugyanakkor nem vet- j százmilliókat érő termékek halma­nénk legalább futó pillantást az 1959- : za va! üdvözlik az újév napját. Ha­leggazdagabb néger állam Ghana, ; ss > előttünk álló, egyelőre ismeretlen i sonlóképpen mezőgazdaságunk ís át­annt ahg hehany^ hónap múlva Gui- eseményeket méhében rejtő eszten- ' ütő sikerekkel zárja az óesztendőt, nea követett. Azóta ez a ket allam dóre Mi ma rxisták természetesen ' a szövetkezeti nagyüzemi termelés nem vagyunk jósok, csak az érvénye- \ roppant növekedése "következtében, sülő erők számbavétele, alapján kö- | Ámde népgazdaságunk eddig nem vetkeztetünk a legközelebbi jöven- ; tapasztalt hatalmas fejlődése, a ke­ddre. reseti lehetőségek állandó növeke­Letagadhatatlan tény, hogy a béke f <l ése s az ezz e' Jprö életszínvonal döntő többsége már közvetlenül a második világháború befejezését kö­vbtö években visszanyerte nemzeti szabadságát, a harc a fekete föld­részre, Afrikára, az imperializmus és a gyarmatosítás nemrégen még szin­te korlátlan uralmi területére helye­ződött át. E téren az 1958-as esz­tendő további jelentős sikereket ho­zott. Mindenekelőtt felszabadult az eddigi legnagyobb, legnépesebb és — az imperialisták. elsősorban a közvetlenül érdekelt volt gyarmato­sítók, a franciák és az angolok nagy megrökönyödésére — államszövetsé­get létesített. Ezeknek az afrikai nemzeti felszabadulási törekvéseknek rugalmas felfogása céljából a gyar erői, a békéért küzdő tömegek poli­matosító hatalmak a ' legközelebbi ! tikai öntudatossága világszerte fei­jövőre további afrikai területeknek voltak kénytelenek szabadságot Ígér­ni. Ide tartozik mindenekelőtt Ni­géria, Togo, Szomáli-föld és Ma­dagaszkár területe. A már korábban felszabadult ázsiai államok imperializmus-ellenes küzdel­müket 1958-ban elsősorban gazdasági és politikai síkon folytatták. Gazda­sági síkon oly módon, hogy gazdasá­guk — iparuk, mezőgazdaságuk és kereskedelmük fejlesztésével kiszorít­sák a még gyarmati időkben ott be­fészkelődött, vagy pedig a felszaba­dulás eiső éveiben oda betolakodó — rendszerint amerikai, — kizsákmá­nyoló erőket. Ismeretes Indonézia súlyos harca a holland és amerikai töke ellen, amely utóbbi nem átallott fegyveres felkelést szítani az indo­néziai törvényes kormány ellen. Isme­retes India nehéz küzdelme iparának felépítéséért, mezőgazdaságának kor­szerűsítéséért. Különösen ismeretes azonban az Egyesült Arab Köztársa­ságnak nehéz küzdelme saját ipará­nak megteremtéséért, nagyobb darab művelhető föld szerzéséért. Mindeze­ket az államokat, de a fel nem sorolt számos többit is, a szocializmust építő tartóztathatatlanul növekedőben van­nak. Ugyanakkor fokozódik a világ békerőinek gazdasági ereje és jelen­tősége is. Különösen áll ez a szocia­lizmust építő országokra. Míg az első világháború végén a szocializ­must egyedül építő Szovjetunió a vi­lággazdaságnak alig három százalékát jelentette, addig ma a szocializmust építő államok tömbje tízszer annyit — a világgazdaság 53 százalékát leszi ki. És milyen a további fejlődés táv­lata az 1958-as év gazdasági fejlődé­sének tükrében ? Míg a múlt eszten­dőben a tőkés államok termelése 4 százalékkal csökkent, addig a szo­cialista államoké 10 százalékkal emel­kedett. Ezek az adatok a reális alapok a jövő várható fejlődésének kiszámítá­sára. Nem kétséges, hogy még ennek az emberöltőnek az életében a szo­cialista államok elérik, sót túlhalad­ják a. kapitalista államok termelését és ezáltal vitathatatlan fölényt te­remtenek a béke örökös biztosítása, a szocializmus egész világon való végső győzelme számára. Sz. L. emelkedése egyre igényesebb köve telményeket támaszt a mezőgazda­sági termeléssel szemben is. Ha tu­domásul vészük, hogy 1936'. óta az egy lakosra eső évi húsfogyasztás 19 kilogrammal, a liszté 18, a cukoré több mint 10 kilogrammal emelke­dett, világosan látjuk, hogy az el­következő években az élelmiszerek iránti kereslet még fokozódik. Az ipar is több nyersanyagot követel a mezőgazdaságtól. Az üj év küszöbén legalább nagy­jából nézzük meg tehát, milyen fel­adatokat kell teljesítenie mezőgazda- I Ságunknak, hogy eleget tegyen az f 1959. esztendő követelményeinek. Is- i meretes, hogy a mezőgazdasági ter­melés alapját a növényi termelés képezi. Ha jó a növényi termelés, megvan az előfeltétel az állatte­nyésztés rohamosabb fejlesztésére is. Az új esztendőben az 1957. évi termeléssel szemben 19,6 százalékos növekedést kell elérni. Ez annyit je­lent, hogy csaknem egyötöddel több növényi terméket kell termelni, mint két évvel ezelőtt. gfjmlítettük azt is, hogy a hús és Az első pillanatban talán mert szeknek tűnnek az említett adatol Ez valóban így is van, a feladató merészek, de reálisak. Számos szc vetkezetünk már 1958-ban elérte a ötéves terv végére megállapító; termelési szintet és százakra meg azoknak az EFSZ-eknek a szám; amelyek több mutatószámban 195S ben - tehát az új esztendőben ­teljesítik az ötéves terv feladatai Az ipolyviski szövetkezet 1960-ban ­hústermelésben eléri az 1965-r előirányzott mennyiséget. Ez a EFSZ 1958-ban közel 8 vagon hús adott be terven felül. A breznói já rásban levő Horná Lehota-i szövet kezet több mutatószámban má 1958-ban teljesítette az ötéves ter feladatait, holott nem rónaságoq} d. 2000 méteres hegyóriás tövében va; a határa. Csaknem a végtelenségig sorolhat nánk hasonló példákat. De inkáb arra fordítsuk figyelmünket, hogya; biztosíthatja mezőgazdaságunk az ál lattenyésztési termékek termelési fokozásának feltételeit. Ismeretes hogy e szakaszon első helyet fogia el a szarvasmarhaállomány kérdé se. A hús, a tej gazdag fehérje-tar talma fontos tényezőként szerepel a:­emberi táplálkozásban. A hús- é tejtermelésben megszabott felada tokát azonban csak úgy teljesíthet­jük, ha a hasznosság fokozása mel­lett lényegesen növeljük az állatállo­mányt. Terv szerint az új eszten­dőben 7,8 százalékkal kell növelni ; szarvasmarhaállományt. Enélkül nen képzelhetnők el a tejtermelés to­vábbi 15 százalékos növelését. T ermészetesen nem elégedhe­tünk meg azzal, hogy számo; szövetkezetünk komoly eredménye­ket ért el aj, állati termékek terme­lésében. Mezőgazdaságunk csak úgj teljesítheti igényes feladatait, ha a legjobb szövetkezetek tapasztalatai munkamódszerei meghonosodnak minden szövetkezetben, ha minde­nütt gondoskodnak megfelelő takar­mányalapról, gazdaságosan bánnal a takarmánnyal. A falusi szövetkezetek egyik leg­fontosabb feladata, hogy a kommu­egyéb élelmiszerek fogyasztó- j . njstáko n keresztül biztosítsák az igé­• « rí .x.-. M n ľ 'rt »J i 1 ' I.In mn7A_ . sa állandóan emelkedik. Ha mező­gazdaságunk ki akarja elégíteni a dolgozók egyre növekvő szükségle­A FENTI ÄBRA kötetek helyett beszél. Szemléletesen érzékelteti, hogyan alakult, illetve alakul 1965-ig a szocializmust építő államok és a kapitalista államok részaránya a világtermelésben. A Nagy Októberi fél százalékra esett vissza. Erről a szintről érte el azután 1937-ig a Szovjetunió egyedül a 10 százalékos, vagvis hússzor akkora részesedést a világtermelésben, amelynek nagysága - 1917-tel összevetve - ab­szolút mértékben is megnövekedett. 1957-ben már a világtermelés egyharmada származott a szocializmust építő országokból, minthogy a világ lakosságának kb., egyharmada élt és dolgozott a szocialista táborban. A Szovjetunió új hétéves tervének, a szocialista államok, különösen a népi Kína távlati terveinek alapján jogosan állíthatjuk, hogv 19fi5-re a szocializmust építő államok termelése meg fogja haladni - még ha az egész világtermelés időközben tovább nő is - az 50 százalékot. Ez a fejlődés, ez a perspektíva készteti az imperialista államokat arra, hogy a békés verseny helyett a fegyverkezésben keressék a kiutat. nyes feladatok teljesítését. A pár) gondoskodásának köszönhető például az, hogy a somorjai járásban, az EFSZ-ek, két év alatt 14 435 darab-! ról 17 355 darabra növelték szarvas­marhaállományukat. Hasonló ered­ményeket értek el a galántai járás­ban és egyebütt. Amikor az 1959. évi feladatokról beszélünk, azt is el kell mondani, hogy a jövö évi terv nemcsak elö­j írja a mezőgazdasági termelés foko­i zását, de gondol azokra a beruházá­! sokra is, amelyek elősegítik a ter­| melés fokozását. Az 1959. évi terv főképpen az EFSZ-ek számára biz­tosít jelentős beruházási eszközöket, nagyobb mennyiségű gépet és be­rendezést. Összehasonlítva az 1958. évvel, az új esztendőben 12,9 száza­lékkal növekedik a beruházás tér­fogata. Ugyanakkor mezőgazdasá­gunk 17,9 százalékkal több műtrá­gyát kap kémiai iparunktól, mint az előző évben. M me, ilyenek mezőgazdaságunk Pl kilátásai az új évben. Mint mondottuk, a jövőt nem rejtegeti előttünk áttekinthetetlen ködfátyol. Az elkövetkezendő napok, hónapok minden dolgozónk, szövetkezetesünk és a többi mezőgazdasági dolgozó munkájának gyümölcseképpen, még" na«"--obb sikereket, még több örömet­hoznak az új évben. MIKLYA JÄNOS f j SZÖ 4 * 1939. január 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents