Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-05 / 4. szám, hétfő

Megvitattuk pártunk K

özponti Bizottságának levelét A fiileki járás dolgozói is hozzászóltak Volt mírő

1 beszélni . Á CSKP történelmi jelentőségű XI. kongresszusa nagy n feladatot tűzött elér.k, a szocialista építés befejezését hazánkban. Pártunk Központi Bizottsága ezzel kapcsolatban levélben fordult hazánk dolgozó népéhez, vitassák meg az életszínvonal tovább emelésének problémáit és ezzel összefüggésben tegyenek javaslatokat, hozzászólásokat. A füleki járási pártbizottság a vita kezdetén megtet;e a vita sikeres lefolytatásához szükséges politikai szervezési intézkedéseket. Ma már elmondhatjuk, hogy járásunkban az összes üzemekben és falvakon megtartották a párt taggyűléseit és a párt nyilvános gyűléseit, amelyeken megvitatták pártunk Központi Bizottságának levelét. Ezeken a gyűléseken járásunkban mintegy 7500 dolgozó vett részt és a vitában több mint ezer felszólalás hangzott el. Meg kell állapítanunk, hogy a levéllel kapcsolatos vita üzemeink dolgozóit a feladatok túlteljesítésére mozgósította. A Kovosmalt dolgozói már december 15-én teljesítették a kiviteli szállítások tervét, a Béke-üzem december 18án jelentette évi tervének túlteljesítését, az ajnácsköi téglagyárban jóval túlszárnyalták a termelési tervet, a korlfiti kőbánya dolgozói novemberi tervüket 103 százalékra, teljesítették és 70 ezer koronával csökkentették az önköltséget. A vitával kapcsolatban meg kel! azonban mondanunk, hogy egyes helyeken nagyon formális volt és egyes javaslatok — főleg a gyermekpótiék elosztásával összefüggésben - egyéni érdekeket tartottakszem elölt Az össznépi és a szövetkezeti tulajdon, lényegének meg nem értését tükrözték azok a felszólalások. amelyek javasolták, hogy rendezzék a szövetkezeti tagok gyermekei számára a gycrmekpótlékot. A lakásépítéssel kapcsolatban sok helyeslő felszólalás hangzott el. Kevesen beszéltek azonban arról, hogyan tegyük olcsóbbá és gyorsabbá az építkezéseket. Sok bíráló megjegyzés hangzott cl a kerületi nemzeti bizottság címére, mert az 1950/1955-ös években kevés gondott fordított a füleki járásban a lakásépítésre. Ennek következménye, hogy csupán Füleken 1900 lakásigénylő van ft a vasútállomás dolgozóinak mindössze 5 százaléka lakik az állomás közelében. Sok felszólaló iavasolta a többemeletes házak építését, szem előtt tartva a termőfölddel és az építőanyaggal való takarékoskodást. A járás üzemeiben aránylag kevesen szóltak hozzá a munkások bérrendszerének átépítéséhez. Ennek következtében nem mutattak rá megfelelő mértékben a kiaknázatlan artalékokra. Ugyanúgy, mint ipari üzemeinkben, a falusi pártszervezetek gyűlésein is sokat foglalkoztak a vitában a feladatok túlteljesítésének lehetőségeivel. Ez nagyon szükséges, miután járásunk szövetkezeteinek többsége lemarad a sertéshús beadásával. Többet kellett volna azonban foglalkozni a hektárhozamok fokozásának és az állattenyésztési termelés hasznossága növelésének kérdéseivel. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy járásunkdolgozói aktivitását a CSKP KB levelének vitája nagymértékben fokozta. Szükséges, hogy ezt az aktivitást az 1959. évi feladatok egyenletes teljesítése érdekében továbbfejlesszük. Ján Uhrin, a füleki járási pártbizottság titkára Lontón is megvitatták a CSKP KB-nak a dolgozókhoz intézett levelét. Az iskola 'tantermében összejött dolgozók, szövetkezeti tagok megelégedéssel hallgatták az előadó szavait. — Én csak egyszerű szavakkal, falusi nyelven mondom el pártunk levelének lényegét — kezdi az előadó. Majd összehasonlítva a múltat a jelennel, ismertette a KB levelében foglalt javaslatokat. Az új lakóházakból már egy egész falu épült, de még sokan akarnak építeni. így az előadás után volt miről beszélni. Sok probléma megoldásáról beszéltek. Végezetül egy nagyon komoly probléma vetődött fel. Ugyanis Lontón nagy a sár. Az országút kissé rossz állapotban van. A vasútállomás a szomszéd községben, Ipolyszakállason 4 km-re van. Ipolyszakállasra járnak a lontói középiskolások is, 20 — 25 tanuló. A hosszú őszi és téli sáros, hideg időben a tanulók többször kimaradnak, ez pedig a tanulmányi eredmények rovására megy. Itt kellene valamit csinálni, hogy végre rendesebb úton járhassanak a lontói diákok és a falu lakosai. Kosztrián József, Lofitó Mindannyiunk érdekéről van szó Kötelezettségvállalással felelnek „Pártunk Központi Bizottságának levelét egész hazánkban megvitatták. Természetes ez, hiszen hazánk népeinek legszélesebb rétegeiről s életünk boldogabbá tételéről van szó, tehát rólunk is ... Kell. hogy mi is visszatekintsünk eddigi munkánkra és megvizsgáljuk, mi volt benne jó, hogy eredményeink tükrében tisztábban láthassuk meg a hiányosságok okait, s feltárásukkal főként pedig azok mielőbbi eltávolításával hozzájárulhassunk pártunk XI. kongreszszusa célkitűzéseinek megvalósításához: emeljük népünk életszínvonalát, s minél előbb befejezzük hazánkban a szocializmus építését..." Ezekkel a szavakkal szólt az otrokoči pártszervezet propagandistája a párt levelének megvitatására egybegyűlt dolgozókhoz: kommunistákhoz és pártonkívüliekhez, szövetkezeti dolgozókhoz, ipari munkásokhoz és értelmiség'ekhez. A levél ismertetése után, ami leginkább felkeltette az érdeklődést, a szövetkezet volt. Ez természetes és érthető is, mert hiszen Otrokoč lakosságának túlnyomó része mezőgazdasági dolgozókból tevődik össze. Mégpedig nem is akármilyenekből. Gazdag tapasztalatokkal rendelkező, dolgos emberek lakják e kis falut, akik — mint pl. Adorján Lajos, Parlag András, Gotthárd László, Asztalos Kálmán hogy csak néhányat említsek — mint a szövetkezeti mozgalom élharcosai és a kezden.inyezések bátor pártfogói ismeretesek a tornaijai járásban. A párt levelének megvitatása során sok szép eredményről hallottunk. Örömmel állapítottuk meg. hogy a sopánkodás, siránkozás a rossz emlékeket idéző múlté. Ám nem dicsekvéssel nyilatkoztak eredményeikről. Nem. A szavak mögött tisztán láttuk és éreztük a komoly hozzáértést és a munkál szerető ember küzdelmeit. A hiányosságokról — mert ezeket sem rejtették- véka alá - is úgy beszéltek, mint ez már jellemző rájuk: ma még vannak, de holnap a szorgalmas kezek nyomán fokozatosan eltűnnek. Horváth István, Otrokoč Pártunk Központi Bizottságának Ievelét néphadseregünk tagjai is megvitatták. A vita során egységünk tagjai számos kötelezettségvállalást tettek. Többen vállalták harci felkészültségük tökéletesítését, magasabb osztályzat megszerzését, a lőgyakorlatok kitűnő elvégzését. Peck és Mates közkatonák több épületbe bevezetik a villanyáramot, Herait őrvezető oktatási segédeszközöket készít. A tartalékos katonák pedig vállalták, hogy a lakásépítkezéseken három napot dolgoznak le. Gottlieber Ferenc, hadnagy Megoldásra váró problémák Nagy utat tettünk meg Most, amikor minden üzemben a CSKP KB leveléről vitákat rendeznek, önkéntelenül is vissza kell tekintenem egy pillanatra az elmúlt tíz esztendőre. Nézzük csak meg az állami gazdaság fejlődését: — Tíz évvel ezelőtt mit lehetett látni az állami gazdaságban? Düledezőfélben levő házakat és istállókat. Ma pedig mit látunk? A lakások 98 százaléka generáljavitást kapott, több mint ötven lakásegység épült az elmúlt Időszakban. Minden lakásban már több mint öt éve a petróleumlámpa fénye helyett villanyfénynek örvendünk. Az állami gazdaság dolgozói felépítették a dolgozók otthonát, nagy üzemi konyha áll rendelkezésükre, a nőtlen dolgozók pedig a szépen berendezett szobáknak örvendhetnek. Ezenkívül zuhany- és kádfürdőkkel van ellátva a „Dolgozók otthona". Rövid időn belül pedig szép kultúrházat kapnak a gazdaság dolgozói. A rozoga istállók helyett korszerű, tágas, öni tatóval és etetővel ellátott istállók épültek. Az ökrök és a lovak helyett ma már a teherautók és a kerekes traktorok dolgoznak. Kulturális téren sem maradtunk le, hiszen az elmúlt tíz esztendő utolsó esztendejében 121 középiskolás hagyta el a tantermet és a mezőgazdaságban vagy egyéb ipari ágazatban helyezkedett el. Ugyanezen idő alatt 29 érettségizett diák és 18 főiskolás került ki a községből. Többségük a mezőgazdaságban helyezkedett el. Tekintsünk még mélyebben a dolgokba? Hogyan élnek ma községünkben az' állami gazdaság dolgozói? Ami azelőtt álom volt, ma valóság. Ma már elmondhatjuk, hogy községünk területén 6 személyautó-, 95 motorkerékpár-, 276 rádió-, 81 mosógép-, 19 gramorádió-, 14 televízor-tulajdonos van és sokan vannak olyanok, akik házat építettek. Az állami gazdaság alkalmazottai jól felkészültek a jövő évi terv sikeres teljesítésére, mert valamennyien tudják, hogy mindenki a közért és saját magának dolgozik. Pšenák József, Bajcs Most, amikor pártunk Központi Bizottságának levelét tárgyaljuk a falunkban, kell, hogy egy kis visszapillantást tegyünk a múltba is, hogy annál világosabb legyen milyen eredményeket értek el községünkben rövid 10 év alatt. Harmac községről már a krónika is megemlékezik az 1400-as években, tehát régi település. A községet és környékét régen földesurak birtokolták. A falu egészen az 1950-es évig tavasszal és ősszel el volt vágva a külvilágtól, amennyiben még bekötőútja sem volt, a határban levő 210 hektár rét pedig csupán csátét termett. Jelenleg a községnek már van bekötő köves útja. most kezdték meg egy új vasbetonhíd építését a Rima folyón, mely egy bizonyos szakaszon a Rima szabályozásával van egybekötve. A községbe autóbusz jár, van villany, hangszóró, egy korszerű üzlethelyiség épült és megkezdődött az új kultúrház építése. A lecsapolással rétjeink is megszabadultak az állandó talajvíztől. Hetenként van mozivetítés, ezenkívül még számtalan kisebb dolog mutatja a község fejlődését. Kell, hogy megemlítsem még az 1959-es évre tervbe vet; téglaégetőtelepet. Láthatjuk tehát, hogy községünk a rövid 10 év alatt többet fejAsszonyok vitája az életszínvonal további emeléséről Köztársaságunkban országszerte megvitatták Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának levelét. A dunaszerdahelyi járás asszonyai sem maradtak bi a vitából. Mintegy 120 dolgozó nő hallgatta meg a kerületi képviselő, Sanda! elvtársno ismertetéséi. Az előadó a levél alapján pontokba foglalva jelölte meg az életszínvonal emelésének további útjait Kidomborította a levél alapgondolatál, a szocialista építés lényegéti melv szerint az életszínvonal továbhi emelését csak a termelés fokozott növelése alapján lehet megvalósítani. Az előadó szavai nyomán vita keletkezett, mely azt tanúsítja, hogy az asszonyok megértették a levél tartalmát és célkitűzéseit örömmel fogadták. Többek között az egyik felszólaló helyeselte a bérek átépítésének a módját, mert szerinte ez emelni fogja a munkaerkölcsöt. Egy másik hozzászóló véleménye szerint helyes lenne a családi pótlékot a harmadik gyermeknél emelni, mert így a többgyermekes családok családi pótléka nagyobb lenne. A következő hozzászólás a mezőgazdasági termelés növelésének fontosságát fejtegette. Ha több lesz a termelés a mezőgazdaságban, könnyebben lehet eleget tenni a beszolgáltatásnak, és hamarabb elérhető lesz az alapvető élelmiszerfajták és a legszükségesebb iparcikkek újabb árcsökkentése. Nagy vita keletkezett a lakásprobléma körül. A hallgatók örömmel vették tudomásul a levélnek azt a részét, amely bejelenti, hogy 1970-ig minden család megfelelő lakással fog rendelkezni. Erre nagyszükség van különösen a Csallóközben, ahol a talajviszonyok következtében a lakások általában nedvesek. Természetesen a nagy méretű lakásépítkezést csak úgy lehet megvalósítani, ha az ipari vállalatok és a földművesszövetkezetek a magánosokkal karöltve kiaknáznak minden lehetőséget és fokozott mértékben nyújtanak segítséget a terv mielőbbi teljesítéséhez. A következő felszólaló párhuzamot vont a kapitalista Csehszlovákia munkástársadalmának nyomora és a mostani népi demokratikus Csehszlovákia munkásságának életszínvonala között. A megelégedés és a jólét azt bizonyítja, a párt és a kormány mindent elkövet, hogy az állam minden polgára jólétben élhessen és békében építhesse a szocializmust. Életszínvonalunk további növelésének feltételeit meg kell teremtenünk minden egyes munkahelyen. Minden erőfeszítésünket arra kell irányítanunk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban növeljük a munkatermelékenységet. A gyűlésen az asszonyok egyhangúlag magukévá tették a Központi Bizottság levelének merész célkitűzéseit és határozatilag kimondták, hogy az életszínvonal emelése érdekében mindenki a maga munkahelyén a jövőben többet, jobban és olcsóbban fog termelni. OZORAI FERENCNÉ, Dunaszerdahely Iődött mint 1400-tól 1948-ig. Ami a község lakosságának összetételét illeti, túlnyomó része földműves. Határunk több mint 99 százalékán közös gazdálkodás folyik. Községünkhatára a tornaijai járás leghegyesebb részéhez tartozik és megművelése elég nehéz, sok munkaerőt igényel. Részben ennek következménye, hogy a szövetkezetnek sok munkaegységet kellett terveznie és így annak értéke csak 14 koronát ért el, valamint 2 kg búzát, 1 Jcg árpát és 2 kg szálas takarmányt. Másrészt azonban ehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában levő állatállomány túlméretezett. E fogyatékosság orvoslása nagyon sürgős. Reméljük, rövidesen megtörténik, miután mind a HNB. mind az EFSZ vezetősége komoly lépéseket tett ez irányban. Másik fontos probléma a harmaci és a jénci határban folyó Cikóházi patak szabályozása, mely patak évről évre nagy károkat okoz mindkét községben és mintegy 100 — 150 hektár föld termését veszélyezteti. Ügyszintén gondolkozni kellene azon, hogy a község határában levő alacsony hozamú rétek felszántásával növeljék a szántóterületet. . Varga M. János, Harmac Még szebb sikereket az új évben A Hadsereggel Együttműködök Szövetségének hrhovi alapszervezetét a Szepsiben tartott járási konferencián az 1958. évben elért jó eredményeiért a járási szervezet vándorzászlajával tüntették ki. Ez a kitüntetés szervezetünk minden tagját arra fogja serkenteni, hogy az új évben még jobb eredmények elérésére törekedjék. Mint a helyi szervezet elnöke, szükségesnek tartom, hogy szervezetünk legkiválóbb tagjai"' nak, akik jó példával jártak elől a munkában, megköszönjem fáradozásukat és további sikeres munkát kívánjak nekik az 1959. évben. Kös Béla, Hrhov. A ČSAD rimaszombati üzemének TÍZ ÉVE Egy évtized az üzem életében nem túlságosan hosszú idö. Ott azonban, ahol a t emberek alaposan nekigyűrkőztek a munkának, egy évtized alatt derekas munkát lehet végezni. Tíz év előtt a rimaszombati járásban mindössze három kiöregedett autóbusz és néhány teherautó közlekedett. Ebben az időben a dolgozók többsége még gyalog, illetve kerékpáron érkezett Rimaszombatba. Csupán a Rimaszombat—Losonc és a Rimaszombat—Tornaija vonalon vehette igénybe az autóbuszt az utazóközönség. Ez volt a múltban. Ma a helyzet alapjában megváltozott. Csupán Rimaszombatban 24-szeresére emelkedett az autóbuszok száma, a teherautóké pedig 30-szorosára növekedett. Azon a helyen, ahol valamikor a város szemétgyűjtő telepe volt, ma modern garázsok és jól berendezett műhelyek állnak. Az üzem alkalmazottai önsegéllyel kibetonozták az udvart és ivóvizet vezettek be az összes helyiségekbe. A ČSAD rimaszombati üzeme példásan gondoskodik alkalmazottai , jó munkafeltételeiről és egészségéről is. Mindenkinek van meleg bundája, téli egyenruhája, kesztyűje és bélelt meleg öltönye. Az üzemben fürdőt rendeztek be és éttermet. Külön meg kell említenünk a vörös sarkot, ahol a gyűléseket tartják üzemünk dolgozói. Itt tárgyaltuk meg pártunk Központi Bizottságának levelét is. Alkalmazottaink egyetértettek a levél tartalmával és kötelezettséget vállaltak, hogy a tervezettnél 250 ezer koronával nagyobb összeget utalnak át az év végéig az állam pénztárába. Üzemünk dolgozói sikereiket a jő munkaszervezés nyomán érik el. A sikerben jelentős része van a pártszervezet tevékenységének is. mely szervezet tíz év alatt 5 tagról J0-re emelte taglétszámát. Kasár Sámuel, Rimaszombat Új házak a volt laktanya helyén Eső permetezi a szürke országút melletti cseresznyefák levelüket vesztett ágait, amikor egyik téli vasárnapon a városomtól mintegy két kilométerre fekvő Szabadkapusztához értem. E puszta területén volt valamikor, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején a csödörös laktanya, az első köztársaságban lovassági laktanya, majd a véreskezű Horthy fasiszta megszállás idején a magyar hadsereg rendezkedett itt be. A dicsőséges szovjet hadsereg által történt felszabadításunk után az a terület az állami gazdaság kezelésébe ment át. A laktanya-épületeket néhány év alatt a mezőgazdasági dolgozók lakóházaivá és gazdasági épületekké alakították át. Azóta évről évre újabb házak csatlakoznak a meglevőkhöz. Ez évben épült fel a volt csödörös-karám helyén a hatalmas gép- és traktorjavítő műhelycsarnok és raktár. A Basa-kert mellett, a Rima folyó partján épül az állami birtok emeletes korszerű malma is. Réthy István, Rimaszombat Meleg otthonra találtak A dunaszerdahely! járás Várkony községében az egykori Belko-féle kastélyban van a nyugdíjasok otthona. Itt találtak meleg otthonra a járás elaggott, egyedülálló dolgozói, nagyobb részük volt urasági cseléd. Ezek az emberek, akik annak idején kemény munkával robotoltak mások jólétéért, bizony nem is álmodtak valamikor arról, hogy ilyen békés, derűs öregkoruk lesz, Derszl Béla, az otthon igazgatója szívesen ad felvilágosítást az otthon életéről. Négy évvel ezelőtt létesült az intézet. Jelenleg 85 lakója van. 48 nő és 35 férfi. Az átalakítási munkálatok befejezése után, melyre államunk tekintélyes pénzösszeget fordít, további 12 szobával fog bővülni az otthon. Ez lehetővé teszi majd, hogy az erre rászorulók közül további embereket helyezhetnek majd el. Az otthonnak szép kultúrterme is van, melyben hetenként egyszer mozielőadást tartanak. Fürdőszobák, orvosi rendelő, kitűnő konyha áll az otthon lakóinak rendelkezésére. Komáromy Etel, Dunaszerdahely. ŕ " 5ZÖ 4 * január 5.