Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-31 / 30. szám, szombat

Nagyarányú verseny mozgalom bontakozik ki a kassai kerületben az SZKP XXI. kongresszusának tiszteletére Soha nem tapasztalt nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik a kassai kerület üzemeinek dolgozói az SZKP XXI. kongresszusának menetét. A Szovjetunió dolgozóinak példáját követve a termelésben elért tapasztalatok alapján további kötelezettségvállalásokkal segítik elő dolgozóink a CSKP XI. kongresszusa határozatának megvalósítását, a szocializmus építésének mielőbbi befejezését hazánkban. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kezdeményezésére a kassái kerület 16 legnagyobb üze­mének dolgozói felhívással fordul­tak a kerület összes üzemeihez, hogy a szovjet dolgozók tapasz­talatainak felhasználásával, vala­mint saját újítóink legjobb mun­kamódszereinek bevezetésével te­gyenek kötelezettségvállalásokat a termelési tervek túlteljesítésére, az önköltség csökkentésére, az exportra szánt készítmények ide­jében való leszállítására és az évi exportterveknek az első fél­évben való ötvenöt százalékos teljesítésére. A felhívás alapját képező kö­telezettségvállalásokban 16 üzem közül 8 az évi termelési tervet 6 millió 900 ezer 327 koronával túlteljesíti, ugyanakkor 2 millió 320 ezer koronával csökkenti az önköltséget. Két üzem félévi ter­vét 100 ezer korona értékű gyárt­mánnyal túlteljesíti és az önkölt­ségeken 210 ezer koronát takarít meg. Hat üzem az év első ne­gyedében 1 millió 500 ezer korona írtékben többet termel és a ter­melési költségeket 334 ezer ko­ronával csökkenti. A Xatrasvit 126 dolgozója vál­lalta, hogy a termelési költségeket az év első negyedében 190 ezer koronával csökkenti. Ezt úgy érik el, hogy felhasználják és megho­nosítják a szovjetunióbeli Csutkih újító módszerét, valamint azzal, hogy az üzemi újítók módszereit kiszélesítik az üzem összes rész­legére. Az évi tervet december 24-ig teljesítik és terven felül 2 millió 400 ezer korona értékű árut gyártanak. Az évi exporttervezetet az első félévben 55 százalékra teljesítik és húsz fajta új áruval gazdagítják a belpiacot. A Spišská Bela-i és a smolník-1 dohánygyár­ban minőségi gyártmányok készí­tésével és anyagmegtakarítással 120 ezer koronát takarítanak meg. A matejovcei Xatrasmalt, a poprádi vagongyár és a stószi Sandrik üzemek munkásai a hul­ladék csökkentésével és továb­bi felhasználásával 48 tonna jó minőségű hengerelt anyagot ta­karítanak meg. A prakovcei gép­gyár az évi exporttervet az első félévben hatvan százalékra telje­síti, az üzem negyedévi tervét pe­dig 115 százalékra. A slovinkai és švábovcei vasércbányák kezdemé­nyezésére mozgalom indult meg az összes gömöri vasércbányák bá­nyászai között, hogy minden ki­fejtett tonna vasércnél legalább egy koronát takarítanak meg, ér­vényesíteni fogják az összes bá­nyákban a múlt évben jól bevált, „becsületbeli szerződések" meg­kötését, ami az elmúlt évben 33 ezer tonna terven felüli terme­lést eredményezett. M. S. A párt alapszabályzata legyen törvény minden kommunistának Elérkezett az az időszak, amikor hazánk valamennyi munkahelyén a párttagok évzáró gyűlésre jönnek öásze, hogy értékeljék ténykedniük egyéves eredményeit. A bratislavai főpályaudvar kommu­nistái is lelkesen készültek erre a gyűlésre. Lelkesen azért, mert az el­múlt esztendő sokkal több sikert ho­zott ezámukra, mint az előzők. Egy­két évvel ezelőtt a vasúti forgalom rossz munkája miatt több mint egy­millió tonna szénnel fejtettünk keve­sebbet - csak azért, mert a vasút nem volt képes bányáinkat elegendő teherkocsival ellátni. Tavaly és az idén lényegesen megváltozott a cseh­szlovák vasutak munkája. A CSKP KB-nak a vasutak munkája megja­vítását célzó határozata feltárta azo­kjat a hibákat, amelyek a terv telje­sítését, a kocsik jobb kihasználását hátráltatták. A bratislavai főpálya­udvar vasutasai következetesen tel­jesítették a párt erre vonatkozó hatá­rozatát. A párttagok részletesen meg­ismerkedtek a határozat valamennyi pontjával, elsajátították őket és eb­ből kiindulva olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a munka megjavítását célozták. Kidolgozták az "akciótervet, az egyes gazdasági vezetőket és kollektívákat feladatok­kal bízták meg, melyeknek teljesíté­sét rendszeresen ellenőrizték és mű­szaki-gazdasági értekezleteken ele­mezték a hiányokat. Ebbe az akció­ba bekapcsolták az állomás valameny­nyi dolgozóját. A kommunisták han­gyaszorgalma, példaadása magával ra­gadta a pártonkívüli dolgozókat is. Ezért volt örvendetes az idei év­záró taggyűlés, amelyeken az elnök olyan sikerekről is beszámolt, ame­lyekről még tavaly vagy tavalyelőtt nem beszélhettek. i— Múlt évi tervünket már de­cember 20-án teljesítettük, a tonnakilométer tervet pedig de­cember 6-án — mondta többek kö­zött az elnök. A jelenlévők figyelmesen hall­gatták minden szavát, mert hisz ben­ne van egy egész évi szorgalmas munka eredménye. Jó érzés volt visszatekinteni a múlt esztendőre, amelynek minden órájában, minden percében küzdeni kellett a mai ered­ményekért. A szocialista munkaver­seny, a kötelezettségvállalások, a műszaki-szervezési intézkedések megvalósítása, amelyeknek kezde­ményezői minden munkahelyen a kommunisták voltak, most mutatják meg legjoban, hogy, mindez nem volt hiábavaló. Ha az elmúlt évi gazdálkodás mutatószámainak jegyzé­két nézzük át, ez is a jó irányításról, munkáról tanúskodik. A főpályaudvar a vonatközlekedés tervét 103 száza­lékra, az áruszállítás tervét 107,7 százalékra, a kiinduló vonatok grafi­konját 97,1 százalékra teljesítette. A vonatkéséseket az 1957-es évhez vi­szonyítva 3,4 perccel csökkentet­ték és így tavaly az átlagos vonatkésés már csak 0,3 perc volt. A béralapon tavaly 2,83 százalékot takarítottak meg. Megér­demelték tehát a „Kiváló munkáért" járó nagy kitüntetést, amelyet ta­valy a vasutasok napjára kaptak a köztársasági elnöktől. Ezenkívül még két kitüntetést, egy harmadfokú és egy másodfokú elismerő oklevelet kaptak a vasútigazgatőságtől kiváló munkájukért. Ilyenek a gazdasági eredmények, amelyek a főpályaudvar dolgozóinak munkáját dicsérik. Az évzáró gyű­lésen azonban tudomást szereztünk olyan dolgokról is, melyekkel a fő­pályaudvar kommunistái nem nagyon dicsekedhetnek. Tudjuk nagyon jól, hogy a párt alapszabályzata minden kommunistát a párttagságból eredő kötelességek teljesítésére kötelez. Néhány elvtárs azonban még a tag­sági gyűlésre sem jár. Nem elég csak Írásban meghívni a tagokat a gyűlésekre, hanem minden mu­lasztást szigorúan ellenőrizni kell és felelősségre kell vonni a mulasztó­kat. Szinte hihetetlen, hogy egész sor olyan párttag van a szervezet­ben, akik egész évben egyetlen tag­gyűlésen sem vettek részt, hét párt­tag csak egyszer, kilenc pedig két­szer volt jelen a taggyűlésen. A mu­lasztókkal szemben következeteseb­ben kell érvényesíteni a párt alap­szabályzatát, mert a pártnak csak­is agilis, lelkes tagokra van szük­sége és nem olyanokra, akik a tag­gyűlést felesleges időtöltésnek te­kintik. A főpályaudvar kommunistái őszintén beszéltek olyan kérdések­ről is, amelyek munkájukat még hátráltatják. Bírálták az egyes munkahelyeken felmerülő hibákat, amelyeknek kiküszöbölésével még szebb sikereket érthetnének el. Az évzáró taggyűlés, amint a határozat is igazolja, kiindulópont a főpálya­udvar kommunistáinak további, ro(ég jobb munkájában. Horváth Sándor VANDORRÖNTGENNEL MINDEN KÖZSÉGBE (CTK) — Á Kassai Kerületi Népegész­ségügyi Intézet tüdőosztályának dolgozói állandó gondot fordítanak a gümőkór el­leni harcnak, mely betegség Kelet-Szlová­kiában egykor gyakran fordult elő. Ván­dorröntgennel felkeresik a kerület min­den községét. A múlt év júliusától a betegségmegelőzés keretében mintlegy 45 ezer lakost vizsgáltak meg. A jő munkást megbecsüli társadalmunk A bajcsi igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok dolgozói január első hetében értékelték múlt évi gazdálkodásukat, s ez alkalommal 50 legjobb dolgozót egyenként 500 korona pénzjutalomban részesített az igazgatóság. Az 50 legjobb dolgo­zó közül 17-et állami kitüntetésre is javasoltak. Matyasovsky József elvtárs, az ál­lami gazdaságok igazgatója beveze­tő beszédében elmondotta, hogy an­nak ellenére, hogy a műit évben a szárazság alaposan „megváínolta" a gazdaságok terméseredményeit — mégis szépek, biztatók azok az ered­mények, amelyeket az egyes dolgo­zók elértek. Az élenjáró dolgozók szép munkasikerei azt bizonyítják, hogy még nehéz feltételek mellett is lehet jó eredményeket elérni, ha szívvel, lélekkel végezzük munkán­kat. Az Igazgató beszéde után sor ke­rült a jutalom kiosztására. Ünneplő­be öltözött emberek, kombájnosok, gépjavítók, sertésgondozók, fejőgu­lyások, juhászok, kocsisok, sofőrök és a növénytermesztő csoportok tag­jai egymás után mennek a vezetőség asztalához. Átveszik a sárga borí­tékban lapuló százasokat — aztán keményen megrázzák egymás kezét. Ünnepélyes a hangulat, az. arcokról le lehet olvasni az elégedettséget. A jó munkást becsüli, jutalmazza társadalmunk. Zsemlye Lajost, a gazdaság anya­sertés-gondozóját másodiknak szólí­tották a vezetőség asztalához. Ez a hétgyermekes fiatalember példás szorgalmával olyan eredményt ért el, amelyről büszkén beszélnek szer­te a gazdaságokban. Anyasertésen­ként 18 malacot választott el a gondjaira bízott anyasertésektől 15,52 kg-os átlagsúlyban a műit évben. „Az idén ezzel sem elég­szem meg, el akarom érni a 19-et anyasertésenként — mondja örömé­ben. Elmondja még, hogy 61 három­négyhetes malacot „áthozott" az idei évbe is. Ezek már az idei el­választási számot növelik majd. Utána Zelenák Istvánt, az igaz­gatóság legjobb juhászát szólítják. 52 éves. Ebből 42 évet töltött a nyáj mellett. Múlt évben 200 anya­juhtól 260 bárányt nevelt fel s a tervezett 3,2 kg helyett 4,87 ki­logramm gyapjút nyírt átlagosan. Kenf István és Barta István juhá­szok ugyancsak túllépték tervezett feladataikat. Rémes István kombájnos a gabo­naneműeket 120, a kukoricát pedig A nemrég felépült „Dolgozók Otthona" Bajoson. Üzemi konyha, szálloda, kultúrhelyiség és mezőgazdasági tanonciskola van benne. 52 hektárról takarította be gabona-, illetve kukoricakombájnjával. Mohos István meg a dohánytermesztésben ért el kimagasló eredményt. A ter­vezett 12,5 mázsa helyett 18,42 má­zsa dohánylevelet gyűjtött be hek­táronként. Hosszan lehetne sorolni a gazda­ságok egyes dolgozóinak példás munkasikereit. Arra van szükség azonban, hogy a bajcsi igazgató­sághoz tartozó állami gazdaságok­ban is sok Zsemlye Lajos, Zelenák István, avagy Rémes István legyen — ilyen emberek százával legyenek —, akkor nagyot lépünk majd előre a mezőgazdasági termelésben. S hogy ezt elérhessük, az élenjáró dolgozók­nak kötelességük jó munkatapaszta­lataikat átadni az átlagdolgozóknak és a gyengébbeknek, hogy ők is fel­emelkedjenek a legjobbak színvona­lára. ök is, mi is, mindnyájan hasz­nát látjuk majd ennek. Ahogy helyesen mondotta Matya­sovszky elvtárs, a gazdaságok dol­gozói előtt most az a cél lebeg, hogy minden tőlük telhető módon emeljék a hektárhozainokat, mert a gazdagabb hektárhozamok elérése a növénytermesztésben lehetővé teszi az állattenyésztési termelés eredmé­nyeinek lényeges fokozását. A gaz­daságok földjein már megindultak a talajjavító munkák. Ügy számítják, hogy 1962-ig 3000 hektár föld ön­tözése válik lehetővé ennek ered­ményeképpen. Ha pedig rátérnek az öntözéses gazdálkodásra, ez 40 — 60 százalékos terméstöbblet elérését Kenf István, a Bajcsi Állami Gazdaság juhásza teszi majd lehetővé á kapásnövé­nyeknél és a takarmánynövényeknél,­Az állattenyésztésben új technoló­giát vezetnek be, hogy emeljék a munkatermelékenységet és csök­kentsék a i önköltséget. így például a növendékállatok részére mélyalmú szabadistállókat építenek aránylag kevés befektetéssel. A szabad istál­lózás bevezetésével legalább három-' szorosára emelkedik a munkaterme­lékenység, mivel egy ember 70—80, sőt akár 100 növendékszarvasmarha gondozását is elvégezheti majd. Matyasovsky József elvtárs, - hogy úgy mondjam i— „új ember" Baj­cson. Egy hónappal ezelőtt vette át a gazdaságok irányítását. Am jó szervezőképessége, gazdag tapaszta­lata a vezetésben, valamint politi­kai és szaktudása a legjobb kezes­ség arra, hogy a gazdaságok veze­tőivel, a pártszervezet irányításával új termelési sikerek felé vezeti majd az itteni gazdaságok dolgo­zóit. Farkas Kálmán Milyen újdonságokat gyártanak a kisip ri szövetkezetek 1959-ben! A hazai kisipari szövetkezetek igyekeznek* új cikkeket gyártani, hogy az üzletekben a választékot kibővítsék. Ki mit gyárt? Erről számol be munkatársunk a követke­zőkben: A „Druna" Ipari szövetkezet Bratislavá­ban plasztikus anyagból bútorokat és he­verőket fog gyártani. Az ipari szövetkezet Podjavorinskán nyakkendőket, mindennemű színű és mintájú műanyagból készít. Ezek tisztítására ele­gendő a tiszta víz. A „Tatrachema" ipari szövetkezet Trna­ván új vegyi cikkeket fog gyártani. Első helyen kell felemlíteni a „Jasilon" mosóport pamutneműek mosására és a „Persian" mosóport. Használatánál elesik a fehérne­mű kifőzése. A ,Svéd" ipari-szövetkezet Liberecben mint újdonságot egy kis készüléket gyárt, amelynek segítségével a 8 mm mozifilm menetét lehet szabályozni. Prágában a Smér ipari-szövetkezet egy újfajtájú moíyírtöszert kezdett gyártani. Továbbá polyamidbői összerakható bevásár­ló táskát és végül plexi-üvegből szoba­lámpát, amely egyben dísztárgy is. Végül az „Opus" ipari-szövetkezet Prá-> gában sportolók részére egy újfajtájú tás­kát gyárt, amelyet minden alkalommal lehet | használni. l-i A nyitrai járásbeli Vi­csápapáti szövetkezet­ben e napokban készítik elő az évzáró taggyűlést, amelyen nemcsak az el­múlt esztendőben elvég­zett munkát összegezik, hanem a hibákon okul­va az idei esztendő tervét is lefektetik. Ügy véljük, helyes, ha e rövid beszámolóban néhány adat­tal rámutatunk az évzáró taggyűlés irányelveire. A szövetkezet 1170 hektár földön 275 taggal gazdálkodik. Aratás és be­takarítás idején a tagokon kívül a község szövetkeze­ten kívüli dolgozói is se­gítenek. Az eddigi szám­adatok szerint tavaly egy­egy tag 444 munka­egységet dolgozott le, egy hektár szántóföld megmű­veléséért pedig 132 mun­kaegységet írt elő. A mun­kaegység számának túllé­pését előreláthatóan meg­érzi a tagság a zárszám­adáskor. A jelek azt mutat­ják, hogy a szövetkezet nem tudja a tervezett ré­szesedést teljes egészé­ben megadni. A járás EFSZ-einek példaképe lehetne Egy ledolgozott munka­egységért 10 korona elő­leget, 2 kg gabonát, fél liter tejet, egyhuszad liter bort kapott egy-egy tag, a részesedés azonban előre­láthatólag 10 korona helyett csak hét korona lesz. Pontosan persze ezt az összeget még nem le­het megállapítani. Mindez azt a tanulságot rejti magában, hogy a szövetkezet vezetőségének több gondot kell fordítani nemcsak a szervező mun­kára, de a tagok szakkép­zettségének fejlesztésére is. Igaz, a szövetkezet e téren már megtette az el­ső lépéseket, amit igazol a munkaiskola is, ame­lyet közel harmincan lá­togatnak, igazolja to­vábbá a baromfitenyésztő és a zootechnikus egyévi iskoláztatása, de mindez kevésnek bizonyult. Fel­tétlenül fontos, hogy az ifjak a mezőgazdasági iskolát, a tagság köréből pedig a legtehetségeseb­bek a szakiskolát elvégez­zék. E téren mind a szö­vetkezet vezetőségének, mind a nemzeti bizottság­nak komoly és meggyőző népnevelő munkát Jcell kifejtenie. A vicsápapáti szövetke­zet további fejlődésének kulcsa a tagság szakkép­zésének fejlesztésében rejlik. Szemléltető példa erre a képzett zootechni­kus, aki tavaly az állat­gondozók segítségével a marhaállományt 77 darab­bal növelte. Tisztán a te­hénállományt ötvenkét saját nevelésű állattal újította fel. A borjúszapo­rulatban a tervezett 86 helyett 89-et értek el száz tehén után. A tejhozam egy tehéntől naponta 7.15 liter 3.7 zsírtartalmú ki­váló tej, Olyan eredmények ezek, amelyek figyelemre mél­tóak és amelyek meggyő-t zően példázzák, hogy a tudás, a szakértelem mi­lyen erőtartalékokat rejt magában. A szövetkezet igen szép eredményeket tud felmutatni a cukorré­pa-termelésben is. Nem kevesebb, mint 1 millió 300 ezer korona jövede­lemre tett szert a cukor­répa termése révén. Egy hektárról 433 mázsát ta­karítottak be. Ez a szám egyébként a vicsápapáti asszonyok jó munkáját di­cséri, akik a szövetkezet kapásnövényeit gondozták. Sok múlik rajtuk is, hogy gyermekeik tudását és szakképzettségét a fejlő­dő szövetkezet gyümöl­csöztesse. Biztos, ha az ifjúság méltóképp kapcsolódik be a szövetkezet gazdálko­dásába, ez a csinos község olyan virágzásnak indul, hogy példaképévé válhat az egész járás községei­nek. sz. b, ÜJ SZŐ 12 *1959. január 31.

Next

/
Thumbnails
Contents