Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-31 / 30. szám, szombat

II Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa AA Ar*** ** *ftA A ** ** *** ****A:-»-***r> i A AAAAA AA AAA* ** ** * *** ** * ***************** *** *** ** * *A* *A A* A* AAAA AAAAA AA AAT**-*-***** * *A AAAA*A A*AAA A** * AAAAAAAA; (Folytatás a 4. oldalról) a konstruktőröknek a gépelemek egységesíté­sén végzett munkáját. Mazurov elvtárs beszédének jelentős részé­ben a pártszervezetek feladataival foglalkozott a hétéves terv feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott küzdelemben, a munkatermolékenység fokozásával és az ön­költségek csökkentésével kapcsolatban. A pártszervezetek kötelessége síkraszállni a gazdaságtalanság és pazarlás ellen, az ön­álló gazdasági elszámolás megszilárdításáért. Növelniük kell a vezető gazdasági dolgozók felelősségét az üzem összes minőségi munka­mutatóinak megjavulásáért. Hazánk kommunista építésének az elkövet­kező hét évre kitűzött nagyszerű programja, nemcsak a szovjet emberekben, hanem a szo­cialista tábor országainak minden dolgozójá­ban, barátainkban, az egész világon örömet kelt. E program félelmet és zavart okozott osztályellenségeink körében. Az imperialisták teljes erővel igyekszenek gyengíteni a szo­cialista frontot, nem adták fel a Szovjetunió és a szocialista tábor más országai ellen irá­nyuló „hidegháborút", rágalmazással és pro­vokációkkal kísérlik meg beszennyezni rend­szerünket, életmódunkat, kiforgatni politikán­kat és szándékainkat. Am a kapitalizmus ideológusai már nem tudják eltitkolni a Szov­jetunió és az egész szocialista tábor óriási sikereit a dolgozó tömegek előtt. A belorusz kommunisták és a belorusz nép a Szovjetunió többi népeivel egyetemben he­lyesli a kommunista építésnek az SZKP Köz­ponti 3izottsága által kidolgozott programját, mert ez a program megfelel a dolgozók lét­érdekeinek. Lelkesen támogatják a Szovjetunió Kommunista Pártjának e programban vissza­tükröződő bölcs politikáját. Minden erejüket a kommunizmus győzelméért folytatott harc­nak szentelik. W. Gomulka elvtárs üdvözlő beszéde Az SZKP XXI. kongresszusának küldöttei melegen üdvözölték Wladyslav Gomulka elv­társat, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkárát. Gomulka a LEMP Központi Bizottsága nevében szívé­lyesen üdvözölte az SZKP kongresszusát. A nagy Szovjetunió munkásosztályának és nemzeteinek a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az egész lengyel nép forró, testvéri üdvöz­letét tolmácsolta. Az önök pártjának mindegyik kongresszusa mondotta Gomulka elvtárs - mindig fon­tos esemény volt az egész nemzetközi mun­kásmozgalom, az egész haladó emberiség szempontjából. A jelenlegi rendkívüli kong­resszus annál is inkább magára vonja a világ összes kommunista és munkáspártjainak, va­lamint az összes békeszerető emberek figyel­mét, mert olyan kongresszus ez, amely újabb döntő szakaszt nyit a szocializmus és a kapitalizmus közötti versenyben, amely új, nagy feladatokat ró a szovjet népre a kom­munizmus építésében. Meg lehetünk győződve arról — jelentette ki Gomulka elvtárs —, hogy amikor a szovjet nép oly kiváló sikereket ér el általános fejlő­désében, hogy a világon elsőként bocsátotta fel a Föld mesterséges holdját és az első em­beri kéz alkotta égitestet, amely a Nap körül kering — akkor ez a nép lenini pártjának vezetésével megvalósítja a szovjet ország to­vábbi sokoldalú fejlesztésének kitűzött hét­éves programját és felépíti a kommunizmus hatalmas anyagi-műszaki alapját. Pártunk és a lengyel nép — mondotta Go­mulka elvtárs — nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel fogadta a hétéves terv téziseit. A Szovjetunió fejlődése kölcsönös és egyre bővülő együttműködésünk mellett olyan alkotó tényező, amely meggyorsítja, megkönnyíti hazánk fejlődését. Ez érvényes szocialista táborunk minden egyes országára is, mert a szocialista országok mindegyike termelési potenciájának kibontakoztatásával megköny­nyíti a többi szocialista ország fejlődésének lehetőségét a kölcsönös együttműködés és segítség alapján. Gomulka elvtárs ezután a nemzetközi poli­tika kérdéseivel foglalkozott s azt mondotta, hogy a szocialista tábor békés törekvéseinek az újabb kifejezője a Németországgal kötendő békeszerződésre és Nyugat-Berlin szabad vá­rossá nyilvánítására tett javaslat, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő Lengyelországgal és más szocialista országokkal való megegye­zés alapján. A Németországgal való békeszerződés meg­kötését, a második világháború lapjainak végleges lezárását nem akarják megengedni a nyugatnémet militaristák és revansiszták, akik újabb „Drang Nach Ostenről" álmodoz­nak az Odera —Nissze-i lengyel határokon át, valamint azok az imperialista körök, amelyek számára az erősödő militarizmus a Német Szövetségi Köztársaságban hídfő állás hideg­háborús politikájuk folytatására, az európai és a világhelyzet kiélezésére. Küldöttségünk — jelentette ki Gomulka elvtárs - nagy érdeklődéssel hallgatta Hrus­csov elvtárs beszámolójának azt a részét, amely a kommunista és munkáspártok közötti kapcsolatokra, valamint a szocialista orszá­gok közötti kapcsolatokra vonatkozik. A problémának ez a beható taglalása né­zetünk szerint szükséges és hasznos. A kér­désnek ilyen megfogalmazása kifejezi a pro­letár és szocialista nemzetköziség lényegét és teljesen megfelel a tényleges helyzetnek a nemzetközi kommunista mozgalomban, amely a marxizmus-leninizmusra támaszkodva nagy, világraszóló jelentőségű erővé vált. Csapást mér a szocializmus ellenségeire, a legkülön­félébb revizionistákra, a marxizmus-leniniz­mustól elhajlókra, akik meghamisítják a való­ságot azt állítva, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Szovjetunió rákényszerítette akaratát más kommunista és munkáspártokra, valamint a szocialista tábor országaira. A tényleges helyzet ezzel szemben az, hogy mind a mi pártunk, mind pedig a többi párt is, amint azt jól tudjuk, teljesen megőrzik szuverenitásukat és egyenjogúságukat, maguk határozzák meg politikájuk irányvonalát és döntik el hazájuk minden problémáját. Gomulka elvtárs továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártjának a nemzetközi munkás­mozgalomban élvezett tekintélyéről beszélt — annak a pártnak tekintélyéről, amely elsőként valósította meg hazájában a győzelmes szo­cialista forradalmat és a valaha elmaradott Oroszországot hatalmas, szocialista nagyhata­lommá változtatta, felépítette a szocializmust, jó tapasztalatokat szerzett, amelyek értékesek mindenki számára, és rálépett a kommuniz­mus építésének útjára. A Szovjetunió Kommunista Pártjára és a Szovjetunióra függesztették és fogják füg­geszteni tekintetüket mindig a kommunisták és a világ összes haladó emberei, mert itt született meg és innen hat ki valamennyi nemzetre az emberiség legújabbkori története — az osztálynélküli társadalom kialakulásának történelme. Gomulka elvtárs beszéde végén éltette a Szovjetunió lenini Kommunista Pártját, a nagy Szovjetunió nemzeteit — a kommunizmus építőit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja harcos szövetségét — a világ valamennyi nemzetének békéjét és barátságát. lyen szerepet töltöttek be. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a kolhozrendszer továbbfejlesztésére, vala­mint a gép- és traktorállomások átszervezé­sére irányuló intézkedései. Szeretném még­egyszer hangsúlyozni, hogy a gép- és trak­torállomások átszervezése és a mezőgazdasági gépek átadása a kolhozoknak hatalmas for­radalmi lépés volt, amelynek jelentőségét nehéz kellőképpen értékelni. Beljajev elvtárs ezután a Szovjetunió Kom­munista Pártja 1957 júniusi ülésének törté­nelmi jelentőségéről beszélt, amely szétzúzta Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov párteílenes csoportját, mert az a csoport szembehelyezkedett a XX. pártkong­resszuson kidolgozott irányvonallal, határo­zatai felülvizsgálatára törekedett és az or­szágra életbevágóan fontos intézkedések megvalósítása ellen foglalt álláöt. Az egész párt és a szovjet né.p elítélte a frakciósok aljas tevékenységét. A kommunista párt el­söpörte útjából a pártellenes csoportot és ezzel még jobban megszilárdította sorainak egységét a marxizmus-leninizmus dicső zász­laja alatt. Beljajev elvtárs ezután N. Sz. Hruscsov elv­társnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán elhangzott beszámolója téziseinek vitájával foglalkozva megállapí­totta, hogy valamennyi kazahsztáni dolgozó kifejezte a párt és a haza iránti szeretetét és azon szilárd elhatározását, hogy sikeresen teljesítik a nagyszerű hétéves tervet. Sok ja­vaslatot és kívánságot terjesztettek elő, amelyeknél a dolgozókat az a törekvés ve­zérelte, hogy a köztársaság és az egész or­szág gazdasága és kultúrája gyors ütemben fejlődjék. Á kazahsztáni nép kommunista pártjának vezetésével, valamint a nagy orosz nép és a Szovjetunió többi nemzeteinek segítségével nagyszerű sikeréket ért el az élet minden terén — mondotta Beljajev elvtárs. Az 1913. évhez viszonyítva az ipari termelés a köztár­saságban 43-szorosára emelkedett. A leg­utóbbi években a köztársaságban több mint 20 millió hektár parlagon heverő és szűz­földet műveltek meg és így a Kazah SZSZK az ország egyik legnagyobb gabonatermő te­rületévé vált. Kazahsztán és a közép-ázsiai köztársasá­gok sikerei a gazdaság és kultúra fejlesz­tésében nagyszerűek. Ebben a megvilágítás­ban nagyon szegényesen hatnak a Perspec­tives francia folyóiratnak a szovjet „Közép Ázsiáról" írt rágalmazó koholmányai. Beljajev elvtárs ezzel kapcsolatban a kö­vetkező döntő tényeket hozta fel: A Kazah SZSZK az ipari termelésben sok európai burzsoá államot szárnyalt túl, nem beszélve olyan országról, mint Törökország. Kazahsztán, amelynek lakossága Törökország lakosságának egyharmada egy és félszer annyi acélt olvaszt, négyszer annyi villany­áramot fejleszt és ötször annyi szenet ter­mel, mint Törökország. Pakisztánnak 10-szer annyi lakosa van, mint a Kazah SZSZK-nak, Kazahsztán azonban 23-szor több acélt, 20­szor több villanyáramot és 54-szer több sze­net termel mint Pakisztán. Beljajev elvtárs megállapította, hogy a hétéves terv tekintettel van a testvéri köz­társaságok nemzeteinek érdekeire. Beljajev elvtárs foglalkozott Kazahsztán népgazdasá­gának rohamos fejlesztésével a következő hét év folyamán. A köztársaság ipari nyerstermelése 2,7­szer emelkedik, a beruházások terjedelme 116 -119 milliárd rubelt fog kitenni. Ez mintegy 2,3-szer több mint az előző hét évben volt. A vaskohászat nyerstermelése a hét év alatt 9,6-szeresére, a vasérc termelése 6,3-szoro­sára emelkedik. A színesfém-kohászat is to­vább; lendületet vesz, nyerstermelése több mint kétszeresére emelkedik. Négyszeresére nő a vegyiipar termelése. A szénfejtés évi 50 millió tonnára emelkedik." A hétéves terv folyamán 4,4 millió kW kapacitású villany­erőműveket helyeznek üzembe. Nagy össze­geket áldoznak a gépipar fejlesztésére és az építkezési anyagok termelése is tovább fej­lődik. Kazahsztán a könnyű- és élelmiszer­ipari vállalatok építésének legfontosabb terü­letévé válik. ' A hétéves terv irányszámai megszabják a mezőgazdaság új fellendítését a Kazah SZSZK-ban. Á hétéves terv végén a köztár­saságban az évi gabonatermelésnek legalább 1 370 millió pudot kell kitennie. A kazahsztá­ni mezőgazdasági dolgozók szocialista mun­kaversenyt indítanak és már ez idén, va­lamint a hétéves terv jövő éveiben legalább 1,5 milliárd pud gabonát akarnak betakaríta­ni. Nagy fejlődésnek indul az állattenyésztési termelés is. Lényegesen fog szaporodni a szarvasmarhaállomány és növekszik hasznos­sága is. P. Togliatti eívtárs üdvözlő beszéde „Az Olasz Kommunista Pirt Központi Bi­zottságának üdvözletét, több mint kétmillió kommunista és komszomolista és mintegy hét­millió, a legutóbbi parlamenti választások so­rán ránk szavazó olasz polgár forró testvéri üdvözletét tolmácsolom a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kongresszusának. Az olasz nép ama részének üdvözletét tolmácso­lom, mely a mély barátság, szeretet és elis­merés érzelmétől eltelve tekint hazájukra és munkájukra, mert tudja, hogy az önök orszá­ga szocialista ország, hogy tevékenységük elő­segíti a népek jólétét és a tartós békét. Az osztrák küldöttség N. L Beljajev elvtárs felszólalása N. I. Beljajev elvtárs kijelentette, hogy a nagy lenini párt minden egyes kongresszusa történelmi határkő a nép életében. Ettől a határkőtől kezdődik a dolgozók boldogságáért, a szocialista haza további felvirágoztatá­sáért folyó harc új korszaka. Ilyen, valóban nagy történelmi esemény a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXI. rendkívüli kongresz­szusa, amelyet a nép a kommunizmus építői kongresszusának nevezett el. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa óta eltelt három év — foly­tatta Beljajev elvtárs — a párt és Központi Bizottsága széleskörű és gyümölcsöző tevé­kenységéről tanúskodik, amelyet a XX. kong­resszus határczatainak teljesítésében vég­zett. A kollektív vezetés lenini elveinek és a pártélet normáinak felújítása a kommunisták és minden dolgozó aktivitását eddig nem ta­pasztalt magas színvonalra emelte, s ez ser­kentőleg hatott a termelőerők fejlesztésének ütemére. A demokratikus centralizmus lenini elvei továbbfejlesztésének szükségéről szőlő kongresszusi utasítások alapján, amelyek a népgazdaság irányítására vonatkoztak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának kezdeményezésére végrehajtották az országban az ipar és építészet irányítá­sának elvi átszervezését. Ez az intézkedés teljes mértékben bevált. Az iparnak és épít­kezésnek a népgazdasági tanácsok útján, közvetlen a helyszírten való irányítása fel­becsülhetetlen, pozitív eredményeket hozott a termelés növelésében és tökéletesítésében. Iparunk sokkal többet kezdett gyártani és javult a készítmények minősége. A kongresszuson már szó volt arról, mi­Togliatti elvtárs elmondta, hogy az olasz kommunisták az utóbbi években tevékenysé­gük nehéz időszakát élték át és nemegyszer kemény küzdelmet kellett folytatniuk. E ne­hézségeket lekü'zdték, erkölcsi és politikai győzelmet arattak. Az SZKP XXI. kongresszusával kapcsolat­ban Togliatti elvtárs kijelentette: „A szovjet gazdaság fejlesztésének új hétéves terve nemcsak önöknek, hanem az egész világ mun­kásosztályának és az egész emberiségnek újabb távlatokat nyit, amelyek mély hatást gyakorolnak az emberek gondolkodására és felülmúlják az emberek képzeletét. Amikor meghódítják a világűrt, egyúttal az emberi­ség szívét és gondolatait is meghódítják; UtolsC és megsemmisítő csapás ez az áltu­dósokra, a kapitalizmus és imperializmus ki­szolgálóira, akik már régóta erőnek erejével igyekszenek bebizonyítani, hogy állítólag nem teremthető meg olyan gazdaság és társadalom, melyben nem létezne embernek ember által való kizsákmányolása és ahol a társadalom kincse a népé lenne, mely a saját érdekében kezelné azt. Azóta, hogy önöknél megkezdődött a szo­cialista társadalom győzelmes építése, a szo­cializmus világosan bebizonyította főlényét a kapitalizmus fölött. Ma úgyszólván új ver­senyre hívják ki a régi tőkés viláfot. Tudjuk, hogy törekvésük, a kommunista és munkás­pártok, a Kínai Népköztársaság és a világ egyharmad részén az új társadalom építésén fáradozó többi népi demokratikus országok népei törekvésének eredményeképpen most is győznek. A szocializmus világszerte fölény­ben levő gazdasági és politikai rendszerré válik. Ez az új gyors előrehaladásuk nekünk is új távlatokat kölcsönöz országainkban, hogy ha­tékonyabban érvényesítsük a szocializmusnak, elveinek és gyakorlati sikereinek befolyását, — mondotta Togliatti elvtárs. Helytelen volna, ha azért, mert oly bizton­sági érzettel és oly gyorsan haladunk előre, azt hinnők, hogy most már csupán az ügyünk igazságát szükségképpen igazoló jövő varasá­ra szorítkozhatunk. Nagyon téves lenne ez az álláspont. Tudjuk, hogy minden újabb győzelmünk ügyünk világgyőzelme. Tudjuk, azonban azt is. s ez számunkra a legfontosabb, hocr első­sorban munkánkkal kell elérnünk, hogy né­pünket és hazánkat megnyerjük a szocializ­musnak és kommunizmusnak. A XX. kongreszus határozatai éppúgy, mint a kommunista és munkáspártok képvi­selői moszkvai tanácskozásának nyilatkozatá­ban kifejtett elvek értékes hozzájárulást je­lentettek munkánkhoz, jelentette ki Ton'^tti el-'társ. Erősítették és szilárdították soraink tömörségét. Megerősítettek, hogy jobban küzd­jünk ellenségeink ellen. Segítettek új baráti kapcsolatok felvételében, a revizionizmus és a dogmatizmus elleni hatékony küzdelemben, tanításunk tisztaságának megvédésében és a proletár nemzetköziség megszilárdításában sorainkban. Egyszersmind segítettek a marxi-lenini ta­nítás fejlesztésében és a ma új feltételeire való alkalmazásában úgy, hogy pártunk mint nagy tömegpárt, az olasz nép legjobb hagyo­mányainak örököse, amely képes önállóan ve­zetni a munkásosztályt és a népet a demok­rácia és a szocializmus felé, meg tudta őrizni és szilárdítani pozícióját. Ezzel kapcsolatban teljesen egyetértünk Hruscsov elvtárs beszámolójának ama részé­vel, hogy a kommunista és munkáspártok köl­csönös kapcsolatainak elveit fejtegeti. Togliatti elvtárs jő munkát kívánt az SZKP kongresszusának és a szovjet köztársaságok nagy szövetségébe testvériieg tömörült né­peknek és kijelentette: „Tudjuk, hogy újabb nagy és döntő qyő­zelmeket aratnak. Erőnktől telhetően min­dent megteszünk, hogy Olaszország munkás­osztálya és népe a lehető legjobban hozzájá­ruljon a békéért és a szocializmusért folyta­tőtt küzdelemhez!" C J SZÓ 5 * 1959. január 29.

Next

/
Thumbnails
Contents