Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-31 / 30. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 3959. január 31. szombat 50 fillér XIL évfolyam, 30. szám Történelmi jelentőségű távlatok Dolgozóink nap nap után nagy vá­rakozással veszik kezükbe az újságot és gondos figyelemmel sorról sorra olvassák a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusénak hatalmas anyagát. Ha az ember tüzetesen ta­nulmányozza Nyikita Hruscsov elv­társnak a kongresszuson elhangzott, óriási terveket megszabó és távla­tokat feltáró beszámolóját, akarva­akaratlanul felötlik benne a godolat: az ilyen szavakat fékevesztett gyű­lölettel fogadhatja a tehetetlenségét érző ellenség és lelkes csodálattal követi mindenki, akinek szívügye a béke, aki a haladás, az új élet, a szocializmus pártján áll. Igen, ezzel a. két érzéssel fogadja a két ellen­tétes érdekű tábor, a szocializmus és a kapitalizmus tábora a hruscsovi szót, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának szavát, de kizárt dolog, hogy bárki is közönnyel fogadná mindazt, ami ezen a kongresszuson történik. Nem csoda, hiszen az elkövetke­zendő évekről, az egész világ jövő­jéről, az emberi társadalom tovább­fejlődéséről van szó, s e kérdésben ellentétesek lehetnek a nézetek, de a jéghideg közönynek nincs helye. Amikor azt mondjuk, hogy Moszkvá­ban az elkövetkezendő nemzedékek, a jövő társadalma sorsáról tárgyal­nak a szovjet kommunisták, akkor ezzel kimondtuk azt is, hogy a mi holnapunkról és holnaputánunkról is szó esik. Régi áimok, régi vágyak valósággá váltak és hovatovább mind­inkább gyakorlattá, életté, felteié ívelő úttá változnak. Amíg ide elju­tottunk, hosszú, nehéz utat jártak meg a szovjet kommunisták, a világ első szocialista hatalmának dolgozói. A Szovjetunió több mint négfy évtize­des fennállása alatt ezen esztendők­nek csupán a felét fordíthatta a bé­kés, építő munkára, a másik felében népének fegyverrel kezében kellett küzdenie az imperialista beavatkozók, a fehér gárdisták, az ügynökök, az ellenség sokféle válfaja ellen, hogy megvédje az ország létét, jogát az élethez, hogy győzelemre juttassa a szocializmus és a kommunizmus vö­rös lobogóját. A Szovjetunió ma el­érte azt. hogy ipara terjedelmét te­kintve az eiső ország Európában és a második az egész világon, hatalmas, csodálatot és elképedést kiváltó si­kereket ért el főleg a tudományban és a technikában, de az élet, a ter­melés, a munka minden más szaka­szán is. Most ez az ország a kom­munizmus széleskörű felépítésének, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megteremtésének küszöbén áll, ami­kor nekilát a hétéves terv óriási célkitűzéseinek megvalósításához. Hruscsov elvtárs beszámolóját ol­vasva, az embert nemegyszer meg­torpant ják az előretörés céljait meg­szabó, elképesztő adatok, számok, tények, amelyek mégis teljesen reá­lisaknak tűnnek. Mi a magyarázata ennek? Az, hogy az eddigi fejlődés során meggyőző módon megismertük a szovjet nép erejét, tehetségét, lel­kesedését, kezdeményezésének soha nem ismert méretű kibontakozását. Ennek egyik kifejező példája az, hogy a kongresszus előtti vitában több mint 70 millió ember vett részt. Mindezt látva ki kételkedhetne abban, hogy ez a hősi nép teljesíti a hét­éves terv minden feladatát, megte­remti a kommunista társadalom fel­építésének minden feltételét? Már említettük, hogy a kongresz­szus nemcsak a szovjet nép, a szov­jetek országának fejlődése szempont­jából történelmi jelentőségű, hanem magában hordja az egész világ el­jövendő szocialista társadalmának tükörképét is. Ki tagadhatná például azt, hogy ha a Szovjetunió — tpa négyszer olyan gyorsan fejlődve, mint az USA — aránylag rövid időn belül megelőzi ezt a legerősebb ka­pitalista hatalmat az egy főre eső termelésben és ha a szocialista tábor i— amely már ma megelőzte az egy főre eső ipari termelésben a kapi­talista tábort — a közeljövőben az egész világ ipari termelésének több mint a felét íojjja produkálni, akkor j ez törvényszerűen óriási befolyást ' gyakorol majd az egész világ minden egyes, keze és agya munkájából élő emberére? És ki kételkedhetne ab­ban, hogy már ma milyen forradal­masító. öntudatosító, mozgósító sze­repet töltenek be a nyugati kapita­lista államok dolgozói körében az SZKP XXI. kongresszusa beszámo­lójában említett azon tények, ame­lyek szerint például a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb mun­kahét és munkanap, de nem bér­csökkentés mellett, ahogy ezt a tőkés országokban teszik, hanem ellenke­zőleg, egyidejű béremelés, a szovjet ember anyagi és kulturális színvo­nalának növelése mellett? Ez az új győzelem bizonyítéka annak, hogy a marxizmus-leninizmus olyan erő, amely alapjaiban meg tudja változtatni az egész világot. Éppen ebből kiindulva bátran mond­hatjuk azt, hogy a XXI. kongresszus határozatainak megvalósítása nyomán jelentős mértékben, döntő módon megváltoznak a szocializmus és a ka­pitalizmus erőviszonyai, üj, az eddi­gitől eltérő nemzetközi helyzet ala­kul ki. Milyen nagy dolog például az, amit Hruscsov elvtárs beszámolójá­ban hangsúlyoz, hogy a szocialista világrend gazdasági elsősége hatal­mas befolyást gyakorol majd a béke erőinek izmosodására és ennek kö­vetkeztében még a szocializmus vi­lágméretű győzelme előtt is lehet­ségessé válik az, hogy a háború nem lesz többé a vitás nemzetközi kérdések „megoldásának" egyik, a tőkések által előszeretettel alkalma­zott módja. S ha a kapitalista árnok­futók a szocialista tábor fölénye, erejének példátlan méretű gyarapo­dása ellenére mégis elszánnák magu­kat erre a végzetes lépésre, akkor ez az amúgyis bomlófélben lévő ka­pitalista társadalmi rendszer azon­nali pusztulását jelentené. A szocializmus és a kommunizmus győzelmének sarkköve, legfontosabb feltétele az, hogy továbbra is meg­őrizzük és szilárdítsuk a nemzetközi munkásosztály és az egész szocialista tábor harcos eszmei egységét. Ezért kell továbbra is keményen küzdeni minden egységbontó törekvés, első­sorban a revizionisták fondorlatai ellen, akiket ugyan eddig is sok súlyos csapás ért, de a fegyvert még nem tették le és éberségünk meg­csappanása esetén még veszélyesek­ké válhatnak. Az SZKP XXI. kong­resszusa kétségtelenül további bizo­nyítéka annak, hogy a szocialista tábor egysége olyan szilárd, mint soha azelőtt, áthághatatlan sziklafal, amelyen szétzúzza a fejét mindenki, aki még ma is ábrándokat ringat valamiféle ellentétekről, villongások­ról, értetlenségről táborunkban. Pártunk, országunk dolgozói tisz­tában vannak azzal, hogy helyünk ott van a Szovjetunió oldalán, hogy vállvetve a többi szocialista állam­mal gyors iramban kell haladnunk szocialista országépítő munkánkban. Tisztában vagyunk azzal, közös el­járásunk alapja a kommunista pár­tok hűsége a marxizmus-leninizmus iránt, a rendithetetlen osztályszoli­daritás, a proletár nemzetköziség gondolata. Az SZKP XXI. kongresz­szusa biztonsággal, elszántsággal és. lelkesedéssel tölt el minket. Pártunk hűen teljesíti internacionális köte­lezettségeit és ereje teljéből mun­kálkodik népünk boldog jövőjének megvalósításán. Népünk pedig jól látja, milyen úton kell haladnia a szocialista és a kommunista társa­dalom felé, jó! tudja, hogy felelős­séggel tartozik az egész szocialista táborral szemben. A XXI. kongresz­szus által feltárt távlatok a mi táv­lataink is és éppen ezért meghat­ványozzuk alkotó munkánkat, mpg­hatványozzuk erőnket, hogy közös, egységes arcvonalban haladva, még nagyobb mértékben járuljunk hozzá a nagy mű, a szocialista és a kom­munista kársadalom felépítéséhez. AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA Az SZKP XXI, kongresszusának csütörtök délutáni ülésén Anton Gajevoj, Ukrajna Kommunista Pártja dnyepropetrovszki területi bizottságának első titkára elnökölt. Elsőként Jan Kalnberzin, Lett­ország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szólalt fel, aki Lettország sikeres fejlődéséről beszélt. Azután Pelageja Kovalevo­va (Bjeloruszia) küldött beszélt „A hazáért" nevű kolhoz munkájáról és életéről, melynek már hét év óta elnöke. Andrej G r o m i k o küldött, * Szovjetunió külügyminisztere részle­tesen fejtegette a jelenlegi nemzet­közi politikai helyzetet és hangsú­lyozta a Szovjetunió arra irányuló megingathatatlan törekvéseit, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget és biztosítsa a tartós világbékét. Nyikolaj K i s z e I e v (Orosz Szövetségi Köztársaság), az SZKP rosztovi területi bizottságának titká­ra a rostovi terület fejlesztésével Összefüggő problémákról beszélt. Azután Todor Zsivkov, a Bul­gária Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Kim I r S z e n, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártjának el­nöke és Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára mondottak üdvözlő be­szédeket. Az ülés elnöke közölte, hogy a kongresszus címére üdvözlő üzenetek érkeztek Jordánia. Luxemburg és Szan Marino kommunista pártjaitól, valamint a Guatemalai Munkáspárt­tól. A délutáni ülés ezzel véget ért. Az SZKP XXI. rendkívüli kongresz­szusának január 30-i ďélelôttl ülésén L. I. Brezsnyev, az SZKP KB el­nökségének tagja, az SZKP KB tit­kára elnökölt. A kongresszus részvtvői folytatták a vitát N. Sz. Hruscsov elvtárs be­számolójáról. Első szónokként G a­j e v o j elvtárs, az SZKP dnyepro­petrovszki területi bizottságának tit­kára lépett fel. Közölte, hogy a dnyepropetrovszki területen Hrus­csov elvtárs kongresszusi beszámo­lójának téziseit több mint 14 ezer gyűlésen egymillió dolgozó vitatta meg és hagyta jóvá. Közülük het­vennégyezren javaslatokat tettek, í A következő szónok, M. A. S z u s z­I o v, az SZKP KB elnökségének tagja, az SZKP KB titkára beszéde következő részében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban az eljövendő hét év alatt annyi Ipari terméket ál­lítanak elő, mint az előző negyvenegy év folyamán. Szuszlov elvtárs rámu­tatott N. Sz. Hruscsov elvtárs kong­resszusi beszámolójának óriási jelen­tőségére. A beszámoló tudományos alapon világítja meg a Szovjetunió további útját és jellemzi a kommu­nizmus sokoldalú építésének új, fon­tos időszakát, mely a párt XXI. kongresszusával kezdődik. A további szónok Gorbunov szerelő, a leningrádi hajógyár dol­gozója. E hajógyárban építik az atomerőre berendezett Lenin nevű jégtörő hajót. Elmondotta, milyen si­ikereket értek el a hajógyár dolgozói a kongresszus előtti munkaverseny­ben, majd a hajógyár tervezeti és építészeti munkálataival kapcsolatos problémákról beszélt. Azután Dolonyukova elvtárs­nő, a tarnopoli területbeli Sztálin­kolhoz tagja szólalt fel. Z. T. Szergyuk elvtárs, Molda­va Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára felszólalásá­ban azokat a változásokat emelte ki, melyekre a köztársaság gazdaságá­ban a béke 15 éve és a kolhozrend­szer 10 éve alatt került sor. Szergyuk elvtárs kijelentette, hogy a szovjet Moldava már a legközeleb­bi években túlszárnyalja az Amerikai Egyesült Államokat a köztársaság­ban előállított fö termékek, mint a bor, gyümölcs, cukor és hús egy fő­re eső termelésében. Ezt következően Cedenbal, a. Mongol Munkapárt Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, a Mongol Népköztársaság Miniszteretanácsá­nak elnöke és A j d i t, Indonézia Kommunista Pártjának főtitkára mondottak üdvözlő beszédeket. Ajdit elvtárs 1,5 millió indonéziai kom­munista és Indonézia Kommunista Pártjának több mint 8 millió válasz* tója nevében üdvözölte a koníjresz­szust. A kongresszuson elnöklő Brezs­nyev elvtárs a szünet előtt közöl­te, hogy a kongresszusra üdvözlő üzenetek érkeztek Portugália Kom­munista Pártjától, Ciprus Dolgozó Népének Haladó Pártjától, és a Pe­rui Munkás Ligától. Azután 20 perces szünet követke­zett. (Folytatás a 2. oldalon) MOSZKVAI TUDÓSÍTÁSUNK: Nyikolaj Mamaj és a milliók Az SZKP XX/. kongresszusának csü­törtöki ülésén elhangzott a mandátum­vizsgáló bizottság jelentése. Érdekes jelentés ez. Tulajdonképpen azt iga­zolja, amit könnyű volt feltételezni: a küldöttek többsége munkás, kolhozpa­raszt, kommunista, akik munkahelyeik­ről, közvetlenül munkacsoportjaikból jöttek el a kongresszusra. A kommunista pártok kongresszusain így van ez mindig. De mégis csak újból emlékeztetni szeretnék arra a tényre, hogy a hétéves tervről, a kommuniz­irhis széleskörű építésének új idősza­káról, mindazokról a nagyszerű távla­tokról, amelyekről Hruscsov elvtárs beszámolója szólt, ezek az emberek döntenek. Azok döntenek, akik nap nap után ott állnak a kemencék mellett, a tárnákban, a földeken, a gépeknél, akik a mozdonyokat vezetik és az épít­kezések állványzatán emelik a falat, akik elegendő eszközt és erűt terem­tettek ahhoz, hogy a Szovjetunió meg­tegye ezt az óriási lépést a világelső­ség felé. Nyikolaj Mamaj, az ismert nevű bá­nyász, a Szocialista Munka Hőse, kom­munista brigád vezetője beszél. Meg­termett, erős férfi, kipirosodott arcá­ból bátor szemek tekintenek rád. A bri­dágjárói, arról beszél, hogy a kongresz­szus tiszteletére a brigád minden egyes tagja átlag 2,5 tonna szenet fejtett ki tervén felül., sőt egyesek 4 tonnát és ó — Mamaj öt tonnát! De mielőtt a donbaszi vájárok legutóbbi sikereiről szólt volna, felemlítette azokat az idő­ket, amikor néhány évvel ezelőtt a Donbasz még lemaradozott, nem telje­sítette a tervet. Elmondta azt, hogy a Donbaszt felkereste N. Sz. Hrrscsov. járta a tárnákat és kérdezősködött mindenféléről az igazgatóktól és az egyszerű bámjászoktóí is. Majd később a Sztalinőban rendezett értekezleten elmondotta, hogy véleménye szerint mit kellene tenni. Mamaj az értekezlet után egybehívta a brigádját és tanácskozott velük: Hruscsov elvtárs azt mondotta, hogy minden új intézkedés mellett is a siker elsősorban a vájároktól függ. Mit te­gyünk tehát? És Mamaj kifejtette vé­leményét: rendszeresen .nap nap Után szárnyalják túl a műszaki normákat. Elkezdték tehát és amikor ment a do­log, a pártszervek azonnal támogatták kezdeményezésüket és felszólították a többi bányászt is, kövessék Mamaj bri­gádját. A verseny elterjedt, a Donbasz pedig már régen nemcsak teljesíti fel­adatait, hanem terven felül sok-sok szenet ad az országnak. Lehet, hogy Nyikolaj Mamaj nem akart a párt és a dolgozók kapcsola­táról szólni, csak a munkájáról beszélt, de valójában felszólalása jellemző volt, mert, arról tanúskodott, hogy hol születik meg a kommunista párt po­litikája, hogyan valósul meg, arról, hogy a párt bölcsen mindenütt meg­teremti a további előrefuiladás felté­teleit. A kongresszus viharosan üdvözölte Mamajt. Az iíjságírók páholyából meg­figyeltük, hogy ez az crös fiatalember ekkor kissé zavarba jött. És ez érthető volt. A párt azt mondta Mamajnak, tőle függ, _ milyenek lesznek az ered­mények. Ő szem előtt tartotta ezi munkájában. Nem gondolt másra, mint arra, hogy teljesítette kommunista kö­telességét és ma az egész szovjetorszdg üdvözli, sok száz ember keresi fel le­velével. Nem azért, mintha különleges ember volna. Már hetek óta sikerrel versenyez vele a munkában a krivaj­rogi Ivan Burjak és Antonov a rosz­tovi területrői, akinek példamutatása alapján sok ezer kollektíva nagyszetü eredményeket ér ef. Mamaj azonban a kellő pillanatban megfelelő szót mon­dott ki, megtalálta annak módját, hogy az üzem hogyan érhet el hovato­vább jobb eredményeket. Ezért nem feledkeznek el róla az emberek. De hány Mamajhoz hasonló ember van a XXI. kongresszuson? Amikor a nagy Kreml palota folyosóin vagy másutt találkozol a kongresszus kül­dötteivel és vendégeivel, amikor sorba állsz velük a ruhatár előtt, hogyan tudod felismerni azokat, akik kiváló eredményeket értek el? Ezekben a napokban éppen ők vi­tatják meg a szovjetek országának nagy terveit. Fejük fölé emelik a vörös szinü mandátum-lapocskát és megszab­ják az előre vezető utat. Azon milliók nevében teszik ezt, akik ide küldték őket. Hadd gondoljanak ki mindenféle ne­vetséges emberkék hazugságokat, rá­galmakat arról, hogy a párt elszakadt a néptől. A rágalmak nem torpantják meg a kongresszus munkáját. A világ iövöje Mamaj és andrejevek, burjak és antonovok kezében van. és ók szi­lárdan, rendithetetlenül haladnak é kommunista párt zászlaja alatt. Moszkva, 1959. január 29. ST. OBORSKÝ A CSKP KÜLDÖTTSÉGE A. NOVOTNÝ ELVTÁRS VEZETÉSÉVEL MEGTEKINTETTE A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK MOSZKVÁBAN MEGRENDEZETT KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSÁT

Next

/
Thumbnails
Contents