Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-29 / 28. szám, csütörtök

TETT A CSEMADOK a falu- és városszépítés! akcióban? Kulturális egyesületünk központi dok-tagsága ledolgozott 42 074 bri­vézetősége a múlt év januárjában gádórát 172 296 korona értékben, a részletes irányelveket adott ki helyi nyitrai kerület Csemadok tagsága csoportjaink részére a falu- és vá- j 97135 brigádórát 388 550 korona ér­rosszépítési verseny széles körben va- i tékben, a Banská Bystrica-i kerület 13 kibontakozása ciljából. Annak ér- i 61 635 brigádórát 246 54Ü korona ér­dekében, hogy a Csemadok helyi csoportjai közötti versenyt fejlesz­szük, díjakat tűztünk ki, az első he­lyezettnek 3000 korona, a második­nak 2000 korona és a harmadiknak 1000 korona összegben. A tagság megszívlelte a központi vezetőségnek a falu- és városszé­pítési verseny fejlesztését szolgáló felhívását. Ezzel magyarázható, hogy sok községben a helyi nemzeti bi­zottsággal való szoros együttműkö­désben a Csemadok helyi csoportja kezdeményezte és szervezte a kul­túrházak és iskolák építését, illet­ve adaptálását, községi utaik és par­kok karbantartását. A versenymozgalom kibontakozása a védnökségvállalásokkal vette kez­detét. 1958. június végéig 112 he­lyi csoportunk vállalt védnökséget középületek, községi utak és parkok építése felett. A védnökséget vál­lalt csoportok kerületenkénti meg­oszlása a következőképpen fest: a bratislavai kerületben 20, a nyitrai kerületben 35, a Banská Bystrioa-i kerületben 32 és a kassai kerület­ben 25 helyi csoportunk vállalt véd­nökséget, illetve vállalta a kultúrhá­zaik építésénél, utak és parkok kar­bantartásánál a munka megszerve­zését és brigádok toborzását. Helyi csoportjaink többsége be­csületesen teljesítette önként vállalt feladatait. Ezzel magyarázható a szép eredmény, vagyis az, hogy he­lyi csoportjaink tagsága a védnöksé­gi építkezéseken — tehát nem szá­mítva azoknak a csoportoknak mun­kaeredményeit, amelyek tagságát a helyi nemzeti bizottság, vagy más társadalmi szervezet mozgósította a brigádmunkára - 256 306 brigádórát dolgozott le, ami 4 koronás órabér alapján való értékelés szerint 1 025 224 koronát tesz ki. Ezek az eredmények kerületen­ként a következőképpen oszlanak meg: a bratislavai kerület Csema­tékben és a kassai kerület Csema­dok-tagsága 54 462 brigádórát 217 848 korona értékben. Örömteljes jelenség, hogy több helyi csoportunk kultúrház építésé­nétl és adaptálásánál végzett jó irá­nyító, illetve szervezőmunkát. Öröm­teljes, mégpedig azért, mert ez szemléltetően igazolja helyi csoport­jaink azon törekvését, hogy a kul­turális forradalom fejlesztéséhez — a kulturális népnevelő munka fokozá­sához megteremtsék a szükséges feltételeket. • A Csemadok helyicsoportok kezde­ményezésére az illetékes nemzeti bi­zottsáaok messzemenő támogatásá­építésénél és a községi utak javítá­sánál jól megszervezte a munkát, aminek következtében az alig 800 személyt számláló község lakossága 20 438 brigádórát dolgozott le 81752 korona értékben. A II. díj elnyerésére az érsekújvá­ri helyi csoport jogosult, tekintet­tel arra, hogy a helyi csoport szék­házának bontásánál és az új kultúr­ház építésénél megszervezte a mun­kát és a csoport tagsága az em­lített munkáknál 29 2Ó0 brigádórát dolgozott le 138 000 korona érték­ben. A III. díj elnyerésére a pőlyányi helyi csoport jogosult, mert a kul­túrház építésénél megszervezte a munkát és az alig 800 személyt számláló község lakossága a kultúr­ház építésénél 5000 brigádórát dol­gozott le 20 000 korona értékben. ,val 1958-ban 43 községben épült a j Dicséretet érdemel a királyhelme­heíyi nyersanyagforrások kihasználá- ! c i járási vezetőség azért az alapos sával új kultúrház. Jó munkát vég- ! é s -i ó szervező- és felvilágosító zett a szinyéri helyi csoport tagsá- i munkáért, melynek eredményeként ga, amely 20 438 brigádórát dolgo- ' a járásban 9 helyi csoport vállalt zott le a kultúrház építésénél, az ér- i védnökséget különféle építkezések sekújvári helvi csoport tagsága, ' felett és munkájával hozzájárult a amely 28 000 'brigádórát, a budafai j szocialista falu arculatának formá­helyi csoport tagsága, amely 6000 . lásához. órát, a pólyáni helyi csoport tagsá- A falu- és városszépítési versený­ga, amely 5000 órát, a gömörpanviti ben még szebb eredményeket tud­helyi csoport tagsága, amely 2268 órát, a panyidaróci helyi csoport tagsága, amely 2980 órát, a szilicei helyi csoport tagsága, amely 3100 órát, a bodoki helyi csoport tagsá­ga, amely 2280 órát és a kistárkányi helyi csoport tagsága, amely 2200 brigádórát dollgozott le a kultúrház építésénél. A Csemadok helyi-csoportok kö­zötti versenyt a központi vezetőség titkársága 1959. január 14-i ülésén értékelte. Az értékeléskor figyelem­be vettük a ledolgozott brigádórák számát, az elvégzett munka értékét, a helvi nemzeti bizottsággal való együttműködést és a község, illetve város lakosainak számát. A fenti elveket szem előtt tartott értékeléskor kitűnt, hogy az I. díj elnyerésére a szinyéri helyi csoport jogosult, mert a kultúrház nánk felmutatni, ha járási vezetősé­günk minden járásban idejében kez­deményezte és irányította volna a munkát. Sajnos azonban, vannak já­rási vezetőségeink, amelyek az el­múlt évben jóformán semmit sem tettek azért, hogy kultúrális egyesü­letük tagságát aktivizálják a szép környezetet kiaíakító szocialista építőmunkára. Az említett munka iránti közömbösség főleg a nagyka­posi, szepsi, ipolysági és a párkányi járási vezetőségnél volt tapasztalha­tó. 1959-ben ismét felújítjuk a helyi csoportok közötti versenyt és meg­tesszük a szüiks'éges intézkedéseket abból a célból, hogy a kerületi és járási vezetőség minden esetben se­gítse elő a versenymozgfelom széles­körű kibontakozását. PATHÖ KÁROLY, vezető titkár A helyi nemzeti bizottság; munkája Szepsi kulturális életéhen Nem kell sokat járni Szepsiben sem, hogy az ember elcsodálkozható kulturális fejlődésnek legyen tanú­ja. A faluban a számos egyéni és kisebb építkezések mellett most fe­jezték be a nagy 11 éves iskola épí­tését, amely akármelyik városnak ls díszére válhatna s máris új, hatal­mas építkezés áll befejezés előtt. Áz új épületben a járási nemzeti bizottság és még számos hivatal nyer elhelyezést. Szepsi járási székhely, eddig mégis inkább falura, mint város­ra hasonlított. Az új építkezések után azonban Szepsi egyre jobban városi jelleget kap. Egyes dolgok­ban máris megelőzött jóval nagyobb helyeket. Itt van például a mozi. Nagyobb városokban is csak elvét­ve van szélesvásznú filmvetítés Szepsiben azonban nem sajnálták a pén?t és a fáradságot: régi mozi­jukat szélesvásznú filmvetítésre alakították át. Szép ez az igyekezet és igény, egy pillanatra itt mégis megálltunk. — A járásban már mindenütt vten vetítőgép? - érdeklődtünk az illetékeseknél. — Két-három kivétellel igen. Szóval vannak még helyek ahol tek és a helyi művelődési otthon mindent megtesznek, hogy Szepsi dolgozóinak minél jobban kielégít­sék kultúrális igényeit. Az ered­mény elsősorban abban mutatkozik meg, hogy Szepsit gyakran felkere­sik a vendégszereplők, s a helyi együttesek is gyakran rendeznek különféle műsort. Szepsi kulturális életében nagy része van a helyi nemzeti bizottság­nak. amelynek tagjai szoros kapcso­latban állnak mind a tömegszerveze­tekkel, mindpedig a művelődési ott­honnal. A helyi nemzeti bizottság tagjai nemcsak szervezik és irá­nyítják a munkát, rendszeresen jár­nak a csoportok gyűléseire, hanem egyesek szereplőkként is részt vesz­nek a kulturális munkában. Szepsi kulturális élete így különösen szoros kapcsolatban van a helyi nemzeti bi­zottsággal. Munkájukról Filomela Istvánnal, a helyi nemzeti bizottság alelnökével és Ivanko Istvánnal, a helyi nemzeti bizottság titkárával beszélgettünk, ők mondták el, hogy Szepsi kultu­rális életének fellendítését szolgál­ják a nélkü'özhetetlen épületek épí­tésének a meggyorsításával is. A helvi nemzeti bizottság szorgal­mazta a 15 osztályból álló 11-éves közönséges filmet sem vetíthetnek, iskola mielőbbi felépítését s az is­Szepsiben viszont már a szélesvász­nú filmnél tartanak. Nem akartunk ünneprontók len­ni, ennek azonban nem tudtunk igazán örülni. Véleményünk s ala­pos megfontolás után talán minden­ki véleménye az. hogy inkább ma­radt volna Szepsiben a rendes film­vetítés s azon a költségen, amit a szélesvászonra fordítottak, azokra a helyekre vehettek volna vetítőket, ahol még ma is hiányoznak. De a szepsi példán bizonyára majd másutt okulnak és egyik járási széJthelyen sem alakítják át a mo­zit szélesvásznú filmre, ba még vannak olyan falvak, ahol semmi­lyen filmet sem vetíthetnek. Mindezt csak megjegyzésként mondtuk el. Szepsi kulturális éle­tét az eredmények jellemzik s mi elsősorban erről akarunk írni. Noha a tömegszervezeteknél a népművelés, a művelődési otthon­ban pedig a szemléltető agitáció jobb is lehetne, a tömegszerveze­kolán belül egy fogászati rendelő lé­tesítését. A helyi nemzeti bizottság munkájának eredménye az is, hogy a helyi egvséges földművesszövetke­zet egy félhektár földet bocsátott az iskola Micsurin-körének rendel­kezésére. "hogy a tanulóknak alkal­muk legyen az iskolában szerzett mezőgazdasági ismereteiket a gya­korlatban érvényesíteni. A népművelés terén a sok más mellett azzal végeztek jelentős mun­kát. hogy a könyvtárat 1200 könyv­vel gazdagították és mintegy 250-nel növelték az olvasóik számát. Rend­szeres támogatást nyújtanak a he­lyi mozi vezetőségének is, amely azt eredményezi, hogy a mozi munkája mind a látogatottság, mind a leve­tített filmek minőségének tekinteté­ben egyre javul. A könyvtárról és a moziról való fokozott gondoskodás jövő tervükben is az első helven szerepel. Tovább kívánják növelni a könyvek és az olvasók számát, a mozi és színelőadásoknál pedig ar­ra törekednek, hogy lehetőleg a legjobb, igazán nevelő darabokat mutassák be. A helyi nemzeti bizottság már ed­dig is sokat tett Szepsi kulturális arculatának a megváltoztatásáért s a jövőben még többet kíván tenni. A már említett építkezések meg­gyorsításán és befejezésén kívül je­lentős munkát végeztek azzal is, hogy a város- és faluszépítési akció keretében egy épületet korszerűen berendezett tornateremmé alakítot­tak át. A tornaterem létesítésével különösen a fiataloknak tettek jő szolgálatot. Szepsi fiataljai közül azok is, akik azelőtt a kocsmákban kerestek „szórakozást", ma inkább a tornaterembe járnak és különféle játékokkal, testedzéssel töltik idejü­ket. A helyi nemzeti bizottság tervé­ben egy új nyolcéves iskola, egy bölcsőde és egy ővoda építése sze­repel. Idén fejezik be a 3000 néző befogadására alkalmas szabadtéri színházat, amellyel ugyancsak hozzá­járulnak Szepsi kulturális élete fel­lendítéséhez és a lakosság igényei­nek kielégítéséhez. A kulturális élet, a jobb szórako­zási lehetőség megteremtése érde­kében végzett és elvégzésre váró munka jeilemzi a helyi nemzeti bi­zottság munkáját. Ha még vannak is fogyatékosságaik, ha még nem is találják meg mindig a leghelyesebb utat, munkájuknak jelentős eredmé­nye van, s ez az eredménv a jövő­ben még nagyobb lesz. Balázs Béla Amint arról már hírt adtunk, <a bratislavai Nemzeti Színház opera­együttese nagy sikerrel adta elő Humperdinck „Jancsi is Juliska" cí­mű operáját. J. Herec felvételén egy jelenet a dalműből, amelynek főleg a gyerekek örülnek. « -taaafcfef eB^g í*} t-J-j-M-r-f— Előkészületek a Prágai Tavaszra Zenei életünk, mint mester, Széli György megismerkedünk G. Se­minden évben, idén is fogja vezényelni. Idén bastian, I. Markewitch, a Prágai Tavasz zenei több cseh zeneszerző J. Meylan, A. Vander­fesztiválon éri el csúcs- Foerster, Ostrčil, Suk, moot, H. Czys karmes­pontját. Nagyjából már Novák, Zich, valamint terekkel, P. Fournier Haendel !és Haydn jubi- csellistával, I. leumát ünnepeljük, ezért a fesztivál prog Prágai Tavaszon ismét ramjának gerincét az moszkvai Csajkovszkij­hallani fogjuk a hazai ő műveik fogják alkot- verseny amerikai győz­a ni. A fesztivál külföldi vendégei között halla ismeretes e nagyszabá­sú nemzetközi zenei találkozó programja. A Bezrod­nij hegedűművésszel, van Cliburnr.;!, művészek mellett legkiválóbb külföldi mestereket. A nyitő tesével, a híres Quar­tetto Italiano olasz ka­maraegyüttessel stb. A Prágai Tavasz ke­retén belül megrende­zett nemzetközi verse­hangversenyen Beetho- móniát G. Georgescu nyf n J íiata l tehetsé­ven IX. szimfóniáját a vezényletével, a berli­ni Állami Operát, a hol­land kamarazenekart, hangverseny már ha- ni fogjuk a moszkvai gyományosan Smetana Állami Szimfonikus Ze­Hazám szimfonikus köl- nekart K. Ivanov, a bu­teménye lesz, a záró- karesti Állami Filhar­világhírű magyar szár mazású amerikai kar gek idén fúvós hang­szereken mérik össze tudásukat. —va Tízéves a kolozsvári Magyar, Opera Ezekben a napokban ünnepli fennállá­sának tizedik évfordulóját a kolozsvári Állami Magyar Opera. A Román Népköz­társaság Minisztertanácsának következe­tes lenini nemzetiségi politikájának kife­jezéseképpen létrejött fontos művelődési intézmény az elteltt tíz esztendő során kpmoly utat tett meg. Az eleinte sze­rény erőkkel rendelkező, javarészt kis operák bemutatására képes együttesből egy évtized alatt az ország egyik leg­erősebb, legkiválóbb énekesekkel ren­delkező művészgárdája, a legkomolyabb és legnehezebb feladatokkal is megbir­kózni képes operája fejlődött ki. Ünnepel ezekben a napokban a kolozs­vári Állami Magyar Opera. Ugyanazzal a daljátékkal várja közanségét, mint tfz esztendővel ezelőtt: Kodály Zoltán Háry Jánosával. Felgördül ismét a sétatér év­százados fáival szemben épült színház vasfüggönye, újból megjelennek a néző­tér előtt Háry János. Örzse, Napoleon, Ebelasztin lovag, és Kodály Zoltán híres művének többi szereplői. S a jeles művé­szek átélik a megtett évtizedes út meg­annyi élményét. A Háry Jánossal kez­dett egykor az Opera s repertoárján ma már több tíz világhírű alkotás szerepel. Puccini híres operái, a Tosca, a Pillan­gókisasszony, a Turandot, Verdi Rigolet­tója, Álarcosbálja, Traviatája, Wagner Bolygó hollandija épp úgy megtalálható a műsoron, mint a román, magyar és I szovjet szerzők legjobb operái és tánc­játékai. Örökké emlékezetes marad pél­dául a kolozsvári közönségnek a néhány héttel ezelőtt itt megrendezett Puccini emlékhét, amikor is a nagy olasz zene­szerző fentebb említett három operáját nem kisebb híresség, mitn Glauco Curiel, a milánói Seala neves karmestere vezé­nyelte. Maga az a tény, hogy a Scala egyik karmestere vezényelte a kolozs­vári Állami Magyar Opera együttesét — mindennél beszédesebben tükrözi a mű­vészgárda fejlettségét. Kiváló, az ország határain túl is nagy sikerrel szerepelt énekesek nevelk-idteK az operában az elmúlt tíz esztendő alatt, mint többek között Ottrok Ferenc és Vilkovits Kató, a Román Népköztársaság érdemes művészei, Vida Viktor, Sass László, Albert Annamária, Váncsa Erzsé­bet, Puni Júlia és még sokan mások. Tíz év munkájáról készítettek mérleget az Állami Magyar Opera művészei, alkal­mazottai. A közönség előadásról előadás­ra megismétlődő tapsai azt igazolják, hogy eredményes, gyümölcsöző volt ez az út. S a jelek azt mutatják, hogy az első tíz év csak a kezdetét jelenti egy nagy fejlődés előtt álló, rendkívül tehet­séges együttesnek, a-melynek majd min­den tagja elsősorban a népi demokratikus rendszer biztosította feltételek között juttathatta érvényre képességeit. László Ferenc, Kolozsvár. A prágai Nem?e!i Színház munkáiénak új formái Bedrich Prokoš, a prágai Nemzeti Színház igazgatója és a színház ve­zető dolgozói a sajtó képviselőit tájékoztatták arról, hogy miként va­lósítják meg a színház fennállásának 75. évfordulóján nemrégen kihirdetett manifesztumuk alapvető gondolatát, hogyan hozzák létre az igazán szo­cialista Nemzeti Színházat. A Nemzeti Színház ebben az esz­tendőben igen gazdag műsortervvel látott neki a munkának. Februárban új inszcenációban bemutatja az El­adott menyasszony, Hanuš „Othello" című balettjét és Wagner Bolygó hollandiját. Márciusban egy Gorkij­dráma, valamint a Hamlet és a Tra~ viata szerepel műsoron. Áprilisban A csehszlovák filmi, fesztivál] a előtt Amint arről már hírt adtunk, feb­ruár 22-töl március l-ig Banská Bystricán első ízben rendezzük meg a csehszlovák film fesztiválját. A jövőben minden évben és mindig más kerületi városban rendezzük meg ejt a fesztivált, mégpedia a Februári Győzelem ünnepségei al­kalmából. A fesztiválon a művészek és kri­tikusok alkotó jellegű vitája alapján rdéltatni fogják az esztendő film­termését. Ugyanakkor lehetőség nyí­lik ahhoz hogy a cseh és a szlo­vák filmdolgozók jobban megismer­jék egymást és elmélyítsék kapcso­lataikat a közönséggel is. Az előké­születek már teljes ütemben foly­nak. Létrehozták a fesztivál elnök­ségét, amelybe a többi között be­választották A. M. Brousil tanárt, Karel Zeman, Otakar Vávra élenjáró filmdolgozökat. A fesztivál programján a cseh és a szlovák kinematográfia 12 egész estét betöltő és 13 rövid filmje sze­repel. Több filmnek itt lesz az or­szágos premierje. A fesztivál végén egy film elnyeri a csehszlovák film­kritika díját és kihirdetik a filme­ket látoqlatö közönség ankétjének eredményeit. Jozef Heyduk Kristína című új já­téka kerül színre, amely a cseh falun játszódik le a megszállás idején. Ezenkívül bemutatásra kerül Berg „Vojcek" című operája. Májusban négy, júniusban két darab szerepel műsoron, A Nemzeti Színház rendkívül érde­kes és fontos akciót kezdeményez az ifjúság esztétikai nevelése érdekében. Vasárnap délelőtt két színpadon a gyerekek és az ifjúság számára tar­tanak előadást. Ezenkívül a Tyl-szín­házban az ifjúság számára hangver­senyeket, szavaló-délelőttöket, melo­dráma előadásokat stb. rendeznek. Ez az akció február 8-án kezdődik az Eladott menyasszony előadásával. Létrejött a Nemzeti Színház új kí­sérleti Stúdiója is, ahol március 1-től kezdve a brüsszeli Laterna Magicát fejlesztik tovább és itt is foglalkozni fognak az ifjúsággal. A Nemzeti Szíriház opera és drá­mai együttese június 6-án körútra indul az országban, amelynek során számos csehországi és szlovákiai vá­rost felkeres. A színészek kisebb csoportjai ellátogatnak a határvidék­re is, ahol különösen a határőrség tagjainak adnak műsort. A Nemzeti Színház ez idén valószí­nűleg három országba látogat el, mégpedig az operaegyüttes a Rusal­kával Angliába utazik, a balettegyüt­tes felkeresi Dél-Amerikát, a Sme­tana Színház operaegyüttese pedig a Német Demokratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztársaságba látogat el. (CTK). C J SZÓ 10 * 1959. január 29.

Next

/
Thumbnails
Contents