Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-27 / 26. szám, kedd

A kommunizmus építésének kiemelkedő határköve: Az SZKP XXI. KONGRESSZUSA Ragyogó távlatok A KÉPEN LÁTHATÓ MUNKÄSTELEP csak nemrég óta szerepel a szovjetország térképén. Az SZKP XX. kongresszusa után létesült Da­geszlánban. Kopár helyen lakóházak, iskola, klub, étkezde, bölcsőde, bol­tok és egyéb létfontosságú kultúrintézmények épültek. Jelenleg a szu­lakgeszsztroji és a csirjutrovi vízierömű munkásai, alkalmazottai és mérnökei, technikusai élnek a telepen. A képen Bavtugaj-munkástelep látképe. (Foto: A. Leontyeva) Épül Szibériában a tudósok városa Moszkva (ČTK) — E napokban befejezték a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai alosztályához tartozó tudósok városa elsó nagy épít­ményének, a Hidrodinamikai intézetnek építését. Ezt a tudományos központot festői tájon, Novoszibirszk közelében, egy mesterséges tenger partján építik. Ezer hektárnyi területen 14 kutató­intézet és egy új egyetem épül. Az új városka utcáit most tervezik. Háromszor annyi mérnök min! az(JSÁ-ban A Szovjetuniónak ma 750 főiskolá­ja és 3500 technikuma van, melyek­ben több mint négymillió diák tanul, összesen 50 millió szovjet ember lá­togatja a különböző típusú iskolá­kat. Számottevő szakemberkáderek nevelése a szovjet hatalom egyik si­kere. A fő- és középiskolai végzett­ségű szakemberek száma a népgaz­daságban 7 és félmillió, tehát 39­szerte több, mint 1913-ban. Ma há­romszor annyi mérnök kerül ki a szovjet főiskolákról, mint az USÁ­ban. A hétéves tervben kilátásba helyezik a szakképzés további bőví­tését és elmélyítését. 1959-1965 kö­zötti években 2 millió 300 ezer szak­V. Blazsenov brigádja öt év aiaft fellesifi a hétéves tervet Moszkva (ČTK) — A moszkvai kommunisták e napokban városi konferenciáikon 86 rendes küldöttet választottak az SZKP XXI. kong­resszusára. Köztük van V. G. Bla­zsenov, a Moszkva —Rjazanyig vasút­vonal főmozdonyvezetője, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának képvise­lője. Az új év óta villanymozdonyok és motoros mozdonyok váltották le szakaszán a gőzmozdonyokat. Bla­zsenov brigádja a kollektívák verse­nyében már elnyerte a kommunista brigád címet. Blazsenov már har­madízben vesz részt küldöttként pártkongresszuson. Kijelentette, hogy brigádja öt év alatt teljesíti a hétéves tervet. ember hagyja el a szovjet főiskolá­két, tehát 1,4-szerte több, mint 1952 — 1958 években. Közülük 1,9-szerte több ipari, építészeti, közlekedési és lávösszekötttetési mérnök és más­félszer annyi mezőgazdasági szakem­ber kerül ki, mint az elmúlt hét év folyamán. Tovább fejlődik a közép­iskolai oktatás, amely egyre köze­lebb kerül a termeléshez. A középfokú szakiskolákba 1959 — 1965 években négymillió személyt vesznek fel, a termelőmunka megszakítása nélkül, tanulókat is beleértve. ž MA ÖSSZEÜL AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA, HOGY AZ OR­{ SZAG TERMELŐERŐINEK ÓRIÁSI MÉRETŰ FELLENDÜLÉSE JEGYÉ­BEN MEGTÁRGYALJA A SZOV­JETUNIÓ NÉPGAZDASÁGFEJLESZ­TÉSI HÉTÉVES TERVÉT, A SZOV­JET NÉP 1GÉRETTELJES JÖVŐ­JÉT, MELYNEK JELENTŐS TÁVLA­TAI KÖZELEBB VISZIK AZ OR­SZÁGOT A KOMMUNISTA HOL­NAPHOZ. A hétéves tervben rendkívül nagy fellendülés várható a szovjet iparban, különösen a nehéziparban. Ez érthető is, mert a szovjet kor­mány annak ellenére, hogy a nép jólétének állandó fokozására tö­rekszikf mindenkor hangsúlyozta a nehézipar elsődleges fejlesztésének fontosságát. Hisz az állam gazda­sági erejének és honvédő képessé­gének alapja a nehézipar. Ha a ne­hézipari ágazatokat vizsgáljuk, már a számadatokból következtethetünk a feladatok gigászi méreteire. A hét év folyamán az öntvény ­gyártás 3 millió 600 ezer tonnáról 4 millió 400 ezer tonnára, az acél­termelés 4 millió 400 ezer tonnáról 5 millió 100 ezer tonnára, a kő­olajkitermelés 16 millió 700 ezer tonnáról 18 millió 100 ezer tonnára növekszik. E nagy távlatokat a szovjet emberek lelkes munkaver­senye, termelömozgalmai és válla­lásai támasztják alá. Igen, a szov­jet embereknek — a szovjet haza valamennyi nemzetéhez és nemze­tiséghez tartozó fiainak vállalásai, mivel a hétéves terv irányszámai egyszersmind a kommunista párt és a szovjet állam bölcs nemzetisé­gi politikáját is igazolják. Lássuk csak ezt konkrét tényeken. Az ipari termelés általános hét­éves növekedése az egyes szövet­ségi köztársaságok szerint a kö­vetkező: OSZSZSZK általában 80 százalékkal, Ukrajna általában 77 százalékkal, Belorusszia 1,8-szerte, | Szöviét dolgozók ajándéi a a XXI. pártkongresszusnak Moszkva (ČTK) - D. SZALNYI­KOV, a kizelovi szénmedence volo­dari bányájának eqyik legjobb dol­gozója az év első napjai óta túltel­jesíti normáját és naponta húsz tonna szenet résel alá terven felül. Ezt ajándékozza a párt XXI. kong­resszusának, amelyén küldöttként részt vesz. Szalnvikov már a konq­resszusi versenyben kitűnt. Decem­berben, 2000 tonna szenet réselt alá normán felül. A. ILJIN komszomolista ifjúsági csoportja jobb munkaszervezéssel és a munkatermelékenység fokozásával 180 ezer rubelt takarított meg és ezt a kongresszusnak ajándékozza A KUJBISEVI terület sztavroooli járásának községeiben is rádión ke­resztül értesülhetnek a konqresszus tárgyalásairól, mert a Kuibisev Gidrosztroj dolgozói a XXI. párt­kongresszus tiszteletére a iárás leg­eldugottabb községeiben is befejezték a falvak villamosítását és bekap­csolták a Volgai Lenin Vízierőmüből szolgáltatott áramot. saságú préselő automatát konstruált, mely 1480 munkaműveletet végez el percenként. Ez az ő ajándéka a párt XXI. kongresszusának. Ajándéká­hoz még egy újabb, sorrendben ne­gyedik újítási javaslatot csatolt, amely lehetővé teszi a rádióvevők alkatrészei gyártásának automatizá­lását. Kétmillió hektárnyi gyümölcs Moszkva (ČTK) — A kirgiz, üzbég és kazahsztáni tudósok széleskörű akciót ké­szítenek elö, amelynek során 12—15 éven belül a közép-ázsiai Tyan-san hegység­ben telepítik a legnagyobb szovjet gyü­mölcsösöket. A tudományos expedíciók megállapították, hogy gyümölcsösöket kétmillió hektárnyi parlagon heverő föl­deken lehet majd telepíteni. A szovjet gyümölcsnemesítök már elő­készítették az sima-, szilva-, körte- és más gyümölcsfák különleges fajtáit, ame­Üzbegisztán több mint 80 százalék­kal, Kazahsztán általában 2,7-szer­te, Grúzia mintegy 77 százalékkal, Azerbajdzsán mintegy 90 százalék­kal, Litvánia több mint 1,8-szerte, Moldávia több mint kétszerte, Lett­ország több mint 1,6-szerte, Kir­gízia 2,2-szerte, Tádzsikisztán több mint 80 százalékkal, Örményország áltálában 2,2-szerte, Turkménia mintegy kétszerte, Észtország 1,8­szerte. Még azokat is lelkesedéssel tölti el az igazságnak e konkrét bi­zonyítéka, akik nem hívei a számok zsúfolt tömkelegének. S hogy csak a nagy népi építkezéseket említsük: A kurszki nagy vasércmedence (kurszki mágneses anomália) kiak­názása, a Jakut-föld természeti kincseinek — az áldani-gyémánt­mezőknek és aranylelőhelyeknek kihasználása, drágakő- és arany­feldolgozó ipar létesítése, a Jakut­föld szénlelőhelyeinek feltárása és nagyvonalú fejlesztése, ami az épü­lő tajseti kohászati üzem alapja, a kusztanaji vasércmedence három hatalmas ércfeldolgozó kombinátjá­nak felépítése — aminek eredmé­nyeképpen 1965-ben a vidék vas­ércfejtése eléri a 22 millió tonnát; — a buhari terület gáziparának ki­építése. Mindezek az építkezések, melyek ugyan csak töredékét ké­pezik a hétéves tervben országszer­te folyó nagy alkotó munkának — élő tanúi a szovjetország nagy át­alakulásának. És mi a válasza a szovjet haza sok nyelven beszélő, de egy hazáért, egy célért lelkesedő fiainak a párt áltál kitűzött fel­adatokra? Egyként vallják V. A. Gorjunovval, az Izsora-üzem hen­gerészével, aki a leningrádi területi pártkonferencián felszólalásában minden szovjet ember nevében be­szélt: „Mint minden szovjet ember, üzemünk dolgozói is teljes mér­tékben magukévá teszik az SZKP •KB novemberi teljes illésének ha­tározatait és szilárdan hisznek a hétéves terv sikeres teljesítésében. Szilárd hitük alapja: A nagy Lenin­től alapított, harcedzett kommunis­ta párt vezeti a Szovjetunió né­peit." Természetesen a nép jólétét köz­vetlenül emelő könnyűipar fejlesz­tését is tartalmazzák a hétéves terv irányszámai. A szigorúan vett köz­szükségleti cikkek gyártásának el­sődleges fokozásáról van szó, úgy, hogy a hétéves terv végén a Szov­jetunió megközelítse az amerikai színvonalat. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának véleménye sze­rint 15 esztendő múlva a szovjet könnyűipar mind az általános ter­melés, mind az egy főre eső ter­melés tekintetében eléri majd az USA könnyűiparának színvonalát. A szovjet könnyűipar fejlesztésének alapját a mezőgazdaság gyors fel­lendülése és a nehézipar feladatai­nak teljesítése veti meg. Általános feladat: a termelöberendezés kor­szerűsítése, a fokozott gépesítés, automatizálás stb. A szovjet köny­nyűipar mind a bútorgyártás, mind a ruhagyártás terén jelszavul tűzte ki a „sokat, szépet, divatosat". A szovjet könnyűipar fejlesztésében fontos szempont továbbá a háztar­tások munkájának megkönnyítése, ami ésszerű, újtípusií háztartási gépek gyártásában jut kifejezésre. Másik fontos szempont a könnyű­ipari cikkek olcsóbbá tétele a ter­melés korszerűsítésével úgy, hogy könnyen hozzáférhetők legyenek a nagytömegek számára. Néhány töredék, mozzanat a szovjetország jövő távlatából. Min­den tényt, számadatot a pártnak és a kormánynak a szovjet emberről való bensőséges gondoskodása hat át, A szovjet emberek ezért tekin­tenek bizton jövöjükbe és váltják valóra mindennapi tetteikkel a párttól sugallt nagy terveket. Valóban ragyogó távlatok! LŐRINCZ LÁSZLÓ V BUS, a rigai VEF elektrotech- lyeket 2500 méternyi tencjerszínfeletti nikai üzem lakatosa új naqy qyor- magasságban akarnak termeszteni. A szovjet mezőgazdaság sikeres éve Moszkva (ČTK) - Moszkvában közzétették a GTÁ-k átszervezésé­nek első összegezett eredményeit. A kolhozok 83 százaléka már min­den szükséges munkagépet megvásá­rolt a GTÁ-któl. Körülbelül 482 ezer traktorról, (a GTÁ-k traktorparkjá­nak 79 százaléka) 215 ezer gabona­kombájnról (a GTÁ-k kombájnparkjá­nak 62 százaléka) és sok más gép­ről van szó. Értéküket kb. 21 milliárd rubelre becsülik, ami megfelel kb. az évi kolhozjövedelmek egyhatod ré­szének. Noha a megvásárolt gépekért 3-4 évi részletben fizethetnek, a kolho­zok egész sora már kifizette vétel­díjukat. A kolhozok ugyanis tavaly 36 milliárd rubellel nagyobb jöve­delemre tettek szert, mint az előző években. A GTÁ-k átszervezése utáni első év váratlanul jő eredményekkel járt. A régebben a GTÁ-kon összpontosí­tott traktorok négyötödrésze tavaly a kolhozok tulajdonába ment át, ám a GTÁ-k, JTÁ-k és a kolhozok által egy időben végzett összes traktoros munkák 85 százalékát tudták velük teljesíteni, ami azt jelenti, hogy fo­kozódott a traktorok teljesítőképes­sége. A legnagyobb előny azonban abban rejlik, hoqy a kolhozok saját terme­lési folyamataik gépesítésére kezd­ték felhasználni gépeiket. Régebben szerződéseket kötöttek a GTÁ-kal a földmunkálatok - szántás, vetés, termésbetakarltás — elvégzésére. Amíg a termelőeszközök a GTÁ-kon összpontosultak, a gyakorlatilag elő­re nem tervezhető és a GTÁ-val kö­tött szerződésbe be nem iktatható apróbb munkálatok nagy számát nem gépesíthették. Ez a helyzet volt az egyik ko­moly oka annak, miért volt a kolho­zok munkatermelékenysége állandóan sokkal kisebb, mint a szovhozoké, amelyek egy mázsa gabona termelé­sére egy harmad-, kétharmad mun­kával kevesebbet fordítanak. Az ál-, lattenyésztési termelésben is ez a helyzet. A hétéves terv ezért számít ar­ra, hogy a kolhozokban erősen nö­vekedni fog a munka termelékeny­sége, mint a szovhozokban. A kolho­zok most azonos termelési feltéte­lekkel rendelkeznek és minden rej­tett tartalékot kihasználhatnak. A hétéves terv számadataibél 65-70 MILLIÓ TONNA <40,2 MILLIÓ TONNA 1957 MfyUlrwnödik 1959-2965 í&f v* \ ••, tr j . ­t 30 M.ILUXRO KÖBMÉTHt M.ILUXRO KÖBMÉTHt , p ­1 I95S xd ,—=s ÍR, MI ILI ARC KÖBMÍTtH I9S5 JUJ SZÓ 3 * 1959. január 17.

Next

/
Thumbnails
Contents