Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-04 / 3. szám, vasárnap

1951. január 4. vasárnap 30 fillér XII. évfolyam, 3. szám A szovjet tudomány óriási sikere (ČTK) - A Csehszlovák Sajtóiroda szerkesztősége a Holdra fellőtt szovjet rakétával kapcsolatosan megkérte dr. Lubor Kresákot, a Szlovák Tudományos Akadémia csillagászati intézetének tudományos dolgozóját, hogy nyilatkozzék, milyen jelentőségű a szovjet tudósoknak e kísérlete: „A rakéta fellövése a Holdra a szovjet tudomány óriási sikere, mely bámulatba ejti az egész világot — mondotta dr. Kresák. — A Szovjetunió területéről január 2-án a Holdra fellőtt rakéta kutatási progranjja számos fontos újdonságot tartalmaz. Az eddigi mesterséges holdak a Föld feleletének aránylagos közelében mozogtak, úgyhogy méréseik nem adhatA holdrakéta jelez (ČTK) - A Holdra fellőtt szovjet rakéta rádiójelzéseit hazánkban először szombaton, január 3-án 4.59 órakor fogták fel a Csehszlovák Tudományos Akadémia geofizikai Intézetének Panská Ves-i ionoszferikus állomásán. Röviddel ezután Bedrich Micka prágai rádióamatőr is felfogta a jelzéseket. A rakéta ez idő tájt hazánk területének szempontjából kedvezőtlen helyen mozgott, mintegy 137 ezer kilométernyi távolságban az egyenlítőnek Kelet-Afrikán végigvonuló része felett. tak teljes képet a bolygók közötti térség tulajdonságairól. Abban a távolságban, melyet a kozmikus rakéta már január 3-án 1,10 órakor elért, lényegesen nagyobbak lettek a kutatási lehetőségek, amire a kutatási program összeállítása során is számítottak. A kozmikus sugárzásban és a Nap sugárzásában is a Föld irányába repülő atommagokat befolyásolja a Föld levegőburkolata és magnetikus területe. Ezek az atommagvak eredeti alakjukban csupán a Földtől nagyobb távolságban figyelhetők meg. A Földet övező gázréteg sűrűsége felfelé egyre nagyobb mértékben ritkul. A mesterséges holdak segítségével mindeddig nem sikerült teljes biztonsággal megállapítanunk, hol ér véget a Föld légburkolatn és milyen magasságban azonos a gázréteg a naprendszert környező térségek gázrétegével. Az új rakéta segítségével képet alkothatunk a bolygók közötti gázrétegek sűrűségéről azokon a helyeken, melyeken a Föld keresztül halad, mégpedig a Föld légkörén túl. A rakéta segítségével megállapítható a meteorok hullása is a Föld zavaró hatása nélkül, mely az eddigi mesterséges holdakat részben mentesítette a meteorok hatásától, másrészt vonzóerejével meg is változtatta a meteorok irányát s mozgásuk gyorsaságát. Végül pedig a Holdnak — magnetikus területének és rádióaktivltásának — kivizsgálása olyan fontos ismerej teket eredményezhet, amelyek eddig 1 csak Földünkről ismeretesek". A szovjet tudósoknak szírtől sok sikert kívánónk Jozef Novák akadémikus nyilatkozata a szovjet kozmikus rakéta tudományos jelentőségéről (ČTK) - Josef Novák akadémikus, a nemzetközi geofizikai év csehszlovákiai bizottságának elnöke szombaton, január 3-án a reggeli órákban röviddel a azovjet kozmikus rakétának a Hold irányába való fellövéséről közölt jelentések után beszélgetést folytatott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával e nagyszerű kísérlet tudományos jelentőségéről. Kijelentette, hogy a rakéta fellövése — a szovjet tudósok kollektívájának az SZKP XXI. kongresszusa alkalmából adott ajándéka — szervesen összefügg a nemzetközi geofizikai évben elért eredményekkel. A. nemzetközi geofizikai év szovjet bizottságának javaslatára ez az év ez idén is folytatódik a nemzetközi geofizikai együttműködés formájában. „A szovjet tudósok — mondotta Novák akadémikus — a jövőben is ki fognak lőni mesterséges holdakat és kozmikus rakétákat, hogy segítségükkel új ismereteket szerezzenek a Föld körüli térségről és a Nap sugárzásáról, mely mérhetetlen jelentőségű Földünk egész életére. A legutóbbi időben jelentős figyelem összpontosult a Holdra, mely a legközelebbi égitest és*a jövőben kétségkívül a kozmikus térségben végzendő kutatások szempontjából fontoj állomás szerepét tölti majd be. Ismeretes az amerikai szakemberek terve, mely szerint a kísérletek sorozatát akkor akarják megismételni, amikor a Hold kedvező helyzetbe kerül a Földhöz. Mindeddig nem sikerült egyetlen egy amerikai kísérlet sem. A Holdnak és a Holdat övező környezetnek alapvető fizikai tulajdonságait megállapítani első pionírként a Szovjetunió zászlajával ellátott kozmikus rakéta van hivatva! Az Ily nagy távolságban levő cél elérése - folytatta Novák akadémikus - mivel a Hold távolsága a Földtől 380 ezer kilométert tesz ki, természetesen határtalanul nehéz feladat. A rakéta gyorsaságát fokozó avagy csökkentő jelentéktelen töredéke egy másodpercnek is azzal a következménnyel járhat, hogy a rakéta nem ér célhoz. A rakéta ez esetben tovább halad a világűrben és a Hold mesterséges bolygójává válhat, avagy elhagyja a Hóid vonzóerejének körét és a Nap, vágy más égitest mesterséges bolygójává válhat. Nézetem szerint a szóban forgó kísérletnek nem kizárólag a Hold elérése a célja, hanem a Holdat övező térségben végzendő tudományos mérések. A rakéta leglényegbevágőbb jelentőségét a tudományos megfigyelések céljából beépített mérőeszköz adja meg, amely arra van hivatva, hogy rádió segítségével tájékoztassa Földünket a Holdat övező térséq tulajdonságairól. Valamennyi tudós reméli, hogy ezek a mérések új ismereteket eredményeznek, amelyek igen fontosak a kozmikus térségbe való repülés szempontjából. Ä szovjet tudósoknak szívből sok sikert kívánunk, — mondotta befejezésül Josef Novák akadémikus — és meg vagyunk győződve arról, hogy ugyanúgy, mint a mesterséges holdak fellövésénél e merész kísérlet során is maradéktalan sikert aratnak." A kozmikus rakéta megfigyelése hazánkban (ČTK) A szovjet kozmikus rakéta fellövése a Holdra óriási érdeklődést keltett. Hazánk lakosságának milliói a lapok második kiadásainak hasábjairól, valamint a rádió reggeli adásaiból értesültek erről az eseményről. Jifí Mrázek, a műszaki tudományok kandidátusa, a Csehszlovák Tudományos Akadémia geofizikai intézete prűhonicei ionoszférikus osztályának és csillagvizsgálójának vezetője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával folytatott beszélgetés során iiéhány részletet közölt erről a világeseményről. Ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: Azon sikertelen amerikai kísérletek után, hogy a Holdat rakéta segítségével elérjék, vártuk, miként foglalkozik majd ezzel a problémával a Szovjetunió, jóllehet joggal feltételeztük, hogy a Szovjetunióban ezen a téren szorgalmasan dolgoznak az előkészületeken és az egész világ újból tanúja lesz annak az óriási haladásnak, amelyet a szocialista tudomány és technika a bolygók közötti kutatás terén elért. 'Folytatás a 2. oldalon) A l'Humaniténak fenti rajza a Holdra irányuló sikertelen amerikai rakétakilövési kísérletek egyikét mutatja be vázlatosan. Egyben jó tájékoztatásul szolgál a most folyó szovjet kisérlet megértésére. A vázlat jobboldalán a Nap látható, mely persze a valóságban aránylag összehasonlíthatatlanul nagyobb távolságban van, mint ahogy a rajz feltünteti. Míg ugyanis a Földnek a Holdtól való közepes távolsága 384 ezer kilométer, addig a Földnek a Naptól való távolsága 150 millió kilométer. Az ábra szemlélteti a Hold keringését a Föld körül, amely — mint tudjuk, — 27 nap 7 óra 43 perc és 11 másodpercig tart. Az amerikaiak akkor lőtték ki rakétájukat a Hold felé, amikor az földközelben, vagyis csak 356 ezer kilométerre volt a Földttöl, ami egybeesik a holdfogyatkozás szakaszával. Ez is jól látható a rajzon. Amikor ugyanis a Hold a Föld és a Nap között van, akkor természetesen a Nap telé (ordított oldala van megvilágítva, míg a Föld felé fordított oldala homályba borul. Amint a Hold földkörüli keringésében körülbelül 7 nap alatt egynegyed körrel odébb jut, fokozatosan egynegyede Is megvllágltódlk, ez az újhold. Amikor a Hold a Naptól számítva a Föld mögé kerül, a Nap sugarai teljes' felénk fordított részét megvilágítják. Ez a holdtölte. További 14 nap alatt hasonló értelemben játszódik le a holdfogyatkozás. Az ábra baloldali alsó részében leVö világos kör a Földet jelzL A belőle kiinduló folytonos fehér vonal az 1958. október 12-én kilőtt harmadik sikertelen amerikai kísérlet nyomvonala. Mint látjuk, ez elipszis alakú és legtávolabbi pontja 126 ezer kilométerre volt a Földtől. A Holdat ábrázoló körökön belül levő fehér vonalkázás azt a helyet adja meg, ahol a Földnek és a Holdnak a vonzási ereje egyenlő. Ezt a holtpontot kell tehát a földi rakétának feltétlenül túlhaladnia, hogy így legyőzve a Föld vonzóerejét a Hold vonzóerejének hatása alá kerüljön és vagy annak felületén szálljon le, avagy pedig — amint az ábrán a szaggatott teher vonal az október 14-i holdállás körül feltünteti — keringő mozgást írjon le a Hold körül, esetleg megfelelő irányító berendezések esetén, miután a Holdat megkerülte, visszatérjen n Föld vonzási körébe, esetle® a Föld felszlnéra^ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA SZOVJET RAKÉTA a Hóid felé A TASZSZ közleménye a kozmikus holdrakéta kilövéséről * A szovjet tudósok ajándéka az SZKP XXI. kongresszusának tiszteletére • Ma hajnalban a holdrakéta megindul pályáján a Nap bolygójaként Moszkva (TASZSZ) — Az 1957—1958. éveket a Szovjetuniónak a rakétaszerkesztés terén elért óriási sikerei jellemezték. A Föld szovjet mesterséges holdjainak világűrbe bocsátása lehetővé tette, hogy megfelelő anyagot gyűjtsünk össze a világiirrepülés megvalósítására és a naprendszer más bolygóinak elérésére. A Szovjetunióban végzett tudományos kutató- és kísérleti konstrukciós munkálatok a Föld nagy terjedelmű és nagy súlyú mesterséges holdjainak létrehozására irányultak. Mint ismeretes, a harmadik szovjet mesterséges hold súlya 1327 kg volt. A Föld világviszonylatban első mesterséges holdjának 1957. október 4-én történt sikeres világűrbe bocsátása alkalmával, valamint ezt követően a nehéz szovjet holdaknak a nemzetközi geofizikai év programja értelmében való kilövése során elértük az első kozmikus sebességet — a másodpercenkénti 8 kilométert. A szovjet tudósok, konstruktőrök, mérnökök és munkások további alkotó munkájának eredményeképpen most többlépcsőzetű rakétát szerkesztettünk, melynek utolsó lépcsője el tudja érni a bolygóközi repülőutakat lehetővé tevő második kozmikus sebességet — a másodpercenkénti 11,2 kilométert. A Szovjetunióban 1959. január 2-án a Hold felé kozmikus rakétát lőttek ki a világűrbe. A több-lépcsőzetű kozmikus rakéta a kitűzött program szerint elérte a Hold irányában kijelölt pályáját. Előzetes adatok szerint a rakéta utolsó lépcsője elérte a szükséges második kozmikus sebességet. A rakéta repülőútja során átrepülte a Szovjetunió keleti határait, átrepült a Havai-szigetek fölött, folytatja repülőútját a Csendes-óceán fölött és gyorsan távolodik a Földtől. Január 3-án közép-európai időszámítás szerint 1.10 órakor a hold irányában repülő kozmikus rakéta átrepül Szumatra szigetének déli része fölött és körülbelül 110 ezer kilométerre távolodik el a Földtől. A közvetlen megfigyelések alapján rögzített előzetes számítások szerint a kozmikus rakéta 1959. január 4-én közép-európai időszámítás szerint körülbelül 5 órakor eléri a Hold térségét. A kozmikus rakétának üzemanyag nélkül 1472 kg súlyú utolsó lépcsője különleges tartállyal van felszerelve, melynek belsejében a következő tudományos kutatásokat végző mérőkészülékek működnek: — a Hold mágnesmezejének kutatása; — a Hold mágnesmezején kívüli kozmikus sugárzás erejének és ereje változásainak kutatása; — a kozmikus sugárzás fotonjainak regisztrálása; — a Hold rádioaktivitásának kutatása; — a nehéz magok kiválásának megfigyelése a kozmikus sugárzásban; — a bolygóközi térség gázösszetételének kutatása; — a Nap korpuszkuláris sugárzásának kutatása; — a meteorok részecskéinek kutatása. A rakéta utolsó lépcsője repülésének megfigyelésére a rakétán a következő szerkezeteket helyezték el: — két frekvenciában "sugárzó 19,997 és 19,995 mHz nagyságú, 0,8 és 1,6 másodpercnyi időtartamú távirójelzéseket leadó rádiókészüléket; — 19,993 mHz frekvenciájú, 0,5—0,9 másodpercnyi váltakozó hosszúságú távírójeleket leadó rádiókészüléket, mely továbbítja a tudományos megfigyelések adatait; — 183,6 mHz frekvenciájú rádiókészüléket, melyet a mozgás paramétereinek megmérésére és tudományos tájékoztatásoknak a Földre továbbítására alkalmaznak; — a nátriumfelhő — mesterséges üstökös létesítésére beállított különleges készüléket. A mesterséges üstökös a nátrium szpektrális vonalát elválasztó, világítószürőkkel felszerelt optikai eszközökkel megfigyelhető és fényképezhető. A mesterséges üstökös január 3-án, közép-európai időszámítás szerint körülbelül 1,57 órakor jön létre és körülbelül 2—5 percig lesz látható a Szűzcsillagcsoportban, körülbelül az Alfa Bootes, Alfa Szűz és Alfa Mérleg csillagok alkotta háromszög közepén. A kozmikus rakéta zászlót visz fedélzetén a Szovjetunió címerével és ezzel a felírással: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. 1959 január". A tudományos- és mérőszerkezet együttes súlya az (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek!