Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-13 / 344. szám, szombat

t A CSEMADOK MUNKÁJA A KASSAI KERÜLETBEN W///////////////,////^ A Csemadoknak a kassai kerület­ben öt járási titkársága és több mint száz helyi csoportja van. Munká­jukról Béres Józseffel, a Csemadok kerületi titkárával beszélgettünk. — Helyi csoportjaink tevékenysé­ge — mondotta többek között Béres elvtárs - attól függ, milyen az irá­nyítás, milyen a kapcsolat a tit­kárság és a helyi csoportok között. Nálunk e kapcsolat aránylag jó. A központi irányelvek alapján he­lyi csoporjainkat a 11-tagú ke­rületi elnökség irányítja. Az elnök­ségi üléseket előre kidolgozott terv és napirendi pontok szerint három­hetenként tartjuk. A beszámolókat idejében szétküldjük, úgyhogy az elnökségi tagok' a megvitatásra szánt problémák alapos ismeretével jön­nek a gyűlésekre. A vita során az­tán értékes felszólalásokra kerül sor, amelyek figyelembevételével helyesen irányíthatjuk csoportjaink munkáját. Kerületi elnökségünk legnagyobb hiányossága abban rejlik, hogy egyes tagok keveset látogatják a járási vezetőségeket és a helyi csopor­tokat. E hiányosság ellenére azonban van eredményünk, ami főként abban mutatkozik meg, hogy egyre javul helyi csoportjaink munkája. Béres elvtárs szavaiból megtudtuk, hogy a csoportok munkájában a legnagyobb fellendülés a csehszlo­vák-szovjet barátság hónapjában állott be. A kerületi titkárság a csehszlo­vák-szovjet barátság hónapjának méltó megünneplése érdekében rész­letes munkatervet dolgozott ki. A barátsági hónap megnyitó ünnep­ségeire 40 előadót biztosítottak, akik a járási pártbizottságokkal és a CSSZBSZ járási titkárságaival kar­öltve tartottak ünnepi gyűléseket és beszédeket. Ebből az alkalomból 50 helyi csoport rendezett különféle kulturális műsort. A legszínvonala­sabb összejöveteleket a rozsnyói és a királyhelmeci járásokban tartot­ták. Itt a helyi csoportok szovjet versekkel, táncokkal, és dalokkal ünnepelték a barátsági hónapot. Orosz nyelvtanfolyamot Dernőn 24, Szilicén pedig 12 taggal indítot­tak. A kerületben a Csemadok vo­nalán ezenkívül még számos helyen működnek orosz nyelvtanfolyamok. Ahol pedig még nem, ott most ké­szülnek megszervezésükre. A király­helmeci járásban például a Csema­dok helyi csoportjai jelenleg 14 köz­ségben szervezik az orosz nyelv­tanfolyamokat. A színjátszó csoportokon kívül, amelyek számos 3-felvonásos szín­művet mutattak be, a helyi csopor­toknál a népművészeti munka ge­rincét az ének-, zene- és tánccso­portok képezik. A kerületben a rozsnyói és a györkei nagyobb létszámmal műkö­dő énekkarokon kívül Csécsen, Víg­telkén, Besén és Nagygéresen ének­csoportok működnek. A rozsnyói énekkar sikeresen szerepelt a Cse­madok II. országos dal- és táncünne­pélyén és a magyar énekkarok Zse­lízen megrendezett második orszá­gos fesztiválján. A györkeiek a já­rási Csemadok-napon mutatkoztak be eredményesen. Kár, hogy a cso­port az erre hivatott szervektől ke­vés támogatást kap s így nem tud olyan énekkarrá fejlődni, mint ezt sokan szeretnék. A licei helyi csoportban idősebb szövetkezeti dolgozókból álló népi zenekar, a rozsnyói és bodrogszer­dahelyi csoportokban pedig cigány­zenekar működik eredményesen. Ezenkívül más helyi csoportokban is működnek zenekarok. Sajnos, ezek a legtöbbször csak honorárium elle­nében hajlandók fellépni. A kerületben a Csemadok helyi csoportjainak közel 50 tánccsoportja is van. A királyhelmeci és rozsnyói járásokban 14—14, a nagykaposi já­rásban 3, a szepsi járásban pedig 4. E csoportok a különféle ünnepségek alkalmából több mint kétszázszor léptek fel. A tánccsoportokat mind a kerületi, mind a járási titkárságok gondosan irányítják. Hiányosság azonban a tánccsoportoknál is akad. A legnagyobb az, hogy a tánckör­vezetők részére ritkán rendeznek továbbképző tanfolyamot. A vezetők nem rendell-2znek szélesebb látó­körrel, kellő ismeretekkel, aminek következtében a táncok nem elég változatosak. Olyan tánckörvezető, aki a helyi hagyományokat kore­ográfiailaa képes feldolgozni, alig van a kerületben. Amint az eddig elmondottakból is látható, a csőportoknak vannak ered­ményeik. Ezek az eredmények na­qvobbak lehetnének, ha a kerületi népművészeti tanácsadó több segít­séget és módszertani irányítást, nyújtana a Csemadok helyi csoport­jainak. E segítség azonban, sajnos, nem- nyilvánul meg mindig. A nép­művészet területén a legtöbb helyi csoport magára van hagyva. Ezért sokszor nem is birkózhatnak meg a rájuk háruló feladatokkal. Pedig fe­ladatuk bőven van. Ezt az elkövet­kező hónapokra szóló munkatervük is mutatja. A kassai kerületben a Csemadok helyi csoportjai januárban például 52-szer mutatnak be háromfelvoná­sos színművet, 12-szer esztrádmű­sort, 11-szer ismeretterjesztő elő­adást, 16-szor pedig irodalmi estet rendeznek. Ezen kívül fokozzák a népművelési munkát, bővítik a Cse­madok taglétszámát, előfizetőket szereznek a csehszlovákiai magyar nyelvű sajtóra, a lehető legnagyobb mértékben kiveszik részüket a falu­és városszépítési akcióból, a helyi csoportok és színjátszókörök veze­tői részére új iskolázást, a központi irányelvek alapján januárban pedig minden járásban járási konferen­ciát tartanak. Feladatuk tehát bő­ven van. A segítségre minden oldal­ról rászolgálnak. A már említetteken kívül a ke­rületi titkárság és ezzel együtt mind a járási titkárságok, mind a helyi csoportok munkájában jelentős helyet foglal el a mezőgazdaság szö­vetkezetesítése érdekében kifejtett felvilágosító munka és a mezőgaz­dasági szak- és tanonciskolákba való tagtoborzás. A kerületben szép eredmények szü­letnek, mind a szövetkezetesítés, mind a mezőgazdasági szak- és ta­nonciskolák szervezése terén. A Cse­madok csoportjai itt szintén jelen­tős munkát végeztek. A kétéves me­zőgazdasági tanonciskolára vonatko­zó párt- és kormányhatározatot a nemzeti bizottságokkal, a pártszer­vezetekkel és a többi szervezetek­kel közösen tárgyalták meg. Közösen ||iztosították az iskolák megnyitá­sát is. Az elnökség határozata szerint a kitűzött időben tartották meg a he­lyi csoportok vezetőinek, valamint az első és második kategóriába tar­tozó színjátszó csoportok vezetőinek egy-, illetve kétnapos iskoláztatá­sát. Ezeket az iskoláztatásokat akár­csak a múltban, ez idén is nagy kö­rültekintéssel szervezték. A helyi csoportok vezetői részére tartott iskolázást a XI. pártkongresszus szellemében tartották és a kultu­rális forradalomból a Csemadokra háruló faladatokat vitatták meg. A színjátszókör-vezetők iskolázása is eredményes volt. Itt főleg a he­lyes műsorválasztás érdemel dicsé­retet. A csoportok vezetői helyesen értelmezték feladatukat és legtöbb­jük mai témájú színdarabok játszá­sát vette tervbe. A második kategó­riába tartozó egyes csoportoknál még előfordul, hogy erejüket meghaladó zenés müvekkel próbálkoznak. E cso­portok azonban minden bizonnyal rövidesen követik a rozsnyói és a szepsi járásokban működő csopor­tokat, amelyek minden szempontból kifogástalanul működnek. Jelenleg a kassai kerületben min­den Csemadók helyi csoport a kü­lönféle kulturális fellépésekre való előkészületen kívül a párt Közpon­ti Bizottsága levelének megvitatásá­val foglalkozik. Egyes csoportok vezetőségei már meg is vitatták e nagy jelentőségű dokumentumot. A vita során az élet­színvonal emelésére vonatkozó ja­vaslatokon kívül számos megjegy­zést tettek a kulturális élet megja­vítására. Különösen sok javaslat hangzott el a Csemadok-csoportok, a művelődési otthonok és a mozik munkájának megjavításával kapcso­latban. A rozsnyói járásban több fel­szólaló a Rozsnyóra tervezett szín­házról érdeklődött: mikor nyílik meg, hogyan képzelik a bemutató­kat? Javaslatokat tettek a színház elhelyezésére és működésére vonat­kozóan is. A párt levelét a legtöbb Csema­dok-csoportban még csak ezután vi­tatják meg. Az eddig rendezett vi­tákból azonban máris megállapítha­tó, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a párt szervezeteihez s az ország min­den dolgozójához intézett levelét a Csemadok tagjai is nagy megelége­déssel fogadták. A vitát a rejtett tartalékok feltárására és az élet­színvonal további emelésére tett ja­vaslataik elmondásán kívül arra is felhasználják, hogy a saját szerve­zetük munkájának megjavítására, a jobb kulturális élet megteremtésére tegyenek javaslatokat. A kassai kerületben a Csemadok minden tagja azt akarja, hogy szer­vezetük élete jobb legyen a mosta­nitól. Ezért mondják el a pártle­vélről folytatott vitában véleményü­ket, ezért törekednek a meglevő hi­bák kiküszöbölésére. BALÄZS BÉLA K. Huang (Maláj-félsziget), „Javítás" című fényképe, amely a bra­tislavai nemzetközi fényképkiállításon került bemutatásra. (J. Herec felvétele) 'ANDREJ PLÁVKA: A három folyó (RÉSZLET) Vezess erdőm, moh, fasorok, védj meg erdőm, vérem csorog. Simogass lomb, virág kisérj! Sebláz éget, üdíts kis ér. Aknaszilánk vágott belém, gyógyírt szívem tőled remél. Farkasnyelvet tégy sebemre, barlangba rejts, vagy verembe. A szűk nyílást fedd be gazzal. Jön az ellen tűzzel-vassal... Oz, mért védtem szabadságom, s vele párom, boldogságom, védtem, amíg buggyant vérem. ^ Halnom kell? Vár sok testvérem. S I O, nagyon sok drága lélek! — > Inkább halál, mint rab élet keserve, gyász, bánat, járom — ^ akkor inkább a sír zárjon! Mégse zárjon sír magába! Meggyógyítasz, ugye, drága erdőm, anyám, erdőm, lelkem? Büszkén emlegetsz még engem! ^ | Visszamegyek tűzbe, vészbe, biztos győzelem elébe! s Sipos Győző fordítása S S Otthoni kényelem - Herluf Bidstrup dán rajzoló műve. Ashabadban, a Turkmén Szovjet Köztársaság fővárosában megnyílt a tudományos ateista ismeretek egye­teme. A hallgatók 60 előadáson meg­ismerkednek a marxizmus-leniniz­musnak a vallások eredetéről szóló tanításaival és a modern természet­tudományok eredményeivel. Henri Matisse életének utolsó évei­ben Nizzában élt és dolgozott. A mű­vész özvegye, aki most halt meg 86 éves korában, végrendeletileg a vá­rosnak hagyományozta férje lakását és műtermét, s ezzel lehetővé tette egy Henri Matisse-múzeum létesíté­sét. René Clairt, a világhírű francia filmírót és filmrendezőt a Filmírók Nemzetközi Szindikátusának elnöké­vé választották. Ez az első eset, hogy erre a fontos nemzetközi posztra filmszakember került. Bratislavában e napokban megren­dezték a szovjet és szlovák költészet estjét. V. Pribyl felvételén Eva Kris­tinová és Ľ. Ozábal előadják az egyik művet, ÜJ DRÁMA A RÁDIÓBAN A csehszlovákiai magyar rádió színpada e hét foylamán Egri Viktor államdíjas írónk Mikor a hárs virágzik című szín­műve hangjáték-változatának bemutatójá­ra készül. A rádiódráma egy család életén át a falu és a város új viszonyát mutatja be, és erős dráŕnai jelenetekben a boldogságukat kereső fiatalok életét ecseteli, összetűzésüket az • apával, aki I szemben velük az elhaló régi világot képviseli — nem ellenszenvesen, hanem a jelleméből eredő megkötöttségekkel. ! Ä hangjátékot, amely e hő 14-én va­| sárnap délután 13.50 órai kezdettel kerül I bemutatásra és amellyel a rádió a szer­ző születésnapjának közeli 60. évforduló­ját ünnepli, Nagy Jenő rendezte. Hétfőn, 15-én este 20 órai kezdettel a bratislavai rádióban szlovákul kerül be­mutatásra Egri Viktor Ének a romok felett című verses színjátéka, Ivan Té­rén rendezésében. A főszerepeket And­rej Bagar, nemzeti művész, Hana Me­ličková érdemes művésznő, Karol Macha­ta, Ctibor Fiľčlk, Eva Gruberová, Elena Latečková, Juráj Šebok, Eugen Senaj, a Nemzeti Színház művészei és Erika Mar­kovičová játsszák. Dr. Zamenhof Lajos, az eszperantó nyelv szerzője születésének 100. év­fordulója alkalmából 1959-ben világ­szerte ünnepségeket ren;lez az Esz­perantó Világszövetség. fő ünnep­ség Varsóban lesz és ez alkalomra a lengyel posta eszperantó bélyege­ket ad ki. Kiadják továbbá Zamen­hof életrajzát és dokumentumfilmet készítenek' életéről. 13 kötetes Majakovszkij-kiadást jelentet meg a Gorkijról elnevezett moszkvai Világirodalmi Intézet. Az utolsó kötet 1959-ben kerül az olva­sók elé. Az auschwitzi emlékműre kiírt nemzetközi pályázaton 23 ország 400 tervezőcsoportja vett részt. Mind­egyik csoport szobrászokból és épí­tészekből áll. A végső döntőbe három terv jutott be: egy lengyel, egy olasz és egy spanyol-olasz alkotás. A pályaműveket az UNESCO helyi­ségeiben állítják ki. ÜJ SZŐ 8 ŤAŕ 1958. december 12. L

Next

/
Thumbnails
Contents