Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-10 / 341. szám, szerda

OHo Grotewohlrak, az NDK miniszterelnökének nyilatkozat qf Az NDK a békeszerződésről szóló tárgyalások híve A Szlovák Szakszervezeti Tanács a CSKP KB leveléhez Berlin (ČTK) — Mint már jelentet­tük, Berlinben hétfőn kezdődött a Német Demokratikus Köztársaság Né­pi Kamarájának 2. plenáris ülése, ame­lyen Ottó Grotewohl, az NDK mi­niszterelnöke beszámolt az új kor­mány összeállításáról és munkaprog­ramjáról. Ottó Grotewohl megállapította, hogv a Német Demokratikus Köztársaság politi­káját a béke feltétlen biztosításának gön­dolata vezérli. A háború veszedelme Né­metországot különösképpen fenyegeti, mert Nyugat-Németországban napjaink­ban az európai atomháború előkészítésé­nek központját építik. Nem férhet azon­ben Kétség ahhoz, hogy Németország békés erői előretörnek és egyre jobban hatnak Nyugat-Németország népére. Grotewohl felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugatnémet kormány a NATO tanácsának legközelebbi ülésén mindent megtesz arra, hogy meghiúsítsa Rapacky lengyel külügyminiszter új kezdeménye­zését a közép-európai atomfegyvermen­tes övezet fokozatos bevezetésére. Az NDK kormánya a NATO tagállamainak kormányaihoz fordul, amely államok né­pei ebben az évszázadban már két ízben is a német militarizmus háborús politi­kájának áldozataivá váltak, hogy a NATO tanácsának legközelebbi ülésén ne enged­jenek meg olyan intézkedést, amely fo­kozhatná a jelenlegi németországi és eu­rópai feszültséget. ,,Az NDK kormánya a szovjet kor­mánynak Németország kérdései megol­dására irányuló új kezdeményezését nagy nemzetközi jelentőségű lépésnek tartja" — állapította meg Grotewohl. A miniszterelnök a berlini kérdésben kijelentette: Ami Berlin statútumát il­leti, a helv/Pt teljesen világos. Berlin a Német Demokratikus Köztársaság része. Németorszáaban sohasem volt ötödik meg­szállási övezet. Berlin mindenkor az akkori szovjet megszálló övezet oszthatat­lan része maradt még akkor is, amikor a nyugati hatalmak Berlin közös meg­A Szlovák Szakszervezeti Tanács § december 8-án ülést tartott, melyen $ megtárgyalta a CSKP KB-nak a dol­szállášában vettek ré3zt. A miniszterei- ^ gozók életszínvonala további emelé­nök a továbbiakbán kiféjezte az NDK ^ séhez vezető utakról szóló levelét. kormányának azon készségét, hogy az % illető kormányokkal folytatott tárgyalá-& Az ü!é s tárgyalását, melyen részt vett sok útján világítsa meg az idegen had- ^ Anna Kretová, Szlovákia Kommunista erők berlini tartózkodásával összéfüggő ^ Pártja Központi Bizottságának osztályve­kérdéSeket. S zetője, Vojtech Daubner, a Szlovák Szak­Grotewohl hangsúlyozta, hogy az S szervezeti Tanács eInöke iránvItott a. NDK kormánya Nemetorszag probléma-% . , . ,,„,.., „ , ., jának megoldásában is ugyanolyan állás- 5 A beszámolót Ondrej Meliska, a Szlovák pontra helyezkedik, mint Berlin kérdésé- § Szakszervezeti Tanács titkára mondotta, ben. Minden erőnkkel azon leszünk — i Hangsúlyozta, hogy a Szlovák Szakszer­mondőtta —, hogy megoldjuk a német § vezeti Tanács örömmel vette tudomásul nép nemzeti életének kérdéseit. E célt i a CSKP Központi Bizottsága altal javasolt szolgálja az a kezdeményezés is, hogy s intézkedéseket, melyeket további jelentós határozottan fogjunk hozzá a német beke- % íi„i..,hí..i, «,,.,.„ szerződés kérdésének megoldásához. | megnyilvánulásnak tekint arra vonatko­Azután rámutatott arra. hógy a béke­Š f ôla 9' h o9>' P a r, tun k állandóan gondos­szerződés a német probléma részét képe- $ Kodik a dolgozok szükségleteinek -ne:í­zi és a legjobb előfeltételeket nyújtja ar- ^ gítéséről. ra. hogy hozzájárul a német nép vala- ^ Az ülés részvevői a vitában összíícg­mennyi létkérdésének megoldásához. fc laltá k mindazokat a javaslatokat és meg­?Ä.^ é, k e?f!ľ! 6 d! S t n é!íf" nét) 1' nemzeti ^ jegyzéseket, amelyeket a CSKP KB leve­nemet nep nemzeti ^ ]év e, kapcs oi a tosan indult vita folya­tekintettel lenne a létérdekeire és Németország szomszé- S mán d0lq02Óin k előterjesztettek. dai biztonságának jogos követelményére. ^ ^••IHH^HHHM Az ülésen határozatot hagytak jóvá, A V KTi-vív' t"-T TznDAí K MV A % mely meghagyja a Szlovák Szakszerve­l\í. rNUťk. UJ 1S.UKIV1ÄÍ\ 11\ ^ z eti Tanács elnökségének, hogy dolgozza _ . ., ... ^ _ , .. Ijlel a szakszervezeti tagoknak a CSKP Ottó Grotewohl, a Nemet. Demokrat,-§ KB !eveléve l kapcsolatosan tett megjegy­kus Köztársaság miniszterelnöke a nepi fc zéseit és javasIatai t, am elyeket azután kamaranak bemutatta az uj kormány tag- 5 továbbítson Szlovákia Kommunista Párt­jait. Az NDK mmiszterelnokenek e so § jának Központ i Bizottságához, helyettese ismét Walter Ulbrieht, Ne- s ,,,,„, metország Szocialista Egységpártja Köz- fc A z "lésről táviratot küldtek Genfbe, a ponti Bizottságának első titkára. A mi- § Nemzetek Palotájába az atomkísérletek niszterelnök további helyettesei Max Sef- S beszüntetésének kérdéséről tárgyaló er­rin, aki egvúttal egészségügyi miniszter. § tekezletnek. A táviratban felhívják az dr. Hans Loh. Paul Schotz, továbbá dr. S Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Bri­Lothar Bolz, aki egyúttsl külügyminiszter, 5 tannia kormányainak képviselőit az atom­Bruno Leusehner, aki egyúttai az Állami fc fegyverekkel végzett kísérletek beszunte­Tervhivatal elnöke, Willi Stoph, aki nem- ^ tésére. zetvédelmi miniszter és Heinrieh Rau, ^ A csehszlovák-szovjet barátság hónapja A csehszlovák-szovjet barátság hó­naoia folvamán a nvitrai kerület szá­mos ipari és mezőgazdasági üzemé­ben a csehszlovák-szovjet barátság további műhelyei és élcsapatai léte­sültek. A hlohoveci Béke-üzemben a csehszlovák-szovjet barátság mű­helyének megalakítása során 30 új tagot nyertek meg a CSSZBSZ-nek. A barátság élcsapatát a šulekovoi GTA-n is megalakították. A nyitrai kerületben a barátság hónapja alkalmából több mint 2000 előadást és beszélgetést tartottak a Szovjetunióról. Különös aktivitást a JNB-k és a HNB-k mellett működő nőbizottságok .fejtenek ki, amelyek „A szovjet nő a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban" tárgykörről rendezett előadásokkal és beszélge­tésekkel főleg a falvakban nyerték el sok ezer hálás hallgató tetszését. A nyitrai kerület többi járási székhelyén járási mezőgazdasági ak­tívákat is rendeztek, amelyek a szov­jet mezőgazdaság terén nyert leg­értékesebb tapasztalatok propagálá­sára és gyakorlati felhasználására irányulnak. A Zselízen rendezett ilyen aktíván például az EFSZ-ek, az állami gazdaságok és a GTÄ-k több mint 420 dolgozója vett részt. A nyitrai kerület városaiban, fal­vaiban, üzemeiben és munkahelyein a szovjet könyv és sajtó több mint 880 kiállítását rendezték meg. A Banská Bystrica-i kerületben a csehszlovák-szovjet barátság hónap­jában eddig több mint 1220 rendez­vény valósult meg 179 ezer lakos részvételével, rfülönösen sikeresek a szovjet könyvről rendezett beszélge­tések. A Banská Bystrica-i kerület dol­gozói nagy érdeklődést tanúsítanak az orosz sajtótermékek iránt. A ke­rületben eddig 4000 új előfizetőt szereztek a szovjet sajtóra. A ke­rületben 492 orosz népi nyelvtanfo­lyamban 6500 dolgozó sajátítja el az orosz nyelv ismeretét. * * * Á barátság hónapjának tiszteleté­re a proletár és forradalmi költészet alkotásaiból rendezett estek ciklusa Bratislavában hétfőn a szovjet és a szlovák költészet alkotásaiból ren­dezett szavalóesttel kezdődött. A P. O. Hviezdoslav Színházban rendezett estet A. Plávka érdemes művész nyi­totta meg, aki az irodalom szovjet mestereiről tartott beszédet. Az est műsorának keretében a bratislavai Nemzeti Színház tagjai szavalták el a szovjet, a cseh és a szlovák köl­tészet legszebb verseit a legutóbbi évek alkotásaiból. ZÄSZLÔDÍSZ 1958. DECEMBER 12-ÉN (ČTK) — A Belügyminisztérium felhívja a figyelmet arra. hogy a csehszlovák­szovjet baráti, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerző­dés megkötésének 15. évfordulója alkal­mából az állami- és középületekre ki kell tűzni a csehszlovák és a szovjet állami lobogókat. A zászlódísz december 11-én 18 óra­kor kezdődik és december 13-án 8 órakor ér véget. Ajánlatos, hogy az említett nap alkal­mából az egész lakosság hasonlóképpen díszítse fel a lakóházakat. aki a kül- és belnémet kereskedelmi mi- % niszter funkcióját Is betölti. § f red z ľľm Knitz o r%Tetst, ú^sŠ 9y|- Z: | A munkásnk bérrendszereinek átépítéséhez niszter és Alexander Abusch, a kulturális ^ ünvnlf miníeifröfft f­Nyugat-Németor­szágban egyre nyíltabban emelge­ti fejét a fasizmus és Hitler hű ki­szolgálói ma újra jelentős pozíciók­ban ülnek. Gyako­riak a fasiszták találkozói és ilyen alkalmakkor Hit­lert és leghűbb se­gítőit éltetik s amint képünkön látható az utcákon megjelennek a fa­lakra rajzolt hír­hedt horogkeresz­tek. ügyek minisztere, &} .JJESW Mit jelent az átlagos 100 koronás béremelés Lapunk néhány olvasója arra kérte szerkesztőségünket, ma­gyarázza meg közelebbről, mi­ként kell értelmezni a kere­setek átlagos emelését, mivel ezt a kérdést a beszélgetések során gyakran tévesen magya­rázzák. A Központi Bizottság levelében az áll, hogy a munkások bérrendszerei­nek az 1959. és 1960-as években meg­valósítandó átépítése során a kere­seteknek mintegy 7 százalékkal kell emelkedniök. Ez azt jelenti, hogy az átlagos havi munkásbér mintegy 100 koronával emelkednék. Ha tekintetbe C raZZHK. ciucincuucix. wa i^n... vc vuc 1 § vesszük, hogy iparunkban több mint A KUBAI KORMÁNY folytatja népellenes intézkedéseit. További 45 nappal hosszabbí­totta meg a lakosságnak nyújtott alkot­mányos kezességek megszüntetéséről szóló határozat érvényét. Ezenkívül a kormány december 10-re összehívta a parlamentet, amelynek ki kell hirdetnie a rendkívüli állapotot. Ezután a törvényhozó hatalom a kormány kezébe kerülne. (ČTK) IJ| útra lép a fiileki szövetkezet 3 I I é A felszabadulás előtt Füleket még bizonyos adag jóakarattal sem lehetett volna városnak nevezni, annak ellenére, hogy itt készült a sok országban ismert „Sfinx" márkájú, jó minőségű zománcedény. Rendezetlen girbe-görbe utcáiról a sár-, illetve a portengert csak az elmúlt évek tüntették el és a szerény utcák mellett kor­szerű, emletes épületekkel szegélyezett utcasorok húzódnak. Szé­pül, fejlődik a város és lakosainak életszínvonala szemmel látha­tóan emelkedik. Ezzel a fejlődéssel az évek során nem tudott lépést tartani a város mezőgazdasága. Csak az elmúlt év­ben alakult meg a szövetkezet — a városhoz tartozó földterületek alig fele részén. Most, az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtti időszakban és a pártunk leveléről folyó vita során nem lesz érdektelen kissé bepillanta­ni a füleki szövetkezet életébe, meg­tudni egyet-mást erről a „városi" EFSZ-ről. Ez idő tájt Szabó Gyula, a szövet­kezet elnöke, sorrendben már a har­madik. A határozott vezetés hiánya gyakori megtorpanást eredményezett a szövekezet munkájában, főleg ami a munkafegyelmet illeti. Most azon­ban úgy tűnik, hogy helyes mederbe terelődik az irányítás. Legalább is a nemrég lezajlott kongresszus előtti vitafelszólalásokból erre következ­tethetünk. Molnár Imre a növénytermelés feladatairól beszélt. Szavai azt igazol­ták, hogy ebben a szövetkezetben is maguk a tagok a leghívebb akarói a jobb­nak. Tudni kell, hogy csak 26 hek­tár réttel gazdálkodik a közös. Ez a tény megköveteli, hogy már a kővetkező évben 25 százalékra emeljék a takarmány vetésterüle­tét és az idei 56 százalékról 50 százalékra csökkentsék a gabona­félék vetésterületét. Továbbá a siló, az ipari növények ve­tésterületét is megfelelően szabá­lyozzák. Szükséges lenne azonban, hogy a GTÄ a múlt évben vett ta­lajminta eredményét közölné a szö­vetkezettel, mert a trágyázás és az egyes vetésforgók kijelölésénél sze­retnék figyelembe vanni az egyes földterületek minőségét. Kevés tehát a takarmányuk. Ha azonban megnézzük a tejtermelés ál­lását, az ellenkezőjére gondolnánk. Novembertől már terven felül adja a tejet a szövetkezet. Szabó István neve kerül szóba, amikor közelebbit akarunk megtud­ni erről a szép eredményről. Szabó István feleségével együtt valóban példás munkát végez a tehenek gondozásánál. Sokéves tapasztalatát hasznosan érvényesíti a takarmányozásnál. Ami­kor arról volt szó, hogy egy példás szövetkezeti tagot süldővel jutal­maznak meg, gondolkozás nélkül Sza­bó Pista bácsi nevét emlegette min­denki. Tischler János szövetkezeti tag az építkezések megkezdésének fontossá­gáról beszélt. Jövőre 200 sertés szá­mára istállót, továbbá baromfi farmot, kukoricaszárítót fognak építeni. Az idén pedig a tehenek részére építenek istállót. Tervük 83 szarvasmarhát irányoz elő, de 89-cel rendelkeznek. Baj azonban, hogy kevés a tehenük.. Ser­tésből 130 helyett 180 van, de a koca­terv eléréséhez 10 darab hiányzik. Tehát, ha a jövő évekre kijelölt irányszámokat el akarják érni, el­sősorban a fenti hiányokat kell kiküszöbölniük. Csernok Lász­ló, Kállai Lajos, Végh Piroska és a többi szövetkezeti tag javaslatai­ban ennek módját ki is jelölte: el­sősorban a borjak nevelésére kell nagyobb súlyt fektetni és el kell érni a 100 tehénre eső leg­nagyobb szaporodási átlagot, s a borjakat fel kell nevelni a kiváló te­hénállomány elérése céljából. Nagy Ignác a takarmányozásról és ezzel párhuzamosan a növényter­melésről beszélt. Ebben az évben a szövetkezetben egy hektárra csupán 180 kg műtrágya esett. Ez is hatással volt arra, hogy például árpából 16 he­helyett csak 13,44 és zabból 15 helyet 11 mázsás hektárhozamot értek el. Búzából azonban 172 kilóval és rozsból 100 kilóval szárnyalták túl a tervet. Hogy a következő évben és utána évről évre növelhessék a hektárhozamokat, 1959-ben hektá­ronként 250 kilogrammal növelik a felhasználásra kerülő műtrágya mennyiségét. Fokozottabb gondot fordítanak a mélyszántás idejében való elvégzé­sére és a fejtrágyázásra is. A szövetkezet 411 hektárnyi föld­területtel rendelkezik. Amint fentebb említettük, ez a terület csak feleré­sze a város kataszterének. Tehát igen jelentős feladatok várnak rájuk a szövetkezet kiszélesítésében is. Je­lenleg egy dolgozó szövetkezeti tagra kb. 12 hektár terület esik. Ha tudjuk, hogy csak 12 nő dolgozik a közösben, magától értetődik, hogy az idény­munkáknál munkaerőhiánnyal küzd a közös. S hogy mégis minden munkában helytálltak, az a tagok szorgalmá­nak köszönhető. — Kell a gépesí­tés — mondja a könyvelő, Dobozi elvtársnö. S már most örülnek, mert ígéretet kaptak — a jövő év elejére — egy traktorra. Igen nagy feladatok várnak rájuk még a szövetkezet kiszélesítésében is, hiszen kb. 400 hektárnyi terület van még az EFSZ-en kívül. Igen szo­rosra kell vonni a kapcsolatot a helyi nemzeti bizottsággal. Maga a JNB szövetkezeti osztálya Kovács József instruktor személyében valóban sokat érő segítséget nyújt a bonyolultabb problémák megoldásában. S most, amikor a hibákat eltávolítva a jövő alapjait rakják le, igen fontos lesz a füleki szövetkezét számára a he­lyes irányítás, hogy a hírneves füleki ipar mellett erőre kapjon a füleki mezőgazdaság is. Agócs Vilmos, Fülek másfél millió munkás dolgozik, ez a béremelés évente sok százmilliós összeget tesz ki. Hogyan tekintsünk a keresetek ezen emelkedésére? A munkásbérek átlag 100 koronás emelését nem ér­telmezhetjük oly módon, hogy 1960 végéig minden munkásnak 100 ko­ronával magasabb lesz a bére és hogy a béralapba juttatott nagyobb összeget egyformán osztják majd el valamennyi ágazat és dolgozó között. A keresetek nem emelkednek egy­formán minden ágazatban, sőt az egyes ágazatokon, üzemeken és mű­helyeken belül sem. Mitől függ tehát a bérek emelkedése? A keresetek te­rén eddig fennálló helyzettől, továbbá attól, hogy az egyes ágazatokban mily mértékben növekszik a munka­termelékenység, valamint attól, fá­radságos, avagy nagyobb szakkép­zettséget megkövetelő munkáról van-e szó, stb. A bérrendszer átépítésének s a ke­resetek további emelkedésének a na­gyobb szakképzettséget megkövetelő, fáradságos munkákat végző dolgozók előnyben részesítéséhez kell vezetnie, aminek különösen a tüzelőanyag és kohóipar szakaszán kell megnyilvá­nulnia, melyek előnyben részesítése lényegesen csökkent az által, hogy egyes ágazatokban emelték a béreket. Ezért számítunk azzal, hogy a ko­hóiparban az átlagos munkásbérek a legközelebbi években mintegy 130 koronával és a bányákban 200 ko­ronával fognak emelkedni. Ezzel szemben egyes ágazatokban, tekin­tetbe véve a mukatermelékenység további növelésének és a bérek eddi­gi színvonala emelésének lehetősé­geit, az átlagos béremelés 100 koro­nánál kisebb lesz. Emellett olyan vállalatokban, üzemekben és műhe­lyekben, ahol a dolgozók egyes ka­tegóriáinak bérszínvonala nem felel meg a dolgozók teljesítményének, szakképzettségének, nem kerül sor további béremelésre, hanem arról lesz szó, hogy a nagyobb kereseteket fokozott munkatermelékenységgel tá­masszák alá. Felmerül az a kérdés, nem alakul-e ki így bérhatár? Az ilyén aggodal­mak nem lennének helyénvalók. A műszakilag indokolt normák, ame­lyek a bérrendszer átépítésének alap­vető feltételei, kizárják a nagyobb teljesítmény valóságnak meg nem felelő kimutatását és lehetővé teszik a munkatermelékenység eddiginél jobb figyelemmel követését. Ameny­nyiben bárkinek is emelkedik kere­sete a nagyfokú munkatermelékeny­ség alapján, ez mind saját, mind az egész gazdaság előnyére válik. Ilyen esetben kimondottan esztelenség vol­na bérhatár létrehozása, a keresetek megnyirbálása úgy, mint az helyen­ként előfordult és még ma is elő­fordul. Az átlagos munkásbéreknek 100 koronás emelését nem értelmezhet­jük tehát úgy, mint átlagos lineáris béremelést. A bérek emelkedése kü­lönféle módon nyilvánul meg, még­pedig úgy, hogy jobban juttathassuk érvényre a munka mennyisége, minő­sége és társadalmi jelentősége sze­rinti díjazás elvét. Ezen elv betar­tásától a legcsekélyebb mértékben sem térhetünk el, mert jelentős mér­tékben ettől függ a termelés további fejlesztése s ezzel az életszínvonal további emelése is. F. K. A PIONÍROK NEVELÉSÉNEK ALAPJA A CSKP Központi Bizottsága az el­múlt napokban tárgyalta meg és hagyta jóvá a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség pionírszervezetében foly­tatott nevelőmunka tervezetének ja­vaslatát. A javaslat, mely a „Mit kell ismernie és tudnia a pionírnak" cí­met viseli, konkréten felsorolja mindazokat az ismereteket, amelye­ket a pioníroknak életkoruk szerint el kell sajátítaniok. Az új tervezet nagy segítséget fog nyújtani a pionírcsoportok gazdag, sokrétű tevékenységének kibontakoz­tatásában. Nagy szükség volt erre, hiszen sok esetben tanácstalanok voltak a pionírvezetők, hogyan, mi­képpen kell a pionírok tevékenysé­gét következetessé tenni. Hány olyan pionírszervezetet ismerünk, ahol ed­dig az egész működés a gyűlésezés­ben és a gyengébb tanulók segítésé­ben nyilvánul meg. Az új tervezet pontjai és prog­ramja négy korosztályra oszlik. Természetes, nem tartalmazhatja az összes utasításokat a gyermekek minden oldalú nevelésében, de nyu­godtan állíthatjuk, hogy jó alapot nyújt ehhez. Segítségével a további tapasztalatok alapján jelentős lépést tehetünk előre a nevelés terén. Ezenkívül elvezeti a gyermekeket a játszótérre, a természet ölébe, a sportpályára, kalauzolj? a kulturális tevékenység terén, a munkában, ön­állóságra, kezdeményezésük fejlesz­tésére irányítja őket és felkelti ér­deklődésüket az iránt, mi történik itthon és a nagyvilágban. Az új tervezet bevezetését azonnal megkezdik a pionírszervezetben. A CSISZ kerületi és járási bizottságai utasítást kaptak, hogy a pionírveze­tők számara minél előbb szervezzék meg a gyakorlati tanfolyamokat és szemináriumokat. Helyes lenne azon­ban, ha a tervezettel megismerkedné­nek a tanítók, főképpen pedig a szü­lők is. Hiszen az esetek egész sorá­ban ők nyújthatnak legnagyobb se­gítséget és mondanunk sem kell. hogy ezzel egyúttal saját maguknak is segíteni fognak. "'7 c;-7r) 4 * 1938. d vmber 10.

Next

/
Thumbnails
Contents