Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-09 / 340. szám, kedd

n MEGALAKULT AZ OROSZ ÍRÓK SZÖVETSÉGE A szovjet irodalom harci feladatai Moszkva (ČTK) — Vasárnap, december 7-én kezdődött az Orosz Szovjet Szö­vetségi Szocialista Köztársaság Íróinak alakuló kongresszusa. A Kreml-palotában 47 nyelven író 2500 szerzőt képviselő csaknem 400 küldött ülésezett. Az ülés első napján N. Sz. Hruscsov elvtárs vezetésével részt vettek a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjai is. Az egyes bizott­ságok megválasztása után Poszpjeiov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára az orosz SZSZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának nevében üdvözölte a kongreszszust. Jobb munkával alapozzák meg az életszínvonal további emelkedését Á főbeszámolót Leonid Szobol.iev író, a kongresszus szervezési irodájának elnöke tartotta, Beszédében foglalkozott az iro­dalmi munka alkotó kérdéseivel, első­sorban azonban hangsúlyozta, hogy az íróknak aktívan részt kell venniök azon hatalmas műben, amelyen a szovjet nép munkálkodik, mert csakis így küzdhet­nek sikeresen a mai élet igazi képének megalkotásáért. Befejezésül kijelentette, hogy a kongresszus megfelelő időben ül össze, mert a Szovjetunió Kommunista Pártjának közeledő XXI. kongresszusa megmutatja minden író munkájának a vi­lágos irányt. Hétfőn megkezdődött a beszámoló vi­tája. Németország szakszervezeti vezetőinek értekezlete Berlin (ČTK) — Berlinben december 6-án és 7-én volt Németország mindkét része építkezési és famunkás szakszer­vezeti szövetségi funkcionáriusainak ta­nácskozása. Nyugat-Németországból az értekezleten mintegy 220 vezető vett részt. Az értekezleten jelen voltak a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Nyugat­Afrika szakszervezeti rokonszövetségei­nek képviselői. Az értekezlet célja az, hogy hozzájá­ruljon a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság szakszervezetei közötti állandó kapcso­latok felvételéhez és közös fellépés ki­dolgozásához az atomháború nyugat-né­metországi veszedelme ellen, továbbá, hogy elősegítse Németország egyesítését. I o Ä magyar-csehszlovák barátság útja a Balatonhoz Budapest (ČTK) — Á Magyar Népköz­társaságban december 7-én ünnepélye­sen nyitották meg. a forgalmat a Győr városát a Balatonnal összekötő javított és kiszélesített úton. Kossá István, a közle­kedés és távösszeköttetési miniszter a megnyitó ünnepélyen elhangzott beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az új út a mi­gvar-csehszlovák barátság további elmé­lyítését szolgálja, mert a csehszlovák tu­ristáknak lehetővé teszi a közvetlen ösz­szeköttetést a Balatonhoz Bratislaván. Mo­qyaróváron, Győrön, Pápán és Városlődön keresztül. A megnyitó ünnepségen Pápán a csehszlovák küldöttség is részt vett. TZik lehetnek ezek az emberek? — ^ kérdezheti az olvasó. Magam is kíváncsi voltam rájuk, amikor hal­lottam annak hírét, hogy Nyit rán több mint huszonötezren tekintették meg a 22 nem mindennapi tolvaj, üzér és spekuláns „művének" kiállítását. Több mint 40 kg arany és ékszer, dollár- és jrankkötegek, pompás személyautók, több százezer korona készpénz valóban elgondolkoztatta a szokatlan kiállítás látogatóit. Hogyan jutottak ezek az emberek ennyi értékhez, — szerényen számítva több mint öt millióhoz? S ez csak a megmentett érték. A társadal­mi kár sokkal nagyobb. — Sajnos, hogy ezeket, akik a régi idők visszatérését várták, embereknek nevezzük, — mondotta a kiállítás egyik látogatója. — Köszönjük a közbiztonsági szer­veknek, hogy leleplezte őket — mon­dotta a másik. — De sajnos ezek nem az utolsók ... * * * — Igaza van annak a polgárnak, aki azt mondotta, hogy ezek nem az utol­sók ... így kezdődött a beszélgetésünk Nyit­rán a közbiztonsági szervek egyik tisztjével, aki mintha kiolvasta volna tekintetemből a kérdést, folytatta: — A többiekre is sor kerül. A fő fészkeket a kerületben már lelepleztük. Szűkül a kör a becstelenségböl élők körül... — S a lakosok segítenek? — A legtöbb esetben igen. Segítenek leleplezni azokat, akik a társadalom kárán akarnak meggazdagodni, munka nélkül és fényűzően élni. Azonban akadnak olyanok is, akik tudnak a dolgokról, maguk között háborognak, s a nyilvánosság előtt hallgatnak, mert, mondjuk meg őszintén, nem szeret mindenki a bíróság előtt tanúskodni. — Ez pedig az ö káruk is... — tgy igaz! Amikor a társadalmi tulajdon tolvajai és a spekulánsok csak a mi kerületünkben többmilliós kárt okoznak, ez bizony fékezi a dolgozók életszínvonalának további általános emelését. De most, amikor látják a dolgozók, hogy mi nem ismerünk par­dont, kivétel nélkül, leleplezünk min­denkit, aki a dolgozók érdekei ellen vét, s a most rendezett kiállításunk is arra tanította az embereket, hogy hallgatni nem szabad És nem s hall­gatnak, mert a saját szemükkel meg­győződtek róla, hogy milyen hatalmas A szovjet lapok több napja nagy fi­gyelmet szentelnek a kongresszusnak. Kiemelik, hogy L. Szobol.iev beszámolója a küldöttek figyelmét elsősorban a nap­jaink kérdéseire fordította, Szobol.iev rá­mutatott arra, hogy az írók szilárdan a párt talaján állnak és a szocialista realizmus továbbfejlesztésére töreksze­nek, amely kiállt minden próbát. Ez azt jelenti, hogy készen állnak a jövő felada­tainak teljesítésére. Franciaellenes tüntetések Marokkóban Rabat (ČTK) - A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint pén­teken Rabatban és Casablancában tüntetések zajlottak le azon durva támadás elleni tiltakozásul, amelyet december 2-ről 3-ra virradó éjsza­ka a marokkói-algériai határon levő algériai menekülttábor ellen követtek el! Bővítik a csepeli papírgyárat. Üj üzemrészlegek épülnek, új gépi be­rendezéssel. Képünkön egy gépet sze­relnek fel. (MTI felvétele) A lányoknak „zsíros" hozomány^ Szilva úrnak kolbászból mese­autó.. Konc űr, a volt földbir­tokos házat ígér egykori cse­lédjének. Az arany- és dollár­imádók dala: Rácsos kapu, rá­csos ablak. Komáromi sláger: Kölcsönért 20 százalékos ka­mat. Töröknek az évszázados sírkő is jó üzlet. Harcok Algériában November 26. és december 6. között hét rendkívül heves összetűzésre került sor az algériai hazafiak és a francia gyarmati csapatok között. Az algériai tüzérség 24 francia erődítményt semmisített meg. Az algériai partizánok támadást intéztek az ellenség 21 katonai állása ellen, leve­gőbe repítettek négy francia katonavo­natot, egy kőolaj szállító szerelvényt, megsemmisítettek több páncélkocsit és lelőttek egy francia helikoptert. Ezen összetűzések során 285 francia katonát megöltek és 184 francia katonát és tisztet megsebesítettek. Ötvennyolc francia katona átment az algériai nem­zeti felszabadító hadsereghez. Az algériai hazafiak nagymennyiségű francia fegy­vert és katonai készletet zsákmányoltak. Újabb izraeli provokációk az EAK ellen Damaszkusz (ČTK) — Az Egyesült Arab Köztársaság első hadseregparancs­nokságának képviselője kijelentette, hogy szombaton az izraeli katonaság két sza­kasza átkelt a Jordán folyón és betört a demilitarizált övezetbe, megkísérelve az EAK szíriai tartományában levő határőr­állomás megtámadását. A szíriai katonák ébersége azonban meghiúsította e táma­dást és 45 percig tartó harc után az iz­raeli katonák kénytelen voltak visszavo­nulni. Ezt a provokációt abban az időben szervezték, amikor az izraeli fél indo­kolatlan panaszt nyújtott be a Biztonsági Tanács elé, amelyben az EAK-t izraeli ha­tárvidéki telepek elleni támadásokkal vá­dolja. A DÍVSZ végrehajtó bizottságának coíombói ülése Colombo (ČTK) — Colombóban, Ceylon fővárosában december 7-én megkezdődött a Demokratikus Ifjúság Világszövetsége végrehajtó bizottságának ülése, amelyen több mint 40 ország, köztük a Szovjet­unió, Kína, India és Japán ifjúságának képviselői vesznek részt. Az ülést Bruno Bernini, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség elnöke nyi­totta meg. Beszédében rámutatott, hogy az imperialisták ellenállása ellenére az ázsiai és afrikai országokban romba dől az egész gyarmatosító rendszer és meg­erősödik a békéért és haladásért folyta­tott harc. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség munkáját elemezve Bernini hangsúlyozta, hogy a szövetség tevé­kenységét összekötötték az ifjúság életé­nek javításáért, a függetlenségért és a békért folyó harccal az egész világon. JANUÄR elsejétől kezdve további fa­siszta hetilap jelenik meg Nyugat-Né­metországban. A Nationale Wochenzeitung für Politik, Wirtschaft und Kultur munka­társai kipróbált fasiszták: Hiag Erich Kern volt SS főcsoportvezető. a Šoldaten­zeitung című náci lap volt. főszerkesztője és az SS szervezetek sajtófőnöke, s ha­sonszőrűek. A CSKP KB levele nagy visszhang­ra talált a nagymegyeri járás dol­gozói körében is. Megfontolt véle­mények, javaslatok és egyetértő lelkes nyilatkozatok hangzanak el az életszínvonal további emelkedésének formáiról, a lakásprobléma és a járás mezőgazdasági jellegénél fogva ter­mészetesen a mezőgazdasági terme­lés további növelésének módszerei­ről. A levél mondanivalóját részletesen a járási pártbizottság plenáris ülésén ismertették a megjelent falusi és üzemi pártszervezetek elnökeivel, az EFSZ-ek, valamint a tömegszerve­zetek képviselőivel. Anton Kostanko elvtársnak, a járási pártbizottság vezető titkárának beszámolóját köve­tően élénk, vita fejlődött ki, melynek keretében a felszólalók a munkahe­lyek még ki nem használt tartalé­kaira és a járás legfontosabb prob­lémáira mutattak rá. A tapyi lengyár igazgatója többek között arról beszélt, hogy az üzem­ben a műszakilag indokolatlan nor­mák érezhetően kedvezőtlenül hatnak a termelés minőségére. A bevezeten­dő új bérrendszer sokat segít majd a vállalat helyes gazdálkodásában. Árvay József képviselő felszólalásá­ban bírálta a nagymegyeri földmű­vesszövetkezet vezetőségét. A szö­vetkezet sokkal jobb eredményeket érhetne el, ha a vezetőség helyesen irányítaná a tagok munkáját. Ďurač­ka Štefan, a JNB alelnöke a járás lakásproblémáiról beszélt. Hangsú­lyozta, hogyha 1960-ig felépítik a tervezett 111 lakásegységet, a járás komoly lakásproblémája részben megoldódik. A plenáris ülést követően igen élénkek voltak a falusi és az üzemi pártszervezetek tagsági gyűlései. így példáud a Madéréti Állami Gazdaság kommunistái is több órás vitában fejtették ki nézeteiket a levéllel kap­csolatban. A tagok egyetértettek a levéllel, örömmel fogadták az abban felvetett javaslatokat. Velčický és Hír elvtársak javasolták, hogy a csa­ládi pótlékok kifizetésének feltételei­vel kapcsolatban vegyék figyelembe a mezőgazdasági dolgozók munkale­hetőségeit, mivel a téli hónapokban megtörténik, hogy egyesek nem dol­gozhatják le a húsz munkanapot, ho­lott nyáron gyakran kétszeresét dol­tM II IIIIHMilitl HII HHM II H kodtak szét. Szilva József olyan jószí­vű volt, hogy a disznóölések után be­adásra kerülő zsírt nem fogadta el, készpénzzel bonyolította le ezt a hi­vatalos begyűjtést, S a lakosok meg­fizették a zsír árát. Ez ISO 000 koro­nát hozott a konyhára. Szilva József nem fog többet kocsikázni a mese­autón, de ez az eset egyes dolgozókat, vállalati ellenőröket megtanított arra, hogy sokkal éberebben kell őrködni a szocialista tulajdon felett. IVTézzük csak, még Konc Károly, a volt váradi (zselizi járás) földbirtokos is „akcióba lépett". Bir­tokát, házait, már rég elkobozták a ö nagy kegyesen Hamar Annának, az EFSZ-ben dolgozó egykori cselédjének odaígérte egyik nem létező házát, mert Hamar Anna meggondolatlanul meg­osztotta a „földbirtokos úr" családjával munkájának gyümölcsét. Konc úrnak ez az élősködés sem volt elég. Valami­képp beférkőzött a Párkányi Járási Nemzeti Bizottság néhány dolgozójá­nak bizalmába. akik a volt földbirto­kost azzal bízták meg, hogy mint jó szakértő, hivatalosan felbecsülje a meg nem művelt, vagy más okok miatt társadalmi tulajdonba kerülő földeket. Konc úr élt is a JNB bizalmával s múlt évben néhány hónap leforgása alatt több mint 200 esetben nem haj­totta végre a rábízott feladatot, s ez­zel több mint 60 000 koronával káro­sította meg államunkat. A z arany és a dollár szenvedé­lyes imádói most telitüdővel énekelhetik: Rácsos kapu, rácsos ablak, mert a rácsok mögött csücsülnek, s újra végiggondolhatják harácsolásuk egész történetét. Steiner István jogászt és Wertheimer Erzsébet egykori éksze­részt (lévaiak) a közös érdek hozta össze. „Jövójükre" gondoltak, mi lesz belőlük, ha netalán mégis... na, be­állna a fordulat s valóra válna nagy álmuk, visszatérnének a régi arany­idók! Ehhez pedig alapra van szük­ség! Megkezdték a nagybani üzérke­dést arannyal, briliánssal, külföldi va­lutával. S az eredmény: a közbizton­sági szervek letartóztatásukkor 4,29 kg aranyat. 30 kg ezüstöt, 300 dollárt, 100 svájci frankot s más értéktárgya­kat foglaltak le náluk. Üzérkedésüknek vége szakadt. Az 5 és 7 éves börtön­büntetés talán felébreszti őket délibá­bot űző álmodozásukból. Hasonlr sors­ra jutott dr. Marianovszky Kornel lévai orvos is, aki 7,18 kg aranyat és ék­gozzák le a napi munkaidőnek. A tag-* sági gyűlésen elfogadtak egy határo­zati javaslatot is, mely szerint tíz napon belül egy istállót építenek fel a szarvasmahaállomány jobb elhelye­zésére. Többen arról beszéltek, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell for­dítani lakásjavítások minőségére is. Csaknem valamennyi kommunista elmondta véleményét a levéllel kap­csolatban. a lakszakállasi pártszerve­zet aktíváján is. Öllös elvtárs ser­tésgondozó lelkes szavakkal fejezte ki örömét a levél tartalma felett és a szövetkezeti dolgozók nevében ígéretet tett, hogy annyira növelik földek termőképességét és megfelelő gondozással az állatállomány hasz­nosságát, hogy nemsokára már a lakszakállasi szövetkezet tagjai is kaphatnak gyermekeik részére csa­ládi pótlékot. Méltatta a mezőgazda­sági munkák további gépesítésének jelentőségét. Cseh Károly elvtárs felszólalásában kifejtette, hogy az olcsóbb termelés érdekében csökken­teni kell az önköltségeket is. A Petényi Állami Gazdaság kom­munistáinak gyűlésén a tanácskozá­sok eredményessége az elfogadott értékes felajánlásokban is visszatük­röződik. A vita során mérlegelték a levélben felvetett javaslatokat, majd közös határozatukban egységes állás­foglalásukat fejezték ki ezek megol­dásának módszereit illetően. Takács István megjegyezte, hogy az öregsé­gi járulékok magasságának megálla­pításánál helyes lenne, ha figyelembe vennék, hogyha a gazda annakidején nem fizette az alkalmazottak részére a biztosítási díjat, az utóbbiak nem tudták saját maguk erre rákénysze­ríteni. A vita befejezésekor a tagok kötelezettségvállalást tettek, hogy a földek jobb termőképessége érde­kében több száz köbméter komposzt­trágyát készítenek el. A téli időszak­ban bölcsődét építenek fel, hogy a nyári mezőgazdasági munkákba az asszonyok jelentős része is bekap­csolódhassák. A nagymegyeri járásban a vitában való aktív részvétel világosan bizo­nyítja, hogy a járás dolgozói beha­tóan foglalkoznak a CSKP KB levelé­ben felvetett javaslatok megtárgya­lásával és az életszínvonal további emelését saját munkájuk javításával akarják megalapozni. (sz-) HI H Hllllllt Ut mi tU HttH szert, több mint 160 000 koronát és 2420 forintot gyűjtött össze orvosi „gyakorlata" során. És itt van még egy lévai aranyimádó. Ez Kovács Lász­ló, az egykori -vállalkozó, aki azért kapott a napokban 8 évet, mert mint a nyitrai baromfifeldolgozó üzem lévai részlegének vezetője túl önfeláldozóan teljesítette a saját maga felállított ter­vét. Olyan jól gazdálkodott a társa­dalmi vagyonnál, hogy 683,95 gramm aranyat és 1608 dollárt rejthetett el fáskamrájában. omáromban is akadtak üzérek. Kék István és Jozefina, az egykori kerékpárüzlet tulajdonosai ti­tokban nemcsak szövettel és építészeti anyaggal kereskedtek, hanem kihasz­nálták egyes emberek megszorult hely­zetét és „csak" húsz százalékos ka­matra adták kölcsönt. Öt esztendő alatt több mint 170 000 koronát köl­csönöztek ki és ezen a jól jövedelmező üzleten 72 657 koronát kerestek. Török József komáromi kőfaragó­mester és segítőtársa, a minaszerda­helyi Löwy Alfréd sírkövek miatt ke­rült a rácsok mögé. Jó üzleti szimatja a cseh kerületekbe vezette őket, rJhol a megszüntetett régi temetőkben 100 koronáért vásárolták fel darabonként a sírköveket. Török mester a sírköveket kellő átcsiszolás után darabonként 5— 6000 koronáért adta el a gyászolóknak. Vállalkozása olyan méreteket öltött, hogy három esztendőn keresztül 6—8 munkást is foglalkoztatott. S hogy hasznát még jobban gyarapítsa, be­csapta az: államot is. Adócsalással 250 000 korona maradt a zsebében. * * * — Még folytathatnám tovább a fel­sorolást, — mondja a közbiztonsági szervek tisztje, — de gondolom, mára ennyi is elég. Ha legközelebb Nyitrára jön, akkor látogasson el hozzánk, hogy hírül adhassa az olvasóknak, hogyan szűkül mind kisebbre a kör a garáz­dálkodók körül, hogyan sikerül az ébe­ren őrködő dolgozók segítségével ár­talmatlanná tennünk a szocialista tu­lajdon tolvajait és a spekulánsokat. Ehhez még csak azt tehetjük hozzá, hogy nálunk senki sem gazdagodhat a társadálom kárára, mert aki a nép va­gyonához nyúl. nemcsak elnyeri méltó büntetését, hanem társadalmunk meg­tanítja öt arra hogy a jövőben csak tisztességes munkából éljen. PETRÖCI BÁLINT értékek veszhetnek kárba, ha szemet hunynak a visszaélések felett. — Ügy gondolja, hogy a szocialista vagyon védelme a nyitrai kerületben is a dolgozók legszélesebb rétegeinek ügyévé vált? — Talán ez mindennél többet mond — feleli a tiszt és feljegyzésekkel teli papírhalmazt rak elém. A kiállítás lá­togatói írták. Deggeltól estig sem tudnám vé­gigolvasni a dolgozók sok megjegyzését. Egyet feljegyeztem. Ez áll benne: " „Láttam az itt kiállított dolgokat s elítéltem a népnek ezen kizsákmányo­lóit. Csak így tovább kísérjék figye­lemmel a közbiztonsági szervek azon egyéneket, akik munka nélkül akarnak mások rovására meggazdagodni. Kí­mélet nélkül csapjanak le rájuk és juttassák őket oda, ahová válók, a börtönbe. SZUPOR ISTVÁN, Köbölkút, a párkányi begyűjtési vállalat dolgozója" Ez a dolgozók hangja! — Olvassa el ezt is, — figyelmeztet a tiszt elvtárs. S rámutat a nagy ákom-bákom betűkkel teleírott papír­lapra. A kisdiák írása, az egyszerű, szívből jövő szava a lelkiismerethez szól és egyben vádol. A kis Szabó Olga ezt írta: „Lopni nem szabad. Lopni nagyon csúnya..." Igen, lopni nem szabad, lopni nagyon csúnya. De szoktasd le azokat erről a csúnya szokásról, akiknek vérükben var. a harácsolás. Ha nehéz is lesz, de elég erőnk van hozzá, hogy meggátol­juk további fondorlataikat és rászok­tassuk őket a tisztességes munkára A legtöbb dolgozó lát-ja, hogy a volt kizsákmányoló osztály maradványai közül sokan becsületes munkával igyekszenek megélhetésüket biztosítani, de tudatában vannak annak is, hogy ezek között vannak olyanok, akik el­lenséges tevékenységet fejtenek ki a társadalom rovására. De akadnak olyan dolgozók is, akik úgy tekintenek a ré­gi idők embereire, mint gyámolatlan figurákra, akik — szegények — el­vesztették mindenüket, nem habzsolják többé az élet javait. Ez a „sajnálat" gyakran hályog a szemükön, nem is­merik fel idejében ádáz ellenségüket, aki — úgy mint a múltban — most sem ismer könyörületet, s mondhatjuk, most is kizsákmányolja a dolgozókat, mert meglopja őket, mert munka nél­kül, spekulációkkal meg nem érdemelt javákra tesz• szert. — Okulásul elmondok néhány esetet — mondja a közbiztonsági szervek tisztje. Czilva József, a köbölkúti hentes­^ üzlet vezetője társaival ala­posan megdézsmálta a szocialista tu­lajdont, a párkányi Húsipari Vállalatot, csalásaival megkárosította a szövetke­zeteseket és a kisparasztokat. Képzel­jük csak magunk elé a lopott pénzen ! vásárolt fényűzően berendezett házat. \ A hűtőszekrény a vállalaté, de azt is j a lakásában szereltette be. Lányainak „zsíros", gazdag hozományt gyűjtött s magának szép Volga-autót vásárolt. Szorgalmát 1,8 kg arannyal is jutal­mazta, s a nagy vásárlások után még 40 000 korona készpénze is maradt. De a tökét tovább már nem forgathatta. A biztonsági szervek felfedezték Szil­vának és társainak gazemberségét, | akik több mint félmillió korona érték- j ben 7200 kg húst. 5200 kg zsírt, 1000 kg szalonnát, 1700 kg hústerméket lop­ÍJJ SZÖ 4 * 1958. december 11. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents