Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-29 / 358. szám, hétfő

Örömtel jes j elentése k: Határidő előtt értünk célba Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZÓ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. december 29. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 558. szám. Nagyobbak a feladatok, de nagyobbak a lehetőségek is Még néhány nap, s újra szerencsét kívánunk egymásnak és jókívánsá­gainkat fejezzük ki az új év küszö­bén. Azt kívánjuk majd, hogy mun­kánk még sikeresebb és jobb legyen, mint eddig volt. Hogy jobban men­jen munkánk, - valóban aktuális kí­vánság. Hiszen nemrégen tudtuk meg a kormány határozatából, mily nagy feladatokat állít elénk az elkö­vetkező év terve, amely jelentős lé­pést jelent a szocializmus építésé­nek befejezése felé vezető utunkon. Nem azért beszélünk a termelés­ről, hogy megmutathassuk: lám mennyit gyártunk. Azért beszélünk a munkáról, azért hozzuk fel a ter­melési kérdéseket, mert ez az em­berek érdekében történik, az ő és egész országunk boldogsága érdeké­ben. A munka jegyében dőlt el a ka­pitalista kizsákmányolókkal vívott sz£z éves harcunk, a munka jegyé­ben növekedett meg a termelés szín­vonala majdnem háromszorosára. Pártunk politikája, amelynek veze­tésével e győzelmeket elértük, to­vábbi sikerekre vezet bennünket. A terv számai mögött, amelyekkel néhány nappal ezelőtt ismerkedtünk meg, egy még gazdagabb évet lá­tunk, mint az idei volt, még gazda­gabb ünnepeket, még gazdagabb hét­köznapokat. De nemcsak ezt. A terv, amelyet a kormány mint gazdasági programot jóváhagyott, a XI. párt­kongresszus határozatai megvalósí­tására tett intézkedések anyagi alap­jának megteremtését teszi lehetővé. Azért, — mint azt már többször megmondottuk - mert nem áll ren­delkezésünkre olyan mennyiségű anyagi eszköz, hogy ezen intézke­dések költségeit egyszerre fedezni tudjuk, ezeket fokozatosan kell megteremteni. Jelentős anyagi esz­közöket emészt fel a bérrendszer átépítése, feltételezünk egy további árleszállítást, a családi pótlékok ösz­szegének felemelését tervezzük, óriási eszközök szükségesek a nagy­méretű lakásépítkezés fedezésére, némely alacsonyabb nyugdíjak eme­lésére. Mindezeket az anyagi eszkö­zöket munkánk, mégpedig jelentős mértékben jövő évi munkánk te­remti meg. Nem csoda tehát, hogy a terv szá­mai újra nagyobbak, némely vonat­kozásban sokkal nagyobbak, mint az elmúlt években voltak. Feltétlenül szükséges tudnunk, mit szolgálnak ezek a számok, mit jelentenek és mihez segítenek hozzá bennünket. A jövő évi terv súlypontját azon ipari ágazatok fejlesztése képezi, amelyek pillérét képezik a párt XI. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításának. A jövő évben a döntő ágazatok közé tartozik a ko­hászat, a gépipar, az építőanyagipar, az energetika és a vegyiipar. A szá­mok világosan beszélnek erről: Az ipari termelés összesen 9,3 százalék­kal növekszik, a kohászati termelés 10,6 százalékkal, az acéltermelés pe­dig 12 százalékkal. A gépipari terme­lés 14,7 százalékkal növekszik majd. Az országos átlag fölé emelkedik a villanyáramtermelés, az építőanyagok és a vegyianyagok termelése is. Ez az irányzat érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a kohászat, az energe­tika, vagy az építőanyagok gyártásá­nak gyors fejlesztése nélkül nem nö­vekedhet kellő mértékben a gép­ipar sem, a beruházási építkezés, vagy a lakásépítkezés sem. A köz­szükségleti ipar termelésének növe­kedése akkora lesz, hogy kielégítse a dolgozók növekvő igényeit mind mennyiségileg, mind minőségileg. A jóváhagyott terv teljesítése után termelésünk színvonala háromszoro­sa lesz annak, amit a háború előtti években elértünk. Jövőre több olyan ágazatunk lesz, amelyek május első hapjáig annyit termelnek, mint amennyit a háború előtt egy egész év alatt. A gyártmányok egész sorában elérjük a világszínvonalat: a_szén­termelésben túllépjük a 80 millió tonnás határt, az acélgyártásban túl­jutunk a 6 millió tonnán, villany­áramból pedig több mint 22 milliárd kilowattórát termelünk. Majdnem minden ágazatban na­gyobbak a tervfeladatok, mint eleinte az ötéves terv alapján feltételeztük. A legszembetűnőbb ez a gépiparban, a vegyiiparban és az építőanyag­iparban. Nagyobbak a beruházási építkezés arányai is. A feladatok nö­vekedését a népgazdaság szükségle­tei határozzák meg. A népgazdaság szükségletei pedig éppen ezekben az ágazatokban nagyobbak. A termelés ilyen nagyarányú növelését jelentős mértékben éppen azon tartalékok feltárása teszi lehetővé, amelyekre maguk a dolgozók mutattak rá. A terv számainak növekedését je­lentős mértékben befolyásolta az idei tervfeladatok túlteljesítése is. Hi­szen az idei évet szocialista építé­sünk eddigi legsikeresebb évének mondhatjuk. Eddig sohasem teljesí­tette annyi üzem a tervet határidő előtt, mint ebben az évben. Magasan túlteljesítettük az ipari termelés or­szágos tervét. Számos vállalat ezek­ben a napokban már terven felüli gyártmányokat termel. A termelés növelésére nagy lehe­tőségeket adott a termelés haté­konyságának ellenőrzése, amely eb­ben az évben folyt le a jövő évi terv előkészítésével együtt. Az idei terv magas túlteljesítése és a termelés hatékonysága ellenőrzésének ered­ményei — ez a legjobb válasz azok­ra a hangokra, amelyek szerint a jövő évi terv túlságosan szilárd. Valóban nem kis feladatokról van szó, de ez a terv egyik legnagyobb előnye. Hiszen az, hogy nagyobb fel­adatokat állítunk magunk elé, hazánk felvirágzásának gyorsabb ütemét, életszínvonalunk nagyobb arányú nö­velését is jelenti. Éppen ez az, amit a kapitalista országok gazdasági „szakemberei" irigyelnek tőlünk. Hi­szen míg mi merész terveket állí­tunk magunk elé, amelyekről tud­juk, hogy teljesítjük is őket, addig ők szomorú prognózisokkal foglal­koznak erről, milyen lesz jövőre gaz­daságuk képe, reménytelen találga­tásokkal beérik. Az idei tapasztalatok kihasználá­sával, mindenekelőtt pedig a haté­konyság ellenőrzésének eredményei­vel, azon hiányosságok felszámolá­sával, amelyeket bírálat alá vettünk, az ellenőrzés és az országos vita folyamán, a bérrendszer sikeres át­építésével még jobban kibontakoz­tatjuk dolgozóink kezdeményezését, amely oly jelentős segítséget nyúj­tott az idei feladatok teljesítésében, sikeresen megbirkózunk az 1959-es év feladataival. Következetesen tel­jesítjük a terv minden — de min­denekelőtt minőségi — mutatószá­mait, további tartalékokat tárunk fel népgazdaságunkban és gazdasági ter­vünket újra túlteljesítjük. Igyekezetünk a jövő évben éppúgy, mint ez idén, arra fog irányulni, ho­gyan jussunk közelebb kitűzött cé­lunkhoz. Magasabb színvonalra akar­juk emelni a munkatermelékenysé­get, amely legalapvetőbb feltétele a XI. kongresszus határozatai teljesí­tésének. Ez újra azt teszi szüksé­gessé, hogy sokoldalúan fejlesszük a technikát. A jövő évi terv fel­adatainak teljesítése szükségessé te­szi egyúttal a szocialista kapcsola­tok továbbszilárdítását, az öntuda­tos munkafegyelem növelését és kö­zös vagyonunkhoz a valóban szocia­lista viszony megteremtését. Az új évbe nagyobb feladatok­kal, de nagyobb lehetőségekkel is lépünk. Rajtunk áll, hogy ezeket jól használjuk ki: AZ OSTRAVA—KARVINA-I KOKSZOLÓK TERVEN FELÜL TERMELNEK (ČTK) — Az Ostrava—I<arvina-i bá­nyák után, melyek már december 23-án teljesítették az idei év felada­tait, az Ostrava—Karvina-i kokszolók december 25-én szintén teljesítették az idei tervet. Ez az eredmény mind a hat kokszoló egyenletes tervtelje­sítésének érdeme. A kokszolómunká­sok a karácsonyi ünnepek alatt is megszakítás nélkül három műszakos üzemeltetésben dolgoztak s az év vé­géig még 57 ezer tonna kitűnő minő­ségű kokszot és több ezer tonna vegyiterméket adnak népgazdasá­gunknak. 100 ezer köbméter faanyagot takarítanak meg a jövő évben (ČTK) — A zvoleni Bucina-üzemben befejezték egy új termelőrészleg épí­tését, melyet ez év december 30-án helyeznek üzembe. Az új részlegben vízhatlan ragasztott falemezeket fog­nak gyártani. Novembertől kezdve sikeresen mű­ködik a mozaik-parkett gyártására berendezett kísérleti részleg, ahol egy köbméter fából 54 négyzetméter mozaik-parkettet állítanak elő, vagyis 20 négyzetméterrel többet az általá­nosan használt parkettféléknél. A második félévben bevezetik az úgynevezett fehér impregnáció mun­kafolyamatát, melynek alkalmazásával csaknem háromszorosára hosszabbít­ják meg a fa élettartamát. A zvo­leni Bucina-üzemben egyidejűleg foly­tatják egy gépsor felállítását, mely faforgácsból készült deszkák előállí­tására lesz alkalmas. A hulladék feldolgozására berende­zett új részlegek már 1959-ben 100 ezer köbméter faanyag megtakarítá­sát eredményezik népgazdaságunk számára. A ŽILINAI KERÜLET 200 ÜZEME CÉLBA ÉRT (ČTK) — A tervben előirányzott feladatok határidő előtti teljesítésé­vel a žilinai kerület több mint 200 üzemében megteremtették a feltéte­leket a második ötéves terv negyedik évének sikeres megkezdéséhez. Az évi termelési tervnek a kará­csonyi ünnepek alatti teljesítését az észak-szlovákiai celluloze- és papír­gyár dolgozói jelentették. Ezt a ži­linai üzemet a Munkaérdemrenddel tüntették ki és már tízszer adomá­nyozták az üzemnek a kormány és az illetékes minisztérium vörös zász­laját. Az üzem dolgozói az év végéig a gitátorokká váltak és iparkodtak meggyőzni a még szö­vetkezeten kívül álló földműveseket is a közös gazdálkodás nyújtotta nagyszerű eredményekről. Kocsárdi Sándor elnök is, Molnár László köny­velő is örömmel újságolta, hogy szö­vetkezetük az ősz folyamán 90 hektárral gyarapodott, mivel ma már senki előtt sem két­séges a szövetkezeti gazdálkodás fölénye az egyénivel szemben. Becski István agronómus szerint az idén gabonafélékből nem a leg­jobb volt a termés. Vámot vett be­lőle a tavaszutói árvíz. Kapások­ból azonban még így is olyan ter­mést takarítottak be, amilyenre, míg egyénileg gazdálkodtak, nem 570 tonna cellulőzet állítanak elő terven felül. , MÄSFÉL MILLIÓ LITER TEJ TERVEN FELÜL (ČTK) — A bratislavai kerület ál­lami gazdaságai, melyek már decem­ber első napjaiban teljesítették a tejbeadás évi tervét, a közellátás szá­mára terven felül eddig több mint 1 millió 300 ezer liter kitűnő minő­ségű tejet szállítottak. További ne­gyedmillió liter tejet a legközelebbi négy nap alatt szállítanak. Ez az eredmény főleg a gombai, dunaszer­dahelyi és trnavai állami gazdaságok érdeme, ahol a fejőstehenekről való kellő gondoskodással és elegendő mennyiségű takarmánnyal nagy tej­hozamokat érnek el. volt példa. Különösen cukorrépából értek el az idén' is jó eredménye­ket. Azért mondjuk úgy, hogy az idén is, mert a tavalyi eredmények az ideit is felülmúlták. A szövetke­zet irodájában kifüggesztett díszok­levél azt hirdeti, hogy a pelsőci szö­vetkezet 1957-ben országos méretben is első volt Az idén valamivel gyengébb volt a termés, de még így is magasan túlszárnyalták a tervet. Itt szüksé­ges megemlíteni, hogy Pelsőcön csak azóta termelnek cukorrépát, amióta szövetkezet v^ .. Kezdetben húzódoz­tak tőle, de manapság már — aho­gyan az agronómus is mondta — meggyőződtek róla, hogy kifizetődik a cukorrépa termesztése, mivel nemcsak hektáronkénti magas jövedelmet biztosít a szövetkezet­nek, hanem lényegesen növeli a ta­karmányalapot is. A szövetkezet az idén például 3 hektáron termelt cu­korrépát és hektáronként 450 mázsás terméshozamot ért el. A könyvelő számítása szerint a három hektár répaföld 2000 korona tiszta jövedel­met hozott a szövetkezetnek. Köny­nyen kiszámítható, hogy egy hektár cukorrépát termő föld milyen jöve­delmet biztosít a szövetkezetnek. A szövetkezeti tagok már most el­határozták, hogy jövőre már 10 hektáron termelnek majd cukorrépát. A szövetkezetben manapság már minden feltétel meg van ahhoz, hogy jövőre még nagyobb terméseredményeket érhessenek el. A párt levelének megvitatása és a szövetkezetek IV. kongresszusa előtti megbeszélések során azonban még sok olyan problémát tártak fel, amelyeknek megoldásával lényege­sen fokozhatják a termelést. Ilye­nek a trágyázási rendszer megjaví­tása, az állandó munkacsoportok megalakítása, az állatállomány minő­ségi és számbeli növelése. •Sz-. i Brno nemcsak ar­ról híres, hogy ez hazánk második legnagyobb városa, hanem arról is, hogy a város kör­nyékén több ismert gépipari üzem mű­ködik, melyeknek termékei mind a hazai, mind a kül­földi piacon ipa­runk jó hírnévét öregbítik. Ez volt egyik oka annak, hogy Brnót válasz­tották a jövő nem­zetközi mintavásá­rok színhelyéül. Jövőre nyílik meg először az első nemzetközi minta­vásár, amelyen gép­ipari termékeink kerülnek bemuta­tásra. A mintavá­sáron számos kül­földi cég is részt vesz és nagyszámú vendégek érkezésé­re számítanak. Br­nó világvárosi kül­sőbe öltözik. Képünkön egy br­nói utca esti fény­ben. Emil Bican — €TK-felv> A kékkői bányászok teljesítették kötelezettség­vállalásukat Több mint 75 ezer tonna szén az évi terven felül A szlovákiai barna­szén- és lignitbányák vájárai, műszaki dol­gozói és mérnökei a karácsonyi munkaszü­net után vasárnap, de­cember 28-án újból munkába léptek. Az évi terv teljesítése után már több mint 75 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. Tervbe vették, hogy az év végéig még további 25 ezer tonna szenet fejtenek, hogy 100 ezer tonnával teljesíthessék túl ez idei feladatokat. A kékkői bányá­szok már túlteljesí­tették a Nagy Október 41. évfordulójának tisz­teletére vállalt meg­szilárdított kötelezett­ségüket is. Az évi ter­ven felül 13 600 tonna szenet fejtettek. A handlovai bányászok­nak kötelezettségválla­lásuk teljesítéséhez még 300 tonna szén fejtése hiányzik. A Handlovai Nagy­bánya történetében először fordult elő, hogy 29 ezer tonna barnaszén fejtésével túlteljesítették az évi feladatokat. A szlovákiai bányá­szok a második ötéves terv negyedik évét tiszta számlával kezdik meg. A KRÄLOVO POLE-I FÉMMUNKÁSOK GYŐZELME A Královo Pole-i gépgyár vegyé­szeti berendezéseket előállító üzemé­nek dolgozói december 24-én lebo­nyolították az összes ez idei szál­lításokat a Szovjetunióba, valamint az i Egyesült Arab Köztársaság szíriai I részében épülő vegyikombinátus szá­' mára. A Szovjetunióba több vagonrako­mány hatalmas alkatrészeket szállí­tottak, amelyeket a Szovjetunió nehéz vegyiparában használnak fel. Az Egye­sült Arab Köztársaság szíriai terü­letén levé Monszban épülő nyersolaj­finomító számára szállított külde­mény négy — összesen 60 tonna súlyú reaktort tartalmazott. A nehéz vegyészeti berendezések már útban vannak és a küldemény legkésőbb december 31-én átlépi a Csehszlovák : Köztársaság határát. A jövő MÉG SZEBB LESZ A pelsőci szövetkezet már évek óta jó hírnévnek örvend a rozs­nyói járásban. Az elismerés, az elért gazdasági eredmények azon­ban nem tették elbizakodottá a szövetkezet tagjait. A jó gazda­sági eredmények nem elbizakodottságot szültek, hanem önbizalmat adtak a szövetkezet tagjainak. Ma már nemcsak elhiszik a közös gazdálkodás nyújtotta előnyöket, de maguk is szószólóivá váltak a szövetkezeti gazdálkodásnak. Áz ősz' folyamán például a kom­munisták mellett az egyszerű szövetkezeti tagok is I

Next

/
Thumbnails
Contents