Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-28 / 357. szám, vasárnap

Végei ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) lényeges fokozását a legsúlyosabb államellenes tevékeny­ség megítélésében. Az állam bgyelöre kénytelen a halálos ítéletek fenn­tartása mellett dönteni. A törvényjavaslat azonban igen nagy mértékben korlátozza e szigorú büntetés alkalma­zásának lehetőségét. Halálos ítélet békeidőben csupán hazaárulásért, kémkedésért, kártevésért, terrorista tevé­kenységért, szándékos gyilkosságért és banditizmusért hozható. D. Poljanszkij képviselő a továbbiakban javasolta egyes büntetések megszüntetését, például abban az esetben, ha bizonyos egyéneket a dolgozók ellenségévé nyilvánítanak, minek következtében elvonják állampolgárságukat és örök időkre, vagy bizonyos időre kiutasítják a Szovjet­unió területéről. Javaslata szerint célszerűtlen a válasz­tójog megvonásának további érvényben hagyása. A törvényjavaslat a szabadságvesztés legnagyobb mér­tékét 10 évben, különösen súlyos bűncselekmények ese­tében 15 évben szabja meg, míg a múltban az ilyen bün­tetés 25 évet tett ki. A törvényjavaslat az államellenes bűncselekményekért való felelősségre vonatkozólag a legnagyobb bűncselek­ménynek a hazaárulást minősíti. A törvényjavaslat a to­vábbiakban konkréten jellemzi a terrorista bűncselek­ményt és ilyennek minősíti többek között a gyilkosságot, valamint a testi sértést, amelyet idegen állam képvise­lője ellen követtek el azzal a szándékkal, hogy ezzel háborút, vagy nemzetközi bonyodalmakat idézzenek elő. A törvényjavaslat leszögezi továbbá a bármilyen formá­ban megvalósított háborús propagandáért járó felelőssé­get. A Szovjetunió, a szövetségi és autonóm köztársaságok bíróságai tevékenységének irányításáról, a hadbíróságra vonatkozó cikkelyekről, valamint a Szovjetunió és a szö­vetségi köztársaságok büntetőbírósági alapjairól D. Ra­szulov képviselő t itott beszámolót. Az erre vona ,*ozó törvényjavaslat kiinduló pontja, hogy a jövőben is fenn kell tartani a bírósági szervek eddigi rendszei , azonban bizonyos módosítások esz­közlendők a nér'~'rók választásával kapcsolatban. Az új törvényjavaslatokról folytatott vitában számos képviselő szólalt fel. A javaslatokkal mindnyájan egyet­értettek. A képviselők a vita után jóváhagyták a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztett összes törvényeket. Az ülés befejező részében felolvasták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a Csehszlovák Köztársaság Nem­zetgyűléséhez a szovjet-csehszlovák barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés 15. évfordulója alkalmából küldött üzenetét. A képviselők kérdéseire a befejező ülés keretében And­rej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere válaszolt a szovjet kormány külpolitikájáról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a vita után határoza­tot hozott, melyben jóváhagyja a Szovjetunió kormányá­nak az atomkísérletek beszüntetése kérdésében és a ber­lini kérdésben folytatott politikáját. A. A. Gromiko nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) — A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának december 25-1 délutáni ülésén A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere vála­szolt a képviselők arra vonatkozó kér­déseire, mi a helyzet az atom- és nukleáris fegyverekkel végzett kísér­letek beszüntetése érdekében folyta­tott tárgyalások terén és melyek azok a leglényegbevágóbb akadályok, ame­lyek gátolják az erre vonatkozó egyezmény megkötését, valamint a berlini kérdés megoldását. Gromiko többek között kijelentette, hogy a szovjet kormány bármikor haj­landó az idevágó egyezmény aláírásá­ra bármi néven nevezendő feltételek nélkül és hajlandó még ugyanaznap az USA-val és Nagy-Britanniával együtt beszüntetni az említett fegy­verekkel végzett mindennemű kísér­leteket. A nukleáris kísérletek beszünteté­séről folytatott genfi értekezleten nem értek el lényeges eredményeket, ami a nyugati hatalmak állásfoglalá­sának rovására írható. Nyíltan meg kell mondanunk — hangsúlyozta Gromiko — az USA és Nagy-Britannia kormánya nem haj­landó megegyezni a kísérleti robban­tások beszüntetésének kérdésében. Az USA és Nagy-Britannia kormányainak állítása, hogy a kísérletek beszün­tetéséről szóló egyezmény betartása nem ellenőrizhető hathatósan, nem egyéb, mint a nemzetek egyértelmű félrevezetése — mondotta Gromiko. — A szakértők genfi tanácskozásán jutottak, hogy Ilyen ellenőrzés tény­legesen lehetséges. A nyugati hatal­mak azon követelménye, hogy áz egyezmény betartásával kapcsolatos ellenőrzést az ellenőrző szervben mű­ködő angol-amerikai többség akaratá­hoz kössék, arról tanúskodik, hogy az amerikai-brit blokk ez úton kém­adatokat akar szerezni. Gromiko a továbbiakban leszögezte, hogy az USA és Nagy-Britannia igyeke­zete jelenleg arra irányul, hogy az egyez­mény megkötésének megakadályozása ér­dekében úgynevezett békés célokra való­sítsanak meg nukleáris robbantásokat. A szovjet kormány ezért elhatározta, hogy hajlandó megegyezni a békés célo­kat szolgáló nukleáris robbantások kor­látolt számában. A Szovjetunió erre vo­natkozólag abból az álláspontból indul ki, hogy az USA és Nagy-Britanr's által végrehajtott ilyen robbantások száma azonos legyen a Szovjetunió által végre­hajtott robbantások számával. Gromiko hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak nem mutatnak hajlendóságot egy második genfi értekezlet megvalósí­tására sem, mely a váratlan támadás el­hárításának kérdésével foglalkoznék. Üj­ból biztosltjuk a nyugati hatalmak kép­viselőit — mondotta —, hogy a Szovjet­unió rendelkezik olyan legkorszerűbb tí­pusú fegyverekkel, amelyek elegendők arra, hogy az országot teljes mértékben megvédjék bárminemű fondorlatok ellen. A Szovjetunió kormánya azonban a leg­szívesebben lemondana e fegyverek hasz­nálatáról és hajlandó erre bármikor, ha a nyugati hatalmak hajlandók lesznek a lefegyverzésre vonatkozó intézkedésekről szóló szerződés aláírására. A berlini kérdéssel kapcsolatosan Gro­miko a következőket mondotta: A szov­jet kormány úgy véli, hogy e problé­ma megoldásának leghelyesebb útja az egyértelműen arra a következtetésre érdekelt államok közötti közvetlen tár­-r | •• * T * * > Gr" i-ÜI'ianm— A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről és a berlini kérdésről Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa december 25-i ülé­sén egyhangúlag jóváhagyta a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a nukleá­ris kísérletek beszüntetése kérdésé­ben és a berlini kérdésben hozott ha­tározatát. A határozat megemlíti a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1958. március 31-én az atom- és hidrogénfegyverekkel vég­zett kísérletek egyoldalú beszüntetéséről hozott határozatát. A határozat leszögezi, hogy az USA és Nagy-Britannia kormányai mindeddig elutasítják a kísérletek hala­déktalan és általános beszüntetésének megkezdését. Ellenkezőleg, március 31-e után az atom- és hidrogénbombákkal leg­hathatósabban végzett kísérletek soroza­tát hajtották végre. A határozat hangsúlyozza, hogy a Szov­jetunió — úgy, mint mindig — most is hajlandó felhagyni a valamennyi fajtájú nukleáris fegyverekkel végzett kísérle­tekkel, amennyiben az USA és Nagy-Bri­Álekszander Seljepint kinevezték a Szovjetunió állambiztonsági bizottságának elnökévé Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselői de­cember 25-én határozatot hoztak, melynek értelmében Ivan Szeröv hadseregtábornok helyébe Alekszander Seljepint nevezték ki a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő ál­lambiztonsági bizottság elnökévé. Ivan Szeröv hadseregtábornokot egyúttal más munkakörrel bízták meg. Alekszander Seljepin a közelmúlt­ban az Össz-szövetségi Lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságában, majd az SZKP Köz­ponti Bizottsága apparátusában fejtett ki tevékenységet. tannia hajlandók egyezményt kötni a kísérletek örök időkre való beszünteté­séről. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa úgy véli, már nem léteznek semmiféle okok, melyek feltartóztatják a kísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény meg­kötését, miután a szakértők genfi érte­kezletén egyértelműen megerősítették az ilyen kísérletek fölötti teljes mértékben hathatós ellenőrzés lehetőségét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a vala­mennyi fajtájú nukleáris kísérletek be­szüntetését a lázas fegyverkezés politi­kájának és a „hidegháborúnak" meg­szüntetése s a nemzetek közötti béke megszilárdítása felé vezető fontos lépés­nek tekinti, és ezért határozatot hozott, mely szerint jóváhagyja a szovjet kor­mánynak a nukleáris robbantások beszün­tetése kérdésében folytatott politikáját és erre vonatkozó gyakorlati intézkedéseit. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa meg­hagyta a szovjet kormánynak, folytassa a jövőben is szívós harcát annak érde­kében, hogy haladéktalanul általánosan és örök időkre beszüntessék a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa annak a reményének ad kifejezést, hogy az USA és Nagy-Britannia minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy elérjük ezt a nagy és nemes célt, amely megfelel minden nem­zet óhajának. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa határo­zatában megelégedéssel jóváhagyja a szovjet kormány kezdeményezését, mely azt javasolta, hogy Nyugat-Berlint nyil­vánítsák szabad és demilitarizált várossá. A szovjet kormány javaslatai — áll a határozatban — a Német Demokratikus Köztársaság és számos más ország lelkes támogatásában és egyetértésében része­sülnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa határozatot hozott, mely jóváhagyja a szovjet kormánynak a berlini kérdésben folytatott politikiját és ezzel kapcsolatos gyakorlati eljárását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa felhív­ja az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányait, hogy a maguk részéről is járuljanak hozzá Európa és az egész világ békéjének megszilárdítása érdekében a berlini kérdés megoldásához. gyalás. A továbbiakban kijelentette, hogy amennyiben nem lehetne véget vetni a jelenlegi helyzetnek, még nagyobb an­nak a veszélye, hogy Nyugat-Berlin egy második Szarajevóvá változzék, ahol az első világháború kirobbant. Bármilyen provokáció, melyet Berlinben idéznének elő, az NDK ellen irányuló bármilyen ag­resszív akció egy új nagy háború kezde­tét jelenti, olyan háborút, amelyben az emberek milliói vesztenék el életüket. A háborús tűzvész minden bizonnyal el­érné az amerikai szárazföldet is, mert a mostani háborús technika mellett eltűn­nek a távoli és a közeli harcterek kö­zötti távolságok. Gromiko kijelentette, a szovjet kor­mány már többször hangsúlyozta, hogy senkinek sem áll jogában Németország „kívülről irányított" egyesítése és a Szov­jetunió soha sem foglalkozott ilyen ter­vekkel. Németország egyesítése csupán az NDK és az NSZK közeledésének eredménye >^ehet. Görögország Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyiíatkozata Athén (ČTK) — Görögország Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága nyi­latkozatot tett közzé, melyben élesen el­ítéli a görög demokraták üldöztetését. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a május 11-én lezajlott választások után egyre erősödnek a görög hazafiak és de­mokraták elleni megtorlási akciók. Mano­lis Glesost, a nemzeti ellenállási mozga­lom hősét, az EDA párt végrehajtó bizott­ságának tagját, az Avji című lap igazga­tóját letartóztatták és további görög de­mokratákkal együtt hadbíróság elé ál­lítják.. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Ka­ramanlis kormánya ezzel a terrorral akarja elhallgattatni a nép egyre erő­sebb ellenállását és terrorisztikus offen­zíváját kommunistaellenes kampánnyal igyekszik leplezni. E kampány a népi de­mokratikus% országok, a Szovjetunió, va­lamint Görögország Kommunista Pártja és a demokratikus erők ellen irányul. A járulékok rendezése Magyarországon Budapest (CTK) — A Magyar Nép* köztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagy­ta az aggkori járulékokról szóló új kormányrendelet javaslatát, mely ki­küszöböli az 1954. évi törvény egyed fogyatékosságait és felemeli az öz-< vegyi- és árvasági járulékok legalsó határát. Az új rendelet az eddiginél nagyobb mértékben veszi tekintetbe a szolgálati idő tartamát is. Az új ren­delet értelmében a várakozási időt az eddigi 10 évről fokozatosan 25 évre emelik. A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1959-ben 630 millió forintot fordít a járulékok rende­zésére. A járulékokra vonatkozó új rendelet 1959 január 1-ével lép élet­be. Kisi a tűzzel játszik Japán felfegyverzésének új terve Tokió (ČTK) - Kisi kormánya Japánt teljes gőzzel a régi milita­rizmus felé tereli. Az Akahata című lap leleplező cikket közöl, mely sze­rint a „nemzetvédelmi hivatal", mely tulajdonképpen nem egyéb a felújí­tott japán hadügyminisztériumnál, előkészítette az 1960-1963-évi „vé­delmi tervet". E terv szerint, mely szorosan összefügg az amerikaiak tá­vol-keleti stratégiájával, a japán fegyveres erőket nukleáris fegyve­rekkel, valamint rakétákkal szerelik fel. Az Akahata közli, hogy a jövő­ben Japánt nemcsak az USA fogja A Szovjet vas- és acélipar teljesítette évi tervét Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió vaskohászati dolgozói az SZKP XXI. kongresszusának tiszteletére indított szocialista munkaverseny kibontakoz­tatásának segítségével december 27­én sikeresen teljesítették a vas-, az A KARÁCSONYI ünnepek alatt Mexikó­ban 15 természetellenes halálesetet jelen- I acél- és a hengereltanyag termelésé­tettek. Ezenkívül jelentették 1300 sze­mély megsebesülését is. A baleseteket a szeszes italok mértéktelen élvezése okoz­ta. A mexikói betörők a karácsonyi ün­nepek alatt összesen 20 ezer dollárt zsák­mányoltak. (ČTK) A SZUDÁNI sajtóiroda jelentése szerint a szudáni kormány elhatározta, hogy fel­veszi a diplomáciai kapcsolatokat a Kí­nai Népköztársasággal. (ČTK) nek évi tervét. Az 1958. évben 39,6 millió tonna va­sat, mintegy 55 millió tonna acélt és 43 millió tonna hengerelt vasat ter­melnek. Ezenkívül terven felül több mint egymillió tonna acélt és több mint egymillió tonna hengerelt vasat állítanak elő. ellátni rakétafegyverekkel, fiánem Japánban is gyártani fognak ilyen rakétákat. A terv szerint a japán légi haderőket 1963-ban 1300 leg­korszerűbb repülőgéppel látják el, a hadihajók tonnatartalmát 124 ezer tonnáról 250 ezer tonnára, a kato­naság létszámát pedig a mai 170 ezer főről — a tartalékokat bele­számítva - 210 ezer főre emelik. Á bolgár kormány emlékirata Törökországhoz Szófia (ČTK) - Borisz Manolov, a Bolgár Népköztársaság külügymi­nisztériumának osztályvezetője és meghatalmazott minisztere decem­ber 26-án fogadta Talat Miraszt, Tö­rökország bulgáriai nagykövetét, aki­nek emlékiratot adott át, mely le­szögezi, hogy a török sajtóban és egyes nyugat-európai országok saj­tójában beszámolnak arról, hogy az USA és Törökország tárgyalásokat folytat katonai egyezmény megköt téséről. Az USA ezen egyezmény ér­telmében kibővíti katonai együttmű­ködését Törökországgal és jogot szerez arra, hogy török területen új haditámaszpontokat építsen ki. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy ezek a háborús előkészületek mélységes aggodalmat keltenek a bolgár nép körében. w/y/////////////////////////////^^^^ Merre tart Nyugat-Németország? LÉLEKMÉRGEZÉS A GYERMEK ELŐTT, a faluján, szülővárosán túli nagyvilág a föld­rajzórákon bontakozik ki. A színes térképekről ismeri meg hazája tá­jait, gazdagságát, a szomszédos né­peket, más világtájakat. A térkép az az eszköz, amelynek vörös vonalain, kék foltjain eljuthat a világgal is­merkedő gyerek képzelete bárhová, amely beleoltja fejlődő tudatába, hogy a különféle nemzetek nagy kö­zösségének egyik tagja, hogy más nemzetekkel él ezen a planétán. A térképről ismeri meg hazája ha­tárait, hegyeit, rónáit, tájait, a föl­det, amelynek gyermeke és ez az ismeret a hazaszeretet egy vonásá­vá érik benne. Szép és nemes feladat hazasze­retetre, más népek iránti tiszteletre, megbecsülésre nevelni a gyerekeket. De gyalázat a gyűlölet mérgét ol­tani a fogékony gyermeki értelembe, amely egész nemzedékeket képes megmételyezni, amely egész népek szerencsétlenségét okozhatja. Nyugat-Németországban olyan tér­képeket árusítanak, amelyeken Német­országhoz tartozik Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió egy része is. E térképek a revansizmus veszedelmes hirdetői és magukban hordják egy új világkonfliktus csí­ráit. Felnövő nemzedékek egészséges lelkét mérgezik meg, más népek iránti gyűlölet mákonyával egy el­következő nagy visszavágásra készí­tik elő a német ifjúságot, s a ha­zafiság szent jelszavát, a terjeszke­désre, az elkerülhetetlen leszámo­lásra építik. Egyszer már gyermekfejjel átél­tem egy hasonló térképhamisítást. Csehszlovákiában születtem és mikor 1938 után Hitlerék feldarabolták az országot, horthyék iskolájába kerül­tem. Az iskola falai között a szom­szédos népek megvetésére nevelték az ifjúságot. S mikor egy földrajz­órán ártatlanul megkérdeztem, miért tanuljuk Nagy-Magyarországot, hi­szen az úgy sem Magyarország, mint egy méhkas zúdult fel az osztály el­lenem, a hazaáruló, a cseh bérenc ellen, akiben annyi hazafiság sem volt, hogy a tankönyvek utolsó ol­dalán a Nagy-Magyarország térképe alá nyomtatott jelszót vallja: „így volt — ípy lesz," Akkor negyedikes elemista fejjel érthetetlenül néztem a dühöngő ordítozó osztályra és nem tudtam felfogni, miért cibáltak meg hazafelé menet, és miért nem akadt barátom. Ez a nevelés, mint jól tud­juk Hitler legutolsókig kitartó szö­vetségesévé tette Magyarországot. Nyugat-Németországban ma újra nagy Németországot dicsőítő térké­pet árulnak, s a történelemkönyvek szemtelenül meghamisítják a ténye­ket, a fasiszta háborút dicsőítik és Európa népeit teszik felelőssé a fa­siszta garázdálkodásért. A német ifjúságot a szövetségi köztársaság lakosságát pszichológia­ilag „megdolgozzák", gyúrják, hogy a vesztett világháború után egy új militarista kalandra készítsék elő, ezúttal a nyugati hatalmakkal egy tömbben, a NATÖ-ban. A Nagy-Németországot hirdető térképek, a militarizmust dicsőítő tankönyvek csak apró mozaikjai, megjelenési formái a nyugat-német­országi revansizmusnak. A gyökerek sokkal mélyebbre nyúlnak vissza egészen a hitleri fasizmusig. A revansizmus szellemét csak azok kelthették életre, akik nem tudnak belenyugodni a nácizmus vereségé­be, akik még ma is nyíltan vallják a fasizmus eszméit, akik abban re­ménykednek, hogy a harmadik vi­lágháború talán meghozza a két háborúban elbukott uralmi vágyaik­nak valóra váltását. A revansismus létéért a felelősség a nyugati hatalmakat terheli, akik a Hitler elleni háborúban a Szov­jetunióval egyetemben' szent foga­dalmat tettek, hogy Németországban kiirtják a fasizmus eszméit és de­mokratikus, békeszerető Németor­szágot teremtenek. A fasizmus elleni koalíció tagjai­nak jaltai tanácskozásain hozott ha­tározatok egyik záradéka leszögezi; „Az Egyesült Királyság, az USA és a Szovjetunió ... intézkedéseket fo­ganatosítanak, amelyeket szükséges­nek tartanak a béke és a bizton­ság jövője szempontjából, ide szá­mítva a teljes leszerelést, demilita­rizálást és Németország szétosztás sát." A nyugati hatalmak részéről mind­ez csak fogadalom maradt. Hiteles dokumentumok igazolják, hogy míg a nyugati államfők aláírásukkal szen­tesítették a fasizmus kiirtását, a le­szerelést, a rnonopoliumok urai már a világháború utolsó szakaszában Németország talpraállításáról ta­nácskoztak és a Szovjetunió ellenes tömb faltörő kosának szerepét szán­ták neki. Egyedül a Szovjetunió har­colt következetesen a fasizmus ki­irtásáért, hogy Európa népeit soha többé ne fenyegethesse Németország A Szovjetunió segítségével szü­letett meg a Német Demo­kratikus Köztársaság, a világbéke egyik erőssége és a német milita­rizmus egyik nagy akadálya. Ezzel szemben a Német Szövetségi Köztársaságban a háborús bűnösöket lassacskán szabadon engedték és a börtönökbe azokat dugták, akik Né­metország demokratikus fejlődéséért harcoltak. Nyugat-Németországban a hitlerista ideológiát nem zúzták ösz­sze, és ezért természetesen a vesz­tes háború után a nyugati segítség­gel létrejövő nyugatnémet államap­parátus egyre többet vesz át a har­madik birodalom „hagyományaiból", egyre több fasiszta kerül vezető ál­lami poziciőba az igazságszolgálta­tásban, a hadseregben és egyebütt. A hatalmas monopóliumok, melyek Hitlert hatalomra jutatták, ma Ade­nauert támogatják. Ennek azután természetes követ­kezménye a mai reakciós bonni po­litika, amelynek gyökerei a fasizmus­ból táplálkoznak. KÖVETKEZIK: A NÉMET ÉLETTÉR ÉS A TERÜLETI KÖVETELÉSEK SZ. B, ÜJ SZÖ 2 * 1958. december 28.

Next

/
Thumbnails
Contents