Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-17 / 348. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. december 17. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 348. szám. Eqy esztendei munka felmérése Roppant mozgalmas most, az esztendő utolsó hónapjában a falu élete. A szövetkezeti tagok kongresszusukra készülnek, élénk viták folynak arról, miként tehetik még gazdagabbá a közöst, s természetesen a közös gyarapodásán keresztül hogyan tehetnék szebbé az ország népe és önmaguk életét. A pártnak az életszínvonal további emelkedéséről szóló levele eljutott hazánk minderi községébe. S ehhez is van hozzászólás, megjegyzés. De hogyne volna, hiszen a jólét további útja az ország munkahelyein dől el, így a mezőgazdaságra is az a feladat vár, hogy többet kihozzon a földből és az állattenyésztésből. E sok „elfoglaltság" mellett még egy igen fontos munkára készül a falu, a szövetkezetek: az évvégi zárszámadásra. Természetesen e munkák egyike sem választható el egymástól, hiszen végső soron mindegyike a társadalom javát, a közös ügyet van hivatva szolgálni. Ezt azért is állíthatjuk, mert elképzelhetetlen egy olyan zárszámadási közgyűlés, amelyen a tagság csak arról beszél, hogyan dolgoztak az elmúlt esztendőben, menynyi jut a munkaegységekre, arról viszont nem esnék szó, milyen lesz a jövő, hogyan, milyen eszközökkel teremtik meg a jövendő még járhatóbb útját. A párt levele országos ügy, a zárszámadás viszont egy-egy szövetkezetnek csupán belső ügye — mondhatná valaki. Az igaz, hogy mondjuk a felsőpatonyi szövetkezet zárszámadása a tagok egy esztendei munkájának tükre, mérlege. És egyben tanulság is a számvetés, mégpedig axra, hogy amit az elmúlt esztendőben helytelenül csináltak, az a zárszámadás görbe tükre, az a jövőben megszűnjék. S most tegyük fel a kérdést: Belső ügynek mondható-e az, ha egy szövetkezet jól gazdálkodott az egész esztendőben s a becsületes munka révén a tervezettnél jóval több mezőgazdasági terméket adott az országnak? Egyéni ügy-e az, hogy a munkásosztály szorgalmas munkája árán előnyösen kapott gépeket gazdaságosan, avagy kevésbé gazdaságosan használják ki a közösség érdekében? Ügy véljük, minden becsületesen gondolkodó ember előtt világos: hazánk legkisebb szövetkezetének zárszámadása is átvitt értelemben országos ügy. Persze nem országos ügy azok szemében, akik a zárszámadáson csupán azt nézik, mehnyit kapnak a munkaegységekre, de megfeledkeznek arról, mit adott a közös gazdálkodás az országnak, hogyan biztosítják a szövetkezet további fejlődését, más szóval milyen összegek kerültek az egyes alapokra. A jövedelem elosztásakor az öntudatos szövetkezeti tagok mindenekelőtt a jövőre gondolnak, s legelső dolguk, hogy további haladásuk, gyarapodásuk biztosítékát, a közös alapokra szánt összeget félretegyék. Minden zárszámadás legyen egyben vizsga is. A szövetkezeti tagok öntudatának, fejlettségének a vizsgája. S ez a tény rendkívül nagy szerepet kell, hogy betöltsön az idei zárszámadások folyamán. Ha már itt tartunk, tegyük fel a kérdést, mi a fokmérője a szövetkezeti tagok fejlettségének, öntudatának? A választ egy példával megadhatjuk, — persze ezenkívül még sok egyéb tényező fejezi ki, mennyire öntudatosak az illető szövetkezeti tagok. Ismeretes, hogy az idei szárazság következtében több EFSZ-ben nem találták számításaikat a gabonatermelésben. Ennek folytán kisebbnagyobb zökkenők befolyásolták a gabonabegyűjtés sikerét. Különösen a kötelező beadáson felüli gabonamennyiség beadása vált kérdésessé. Mit tettek az öntudatos szövetkezeti tagok ? „Szavunkat adtuk rá ország-világ előtt" (így igaz, hiszen nem egy szövetkezet vállalásáról, — hogy ennyi és ennyi gabonát adunk az országnak terven felül — a sajtó és rádió útján tudomást szerzett az egész nép). „S álljuk a szavunkat." Ezt mondták a csilizradványiak, a csúziak és még sok-sok szövetkezet tagjai hazánkban. De honnan vették a gabonát, ha nem termett? Egyszerű. A munkaegységekre tervezett 3 és fél kiló természetbeni helyett kettő vagy 2 és fél kilót osztottak ki, a többit a köznek, az államnak adták. Hát ez meg mi? Miért kell a szeszélyes időjárás miatt „megrövidíteni" a tagok jövedelmét? Ilyenformán vélekedtek azok a szövetkezeti tagok, akik a közösben nem látnak mást, csupán az egyéni érdeket, a maguk jobblétét, az új házat, meg bútort... Félreértés ne essék, csak örülni lehet annak, hogy a falvakból eltűnnek már a kis vályogviskók, s helyettük villaszerű házak ékesítik az új falut. Ezt akarta a párt, ezt a munkásosztály, s azt akarja ma is, hogy jól éljen, ne gürcöljön a parasztember. De ez nem történhet a mások, a munkásosztály rovására, hanem a becsületesen végzett, a közös ügyet mindig szem előtt tartó munkával. A csilizradványiak, meg a csúziak nem lettek megrövidítve, hiszen azt a különbözetet, amennyivel kevesebb természetbeni jutott, pénzben megkapták. Tehát munkaegységeik »értéke egy fillérrel sem csökkent, egyszóval a becsületes munkáért megfelelő jutalmat kaptak, emellett a jól dolgozó tagok még így is 13—15 mázsa gabonát kaptak munkaegységeikre. A zárszámadás tehát ne legyen csupán — habár a számok igen sokatmondóak, meggyőzőek — számokkal való dobálódzás, mert nem lehet csupán a számok erejére bízni mindent. S e téren a falusi kommunistákra vár az a feladat, hogy a felvilágosítás és a politikai nevelés minden eszközét felhasználva rávezessék a szövetkezeti tagokat arra, hogy a közös vagyon gyarapítása egyben a tagok egyéni jólétét is jelenti. Számos példát hozhatunk fel annak bizonyítására is, hogy a közös vagyonban fonódik össze legjobban és legérzékelhetőbben a közös és az egyéni érdek; persze a tagok magasfokú öntudatossága szükséges ehhez. Kétségtelen, a milliomos szövetkezetekben — mint az ipolyviski, vagy a tőrei EFSZ-ben is, ahol az oszthatatlan alapok gyarapítása, az állam iránti kötelezettségek teljesítése a legfőbb cél — évről -évre szebb eredményeket érnek el, s a termelt javak arányában növékszik a tagok részesedése is. Minden zárszámadás elsősorban egy esztendei munka felmérése, egy esztendei közös mozgalom, igyekvés tükre, amellett a jövő útjának meghatározója. Készüljünk fel tehát úgy az évvégi zárszámadásra, hogy ez a tükör megmutassa, hol szorít a csizma, mit kell tennie minden tagnak a jövőben, hogy a következő zárszámadások tükre ne legyen görbe tükör, s a zárszámadási közgyűlés az egyik legfőbb célt: a közös vagyon fölötti őrködést, a szövetkezeti tagok öntudatának elmélyítését szolgálja. ALAIRTAKA CSEHSZLOVAK-MAGYflR KÖZÖS NYILATKOZATOT Nagygyűlés a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a prágai CKD Sokolovo-iizemben A magyar párt- és kormányküldöttség dr. Münnich Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás- paraszt kormánya elnökének és Marosán Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével látogatást tett az egyik legnagyobb prágai gépipari üzemben — a ČKD Sokolovo üzemben. A magyar elvtársakat Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja, belügyminiszter, Oldfich Černík, a CSKP KB titkára, Antonín Krček, a CSKP prágai városi bizottságának vezető titkára, Václav Dávid külügyminiszter és Josef Reitmajer nehézgépipari mipiszter kísérte. A vendégek először megtekintették az üzem néhány részlegét és a vezető dolgozókkal, a pártszervezet, a szakszervezet, valamint az ifjúság képviselőivel folytatott beszélgetésük során megismerkedtek az üzem történetével. Az üzemet, mely a prágai proletariátus egyik forradalmi gócpontja volt, csaknem 90 évvel ezelőtt alapították. Ma többfajta Diesel-villamosmozdonyt légprés berendezéseket, valamint ipari hűtőberendezéseket gyártanak benne. A munkások a műhelyekben most fejezik be az utolsó gőzmozdonyokat, amilyeneket az üzem évtizedeken át gyártott. Az üzem kapuit a jövő évtől kezdve már csak Diesel-motoros mozdonyok hagyják el. A beszélgetés igen élénk volt. A CKD Sokolovoüzem dolgozói a népi demokratikus Magyarország munkásosztályának élete iránt érdeklődtek és a CSKP KB leveléről jelenleg folytatott vitával kapcsolatosan megkérdezték, mily módon vesz részt a magyar nép országa gazdaságának irányításában. Marosán elvtárs minden kérdésre részletesen válaszolt. A vendégek azután a csehszlovák képviselőkkel együtt egy termelési csarnokba indultak, ahol az üzem dolgozóinak nagygyűlését rendezték meg. A munkások viharos tapssál üdvözölték az emelvényre lépő magyar elvtársakat. A gyűlést AntOJ nín Krček elvtárs, a CSKP városi bizottságának vezető titkára nyitotta meg. Utána Oldŕioh Černík elvtárs, a CSKP KB titkára mondott beszédet. Azután szívélyes üdvözlések közepette Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lépett a mikrofonhoz. (Černík és Marosán elvtársak beszédeinek szövegét lapunk negyedik oldalán közöljük.) A gyűlés után, melyben az üzem több dolgozója szólalt fel, az Internacionále eléneklésével ért véget. * * * Kedden a délutáni órákban a prágai Várban aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei a közös nyilatkozatot. A nyilatkozatot Antonín Novotný, Viliam Široký, Münnich Ferenc és Marosán György elvtársak írták alá. Egy szovjet repülőgép megmentette a belga sarkkutatókat A Mirnij szovjet dél-sarki megfigyelőállomásról érkező hírek szerint Viktor Perov pilóta vezetésével egy Li-2 típusú szovjet repülőgép december 15-én 22 óra 25 perckor még egyszer jelszállt a Baudoin Királybelga tudományos .támaszpontról, hogy felkutassa a belga sarkkutatókat. A repülőgép szovjet legénységén kívül erre az utolsó repülésre, amelyre még elegendő benzinkészletük volt, útra kelt a belga tudományos expedíció két tagja is, mégpedig a belga támaszpont vezetőjének helyettese és az expedíció orvosa. Közép-európai időszámítás szerint 23 óra 35 perckor a Mirnij állomásról rádiótávirat érkezett, amely köziÜte, hogy Viktor Perov felderítő repülése során egy sátrat és közelében embereket látott. 23 óra 47 perckor Perov jelentette, hogy nem messze e sátortól leszállt és 24 óra 15 perckor egy további rádiótávirat közölte az örömteli hírt, hogy Perov Li-2 típusú repülőgépe visszafelé tart a Baudouin Király-támaszpontra és fedélzetén van mind a négy keresett belga sarkkutató. Ezekben a napokban teljesítette évi exporttervét a sviti Tatrasvit-üzem. Az üzem dolgozói ezzel teljesítették a Nagy Október tiszteletére tett felajánlásukat. A Szovjetunióba, több népi demokratikus államba, az északi államokba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Nigériába és Ciprusba 1 millió 205 ezer darab ruhaneműt szállítottak ebben az évben. Képünkön A. Sečkovát, az üzem fonodájában dolgozó CSISZ-tagot láthatjuk, aki kiválóan teljesíti feladatát. J. Kočiš (ČTK) felv. A CSKP KB levele alapján A dolgozók további tartalékokat tárnak fel A prešovi kerületben december 15-én a CSKP KB levelével kapcsolatban a párt 412 alapszervezetében tartottak taggyűléseket és ezenkívül sok nyilvános ülésen ismerkedik a lakosság a Központi Bizottság levelének tartalmával. A CSKP KB levelével kapcsolatos vita meghozza gyümölcsét. A levél kibocsátása óta a prešovi kerületben 13 új EFSZ alakult és ötöt egészközségi EFSZ-re bővítettek. Az EFSZ-ekbe így több mint 1200 paraszt lépett, mintegy 7 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterülettel. A kerület üzemeiben és vállalataiban a levél tartalma a dolgozókat az egész évi feladatok határidő előtti teljesítésére irányuló törekvés fokozására serkentette. A kerület 30 jelentősebb vállalata és üzeme teljesítette már az évi tervet. Ezenkívül teljesítették a munkaerők egész évi toborzási tervét is iparunk kulcságazatai számára. Sok üzem munkahelyein a dolgozók a vita folyamán további gazdag szocialista munkakötelezettségeket vállalnak. A Kružlovská Huta-i fémmegmunkáló vállalat dolgozói az egész évi terv teljesítése után kötelezettségvállalást tettek, hogy az év végéig terven felül 700 ezer korona értékű mezőgazdasági eszközöket gyártanak. A svidniki erdőüzem dolgozói vállalták, hogy 111 százalékra teljesítik a fatermelés és szállítás tervét, a sninai Vihorlát-vállalatban a járás legjobb EFSZ-ei számára az év végéig brigádmunkában két burgonya-szedőgépet gyártanak. A sninai bőr-, gumi- és textilvállalat dolgozói elhatározták, hogj' a jövő év első negyedének feladatait hat nappal előbb teljesítik és hogy a lakosságnak nyújtott szolgálatokat reklamáció nélkül legkésőbb hat napi határidőkben teljesítik. A lakosság több községben elhatározta, hogy a beruházási építkezés számára jobban fogja kihasználni a helyi nyersanyagforrásokat. A prešovi járás Miklušovce nevű községében mészégetőt létesítenek, a bardejovi járás Hažlin nevű községében téglagyárat építenek, Hniezdnében pedig kőbányát nyitnak és biztosítják a helyi téglagyár zavartalan üzemeltetését. Szlovákiában több mint 200 ezer földműves vitatta meg az EFSZ-ek IV. kongresszusának anyagát A szlovákiai kongresszusi bizottság ülése (ČTK) — Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának előkészítésével foglalkozó szlovákiai bizottság december 16-án ülést tartott a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal épületében. „Az EFSZ-ek termelésének továbbfejlesztéséért" című első kongresszusi anyagot a szövetkezeti parasztok már megvitatták úgyszólván valamennyi EFSZ-ben. Ezt az anyagot meg kell még vitatni azokban a községekben, ahol még nincs EFSZ. Míg az első anyagot csaknem 2300 EFSZ-ben, a másodikat pedig több mint 800 EFSZben vitatták meg, az egyénileg gazdálkodó parasztok, a EFSZ-ek termelése fejlesztésének problematikáját alig 800 olyan községben vitatták meg, ahol nincsen EFSZ. Ez a további szövetkezetek alakításának meglassúlt ütemében is tükröződik. A kongresszusi anyag megvitatásában Szlovákiában eddig több mint 200 ezer földműves, ebből 170 ezer szövetkezeti paraszt vett részt. A vita aránylag jól folyik a kassai és a bratislavai kerületben. A bratislavai kerületben levő galántai járás az első Szlovákiában, ahol a földművesek nyilvános gyűléseken elsőkként foglalkoztak a második kongresszusi anyaggal is. A szlovákiai földművesek az első két kongresszusi anyag megvitatása során csaknem 15 ezer javaslatot tettek, és több mint 1600 kollektíva kötelezettséget vállalt a termelési terv egyes mutatóinak határidő előtti s gazdaságos teljesítésére. A kongresszus előtti előkészületek hatékonyabbá tételének érdekében szükséges, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai rendszeresen értékeljék a kongresszusi anyag megvitatásának lefolyását, és a kongresszusi bizottságok biztosítsák a második kongresszusi anyagnak valamennyi EFSZben ez év végéig történő megtárgyalását. Szükséges továbbá, hogy a Nemzeti Front egyes szervei, a védnökséget gyakorló üzemek, a GTÁ-k dolgozói, valamint a községek és járások népművelési intézményei az eddigiről sokkal nagyobb figyelmet fordítr.an** ennek a kérdésnek.