Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-15 / 346. szám, hétfő

Z ÚJ sz OLVASÓINK ÜDVÖZLIK A TÍZÉVES ÚJ S A DOLGOZÓ TÖMEGEK SZAVA T 7 j Szó!... Lehetne-e szebb, taI I lálóbb neve újságunknak? Ez az igazi, a valóban új szó. A régi szó a múlt szava... A béresgyerek szava, akit az ispán végigvert botjával, mert kékrefagyott, fejletlen kezével nem bírta tartani az ekét a hideg novemberi reggelen. A csendőr szúr ony szava, mely a munkanélküliek seregét szórja szét... A múlt szava, a végrehajtók szava: ,Senki többet? Harmadszor!" Es a tehénke, a kis ház nincs többé ... A régi szó a háború szava! A pusztulás, a pusztítás szava, borzálom, halálhörgés ... Oszwienczim, Buchenwald szava ... Az Oj Szó a boldog jelen és a még boldogabb jövő hírnöke... Az élet, az új élet szava!... A dolgozók szava ... A sertésgondozóké, a traktorosoké, a kőműveseké, a bányászoké, a tanítóké, az íróké, a vezetőké, akik mind azon fáradoznak, hogy a holnapi nap még szebb legyen, mint a mai... A dolgozó tömegek szava az Oj Szó, akik szorgos munkájukkal építik szép hazánkat. Mindnyájunk szava az Oj Szó. Milyen jól esik olvasni, hogy olyan meleg hangon számol be egy-egy szövetkezet felajánlásáról, melyben a hektárhozamok növelését vették tervbe, vagy egy üzemből, ahol a termelés fokozásáért, gazdaságosabbá tételéért küzdenek a dolgozók. Naponta olvasunk panaszokról, hibákról, melyek elintézésében, kiküszöbölésében segítséget nyújt az Oj Szó. A bizalom kötelez, és az Oj Szó jogosult a dolgozók bizalmára. Sok sok évig húzódó ügy után éppen az Oj Szó közbenjárására tettek pontot. Nagyanyám — bár még nem f oly osították neki az aggkpri járulékot — megnyugodott, mert megkapta az Oj Szó értesítését, melyben tudatják vele, hogy megsürgették ügyét. Bizonyára több ilyen özv. Nyist Sándorné él az országban. Sajtónk egyik fontos feladata, hogy kérlelhetetlen harcot folytasson a hibák ellen. Én tavasszal szintén a végső orvossághoz folyamodtam, miEltelt egy eredményekben gazttag éotizeď Élénken emlékezetembe vésődött az a decemberi nap, amikor napvilágot látott az Oj Szó első példánya. A magyar dolgozók életében kiemelkedő esemény volt és marad ez, mert a lenini nemzetiségi politika alkalmazásának egyik határkövét jelentette. Tíz év telt el azóta, de mintha csak tegnap történt volna, képzeletben metfint ott állok az újságárus bódéja előtt, kígyózó, állandóan növekvő sorban. A nagy esemény híre futótűzként terjedt. Az emberek arcáról izgaíomfűtötte lelkesedés tükröződött, melyet a pirosbetüs, ünnepi köntösben megjelenő Oj Szó keltett. A magyar dolgozók szívében jóleső melegség ömlött szét, mert a nagy Lenin tanainak, a nemzetiségi politikánk gyakorlati alkalmazásáról tett tanúbizonyságot a dolgozók lapjának megjelenése. A magyar dolgozók jogainak biztosítása és kulturális fejlődésük szempontjából mély értelmű és kimagasló esemény volt ennek az újságnak születése. A szó szoros értelmében „új szó" került a dolgozókhoz, mely a nemzetek közötti békés együttélés és közös munka, sors, kialakításában oroszlánrészt vállalt. Most, amikor az Oj Szó 10. évfordulóját ünnepeljük, szükséges a múltba visszapillantanunk, mert csak úgy tudjuk teljes mértékben becsülni egy évtized munkásságának gazdag eredményeit. Mindezt tények bizonyítják: Hazánk hatalmas arányú fejlődése, kuíturánk felfelé ívelése, melynek eléréséhez az Oj Szó is ereje teljéből hozzájárult. A 10. évforduló alkalmával a magyar dolgozók ezrei üdvözlik az Oj Szó munkatársait a komáromi hajógyárból is és sok sikert kívánnak további munkájukhoz. Szénássy János, Komárom ÄZ IGAZSÁGOT hirdeti után itt Handlován csak a vállukat vonogatták az illetékesek, és sürgős segítség kellett. Röviden elmondom az esetet: a gyutacsokon levő elektromos gyújtózsinór csupán 1 m hosszúságú volt. Nekünk bányászoknak, akik az elövájatokon dolgoztunk ez nagy hátrányt jelentett, mert ahol nagy profilon, rakodógéppel dolgoztunk, a robbantáshoz legalább 1,8—2 m-es mély lyukakat kellett fúrni. Vagy hozzá kellett toldanunk a gyújtózsinórhoz, vagy megkockáztatni, hogy robbanáskor az egyik lyuk töltelékét megsérti a másik lyukban levő töltet. Szóltak nekem elővájatokról többen, magyarok, szlovákok, németek. Jelentettem én itt is, ott is, sikertelenül. Az Oj Szónak sikerült végre elintéznie! Látták volna a jóleső mosolygást felcsillanni a szénporral belepett arcokon, amikor a cikk megjelenése után pár nappal már 2 m hosszú gyújtózsinórok jöttek a fóraktárba. Végül még annyit szeretnék mondani, hogy legyen az Oj Szó továbbra is hirdetője a jónak, a szépnek, ostora a hibáknak, a maradi nézeteknek. Legyen ápolója a cseh, szlovák és magyar nép barátságának. Legyen a párt szavának tolmácsolója, mely a legkisebb falucskába is elviszi az emberek közé pártunk igazságát. Tóth János, Handlová. m "17an egy igen helyes mondás, » hogy „legjobb barát a könyv"! Azt hiszem, nem túlzás, ha ugyanezt a megállapítást egy napilapra is alkalmazzuk, hiszen amíg a könyv, ahányszor kezünkbe vesszük, mindig ugyanazt nyújtja nekünk, addig az Oj Szó napról napra tájékoztat a fontos eseményekről mind országos, mind világviszonylatban. A jó barát megértő, segít, ha bajban vagyunk és tanácsot ad életünk egy-egy komoly problémája előtt. Mindezt megkaphatjuk lapunktól, ha bizalommal fordulunk hozzá. Hány hiányosságra hívta már fel a levelezők észrevétele alapján az illetékesek figyelmét? Hány vitás kérdésben adott megnyugtató, biztos választ, és bár politikai lap, mégis hány kezdő, próbálkozó ifjú író és költő olvashatta egy-egv jól sikerült munkáját a lap hasábjain? Hogy mit jelent a magyar dolgozóknak az Oj Szó, arra azt hiszem azzal felelek legrövidebben és legpontosabban, ha közlöm, hogy községünkbe, amely alig ezer lélekszámú: 112 példányszám jár. De nemcsak járatják a lapot, hanem a család valamennyi tagja el is olvassa! Pártunk és kormányunk gondosVISSZAPILLANTÁS 10 ÉVRE Hazánk minden magyar dolgozója hálával és szeretettel gondol kommunista pártunkra, melynek következetes lenini nemzetiségi politikája lehetővé teszi, hogy igaz hazájuknak tekintsék a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságot, hazájuknak, melynek teljes jogú állampolgárai, melyben gazdasági és kulturális fejlődésüknek minden lehetősége adva van. Ez alkalommal meg kell emlékeznünk egy számunkra jelentős dátumról, Í948. december 15-ről, az Oj Szó megjelenésének napjáról. Pártunk magyar nyelvű lapot adott hazánk magyar dolgozóinak kezébe, megadva nekik, mint egyenlő jogú állampolgároknak azt a lehetőséget, hogy anyanyelvükön ismerkedjenek meg hazánk és a külföld eseményeivel, pártunk politikájával, a dolgozó nép országépítő munkájának eredményeivel. Az Oj Szó kezdettől fogva hirdette az igazságot, segítette a magyar dolgozók munkáját, szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelte őket. Fáradhatatlanul hirdette a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni kistermelés felett. És most, tíz év elteltével megállapíthatjuk, hogy az Oj Szó munkája eredményes volt. Az Oj Szó felhívja a figyelmünket eredményeinkre, életszínvonalunk emelkedését tudatosítja velünk. Minden családba elviszi a hírt. Végezetül annyit fűzök még hozzá az Új Szó jubileuma alkalmából, hogy aki szereti hazáját, szereti magasba nyúló gyárkéményeinket, a szövetkezeti földeken termelt ízletes kenyerünket, a házak előtt nyíló virágos kerteket, népi kultúránkat, mely mindnyájunk közkincsévé lett, akinek drága a béke, az öregek, fiatalok, férfiak, asszonyok gondtalan élete, az szereti pártunkat, melynek bölcs vezetésével mindezt megteremtettük és olvassa a párt sajtóját, mely elviszi pártunk szavát a dolgozókhoz és még boldogabb jövőnk megteremtésére, a szocialista építés befejezésére mozgósítja a dolgozókat. Szívből üdvözlöm a jubiláló Új Szót és további munkájához sok sikert kívánok. Botos Béla, Balogfala 1948. december 15-én .katonai szolgálatot teljesítettünk KeletSzlovákia egyik városában. Egyik bajtársunk, még a nevére is em^ % lékszem, ZsigáÉHI 'bmé^' MM "ak hívták, kint Ilii j,. j' J||t járt az állomá^re i^Ä so

n Amikor visszatért a kaszárnyába, újságot lobogtatott a kezében és már meszsziről kiáltotta: Fiúk, megjelent a magyar újság első száma, az Űj Szó.' Mondanom sem kell, ez a hír nagy örömet keltett közöttünk. Az első példányt csoportosan olvastuk, az újság első betűjétől az utolsóig mindent elolvastunk benne. A cseh és a szlovák nemzetiségű katonák is csatlakoztak hozzánk, érdeklődtek, mitől vidultunk fel annyira, és amikor megértették, velünk együtt örültek a jó hírnek. Tíz év múlt el azóta és e tíz év alatt nagy fejlődést értünk el. A kis parcellákon való gazdálkodásról áttértünk a nagyüzemi gazdálkodásra. Nincs már járásunkban nadrágszíjparcella, helyette kiépült a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság, korszerű istállók létesültek, melyek tele vannak jól gondozott állatokkal. Nem a bárók és grófok intézői irányítják korbáccsal kezükben a nép sorsát, hanem az EFSZ vezetősége, akik közülünk, a kis- és középparasztok soraiból valók, és akiket mi választottunk meg. Korszerű gépek segítik ma a földművelő munkáját, nem kell már a kulákok földjén kapálni a harmados kukoricát. Magunknak termelünk és dolgozó társadalmunk számára. Nézzük a fejlődés egy más szakaszát is. Valamikor csak az urak fiai és leányai mehettek felsőbb iskolába. Ma mindenki tanulhat, nem azt nézik bányász, földműves, munkás, iparos gyermekeiről van-e sző, hanem azt, ki hogyan tanul. Ebben a fejlődésben nagyon sokat segített nekünk lapunk is, az Új Szó, mert a legfélreesőbb falvakban is mindennap tájékoztatott bennünket, nevelt, tanított és jobb munkára serkentett. Kívánjuk, hogy feladatát a jövőben a szocialista építés befejezésének időszakában még jobban teljesítse. Zsebík Sándor, Körtvélyes, A számvetés eredményére büszkék lehetünk Az Oj Szó megjelenésétől egy évtized telt el. Az évforduló egyúttal a számvetés ideje is. Feltesszük a kérdést, mit is tett a lap a haladás és a béke érdekében? A felelet nagyon egyszerű: „Nagyon sokat." Büszkék lehetünk az elért eredményekre. Mi, szlovákiai magyarok tíz évvel ezelőtt nagy várakozással, nagy örömmel fogadtuk a lap megjelenését. Éreztük, hogy ebben az országban gondolnak ránk, érvényesül a lenini nemzetiségi politika, éreztük, hogy nagy segítséget kaptunk a megjelenő Oj Szóban. Mi pedig igaz hittel, őszinte bizalommal olvastuk minden sorát és láttuk belőle, hogy hazánkban a dolgozó nép az úr, elnyerte szabadságát, amelyért évszázadokon keresztül harcolt. Az elmúlt tíz év alatt lapunk megmutatta, hogy helyes az út, amelyen halad, népünk boldogságának útját egyengeti és tanúbizonyságát adta annak, hogy teljes mértékben a nép érdekeinek szolgálatában áll. A lapot nemcsák hivatásos újságírók írták. Szakemberek, tudományos kutatók, szövetkezeti tagok, ipari munkások, egyszerű emberek is közölték cikkeiket a nemzetgazdaság helyzetéről, sikereiről, de az esetleges hiányosságokról is. Így volt ez helyes. Az Oj Szó elősegítette, meggyorsította szocialista hazánk építését. Megtanultuk, hogy a béketábor a Szovjetunióval az élén hatalmas erő. Amikor az Oj Szó soraiból értesültünk ötéves tervünk eredményeiről, sikereiről, új erőre kaptunk, láttuk, munkánknak megvan az értelme. Megtanultuk azt is, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése a munkásosztály politikai támogatása és az ipar segítsége nélkül nem volna lehetséges. Láttuk, hogy a munkásság és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése döntő mértékben a mezőgazdaság fejlődésétől függ. Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja, az Oj Szó segített évről-évre szélesebbre tárni a földművesek tudatában a jövő távlatait. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlődése a nagyüzemi gazdálkodás irányában törvényszerű. A megjelent cikkekből láttuk, hogy szocialista rendszerünkben a nagyüzemi gazdálkodás felemeli a dolgozó szövetkezeti tagokat. Ez a gazdálkodás kedvezőbb, kultúráltabb életkörülményeket teremt számukra a könnyebb munka vitathatatlanul nagyobb terméseredményei következtében. Ennek tudatában aztán az egyénileg gazdálkodó földművesek közül mind többen leptek a közös gazdálkodás útjára. Nagy segítséget nyújtott lapunk a dolgozók eszmei nevelésében is. Volt idő, mikor a falusi ember egyetlen olvasmánya a „Kincses Kalendárium" volt. Hol vagyunk már ettől? Ma falun, tanyán naponta lesik a postás közeledtét és nagy érdeklődéssel várják az Oj Szó érkezését, mely tájékoztatja olvasótáborát a bel- és külpolitikai eseményekről, a gazdasági élet eredményeiről. Tájékoztat bennünket arról, hogy egy évtized alatt szédületesen változott a világ, országunk életében is hatalmas fejlődés állott be. Összegezve tíz év munkáját, az Oj Szó teljesítette küldetését és ezzel a szlovákiai magyar dolgozóknak szívéhez nőtt, nélkülözhetetlenné vált számukra. Szeretettel köszöntjük a tízéves Oj Szót és tudatában vagyunk annak, hogy az elkövetkezendő újabb tíz évben még jobban megnő olvasói tábora és továbbra is következetesen fog harcolni a lap a dolgozók jólétéért, nagyobb eszmei tudásáért, harcolni fog a szocializmus befejezéséért hazánkban. Kovács János, Path, (Ógyallai járás) kodása az elmúlt 10 év alatt naponta kezünkbe adta az Új Szót. ígérjük, hogy az elkövetkező években még nagyobb számban keressük fel leveleinkkel a lapot és az Űj Szót megismertetjük azokkal is, akikhez eddig még valamilyen okból nem jutott el. Vígh Rózsa, Korláti Tegyük még változatosabbá az ÚJ SZOT Lapunk további tíz esztendejében szeretnénk több rovatot látni benne. Az Űj Sző feladata lenne az is, hogy rendszeres sajtószemlében ismertesse a szlovák és a cseh sajtóban megjelent cikkeket, amelyekről a magyar olvasók is szívesen tájékozódnának. Jómagam például 8 újságra és folyóiratra fizetek elő, háromnégy továbbit megveszek, de húsz mást szeretnék még olvasni. Helyes lenne tehát, ha az Űj Szó felhívná a figyelmet a más lapokban megjelenő legfontosabb cikkekre. Mindenről szeretnénk olvasni az Űj Szó-ban, hiszen mindennapi szellemi táplálékunk, ezért nagyon sokoldalúnak kell lennie. Ha a több nyelvet beszélő olvasók körében több olvasót akar lapunk nyerni, akkor témakörét bővítenie kell, már csak azért is, mert mindnyájunk részére érthető okokból a magyar szaksajtót nem tudjuk oly széles alapon kiépíteni, mint a szlovákot. Ezért kell szakközleményeknek is helyet kapniok a magyar pártsajtóban. Krausz Zoltán, Dobsina Nevel, tanít, szervez és mozgósít A Szovjetunió dicső győzelme a fasizmus felett lehetővé' tette, hogy a második világháború után számos országban a nép maga vegye kezébe sorsának irányítását. Hazánkban, a Csehszlovák Köztársaságban is így történt. Kommunista Pártunk vezetésével megkezdtük a szocialista társadalmi rendszer építését és 1948 dicső februárjában a nép végleges győzelmet aratott a történelem kerekét viszszafordítani akaró burzsoázia felett. Teljesült a nép régi vágya, úr lett országában, melyet a maga számára tett széppé, gazdaggá, s amelyet a jövőben még szebbé és gazdagabbá formál. A magyar nyelvű lap megjelenése lehetővé tette, hogy az itt élő magyar dolgozók teijes tájékozódást nyerjenek a bel- és külpolitikai eseményekről, pártunk politikájáról és célkitűzéseiről, dolgozó népünk óriási eredményeiről, melyeket e célkitűzések teljesítése során elért. Megismerkedtünk a Szovjetunió vezette szocialista tábor fejlődésével, következetes békeharcával. Emellett az Űj Szó nevelt, tanított, szervezett és a szocialista építés feladatainak valóra váltására mozgósított. Különösen nagy segítséget nyújtott dolgozóinknak a mezőgazdasági szövetkezeti nagyüzemi termelés fejlesztésében. Ezzel a kérdéssel nap mint nap foglalkozott az Űj Szó. Megmagyarázta értelmét és célját, meggyőzte a földműveseket és ennek nyomán jelentős mértékben elősegítette a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés gyors előretörését. A lap továbbá megismertette a dolgozókkal irodalmunk legújabb alkotásait, a tudomány korszakalkotó eredményeit és sok más téren is elősegítette fejlődésünket. Ha visszatekintünk a lap tíz éves, sikeres munkájára, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy jelentősen hozzájárult eredményeink eléréséhez. Bízunk abban, hogy a jövőben még eredményesebben tölti be küldetését és ehhez a munkához sok sikert kívánunk. Török Gábor, Kóvár SZÖ 8 * 1958. december 15.