Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-16 / 317. szám, vasárnap

A nyomorúság völgye j és a Szovjetunió Hőse\ A komáromi hajógyárban most az újítóké a szó A komáromi hajógyárban a párt alapszervezete, a szakszervezet és Járásbeli dig azzal kiáltották az önálló köztársaságot, kezett a lakossággal. Idővel együtt- S állandó" fokozására A község lakói ugyanis lefegyverez- működés fejlődött ki a szovjet parti- S „ hÍ7onvíHň k „ „ ŕn prpr i. ték a csendőröket, eltorlaszolták a zánokkal, segítették és tájékoztatták a § ,? z t oizonyltjók azok a szép ered­völgybe s a községbe vezető utat, partizánokat katonai jellegű dolgok-^ ™ enyek l s' annket hajoépítomk a utalványokat adtak ki, szóval beren- ról és ellátták őket különféle s^ ü k. | három negyedév alatt elértek A ko dezkedtek az önálló életre ebben a séges anyaggal, valamint fegyverekkel,^ m a, rom i hajógyárban az ujítómoz­több kilométer hosszú, irtványoso- Az illegális munkát nagyon ügyesen Š f*™ r f* to 1u^S . ľ kon elterülő hegyi községben. Mindez Ján Nálepka szervezte és irányította. | * f 5 0°° koron a megtakarítást ér­av 1917-PC nrnszrvrfizáni forradalom és A c-yrwiet hnHir070tncfin nanwr^ órtó- ^ e e * tént. Természetesen a nép egyszerű fiai — bár forradalmian gondolkoztak — nem ismerték sem a marxizmus­leninizmus tanait, sem pedig politikai tudásuk nem volt azon a színvonalon, hogy belássák, miszerint e cselekede­tük nem oldja meg sem a köztársaság sem Szlovákia, de még községük gaz­dasági és szociális problémáit sem. Ebbe a községbe került a tanítókép­ző elvégzése után egy 9-tagú szegény kisparaszt családból származó fiatal tanító, Ján Nálepka. Ez a 20 éves fiatalember tele volt munkavággyal, Ö nevezte el Marikovát a „nyomorú­ság völgyének", melyben mindennapos vendég volt a végrehajtő, a leírhatat­lan nyomor, az éhség, az alkoholizmus és vele járó nagy tudatlanság. A gyer vezérőrnagy, a partizánegységek pa- ^ és a termelést előkészítő alakulatok rancsnoka tartotta fönn Nálepkával $ állandó munkaversenyben állnak, a kapcsolatot. ^ A verseny számos figyelemre méltó ^ eredménnyel gyarapítja a komá­lj gy tiszttársa árulása következ- ^ r omiak jó gazdasági eredményeit. •Ľ tében Nálepka terve — hogy ^ Hiszen elvitathatatlan, hogy az újí­á 101. számú gyalogezred egész le­b tóknak is köszönhető a nyersterme­génysége álljon át a szovjet partizá­i lési ter v értékének 104,5 százalé­nok oldalára — —— ŕ • - .... vádi feljelentést sai ellen is. Áthelyezték sába, ahol a fenyegette. Nálepka ekkor alapján csoportjával átment a szovjet.^ készítő alakulatok újítási versenyé­partizánokhoz. Néhány nap múlva S ben a villanyszerelést végző rész­megalakították az első csehszlovák ^ leg dolgozói kerültek az élre. Ezen partizán-zászlóaljat. A harcászatilao S a részlegen tíz dolgozóra átlagban és Dolitikailao iól felkészül zászlóalj úi ,tás i javaslat esik, míg az N ! [álepka az iskolán kívüli munká­ban is kitett magáért. Tanít­gatta a lakosságot, elmagyarázta ne­kik a kor politikai és gazdasági életé­nek okozatos összefüggéseit. Helyesen mutatott rá a nyomor s a végrehaj­tások igazi okaira, valamint arra, hogy a javulás egyetlen útja a kommunista párt által kitűzött út. Nálepka itt kezdte tanulmányozni a marxista iro­dalmat, itt kezdte megszeretni a Szovjetuniót; ez az érzés végigkísérte egész életén. Politikai ténykedése miatt elzárásra és pénzbírságra is ítél­ték Nálepkát. Nagy volt ugyan a nyomor Mari­kován, de ez a dolgos nép a szívéhez nőtt, úgyhogy csak nehezen vett bú­csút tőle, amikor onnan áthelyezték. német és magyar egységek ellen. ^ A sze rvezetten irányított újító­A csehszlovák zászlóalj kemény esa- ^ mozgalom jó eredményeihez hozzá­pást mért az ellenségre és több csa-^ járult még a CSISZ által megte­li..,.. .Nálepka, mint ^ remtett ifjúsági akció is, a „Fiatal parancsnok, pél- ^ újítók negyedéve" és a márciusi dta a többi har-1 »°Í It6 k hónapja." Most, az év utolsó hónapjaiban, tában kitüntette magát gondos, körültekintő dájával magával ragadta cost dalom a Vörös Hadsereg Kijev felszabadná- - megsokszorozódott. Különösen a savai köszöntötte e nagy ünnepet. | egységek megépítésével kap­Ugyanakkor az Ovrucs városa felsza-S „ i* • *„ „OT^cáV,; badításáért folyó harcban részt vet t| csolatos terme ési és V^uO* az első csehszlovák zászlóalj. Ján Ná- § Eladatok követelik meg. hogy a ko­i .. 1 , , • ». n O lepka vezette rohamra e fontos vas- fc Űj üzem a Szepességen úti csomópont ellen csoportját. 1943. i november 16-án egész nap folytak az ^ utcai harcok. A csatában Ján Nálepka- ^ Repkin kapitány — hősi halált halt.§ A nagy gazdasági válság idején Estefelé a város már a partizánok ke-1 N - h á - úlv a st a_ 1934-ben a Bratislava melletti Stupa- zébe került. A Szovietunió hőse. Ján S Ne m egész három ev muiva a aw ván tanítóskodott. Férfias és antikle­rikális magatartásáért meggyűlt a ba­ja a helyi' urakkal s felettes hatósá­A marikovai nyomor megszűnt, 0 .. , a vágvölgyi falvak mentén, az Š A Munchen elott l koztarsasag 10 eve t völavekben. irt vánvokon Š alatt a járásból több mint 2500-an zébe került. A Szovjetunió hőse, Ján S , „ , ... . Nálepka életével váltotta meg hazája § r a Lubovna-1 jarasban megnyitja ka­szabadságát, melyet oly szívesen lá- § P"* egy új korszerű üzem. Ez a ja­tott volna. | rás valamikor egész Kelet-Szlovákia ün t | legszegényebb járásának számított. ' fc A Miinohpn plntti köztársasáa 10 éve elhagyott völgyekben, irtványokon § gával. Mindez nem törte meg Nálepkát, mert a munkások, a falusi szegény ség és i folytatta A müncheni — .. . , . át. Visszatérte után a fasiszta kor- sziovaKiaooi, mányrendszer kiűzte a stupavai isko- „ ® ez eJr Iából, mert nem tudta megbocsátani f u káposzta magatartását V° Uá t * V a" áSe,lene S SSÍÄľSÄ "ak. Már megkezdték a több mint 7000 u , ,, , szovjet kombájnok dolgoznak. Elűztük § négyzetméteres termelőcsarnok és a A Szovjetunió megtámadásakor a a nyomort é s emeltük a nép életszín- ^ raktárépületek építését. A magasépí­keletl frontra küldték és Jan Na- V Onalát. Mindebben Ján Nálepkának is $ tészeti vállalat dolgozói, akik az új lepka századost megbízták az ezred- része volt. fc gyárat építik, kötelezettséget válíal­parancsnok segédtisztjének feladatai- Grek Imre^ tak hogy a z építészeti munkákat öt hónappal a határidő előtt fejezik be. A kassai pékek jó kenyeret akarnak sütni gatóság január elsejétől a béreket a | három duplaágyon hatan aludtunk. A kassai péküzemben hatfajta ke­nyeret és 27 féle süteményt gyárta­nak. A feladat nem könnyű, mert Kassa lakosságának ellátására havonta 54 tonna kenyérre és 22 tonna süte­ményre van szükség. Kilenc autónak 22-szer kell megfordulnia naponta, hogy a péktermékek idejében jussa­nak el a fogyasztókhoz. A vásárlók legjobban kedvelik a háromkilős rozs­kenyeret és a sütemények közül a va­jas készítményeket. Mindennapi életünk egyik legszük­ségesebb tartozéka a kenyér. Hányszor hangzott el a múltban sóhaj a mun­kás, a nincstelen kisember szájából, hogy már a napi betevő kenyérre sem futja a keresetből. Ez volt valamikor. Most, amikor már van bőven kenyér és mindenkinek megvan a lehetősége, hogy annyit vásároljon és olyan faj­tát, ami a legjobban megfelel ízlésé­nek, — érthető, hogy a fogyasztó már a minőséget keresi. Ezen a té­ren is nagy a változás. A városi el­árusítóhelyek kirakatai a pékipari ter­mékek sokaságával olyan benyomást tesznek, mint egy-egy kisebb kiállítás. A múltban előforduló reklamálások egyik főoka az volt, hogy a pékek bé­rüket a termelés mennyisége után kapták, és bizony ez sokszor a minő­ség rovására ment. A javulást a szo­cialista verseny bevezetése hozta ma­gával. Ez arra irányult, hogy az anyag mennyiségi normájának betartása mel­lett főleg a minőség javuljon. A ver­senyben a kemencénél dolgozók 45 egyéni és 21 kolektív vállalást tetjtek. Az eddigi eredmények alapján az igaz­minőségtől és a szaktudástól teszi függővé. A munkaverseny eredménye­képpen a fűtőanyagban és a gépek karbantartásánál már eddig is 34 ezer koronát takarítottak meg és a minő­séget illető reklamálás a minimumra csökkent. A kassai pékek versenyben állnak a žilinai és a prešovi sütőmunkásokkal. A verseny értékelésénél Žilina került az első helyre, a kassaiak a másödik helyet foglalták el. Az 1959. évet azonban a munka további javulásával a verseny győzteseként szeretnék be­fejezni. Az üzem vezetősége az üzemi párt­szervezet és a szakszervezet segí^é­gével a legfontosabb munkahelyekre a legjobb szakembereket és mestere­ket osztotta be. Ezetc nevelik a fia­talokat a szakma jó elsajátítására. Hogy csak kettőt említsek közülük: Szabó Károly már 10 éve dolgozik ez üzemben, ebből hét éve mint mester. A másik, Hrieko György, így emlék­szik a múltra: — Valamikor 36 pékiparos volt eb­ben a városban. Nagyobbrészt kis mű­helyekben egy-két munkással dolgoz­tak. A munkaidő? Este 10-től másnap déli 11 óráig tartott. Ehhez jött még mint ráadás, hogy a péksegédnek dél­után 5-tól hatig el kellett végeznie a kovászolást is. Egy Baluch nevű pékmesternél dolgoztam mint fiatal segéd heti 50 koronáért és teljes el­látásért, Ez abból állt, hogy például Nálunk ma már a fiatalokkal együtt mindenki csak 46 órát dolgozik. Az én fiatalkoromban a fiatal segéd minde­nes volt. Ma egy fiatal segéd csak egy helyen dolgozik és megkeres ha­vonta 1500—1600 koronát. Régen a pékmunkásoknak oly kevés idejük ma­radt a napból, hogy azt csak alvás­sal tölthették el. Nem maradt idejük semmilyen kultúréletre. Ahogy min­den más dolgozónak megjavult az éle­te, egész más életet él már a sütő­munkás is. Jut idő olvasásra, szóra­kozásra is. A kassai péküzemben komoly intéz­kedéseket foganatosítottak azon hibák eltávolítására, amelyek a minősé máromi hajóépítők minden erejüket mozgósítsák a terv teljesítése érde­kében. A MOL 1200-as korszerű motoros személyhajó, valamint az RR 1100 jelzést viselő folyami vontató hajó és a kanalas-kotró — ezek ké­pezik az utolsó negyedév legfonto­sabb feladatait a komáromi hajó­gyárban. Tény az, hogy építésükkel kapcsolatban számtalan nehézség merül fel ma is, noha a munkála­tok már olyan előrehaladott stá­diumban vannak, hogy alkatrészek hiányának, szerkesztési és terve­zési hibáknak nem szabadna előfor­dulniok. Ezek a fogyatékosságok nem utol­só sorban abból adódnak, hogy a hajóberendezés alkatrészeit a szállí­tó üzemek nem sorozatban gyártják, mivel kivitelezésük más, mint az általában használatos gyártmányoké. — Most, amikor a mintaegységeken teljes ütemben folyik a munka, ami­kor ez az időszak egyúttal olyan értelmű feladatokat is ró az üzem dolgozóira, hogy a végleges műszaki dokumentációt már a dolgozók eset­leges javaslatainak, észrevételeinek és újításainak a bedolgozásával ké­szítsék el, az újítókra felette nagy munka és felelősség vár. Fokozot­tabb mértékben kell felhasználni a tömegesen gyártott alkatrészeket és hajőberendezési tárgyakat, hogy ez­zel is olcsóbb legyen a termelés és egyszerűbb az anyag és az alkat­rész ellátás. -Ezért a komáromi hajógyár újí­tói novemberben ismét megszervez­ték az „Újítók hónapját." Ennek az akciónak a keretén belül előnybe részesítik a mintaegységeket érintő újítási javaslatokat, ami nem csu-í pán az újítási javaslat műszaki el­bírálására vonatkozik, hanem a pénzbeni jutalom megszabásánál is tekintetbe veszik. Ezenkívül az öt legjobb újító egyhetes ingyenes üdülésen vesz részt a PočuvadkJ tó közelében társadalmi munkával felépített hajógyári üdülőben. Szerves része az újítók novem­beri akciójának a műszaki kabinet­ben megrendezésre kerülő előadás­sorozat az üzem problémáiról, a konstrukciós, technológiai és ter J melési kérdésekről. A dolgozók meg­ismerkednek a szovjet hajógyárak munkamódszereivel is. Az erről szóló rendezvények egyike egy szovjet hajógyár munkájáról szóló doku­mentum- film vetítése lesz. Nem férhet kétség ahhoz, hogy még további szép eredményeket érhetnek el a komáromi hajógyár újítói. Ez azonban megköveteli, hogy az üzemben eltávolítsanak minden gátló körülményt, ami még az újí­tómozgalom fejlődésének az útjában áll. Elsősorban meg kell gyorsítani a javaslatokkal, illetve a javaslatok elbírálásával és díjazásával kapcso­latos műszaki gazdasági értékelés folyamatát és sokkal gördüléke­nyebb eljárást kell érvényre juttatni az újítási javaslatok megvalósításá­nak a terén. A jő politikai és ne­velőmunka bizonyára nagy segítség lesz ezen a szakaszon is és így a komáromi hajóépítők becsülettel fogják teljesíteni a terv által elő­irányzott 1 600 000 korona évi meg­takarítást, amiből már 1 505 000 ko­ronát el is könyveltek az üzem jar vára. H. F. •3" •J I Ötven évvel ezelőtt Szlovákiában a müvégtaggyártás még szinte is­meretlen volt. Bratislavában volt ugyan egy Horník nevezetű sérvkötő mester, aki falábakat, olyanokat, amilyeneket már száz évvel ezelőtt is ismertek, készített, de ezék tá­volról sem voltak tökéletesek, s nem lehet őket a mai művégtagokkal összehasonlítani. Az első világhábo­rú idején, amikor igen sok sebesült katonának a lábát kellett amputálni, a katonai kórházakban műlábak gyártásával 'kezdtek foglalkozni. Ezek azonban olyan nehezek voltak, hpgy a rokkantak inkább mankók­kai jártak. A háború után a rokkan­tak maguk vették kézbe a müvétag­gyártás ügyét, hogy saját magukon és bajtársaikon segítsenek. 1921-ben Bratislavában megalakult a hadirok­kantak szövetkezeti művégtagüzeme, amelyet 30 éven át többször átszer­veztek. AZ ORTOPÉDIÁN AZ ÁLLAMOSÍTÁS SEGÍTETT 1950-ben a párt és kormány hat­hatós támogatásával a Bratislavai Ortopédia Szövetkezet új felszerelést kapott és szakavatott vezetés alá ke­rült. Lényeges változás állt be az üzemben 1957-ben, amikor az Ortopé­dia — amely addig a prágai ortopéd­vállalat alá volt rendelve — önálló nemzeti vállalat lett. A vállalat a Vajnory utcában lévő üzemét célsze­rűen átalakította és új, részben sa­ját szerkesztésű gépekkel tökéletesí­tette. A félforgalom lebonyolítására a Záhradnická 3. sz. alatt rendelőt nyitott. De ez sem végleges megol­dás, mert a helyiségek kicsinyek, míg az üzemmel szemben támasztott igények állandóan növekednek. Az Ortopédia azért elhatározta, hogy új, nagy művégtaggyárat épít Bratisla­vában. Munkatársunk felkereste E. Tobak igazgató elvtársat, aki tá­jékoztatott bennünket az Ortopédia terveiről. get illetően és a higiénia terén eddig Mlrp T r MrT Kmi K . pokicamtaií előfordultak. Oj kenyérformáló gépet MIER T jzImA^ ROKKANTAK állítottak be, mely automatikusan mér . Az Ortopédia új üzemet épít Egy év alatt 50 000 rokkantat szolgáltak ki és teljesen kizárja az idegen tárgyak | esetleges bekerülését a kenyérbe. A szitálóban mágnes segítségével tá­volítják el a liszteszsákokba került fémtárgyakat. Az áru széthordásánál az eddigi nyitott lovaskocsikat még e hónapban kikapcsolják. A meglevő 500 darab drótkosarat január elsejé­től higiénikus alumínium-kosarakkal cserélik ki. Szükséges, hogy ezen a téren a péküzem dolgozói nagyobb se­gítséget kapjanak az élelmiszer-keres­kedelem alkalmazottai réezéről azzal, hogy a kenyérszállításra szolgáló ko­sarakat nem fogják felhasználni más célokra, mint az a múltban gyakran előfordult és elszállítás előtt nem te­szik ki az üzletek elé. Mózes Sándor A motorizmus és a gépesítés óriá­si lépésekkel halad előre. Ez a fej­lődési folyamat természetesen nem jár balesetek nélkül. Igazolja ezt az a körülmény is, hogy az ortopédia 1957-ben 50 000 rendelést intézett el, vagyis jóval többet, mint az előző években. E megnövekedett igényeket azonban nemcsak a felelőtlen gép­kocsivezetők okozták. Figyelembe kell venni mindenekelőtt azt, hogy ma már olyan rokkantak is, akiket va­lamikor mankóval láttunk az utcán, inkább művégtagot, az Ortopédia gyártmányait veszik igénybe. MŰVÉGTAGOK PLASZTIKUS ANYAGBÖL Az Ortopédia n. v. technikusai ál­landó figyelemmel kísérik a külföldi protézis újdonságokat s ha célsze­rűeknek és jóknak találják őket, át is veszik. Függetlenül ettől, saját újításokon is dolgoznak. Melyek ezek az újdonságok? Az elv az, hogy a protézis minél könnyebb legyen. Harc folyik minden dekáért. Ezért plaszti­kus műanyagból, PVC-ből gyártják őket. Ezek a protézisek könnyebbek, elasztikusabbak és higiénikusabbak a fémből készülteknél. Mit gyárt az Ortopédia? Mindennemű művégtago­kat és ortopéd cipőket. A legújabb például a gumiból készült kéz, amelynek olyan szerkezete van, hogy tárgyakat megfoghat. Az Ortopédia gyártmányai jók, amit az a körül­mény is igazol, hogy külföldről is kap rendeléseket. HOL ÉPÜL A MÜVÉGTAGGYÁR? Az Ortopédia nemzeti vállalat a tervezett múvégtaggyárat a Vörös Híd közelében akarja felépíteni, mert ez erdős és jó levegőjű környék. A gyár felépítését ott indokolttá te-* szi az a körülmény is, hogy a Vörös Híd közelében van a rokkantak in­tézete és a gyermekbénulás utáni kezelés kórháza. Azonkívül az Or­topédia új üzemét üzemi szállóval egészítik ki, hogy a rokkantaknak a mérték szerint elkészített protézi­sek átvételére és kipróbálására több nap álljon rendelkezésére. Ez nagy előny, mert a protézis kipróbálása általában hosszabb időt vesz igénybe. AZ ORTOPÉDIÁBAN HATÁRIDŐ ELŐTT TELJESÍTIK A TERVET Az Ortopédia dolgozói, szám sze­rint 200-an, felajánlást tettek, hogy az idei munkatervet már december 15-ig teljesítik. Az üzemben nagy számban vannak rokkantak, akik sok szeretettel végzik munkájukat. Ki­tűnő munkások, akik a művégtag gyártásánál érvényesítik a saját tes­tükön észlelt ortopéd tapasztalato­kat. A bratislavai Ortopéd n. v. egész Szlovákiát ellátja gyártmányaival. Kassán és Piešťanyban kisebb műhe­lyeik vannak. További műhelyeket létesítenek Banská Bystricán és Mar­tinban. Ezek a műhelyek a vidéki rokkantak érdekeit szolgálják, hogy őket az utazás fáradalmaitól megkí­méljék. Az Ortopédia szakemberei ezenkívül előre bejelentett napokon meglátogatják a kerületi népegész­ségügyi intézet vidéki rendelőit, hogy a rokkantak kívánságainak ele­get tegyenek. Az Ortopédia a Bratislavai Köz­ponti Nemzeti Bizottságnál kérvé­nyezte a gyár építéséhez szükséges telket és reméli, hogy a város ennek a fontos és indokolt kérelemnek eleget tesz. A gyár felépítésére 6 millió koronát irányoztak elő. K. P. ÜJ SZÖ 293 * 1958. november 11.

Next

/
Thumbnails
Contents