Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-15 / 316. szám, szombat

Közelebb az üzemi pártalapszervezetekhez ! KÖZÉRDEKŰ TÖRVÉNY­JAVASLATOKAT ISMERTETÜNK Több mint négyezer tonna vasérc terven felül Példák százai igazolják, hogy az egyenletes, olcsóbb és jobb minőségű termelés fokozása ma már az ipar minden dolgozó., ának, vezetőjének egyaránt égető problémája. Épp ezért nagyon fontos, hogy a CSKP KB leg­utóbbi határozata oly mélyrehatóan elemzi az üzemi pártszervezetek munkáját, feladatait. — Nálunk a rudňanyi vasércbá­nyában a gépesítés segítségével meg­valósult a folyamatos termelés, s en­nek eredményeként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évforduló­ja tiszteletére 4050 _ tonna vesércet adtunk terven felül." Nem volnánk azonban kommunisták, ha ezek az eredmények eltakarnák előttünk az üzem pártalapszervezetei tömegpoli­tikai tevékenységének gyenge oldalait — mondja ián Novotný elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke: . A bánya kommunistái nem rejtik véka alá eredményeiket, nagyon is számon tartják őket, és ez fontos, mert a kivívott eredmények, a sike­rek szolgálnak a bánya gépberende­zése teljes kihasználásának alapjául. Nem utolsó sorban az elért eredmé­nyektől függ, az új, a következő évi 60 ezer tonnával nagyobb feladatok teljesftése. Nem rejtik véka alá a sikereket azért sem, mert azok lel­kesítenek, meggyőzik a tömegeket a párt igazáról. Nem titkolják az elő­forduló hibákat sem, ellenkezőleg bátran, minden kertelés nélkül feltár­ják őket. Csak így kerülhetik el, hogy a hibák elhatalmasodjanak, s csak így biztosíthatják, hogy ki is javítják őket. Semmiképpen sem lehetünk meg önbírálat nélkül, tanítja pártunk. Az önbírálat ad anyagot az előrehaladás­nak, a bányászok kezdeményező ener­giája kibontakozásának, a munkaver­seny fejlődésének. Nagyon fontos he­lye van a pártszervezetben az alulról jövő kritikának, mert benne válik valóra a tagok kezdeményezése, részvétele a párt politikájának valóra váltásában. Hiszen a párt politikája a tömegek révén valósul meg. Az em­berek azonban különbözőek. Egyikük jobban ismeri, jobban érti a párt politikáját, határozatait, a másik ke­vésbé. Nagy szükség van tehát az elvtársi meggyőző szóra. Nagyobb gondot a fiatalok nevelésére Azok a fogyatékosságok, amelyekre hónapokkal ezelőtt, pártunk kong­resszusa után az egész üzemi párt­bizottság utalt, ha nem is olyan mé­retben, de még ma is megtalálhatók a pártalapszervezetek munkájában. Még mindig szép számú politikailag közömbös fiatal dolgozót találunk a bányában. Persze nem a fiatalokat kell elmarasztalni, hanem azokat, akik nevelik őket. Ezért a CSKP KB határozata elsősorban a pártszerveze­tek vezetőit teszi felelőssé, de fel­adatot ró minden kommunistára. Kétségtelen, elég bonyolult feladat a fiatalok nevelése. Hogy a fiatal bá­nyászokat eszmeileg megfelelően ala­kíthassuk, meg kell találnunk azt a hangot, amely számára , légkönnyeb­ben érthető, azt a módszert, amellyel leginkább közel kerülhetünk hozzá. A jelek szerint a pártszervezetek bi­Hogyan nyerte el a minisztériumi zászlót a ČSAD B. Bystrica-i vállalata Ä Banská Bystrica-i kerület közlekedési dolqozói nagy sikert értek el, amikor a ČSAD váilalata a szocialista munka­verseny keretében 1958. harmadik ne­gyedében országos viszonylatban az el­ső helyre került. Ezt a nagy sikert a ČSAD egyes vál­lalatai és üzemei közötti szocialista mun­kaverseny, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vál­lalt kötelezettségek teljesítése eredmé­nyezte. A kötelezettségvállalások révén elért megtakarítás a ČSAD-nak csupán rimaszombati közlekedési üzemében csak­nem háromnegyed millió koronát tesz ki. A kötelezettségvállalások teljesítésével 1958. december 5-ig teljesítik az évi feladatokat is. E gyönyörű eredmény el­éréséből kétségkívül á dolgozók egész kollektívája vette ki részét, különösen Pavel Vančik, Vég Viktor és más teher­gépkocsi vezetők, míg a személygépkocsi vezetők közül Csitneki, Zsilák és Lőrinc elvtársak szereztek különös érdemeket. Az eredmény eléréséhez azonban leg­nagyobb mértékhen a jó munkaszervezés, a káderek kellő elhelyezése és számos más körülmény járult hozzá. A sikerek elérése nem utolsó sorban az üzemi párt­szervezeteknek köszönhetők, mert a kom­munisták voltak azok, akik mindig az élen jártak. Most számos további feladat megoldása hárul reánk. Minden alkalmazottunk ügye, hogy ebban a negyedévben munkánk to­vábbi javításával elnyerjük a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlaját is. A ČSAD rimaszombati győz­tes üzeme dolgozóinak ezenfelül az a különleges feladata, hogy megtartsák a további negyedévekben a vállalati igaz­gatóság vándorzászlaját és továbbra is a legjobbak legvenek a vállalatban. Števo Kováč Bimaszombat. zottságajnak ezeket a módszereket nem sikerült még kialakítania, jólle­het, az itt dolgozó elvtársak is tisz­tán látják, hogy a régi módszerekkel, a régi nevelési stílussal nem érnek el jelentős eredményeket. Először is nem szabad elfelejteni, hogy a fia­talok természetesnek veszik mindazt, amit ma kapnak, mert nem ismerik a múltat, nincs saját tapasztalataikon épülő összehasonlíthatási lehetőségük. Annak a napnak reggelén, %mikor ott jártunk, a pörkölő négy minőségi ellenőre — a legidősebb alig lehe­tett több húsz esztendősnél, közöttük Berta Liptáková párttagjelölt is — követelték Jozef Lene elvtárs levál­tását, mert szerintük túl szigorúan veszi a vasérc minőségének ellenőr­zését. Kijelentették azt is, ha nem váltják le, akkor engedély nélkül mennek el ők. S amikor Ondrej Dov­čík, a személyzeti osztály vezetője azt mondotta, ebben az esetben nem jö­hetnek vissza, azt felelték: „Nem jö­vünk vissza, elmegyünk máshová." Amikor munkahelyükön felkerestük őket és továbbra is csak a magukét hajtogatták, az ott levő idősebb mun­kások valósággal felháborodtak. Mon­dogatták is, ha valaki a múltban így viselkedett volna, nemcsak az üzem­ből repül, de hónapokig kilincselhetett volna munka nélkül, mert másutt sem vették volna fel. Érdemes elgondolkozni azon, hogy ezek között a fiatalok között olyan idős munkások élnek, dolgoznak, mint Jozef Mička, Rudolf Hós és mások, akiket a múltban üldöztek, mert har­coltak a nyomor és az elnyomás el­len. A régi munkások nagy életta­pasztalatokkal rendelkező emberek, akik saját sorsuk ismertetésével is sok mindent megmagyarázhatnának a fiataloknak. A CSISZ üzemi szerve­zete azonban nem használja ki ezt a meggyőző nevelési módszert. A párt­alapszervezetek vezqtői sem figyel­meztetik rá. Pedig a bánya és a pör­kölő fiatalsága általában hajlamos a szépre, a jóra, az új iránti érdeklő-, désre, és ez pagy, eredményes alkotó munka forrása lehét. A szakszervezet, a munkaverseny és a dolgozók részvétele a termelés irányításában A CSKP KB határozata felhívja a pártszervezeteket arra is, hogy több segítséget nyújtsanak a szakszerve­zeteknek. A határozat kiemeli, hogy a dolgozók tömeges részvételét a gazdaság irányításában a szakszerve­zetnek kell megvalósítania, mint fő tényezőnek és a részvétel közvetlen szervezőjének. Az eddigi eredményekben termé­szetesen nagy része van a politikai munkának. A legfontosabb ebben az, hogy a pártalapszervezetek szorosan együttműködnek a műszaki-gazdasági vezetőkkel. Elérték, hogy ma a mű­szakiak kedvvel, érdeklődéssel fog­lalkoznak a versennyel. A művezetők már nem érzik tehernek a verseny­nyel kapcsolatos tennivalót. Suja-Žiak Ondrej elvtárs, az üzem igazgatója például elmondotta, a munkaverseny szervezésére fordított idő bőven visz­szatérül a termelés eredményeiben. Ugyanez a véleménye Michal Engel elvtársnak, az FSZM üzemi bizottsága elnökének is. Különösen a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 41. év­fordulója tiszteletére tett felajánlá­sok valóra váltásában sikerült igen jó vetélkedési szellemet kiajakítaniok. A pártalapszervezetek irányító mun­kája eredményeként javul a szak zeti feltételei megjavultak ugyan, de a politikai nevelő tevékenység szín­vonala még "nem kielégítő. Minde­nekelőtt a kommunista szakszerve­zeti tagok munkáján kell javítani. El kell érni azt is, hogy a szép számú, pontosabban nyolcvanöt szakaszbi­zalminak nagyobb szerepe legyen a versenyszervező munkában. A műsza­ki dolgozók inkább mint tanácsadók szerepeljenek a műhelybizottság és a szakszervezeti bizalmi mellett, aki segít elbírálni, hogy egy-egy dolgo­zó felajánlása helyes-e. De a verseny szervezőjének mégis a szakszerve­zeti bizalminak kell lennie. A szak­szervezeti bizalmiak nem dolgoznak még elég önállóan a verseny eredmé­nyének ismertetésében. Szükséges, hogy a szakszervezeti bizalmiak a napi értékeléseket felhasználják mindennapi munkájukban, hogy ösz­tönözzék a mennyiségben és a minő­ségben lemaradókat, dicsérjék a legjobbakat. A pártcsoportok is kí­sérjék figyelemmel a tagok és tagje­löltek munkáját. Helytelen lenne azt gondolni, hogy csak a felületes mun­kát végző dolgozókat kell ellenőrizni. A kötelességüket becsülettel elláiő emberek munkáját is ellenőrizni kell. Csak a munka széleskörű és rendsze­res ellenőrzése óv meg a súlyosabb hibáktól. Jól szemlélteti ennek fon­tosságát a fent említett példa, amikor Berta Liptáková és három társa csak azért kéri Lene elvtárs leváltását, mert nagy súlyt fektet a pörkölt érc minőségének ellenőrzésére. Pedig ezzel az illető dolgozó a társadalom érdekeit szolgálja. S csakis a rend­szeres ellenőrzés segítségével való­sulhatnak meg pártunk ama határo­zatai, amelyek a minőség javításával foglalkoznak. A taggyűléseken konkrétan tárgyalják meg a feladatokat Miért fordulhatnak elő ilyen ese­tek? Mert az üzem pártalapszerve­zeteiben még elég gyakori az olyan taggyűlés, ahol a párthatározatokat csak „nagy vonalakban" vitatják meg. Természetesen továbbra is szükséges, hogy a kommunisták or­szágos méretben is beszéljenek a párt előtt álló feladatokról, de lé­nyegesen több időt és energiát kell szentelni a helyi feladatok kidolgo­zására és a határozatok végrehajtá­sára. Ha ez lesz a téma a taggyű­léseken, akkor érdekesek, színvona­lasak, s főleg hasznosak lesznek, mert előre viszik az ügyet. A párt alapszervezeteinek feladata tehát a CSKP KB határozatát alkotó módon, a helyi sajátosságokat figyelembe véve ismertetni, végrehajtani a ha­tározatokból adódó feladatokat. Igaz, ez a munka nem könnyű. A pártalap­szervezetek ezért el is várják, hogy az egész üzemi pártbizottság több segítséget nyújt, mint eddig. - A járási pártbizottság valameny­nyi üzemi pártszervezete legfonto­sabb feladataként a pártcsoportok fejlett csoportbizalmiakkal való megerősítését, a politikai agitáció rendszeressé tételét szabta meg — mondja František Bobko elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára. Elhatározták, hogy a legrövidebb időn belül nemcsak a pártalapszervezetek funkcionáriusai, hanem a pártcso­port-bizalmiak és agitátorok iskolá­zását is megkezdik. A járási párt­bizottság felelősségteljes határozata is arra mutat, hogy a jövőben jobban segítik az üzemi pártszervezeteket, hogy javuló munkájuk megnyilvánul­jon a közeledő évzáró párttaggyűlé­szervezeti munka is. Mégis általános I sek előkészítésében és tárgyalásaik tapasztalat, hogy a verseny szerve- I magasabb színvonalában. Erdősi Ede A kormány már jóváhagyta és a nemzetgyűlés bizottságai rövidesen beható tárgyalás alá veszik a ta­nonctörvény, a területi tervezés és az építési rendtartás szabályozásáról szóló javaslatokat. Milyen célokat követ a három új törvényjavaslat? NÉPGAZDASAGUNK FEJLŐDÉSE megköveteli, hogy szocialista társa­dalmunkban a szocialista termelés­ről, közlekedésről, valamint a szük­séges szolgálatok ellátásáról olyan osztályöntudatos, eszmeileg fejlett és szakmailag ügyes dolgozók gondos­kodjanak, akik uralják a legújabb technikát, az élenjáró munkamód­szereket, biztosítják a munka ter­melékenységének tervezett növeke­dését és ezáltal megteremtik a dol­gozók anyagi és kulturális színvo­nala állandó emelésének előfeltéte­leit. Népi demokratikus rendszerünk ennek biztosítása érdekében gondos­kodik minden egyes polgár tehetsé­gének fejlesztéséről. A munkaerő­utánpótlás szempontjából rendkívül fontosságú a tanulőviszonyban levő ifjúságnak hivatására való előkészí­tése, nevelése. Államunk egyik leg­jelentősebb feladata éppen a neve­lés szervezése, irányítása és meg­valósítása. A tanonctörvény célja tehát, hogy a tanoncifjúság a tanuló­viszony tartama alatt a tantervekbe foglalt terjedelemben ^lnyerje a szakmai és általános műveltséget, esetleg iskolán és munkahelyen kí­vüli nevelésben is részesüljön. A ta­noncok szakmai és általános művelt­ségének megszerzése ingyenes. A törvényjavaslat indokolása meg­állapítja, hogy a munkásfiatalság ne­velésének eddigi három módja: az állami munkaerőtartalékok intézetei­ben, tanonciskolákban és munkavi­szonyban mind nevelési, mind szer­vezeti és ökonómiai szempontból elégtelennek bizonyult. A fiatal munká­sok szakképzettsége az azonos ágaza­tokban is igen különböző, sokszor alacsony színvonalon mozgott, a ne­velés nem bizonyult egységesnek és indokolatlanul költséges volt Nem tartotta szem előtt a legtermészete­sebb nevelési tényezőt: a családot. Az új rendezés főbb elvei: Az eddigi rendszer helyett bevezetik az egységes tanulóviszonyt. Azok szá­mára, akik egyelőre még munkavi­szonyban készülnek jövőbeni hivatá­sukra, fokozatosan szintén bevezetik az egyes tanszakokat (kevésbé igé­nyes, vagy hosszabb előkészületet nem igénylő szakmák ezek). A nemzeti bizottságok és végre­hajtő szerveik gondoskodnak az eredményes tanoncnevelés feltételei­nek megteremtéséről, törődnek azzal, hogy a tanoncnevelés, a szaKintézetek elhelyezése, kihasználása tarén be­tartsák a célszerűség és gazdaságos­ság követelményeit és az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma által megszabott elvekkel összhangban megszervezzék, irányítsák és ellen­őrizzék a tanonciskolákban a tanon­cok nevelését. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériuma szervezi, eszmeileg és módszertanilag irányítja és ellenőrzi a tanoncok nevelését. A szakmai ne­velés megszervezése, irányítása és ellenőrzése az említett minisztérium által megszabott elvekkel összhang­ban, az illetékes központi hivatalok és szervek feladata. A helyi gazdál­kodás szakaszának jelentős tanonc­nevelését illetően ezt a hatáskört a KNB tanácsának helyi gazdálkodási és közlekedési osztálya gyakorolja. A vállalatok a tanoncokat túlnyo­mőrészben saját szükségletük számá­ra nevelik és ezért viselni fogják az általuk kezelt intézetekben erre eső költségeket, kivéve az általános műveltség és a szaktárgyak tanítására eső személyi költségeket. Ez az intéz­kedés nagyobb takarékosságra kész­teti a vállalatokat. A tanulóviszony a legtöbb esetben három évig fog tartani. A törvény­javaslat ifjúságunk nagy részét köz­vetlenül érinti. A TERÜLETI TERVEZÉS az orszá­gos népgazdasági tervezés feladatai­val és célkitűzéseivel összhangban, széleskörű tudományos vizsgálatok eredményei alapján oldja meg bizo­nyos terület elrendezését olyképpen, hogy szervezett, további fejlődésre alkalmas egészet hozzon létre, mely tekintettel van mind a terület, mind az egész társadalom érdekeire. A te­rületi tervezés rendszere biztosítja, hogy a terület jövőbeni elrendezését, nevezetesen a beruházási tevékeny­séget előre kitűzött elvek alapján és hosszabb időszakokra tervezzék. A szocialista tervgazdálkodásban a területi terv fontos eszköze a nép­gazdaság fejlődése tervezésének és ezen belül bizonyos terület felépí­tésének, különös tekintettel a dolgo­zók életszínvonala állandó növekedé­sére. Míg a kapitalizmus alatt a vá­rosok, községek és nagyobb területi egységek felépítése ösztönös, magán viselve az osztálytársadalom minden jegyét, a teleküzérkedést stb., a szo­cializmusban a termelőerők tervsze­rű elhelyezése rendkívül kedvező feltételeket biztosít telepek, vagy egész körzetek szervezett, tervszerű szocialista felépítésére vagy átépí­tésére az állam természeti gazdag­ságára és a jobb életfeltételekre való tekintettel. A területi terv képes te­hát közvetlenül megszabni bizonyos területen az építkezés irányát. A területi tervezés a szocialista népgazdaságban csupán része az egész társadalom tervszerű fejlődése összfolyamatának és azon felül meg­teremti bizonyos területen a helyes tervezés, építkezés, területi megol­dások jobb feltételeit a lakosság élete és munkája érdekében. A terü­leti tervezésről szóló törvény célja, hogy az adott területen tekintettel legyenek minden társadalmi, vagyis gazdasági, egészségügyi, kulturális, biztonsági, védelmi követelményre, a lakosság anyagi színvonalának ál­landó növekedésére és igyekezzenek kiküszöbölni minden felmerülhető ellentétet. AZ ÉPÍTÉSI RENDTARTÁSRÓL szóló javaslat újonnan és korsze­rűbben szabályozza az építkezések és építési munkálatok engedélyezé­sét és végrehajtását, az épületek használatát és karbantartását, a szük­séges ingatlanok és jogok megszer­zését. Célja, hogy megfeleljen az ökonómiai, üzemi, műszaki és biz­tonsági követelményeknek, valamint a társadalom kulturális, szociális és egyéb érdekeinek. A törvényjavaslat decentralizációs jellegű, bővíti a nem­zeti bizottságok hatáskörét és egy­szerűsíti az eddigi eljárást. Mindhárom törvényjavaslat, mely­nek parlamenti tárgyalására még visszatérünk, a lakosság legszélesebb köreit érinti és azok érdekét szol­gálja. SZILY IMRE Kassán kobaltbombát használnak gyógykezelésre I MEGJEGYZÉS $ | Miért nincs iskolai műhely Rimaszécsen? - s A Kassai KerUleti Népegészségügyi Intézet rádiológia! klinikáján új munkahelyet adtak át rendeltetésének, ahol izotópok alkalmazásá­val állapítanak meg és gyógykezelnek kUlönféle daganatokat. E munka­hely dolgozói ezenkívüj a pajzsmirigy és a vérkeringési rendszer meg­betegedéseinek gyógykezelésére, továbbá az izotópoknak gyógykezelésre való további felhasználására összpontosítják munkájukat. A rosszindu­latú daganatok gyógyítására a Szovjetunióból érkezett kobaltbombát és izotópokat használnak. Képünkön Nemesányl laboráns látható, amint radioaktív jód alkalmazása után megállapítja a pajzsmirigy aktivitását. (Ján Kočiš - CTK - felv.) A CSKP XI. kongresszusa hangsú- műhely számára nincs helyiségük, § lyozta az iskolai oktatás és a terme- azaz hogy lenne, de ezt a lehetőséget S lömunka szoros kapcsolatát, hogy egyes emberek közömbössége és meg § iskoláink minél jobban előkészítsék a nem értése miatt nem tudják kihasz­^ tanulókat a gyakorlati életre és meg- nálni. \ szerettessék velük a fizikai munkát. Az iskola közelében, az óvoda zárt fc Ehhez mindenekelőtt a politechnikai udvarán áll egy épület, amelyet a Be­fc oktatás bevezetése és a diákoknak az gyűjtési Vállalat évek óta raktárnak \ egyes üzemekben tett rendszeres lá- használ és takarmányt tárolnak benne. X togatásai járulnak hozzá. A 9,5 méter hosszú és 7 méter széles X A politechnikai oktatás és a műhe- épület régebben is műhely céljait fc lyekben végzett munka az utóbbi idő- szolgálta, kis javítással most is rend­s ben jelentős fejlődésen ment át, egyre be lehetne tenni és a két középiskola X inkább tökéletesedik iskoláink többsé- sok száz diákja ezáltal megfelelő isko­^ gében. Azonban még mindig előfordul, lai műhelyhez jutna. Ez azonban lehe­X h°gy o tanítóknak a politechnikai ok- tetlen, mivel a Begyűjtési Vállalat tor­i tatás bevezetése és tökéletesítése ér- naljai vezetősége és annak igazgatója, i dekében kifejtett igyekezete egyes Marget elvtárs a tanítók kétéves küz­\ helyeken nehézségekbe, sőt néha egyes delme, a JNB iskolaügyi osztálya fel­X emberek meg nem értésébe ütközik, szólítása ellenére seni hajlandó az X Ilyen esetről értesít bennünket Ivanics említett épületet e fontos célra áten­X István rimaszécsi iskolaigazgató leve- gedni. Pedig ezenkívül biztonsági okok­X le i s- bál is megengedhetetlen, hogy az óvoda fc Rimaszécsen a nyolcéves szlovák és udvarán traktorok és teherkocsik köz­^ magyar középiskolának mind a mai' lekedjenek. ^ napig nem nyílt rá lehetősége, hogy A rimaszécsi tanítók és a helyi párt­szervezet vezetősége két év óta min­dent elkövetett, hogy a Begyűjtési Vállalat vezetőségét jobb belátásra X nikai nevelés bevezetését illetően, bírja, igyekezetük azonban mind a mai X A nyolcéves magyar középiskolának napig eredménytelen maradt, és a ri­X ugyanis, amelybe 292 tanuló jár, a maszécsi tanulók az új tanévben is X nyolc tantermen kívül egyetlen más műhely nélkül maradtak. Reméljük i helyisége sincs. Ily módon az iskolai azonban, hogy már nem sokáig, (gl) ÜJ SZÖ 4 * 1958. november 11.

Next

/
Thumbnails
Contents