Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-15 / 316. szám, szombat

yt)dg proletárjai, egy esüljetek } SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. november 15. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 316. szám A munkás;avaslaiokat az építészetben sem szabad elhanyagolni A CSKP KB-nak az építészet helyzetéről kiadott álláspontja és a közelmúltban megtartott országos konferencia, amely a beruházási építkezések kérdéseit vitatta meg, egybevágóan két alapvető kérdést helyezett előtérbe: meggyorsítani és olcsóbbá tenni az építkezéseket. A CSKP KB álláspontjának meg­vitatása alapján számos intézkedés történt. Többek között az építésze­ti tervezővállalatok nagyobb gon­dot fordítanak a tervek kidolgozá­sára, a tervezők olcsóbb, praktiku­sabb megoldásokra törekednek, a kutatóintézetekben új épületanya­gok előállításán fáradoznak, egyre nagyobb teret nyer a panelek és a salak-betontégla alkalmazása, ami jelentős mértékben meggyorsítja az építkezést. Ma azonban nem a tervezőirodák munkájáról akarunk szólni. Szólunk elsősorban az épí­tővállalatok, üzemek vezetőihez, magukhoz az építkezéseken dolgo­zó kőművesekhez, ácsokhoz, beto­nozókhoz, segédmunkásokhoz. Az ő kezükben ugyanis egy igen nagy jelentőségű ütőkártya van, amely sokat jelent az építkezések meg­gyorsításában és olcsóbbá tételé­ben — az ő kezdeményezésük, az ő javaslataik. Az építkezéseken dolgozók tud­ják a legjobban, mi kellene ahhoz, hogy az adott helyzetben jobban menjen a munka, ők azok, akik a legkülönfélébb intézkedéseket vég­rehajtják. Ezért elsősorban velük kell tanácskozni, amikor egy-egy jelentős intézkedés megvalósításá­ról van szó. Ezen elv betartásában azonban igen nagy hiányosságok mutatkoznak az építkezéseken. Persze, voltak műszaki-gazdasági értekezletek, ökonómiai konferen­ciák, a megbízotti hivatal is ren­dezett aktívákat. Most azonban a párt és a szakszervezetek gyűlé­seiről és olyan értekezletekről kel­lene beszélni, mint amilyenek az üzemekben a termelési értekezle­tek. Ezeken a gyűléseken és ér­tekezleteken oldhatók meg a leg­jobban azok a kérdések, amelyek a legközelebbről érintik az építke­zést. Megkérdezhetnénk: az épít­kezéseken nincsenek talán terme­lési értekezletek és pártgyűlések? Ha a termelési értekezletek felől érdeklődünk, a dolgozók azt mond­ják, hogy szétaprózottak az épít­kezések, az egyik csoport itt van, a másik ott, nem tudjuk a dolgo- | zókat összehozni. És mit tesznek i az építővállalatok kommunistái ? A vállalati alapszervezetek jól dol­goznak, taggyűléseik sok problé­mát oldanak meg. Ugyanígy a szakszervezet szervezetei is. Az építkezéseken, a termelőrészlegek alapszervezetein azonban az elv­társak még igen gyakran kifogá­sokkal élnek, amikor a szervezeti életre terelődik a szó. Szintén a szétaprózottságra hivatkoznak és arra, hogy sokan bejárók, nem ve­hetnek részt ezen vagy azon a gyűlésen: Nem felejtik el hozzá­tenni: — Bezzeg könnyű az üze­mekben ... Senki sem állítja, hogy az épít­kezéseken könnyű gyűlést össze­hívni, rendszeres szervezeti életet élni. De nem is szabad úgy értel­mezni a dolgot, hogy „kár az erő­feszítésért, ez úgyis lehetetlen". Milyen formában, hogyan -és mikor valósítsák meg a beszélgetéseket, gyűléseket, vitákat, — azt már a helyi adottságok szabják meg. Min denekelőtt azonban törődni kell velük, biztosítani a rajtuk való részvételt, agitálni értük, egyen ként beszélni a dolgozókkal, meg­győzni őket, milyen fontos az ő részvételük is. Hogy az ő részvé­telük milyen fontos és mit jelent azt az alábbiakban szeretnénk bő­vebben kifejteni. Kiszámították, hogy egy téglából épült lakóházban egy lakás 93 652 koronába kerül. Egy négyzetméter lakóterület 908 koronába. Ebből a 908 koronából 477 az alapanyag szükséglet fedezésére, 168 korona pedig az alapfizetésekre jut. A töb­bit a segédanyagok ára, a túlórák, stb. képezik. Ha megkérdezzük a dolgozókat, miért ilyen magas az anyag ára, megmondják: — Letö­redezik az előregyártott elemek szé le, az acélarmatúra nem ér a beton végéig, néha csak a felszerelés után veszik észre, aztán kell leven ni és persze használni már nem le­het. Az épületanyaggal való hanyag bánásmódról is megmondják: — Nem így kell bánni a téglával, ez anyagpazarlás. Megmondják azt is: — A keverőgépet beszáradt ha barccsal szombat, vasárnap és hét fő folyamán úgy hagyni — a leg magasabb fokú felelőtlenség. Az építőanyagiparban, a Prefákban is beszélni kellene a dolgozóknak a mennyezet-panelekről, amelyekben rosszul „dolgozták be" az armatú­rát. A dolgozók meg tudják mon­dani, miért van ez így, hogyan le­hetne kiküszöbölni a hibákat. Éppen a termelésben dolgozók, a kőművesek, a pallérok, csoport­vezetők, de a segédmunkások is rá tudnak mutatni, miben és hogyan lehetne segíteni. Azzal, hogy a dolgozók hozzászólnak, javaslato­kat tesznek a munka megjavításá­ra — egyszóval, kijátsszák azt az ütőkártyát, amely a kezükben van —, óriási tartalékokat tárnak fel. A dolgozók kezdeményezése az építőiparban is a tartalékok feltá­rását jelenti. A dolgozókkal való tanácskozás az építészetben is az irányítás legjobb módszere. Hogy ez az építészetben mindenütt meg is valósuljon, ahhoz elsősorban meg kell teremteni a rendszeres szervezeti élet alapfeltételeit. Ak­kor építkezéseink gyorsabbak és olcsóbbak is lesznek. Nem jöttek volna rá erre épít­kezéseinken? De igen. Pártunk is figyelmeztetett rá. Sok helyütt al­kalmazzák is ezt az egyedül helyes módszert. Alkalmazzák elsősorban a komplex építőcsoportokban, a fo­lyamatos építkezéseken, több Pre­ía-üzemben. Az eredmények nem is maradtak el. Építészetünk dol­gozói számos értékes kötelezett­ségvállalást teljesítenek — pél­dául a Priemstavban, Váhostavban és a Hydrostavban —, amelyek az építkezések meggyorsítására és ol­csóbbá tételére irányulnak. Ahhoz azonban, hogy az egész építészet­ben beálljon az alapvető fordulat, minden egyes építkezésen jobb po­litikai és szervezőmunkára van szükség. Olyan szervezeti életre, amelynek eredménye a dolgozók kezdeményezésénék kibontakozása lesz, az, hogy a munkások javas­lataira az építészetben is nagyobb gondot fordítsanak. Az SZKP KB teljes ülése A szocializmus világtörténelmi győzelméért a kapitalizmussal folytatott békés versenyben A Szovjetunió 1970-ig túlszárnyalja az USA egy lakosra eső termelésének színvonalát • A Központi Bizottság a szovjet iskolák továbbfejlesztéséről tárgyalt Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága november 12-én teljes ülést tartott. Megtárgyalta és jóvá­hagyta Nyikita Hruscsov beszámolója téziseinek tervezetét. A beszámoló a párt XXI. kongresszusán „a Szovjetunió 1959-1965. évi népgazdaság­fejlesztési irányszámai" címmel fog elhangzani. A teljes ülés elhatá­rozta, hogy a téziseket közzéteszi a sajtóban és a kongresszus előtt széleskörű vitát indít róluk. A teljes ülés ezenkívül az iskola és az élet kapcsolatának megszi­lárdításáról és a Szovjetunió népi i^kolaügyí rendszerének további fej­lesztéséről tárgyalt. Jóváhagyta az SZKP KB és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa a kérdésre vonatkozó téziseinek tervezetét. A tervezetet megvitatás végett a sajtó fogja közölni. A teljes ülés elhatározta, hogy az iskola és az élet kapcsolata meg­szilárdításának kérdését és a népi iskolaügyi rendszer továbbfejleszté­sének kérdését megtárgyalásra a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé ter­jeszti. / Az SZKP KB teljes ülése annak következtében, hogy Nyikolaj Bjel­jajevet, az SZKP KB Elnökségének tagját Kazahsztán Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkárává választották, N. Bjeljajevet felmentette az SZKP KB titkári tisztsége alól. A Szovjetunió gazdasági fejlesztésének tervezete elé terjeszt a gazdasági versengés­ben. Mint a tézisek leszögezik, a hét­éves terv fő problémája a gaz­daság kommunizmus felé irányuló gyorsított előrehaladásának prob­lémája, az a probléma, hogy mi­nél több időt nyerjenek a szo­cializmus és a kapitalizmus gaz­dasági versengésében. A Szovjetunió ipari nyerster­melésének 1965-ben 1958-hoz vi­Moszkvában közzétették Nyikita Hruscsov „A Szovjetunió 1959-1965. évi népgazdaságfejlesztési irányszá­mai" című beszámolójának terve­zetét. A beszámolót a jövő év ja­nuárjában, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXI. kongresszusán tartja. A téziseket országos vitára bocsátják. A tézisek hangsúlyzzák, hogy a hétéves terv konkrét javaslat, melyet a Szovjetunió a tőkés világ Hazánk az NDK második legnagyobb kereskedelmi partnere (ČTK) — A baráti együttműködés szellemében folytatott sike­res tárgyalások után november 14-én aláírták Prágában a Cseh­szlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zött 1959-ben megvalósítandó kölcsönös árucserére vonatkozó jegyzőkönyvet. terjedelemmel szemben a jövő év­ben további 18 százalékkal lesz na­gyobb, ami a két ország gyors és tervszerű ( gazdasági fejlődéséről ta­núskodik. Ugyanúgy, mint ez idén, a jövő évben is hazánk lesz az NDK második legnagyobb kereskedelmi partnere. A Német Demokratikus Köztársaság közvetlenül a Szovjet­unió után Csehszlovákia külkeres­kedelmében is a második helyet foglalja el. A jegyzőkönyvet Ottó Koeour, a csehszlovák kórmányküldöttség ve­zetője, a külkereskedelmi miniszter első helyettese és Kurt Merkel, az NDK kormányküldöttségének vezető­je, a kül- és belkereskedelmi minisz­ter helyettese írta alá. Az árucsere terjedelme az 1958-as Üzemeinkből jelentik: Teljesítettük az egész évi tervet Az Ipolymenti Téglagyárak után, amelyek a Banská Bystrica-i kerü­letben elsőnek teljesítették egész évi tervfeladataikat, ezekben a na­pokban ért célba a Banská Bystrica-i tejfeldolgozó vállalat zvoleni üzeme is, amely a minisztériumi vándor­zászló birtokosa. Ebben az üzemben az év végéig még 15 és fél millió korona értékű különféle tejterméket állítanak elő. Második ötéves tervünk harmadik évének tervét teljesítette a Banská Bystrlca-1 Gépkocsiforgalmi Vállalat rimaszombati üzeme is. Tegnap je­lentette egész évi tervének teljesí­tését a kokavai Smrecina-üzem. Partizánskéból érkezett jelentés szerint az ottani Augusztus 29. üzem gépgyárának dolgozói az évi nyerstermelési tervet 101,6%-ra tel­jesítették. Évi tervük teljesítése al­kalmából a gépgyár dolgozói köte­lezettséget vállaltak, hogy az év végéig 50 tonna öntvényt és 1 mil­lió 352 ezer korona értékű gépet állítanak elő terven felül. A munka­termelékenység növekvésében elért eddigi sikerek után elhatározták, hogy az év végéig a tervezett mun­katermelékenység-növekedést 7%-kal szárnyalják túl. Szén helyett szénpor A nehéz- és általános gépipar számos üzeme saját áramfejlesztő teleppel ren­delkezik, Ezek az üzemi villanytelepek jelentős mennyiségű szenet fogyasztottak. Az idei tél folyamán azonban a gépipari villanytelepeknek 200 ezer tonna kő- és barnaszénnel kevesebbre lesz szükségük, mint tavaly. A szenet jelentős mérték­ben barnaszénporral helyettesítik. Az energetikusok, fűtők és karbantartók tel­jesítették azokat a kötelezettségvállalá­sokat, amelyek a kazánok átépítésére irá­nyultak és önsegéllyel, Buršik, Dvoŕák, Grege, Nikota és más újítók javaslatai alapján módosították a berendezéseket. Ezzel a tettükkel a gépgyárak vlllanyte­lepeinek dolgozói üzemük termelésének önköltségét Is csökkentették, mert a ke­vésbé értékes tüzelőanyag alkalmazásával minden tonna szénnél 40—50 koronát ta­karítanak meg. szonyítva körübelül 80 százalékkal kell növekednie. A hétéves terv fő feladata a szov­jet gazdaság összes ágainak további hatalmas fejlődése a nehézipar elő­nyös fejlesztése alapján, az ország gazdasági hatalmának lényeges fo­kozása úgy, hogy biztosítsa a nép életszínvonalának állandó emelkedé­sét. Az állami beruházások terjedelme majdnem eléri a szovjet hatalom (Folytatás a 2. oldalon) Egybehívták a Szlovák Nemzeti Tanácsot (ČTK) Ľudovít Benada, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke 1958. no­vember 17-re és 18-ra egybehívta a Szlovák Nemzeti Tanácsot. Az SZNT bizottságai megtárgyalás és jóváhagyás céljából a teljes ülés elé tetjesztik Szlovákia 1957. évi költségvetésének zárszámadását, a Szlovák Nemzeti Tanács törvényja­vaslatát, Szlovákiának a Megbízottak Testülete által irányított gazdasága fejlesztése második ötéves tervére vonatkozólag, ezenkívül a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Tudo­mányos Akadémiáról szóló törvénye módosítását. Megtárgyalták ez EFSZ-ek IV. országos kongresszusának anyagát A szenei járás után, amelyben az EFSZ-ek IV. országos kongresszu­sának anyagát elsőknek vitatták meg Szlovákiában, ezt a jelentőségteljes feladatot további járásokban is tel­jesítették. A kongresszusi első anyag megvitatásának befejezését jelentik a galántai és dunaszerdahelyi járá­sokból is. Ezekben a járásokban igen aktívan dolgoznak a kongresszusi bizottságok, amelyek az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának előkészü­leteibe bekapcsolják a nemzeti bi­zottságok, iskolák, népművelési ott­honok, az ipari üzemek és a tömeg­szervezetek dolgozóit is. Ezzel szem­ben a Banská Bystrica-i kerületben, ämely a kongresszus előkészületei­ben a leginkább lemaradozik, még a kerületi kongresszusi bizottság sem ülésezik rendesen. A barátság és a béke stafétáját rövidesen Szlovákiában üdvözöltük A barátság és a béke stafétájának északi ága csütörtök reggel elhagyta česká Lipát és Dobranován keresztül haladva a Ralsk- és a Mácha-tó kör­nyékének romantikus vidékén haladt tovább. A csütörtöki útszakasz a tör­ténelmi múltú Frýdlant városában ért véget. A staféta déli ága csütörtökön Týn nad Vltavouból a píseki járásba indult. A stafétát Táborban sok ezer lakos üdvözölte. A staféta déli ága Chýnovban búcsút vett a české Budé­jovice-i kerülettől és megkezdte út­ját a Cseh-Morva-hegység felé. A sta­féta, mely Hunipolecen és Havlíčkov Brodban rövid szüneteket tartott, az esti órákban az ünnepi díszbe öltözött Jihlava kerületi székhelyre érkezett. A jihlavai Béke téren sok ezer lakos, a tömegszervezetek tagjai és az ifjú­ság zászlók alatt felsorakozva, lam­pionokkal várta a stafétát. A bratislavai dolgozók néhány nap múlva, azaz november 18-án üdvözöl­hetik a barátság és béke stafétájának déli ágát, mely Csehszlovákia dolgo­zóinak üdvözletét viszi a szovjet nép­nek. A bratislavai kerületben nagy elő­készületek folynak a staféta méltó fogadására. A dolgozók a stafétához csatolják a Nagy Október 41. évfor­dulójának és a barátság hónapjának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket, melyek értéke 123 333 536 koronát tesz ki. A kerületben 938 kollektív és 154 egyéni felajánlást tettek. A bra­tislavaiak RaCán üdvözlik a barátság és a béke stafétáját. A staféta 16,45 órakor a bratislavai Sztálin térre ér­kezik, ahol megrendezik a bratislavai dolgozók ünnepi gyűlését. A bratislavai Sovietska Kniha köny­vesbolt kirakatában kiállítják a köte­lezettségvállalásokról írt jelentéseket és azon szalagokat, képeket, valamint emléktárgyakat, melyeket dolgozóink küldenek a stafétával szovjet bará­tainknak. A béke és barátság stafétáját nemcsak futók, lovasok vagy motorosok vi­szik a szovjet határ felé. A prágai kerület elhagyásakor a stafétát motor­csónakon is vitték. A folyami közlekedés dolgozói is kézbe akarták venni azt a stafétát, amellyel a szovjet népnek hazánk dolgozói üdvözletét küld­i ü k- M. Fafek felv,

Next

/
Thumbnails
Contents