Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-08 / 309. szám, szombat

A kommunizmus építésének új szakasza kezdődik a Szovjetunióban A. I. Mikojan elvtárs beszéde a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén az Októberi Forradalom 41. évfordulója alkalmából A moszkvai V. I. Lenin Központi Stadion sportpalotájában csütörtökön november 6-án ünnepi ülést tar­tottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából. Az ünnepélyesen feldíszített csarnokot, melynek homlokzatát V. I. Lenin nagy arcképe díszítette, zsúfolásig megtöltötték a moszkvai üzemek dolgozóinak képviselői, valamint a párt, a szovjet, a Komszomol, a szakszervezetek és a hadsereg képviselői. Az ülésen részt vettek számos ország dolgozóinak küldöttei is. Az elnöki emelvényen helyet foglaltak A. B. Arisztov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, N. Sz. Hruscsov, N. G. Ignatov, A. I. Kiricsenko, F. R. Kozlov, O. V. Kusnen, A. I. Mikojan, N. A. Muhitgyinov, M. A. Szuszlov, K. J. Vorosilov, P. N. Po­szpjelov, A. N. Koszigin és D. Sz. Poljanszkij, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának ve­zető dolgozói, valamint a Lengyel Népköztársaság küldöttségének tagjai \V. Gomulkával az élen. Az ülést N. Bobrovnyikov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután átadta a szót A. I. Mikojannak, az SZKP KB elnöksége tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhe­lyettesének, aki ünnepi beszédet mondott az Októberi Forradalom 41. évfordulója alkalmából. ELVTÁRSAK, a N»gy Októberi Forradalom 41. évfordulójával egyidejűleg a' szovjet nép és az egész haladó emberiség a világ első szocialista országának di­cső győzelmét ünnepli. A Ňagy Október győzelmének nap­ját joggal tartjuk hazánk és népünk életében, valamint a világ kommunis­ta és nemzeti felszabadító mozgalma életében a legjelentősebb dátumnak. Ez teljesen érhető. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom az egész emberiség előtt megnyitotta az utat a békéért, a demokráciáért és szo­cializmusért vívott harcában. A nép igazi uralmának, a szocia­lista demokráciának, a Szovjetuniót lakó szabad nemzetek és nemzetisé­gek megbonthatatlan, testvéri társa­dalmának virágzása, államunk hatal­mas gazdaságának páratlan növeke­dése, a tudomány, a technika, a kul­túra és művészet ma már általánosan elismert kibontakozása, a szovjet emberek életszínvonalának szüntelen emelkedése, mind az Októberi For­radalom reális gyümölcse. A forradalom egyik legnagyobb győzelme, valamint a munkások és parasztok szövetsége által elért si­kerek egyik döntő feltétele az ország szocialista átalakulásának folyamatá­ban az volt, hogy erélyesen lerom­boltak minden gátat, amely a töme­gek kezdeményezésének alkotó ki­bontakozását fékezi, amely megaka­dályozza képességeinek kibontakoz­tatásában és tehetségének teljes megnyilvánításában. Valóban jóslatszerű szavak voltak Vlagyimir iljics Leninnek, az Októ­beri Forradalom nagy szervezőjének és vezérének szavai, amelyek sze­rint a néptömegek soha sem képesek új társadalmi rendek alkotóiként oly aktívan fellépni, mint a forrada­lomban. Lenin emellett már jóval október előtt a pártot a tömegek alkotó kezdeményezése irányításának művészetére tanította, oly módon, hogy az a társadalom forradalmi át­alakítására irányuljon. Lenin „A szociáldemokrácia kétféle taktikája a demokratikus forradalom"­ban c. müvében a következőket ír­ta: „Szükséges, hogy az ilyen idők­ben a forradalmi pártok vezetői szé­lesebb mértékben és bátrabban tűz­zék ki feladataikat, kell, hogy jel­szavaik mindig a tömegek forradalmi kezdeményezésének élén legyenek, világítótoronyként szolgáljanak, de­mokratikus és szocialista eszmé­nyünket teljes nagyságában és pom­pájában mutassák meg, rámutas­sanak a teljes, a feltétlen, a döntő győzelemhez vezető legközelebbi leg­egyenesebb útra" (V. I. Lenin Művei 9. kötet). És ma ha visszatekintünk arra az útra, amelyet hazánk meg­tett, pártunk büszke lehet rá, hogy teljesítette Lenin hagyatékát, büsz­ke lehet rá, hogy a forradalom sike­rei megszilárdultak és gyarapodtak, hogy a dolgozó nép aktív alkotása rohanó folyamként fejlődött ki. A párt a hatalomért vívott harc­ban, a szocializmus építésében, va­lamint vívmányainak védelmezésé­ben mindig olyan feladatokat, olyan jelszavakat tűzött ki, amelyek meg­felelnek a tömegek legsajátabb és legsürgetőbb érdekeinek, a társadal­mi fejlődés halaszthatatlan szükség­leteinek. Éppen ezért e feladatok és jelszavak mindig az alkotó kezde­ményezés, a munkalelkesedés, a munkásosztály, a parasztság, az ér­telmiség — az egész nép forradalmi energiájának újabb és újabb hullá­mát váltották ki. A szovjet nép nagy győzelmeit a kommunista párt és annak lenini Köz­ponti Bizottsága vezető és irányító szerepének köszönheti, amely az or­szágnak olyan történelmi feladatokat tűz ki, amelyek világítótoronyként mutatják a kommunizmushoz vezető legrövidebb és legbiztonságosabb utat. A párt és a nép akaratának és tö­rekvésének egységében, valamint ab­ban, hogy a tömegek lelkesen fogad­ják a párt felhívásait, rejlik győ­zelmeink biztos záloga. Október után az egész világon ért­hetőbbé váltak és a világ^valamennyi nyelvébe átmentek azok a kifejezé­sek, amelyek a forradalomban szület­tek: szovjet — bolsevik. És új csen­gést kaptak e szavak is: béke, ba­rátság. Ma a világ minden részében azt a szovjet szót, hogv a szputnyik a szovjet tudomány és technika nagy vívmányának jelképeként ismerik. A szovjet népnek a történelemben páratlanul álló sikereit elismerik azok is, akiket nem nevezhetünk ba­rátainknak. így pl. Pearson és An­derson amerikai újságírók ez év ok­tóberében az USÁ-ban megjelent könyvükben a következőket írják: „Az a tény, hogy Oroszország kiju­tott a kőparittya korából és belépett I az atomkorszakba, korszakunk leg­nagyobb csodája!". Jóllehet ezzel egyet értünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világon új csoda következett be, a szocialista országok nagy testvéri társadalma megalakulásának, vala­mint a szocialista tábor országai óriási sikereinek csodája. Ez törté­nelmi törvényszerűség. Ezen a napon, amikor ünnepet ülünk, testvéri üdvözleteinket küld­jük és további sikereket kívánunk valamennyi szocialista ország dolgo­zóinak, valamennyi barátunknak a határokon túl, akik velünk együtt ünneplik a Nagy Október napját. Az újabb győzelmek éve a kommunizmusért vívott harcban 1958 a kommunizmus felépítéséért ! 600 ezer tonnával növekedett; a vívott harc hazánkban aratott újabb győzelmeivel íródott be a történe­lembe. Ez év eredményei újból azt bizonyítják, hogy a kommunista párt vezette szovjet nép jelentős sikere­ket aratott tevékenységének minden területén, eredményesen harcol az ország termelőerőinek további fellen­dítéséért a kommunizmus hatalmas anyagi-műszaki alapjának kiépíté­séért. A szocialista ipar és elősorban an­nak alapja a '— a nehézipar — az idén is épp úgy, mint azelőtt a leggyorsabban fejlődött. Az ipari ter­melés állami tervét az 1958-as év tíz hónapja alatt több mint 103 szá­zalékra teljesítették, ami a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyít­va 20 százalékos emelkedést jelent. A tervet teljesítették és túlteljesí­tették az ipari termékek legfonto­sabb fajtáinak termelésében. Mikojan elvtárs ezután összeha­sonlította az ipari termelés növeke­dését a tőkés országokban bekövet­kezett növekedéssel, majd így foly­tatta: Míg az utolsó öt év alatt az ipari termelés a Szovjetunióban 70 száza­lékot tett ki, és a termelés átlagos évi növekedése ezen öt év alatt ha­zánkban 11,2 százalék volt, az USA ipari termelése az első három év alatt (1954-től 1956-ig) 7 százalék­kal emelkedett és ezen a szinten maradt; 1957 szeptemberében a ter­melés erős csökkenése állott be, úgy hogy ma az USA ipari termelése csak 2 százalékkal nagyobb mint 1953-ban volt. A válság következ­tében ma ötmillió munkás van tel­jesen munka nélkül, ha nem számít­juk azokat, akik a napnak csak egy részében dolgoznak. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a következő számadatokat sem: tizenkét hónap alatt (a tavalyi év szeptemberétől az idén augusztusig) az acélterme­lés az USÄ-ban a válság hatása kö­vetkeztében az előző 12 hónaphoz vi­szonyítva 32 millió 800 ezer tonnával csökkent, míg hazánkban 3 millió széntermelés az USA-ban 82 millió 300 ezer tonnával csökkent, míg hazánk­ban 33 millió 900 ezer tonnával emel­kedett, a kőolajfejtés az USÁ-ban 32 millió tonnával csökkent, míg a Szov­jetunióban 15 millió 600 ezer tonná­val növekedett. Az utóbbi időben érezhetően rom­lott a gazdasági helyzet Angliában és a legtöbb nyugat-európai ország­ban. , Ez évben hazánkban újabb jelentős lépést tettünk a Szovjetunió fő gaz­dasági feladatának megoldása felé — a vezető kapitalista ország utolérése és túlszárnyalása felé az egy lakosra eső termelésben. Mikojan elvtárs ezután felsorolta a Szovjetunió építkezési programjában elért sikereket, a tüzelőanyag poli­tikája terén foganatosított intézkedé­sek eredményeit, valamint a szovjet mezőgazdaság nagy sikereit. Ezzel kapcsolatban a következőket mondot­ta: Az idén a párt és a kormány a mezőgazdaság terén két fontos intéz­kedést hajtott végre, amelyek beha­tóan megváltoztatják az állam és a gazdasági körzetekben levő kolhozok közötti viszonyt és e viszonyt új vá­gányokra helyezik. A szovjet állam és a kolhozok közötti gazdasági kap­csolatok több mint 28 éven át arra épültek, hogy a mezőgazdasági gépek a gép- és traktorállcmások tulajdo­nát képezték és nem adták át a kol­hozoknak, ezenkívül érvényben volt a beadások számos fajtája, amelyeknek fő formája a kötelező beadások, vol­tak, amelyeknek jellege egyrészt adó­fizetés jellegű volt, másrészt a gép­és traktorállomások munkájáért járó természetbeni díjazás. Hazánkban az idén megkezdődött a mezőgazdasági gépek átadása a kol­hozoknak és bevezettük a mezőgaz­dasági termények állami felvásárlá­sának egységes rendszerét. Az állam és a kolhozok közötti kölcsönös kapcsolatokban és a beadá­sok politikájában eszközölt ezen eré­lyes és bátor fordulatot csupán a kommunista párt valósíthatta meg, amely elérte szocialista hazánk gaz­daságának és erejének felvirágozta­tását és amely szilárdan meg van győződve saját, erejéről és a kolhoz­parasztság,. valamint az egész nép bi­zalmát élvezi. Mikojan elvtárs ezután felsorolt több adatot, amelyek az idei évben elért gazdag termést bizonyítják, majd így folytatta: az élet teljesen megerősítette a párt bátor elhatá­rozásának helyességét a gép- és traktorállomások és beadások terén. Ma a mezőgazdasági gépeket jobban kihasználják, mint bármikor ezelőtt, a beadási terveket túlszárnyalják és egész mezőgazdaságunk fellendült. A mezőgazdasági termelés idei eredményeivel lényegében lezártuk azt a szakaszt, amelyet hazánk az SZKP KB 1953. évi szeptemberi plenáris ülése óta tett meg. Ez dicsőséges szakasz volt, amely pártunk fő irány­vonalának nagy győzelmét jelentette a mezőgazdaságban. Ma a szocialista mezőgazdaság előtt új távlatok nyíl­nak meg, új, mérhetetlenül fontos feladatok állanak. Az idei év a nép életszínvonala további emelkedésének az éve. A Szovjetunió nemzeti jövedelme egy év alatt 8 százalékkal emelkedett. Csak az idei gyarapodása nagyságá­nál fogva megfelel hazánk 1930. évi nemzeti jövedelmének. A Szovjetunió nemzeti jövedelmének gyors növeke­dése lehetővé tette a városok és fal­vak dolgozói reáljövedelmének emel­kedését. A munkások és alkalmazottak szá­ma egy év alatt 1 millió 500 ezerrel növekedett, a béralap pedig 6 száza­lékkal. Széles fronton megindult a munka, amelynek célja a munkásokat és alkalmazottakat átállítani a hét­órás és hatórás munkanapra, első­sorban az olyan iparágazatokban mint a szénipar, vaskohászat, vegyiipar, gépipar, kőolaj és gázipar. Mindazon kifizetések és könnyíté­sek öszege, amelyeket a lakosság az állami, szövetkezeti és közszerveze­tektől kap, az idén több mint 215 milliárd rubelt tesz ki, vagyis 14 milliárd rubellel magasabb, mint ta­valy volt. Csupán készpénzben 64 milliárd rubelt fizetnek ki az 1958-as év folyamán, vagyis kétszer annyit, mint 1955-ben. A szovjet nép anyagi életszínvonala emelkedésének világos mutatója a kiskereskedelmi áruforgalom állandó növekedése. Csupán az utolsó két év alatt a kiskereskedelmi áruforgalom több mint 20 százalékkal bővült. Ez a gyarapodás megfelel hazánk egész 1940. évi áruforgalma felének. Az idén (összehasonlítható árakban) 2,7­szer több árucikket adnak el mint 1940-ben. Annak ellenére, hogy a lakosság­nak eladott különféle árucikkek meny­nyisége nagyon megnövekedett, egyes árucikkekben még mindig hiány van, ami az elosztás helyi zavaraihoz ve­zet. A helyzetet még bonyolultabbá teszik a kereskedelmi apparátus mun­kájának fogyatékosságai. Hogy megjavuljon a fogyasztók ki­szolgálása, és bővüljön a kereske­delmi hálózat kapacitása, üj haladó módszereket vezetnek be a kereske­delem terén mint pl. az önkiszolgá­lást, a közétkeztetési üzemekben, a kereskedésekben a csomagolt áruk eladását, automatákban történő el­adást stb. Mivel számos kereskedel­mi dolgozó nem eléggé rugalmas, a vásárlók kiszolgálásának haladó for­máit túlságosan lassan vezetik be. A kereskedelmi vállalatok munkájában még mindig számos a fogyatékosság. A kereskedelmi káderek nevelését meg kell javítani. Ennek érdekében feljjttlenül srükséges, hogy a keres­kedelmi vállalatok feletti ellenőrzést a tömegek vegyék kezükbe, e mun­kába be kell vonni az egész lakos­ságot, amely ismeri a szükséglete­ket, ellenőrizheti a kereskedelmi ap­parátus munkáját, megállapíthatja a fogyatékosságokat és főleg elérheti kiküszöbölésüket. Nagy fejlődés állott be a lakás­építés terén. Hogy elképzelhessük ezen építkezés óriási méreteit, ele­gendő rámutatnunk, hogy 1958-ban a városi lakosság számára összesen több mint 62 millió négyzetméter lakóterület épül, vagyis 1,5-ször több, mint a második ötéves tervben. Gyor­san terjed az olyan lakóházak építése is, amelyeket a kolhozparasztok és a falusi értelmiségiek építenek a ma­guk számára. A dolgozók életszínvonalának emel­kedése hazánkban és az állam szé­leskörű intézkedései az egészségügy terén a lakosságnak jobb egészségét és hosszabb életét biztosították. Ná­lunk 10 ezer lakosra 17 orvos jut,­míg a cári Oroszországban csak egy orvos jutott és az USÄ-ban 1955-ben a lakosság ugyanilyen számára csak 12 orvos. Az idén 4,1-szerte több orvosságot és orvosi műszert gyár­tunk, mint 1950-ben és 10,5-szörte többet, mint 1940-ben. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a sikerek ellenére mindig számos fogyatékosság van a lakosságnak nyújtott orvosi szolgálatban, és e fogyatékosságokat ki kell küszöbölni. A gazdasági fejlődésben elért sike­rekhez rendkívül nagy mértékben hozzájárul a városi és falusi töme­gek aktivitásának növekedése, a szo­cialista demokrácia további fejlődése, a párt és a tömegek kapcsolatának megszilárdulása. Az idei év sikereinek fényében még szemléletesebben megmutatkozik Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov, Sepilov pártellenes álláspontjának egész ár­talmassága és helytelensége, akik ta­valy a párt fő irányvonala ellen tá­madtak és amely csoportot a párt felszámolt. Az idén hazánkban tovább folyt az állami igazgatási szervek tökéletesí­tése, tovább bővültek a társadalmi és elsősorban a szakszervezetek funkciói, növekedett aktivitásuk és gyarapodott a vállalatok és intézmények életére gyakorolt befolyásuk a bürokrácia el­leni harcban, valamint a lakosságnak nyújtott szolgálatok terén. Egyre na­gyobb jelentőségűvé válik a bírálat és önbírálat, a fogyatékosságok meg­állapításának és leküzdésének legfon­tosabb eszköze, a kommunista öntu­datosság kialakításának egyik ténye­zője. Sikeres előrehaladásunk biztosítéka a párt állandó gondoskodása a szov­jet emberek kommunista neveléséről. A párt megengedhetetlennek tartja a csökevények olyan megnyilvánulásait, mint a részegség és a huligánság, valamint a méltatlan viselkedés egyéb esetei és erélyes harcot hirdet elle­nük. Társadalmunk jövője sok min­denben a fiatal nemzedéktől függ. Szeretnénk, ha minden téren példás volna, munkaszeretg. kulturált, erköl­csileg tiszta és eszmeileg szilárd. Ez­zel kapcsolatban nagy jelentőségűek azok a kérdések, amelyeket Hruscsov elvtárs iskolaügyünk egész rendsze­rében való változtatások időszerű szükségességéről megjegyzéseiben megfogalmazott, és amelyekről éppen most folyik mindenütt a vita. Nagy­sikereket értünk el a káderek előké­szítésében és nevelésében. Közép- és főiskoláink szervezett reformja előse­gíti azt, hogy a felnövekvő nemze­dékeket azon követelmények színvo­nalára emeljük, amelyek a kommuniz­mus építésének új szakaszában vár­nak rájuk. A párt továbbra is megtanácskozza a néppel gazdaságunk, állami és kul­turális építésünk létfontosságú kér­déseit, mert ezt további sikeres elő­rehaladásunk legfontosabb feltételé­nek tartja. A párt a legközelebbi időben országos vita alá bocsátja a népgazdaság-fejlesztési hétéves terv ellenőrzőszámait. A munkások, kol­hozparasztok, mérnökök, technikusok és tudósok, a Szovjetunió valamennyi dolgozójának legszéiesebbkörű rész­vétele a vitában, amely fejlődésünk távlatait taglalja, hozzájárul ahhoz, hogy megállapítsuk milyen lehetősé­geink vannak, megtaláljuk a helyes megoldást, előkészítsük a népet a párt kongresszusa által kitűzendő fel­adatok sikeres teljesítésére. Az-egész szovjet nép óriási lelkese­déssel fogadta a párt XXI. kongresz­szusa összehívásának hírét, és a kongresszust hatalmas munkalendü­lettel és sikerekkel üdvözlik. Üj fejlődési szakaszba lépünk, az ország termelőerői még rohamosabb fejlődésének, hazánkban a kommu­nizmushoz vezető úton való gyors előrehaladásának szakaszába. A szovjet külpolitika fő irányvonala — a békeharc Elvtársak! A jelenlegi nemzetközi helyzetet két rendkívül fontos té­nyező határozza meg. Az egyik ol­dalon az imperializmus és a reakció erői igyekeznek aláásni a békét hol itt, hol ott háborús tűzfészke­ket létesíteni, aggodalomban és fé­lelemben tartani a világot és a há­ború peremén táncolni. A másik ol­dalon, s ez a legfontosabb, korunk nemzetközi kapcsolatai a reakciós körök említett kísérletei ellenére is a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus erői megszilárdításának irá­nyában bontakoznak ki. Az erők kölcsönös viszonya a nem­zetközi küzdőtéren a második vi­lágháború ufán alapjában megvál­tozott. Ez lehetővé tette, hogy pár tunk XX. kongresszusa ebből azt a történelmi következtetést vonja le hogy a háború már nem végzetsze­rűen szükséges, hogy ma léteznek olyan erők a világon, melyek meg­akadályozhatják a háborút. A leg­utóbbi évek eseményei igazolták e je­lentős tanulság helyességét. Az elmúlt évben még jobban meg­szilárdult a szocialista országok nagy testvéri közössége, a világ kommu­nista és munkáspártjainak a pro­letár nemzetköziségből eredő ideo­lógiai egysége, smi a jelenkori rs­vizionizmussal szemben tanúsított egyöntetű megsemmisítő ellenállás­ban nyilvánult meg. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek ér­tekezletén jóváhagyott nyilatkozat pontosan leszögezte, hogy korunk­nak mely hatalmas társadalmi erői képesek biztosítani a békét és meg ­szüntetni a háború veszélyét. Ez a szocialista államok legyőz­hetetlen tábora. Ezek az antiimpe­rialista álláspontra helyezkedő és a szocialista országokkal együtt a nagykiterjedésű békeövezetet képe­ző békeszerető ázsiai és afrikai or­szágok. Ez a nemzetközi munkásosztály és élcsapata — a kommunista pár­tok. Ez a gyarmati és félgyarmati né • pek felszabadító mozgalma. Ez a népek tömeges békemozgal­ma, az imperialista országokban is folyó mozgalom. (Folytatás a "4 oldalon.) ŰJ SZÖ 3 * 1958. november 8.

Next

/
Thumbnails
Contents