Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-07 / 308. szám, péntek

K ' onnyen lehetséges, hogy a XX, század úgy marad meg az emberek emlékezetében, mint amikor Oroszország és Kína ipari hatalma először eléri, majd elhagyja Észak-Amerika és Európa termelő kapacitását. Amikor ez bekövetkezik, megváltozik az egész emberiség történelme ... Oroszország iparosítása olyan gyorsan folyik, amihez hasonló ütemet nem ismer egyetlen társadalom sem. Abszolút sikerei imponálóak. És most Kína is követi őt..

f Meggyőző számítások azt bizonyítják, hogy húsz év múlva a Szovjetunió termelése maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államok színvonalát, és hogy még húsz esztendőre sincs szükség ahhoz, hogy a Szovjetunió és Kína termelési kapacitása meghaladja a Nyugat termelésének színvonalát." Ezek a szavak egy évvel ezelőtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmával hangzottak el — de nem Moszkvában. Dean Acheson, az Egyesült Államok volt külügyminisztere, Dulles elődje mondotta e jelentős szavakat mintegy mea culpa-ként vezekelve elkövetett külpolitikai tévedéseiért és baklövéseiért. E szavak igazi mélységét és jelentőségét akkor értjük meg legvilágosabban, ha egy másik kijelentéssel vetjük össze, amely 1917 kora őszén hangzott el, és amit Lenin mondott „A háború kérlelhetetlen élességgel veti fel Oroszország előtt a kérdést: elpusztulni, vagy pedig az ország sorsát a legforradalmibb osztály, a proletariátus kezébe helyezni, és megelőzni gazdaságilag a legfejlettebb államokat is." Egy hónappal a lenini szavak elhangzása után, mint tudjuk, megtörtént a világtörténelmi döntés: az oroszországi proletáriátus a kommunista párt vezetésével egyszer s mindenkorra véget vetett az embernek ember által való kizsákmányolásának, közös tulajdonba vette a termelőeszközöket és a belső s küfcő ellenségnek ötéves irgalmatlan harcban való leverése után hozzálátott az ország teljesen megsemmisült gazdaságának helyreállításához, majd a szocializmus építéséhez. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a társadalmi-gazdasági alakulatok változását nem az határozza meg, mit termelnek, hanem az, hogyan termelnek. Az is minden szocializmust építő ember előtt ismeretes, hogy a különböző társadalmi rendszerek versenyében az a társadalmi rend győz, amelyben a munka termelékenysége nagyobb. E két alaptételből következik, hogy sem a szocializmust felépíteni, sem pedig a legfejlettebb tőkés országok gazdasági színvonalát utolérni és el^ Miért jár a szovjet tudomány és technika A HALADÁS ÉLÉN nek megfelelően a tudományok és a technika fejlesztése alkalmi, rendszertelen, közvetlen kapitalista szükségleteket kielégítő volt. Nem mintha hiányzottak volna Oroszországban íaflstigyf dolgozóknak", akik ktl!«n8-i sen az elmúlt esztendőben a Szov-i jetuniót meglátogatták, az oktatás ügyét és tudományos intézeteinek megszervezését tanulmányozták. Akadt olyan is — méghozzá neves amerikai tudós — aki a Szovjetunióban látottaknak, az ottani oktatás-és kutatásügyi rendszernek a minél hűbb átültetését javasolta Amerikába ... «• ' ' Ez a fejlődés azért érdekes, mertj ilemrégen a tőkés világban a szovjet tudománnyal és technikával kapcso-; latban még más húrokat pengettek. A szovjet tudományos és műszaki kutatás reménytelen elmaradottságé-* ról szajkóztak, azt állítoták, hogy az a kevés is, ami ott megvalósul, a nyugati eredmények lemásolása, vagy gyakorlati érvényesítésére, a nagy méretei és jelentősége is. A Szovtechnikai felfedezések kiaknázására, jetunió Tudományos Akadémiája addig az Oroszországban egészen a például ezerszer nagyobb költség- ipari kémkedés eredménye. Még azt XIX. század második feléig fennálló vetéssel dolgozik, mint amennyi enrideg feudális rendszer, de később nek az intézménynek a cári időben a tudományos és kutató hajlammal az azt felváltó hűbéri-tőkés rendszer állott rendelkezésére. A tiszta, elA harmadik szovjet szputnyik modellje, amelyet a moszkvai ösz-szövetségi ipari kiállításon tekinthettek meg az érdeklődők. rendelkező fők, az ügyes, sokszor zseniális technikusok. Az oroszországi tudomány és technika fejlődése évszázadokon keresztül a neves tudósok, kutatók és felfedezők egész sorát adta. Elég Lomonoszov nevét is jóformán lehetetlenné teszi a tu- méleti, úgynevezett alapvetó kutais kitalálták, hogy a Szovjetunióban idegen, német tudósok dolgoznak, az ő érdemük minden eddigi eredmény. A valóság természetesen egészen más, mindennek éppen az ellenkezője. Az egyetlen olasz Montecorvon kívül semmilyen neves idegen állampolgár, természettudós nem működik a Szovjetunióban. Ezzel szemben Amerikában légiónyi az idegen tudós, elsősorban a számukra katonai okokból annyira fontos atomkutatás terén. Amint Varga Jenő, a neves közgazdász nemrégen megjegyezte, egyedül Magyarország, amely pedig már csak nagyságánal fogva sem játszik jelentős szerepet a világban, öt neves, élvonalbeli atomkutatót adott az Egyesült Államoknak, köztük Tellert, a hidrogénbomba atyját, ahogy Amerikában nevezik. Felsorol-' hatnánk azonban még számtalan más német, francia, olasz, elsősorban azonban zsidó származású tudósokai mint Einsteint, Oppenheimert és másokat. Ugyanakkor a Szovjetunió i— Amerikával merő ellentétben — számos szocializmust építő vagy gazdaságát most fejlesztő, fejlődés* ben visszamaradt volt gyarmati országba küldi el saját tudományos és műszaki dolgozóit, hogy a helyszínen támogassa ezeknek az országoknak az építését. További, a kapitalista rendszerben behozhatatlan és megvalósíthatatlan előnye a Szovjetuniónak az, hogy a szocialista rendszer lényegéből kifolyóan rendelkezésre tudja bocsátani azokat az óriási eszközöket és berendezéseket, amelyeket manapság az élenjáró tudományos és műszaki kutatás megkövetel. Míg néhány évtizeddel ezelőtt is a tudományos műszereket jóformán házilag, kisipari módon készíthették, addig ma a dományos eredmények általános tást, valamint a gyakorlati, alkal- kutatás számos ága rendkívül költséelterjedését, a technikai felfedezések mázott kutatást a tudományos in-f ges, sokszor óriási méretű berendegyakorlati alkalmazását. A legismer- tézetek ezrei, a tudományos dolgor zéseket igényel. Gondoljunk csak a különböző kísérleti atomreaktorokra, elemi részecskéket felgyorsító beA második szovjet mesterséges hold élőlényt, kutyát vitt magával a világűrbe. Képünkön Lajka a szputnyik kabinjában a nagy utazás előtt. hagyni nem lehet a tudománynak és említeni, aki fél évszázaddal Lavoia technikának legáltalánosabb, leg- sie előtt és egy teljes, évszázaddal messzebb ható fejlesztése nélkül. Mayer előtt kimondotta az anyag —, És tényleg, a Szovjetunióban a szo- illetve az energia megmaradásának rializmus építésének megkezdésével az elvét, sőt látnoki módon - korát párhuzamosan kezdődött kultúrfor- két évszázaddal megelőzve - felisradalom lehetővé tette a tudomány és a technika soha nem látott mérvű fejlesztését. Mielőtt azonban ennek méreteit, eszközeit és eredményeit vizsgálnók, vessünk egy pillantást előbb arra az örökségre, amit a cári merte az anyag- és az energia megmaradásának elvei közötti lényegbeli összefüggést is. Amíg azonban a sikeres polgári forradalmak nyomán Nyugat-Európában mindjobban felszabadulnak a katebb e téren Petrovnak a szikratávíró zók százezrei szolgálják, amelyek igazi feltálálójának esete, aki két ről, illetve akikről a szocialista ál-< évvel Marconi előtt szerkezetet mutatott be és alkalmazott hajókon is szikratávíró berendezéseket. De nemcsak a szikratávíró orosz találmány. Az első bányagőzgép, az első kombájn és traktor, villanylámpa, elektromotor, transzformátor, kőolajfinomító berendezés és még számtalan más, mind orosz találmány, amelyek azonban az áldatlan viszonyok között elsikkadtak, s amelyeknek morális és anyagi hasznát a tőkés világ ügyesei sajátították ki maguknak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat nyomon követő kulturális forradalom elsősorban a közoktatás alapjait rakta le. Bámulatosan rövid idő alatt felszámolta az írástudatlanságot, általánossá tette először a hétéves majd a tízéves oktatást, a Szovjetunió minden népének és nemzetiségének lehetőséget adott, hogy kultúráját — egészen a legmagasabb fokig — anyanyelvén fejlessze. Az alapvető ismeretek általános elsajátításával párhuzamosan haladt a Szovjetunióban a közép- és felsőfokú szakoktatás fejlesztése. Míg a cári időkben — mint mondottuk — 200 000-en látogattak főiskolát, ez a szám 1957-ben tízszeresére, 2 mii- lam bőségesen gondoskodik, lióra emelkedett. A főiskolát végzet- Ezek azok az alapok, amelyeken tek száma ma közel 7 millió, egy a Szovjetunió világraszóló tudomáfőre számítva átlag háromszor annyi, nyos és műszaki sikerei felépülnek, mint Nyugat-Európában. Az összes Ma már — főképp a szputnyikok iskolát látogatók száma 50 millió, megjelenése óta — a tőkés Nyugat A szovjet sebészek bonyolult operáció útján egy kifejlett kutya nyakára átültették egy növendekkutya fejét. A transzplantáíás sikeres volt. A kutyának két feje van, mindkettő reagál és normálisan teljesíti funkcióit. A kísérlet célja az, hogy a tudomány a jövőben embereknél is életfontosságú szerveket helyettesíthessen transzplantáíás utján komoly sérülések esetében. Képünkön a két kutyát láthatjuk az operáció előtt, rendezésekre (ciklotronok, betatró* nok, stb.), amelyeket a tőkés vállalatok megépíteni nem tudnak, merjt az ilyen beruházás közvetlenül —i vállalati méretben — sohasem fizetődik ki. Az állam pedig, még az hűbéri, tőkés kizsákmányoló rend- pitalizmus nagyobb termelékenységű szer Oroszország népeire hagyott. epői és egyre több lehetőséget nyújA cári birodalom 170 millió lakos- tanak a tudományos kutatásolc ságának háromnegyed része az első __ világháború kitörésének idején írás- : tudatlan volt. Ez az arány a nők és a nemzetiségek között még riasztóbb méreteket öltött, és sok esetben elérte a 100 százalékot. Hiszen voltak egész népek — köztük finn-ugor rokonnépek is — amelyeknek sem írásuk, sem irodalmi nyelvük a aári időkben nem volt. Iskolába az iskolaköteles gyermekeknek alig egyhar* mada járt, a közép- és a főiskolai tanulás a kiváltságosok gyermekeinek előjoga volt. 1913-ban alig 200 ezren végeztek főiskolai tanulmányokat, vagyis minden 1250-edik oroszországi lakos. A társadalmi alapnak és a közoktatás említett vigasztalan helyzetévagyis a Szovjetunióban minden ne- is tudomást vesz róla, elismeri ezt Egyesült Államok kormánya is csak gyedik ember tanul. ' a fejlődést. Se szeri, se száma a olyan költséges kísérleti berendezéEzeknek az alapoknak megfele- különféle tudományos kutatóknak, seket pénzel, amelyek - a kapitalista lőek azután a tudományos intézetek tudósoknak, bizottságoknak, közök- rendszer lényegének megfelelően — kimondottam hadicélokat szolgálnak. Mindebből az következik, hogy amint a kommunizmust nem lehet „exportálni", ugyanúgy a szocialista állam intézményeit, így tehát oktatásügyét, tudományos és műszaki kutatási rendszerét sem lehet lemásolni, megvalósítani tőkés termelési viszonyok közepette. Ezért reménytelen a kapitalista világ számára az óriási méretű, az emberi tudás minden területére kiterjedő szellemi verseny a két rendszer között. Ezért fogják az utóbbi évek világrászóló szovjet sikereit és eredményeit á magfizika, a rakétatudomány, a repülógépépítés, a világürkutatás, a gyógyítás, a vegyészet és számtalan más területen még az eddiginél iá nagyobb, átütőbb sikerek kísérni; (sz. D A TU-114, a szovjet légiflotta egyik nagy büszkesége. Ez a turbólégcsavaros utasszállító gépe. gépôriás a világ legnagyobb SZÖ 6 * 1958. november 7. i-.íi.a.