Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-06 / 307. szám, csütörtök

Veszélyes küldetés (Nebezpečné poslanie) A szovjet életben és művészetben örökké élö forradalmi hagyományok ihlették Grigorij Lipsicet, a Veszélyes küldetés című szovjet film rendezőjét, amikor a földalatti, forradalmi mozgalom egyik maroknyi osztagának történetében mozaikképet ad a forradalom győzelmét megelőző mozgalmas időkről. A forradalmárok száműzetésből megszökött, Fecske fedőnéven rejtőzködő csoportjának és a kíméletlen, aljas eszközökkel dolgozó cári ohrankának elkeseredett küzdelmében a néző szívébe zárja a legnagyobb áldozatokat hozó hősöket, akik Keresztrefeszített szerelmesek (Ukrižovaní milenci) Kendzsi Mizogucsi japán rendező filmjének egyszerű történetében az emberi lelkiismerethez szól, a humánumot hívja ítélni a múlt álszent és kegyetlen osztályviszonyai fölött. Szegények szerelme a történet központja. A szolga beleszeret urának szegénysorsból kiemelt feleségébe és meg'szöknek. Ezért az uralkodó osztály kegyetlen törvénye mindkettőjüket kereszthalálra ítéli. De nem a „vétkükért" lakolnak ily kegyetlenül. Azért kell vesznie a két szea legveszélyesebb pontokon is (hadseregben, tengerészetben, vagy más, polgári pozíciókban) teljesítik pártmegbízatásaikat. Nem monumentális arányú történelmi film, hanem csak egy mozaik-kép, amely a forradalom győzelmének első napjaiban reproszpektívan megelevenedő régi történet keretében nem annyira az eseményeket, mint inkább hőseik jellemét és lélekrajzát állítja előtérbe úgy, hogy e maroknyi bolsevik csoport nagy szívósságának és kitartásának láttán a nézőben önkéntelenül igazolódnak a sokatmondó lenini szavak: „Szikrából tör ki a láng". relmesnek, mert a férj, a császár fő udvari szállítója, gazdag bankár, miniszterek anyagi támogatója, és a házasságtörő asszony bukása a férjet is magával rántja: elveszti hivatalát, érvénytelenekké válnak az adóslevelek stb. Ez a fő ok, amely megpecsételi a szerencsétlen szerelmesek sorsát. Azért kell veszniök, mert sokan vágynak a megcsalt férj vagyonának megszerzésére. Kegyetlen idők embertelen szellemét idézi a film a mának, hogy diadalmaskodjék az emberi ész, jóérzés és méltóság. tottak a Putyilov Művekbe a hadianyag elszállítására. Számos városrészben szögesdeszkákat készítettek elő, hogy majd az ellenséges osztagok lovainak lábai alá dobálják. Kézifegyverek, gépfegyverek, hadianyag, kórházi autók, agitátorok, a Szoldatszkaja pravda és a Gyerevenszkaja bednota című lapok, az összes szilárd és reményteljes vörösgárdista alakulatok mind a gatcsinai frontra özönlöttek. -...A forradalmi katonai bizottság ülése a vége felé járt, tagjai már szétszéledni készültek az egyes alakulatokhoz, amikor egy vörösgárdista rontott be lélekszakadva a szobába. Halálsápadt volt. Átázott köpenyegéről folyt a víz. — Elvtársak! — mondta. — Rendkívül fontos közölnivalóm van. Az izgalomtól, vagy az éhségtől vacogó 'fogakkal elmondta, hogy másfél órával ezelőtt, amikor társaival a Rjecs, hajdani kadetlap nyomdája előtt állt őrségen, a 6. tartalékos zászlóalj köpenyegét viselő három katona telepedett le tűzrakásukhoz. „Gabonatermelő katonákként" mutatkoztak be, dohányt húztak elő és megkínálták őket, majd valamiről össze-vissza fecsegtek. — Valahogy nem tetszett nekem — mondta a vörösgárdista. — Túl erőltették a falusias beszédmódot. Az egész beszélgetésük arra ment, hogy valamit kipuhatoljanak. Szóyal, gyanús elemek. A katonák egy kicsit álldogáltak, majd tovamentek. A vörösgárdista a házak árnyékában megbújva utánuk lopózkodott. Beszédtöredékek ütötték meg a fülét, Sejtelme bebizonyosodott: nem katonák, hanem álruhás junkerek yoltak. De mit kerestek akkor itt ? I A körzeti bíróság leégett épületétől nem messze lőszeres ládákkal megrakott teherautó várta az álruhás katonákat. Bemásztak az autó elülső részébe. A vörösgárdista kivárta az alkalmas időpontot és felkapaszkodott az autó tetejére. Lógott az eszeveszetten száguldó autón, menetközben beljebb mászott és elrejtőzött a lőszeresládák mögött. A teherautó a Lityejnij Zamok mellett elhaladva lassított és befordult az Inzsenyernij Zamok felé. Kitárultak a kapuk, az autó begördült az udvarba. A vörösgárdista az autó támlájának széléhez tapasztotta szemét, hogy lássa, mi történik körülötte. Serény készülődés folyt. Az udvaron junkerek futkostak, kibo rították a fegyverrakományokat, a fogatokból kifogták a kócba pólyált lábú lovakat és lövedékeket raktak a kocsikra. Két nappal ezelőtt még ugyanezek a junkerek kevés harci becsületet tanúsítva védelmezték a Téli Palotát a forradalmi katonai bizottság csapatai ellen. Alig fenyegette közvetlen veszély a bőrüket, megadták magukat és alázatosan kegyelemért folyamodtak. Kérték, engedjék őket szabadon becsületszavukra. Esküdöztek, hogy sohasem fognak fegyvert a szovjet hatalom ellen. Pedig ez nem a becsület, hanem a becstelenség szava volt. Áruló módon készültek lecsapni a forradalmi népre, mely nagylelkűen szabadon bocsátotta őket. A teherautó tetején elrejtőzött vörösgárdista mindezt látta. Egy gondolat ösztökélte: menekülni, s mifelőbb eljutni a Szmolnijba és jelenteni a lázadók mozgolódását. Gondoskodunk hazánk emlékműveiről A prágai Állami Műemlékvédelmi Intézet e napokban megrendezte azon okiratok kiállítását, amelyek a hazánkban 1945-től 1958-ig rendbehozott és karbantartott emlékmüvekre vonatkoznak. A kiállítást ezt megelőzőleg az építészek párizsi nemzetközi kongresszusán és Bécsben is megrendezték. A csehszlovák állam jelentős eszközöket fordít a történelmi emlékmüvek, avagy építészeti szempontból értékes, különféle időkből származó román, gót, reneszánsz, barokk stílusú vagy későbbi épületek karbantartására. E gondoskodás kiterjed a várakra, kastélyokra, városi védett területekre, népi építészeti emlékművekre, egyházi épületekre és templomokra is. Például csak Kutná Hora gót stílusban épült város emlékműveinek megjavítása félmillió koronába került. Igen igényes felújítási munkákat követel a csehországi Cheb, a morvaországi Znojmo és a szlovákiai Kremnica történelmi emlékmű részeinek helyreállítása Rendbehozták a XVI. századból származó levočai Szent Jakab templomot, a prágai barokk stílusú Szent Miklós templom falfestményeit. A Vltava partján levő Mária Magdolna kápolnái új út építése miatt sértetlen állapotban más helyre helyezték át. Az állam igen nagy gondot fordít Közép-Európa legrégibb egyetemének, a Károly Egyetem épületének helyrehozására. Az építészek és urbanisták munkája párhuzamosan halad napjaink követelményeivel, a történelmi emlékű épületek továbbra is a lakosság szükségleteit szolgálják. Az egyik chomutovi gótstílusú házat a bányászok kultúrházának céljaira tették alkalmassá, egy jihlavai polgári házat a kerületi képtár céljaira építették át és a prešovi ősrégi Rákóczi-házban a kerületi múzeumot helyezték el. Népi igazgatási szerveink, a nemzeti bizottságok hazánk egész területén 140 történelmi jelentőségű várról és kastélyról, 40 városi védett területről, ezenkívül sok száz egyéb történelmi értékű épületről gondoskodnak. — rich — A Faluszínház magyar együttese a Gúta melletti Ifjúsági Faluban szombaton játssza 100-adszor Egri Viktor Örök láng című darabját. (—) Szovjet statisztikai adatok szerint a Szovjetunió fennállása óta 45 magyar író és költő 447 művét adták ki 12 milliónál nagyobb példányszámban. Petőfi művei 646 000, Móricz Zsigmond regényei 520 000, Mikszáth Kálmán alkotásai 745 000 és Jókai Mór regényei 456 000 példányban jelentek meg. Ami ezután következett, csak egy vérbeli pétervári fickónak sikerülhetett, aki megszokta a háztetőn és kerítésen mászkálást és a villamos ütközőjén utazgatott. Egy szót sem szólt arról, hogyan jutott ki az Inzsenyernij Zamok bői. Víz áztatta és golyó ütötte köpenye azonban némán is tanúskodott. s:. Mindenki tisztában volt vörösgárdista jelentésének rendkívül nagy fontosságával. Sürgős intézkedések váltak szükségessé. Több előző utasítást meg kellett! változtatni. A városban kellett hagyni a gatcsinai frontra szánti fegyverek és csapatok egy részét. Meg kellett erősíteni a fontos épü letek védelmét. katonai bizottság új parancsokat ZALA JÓZSEF!: RÁDIÓ Egy kattanás és derűs fény borítja üveglapod, hol egymás mellé írva nagymúltú és új városok neve. Húrt húz a forgó, s minden mozdulatra más nyelven szólal tájak s népek hangja, vagy fölcsendül a balzsamos zene. Benned csupán parány a hullámcsapda, de világrészek titkát gyűjtőd abba és önzetlenül nekünk adod át. Egyik szavad bíztat, szívünk szerinti, gazdag vetés termékeny magját hinti, másik pedig a romlás mákonyát. Bár hozzánk törpül szavadban a távol, mégis gép vagy tekercsből, fémből, fából, hiányos szócső! Mit tegyek veled, mert a műsort, mely gyűlöletet szíthat, hogy önműködőn magad elnémíthasd tekercseid közt nincsen szerkezet. Ilyenkor egyet mozdítunk a forgón. Ha szólsz, szavadból bizakodás szóljon! Tanácsadónk, s tanítónk légy nekünk! Légy az öröm és béke szószólója, hirdessed, hogy már közeleg az óra, mikor a Földön boldogok leszünk! JO VII Eugéne Seribe Egy pohár víz c. darabjának komáromi bemutatója A forradalmi, tagjai sebtiben dolgoztak ki. — De hová lett a vörösgárdista

1 elvtárs? — kérdezte egyikük. — legalább teát igyék. Hűlt helye volt már. Teljesítette kötelességét és ép olyan észrevétlenül, mint ahogyan betoppant, el-J Sokráciáját mindjobban"*kiszőri tűnt. Még a nevét sem mondta* tó polgárságnak és szerepe volt Ttt meg: V a francia nacionalizmusnak, angoí... Amikor a lázadó junkereké ellenességnek is. Az írói szándékot kivonultak a/ utcákra váratlafull

fme9határ0ZÓ ilyen és hasonl0 mot

lKivonuitak az utcaKra, varatianuiv, vumokről ma nehé

z hitelesen és tárEugéne Seribe fi^ncia drámaíró hozzávetőlegesen négyszáz darabja közül csak egy, az 1820-ban bemutatott Egy pohár víz állja mindmáig az idő múlását. Ennek rflagyarázata az, hogy a kiváló mesterségbeli tudással rendelkező író, korának egyik legjobb mulattatója ebben a vígjátékban az életre rezonáló gondolatokat fejez ki, olyanokat, amelyek annak idején nagyon fájóan érinthették elsősorban az arisztokráciái, és általában az uralmon levő köröket. Seribe ugyan nem tartozik a nagy, klasszikus művészek sorába, de bizonyos, hogy az Egy pohár víz nem véletlenül vészelt át majdnem másfél évszázadot. Márpedig, ha ez így van, kézlegyintéssel nem intézhetjük el. A .szóban forgó darabnak társadalmi vonatkozásban természetesen elsősorban a maga korában volt mélyebb hatása. Seribe ugyanis ebben a lendületes, vérbeli francia szelle mességgel telített és ügyes tollal megírt vígjátékában nevetség tárgyává a főnemességet, az arisztok ráciát, a különféle vicomtokat és lordokat, hercegnőket és a királynőt teszi. Francia író műve ugyan a da • rab és a történet 1710-ben Londonban játszódik le a szent Jakabról el nevezett királyi palotában, de még így is erős az a fricska, amit az emiitett urak és dámák kapnak. Hiszen a korabeli színházlátogató közönség Seribe figuráiban minden bi zonnyal felismerte a nyakán élőskö dő nem éppen angol, de hasonszőrű „kékvérű" társaságot, amelynek főbb jellemvonásai — az intrikus szellem, az álnokság, a kétszínűség, a pénz, hatalom és dicsőség utáni sóvár és telhetetlen vágy — mindenütt közösek. Ezért fintorgott e darab láttán a korabeli főnemesség, ezért hagyták üresen páholyaikat a „hintók urai" s ezért jött el nagyszámban az előadásra a „gyalogjáró közönség", az egyszerű nép, amint arról Vörösmarty Mihály ír a pesti [.Nemzeti Színházban 1841-ben megtartott bemutató alapján. Seribe gúnyolja a nagyurakat és rokonszenvvel rajzolja meg Masham, a fiatal hadnagyocska és menyasszonya, az ékszerüzlet elárusítónője, Abigaií figuráját. Természetesen ennek a gúnynak és rokonszenvnek sok a komponense. Seribe minden bizonynyal nevettetni akart, minél szélesebbkörü közönséget szerezni, kifejezni azt, hogy híve a feudális kor a forradalmi katonai bizottság csa patainak gondosan előkészített ellenállásába ütköztek. Október 29. napjának végefelé a lázadást tel jesen leverték, részvevőit letartóztatták és a Péter-Pál erődbe szállították. A vörösgárdista nevét azonban senki sem tudta meg. f2A--Novi-j--«Hť-bél- füTc oí ö t ta

: tärinr- Tňsrlň) , gyilagosan beszélni, de ez végeredményben felesleges is. A döntő az, amit már említettünk, hogy a szerző akár akarva, akár akaratlanul olyan müvet alkotott, amelynek korabeli pozitív társadalmi hatása elvitathatatlan. Jó, jó, rendben van — mondhatja valaki, — de mit mond ez a vígjáték a ma emberének? Ogy hiszem, helytelen túlzás volna, ha azt mondanánk, hogy az Egy pohár víz ma J éppen olyan komoly szerepet hivatott betölteni, mint a múltban. Ez minden kétségét kizáróan nincs így. Hiszen elsősorban nálunk, a szocia-í lista országokban, de jelentős mér-, tékben a tőkés államokban is „hová lett a tavalyi hó", hol van az arisz-. tokrácia világa?! Mégis, nézetem szerint három körülmény teszi indokolttá e mű előadását. Az egyik az, hogy még ma is hasznos számunkra, ha közönségünket gúnykacajra fakasztja egy letűnt világ levitézlett figuráinak bemutatása: lásd, ilyenek, ilyen gerinctelenek voltak. Másodsorban ki ne ismerné fel azt, hogy Seribe alakjainak van nem egy olyan taszító jellemvonásuk, amely a polgári, sőt a kispolgári lelki alkatra, életszemléletre is jellemző, Végűi, de nem utolsósorban jól megírt, szórakoztató, vidámságot keltő az Egy pohár víz és ez nem lebe-. csülendő tényező. A Komáromi Magyar Területi Színház előadásában egy héttel ezelőtt bemutatott darabnak Fellegi István a rendezője. Koncepciójának fő jellemzője az, hogy az alakok bizonyos megengedett keretek közti karikíro-r zásával, a vígjátéki elemek helyen^ ként bohózat síkjára való felnagyít tásával két célkitűzés elérésére tö1 rekszik, Az egyik az, hogy aláhúzza a mű ma is időszerű vonatkozásait és a másik, — amely az előbbivel szoros egységben érvényesül ', hogy a közönségnek vérbeli vígjátékot nyújtson. Elgondolása helyes és lényegében sikerült a megvalósítása is. Hiányolni csak két dolgot lehet. Az egyik az, hogy Masham alakja Kovács József előadásában eltúl-i zottan merev. Az udvar kulisszatitkait, intrikus világát nem ismerő fiatal és naiv tisztet alakító Kovács, gyakran, különösen arcjátékban át-, lépi a romlatlanságot tükröző fél-< szegség határát és ez a figura így helyenként feleslegesen — nevetség tárgya lesz. A másik megjegyzés az, hogy itt-ott, fől.eg az első képben és a harmadik kép Bolingbroke és a királynő között lejátszódó, állandó fokozást igénylő jelenetében egyelőre még hiányzik a kellő lendület, A színészek általában szeretik a vígjátékot. E szabály alól a komáromiak sem képeznek kivételt és ez játékuk javára szolgál. Lőrincz Margit mértéktartóan, ízlésesen viszi színre a királynő alakját, tud méltóságteljes, uralkodó, és minden másról feledkező szerelmes nő is lenni. Ferenczy Anna Abigail szere-» pében üde, bájos és kedves jelenség, csak kissé jobban kell vigyázz nia a színpadi beszéd követelményei-^ re, különösen ott, ahol gyorsan pe-* reg a szöveg. Fazekas Imre (Bolingbroke) és Nagy Eszter (A hercegnő), darab két nagy vetélytársa helyes felfogásban, jól játssza szerepét." Az epizódszerepekben különösen Korái Ferenc Komornyikja tetszett, de jó volt Turner Zsigmond (Torcy) és Wieder Antal (Képviselő) is. Skŕípek és Skalický díszlete zsúfolttá teszi ezt a kis színpadot és nem erénye az invenciozitás. összegezve: az Egy pohár víz sikeres előadás. Türelmetlenül várjuk Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából bemutatásra kerülő Afigenov darabot, a Kisunokám-at. Gály Iván ÜJ SZÖ 7 * 1958. november 7.