Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-29 / 330. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 Az életszínvonal további emelése minden dolgozó ügye Több mint 85 ezer tonna szén terven felü! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA l95

8- november 29. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 330. szám. A munkásosztály példájára Nyáron a termés betakarítása Után egyes szövetkezetekben sok «zó esett a termés elosztásáról, a munkaegységekre való természetbeniek juttatásáról. Mi idézte elő ezeket a vitákat? Az, hogy egyes szövetkezetekben nem érték el a tervezett hektárhozamokat, ám ennek ellenére a munkaegységre a tervezett juttatást akarták volna szétosztani még annak árán is, hogy esetleg az állam iránti beadási köt(' zettségeiknek nem tesznek ele, t. Persze, hogy az ilyen törekvésekkel semmiesetre sem lehetett egyetérteni és a szövetkezetek tagjait meg kellett győzni arról, hogy a termés szétosztásánál az állam iránti beadási kötelezettség teljesítésének az első helyen kell állnia, s e kötelezettségnek eleget kell tenniök. A kérdés meg is oldódott, mégpedig úgy, hogy a munkaegységekre való természetbeni juttatást a tényleges termésnek megfelelően fél vagy egy kilóval csökkentették s így teljesíthették beadási kötelezettségeiket. Tegyük hozzá rögtön azt is, hogy a munkaegységek után járó természetbeniek csökkentése ellenére is a szövetkezeti tagok bőséges mennyiségű gabonához jutottak, sok szövetkezeti tag annyit kapott, hogy azt el sem bírja fogyasztani. Miért vetjük fel most újra ezt a kérdést? Azért, mert egyrészt az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtti vitában szó esik arról is, hogy a szövetkezetekben a termést, illetve a jövedelmet milyen arányban oszszák szét, mennyit a termés, illetve a jövedelem hány százalékát adják beadásra, mennyit a szövetkezeti alapokra és mennyit a munkaegységekre. Másrészt a Központi Bizottság levele fölött megindult országos vita a figyelem középpontjába a mezőgazdaságot, a mezőgazdasági termelés növelése kérdéseinek a mielőbbi megoldását állította, mint olyan kérdésekét, amelyek döntő módon befolyásolják mindannyiunk életszínvonalának alakulását. Márpedig senki, egy ember számára sem közömbös az életszínvonal emelése, viszont a Központi Bizottság leveléből azt is tudjuk, hogy az életszínvonal emelését célzó és most országos vitára bocsátott javaslatokat és intézkedéseket az ipari termelés tervének túlteljesítése tette lehetővé. Az most már a probléma, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének és az életszínvonal emelésének kérdései milyen kapcsolatban vannak azzal, hogy a szövetkezetekben hogyan, mi módon, milyen arányban osztják el a termést, mennyi természetbeni juttatást adnak a munkaegységekre. A felületes szemlélő azt mondhatná, hogy ez két különböző dolog és semmi, vagy legalább is igen kevés köze van egymáshoz. Äm, ha alaposabban a dolgok mélyére nézünk, ha annak okait keressük, hogy a mezőgazdasági termelés miért marad el annak ellenére, hogy a szántóföld 75 százalékán már a szocialista szektor gazdálkodik, tehát a nagyüzemi gazdálkodás révén a többtermelés feltételei adva vannak, arra jövünk rá, hogy e kérdések igenis szoros kapcsolatban vannak egymással. Ha tudatosítjuk azt az igen figyelemre méltó körülményt, hogy a mezőgazdasági termelésben eddig elért eredményeket túlnyomólag a munkásosztály kiadós és hatékony segítsége révén értük el, akkor szükségszerűen fel kell tennünk azt a kérdést is, vajon a nagyüzemi szövetkezeti termelés eredményeinek elosztásánál mennyiben veszik tekintetbe ezt a szövetkezeti tagok? Ha a | szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás a munkásosztály döntő segít sége révén érte el azt, amit elért, vajon ilyen arányból részesül-e annak eredményeiből is? Erre a kérdésre sajnos ázt kell felelnünk, hogy a mezőgazdasági termelés eredményeiből a munkásosztály nem részesül a mezőgazdaságnak nyújtott segítsége arányában. Saj nos még mindig ott tartunk, hogy a nagyüzemi, szövetkezeti termelés eredményeinek igen jelentős része a szövetkezeti tagok személyi szükségleteire megy és csak aránytalanul kisebb része kerül a társadalomhoz és szolgálja annak javát. Figyelemre méltó, ha ennek illusztrálására csak egy példát felelevenítünk. A somorjai szövetkezetben ez évben összesen 47 vagon búza termett. Kevesebb, mint amennyit terveztek, s mint amenynyi teremhetett volna. Ámde lássuk, ez a 47 vagon búza hogyan oszlik meg a tagok, a szövetkezet és az állam között. A munkaegységekre eddig szétosztottak 10 vagonnal. Azért eddig, mert még van a szövekezeti raktárakban 15 vagonnal, ami részben vetőmag, meg különféle tartalékalapok, részben pedig az év végén még adnak a munkaegységekre. Beadásra a fennmaradó rész, vagyis 22 vagonnal került. S mit jelent ez? Azt, hogy búzatermésüknek még csak a felét sem tudták a társadalom részére bocsátani, azt, hogy ezek szerint az olyan nagy szövetkezet is, mint a somorjai, az ország népéből csak még egyszer annyi embert tud ellátni egész évi kenyérnek valóval, mint saját tagsága, mert hiszen a munkaegységekre 10 vagonnal osztottak szét — és még osztani fognak — beadásra pedig 22 vagonnal került. Persze, erre a somorjaiak is, meg mások is azt fogják mondani: „Mi kötelességünknek eleget tettünk, teljesítettük az előírt beadást." Ez igaz, de ha iparunk is a tervet csak 100 százalékra, s nem 103 százalékra teljesítette volna, ha az iparban a munkatermelékenység növekedésének tervét csak az előirányzott 4,2 százalékra és nem 7,5 százalékra teljesítettük volna, akkor most minden bizonynyal nem kerülhetett volna sor arra, hogy — legalábbis a most javasolt és vitára bocsátott mértékben — hozzálássunk az életszínvonal emelésével kapcsolatos kérdések megoldásához. Äm, nehogy azt gondolja bárki is, hogy mi most a munkaegységekre való természetbeni juttatás ellen beszélünk. Szó sincs erről. Hanem arról van szó, hogy a szövetkezetekben a termés elosztásában ezek a feltűnő aránytalanságok szűnjenek meg. S nem feltétlenül szükséges, hogy minden esetben és mindenütt csökkentsék a természetbeni juttatást. Az aránytalanságot a termelés fokozásával küszöböljék ki s olyan arányokat alakítsanak ki, hogy — anélkül, hogy akár a tagok szükségleteinek a kielégítése, akár a szövetkezet érdekei háttérbe szorulnának és megrövidülnének — a termés túlnyomó része az egész társadalom javát szolgálja. Ezért kell most a falun az EFSZ-ek IV. kongresszusa előtti és a Központi Bizottság levele fölötti vitában nemcsak a mezőgazdasági termelés növeléséről beszélni, hanem a földműveseknek a társadalommal szemben való felelősségéről és kötelességeiről is, mint olyan tényezőkről, amelyek döntő módon befolyásolják a mezőgazdasági termelés további alakulását. A szlovákiai szénbányák bányászai és technikusai naponta foglalkoznak a CSKP KB levelében megjelölt problémákkal. A műszak előtti gyűléseken és a sajtótízperceken e fonťos okmány elemzésénél úgy értékelik a levelet mint annak további bizonyítékát, hogy a párt politikája mindig a dolgozók érdekeiből indul ki. A szlovákiai bányászok a tervfeladatok túlteljesítésével válaszolnak pártunknak a dolgozók életszínvonala további emelését elősegítő programjára. A szlovákiai szénbányák a hónap elején nem érték el a tervezett szénfejtést. Főleg a handlovai bányászok és a novákyi bányaüzemek dolgozói maradtak hátra. November 26ig azonban a fejtési hiány megszüntetésén felül 2951 tonna barnaszénnel és lignittel túlteljesítik a fejtési tervet s az év elejétől már több mint 85 ezer tonnát fejtettek terven felül. A szlovákiai szénbányák az utolső három műszakban november 26-án reggelig 104,7 százalékra teljesítették a napi tervet. Legtöbbet a handlovai bányászok fejtettek, 9,3 százalékkal túlteljesítették a napi fej0. ímk ELVTÁRS a Lenin Művek dolgozói között A plzeňi V. I. Lenin Művek klubjában csütörtökön délután több mint 600 CSKP-, FSZM-, CSISZ-funkcionárius, vezető gazdasági dolgozó vett részt a CSKP KB levelével kapcsolatosan rendezett értekezleten. A résztvevőknek O. Cerník elvtárs, a CSKP KB titkára mondott beszédet. A vita során az üzem számos dolgozója elmondotta, hogy munkahelyükön konkrétan mit akarnak megtenni a levélben foglalt javaslatok megvalósítása érdekében. Krasl elvtárs pl. hangsúlyozta, hogy a levéllel kapcsolatos vita azok közé az eszközök közé tartozik, amelyek segítséget nyújtanak további előrehaladásukban. Az emberek nagyra értékelik, hogy pártunk Központi Bizottsága előre tanácskozik velük az ilyen lényegbevágó dolgokról. ' — Megteszünk mindent annak érdekében — hangsúlyozta felszólalása befejező részében —, hogy a legközelebbi időben mint győztesek kerüljünk ki a tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyből. A V. I. Lenin Művek e cél eléréséhez ez idén lényegesen azzal járul hozzá, hog.y a nyerstermelési tervet december 15-ig teljesíti és dolgozói terven felül 100 millió korona értékű terméket állítanak elő. tési tervet, míg a kékkői szénbányák dolgozói 6,5 százalékkal teljesítették túl tervüket. A kékkői szénbányák haladnak legjobban előre a Nagy Október 41. évfordulójának tiszteletére tett felajánlás teljesítésében. Már 8392 tonna szenet adtak felajánlásuk javára és még 1708 tonnát kell fejteniök terven felül a felajánlás teljesítésére. A novákyi bányászok kevésbé örömteljes eredményeket érnek el, mert csak a Békebánya teljesíti tervét a hónap kezdetétől. Ezekben a napokban a Lehota-bánya dolgozói nagyobb eredményeket érnek el, mert 426 tonnára csökkentették a fejtési hiányt és két nap alatt teljesen meg akarják azt szüntetni. Leginkább hátra marad az Ifjúsági bánya, mely november eleje óta csak 89,7 százalékra teljesíti a tervet s ez okozza, hogy a novákyi bányák több mint 960 tonna lignittel fejtettek kevesebbet. A NYITRAI KERÜLET ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALATAI — a Magasépítészstí Vállalat, a Priemstav, a Nyitramenti Téglagyár és az Andezit Kőbánya párt- és szakszervezetei eddig 13 összüzemi gyűlést, beszélgetőit és "tanácskozást folytattak a CSKP PÍB leveléről. A vállalat dolgozói tartalmas vitában több intézkedést javasolnak főleg a munkatermelékenység alapvető emelésére, melynek a jövő évben átlag 15 százalékkal kell emelkednie. A Priemstav és a Magasépítészeti Vállalat építészatiszerelési üzemei már biztosították a feltételeket e feladat teljesítésére. A nyitrai kerület építőipari dolgozói ezen a héten folytatják a párt jelentős okmányáról szóló vitát s főként a helyi források jobb kihasználásáról, két új panelgyártó-üzem építéséről, az előgyártás kiterjesztéséről, az építészetben használt acélnak egyes munkáknál műanyagokkal való pótlásáról és a haladó építési tervekről fognak beszélni. ••ir" v

*-**

**-1^-" A TRNAVAI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN, amely 1958 harmadik negyedévében elért jó gazdasági eredményeiért elnyerte a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa és a Mező- és Erdőgazdasági Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége kerületi bizottságának vándorzászlaját, nagy megelégedéssel fogadták a CSKP KB levelét. Termelésük növelésével járulnak hozzá a dolgozók életszínvonalának növelésére kitűzött program teljesítéséhez. 1958 végéig a gazdaságban többek között 600 ezer liter tejet és több mint 75 mázsa marhahúst termelnek még terven felül. A Nový Trh-i Állami Gazdaságban, az öntözőberendezés számára egy 5 kilométer hosszú vízvezetéket építenek, amely a jövő év elején lesz kész. Ez az új vízvezeték is nagyban elősegíti majd az állami gazdaság dolgozóinak törekvését a termelés növelésére. Képünkön a bratislavai építővállalat csoportját látjuk, amely Csóka Sándor vezetésével dolgozik az új vízvezetéken. K. Cích. (CTK) felv. Ä IV. kongresszus előtti vita irányt szab a Jövőnek A dunaszerdahelyi járás szövetkezetesel már megtárgyalták a szövetkezetek IV. kongresszusa előtti széleskörű vita anyagának első részét. A vita kezdetben nem szolgálta eléggé a célul kitűzött feladatát, de a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság a helyi szervezetek segítségére sietett és a vita menetét oly Irányba terelték, hogy az valóban teljesítette feladatát. Most már bátran állíthatjuk, hogy a vita hatékonyan elősegíti majd a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését. A vitázok javaslataik során már a jövőbe néznek. Irányt szabnak a termelés hogyan s mikéntjének. NAGYLOCSON a legjobbakat, eme hivatásra a legmegfelelőbbeket és azokat különböző fokú mezőgazdasági iskolákra küldjék. A szövetkezet vezetősége a javaslatok alapján megteszi a szükséges lépéseket a jövőre vonatkozólag. A vita nagylúcsi szövetkezetesek a során rájöttek arra, hogyha szövetkezeti gazdálkodásukat magas színvonalra akarják emelni, már nem elég csupán a puszta szorgalom és tenniakarás. Igaz, hogy a szorgalom döntő fontosságú a közös gazdálkodásban is, de ma már szükséges, hogy a szorgalom tudással is párosuljon. A nagylúcsiak fontosnak tartják a szövetkezeti tagság szakképzettségének emelését. A tagok téli iskolázása mellett arra kell törekedniök, hogy a vezető helyekre mezőgazdasági technikumot, illetve mezőgazdasági főiskolát végzett személyek kerüljenek. Ebből az elhatározásból adódik az, hogy a tagok az ifjúság soraiból kiválasszák ^s $5 s gEBBaw Megszilárdították felajánlásokat A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat žilinai üzemének dolgozói a CSKP KB leveléről szóló vita folyamán megszilárdították eddigi felajánlásukat. A Nagy Október 41. évfordulójának tiszteletére ugyanis felajánlották, hogy az egész évi tervet december 10-ig teljesítik. Ezt a határidőt most november 29-re rövidítették le. Az újabb kötelezettségvállalás teljesítése lehetővé teszi, hogy az üzem dolgozói az év végéig terven felül 9 millió 721 ezer tonnakilométert tegyenek meg. A közlekedési vállalat žilinai üzemében jelentős sikereket értek el az önköltség csökkentésében. Gazdaságosabbá tették az üzemmenetet, úgyhogy az évi megtakarítások összege előreláthatólag meghaladja a 8 és félmillió koronát. Az év végéig több mint három millió koronát juttatnak terven felüli akkumuláció címén az állampénztárba. PÖDAFA A pódafai szövetkezet tagjai a kongresszus előtti vitaanyag első részének megtárgyalásakor a következőket határoztak el: A hektárhozamok növelése érdekében mindenekelőtt a talaj termőképességét fokozzák, mégpedig olyanformán, hogy az istálló- és vegyészetileg készített műtrágyákon kívül a kompo-zt-trágyázást is meghonosítják szövetkezetükben. A szövetkezet határában lévő terméketlen, illetve gyengén termő legelőket felszántják és szakszerű műveléssel hasznosabbá teszik. Bevezetik az öntözéses gazdálkodást is. A szükséges takarmányalap megteremtése érdekében az eddigieknél is nagyobb súlyt fektetnek a tarlőtakarmányok vetésére. ígéretet tettek, hogy búzából jövőre már elérik a 28 mázsás átlagtermést, 1965-ben pedig hektáronként 32 mázsát termelnek búzából. A cukorrépa hektárhozamát pedig 280 mázsáról 400 mázsára emelik, és feltöltik az állatállományukat. (sz. i.) • • • ' " ' " " . H % 'i., V • (.'. '.'ÍJ; ••Hl 91 ' WM ^ * 'T Ú Ü? PflP < R A felszabadulás óta nagyot fejlődött az Albán Népköztársaság fővárosa. Képünkön Tirana egyik új munkás negyede látható