Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-27 / 328. szám, csütörtök

ú i fij szô A szövetkezetek IV. kongresszusa előtti vita a levelek tükrében Oléfiek a tajti EFSZ-ből N

ap nap után az ország minden részéből érkeznek szerkesztőségünkbe levelek, amelyekben szövetkezeti tagok, szövetkezeti funkcionáriusok és általában a mezőgazdaság vonalán dolgozók arról adnak hírt, hogy a földművesek megértették a szövetkezetek IV. kongresszusa előtti széleskörű vita jelentőségét. A vita során sok értékes javaslat hangzik el a termelés színvonalának növelésével kapcsolatban. A sokoldalú felszólalások mind egy közös célt szolgálnak, azt, hogy a szövetkezetek egyre többet, jobbat és olcsóbban termeljenek. Ez így is van jól, ezt kívánja tőlük a párt, az állam érdeke, és nem utolsósorban saját érdekük is. A földműveseknek, illetve szövetkezeti tagoknak az elkövetkező évek során még intenzívebb munkát kell végezniök, több, jobb mezőgazdasági terméket kell piacra adniok, hogy dolgozó népünk egyre növekvő igényeit ezen á téren is teljes egészében ki tudjuk elégíteni. A szövetkezeti tagoknak jó munkával kell 'viszonozniok azt az óriást segítséget, amit a munkásosztálytól eddig kaptak és továbbra is kapnak. Az eddig még ki nem használt lehetőségek nagyok. Ezt igazolják a vita során felmerülő lehetőségek is. A szövetkezetek nagy része még mindig nem használja ki kellőképpen a haladó agrotechnika legújabb vívmányait, nem használja ki eléggé a természeti lehetőségeket a termelés színvonalának emelése érdekében. Most, hogy pártunk újból levéllel fordult a dolgozókhoz, még alaposabban körül kell tekinteniök a szövetkezeteseknek is a házuk táján, fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyeknek segítségével még nagyobb gazdasági eredményeket lehet elérni. Ilyenformán aktívan hozzájárulhatnak az életszínvonal további emeléséhez. A keszegfalusiak is terveznek X keszegfalusi EFSZ-ben november 12én került sor a kongresszus előtti vitára, melyen jelen voltak a magángazdálkodók is. A szövetkezet tagsága a lehetőságeket figyelembe véve elhatározta, hogy a búza hektárhozamát 3, az árpáét 4, a kukoricáét 4, a cukorrépáét pedig 30 mázsával fogják emelni 1960-ig. Hogý ezt a tervet valóra is tudják váltani, szükséges, hogy a szövetkezet új csatornát létesítsen, valamint a régieket kijavítsa, ami elejét veszi a tavaszi olvadáskor felmerülő veszélyeknek. Szükséges, hogy a szövetkezet a vetéshez kizárólag jó minőségű vetőmagot használjon, hogy a szövetkezet a földeket legalább minden 5. évben jó minőségű istállótrágyával lássa el. Ehhez az kell, hogy a szövetkezet gazdag állatállománnyal rendelkezzék. Hogy az állatállományt növelni tudják, szükséges, hogy a szövetkezet vezetősége nagyobb gondot fordítson a rétekre és legelőkre, valamint a többéves takarmányok ápolására — mondotta Borsicky elvtárs, a szövetkezet zootechnikusa. Füssy elvtárs rámutatott, hogy a szövetkezet évente ezreket áldoz műtrágyákra, de nem törődik a saját teímelésíí trágyával. Szükséges volna, ha a szövetkezet vezetősége nagyobb gondot fordítana a trágyalére, ha nem engedné szétfolyni, hanem felhasználná a rétek, valamint a többéves takarmányok öntözésére. Reméljük, hogy a szövetkezet vezetősége ezeket a lehetőségeket igénybe veszi, mert a szövetkezet Igy nagyobb terméshozamokat érhet el.' Szépe Imre, Keszegfalva A dióspatonyiak a jövőről tárgyalnak minap Kalmár Jánossal, a dióspatonyi szövetkezet elnökével beszélgettem. A szövetkezet IV. kongresszusát megelőző vita menetére terelődött a szó. Kalmár János elmondta, hogy szövetkezetükben külön bizottság alakult a vita szervezésére, illetve a felmerülő problémák összegezésére. A bizottságban a szövetkezet legkiválóbb tagjai és a tömegszervezetek képviselői is helyet foglalnak. A felszólalások, a javaslatok építő jellegűek, sőt egyes javaslatokat már meg is valósítottak, illetve megvalósításuk folyamatban van. Többek között a sertések takarmányozására ,-,speciális" silótakarmányt készítettek. A javaslatok alapján nagy fontosságot tulajdonítanak az istállók és műtrágyák gondozásának, illetve azok szakszerű felhasználásának. Megkezdték a tőzeg termelését és komposzttrágya készítését. Az említett munkákba a szövetkezet ifjúsága is nagymértékben bekapcsolódott. A szövetkezet fiataljai vállalták, hogy 500 köbméter komposzttrágyát készítenek. A megbeszélések során célul tűzték ki, hogy már a jövő év során Gyümölcsöző a kongresszus előtti vita A szepsl járásban is jól felkészültek az EFSZ-ek IV. országos kongresszusát megelőző vitára. Még október 25-én ökonómiai konferenciát hívtak össze Jászon, amelyen több mint 300 szövetkezeti tag vett részt. Már ezen a konferencián tüzetesen megtárgyalták a vita megindításának jelentőségét s egyben nagy súlyt helyeztek a szervezési előkészületek biztosítására. Az első vitaösszejöveteleket a res- I tei és gombosi EFSZ-ek taggyűlé- , seinek keretében tartották. A vitaanyag első részéhez nagyon sok EFSZ-tag szólt már hozzá. A hozzászólások főleg a ázántőföld-alap kiszélesítésének, a hektárhozamok fokozatos emelésének, az állatállomány növelésének, a mezőgazdasági építkezés meggyorsításának lehetőségeit érintik. A szepsi járás legtöbb községében nagy károkat okoznak a patakáradások, valamint a talajvizek. Ez sok rét, legelő, de szántóföld termőképességét is csökkenti.- A szövetkezeti tagok fontosnak tartják ezért a patakok szabályozását, valamint * talajvizek lecsapolását. Ezeket a munkákat egyrészt saját erejükből i akarják elvégezni, de a JNB-től is várnak segítséget. A vita keretén belül majdnem minden szövetkezetben bírálják a traktorosok hanyag munkáját, s rámutatnak az olyan esetekre is, amikor a traktorosok kint hagyják a gépeket „begyökerezni" a földeken. Ezeket a hibákat azonban egy kis jóakarattal, megértéssel el lehet távolítani és a vitának mindenekelőtt ezt a célt kell szolgálnia. Lukács Sándor, Kassa Van lehetőség a termelés íokozására Nagykeszin is megtárgyalták a szövetkezeti tagok azokat a teendőket, melyeket a CSKP XI. kongresszusa a szövetkezeti tagok elé tűzött. A vitában felszólalók rámutattak azokra a lehetőségekre, amelyek megvalósítása előbbre segítené a jól működő közös gazdálkodásukat. Végh Lajos a falu határában levő, mintegy 150 ha parlagon heverő föld termékennyé tételének lehetőségeiről beszélt. Ez a földterület az év legnagyobb részében víz alatt áll. Ügyszólván semmi hasznot nem hoz a szövetkezetnek. A rajta termő széna tápértéke alacsony, a szarvasmarha nem szereti, csak almozásra felel meg. Ezt a jelentős területet csatornázás útján értékes termőfölddé lehetne változtatni. Szükséges a határt átszelő főcsatorna kimélyítése s mellékcsatornák létesítése. A továbbiakban rámutatott a község határában levő hidak korszerűsítésének fontosságára. A mai kor mezőgazdasági gépeit, lánctalpas traktorait, kombájnjait stb. egyrészt nem bírják meg, másrészt olyan keskenyek, hogy teljesen lehetetlen rajtuk korszerű gépekkel közlekedni. A hidak átépítése sokat segítene a szövetkezetnek a gépek kihasználásában, kiküszöbölné a felesleges időveszteséget, ami az egyes határrészek megközelítésénél jelenleg fennáll. Czita Lajos rámutatott annak hátrányára, hogy a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő ráktárhelyiségekkel a műtrágya tárolására. A hoszszabb ideig tárolt műtrágyák a korszerűtlen tárolás következtében sokat veszítenek értékükből s ilyen esetben lehetetlenné válik a műtrágyaszórógép alkalmazása is. Javasolta, hogy erre a célra a jövőben tervezzenek megfelelő raktárakat. Czita Antal kifogásolta, hogy száraz évek esetén nem használják ki a Duna vizét a termények mesterséges öntözésére. A többi felszólaló szavaiból is a szövetkezet iránti ragaszkodás, a CSKP politikájába vetett szilárd hit csendült ki. A nagykeszi szövetkezet fel van készülve a párt irányelveinek megvalósítására. Szigeti Kálmán, Nagykeszi az ideihez viszonyítva 30 kilóval növelik egy-egy hektár után a sertéshústermelést. A baromfitenyésztést szintén bővítik, s jövőre már elérik, hogy egy-egy hektárra négy tyúk essék. Szarvasmarhaállományukat szintén a kívánt szintre emelik. Továbbá célul tűzték ki, hogy 30 hektáron megvalósítják az öntözéses gazdálkodást, patonyi szövetkezetesek célkitűzései valóban arról adnak számot, hogy megértették a szövetkezetek IV. kongresszusa előtti vitának jelentőségét és minr dent elkövetnek, hogy a termelés színvonalát a lehető legmagasabbra emeljék. Pongrácz Gábor, Mihályfa Egy sžovetkezet, amelyről érdemes írni Losonctól északkeletre mintegy 3 km-re fekszik Miksi. A község szorgalmas kis- és középparasztjai 1950től EFSZ-be tömörülve építik az országot, a jobb jövőt. A kezdet igen nehéz volt. Az 1955. év azonban döntő fordulatot hozott a szövetkezetben. A kitartó felvilágosító munka meghozta gyümölcsét. A még kintlévő kis- és középparasztok, megértve pártunk szavát, tagjai lettek a szövetkezetnek. Míg az előző években a fiatal munkások körül is nehézségek voltak, 1956-ban már az évzáró gyűlésen a 8 korona előleghez még öt koronát tudtunk kifizetni minden munkaegységre. A munkaegységek értéke, mivel növekedett a termelés, az idén már 20 korona, sőt előreláthatólag 2—3 koronával több lesz. Kelemen János, a Víglaši Magtermelő Állomás agronómusa. > A tajti (füleki járás) szövetkezetesek tudják, hogy a tejtermelés fokozásának a korszerű istállózás mellett a gondozás és a megfelelő takarmányozás is feltétele. K 98-as istállójuk falai már emelkednek és a takarmányozást silóval javítják. Több mint 200 m

3 silót készítettek már eddig is. Felvételünk a silózásnál készült. A gépet Rúgó István kezeli. Ezer csibéből csáknem 900-at neveltek fel Tajtin — mondja Kenyeres elvtárs járási funkcionárius. Ez főleg a baromfigondozónak, Pádár Istvánnénak köszönhető, aki kezdettől fogva a legnagyobb gondot fordította a baromfira. Ez visszatükröződik a tojásbeadás állásán is. Képünk a baromfitelepet ábrázolja. (Agócs felv.) tf A rátkai szövetkezet a kongresszus előtt A füleki járásban az 1957-es évet a szövetkezeti gondolat előretörése évének lehet nevezni. Ebben az évben csaknem két tucat szövetkezet alakult s a meglévők jelentősen megerősödtek. Az idén pedig — a közös gazdálkodás első évében — e fiatal szövetkezetek túlnyomó többsége megmutatta életrevalóságát, mint például a bakóházi, az almágyi, melyek igen jelentős gazdasági eredményekkel hívták fel magukra a figyelmet. Az EESZ-ek IV-ik kongresszusát megelőző vitaanyag a járás minden szövetkezetében élénk visszhangot keltett. Ezekben a napokban a tagok jó gazda módjára tekintenek körül a közös portán és új tartalékok, lehetőségek után kutatnak. Igy cselekedtek a rátkai szövetkezetesek is. Rátka nem nagy szövetkezet. 347 hektáron gazdálkodik. De a fejlődés lehetőségei itt is megvannak. Legelőször az idei év tapasztalatait szűrték le, hogy a hibákból okuljanak. Egyik ilyen hiba volt, hogy a gabonafélék vetésterületét a takarmányok rovására túlméretezték. Tekintettel arra, hogy réti takarmányokban szegény szövetkezetről van szó, a jövőben az évelő takarmányok vetésterületét 6 százalékkal növelik. Kevés a rátkai talajban a humusz, ezért fokozatosan bevezetik a zöldtrágyázást is. Egyelőre 8 hektáron. Ezzel párhuzamosan a komposztot is bátrabban alkalmazzák. Felhasználják a háztáji gazdaságok növényi hulladékait is komposztkészítésre.' Gondot fordítanak a tagoknál fellelhető trágya maradéktalan felhasználására is. Az agrotechnikai határidők betartásának, a helyes trágyázásnak az alapján tűzték ki az egyes gabonafélékből elérendő hektárhozamokat is. Búzából 26,5, árpából 24, cukorrépából 350, bükkönyből 15 mázsás hektárhozamokat terveznek a rátkaiak. ami a helyi viszonyokhoz mérten jelentős vállalás. Hogy ezek a számok reálisak legyenek, szükséges a műtrágyák nagyobb arányú felhasználása. Mindig a megfelelő műtrágyát a megfelelő földterületre — ezt tartják a rátkaiak szem előtt a jövőben. Nagy segítséget várnak ezen & téren a bozitai GTÄ agronómiai szolgálatától a szaktanácsadást illetően. Már az 1959-es évben kétszeresére emelik az egy hektárra eső műtrágyamennyisége't. A Rátka patak évente mintegy 32 hektár rét termését teszi tönkre. A tömegszervezetekkel és az egész lakossággal karöltve a szövetkezet segítséget kíván 'nyújtani a patak tervezett szabályozásánál. Ezzel elérnék azt, hogy a fenti terület hozama 30—40 százalékkal magasabb lesz. Továbbá a szövetkezet földterületét 15 hektárnyi kishozamú rét felszántásával akarják bővíteni. A szövetkezetben még a múlt ősszel is lemaradás mutatkozott a mélyszántás elvégzésében. Ez befolyásolta az idei hektárhozamokat s ugyanakkor a talajra is kihatással volt. Ebből a hibából okulva már az idén nagy gondot fordítottak a mélyszántásra. Az idén baj volt a munkafegyelemmel. Itt-ott még megmutatkoztak a széthúzás nyomai és az egyes munkákat nem végezték el határidőre. Hogy hasonló hibákra a jövőben ne kerüljön sor, teljes mértékben alkalmazzák a teljesítmény utáni jutalmazást. Különösen a kapások megmunkálásánál. Az állattenyésztés terén is van még tennivaló. Ebben a szövetkezetben 100 hektárra még a járási átlagnál is kisebb — mindössze 33,6 szarvasmarha esik, tehén pedig csak 11 darab! Ezt az átlagot még ebben az évben 35-re, jövőre pedig már 42-re emelik. Elsősorban saját neveléssel számolnak, de jónéhány tehén kiselejtezése a vásárlást is szükségessé teszi. A szarvasmarha összpontosítása a szövetkezetben nem ütközött akadályokba. Nehezebben ment a sertések összpontosítása, mert nem volt megfelelő istálló. Ma már saját erejükből építettek 200 férőhelyes sertésólat. Még a koratavasszal megkezdik a tehénistálló építését is — ennél is kizárólag saját lehetőségeikkel számolnak. Állandó munkacsoportokat létesítenek az építés számára. A fenti tervek mellett a szövetkezet kibővítését is célul tűzték ki. A téli időszakot jó agitációs munkára használják fel, hogy a tavasszal már együttesen, közös erővel induljanak harcba a kitűzött feladatok megvalósításáért. Agócs Vilmos, Ajnácskő ÜJ SZÖ 5 * 1958. november 19.