Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)
1958-11-27 / 328. szám, csütörtök
A csehszlovák párt- és kormányküldöttség Szófiában '(Folytatás az í. oldalról) fényezők és mások. A vendégek között voltak a bulgáriai képviseleti hivatalok tagjai, bolgár és külföldi újságírók. A fogadás rendkívül szívélyes légkörben folyt le. Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök és T. Zsivkov, a BKP KB első titkára pohárköszöntőt mondott Todor Zsivkov elvtárs beszéde (Megragadom az alkalmat, hogy a fogadáson a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának mély háláját fejezzem ki Csehszlovákia segítségéért. Nem kételkedünk benne, hogy a Csehszlovák Köztársaság továbbra is baráti segítséget nyújt hazánk szocialista fejlesztésében, iparunknak korszerű technikával való felvértezésében. Azt a közös meggyőződésünket szeretnők kifejezni, hogy a bolgár és csehszlovák párt- és kormányküldöttségek találkozása és tárgyalása, mely — mint vártuk <— minden kérdésben a teljes megértés és egyöntetűség jegyében folyt le, még jobban kibővíti és elmélyíti barátságunkat és együttműködésünket. Megelégedéssel jelenthetjük ki, hogy a jelenlegi tárgyalás Ismét igazolta a két ország szilárd akaratát, hogy a békeszerető államokkal vállvetve védeni akarja a béke ügyét. Ismét igazolta a Bolgár Kommunista Párt és Csehszlovákia Kommunista Pártja hűségét a marxizmus-leninizmus elveihez, s ama elszántságukat, hogy engesztelhetetlenül küzdeni fognak minden revizionista kísérlet és nagy tanításunk elferdítése ellen, a szocialista tábor országai egységének megbontása ellen. Erőnk, melyen a béke és szocializmus ellenségeinek összes tervei és kísérletei megtörnek, éppen a marxizmus-leninizrnus iránti hűségünkben, a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységében van. Antonín Novotný elvtárs beszéde A Bolgár Népköztársaságban tett látogatásunk végéhez közeledik. Néhány napot töltöttünk önöknél, de sok élménynyel és tapasztalattal térünk haza. Nem is várhattuk másként: Bulgária népe mindenütt szívélyesen és melegen fogadott bennünket. Édes testvérekként és hű barátokként fogadott minket. Sohasem feledjük el találkozásunk örömteli pillanatait. Megismerkedtünk a bolgár nép munkájával, harci lendületével és nagyfokú politikai öntudatossá gával. Sok jó tapasztalatot szereztünk és sokat tanultunk. Láttuk, mennyi űj születik naponta hazájukban, milyen bátran és határozottan oldják meg a kérdések egész sorát. Ez számunkra jó tapasztalat. Küldöttségünk találkozásai és megbeszélései nagyon szívélyes légkörben és a nyílt elvtársi tárgyalás jegyében folytak le. Megtárgyaltuk a jelenlegi nemzetközi helyzet, a békeharc és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kérdéseit. Megtárgyaltuk a politikai, gazdasági és kulturális téren folytatott kölcsönös együttműködés és segítségnyújtás kérdéseit. A megtárgyalt kérdések ismét igazolták pártküldöttségeink teljes nézetegységét. Üjből megerősítettük, milyen nagy jelentősége van országaink szoros együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának. Ennek fejlesztése előnyöket és rendkívüli lehetőségeket nyújt államaink népének, megszilárdítja barátságukat és szövetségüket. Rapacki lengyel külügyminiszter nyilatkozata Varsó (ČTK) — Adam Rapacki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere a múlt héten fogadta George Sherman urat és nyilatkozatot adott a középeurópai atommentes övezet tervének új változatáról. A nyilatkozatot az Observer című lap november 23-i számában közölte. A nyilatkozatban ez \áll: „Lengyelország készséget tanúsított a hagyományos fegyverek terén való lefegyverzés és a közép-európai atomlefegyverzés koordinálásának megvitatására" — mondotta Rapacki. Hangsúlyozta, hogy á kétidőszakos felülvizsgált terv lényege újabb hadseregek további atomfelfegyverzésének ideiglenes megszüntetése a tárgyalások ideje alatt. Az Observer tudósítójának ama megjegyzésére, hogy noha kiképezik a nyugatnémet hadsereget az atomfegyverek használatára, mégsem rendelkezik atomfegyverrel, valamint arra a kérdésre, hogy mi a helyzet e téren a feltételezett övezet többi államaiban, Rapacki ezt válaszolta: „Nincsenek atomfegyvereink, és ha megvalósulnak javaslataink, sohasem fogunk atomfegyverekkel rendelkezni." Arra a kérdésre, vajon az új javaslat nem bontja-e meg az eddigi egyensúlyt a két európai katonai csoportosulás között, Rapacki különös nyomatékkal kijelentette: „Mi többet vár tőlünk? Azt állítja, hogy Európában egyensúly van a két csoportosulás között. Jól van, javasoljuk, hogy maradjon meg a jelenlegi színvonalon ez az egyensúly és aztán közösen tárgyaljuk meg, hogyan zárjuk ki az egyensúly megbontása nélkül az atomfegyvert és korlátozzuk az övezetben a többi fegyverzettípusokat." Arra a kérdésre, milyen határidőn belül valósulnak meg az egyes szakaszok, Rapacki kijelentette: „Az előző vita és megfelelő megállapodás nélkül nem tudom elképzelni javaslatunk első szakasza megvalósulásának lehetőségét." Az elmondottakból világosan kitűnik, az a kísérlet, hogy a második szakasz illetékes pontjait és főként a hagyományos fegyverzet korlátozásának kérdését már az előző vitában tárgyaljuk meg, ugyanoda vezetne, ahol a lefegyverzésről folytatott eddigi közös tárgyalás megfeneklett. Ugyanakkor a helyzet hónapról hónapra rosszabbodna. Kérdi, megvalósulhat-e több szakaszban az atommentes övezet megteremtése és ezen övezet hagyományos típusú fegyverzetének korlátozása. Technikai szempontból ez lehetséges. A tárgyalásokat illetőleg két szakaszt látunk. Lengyelországnak létérdeke a nemzetközi feszültség enyhítése. Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és a nyugatnémet hadseregnek az atomfelfegyverzésre teendő lépései azonban éppen ellenkező célokat követnek. Vannak, akik azt állítják, hogy a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzése az európai béke és biztonság érdekében feltételenül szükséges. A Németországot is felölelő atommentes övezet létesítésére tett javaslatokat öszszeegyeztethetetlennek tartják a Németország egyesítésére irányuló törekvéssel. E nézet arra engedhet következetetnl, hogy Németország egyesítésének útja a z atomfegyverkezésen keresztül vezet. Ďerlin problémája ma nem éleződne ki annyira, ha a nyugatnémet kormány nem folytatná az atomfegyverkezés és a területi igények politikáját. Ez a politika Nyugat-Berlint is érinti. Mindez veszélyezteti az NDK és Lengyelország, valamint szövetségesei biztonságát. Ez kellőképpen megvilágítja a berlini kérdésben elfogI lalt álláspontunkat. Adenauer találkozója de Gaulle-lal Bonn (ČTK) — Bad Kreuznach nyugatnémet városban szerdán de Gaulle francia miniszterelnök találkozott Adenauer bonni kancellárral. A hivatalos jelentések szerint főként három kérdésről tárgyalnak: Berlin statútumáról, az ún. szabad kereskedelemről és a NATO irányításáról, tehát azokról a problémákról, amelyek az utóbbi időben ellentéteket okoztak a tőkés világban. A berlini kérdésben Adenauer arra törekszik, hogy de Gaullet megnyerje elutasító álláspontjának az elavult megszállási statútum bárminemű megváltoztatásával szemben. A bonni kormány nem titkolja azt a szándéAz ENSZ állandó küldöttet nevez ki Libanonba Bejrut (ČTK) - Raymond Edde, libanoni belügyminiszter az Orient című lap tudósítójának adott nyilatkozatában megerősítette, hogy az ENSZ a megfigyelők csoportjának visszahívása után állandó küldöttet nevez ki Libanonba. A lapok ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy egy állandó ENSZ-küldött kinevezése Libanonba az ENSZ közvetlen védnökségét jelentené Libanon fölött, kát, hogy el akarja utasítani még azt az esetleges szovjet javaslatot is, hogy maga vegye át Nyugat-Berlin ellenőrzését, amennyiben a Szovjetunió átadja a demokratikus szektorban levő jogait az NDK kormányának. Adenauer azt akarja, hogy de Gaullet megnyerje e kérdésben elfoglalt bonni álláspont támogatására. Nyugat-Németország ezenkívül arra törekszik, hogy felélénkítse az ún. szabad kereskedelmi övezetről folytatott tárgyalásokat, amelyek két héttel ezelőtt csődbe fulladtak az Anglia és Franciaország közötti ellentétek miatt. A harmadik vitás pont, amely az utóbbi időben elhidegülést okozott az NSZK és Franciaország közötti viszonyban, de Gaulle-nak az a törekvése, hogy a NATO vezetőségét oly módon csoportosítsa át, hogy ezen agresszív paktum európai részében Franciaországnak legyen vezető helyzete. De Gaulle azt javasolta, hogy a NATO-t az USA, Nagy-Britannia és Franciaország képviselőiből álló három tagú grémium irányítsa, tehát Nyugat-Németországot kirekesztenék a vezetésből. Ilyen körülmények között Bonn hivatalos körei sem hisznek abban, hogy Adenauer találkozója de Gaulleval döntő eredményt hozna és megoldaná az alapvető ellentéteket. Meghalt G. N. ZARUBIN Moszkva (TASZSZ) - Az SZKP KB és Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal közli, hogy Georgij Nyikolajevics Zarubin, az SZKP KB póttagja és a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese 1958. november 24-én súlyos betegség után elhúnyt. Georgij Nyikolajevics Zarubin 1900-ban született a penzai terület szerdobi járásának Golicino falujában. 1913-ban mint munkás kezdett dolgozni. 1918-1924-ben a Vörös Hadseregben szolgált. 1919-ben belépett az SZKP-be. Minden erejét és tudását a kommunista párt művének szentelte. G. N. Zarubin 1944-1946-ban a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt Kanadában, 1946-1952-ben Nagy-Britanniában, 1952-57-ben pedig az USA-ban. 1958-ban a Szovjetunió külügyminiszterhelyettésévé nevezték ki. Tisztségeiben következetesen betartotta a kommunista pártinak és a szovjet kormánynak a Szovjetunió békeszerető külpolitikájára vonatkozó I utasításait. G. N. Zarubint az SZKP XIX. és XX. kongresszusán az SZKP KB póttagjává választották. A kommunista párt és a szovjet kormány nagyra becsülte G. N. Zarubin érdemeit és a Vörös Zászló Munkaérdemrenddel, a Honvédő Háború Elsőfokú Érdemrendjével és érdem-érmekkel tüntette ki. A kommunista munka brigádjainak első kongresszusa Leningrád (ČTK) — Leningrádban megkezdődött a kommunista munka brigádjainak első kongresszusa. A kongresszus résztvevőit Putyin munkás, a „Krasznij Viborzsec" Üzem dolgozója köszöntötte, aki 30 évvel ezelőtt írta alá az első szocialista munkaverseny-szerződést. A moszkvai, szverdlovszki és harkovi kommunista munkabrigádok tagjai is üdvözölték a kongresszust. A kongresszus felhívást hagyott jóvá, amelyben felszólítja a leningrádi dolgozókat, fejlesszék a munkaversenyt a kommunista munka brigádjainak címéért. Az SZKP Központi Bizottságának küldött levelükben a kongresszus résztvevői megfogadták, hogy gyarapítani fogják á kommunista munka brigádjait, kommunista módon fognak dolgozni, tanulni és élni, ahogyan azt Lenin követelte. A Komszomol leningrádi városi bizottságának elnöksége hat leningrádi ifjúsági kollektívának adományozta a kommunista munka brigádja címet. A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának elnöksége a kukrinyikszl művész kollektívának a Szovjetunió népművésze címet adományozta. E ki tüntetést Mihail Kuprijanov Porfirij Krilov és Nyikolaj Szokolov festők és rajzolók 30 éves közös munkájukért kapták. (ČTK) W. Ulfirícht nyilatkozata ä Baily Mail szerkesztőjének Az idegen csapatok visszavonása elősegítené Berlin semlegesítését Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára november 24-én Robin Smythnek, a Daily Mail szerkesztőjének kérésére a német kérdésről és Berlin kérdéséről nyilatkozott. Az NSZEP legközelebbi céljait érintő kérdésre Ulbricht kijelentette, hogy az NSZEP a szocializmus építésével állandóan emelni akarja az NDK lakossága összes rétegeinek életszínvonalát. A békeszerződés előkészítésével és a két német állam szövetségének megteremtésével a német kérdés békés megoldására törekszik. Arra a kérdésre, úgy véli-e, hogy az összes külföldi csapatok kivonása Berlinből nagyobb kilátásokkal kecsegtet Németország újraegyesítésére, Ulbricht így válaszolt: „Természetesen. A külföldi csapatok kivonása jelentős lépés lenne a feszültség enyhítésére. Olyan lépés lenne, melyet kétségtelenül továbbiak követnének. A külföldi csapatok kivonása Berlin semlegesítését eredményezné, ami hozzájárulna a békeszerződés előkészítéséhez. A külföldi csapatok kivonása Berlinből hasonlóképpen példát mutatna egész Németországnak, hogyan válhatna lehetővé a két német állam közeledése és kölcsönös megértése. Ez a német államszövetségen keresztül kétségtelenül hozzájárulna Németország újraegyesítéséhez." Arra a kérdésre, vajon annak következtében, hogy a nyugati hatalmak vonakodnak hivatalosan elismerni az NDK-t, zavar történhetne-e Berlin és Nyugat-Németország közlekedési vonalaiban, Ulbricht kijelentette: „Aki igénybeveszl az NDK területét, tulajdonképpen elismeri fennállását. Ez mind a vizekre, mind a szárazföldre és a légiutakra vonatkozik. Ha Londonba utazom, az angol kormány engedélyével kell rendelkeznem. Ha az urak Berlinbe akarnak jönni, kell hogy bírják az NDK kormányának engedélyét. így van ez rendjén. Lehet, hogy a nyugati hatalmak képviselői a megszálló hatalmak vélt jogaira hivatkoznak. Fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy az NDK fővárosával, Berlinnel együtt szuverén állam, melyben nincsenek megszálló hatalmak és nincsenek megszállási jogok. Az amerikai, angol és francia egységek Igényt tartanak azokra a potsdami egyezmény régebbi megszállási rendelkezésére épülő megszállási jogokra, melyeket a nyugati hatalmak állandóan megszegtek. Tehát a külföldi megszálló hatalmak berlini jelenlétének nincs semmilyen törvényes alapja. Nem beszélhetünk a közlekedési vonalak megszakításáról, mivel a közlekedési vonalak használatáról bármely ország normális úton megegyezhet az illetékes állammal és erre mi is mindig készek vagyunk. A szovjet kormány a potsdami egyezményből eredő jogait a2 NDK szuverén kormányára ruházza, tehát minden külföldi szerve normális úton rendezheti e kérdéseket az NDK illetékes szervével éppúgy, mint ezt ma a nyugatnémet hivatalok teszik." Arra a kérdésre, indokoltak-e a nyugati körök ama aggodalmai, hogy a szovjet kormány és az NDK kormánya „blokád" alá akarják venni Nyugat-Berlint, Ulbricht azt válaszolta, hogy e rémhírek a hidegháború fegyvertárába tartoznak. Smyth ama megjegyzésére, hogy Brandt nyugatberlini polgármester azt állítja: Hruscsovnak Berlin státuszára vonatkozó fejtegetései arra irányultak, hogy „megrendítsék a nyugat-berlini gazdaság szilárdságába vetett bizalmat, Ulbricht kijelentette, hogy a nyugat-berlini gazdaság valójában csak akkor lehet sziiárd, ha az NDK-ra való rendes gazdasági kapcsolatokra fog támaszkodni." Ulbricht végül 'kijelentette, biztosítani kívánja az angol népet, hogy az NDK mindent megtesz az új háború megakadályozásáért. „Éppúgy, mint régebben, kitartunk a Hitler-ellenes koalíció alapelvei mellett, mivel a német nép fennkölt nemzeti érdekeit fejezi kl. Amellett vagyunk, hogy Nyugat-Németországban állítsák félre a hitlerista háborúért felelős és ma ismét vezető helyen álló politikai és katonai erőket, akik egy harmadik világháborút készítenek elő. MI németek az angolokkal egyetemben nem akarjuk, hogy a német militaristák egy újabb háborúba sodorjanak minket." SAJTÓÉRTEKEZLET a szovjet iskolareform kérdéseiről Moszkva (ČTK) - J. Afanaszenko, a z OSZSZSZK iskolaügyi minisztere kedden sajtóértekezleten nyilatkozott a külföldi újságíróknak az előkészületben levő iskolareformról. Kijelentettj, hogy a reform alapjait általában jóváhagyták. A tézisekkel kapcsolatban megindult nyilvános vitában elhangzott megjegyzések csak különféleképpen rögzítik az egyes alapelveket. A szovjet iskola feladata a kommunista társadalom új embereinek, nagy műveltségű, de ugyanakkor a munkát életszükségletnek és kedvtelésnek érző embereknek a felnevelése. Ä miniszter megjegyezte, hogy a tanulási idő egy évvel meghosszabbodik, ami a humanista tárgyak oktatásának bővítésében is megnyilvánul. így például az új reform eredményeképpen 200 órával bővül az irodalmi oktatás. A tanítási idő egyharmad részét gyakorlati termelőmunkával töltik. A szovjet iskola átépítésének módjáról szólva a miniszter hangsúlyozta: Nem fognak sietni, hogy tökéletesen előkészíthessék a reformot. Az iskolarendszer átépítése 4—5 évig tart. Az SZKP KB és a szovjet kormány az iskolareform téziseiben nemcsak a marxizmus-leninizmus elméleti ismereteiből, hanem a szovjet szocialista iskola felgyülemlett tapasztalataiból is kiindultak — mondotta. Megemlítette a Szovjetunió 200 különleges kísérleti iskolájának nagyon értékes eredményeit. Ezek az iskolák az utolsó években a tananyagot egybekapcsolták a gyakorlati termelőmunkával. A miniszter ezzel kapcsolatban megcáfolta a nyugati sajtóban megjelent ama híreket, hogy az új szovjet iskolareform az általános műveltséget nyújtó oktatás mellőzését jelenti. Éppen az ellenkezője igaz. A szovjet iskola színvonalának rendkívül nagyvonalú emeléséről van szó. A genfi értekezletek tárgyalásai Á Szovjet Békevédők Bizottságának távirata Genf (ČTK) A váratlan támadás elhárításáról tárgyaló értekezlet keddi ülésén tovább folyt a vita. Az újságíró körök hírei szerint főképp az atombombát szállító repülőgépeknek más államok területe felett végzett repüléseiről volt szó. Az ülésen V. V. Kuznyecov, szovjet küldött elnökölt. A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló konferencia keddi ülésén folytatták a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről kötendő .egyezményre tett szovjet javaslat, valamint az amerikai dokumentum megtárgyalását, amely a kísérletek beszüntetéséről kötendő szerződés fő vonásait és a nemzetközi ellenőrzési szervezet létrehozását tartalmazza. A brit küldött újabb javaslatot terjesztett elő az ellenőrzés kérdésében. E javaslat az ellenőrzés bizonyos kérdéseire vonatkozik, amelyeket nem tartalmazott az atomszakértők nyári ülésének jelentése. E dokumentum beterjesztésével a brit küldöttség azt a célt követi, hogy a tárgyalásokat elterelje a kísérletek beszüntetéséről kötendő egyezményről és a vitát csupán az ellenőrzés kérdéseire irányítsa. * * * t Moszkva (ČTK) - A Szovjet Békevédők Bizottsága a szovjet embeI rek nevében táviratot küldött a genfi I értekezlet résztvevőinek: az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselőinek. A táviratban az atomés hidrogén-fegyverkísérletek beszüntetését követelik. Tüntetés Londonban Nixon látogatása ellen Nixon amerikai elnökhelyettes nagy-britanniai látogatásának első napján Londonban kedden este a kommunista párt kezdeményezésére tiltakozó tüntetés zajlott le Nixon látogatása ellen. A tüntetés nyilvános gyűléssel kezdődött, amelyen beszédet mondott George Mathews, Nagy-Britannia Kommunista Pártja politikai irodájának tagja. A gyűlés után a tüntetők menetben vonultak fel London utcáin és a következő feliratú táblákat vitték: „Nixon, menj haza!" A menet az amerikai nagykövetségre küldöttséget menesztett, amely átadta NagyBritannia Kommunista Pártja londoni szervezetének nyilatkozatát. A VARSÖI katonai bíróság előtt megkezdődött K.'Kittnek és J. Lewickinek, az amerikai hírszerző szolgálat ügynökeinek bűnpere. Az ügynököket kémkedéssel vádolják. (ČTK) ÜJ SZÖ 27 * 1958. november 21. i »