Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-27 / 328. szám, csütörtök

A csehszlovák párt- és kormány­küldöttség Szófiában '(Folytatás az í. oldalról) fényezők és mások. A vendégek kö­zött voltak a bulgáriai képviseleti hivatalok tagjai, bolgár és külföldi újságírók. A fogadás rendkívül szívélyes lég­körben folyt le. Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök és T. Zsivkov, a BKP KB első titkára pohárköszöntőt mondott Todor Zsivkov elvtárs beszéde (Megragadom az alkalmat, hogy a fogadáson a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának mély háláját fejezzem ki Csehszlovákia segítségéért. Nem kételkedünk benne, hogy a Csehszlovák Köztársaság to­vábbra is baráti segítséget nyújt hazánk szocialista fejlesztésében, iparunknak korszerű technikával való felvértezésében. Azt a közös meggyő­ződésünket szeretnők kifejezni, hogy a bolgár és csehszlovák párt- és kormányküldöttségek találkozása és tárgyalása, mely — mint vártuk <— minden kérdésben a teljes megértés és egyöntetűség jegyében folyt le, még jobban kibővíti és elmélyíti ba­rátságunkat és együttműködésünket. Megelégedéssel jelenthetjük ki, hogy a jelenlegi tárgyalás Ismét igazolta a két ország szilárd akara­tát, hogy a békeszerető államokkal vállvetve védeni akarja a béke ügyét. Ismét igazolta a Bolgár Kommunista Párt és Csehszlovákia Kommunista Pártja hűségét a marxizmus-leni­nizmus elveihez, s ama elszántságu­kat, hogy engesztelhetetlenül küz­deni fognak minden revizionista kí­sérlet és nagy tanításunk elferdítése ellen, a szocialista tábor országai egységének megbontása ellen. Erőnk, melyen a béke és szocializmus ellen­ségeinek összes tervei és kísérletei megtörnek, éppen a marxizmus-leni­nizrnus iránti hűségünkben, a Szov­jetunió vezette szocialista tábor egységében van. Antonín Novotný elvtárs beszéde A Bolgár Népköztársaságban tett látogatásunk végéhez közeledik. Né­hány napot töltöttünk önöknél, de sok élménynyel és tapasztalattal té­rünk haza. Nem is várhattuk másként: Bul­gária népe mindenütt szívélyesen és melegen fogadott bennünket. Édes testvérekként és hű barátokként fo­gadott minket. Sohasem feledjük el találkozásunk örömteli pillanatait. Megismerkedtünk a bolgár nép munkájával, harci lendületével és nagyfokú politikai öntudatossá gával. Sok jó tapasztalatot szereztünk és so­kat tanultunk. Láttuk, mennyi űj születik naponta hazájukban, milyen bátran és határozottan oldják meg a kérdések egész sorát. Ez szá­munkra jó tapasztalat. Küldöttségünk találkozásai és meg­beszélései nagyon szívélyes légkör­ben és a nyílt elvtársi tárgyalás jegyében folytak le. Megtárgyaltuk a jelenlegi nemzetközi helyzet, a békeharc és a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom kérdéseit. Megtárgyaltuk a politikai, gazdasági és kulturális téren folytatott kölcsö­nös együttműködés és segítségnyúj­tás kérdéseit. A megtárgyalt kérdé­sek ismét igazolták pártküldöttsé­geink teljes nézetegységét. Üjből megerősítettük, milyen nagy jelentősége van országaink szoros együttműködésének és kölcsönös se­gítségnyújtásának. Ennek fejlesztése előnyöket és rendkívüli lehetősége­ket nyújt államaink népének, meg­szilárdítja barátságukat és szövet­ségüket. Rapacki lengyel külügyminiszter nyilatkozata Varsó (ČTK) — Adam Rapacki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere a múlt héten fogadta George Sherman urat és nyilatkozatot adott a középeurópai atommentes övezet tervének új változatáról. A nyilatkozatot az Observer című lap november 23-i számában közölte. A nyilatkozatban ez \áll: „Lengyelország készséget tanúsított a hagyományos fegyverek terén való lefegyverzés és a közép-európai atom­lefegyverzés koordinálásának megvita­tására" — mondotta Rapacki. Hangsú­lyozta, hogy á kétidőszakos felülvizs­gált terv lényege újabb hadseregek további atomfelfegyverzésének ideig­lenes megszüntetése a tárgyalások ideje alatt. Az Observer tudósítójának ama megjegyzésére, hogy noha kiké­pezik a nyugatnémet hadsereget az atomfegyverek használatára, mégsem rendelkezik atomfegyverrel, valamint arra a kérdésre, hogy mi a helyzet e téren a feltételezett övezet többi államaiban, Rapacki ezt válaszolta: „Nincsenek atomfegyvereink, és ha megvalósulnak javaslataink, sohasem fogunk atomfegyverekkel rendelkezni." Arra a kérdésre, vajon az új javas­lat nem bontja-e meg az eddigi egyensúlyt a két európai katonai cso­portosulás között, Rapacki különös nyomatékkal kijelentette: „Mi többet vár tőlünk? Azt állítja, hogy Európá­ban egyensúly van a két csoporto­sulás között. Jól van, javasoljuk, hogy maradjon meg a jelenlegi színvonalon ez az egyensúly és aztán közösen tárgyaljuk meg, hogyan zárjuk ki az egyensúly megbontása nélkül az atom­fegyvert és korlátozzuk az övezetben a többi fegyverzettípusokat." Arra a kérdésre, milyen határidőn belül valósulnak meg az egyes sza­kaszok, Rapacki kijelentette: „Az elő­ző vita és megfelelő megállapodás nélkül nem tudom elképzelni javasla­tunk első szakasza megvalósulásának lehetőségét." Az elmondottakból világosan kitűnik, az a kísérlet, hogy a második szakasz il­letékes pontjait és főként a hagyományos fegyverzet korlátozásának kérdését már az előző vitában tárgyaljuk meg, ugyan­oda vezetne, ahol a lefegyverzésről foly­tatott eddigi közös tárgyalás megfenek­lett. Ugyanakkor a helyzet hónapról hó­napra rosszabbodna. Kérdi, megvalósul­hat-e több szakaszban az atommentes övezet megteremtése és ezen övezet ha­gyományos típusú fegyverzetének korlá­tozása. Technikai szempontból ez lehet­séges. A tárgyalásokat illetőleg két sza­kaszt látunk. Lengyelországnak létérdeke a nemzet­közi feszültség enyhítése. Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzése és a nyugatné­met hadseregnek az atomfelfegyverzésre teendő lépései azonban éppen ellenkező célokat követnek. Vannak, akik azt állít­ják, hogy a nyugatnémet hadsereg atom­felfegyverzése az európai béke és biz­tonság érdekében feltételenül szükséges. A Németországot is felölelő atommentes övezet létesítésére tett javaslatokat ösz­szeegyeztethetetlennek tartják a Német­ország egyesítésére irányuló törekvés­sel. E nézet arra engedhet következetetnl, hogy Németország egyesítésének útja a z atomfegyverkezésen keresztül vezet. Ďerlin problémája ma nem éleződne ki annyira, ha a nyugatnémet kormány nem folytatná az atomfegyverkezés és a terü­leti igények politikáját. Ez a politika Nyu­gat-Berlint is érinti. Mindez veszélyezteti az NDK és Lengyelország, valamint szö­vetségesei biztonságát. Ez kellőképpen megvilágítja a berlini kérdésben elfog­I lalt álláspontunkat. Adenauer találkozója de Gaulle-lal Bonn (ČTK) — Bad Kreuznach nyugatnémet városban szerdán de Gaulle francia miniszterelnök ta­lálkozott Adenauer bonni kancel­lárral. A hivatalos jelentések sze­rint főként három kérdésről tár­gyalnak: Berlin statútumáról, az ún. szabad kereskedelemről és a NATO irányításáról, tehát azokról a problémákról, amelyek az utóbbi időben ellentéteket okoztak a tőkés világban. A berlini kérdésben Adenauer arra törekszik, hogy de Gaullet megnyerje elutasító álláspontjának az elavult megszállási statútum bárminemű meg­változtatásával szemben. A bonni kormány nem titkolja azt a szándé­Az ENSZ állandó küldöttet nevez ki Libanonba Bejrut (ČTK) - Raymond Edde, libanoni belügyminiszter az Orient című lap tudósítójának adott nyilat­kozatában megerősítette, hogy az ENSZ a megfigyelők csoportjának visszahívása után állandó küldöttet nevez ki Libanonba. A lapok ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy egy állandó ENSZ-küldött kinevezése Li­banonba az ENSZ közvetlen védnök­ségét jelentené Libanon fölött, kát, hogy el akarja utasítani még azt az esetleges szovjet javaslatot is, hogy maga vegye át Nyugat-Berlin ellenőrzését, amennyiben a Szovjet­unió átadja a demokratikus szektor­ban levő jogait az NDK kormányának. Adenauer azt akarja, hogy de Gaullet megnyerje e kérdésben elfoglalt bonni álláspont támogatására. Nyugat-Németország ezenkívül arra törekszik, hogy felélénkítse az ún. szabad kereskedelmi övezetről foly­tatott tárgyalásokat, amelyek két hét­tel ezelőtt csődbe fulladtak az Anglia és Franciaország közötti ellentétek miatt. A harmadik vitás pont, amely az utóbbi időben elhidegülést okozott az NSZK és Franciaország közötti vi­szonyban, de Gaulle-nak az a törek­vése, hogy a NATO vezetőségét oly módon csoportosítsa át, hogy ezen agresszív paktum európai részében Franciaországnak legyen vezető hely­zete. De Gaulle azt javasolta, hogy a NATO-t az USA, Nagy-Britannia és Franciaország képviselőiből álló há­rom tagú grémium irányítsa, tehát Nyugat-Németországot kirekesztenék a vezetésből. Ilyen körülmények között Bonn hi­vatalos körei sem hisznek abban, hogy Adenauer találkozója de Gaulleval döntő eredményt hozna és megoldaná az alapvető ellentéteket. Meghalt G. N. ZARUBIN Moszkva (TASZSZ) - Az SZKP KB és Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal közli, hogy Georgij Nyi­kolajevics Zarubin, az SZKP KB pót­tagja és a Szovjetunió külügyminisz­terhelyettese 1958. november 24-én súlyos betegség után elhúnyt. Georgij Nyikolajevics Zarubin 1900-ban született a penzai terület szerdobi járásának Golicino falujá­ban. 1913-ban mint munkás kezdett dolgozni. 1918-1924-ben a Vörös Hadseregben szolgált. 1919-ben be­lépett az SZKP-be. Minden erejét és tudását a kommunista párt mű­vének szentelte. G. N. Zarubin 1944-1946-ban a Szovjetunió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete volt Kanadában, 1946-1952-ben Nagy-Britanniában, 1952-57-ben pedig az USA-ban. 1958-ban a Szovjetunió külügymi­niszterhelyettésévé nevezték ki. Tisztségeiben következetesen betar­totta a kommunista pártinak és a szov­jet kormánynak a Szovjetunió bé­keszerető külpolitikájára vonatkozó I utasításait. G. N. Zarubint az SZKP XIX. és XX. kongresszusán az SZKP KB pót­tagjává választották. A kommunista párt és a szovjet kormány nagyra becsülte G. N. Zarubin érdemeit és a Vörös Zászló Munkaérdemrenddel, a Honvédő Háború Elsőfokú Érdem­rendjével és érdem-érmekkel tün­tette ki. A kommunista munka brigádjainak első kongresszusa Leningrád (ČTK) — Leningrádban megkezdődött a kommunista munka brigádjainak első kongresszusa. A kongresszus résztvevőit Putyin munkás, a „Krasznij Viborzsec" Üzem dolgozója köszöntötte, aki 30 évvel ezelőtt írta alá az első szocia­lista munkaverseny-szerződést. A moszkvai, szverdlovszki és harkovi kommunista munkabrigádok tagjai is üdvözölték a kongresszust. A kongresszus felhívást hagyott jóvá, amelyben felszólítja a lenin­grádi dolgozókat, fejlesszék a mun­kaversenyt a kommunista munka brigádjainak címéért. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának küldött levelük­ben a kongresszus résztvevői meg­fogadták, hogy gyarapítani fogják á kommunista munka brigádjait, kommunista módon fognak dolgozni, tanulni és élni, ahogyan azt Lenin követelte. A Komszomol leningrádi városi bizottságának elnöksége hat lenin­grádi ifjúsági kollektívának adomá­nyozta a kommunista munka brigádja címet. A SZOVJETUNIÓ Legfelső Taná­csának elnöksége a kukrinyikszl mű­vész kollektívának a Szovjetunió népművésze címet adományozta. E ki tüntetést Mihail Kuprijanov Por­firij Krilov és Nyikolaj Szokolov fes­tők és rajzolók 30 éves közös mun­kájukért kapták. (ČTK) W. Ulfirícht nyilatkozata ä Baily Mail szerkesztőjének Az idegen csapatok visszavonása elősegítené Berlin semlegesítését Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára november 24-én Robin Smythnek, a Daily Mail szerkesztőjének kérésére a német kérdésről és Berlin kérdéséről nyilatkozott. Az NSZEP legközelebbi céljait érin­tő kérdésre Ulbricht kijelentette, hogy az NSZEP a szocializmus építé­sével állandóan emelni akarja az NDK lakossága összes rétegeinek életszín­vonalát. A békeszerződés előkészíté­sével és a két német állam szövetsé­gének megteremtésével a német kér­dés békés megoldására törekszik. Arra a kérdésre, úgy véli-e, hogy az összes külföldi csapatok kivonása Berlinből nagyobb kilátásokkal ke­csegtet Németország újraegyesítésé­re, Ulbricht így válaszolt: „Természetesen. A külföldi csapa­tok kivonása jelentős lépés lenne a feszültség enyhítésére. Olyan lépés lenne, melyet kétségtelenül továbbiak követnének. A külföldi csapatok ki­vonása Berlin semlegesítését ered­ményezné, ami hozzájárulna a béke­szerződés előkészítéséhez. A külföldi csapatok kivonása Berlinből hasonló­képpen példát mutatna egész Német­országnak, hogyan válhatna lehetővé a két német állam közeledése és köl­csönös megértése. Ez a német állam­szövetségen keresztül kétségtelenül hozzájárulna Németország újraegye­sítéséhez." Arra a kérdésre, vajon annak kö­vetkeztében, hogy a nyugati hatal­mak vonakodnak hivatalosan elismer­ni az NDK-t, zavar történhetne-e Berlin és Nyugat-Németország közle­kedési vonalaiban, Ulbricht kijelen­tette: „Aki igénybeveszl az NDK területét, tu­lajdonképpen elismeri fennállását. Ez mind a vizekre, mind a szárazföldre és a légiutakra vonatkozik. Ha Londonba utazom, az angol kormány engedélyével kell rendelkeznem. Ha az urak Berlinbe akarnak jönni, kell hogy bírják az NDK kormányának engedélyét. így van ez rendjén. Lehet, hogy a nyugati hatalmak képviselői a megszálló hatalmak vélt jo­gaira hivatkoznak. Fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy az NDK fővá­rosával, Berlinnel együtt szuverén állam, melyben nincsenek megszálló hatalmak és nincsenek megszállási jogok. Az ame­rikai, angol és francia egységek Igényt tartanak azokra a potsdami egyezmény régebbi megszállási rendelkezésére épülő megszállási jogokra, melyeket a nyugati hatalmak állandóan megszegtek. Tehát a külföldi megszálló hatalmak berlini je­lenlétének nincs semmilyen törvényes alapja. Nem beszélhetünk a közlekedési vonalak megszakításáról, mivel a közle­kedési vonalak használatáról bármely or­szág normális úton megegyezhet az il­letékes állammal és erre mi is mindig készek vagyunk. A szovjet kormány a potsdami egyezményből eredő jogait a2 NDK szuverén kormányára ruházza, te­hát minden külföldi szerve normális úton rendezheti e kérdéseket az NDK illeté­kes szervével éppúgy, mint ezt ma a nyugatnémet hivatalok teszik." Arra a kérdésre, indokoltak-e a nyu­gati körök ama aggodalmai, hogy a szov­jet kormány és az NDK kormánya „blo­kád" alá akarják venni Nyugat-Berlint, Ulbricht azt válaszolta, hogy e rémhírek a hidegháború fegyvertárába tartoznak. Smyth ama megjegyzésére, hogy Brandt nyugatberlini polgármester azt állítja: Hruscsovnak Berlin státuszára vonatkozó fejtegetései arra irányultak, hogy „meg­rendítsék a nyugat-berlini gazdaság szi­lárdságába vetett bizalmat, Ulbricht ki­jelentette, hogy a nyugat-berlini gaz­daság valójában csak akkor lehet sziiárd, ha az NDK-ra való rendes gazdasági kap­csolatokra fog támaszkodni." Ulbricht végül 'kijelentette, biztosítani kívánja az angol népet, hogy az NDK mindent megtesz az új háború megaka­dályozásáért. „Éppúgy, mint régebben, kitartunk a Hitler-ellenes koalíció alapelvei mellett, mivel a német nép fennkölt nemzeti ér­dekeit fejezi kl. Amellett vagyunk, hogy Nyugat-Németországban állítsák félre a hitlerista háborúért felelős és ma ismét vezető helyen álló politikai és katonai erőket, akik egy harmadik világháborút készítenek elő. MI németek az angolok­kal egyetemben nem akarjuk, hogy a né­met militaristák egy újabb háborúba so­dorjanak minket." SAJTÓÉRTEKEZLET a szovjet iskolareform kérdéseiről Moszkva (ČTK) - J. Afanaszenko, a z OSZSZSZK iskolaügyi minisztere kedden sajtóértekezleten nyilatkozott a külföldi újságíróknak az előkészület­ben levő iskolareformról. Kijelentettj, hogy a reform alapjait általában jóvá­hagyták. A tézisekkel kapcsolatban megindult nyilvános vitában elhang­zott megjegyzések csak különféleképpen rögzítik az egyes alapelveket. A szovjet iskola feladata a kommu­nista társadalom új embereinek, nagy műveltségű, de ugyanakkor a munkát életszükségletnek és kedvtelésnek érző embereknek a felnevelése. Ä miniszter megjegyezte, hogy a tanulási idő egy évvel meghosszab­bodik, ami a humanista tárgyak ok­tatásának bővítésében is megnyil­vánul. így például az új reform eredményeképpen 200 órával bővül az irodalmi oktatás. A tanítási idő egy­harmad részét gyakorlati termelő­munkával töltik. A szovjet iskola átépítésének mód­járól szólva a miniszter hangsúlyoz­ta: Nem fognak sietni, hogy tökéle­tesen előkészíthessék a reformot. Az iskolarendszer átépítése 4—5 évig tart. Az SZKP KB és a szovjet kormány az iskolareform téziseiben nemcsak a marxizmus-leninizmus elméleti isme­reteiből, hanem a szovjet szocialista iskola felgyülemlett tapasztalataiból is kiindultak — mondotta. Megemlí­tette a Szovjetunió 200 különleges kí­sérleti iskolájának nagyon értékes eredményeit. Ezek az iskolák az utol­só években a tananyagot egybekap­csolták a gyakorlati termelőmunkával. A miniszter ezzel kapcsolatban megcáfolta a nyugati sajtóban meg­jelent ama híreket, hogy az új szov­jet iskolareform az általános művelt­séget nyújtó oktatás mellőzését je­lenti. Éppen az ellenkezője igaz. A szovjet iskola színvonalának rend­kívül nagyvonalú emeléséről van szó. A genfi értekezletek tárgyalásai Á Szovjet Békevédők Bizottságának távirata Genf (ČTK) A váratlan tá­madás elhárításáról tárgyaló érte­kezlet keddi ülésén tovább folyt a vita. Az újságíró körök hírei sze­rint főképp az atombombát szállító repülőgépeknek más államok terü­lete felett végzett repüléseiről volt szó. Az ülésen V. V. Kuznyecov, szovjet küldött elnökölt. A nukleáris fegyverkísérletek be­szüntetéséről tárgyaló konferencia keddi ülésén folytatták a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről kö­tendő .egyezményre tett szovjet ja­vaslat, valamint az amerikai doku­mentum megtárgyalását, amely a kísérletek beszüntetéséről kötendő szerződés fő vonásait és a nemzet­közi ellenőrzési szervezet létrehozá­sát tartalmazza. A brit küldött újabb javaslatot terjesztett elő az ellenőrzés kér­désében. E javaslat az ellenőrzés bizonyos kérdéseire vonatkozik, amelyeket nem tartalmazott az atom­szakértők nyári ülésének jelentése. E dokumentum beterjesztésével a brit küldöttség azt a célt követi, hogy a tárgyalásokat elterelje a kí­sérletek beszüntetéséről kötendő egyezményről és a vitát csupán az ellenőrzés kérdéseire irányítsa. * * * t Moszkva (ČTK) - A Szovjet Bé­kevédők Bizottsága a szovjet embe­I rek nevében táviratot küldött a genfi I értekezlet résztvevőinek: az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kép­viselőinek. A táviratban az atom­és hidrogén-fegyverkísérletek be­szüntetését követelik. Tüntetés Londonban Nixon látogatása ellen Nixon amerikai elnökhelyettes nagy-britanniai látogatásának első napján Londonban kedden este a kommunista párt kezdeményezésére tiltakozó tüntetés zajlott le Nixon látogatása ellen. A tüntetés nyilvános gyűléssel kez­dődött, amelyen beszédet mondott George Mathews, Nagy-Britannia Kommunista Pártja politikai irodá­jának tagja. A gyűlés után a tüntetők menet­ben vonultak fel London utcáin és a következő feliratú táblákat vitték: „Nixon, menj haza!" A menet az amerikai nagykövetségre küldöttsé­get menesztett, amely átadta Nagy­Britannia Kommunista Pártja londoni szervezetének nyilatkozatát. A VARSÖI katonai bíróság előtt megkezdődött K.'Kittnek és J. Le­wickinek, az amerikai hírszerző szol­gálat ügynökeinek bűnpere. Az ügy­nököket kémkedéssel vádolják. (ČTK) ÜJ SZÖ 27 * 1958. november 21. i »

Next

/
Thumbnails
Contents