Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-25 / 326. szám, kedd

A Csehszlovák Sajtóiroda nyilatkozata Az utóbbi időben az olasz kor­mány részéről Csehszlovákia és Olaszország kölcsönös kapcsolatai fejlődése ellen irányuló intézke­désekre került sor. Ezzel kapcso­latban a Csehszlovák Sajtóiroda felhatalmazást nyert a következők kijelentésére: ' A Csehszlovák Köztársaság kö­vetkezetesen békés külpolitikát, folytat, a békés egymás mellett élés, valamint az összes országok társa­dalmi rendszerre való tekintet nél­küli kölcsönös versengésének elvéért harcol. E politikához igazodik Olasz­országgal való kapcsolataiban is, jóllehet ez az ország a szocialista tábor országai ellen irányuló NATO katonai tömb tagja. A csehszlovák kormány 1947-ben lemondott kártérítési igényéről, amelyre joga volt az, Olaszország­gal kötött békeszerződés alapján. Ezzel azt a célt követte, hogy se­gítse Olaszország fasisztaellenes erő­it a demokratikus állam építésében, amit az olasz nép a fasizmus vere­sége után kezdett meg. Ezzel egy­idejűleg készségét nyilvánította, hogy megtárgyalja az államosított olasz vagyon kárpótlását érintő kérdése­ket. g A csehszlovák kormány továbbá egyezményt írt alá az olasz kor­mánnyal ötezer olasz munkásnak Csehszlovákiában való alkalmazásá­ról. Ezzel igyekezett segíteni a tar­tós munkanélküliség által sújtott olasz dolgozókat. Az olasz kormány azonban később mesterséges akadá­lyokat támasztott, amelyek lehetet­lené tették ezen egyezmény teljes mérvű megvalósítását. Nyilvánvalóan az az aggodalom vezette ebben, hogy az olasz dolgozók ne ismerjék meg a szocialista társadalom előnyeit és Olaszországba való visszatérésük után ne követeljenek hasonló szo­ciális előnyöket, mint amilyeneket a népi demokratikus Csehszlovákiában élveznének. A kereskedelmi kapcsolatok terén a csehszlovák fél kitartó törekvései következtében siketült bővíteni a külkereskedelmet. Ha az olasz kor­mány lemondana az USA által diktált diszkriminációs és embargo-politiká­járól, az árucsere terjedelme még nagyobb lehetne. A Csehszlovák Köz­társaság pl. az eddiginél nagyobb mértékben átvehetne olasz gyümöl­csöt stb. Más szakaszon is, pl. az automobil- és vegyiipari ágazatban növekedhetne az olasz kivitel, ha az olasz kormány lemondana a termé­kek embargójáról és egyben kikü­szöbölné azt a megkülönböztetést és nehézségeket, amelyeket a Csehszlo­vák Köztársasággal és valamennyi szocialista országgal való kereske­delme terén támaszt. Az olasz kormány negatív állás­pontjába ütköztek a csehszlovák áru­nak Trieszt olasz kikötőn át való szállításában az együttműködésre tett konstruktív csehszlovák indítványok is. Sőt az olasz kormány elutasítot­ta a főkonzulátus létesítésére irá­nyuló kérelmet e kikötővárosban. A csehszlovák kormány ez évben több ízben fordult az olasz kormányhoz a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos csehszlovák álláspont ma­gyarázatával. Hangsúlyozta a Csehszlovák Köztársaság érdeklődését és készségét arra, hogy a maga részéről hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és különösen kiemelte az olyan részleges Intézkedések jelentőségét, mint pl. a közép-európai atommentes övezet léte­sítése. Az olasz kormány nem viszonoz­ta ezt a törekvést, sőt ellenkezőleg meg­kezdte a Nike-Ajax típusú amerikai ra­kétafegyverek támaszpontjainak építését. Nem titok, hogy ezek a támaszpontok a szocialista országok ellen épülnek. Csehszlovákia népe nagyra becsüli az olasz kultúrát és teljes tudatában van annak, mily nagy mértékben gyarapítot­ta a világkultúrát. Ezért a csehszlovák prózai és operaszínpadokon már régen meghonosodtak az olasz klasszikusok. Csehszlovákia népe nagyra becsüli a \ klasszikus és reneszánsz olasz művésze­tet és zenét. Érdekünk, hogy hazánk­ban ismeretté váljék a mai olasz művé­szet is. Ügy tűnik, hogy az olasz hivata­los helyeknek ez nem érdekük, sőt el­lenkezőleg a legnagyobb akadályokat gör­dítik az olasz művészek csehszlovákiai vendégszereplésének útjába kezdve attól, hogy lebeszélik őket a Csehszlovák Köz­társaságba való utazástól, vagy hogy meg­tagadják tőlük az útlevelet. Ennek el­lenére a csehszlovák kormány és a cseh­szlovák kulturális dolgozók gondoskodása következtében a mai olasz kultúra is ismert a Csehszlovák Köztársaságban. Az utóbbi tíz évben • több mint száz cseh és szlovák fordításban jelentek meg mai olasz írók művei, kiállításokat ren­deztek a mai olasz művészet műveiből. Csupán a múlt színházi idényben az olasz klasszikusokon kívül a mai olasz szerzők 12 darabja került bemutatásra. Azon diszkriminációs politika ellenére, amelyet az olasz kortnány csehszlovák filmeknek Olaszországba való kivitelével kapcsolatban folytat, a csehszlovák nézők már számos olasz filmet láttak. A múlt években a csehszlovák kultúra képviselve volt valamennyi jelentősebb kulturális megnyilatkozáson Olaszország­ban, és nem egy elismerést nyert az olasz kulturális dolgozók részéről s lel­kes fogadtatásban részesült az olasz né­zők körében. Ezek a vendégszereplések a múltban is számos akadályba ütköztek az olasz hivatalos tényezők részéről, de ennek ellenére megvalósultak. Az utóbbi időben azonban teljesen megakadályozzák e vendégszerepléseket. Igy nem engedélyezték a Nemzeti Színház balettegyüttesének vendégszereplését Ve­lencében, (amely Goldoni olasz klasszikus ötlete nyomán írt Két úr szolgája c. ba­lettel szerepelt volna) nem léphetett fel Olaszországban a FOK-zenekar, a Mo­ravan-dalegyüttes és más együttesek, megakadályozták a csehszlovák írók részvételét a nemzetközi írókongresszu­son Nápolyban és elutasították további csehszlovák kulturális és tudományos dolgozók vendégszereplését. Míg csehszlovák részről kegyeletes gondozásban részesül Sllvio Pellico, a brnoi Spilberkben fogvatartott olasz hős és költő emlékezete, az olasz kormány nem engedélyezte Karel Havliček Bo­rovský emléktáblájának leleplezését Bri­xenben. Az olasz kormány most sportolóinak megtiltotta a csehszlovák sportolókkal az érintkezést és lehetetlenné tette a Csedok turista útjait Olaszországba. Amintore Fanfani, Olaszország mi­niszterelnöke és külügyminisztere a képviselőház 1958. október 29-én mondott beszédében, amellyel Anfus, fasiszta képviselő kérdésére vála­szolt, kijelentette, hogy a Csehszlo­vákiával szemben alkalmazott meg­különböztető intézkedéseket mindad­dig nem szüntetik be, míg a prágai rádió olasznyelvü adást fog sugá­rozni: „Hogy megvizsgáljuk a cseh­szlovák kormánynak az egyes álla­mok közötti kapcsolatokban érvényes normák tiszteletben tartására való hajlamosságát, az olasz kormány kérte az olasz bíróság által elítélt Francesco Morani kiadását." A csehszlovák kormányt 1953-ban felkérték F. Moraninak, az Olasz Kommunista Párt volt képviselőjé­nek kiadására, akit utólagosan elitél­tek a fasizmus elleni nemzeti fel­szabadító háborúval kapcsolatos tet­teiért. A csehszlovák kormány azt válaszolta az olasz kormánynak, hogy nem ismeretes előtte F. Morani tar­tózkodási helye a Csehszlovák Köz­társaságban. Ezenkívül meg kell mondani, hogy bárkinek a kiadása olyan tettekért, amelyeket a fasiz­mus elleni harcban hajtott végre, elienkewiék vWiind a csehszlovák al­kotmány szellemével, mind pedig a csehszlovák törvényekkel, a nem­zetközi normákkal és szokásokkal is. Ami a prágai rádió olasz nyelvű adásának beszüntetésére vonatkozó óhajt illeti, meg kell jegyezni a kö­vetkezőket: A világ legtöbb országa közvetít idegennyelvű adásokat. Emellett egyes tőkés országok leadóikat gyű­lölködő aágalmak terjesztésére hasz­nálják fel a szocialista országok ellen és az olasz rádió e kampány­ban egyik első helyen áll. A római rádiót a cseh és szlovák nemzet árulóinak szolgálatába állították. A szlovák fasiszták és szeparatisták mindjárt az úgynevezett szlovák állam csődje után menedékre talál­tak Rómában és a római hullám­hosszon még ma is a Csehszlovák Köztársaság ellen irányuló gondola­tokat hirdetnek. Olyan gonosztevők­ről van szó, akik súlyos bűnöket követtek el a szlovák nép ellen, amint azt a gárdisták elleni nem­régen lezajlott szlovákiai bűnper is megmutatta. Ennek ellenére az olasz kormány nem tartotta megfelelőnek hogy átadja őket a csehszlovák nép igazságos bíróságának, hanem teljes mértékben támogatja a Csehszlovák Köztársaság ellen irányuló ellenséges tevékenységüket. Az olasz kormány is felelős a Vatikáni rádió leadá­saiért, amelyekben a Csehszlovák Köztársaság ellen uszítanak. Ez részfelelősség abban rejlik, hogy az olasz kormány lehetővé teszi e rádió munkatársainak az olasz állam te­rületén való tartózkodását. Az olasz hivatalos helyek továbbá lehetővé teszik a Szabad Európa uszító ame­rikai rádióállomás szolgálatában dol­gozó emigránsok tevékenységét Olaszországban. Csehszlovákiának érdeke volt és marad az Olaszországgal való kap­csolatok elmélyítése és bővítése, s hajlandó továbbra is erre töre­kedni. Ez azonban feltételezi azt, hogy a kölcsönös kapcsolatok a szu­verenitás kölcsönös tiszteletben, tartása alapján valamint a teljes egyenjogúság és bármilyen disz­kriminációról való lemondás alap­ján fognak fejlődni. Tehát most már csak az olasz kormánytól függ, hogy ugyanolyan jóakaratot nyilvánítson, mint a Csehszlovák Köztársaság kormánya. A francia nemzetgyűlési választások eredményei Párizs (ČTK) - A francia belügyminisztérium november 24­én reggel közzétette a november 23-án lezajlott nemzetgyűlési vá­lasztások első menetének előzetes eredményeit. A legtöbb szavazatot a Francia Kommunista Párt kapta, amelyre 3 882 204 (18,9 százalék) választó szavazott. A Szocialista Párt 3 167 354 (15,5) szavazatot kapott. Souestelle Üj Köztársasági Szövetség nevű pártja, amely számos reakciós cso­portot tömörít egybe 3 603 958 (17,6 százalék) szavazatot kapott, a füg­getlenek jobboldali pártja 2 815176 (13,7 százalék) szavazatot. A többi szavazat különféle kisebb politikai pártokra és csoportokra esik. A tíejegyzett 27 236 491 választó közül 20 994 797 személy szavazott, vagyis 77,1 százalék. Ez a részvétel kisebb mint legutóbbi nemzet­gyűlési választásokon 1956-ban volt. A l'Humanité a választások ered­ményével kapcsolatos kommentárjá­ban hangsúlyozza, hogy a Kommu­nista Párt Franciaország legnagyobb demokratikus ereje maradt, jóllehet az 1956-os évhez viszonyítva a sza­vazók bizonyos számát elvesztette. A lap rámutat, hogy a választások a reakciós erők felsoralcozásának szellemében és olyan választási rendszer alapján folytak le, amely­nek fő célja az volt, hogy a kom­munista pártot minél nagyobb szá­mú mandátumtól megfossza s a vá­lasztókat minél nagyobb számban eltérítse attól, hogy e pártra adják le szavazataikat. A l'Humanité hang­súlyozza, hogy a választási kam­pány széleskörű kommunistaellenes hadjárat jegyében folyt le, amelyet a francia rádió és burzsoá sajtó fejtett ki. A Francia Kommunista Párt az ország legnagyobb demokratikus ereje maradt a reakciós erők előretörésének légkörében is A francia parlamenti választások el­ső fordulója előzetes eredményeinek elbírálásakor kitűnik az a tény, hogy a Francia Kommunista Párt (FCS) az ország legnagyobb demokratikus ereje marad, bár a szavazatok egy részét az 1956 januári választásokhoz viszonyít­va elvesztette. Ez a helyzet, noha a választások általában jobbra tolódást jelentenek, amit az utóbbi hónapok is­mert fejleményei és az antikommu­nista propaganda okozott, melyben a reakció úgyszólván mindent mozgó­sított. A többségi képviseletről szóló reakciós választási törvény célja nem­csak az volt, hogy a Francia Kommu­nista Pártot megfossza mandátumai­nak többségétől, hanem hogy a vá­lasztókat is eltántorítsa a kommunista pártra való szavazástól. A reakciónak a párt „összeomlásával" űzött spe­kulációja nem sikerült. Az FKP központi lapjának, a l'Hu­manitének vezércikke szerint a vá­lasztások a hírhedt puccsista Sous­telle „új köztársasági szövetség" pártjának előretörését jelentik. Ez a párt kihasználta de Gaulle közvetett védnökségét és számos választókerü­letben a jobboldal tömböt képezett e párt körül. A választások a radiká­lisok és a radikálszocialisták súlyos vereségét jelentették és tulajdonkép­pen a poujadista mozgalom bomlását okozták. A választók nagyobb szám­ban tartózkodtak a választásoktól, mint a népszavazásnál és a legutóbbi parlamenti választásoknál, noha a vá­lasztási listákon félmillióval több vá­lasztó szerepelt, mint a népszavazás­kor. A választások eredményeinek elbí­rálásakor tekintetbe kell venni minden szavazatot, melyet a baloldali jelsza­vakat hangoztató pártoktól kezdve az összes kommunisták, a szocia­listák, sőt még a klerikálisok egy ré­sze is kapott. E szavazatokat a dikta­túra, de Gaulle ellen adták le. A je­lenlegi választási törvény rendkívüli antidemokratikus jellege a képviselői mandátumok a választások első forduló­ja utáni elosztásáról érkezett előzetes hírekből is kitűnik. Az első fordulóban általában ko­rántsem választottak annyi képviselőt, mint amennyit vártak. Ez azt jelenti, hogy a jövő vasárnap tartandó máso­dik fordulóra tevődik át a döntés súlya, amikor nem annyira a nép aka­rata, mint inkább az egyes burzsoá politikai pártok üzérkedése és adás­vétele fog dönteni. Ez még kevesebb reményt nyújt a lakosság méltó kép­viseletére. A parlamenti képviselet távolról sem felel meg a francia vá­lasztők akaratának. -zr­A CSEHSZLOVÁK PART- IS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG Plovgyivból Várnába érkezett (Folytatás az 1. oldalről) ság és dolgozók közé. „Kár, hogy nem tekinthetik meg városunkat," mondták a Sztará Zagora-iak. Sajnos, a különvonatnak is van menetrendje, és így a küldöttség az örök barátság lelkes hangoztatása mellett tovább folytatta útját a proletár Szlíven felé. Szlíven a török uralom elleni dicső harcok s a német és hazai fasiszták ellen intézett merész partizántá­madások nevezetes helye. A bolgár textilipar központja. Nedelcsev elvtárs, a városi párt­bizottság titkára a bolgár dolgozók háláját fejezte ki a csehszlovák népnek a bolgár ipar építésében nyújtott kiadós segítségéért, amit Szlíven város csehszlovák gépekkel felszerelt üzemei is bizonyítanak. Küldöttségünk nevében Václav Dá­vid külügyminiszter üdvözölte a, szliveni lakosságot. A Bolgár Népköztársaság nagyon fejlett népgazdasága, valamint állan­dóan fejlődő szocialista ipara és fejlett szocialista mezőgazdasága, a bolgár nép munkalendülete, melynek szemtanúi vagyunk, bizonyíték arra, hogy Bulgária népe drága kommu­nista pártjának bölcs vezetésével minden tartalékot felhasználva eléri kitűzött merész céljait és rövidebb határidő alatt teljesíti a harmadik ötéves terv feladatait — mondotta Dávid elvtárs. Ezután a szocialista országok béketörekvéséről beszélt, melyet a nyugati uralkodó körök lépten-nyomon meghiúsítanak, majd elítélte a jelenkori revizionizmust, mely objektíven kiszolgálja az im­perialistákat a szocialista tábor or­szágai, a forradalmi kommunista és munkáspártok ellen indított bősz kampányukban. Engesztelhetetlen harcot indítottunk a revizionizmus ellen. A marxizmus-leninizmus hal­hatatlan eszméi új győzelmet arat­nak e küzdelemben. Dávid elvtárs beszéde végén biz­tosította a város lakőit, hogy Bul­gária népe hű barátokra lelt Cseh­szlovákia dolgozóiban; mindig és minden körülmények közepette tá­maszkodhat rájuk. Üj sikereket kí­vánt Bulgária hős munkásosztályá­nak és élcsapatának, a Bolgár Kom­munista Pártnak és a dolgozó nép­nek a szocializmus építésében. Az esti órákban a Kamcsija folyó völgyében haladtunk a Fekete-ten­ger felé, és már sötét volt, amikor elértük a harmadik legnagyobb bol­gár várost, Várnát. A városi pályaudvaron a párt és közélet képviselői, a lakosság, a fe­kete-tengeri bolgár tengerészek ze­nekara és díszalakulata várt. Anto­nín Novotný, a CSKP KB első tit­kára, köztársaságunk elnöke szemlét tartott a díszőrség felett. A küldött­séget D. Teolov, a várnai kerületi pártbizottság titkára üdvözölte. Kül­döttségünk nevében Široký elvtárs mondott üdvözlő beszédet. Antonín Novotný, V. Široký és Anton Júnov elvtársak a nagy ten­gerparti város lakosainak viharos éljenzése közepette beszálltak a nyi­tott autóba és a küldöttség többi tagjával együtt virágesőben haladtak a város fényben úszó utcáin. Mintha a városnak mind a 120 ezer lakója sort állt volna az utcákon, amerre küldöttségünk az Eukszinograd kas­télyba haladt. Várna lakosai, akik évente üdülőink ezreit látják ven­dégül, cseh és szlovák feliratú, a bolgár nép és népünk barátságát tanúsító jelszavas táblákat tartottak fejük felett. Az utcákon néhol olyan sűrű volt a lakosság sorfala, hogy az autók alig tudtak keresztültörni. Állandó éljenzés, hurrázás. Várna tengerparti nyaralóhely, mely évről évre egyre inkább igazi szocialista Riviérává válik, felejthetetlen fogad­tatásban részesítette párt- és kor­mányküldöttségünket. O. V. A VARNAI HAJÓGYÁRBAN A pompás napfelkelte hétfőn reggel a Fekete-tenger partjain találta kül­döttségünket. A tenger világoskék szintje visszatükrözte a vakító nap­sugarakat, melyek az őszi napokban a Fekete-tenger mentén egyre becse­sebbek. Küldöttségünk tagjai Anton Jugovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének kíséreté­ben megtekintették a Várna melletti tengerparti nyaralóhelyeket és az új, kényelmesen berendezett üdülőközpon­tot, a gyönyörű aranyszínű homokten­gert, melyen az idén tizenháromezer dolgozónk tölti szabadságát. Küldöttségünk a Fekete-tenger partvidékének legszebb részeiben tett reggeli séta után meglátogatta a vár­nai Georgi Dimitrov Hajógyárat. Már a bejáratnál munkáscsoportok képeztek sorfalat és viharos hurrával üdvözölték küldöttségünk tagjait. Az üzem udvarán vörös posztóval díszített szónoki emelvény állott, raj­ta csehszlovák zászlók, Dimitrov mell­szobra, csehszlovák és bolgár államfér­fiak arcképei A munkások nevében a pártszervezet titkára üdvözölte küldöttségünket, majd Anton Jugov, a minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A munká­sok viharos tapssal szakították félbe beszédét. Utáha Viliam Široký elvtárs mondott beszédet a csehszlovák kül­döttség nevében. Beszédét tapssal fo­gadták és éltették a CSKP-t. A hajógyár munkásai ezután Antonín Novotný elvtársnak átnyújtották ajándékul a Georgi Dimitrov nevű bolgár személyhajó modelljét. Novot­ný elvtárs megköszönte az ajándékot és az üzem képviselőinek átadta a csehszlovák küldöttség ajándékait. Állandó éljenzés és a csehszlovák­bolgár barátság jelszavainak hangoz­tatása közepette küldöttségünk ezután megtekintette a nagyméretű üzemet. A várnai hajógyár 3200 tonna teher­súlyú személy- és teherhajókat gyárt és parti dokkjában a tengerjáró gő­zösökön végez javítómunkákat. A tengerparti dokk 'meglátogatásakor Novotný elvtárs beszédbe elegyedett Georgi Vaszilev szerelővel, és meg­kérdezte, mennyit keres és hogyan él. Körülbelül ezer levát keres, két gyer­meke van és kétszobás, fürdőszobás lakásban él. Havi negyvenhat leva lak­bért fizet. A beszélgetésbe Anton Ju­gov, a bolgár minisztertanács elnöke is bekapcsolódott és megjegyezte, hogy Bulgáriában a lakbér a dolgozók havi keresetének 5—7 százalékát képezi. A hajógyár munkásai a Csehszlo­vákia számára készülő 3200 tonna te­hersúlyú hajó alapjait is megmutatták küldöttségünk tagjainak. Elmondták, hogy építését nem 1960-ban, mint ter­vezték, hanem már 1959-ben befeje­zik. Azt is elmagyarázták, hogyan ve­zetnek be két teljes műszakot és ja­vítják meg a munka megszervezését, hogy az ötéves tervet négy ét) alatt teljesíthessék. A hajógyár munkásai szívélyesen és őszintén kezet szorítottak küldöttsé­günk tagjaival és üdvözletüket küldték általuk dolgozóinknak. A Fekete-tenger partján levő Sztari Dub vendéglőben a küldöttségünk tisz­teletére adott ebéd után, melyen ün­nepi pohárköszöntők hangzottak el, küldöttségünk meglátogatta a balcsiki járás Gurkovo falujának földműves­szövetkezetét. ÜJ SZŐ 3 * 1958. november **

Next

/
Thumbnails
Contents