Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-20 / 321. szám, csütörtök

A CSKP KB üdvözlő távirata a Kommunisták Magyarországi Pártja megalapításának 40. évfordulójára (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalapításának 40. évfordulója alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának: MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPÄRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, Budapest. Drága Elvtársak! A Kommunisták Magyarországi Pártja megalapításának 40. évfordulója alkalmából, mely pártnak a Magyar Szocialista Munkáspárt az utódja, a CSKP és Csehszlovákia egész dolgozó népe nevében szívélyes, harcos üdvözleteinket küldjük önöknek. A magyarországi kommunnisták pártja 40 éve következetesen harcol a magyar dolgozók létérdekeiért. A párt fennállásának már első éveiben a tanácsköztársaság, az első magyar proletár állam megalapításához vezette a magyar dolgozókat. A magyar kommunisták a kegyetlen terror és súlyos áldozatok ellenére kitartottak a Horthyféle reakció ellen és a magyar nép boldog jövőjéért vívott harc első soraiban. Az önök országának népe a szovjet hadsereg által való felszabadítása után és a Magyar Népköztársaság megalapítása óta a szocialista társadalom felépítéséhez vezető útra lépett. Az ellenforradalmi erők azon kísérletét 1956-ban, hogy visszafordítsák Magyarország szocialista fejlődését és megdöntsék a szocialista táborhoz tartozó országok egységét - visszaverték és pozdorjává zúzták. A Magyar Szocialista Munkáspárt megacélozódva s megerősödve került ki ebből az összecsapásból és vezetésével a Magyar Népköztársaság népe sikeresen folytatja hazája szocialista építőmunkáját. Drága elvtársak, szívből kívánjuk, hogy ezen az úton haladva további nagy győzelmeket arassanak, Éijeii és erősödjék a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és állandóan szilárduljon a Magyarország és Csehszlovákia nemzetei közötti barátság! Dicsőség a marxizmus-leninizmusnak! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (j) SSaSSsSEI JAVÍTSUK MEG a propagandabizottságok munkáját Az EFSZ-ek IV. kongresszusát előkészítő országos bizottság ülése (CTK) - Michal Bakuľa mezőés erdőgazdasági miniszter elnökletével november 18-án harmadik ülésüket tartották meg Prágában az EFSZ-ek IV. kongresszusának előkészületeivel foglalkozó országos bizottság tagjai. Értékelték a vita eddigi lefolyását az egyes kerületekben, valamint a kerületi és a járási kongresszusi bizottságok munkáját. A vita a már kiadott két kongresszusi anyaggal kapcsolatosan országszerte megindult. Az említett két kongresszusi anyagot a múlt hét végéig több mint 1200 EFSZ taggyűlésén és munkahelyein vitatták meg. Számos földművesszövetkezetben, mint például a libereci járási hermanicei EFSZ-ben tett konkrét intézkedések hozzájárultak az őszi munkák meggyorsításához. Többi EFSZ-ünkben ugyanilyen operatívan kellene gyakorlatilag megvalósítani a termelés és a gazdálkodás tökéletesítésére irányuló javaslatokat, a hosszabb időt igénylő intézkedéseket pedig az évi termelési tervekbe kellene illeszteni. Az országos kongresszusi bizottság tagjai az ülés befejező részében leszögezték, hogy meg kell javulnia a járási és kerületi propagandabizottságok munkájának s a vita eredményeinek, népszerűsítésére az eddiginél nagyobb mértékben kell felhasználniok a rádiót és a sajtót. A nemzeti bizottságok tagjainak szintén jobban kell együttmüködniök az EFSZ-ek funkcionáriűsaival és segítséget kell nyújtaniok a vita szervezési biztosítása során. Véget ért a Csehszlovák Tudományos Akadémia IX. közgyűlése Á Csehszlovák Tudományos Akadémia IX. közgyűlése kedden két csoport tárgyalásával folytatódott, melyek során az akadémia egyes tagozatainak elnökei beszámoltak a tagozatok és munkahelyeik tudományos munkájának főbb eredményeiről, valamint a leglényegbevágóbb feladatokról. Az előadók beszéltek az eddigi munkában felmerülő fogyatékosságokról és nehézségekről is, melyeket minél előbb ki kell küszöbölni. A beszámolókat követő különösen élénk vita főiskoláink egyes pedagógiai problémáival foglalkozott. A teljes ülés délutáni tárgyalása során az első csoport üléséről J. Kožešnlk, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, tudományos főtitkára, a második csoport üléséről pedig J. Filip akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökhelyettese mondott beszámolót. Az ülés résztvevői a két beszámolóval kapcsolatos vita sorén egyhangúlag jóváhagyták azt a javaslatot, mely kitűzi az akadémia munkáját, illetőleg a Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa irányelveiből adó^ó és tudományunk továbbfejlesztése érdekében teljesítendő főbb feladatokat. Ülésezett a nemzetgyűlés külügyi bizottsága (ČTK) — A nemzetgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott. Tárgysorozata keretében megvitatta azt a kormányjavaslatot, melynek alapján jóváhagyás céljából a nemzetgyűlés elé terjesztik a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a rendezetlen anyagi kérdések rendezéséről szóló, Prágában 1958. március 29-én aláirt egyezményt. A bizottság az egyezményt egyhangúlag jóváhagyásra javasolta a nemzetgyűlés teljes ülésének. A külügyi bizottság Josef Illa képviselő beszámolója után megtárgyalta a külföldi döntőbírósági végzések elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt, amelyet 1958. június 10-én New Yorkban írtak alá. Az egyezmény lényege a szerződéses államok azon kötelezettsége, mely szerint elismerik a külföldi döntőbírók, avagy döntőbírósági szervek végzéseit az olyan peres ügyekben, amelyek külföldi partnerek között kereskedelmi szerződések alapján keletkeztek. Kötelezettséget vállalnak ezenkívül, hogy ezeket a végzéseket saját területükön illetékes szerveik, rendszerint bíróságaik által végrehajtatják. A megegyezést jóváhagyásra javasoíI ták a nemzetgyűlés teljes ülésének. r- hÍRek O A Csehszlovák Köztársaság elnöke dr. Jan Cechet kinevezte a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé Norvégiában. A köztársaság elnöke egyúttal Iason Urban eddigi norvégiai követet más feladatokkal bízta meg és felmentette tisztsége alól. A KORMÁNY küldöttséget nevezett ki . Lic. Adolfo Lopez Mateosnak, a Mexikói Egyesült Államok új elnökének ünnepélyes beiktatásán való részvételre. A küldöttség vezetője František Krajčír belkereskedelmi miniszter. • Szlovákia földművesei a barátsági hónapban jelentős feladatokat teljesítettek: befejezték az öszi gabona vetési tervét, valamint a cukorrépa kiszántását. A szlovákai EFSZ-ek a múlt évhez viszonyítva 333 ezer tonnával több takarmányt silóztak be. A BRATISLAVAI kerület szerdán este a kiszabott határidő előtt 43 nappal teljesítette az évi tejbegyüjtési tervet. Az év végéig még 12 millió liter tejet adnak be terven felül. A Kom mega iának 40. éwforiiiiliára A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével a Föld egyhatod részén a hatalom a dolgozó nép kezébe került. Egyúttal mégkezdődött Marx, Engels és Lenin tanításainak megvalósítása, az emberi társadalom szocialista átalakításának, az új szocialista rendszer térhódításának korszaka. A szocialista forradalom Oroszországban azért győzött, mert adva voltak a forradalom objektív és szubjektív feltételei, és mert a bolsevisták pártja kihasználta az adott feltételek között kialakult speciális helyzetet. Az orosz burzsoázia gyenge és tapasztalatlan volt, a nyugati imperialisták háborús gondjaikkal voltak elfoglalva, az orosz nép békét, az orosz paraszt földet akart, az orosz proletariátus harcedzett tömegeit forradalmi elmélettel és tapasztalatokkal rendelkező párt vezette. Az orosz proletariátus nagyszerű győzelme elsősorban az első világháborúban részt vevő országok munkásmozgalmára volt nagy hatással. Ezen országok nagy részében a munkásmozgalom a szocialista forradalom megvalósításának feladata előtt állott. A szocialista forradalom továbbterjesztésének objektív feltételei tehát adva voltak a világháborúban részt vevő minden államban, de főleg a háborút vesztett államokban, közöttük Magyarországon is. E történelmi feladat végrehajtása azonban új, lenini, forradalmi munkáspártok megalakulását követelte meg, melyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanulságaival felvértezve a szocializmus győzelmébe vetett hitet a tömegek tudatában megszilárdították s ezzel a proletariátus forradalmi energiáját és aktivitását megsokszorozták. A Kommunisták Magyarországi Pártja, közvetlenül megalakulása után felvette a harcot a szocialista forradalomért és vezetésével Magyarország dolgozó népe elsőnek követte az orosz proletariátus példáját és hacsak "ťovid időre is, de megvalósította a munkások és parasztok államhatalmát. Megalakulásának 40. évfordulóján jelentőségének helyes értékelése céljából célszerű röviden felvázolni azokat az általános társadalmi viszonyokat, melyek keletkezésének feltételeit megteremtették, valamint azokat a belső és nemzetközi feltételeket, melyek a szocialista forradalomért indított harc győzelmét 1919-ben Magyarországon lehetővé tették. A magyar társadalmi rend alapvető jellemvonását V az első világháború előtti időben az ország félfeudális struktúrája és a kapitalista termelésre való aránylag gyorsütemű átmenet közötti ellentét képezte. A feudális csökevények a közéletben, a félfeudális társadalmi rendszer, a feudális nagybirtokosok politikai befolyása gátolták a burzsoá-demokratikus változások megvalósítását és elmélyítették a többi, nem kevésbé fontos társadalmi ellentét káros következményeit. Ezekhez számíthatók a magyar uralkodó osztályok és a nem magyar nemzetiségek közötti ellentétek, a feudális nagybirtokosok és az éhező földmunkások közötti ellentétek, a fiatal magyar burzsoázia és a harcias forradalmi proletariátus közötti ellentétek, valamint bizonyos mértékben a magyar dolgozó tömegek és az osztrák elnyomók közötti ellentétek is. Ezen ellentétek elhárításáért folyó osztályharcokat csak a magyar proletariátus vezethette. A magyar proletariátus élcsapatának fejlődése az első magyarországi szocialista szervezetektől a kommunista párt megalakulásáig rövid ötven esztendő leforgása alatt ment végbe. A szociáldemokrata mozgalom kifejlesztette a munkásság szervezeteit, harcolt a politikai szabadságjogokért és egységbe tömörítette a proletariátus forradalmi erőit. De a 90-es évek végén a Szociáldemokrata Párt vezetősége és tagságának jobboldali rétegei már a továbi forradalmi fejlődés kerékkötőivé váltak; revizionista és opportunista nézetektől áthatva lemondtak a szocialista forradalomról, a proletariátus osztályérdekeit elárulták és a polgári liberális pártok politikai vezetésének vetették alá magukat. Csak a párton belül kialakult baloldali ellenzék tartott ki az önálló osztálypolitika követelménye mellett. Az első világháború természetesen még jobban elmélyítette a magyar társadalom belső ellentéteit. A háború szörnyű pusztításai, az éhség és fokozott elnyomás, az idegen érdekekért kiontott rengeteg vér megtanította a dolgozókat'arra, hogy minden bajnak kútforrása az uralkodó tőkés rendszer, mely gazdasági, politikai és katonai összeomlás előtt áll és melynek eltávolításától a nem magyar nemzetek nemzeti felszabadulásukat, a parasztok a földosztást, a proletárok a kapitalista kizsákmányolás megszüntetését remélik. Ilyen körülmények között már az 1917. évi februári orosz forradalom is, mely megdöntötte a cári önkényuralmat, nagy hatással volt a munkásmozgalomra Magyarországon. Még fokozottabb mértékben jelentkezett aztán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom befolyása: a munkás és paraszt, a hadifogoly és hadiözvegy megértették a cári Oroszország és a félfeudális Magyarország viszonyai közötti hasonlóságot és készen állottak a békéért és szociális felszabadulásért indított küzdelemre. E tömeges felismerésnek volt köszönhető, hogy a magyar hadifoglyok százezres tömegeinek jelentős része Oroszországban a forradalom táborába állt és fegyverrel harcolt a vörös hadsereg oldalán. Az orosz forradalom nevelte a magyar proletariátus elszánt és áldozatkész élharcosait, közöttük a Magyar Tanácsköztársaság kimagasló vezéreit, Kún Bélát, Szamuely Tibort, Ligeti Károlyt, Pór Ernőt, Rákosi Mátyást, Münnich Ferencet, Korvin Ottót és még sok más forradalmárt, akik Oroszországból visszatérve tudásukat, munkájukat és sokan életüket is az osztályharcnak szentelték. 1918-ban megkezdődtek a munkásság összpontosított támadásai a háború és a népelnyomó rendszer ellen. 1918 januárjában az általános sztrájk folyamán megalakultak az első munkástanácsok. 1918 júniusában megújultak a sztrájkok és tüntetések, és a véres csendőrterror és szociáldemokrata árulás ellenére közeledtek a monarchia végnapjai. A baloldali szociáldemokraták és forradalmi szocialisták vezetésével 1918. október 31-én Budapesten kitört az általános sztrájk, mely a frontról visszaözönlő katonatömegek részvételével fegyveres felkeléssé fejlődött. De felkelések voltak Ausztria-Magyarország egész területén és az elnyomott nemzetek dolgozóinak, a Habsburg-uralom alatt álló országok összes munkásainak, parasztjainak és katonáinak együttes ereje elsöpörte a monarchiát, meghozta az elnyomottaknak a nemzeti felszabadulást és megszüntette az osztrák fensőbbségét Magyarország felett is. A Magyarországon lezajlott polgári-demokratikus forradalom eredményeként 1918. november 16-án kikiáltották a köztársaságot. A kormányhatalom a szociáldemokrata párt és a liberális burzsoázia koalíciója kezébe került, amelynek politikai célja: a demokratikus átalakulás korlátozása, a monarchista nagybirtokos osztállyal való kiegyezés és a kapitalista rendszer fennmaradásának biztosítása volt. Miután a német imperializmusra egyelőre nem számíthattak, az Antant-hatalmak felé fordultak és Wilsontól vártak támogatást. Ebben volt a Károlyi-kormány nagy tévedése, aki ezenfelül a mérsékelt burzsoá fejlődés híve volt akkor, amikor már csak két lehetőség létezett: vagy a szocializmus, vagy a régi reakciós rendszer helyreállítása. A régi rendszer összeomlásávalö sszeomlottak annak hatalmi szervei is. Ennélfogva a régi rendszer visszaállítása külső segítség nélkül lehetetlenné válott, és az országban az egyetlen döntő jelentőségű szervezett erőt a munkásság képviselte. A munkásosztálynak a polgári demokratikus forradalmat tovább kellett fejlesztenie és így napirendre került a szocialista forradalomért való közvetlen küzdelem és a forradalmi proletariátus élcsapatának, a kommunista pártnak megteremtése. A jobboldali szociáldemokraták nem kívánták a forradalom továbbfejlesztését. Ellenkezőleg, a polgári társadalom megmentéséért álltak ki és mindent megtettek, hogy megállítsák a forradalmat és leszereljék a munkásosztályt. A történelmi fejlődést azonban megállítani nem tudták. 1918. november 20-án Budapesten megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A kommunista párt egyesítette soraiban a reformisták árulásét felismerő baloldali szociáldemokratákét a SzovjetOroszországból hazatért és az orosz forradalomban osztályöntudatra ébredt proletárokat és kommunistákat, valamint az addig külön szervezetet alkotó forradalmi szocialistákat. A kommunista párt megalakulásával a magyar munkásosztály mint az öszszes dolgozók és az egész ország vezetésére hivatott osztály lépett fel olyan helyzetben, amikor a hatalom megszerzésének közvetlen feladata napirendre került. A kommunista párt első feladata a munkás- és katonatanácsok mögött álló tömegek többségének megszerzése volt. Ezt a feladatát nagyon rövid időn belül megoldotta. A paraszt földet akart, a munkás kizsákmányolás nélküli rendszert, minden dolgozó békét, szabadságot, kenyeret kívánt. Erre a kommunisták egyszerű, érthető és egyöntetű választ adtak: Kövessük az Orosz Tanácsköztársaság példáját! Ezt minden dolgozó megértette. A kommunisták megmutatták a dolgozóknak, hogy a Károlyi-kormány a régi kizsákmányoló rendszert szolgálja, hogy ez a kormány a viszonyok gyökeres megváltoztatását nem kívánja, és hogy a magyar nép nemzeti és szociális érdekeit megvédeni nem tudja. A kommunisták megmutatták továbbá, hogy e jobboldali szociáldemokraták politikájának igazi célja a burzsoázia és a kizsákmányoló rendszer megmentése. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával a magyar munkásosztály megszervezte a maga forradalmi élcsapatát, melynek hivatása az volt, hogy a szocialista forradalomért, Magyarország dolgozóinak szociális felszabadításáért harcoljon. A magyar kommunisták érdeme, hogy a magyar munkásosztály forradalmi erői a polgári demokratikus foradalmat tovább fejlesztették és amikor 1919 márciusában a történelmi körülmények a hatalom átvételét lehetővé tették, megteremtették a Tanácsköztársaságot. E történelmi tény jelentőségét nem csökkentik a kommunisták és szociáldemokraták helytelen alapokon történt egyesülése 1919-ben, a Tanácsköztársaság hibái és hiányosságai. A Magýar Tanácsköztársaság 133 napos történelmének tanulságai útmutatással szolgáltak mind a magyar, mind a nemzetközi munkásmozgalomnak is. A Kommunisták Magyarországi Pártja a Tanácsköztársaság leverése utáni időben hősies és szívós harcot vívott az ellenforradalom útján ura' lomra jutott fasizmus és az új imperialista háború előkészítése ellen. Ugyanakkor harcolt a munkásosztály és a többi dolgozók mindennapi érdekeiért és a Szovjetunió népeivel való barátságért. A felszabadulás után a kommunista párt az újjáépítés élén állva küzdött a szocialista Magyarország megteremtéséért. 1948. tavaszán győzött Magyarországon a népi demokratikus rendszer. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt újabb egyesülése most már a marx-lenini elvek alapján ment végbe Magyar Dolgozók Pártja néven. A revizionistáktól a fasisztákig terjedő ellenforradalmi blokk azonban, a nyugati imperialisták támogatásával, kirobbantotta a demokratikus kormányzat ellen irányuló 1956 októberi ellenforradalmat. De 1956-ban más volt a helyzet mint 1919-ben. Az erőviszonyok nemzetközi viszonylatban is megváltoztak, a népi demokrácia szocialista vívmányai az elkövetett hibák ellenére tovább fejlődtek és idejében hatott a Szovjetunió és a többi népi demokratikus államok testvéri segítsége. A magyar dolgozó nép az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével helyrehozta az ellenforradalom által okozott károkat, megszüntette a régi hibákat és helyes irányba vezeti Magyarország fejlődését. A magyar kommunista párt megalakulásának 40. évfordulóján Csehszlovákia dolgozói testvéri üdvözletüket küldik Magyarország forradalmi munkáspártjának, mely híven szolgálja a magyar nép érdekelt és biztos győzelemre viszi a szocializmus 'ügyét. Magyarországon. VIETOR MÁRTON ÜJ SZÖ 2 * 1958. november 20.