Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-19 / 320. szám, szerda

busz-utasszállítás peďig több mľn'ť háromszorosára növekszik. Növekszik a tehertaxi-park, nagymértékben megnövekednek a központosított szállítások, ami lehetővé teszi a nem gazdaságos kis autőtelepek felszámolását. Az autóbuszpark 4,4-szeresére növekszik. A hétéves időszak egyik igen fontos feladata az autóutak fokozott építése. Az 1959 — 1965. években 2,8-szer annyi országos jelentőségű autóutat építünk, mint az elmúlt hét esztendő során. 6. A légiszállítás a gyorsjáratú, sok férőhelyes, sugárhajtású és gázturbináslégcsavaros repülőgépek alkalmazása folytán az utasszállítás egyik legfontosabb ágává válik. Hét esztendő sorári á légi utasszállítás körülbelül hatszorosára emelkedik. A legújabb típusú nehézrepülőgépek üzemeltetése érdekében több mint 90 légikikötőt rekonstruálunk és építünk, a légi útvonalakat a repülőgépvezetés modern eszközeivel szereljük fel. 7. Tovább fejlődik a hírközlés, az Interurbán-kábelek hálózatát kétszeresére, a rádió relé-vonalak hosszát körülbelül hatszorosára növeljük. Fokozzuk a rádióadóállomások erejét és meggyorsítjuk a munkálatokat a televíziós és ultrarövidhullámú adások széleskörű bevezetésére, valamint a színes televízió bevezetésére. A televíziós adók száma 2,6-szeresére emelkedik. Beruházás a népgazdaságban és beruházás jellegű építkezés 1. A következő hétéves időszak az építkezés soha nem látott kibontakozásának Időszaka lesz az ország valamennyi vidékén, főleg a keleti vidékeken. Az állami beruházások volumene 1959-1965-ben 1,8-szer lesz nagyobb az előző hét évben és csaknem egyenlő lesz a szovjethatalom egész időszakában végrehajtott népgazdasági befektetésekkel. A befektetések volumenét a következő mutatószámok jellemzik (milliárd rubelben és összehasonlító árakban): rAz egész népgazdaságban ebből: .Termelési célokat szolgáló objektumok építésére Lakásépítésre és közművek építésére Oktatási, kulturális és egészségügyi objektumok építésére 1052—1958. 1072 821 208 43 1959-1965. 1940-1970 1488-1513 375-380 77 százalékban 181-184 181-184 180-183 179 Az újonnan feltárt természeti kincsekkel rendelkező országrészekben helyes új vállalatok létesítése, kiépítése, sok iparágban elsősorban a feldolgozóiparban a legközelebbi években az alapvető irányzat a gyökeres rekonstruálás, a meglevő üzemek műszaki átszerelése. Az iparvállalatok rekonstruálását rövid idő alatt kell végrehajtani és ennek feltétlenül a termelőkapacitások növekedésével és a munkatermelékenység jelentős emelkedésével kell együttjárnia. 2. Az egész népgazdaságnak szánt 1959 t—1965-ös állami tőkebefektetések volumenének 1,8-szeres növekedése mellett az ipari tőkebefektetés körülbelül 2-szeresére növekszik a megelőző 7 évhez viszonyítva. A tézisek ezután megszabják az egyes iparágakban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a lakásépítkezésben eszközlendő beruházási összegeket. 3. A tervbevett hatalmas arányú beruházási programot úgy kell megvalósítani, hogy maximális mértékben takarékoskodjunk az állami eszközökkel mind a termelési objektumok építésénél, mind pedig a lakásépítésnél, a kulturális és jóléti intézmények építésénél. Az új iparvállalatok' tervezését túlzások elkerülésével, a haladó technológiai folyamatok, a legújabb technika, a gépesítés és automatizálás, a termékegységre fordított tökebefektetés csökkentése mellett kialakított magas műszaki-gazdasági termelési mutatószámok, valamint a munkakörülmények (világítás, szellőztetés, zuhanyozók stb.) további javításához szükséges feltételek megteremtésének figyelembevételével kell megvalósítani. Szükségessé vált, hogy a tervező szervezeteknél folyó munka finanszírozásának jelenlegi rendjét megváltoztassuk, s ezek a szervezetek az állami költségvetésről önálló gazdasági elszámolásra térjenek át. 4. Hogy sikeresen megbirkózhassunk az építkezés terén előttünk álló feladatokkal, biztosítani kell az építkezés további széleskörű iparosítását, az építkezést olyan gépesített folyamattá kell változtatni, amelynél az épületeket és a létesítményeket üzemi viszonyok között előállított blokkokból, részekből és épületelemekből szerelik össze. Az építőipar és az építőanyagipar fejlesztésére szolgáló tőkebefektetés 110-112 milliárd rubel lesz vagyis 78 — 82 százalékkal több mint az előző hét évbert. A modern ipari építkezés alapja az előregyártott vasbetonelem. 1958-ban több mint 17 millió köbméter előregyártott vasbetonelemet gyárt iparunk, ami csaknem 8-szor több az 1953. évi termelés volumenénél. A tervek szerint 1965-ben az előregyártott vasbetonelem gyártását 2,5-szeresére emeljük 1958hoz viszonyítva. Különös figyelmet kell fordítani az előfeszített összeszerelt vasbetonszerkezetek, falpanelek és blokkok gyártásának növelésére. 5. A tervbevett építési program megvalósítása eloltja az építőanyagipar továbbfejlesztését. 19G5-ben a cementgyártás 75-81 millió tonnára vagyis 2,2 — 2,4-szeresére fog növekedni az 1958. évi termeléshez viszonyítva, az előregyártott vasbetonelemek, vasbetonszerkezetek és épületelemek gyártása — 42 — 45 millió köbméterre, vagyis körülbelül 2,5-sze| resére, a palagyártás 6 milliárd egyezményes I darabra, vagyis 2,5-szeresére, a könnyű tetői fedő anyagok gyártása körülbelül 1,3 milliárd négyzetméterre vagyis 2-szeresére, az ablaküveg gyártása körülbelül 220 millió négyzetméterre, vagyis 1,7-szeresére növekszik 1958I hoz viszonyítva. Különös figyelmet kell fordítani az olyan ' építőanyagok és készítmények meghonosítására, amelyek műanyagokból továbbá nyersolajból és tőzegből nyert kátrányból készültek, i A tervek szerint a hét év alatt jelentősen növeljük a cementipar termelőkapacitásait a meglevő üzemek kibővítése és rekonstruálása, termelésük intenzivebbé tétele, valamint új üzemek építése, és üzembehelyezése révén. 6. Az élenjáró épltőszervezetek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a népgazdaság valamennyi ágában nagy lehetőségeink vannak az 1 építkezés Időtartamának csökkentésére. így például 1958-ban a jelentősebb nagyolvasztók építése 6-8 hónapig tartott. Az utóbbi időben nagy sikereket értünk el a lakásépítés időtartamának csökkentésénél is. Azonban sok iparvállalat és létesítmény építése nagyon elhúzódik, ami azt eredményezi, hogy a befejezetlen építkezés hosszú időre hatalmas anyagi eszközöket von el. Az építkezés hoíszú időtartamának oka főleg abban a gyakorlatban keresendő, hogy az állami eszközöket sok építkezésre forgácsolják szét. A területek, határvidékek és köztársaságok párt-, szovjet- és gazdasági szerveinek egyes vezetői ahelyett, hogy a beruházási összegeket üzembehelyezés előtt álló objektumokba fektetnék, igyekeznek új objektumok építését felvétetni az állami tervbe és nem számolnak ezek anyagi-műszaki és pénzügyi ellátásának lehetőségeivel és az összállami érdekekkel. Ennek a hibás gyakorlatnak erélyesen véget kell vetni. Szigorúan olyan rendszert kell bevezetni, amelynek értelmében minden újonnan elkezdett építkezés számára anyagi és pénzügyi erőforrásokat kell biztosítani az építkezés egész időszakára és abból kell kiindulni, hogy az új építkezést rövid idő alatt be lehet-e fejezni. A 7 éves időszakban az építési-szerelési munkálatok önköltségét több mint 6 százalékkal kell csökkenteni. A lakásépítkezésnél egy négyzetméter lakóterület költségeit legalább 14 százalékkal kell leszorítani. Az építőipar további fellendülésének döntő előfeltétele a munkatermelékenység szüntelen növekedése. Az építkezés további iparosításának, a tömeges és munkaigényes munkafolyamatoknál szükséges komplex gépesítés befejezésének. az építkezés szervezése megjavításának, az újítók által szerzett élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztésének alapján 1959-1965-ben a tervek szerint az építőiparban 60 — 65 százalékkal fog emelkedni a munka termelékenysége. III. A termelőerők elosztása és a szövetséges köztársaságok gazdaságának fejlesztése 'A kommunista párt ügy dolgozza ki a szovjet népgazdaság fejlesztésére irányuló terveket, hogy a lenini nemzetiségi politikát tartja szem előtt. Abból indul ki, hogy a termelőerőket helyesen kell elosztani az ország területén, a legkedvezőbb gazdasági hatás, valamint a szövetséges köztársaságok gazdasági fellendülésének biztosítása céljából. A Szovjetunió 1959-1965. évi népgazdaságfejlesztési ellenőrző számai figyelembe veszik valamennyi szövetséges köztársaság újabb gazdasági és kulturális fejlődésének követelményeit. Be kell vonnunk a gazdasági körforgásba a leggazdagabb és a kiaknázás szempontjából legelőnyösebb természeti erőforrásokat, különösen az ország keleti területein. Az összegyűlt termelési tapasztalatoknak é« a meglevő termelési alapoknak megfelelően, a különböző körzetekben és minden köztársaságban a lehető legteljesebben fel kell használnunk a munkatartalékokat. A termelőerők elosztását illetően a most következő hétéves terv idején elsősorban az hoz lényeges változást, hogy a terv célul tűzte ki az ország keleti területeinek gyorsabb gazdasági fejlesztését. Az 1959 —1965 közötti időszak beruházásainak több mint 40 százaléka a keleti területek fejlesztését segíti, beleértve az Urált, Szibériát, a Távol-Keletet, Kazahsztánt és Közép Ázsiát. A keleti területek részesedése a legfontosabb termékek országos gyártásában 1965-ig a következőképpen növekszik: nyersvastermelés körülbelül 43 százalék; acélolvasztás 47 százalék; hengereltáruk gyártása 48 százalék; szénbányászat körülbelül 50 százalék; kőolajtermelés 30 százalék; villamosenergia-termelés 46 százalék; fürészeltáruk gyártása több mint 45 százalék. Üzembe helyezzük az ország harmadik kohászati bázisának termelőkapacitásait, köztük azokat, amelyek körülbelül 7 és félmillió tonna nyersvasat termelnek. A keleti területek energetikai kapacitásainak erős fejlesztése és e területek olcsó villamosenergiája kedvező feltóteleket teremt ma.jd azoknak az iparágaknak a fejlődéséhez, amelyek sok villamos energiát igényelnek, elsősorban a színesfém-kohászat fejlődéséhez. Megváltoztatjuk a kőolaj- és a gázipar elhelyezését. Ezeket yz iparágakat elsősorban a Szovjetunió európai részén és Közép-Ázsiában fejlesztjük, mivel e területeken gazdag kőolaj- és gázlelőhelyeket tártunk fel. Mivel átszerveztük az ipar és az építkezések irányítását, ebben erősen megnövekedett a szövetséges köztársaságok szerepe. A népgazdaság 1959-1965. évi fejlesztésének ellenőrző számai valamennyi szövetséges köztársaság gazdasági és kulturális életének újabb, sokoldalú fellendülését irányozzák elő. Orosz Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Az OSZSZSZK iparának egész termelése a hétéves időszakban körülbelül 80 százalékkal emelkedik. A nyersvasolvasztás 70-85 százalékkal, az acélolvasztás 60-69 százalékkal, az alumínium-termelés körülbelül háromszorosára, a villamosenergia-termelés több mint kétszeresére növekszik. A kőolajkitermMésben az ellenőrző számok 2,1 — 2,3-szeres, a gázkitermelésben pedig majdnem hatszoros növekedést irányoznak elő. Ami a szénipart illeti, a kuznyecki medencében különösen a kokszolható szénfajták kibányászásának fejlesztésére fordítjuk a figyelmet, a krasznojarszki határterületen pedig az olcsón, külszíni fejtéssel bányászható és energiatermelés szempontjából jelentős szénfajták kitermelésére. A terv rendkívüli gyors fejlődést ír elő a vegyiiparban. A hétéves időszak alatt a vegyi úton előállított rostok termelése 3,0-3,2-szeresére, a szintetikus kaucsuké 2,6-szeresére, a műanyagok és a műgyanta termelése több mint ötszörösére, a műtrágyafélék előállítása 2,6-2,8-szeresére növekszik. Az ellenőrző számok szerint nagymérvű fejlődés történik a gépgyártó iparban is. A cementtermelés 2,2-2,4-szeresére emelkedik. Az OSZSZSZK mezőgazdaságában az a feladat, hogy a hétéves időszak alatt jelentősen növekedjék a szemestermények termelése. A többi mezőgazdasági termény termelése 1965-re az 1957. évivel szemben körülbelül az alábbi arányokban növekszik: olajosmagvak termelése 1,9-szeresére, cukorrépa 3,2-3,6-szeresére, lenrost 1,4, burgonya 1,8, zöldségfélék 2,2, hús 2,3, tej 1,7-1,8. tojás 1.6, gyapjú 1,8-szeresére. A köztársaság egész népgazdaságának fejlesztése érdekében 954-974 milliárd rubel értékű beruházást eszközölnek a hétéves időszak alatt, vagyis 86-90 százalékkal többet, mint az előző hét évben. A szibériai körzetekben erőteljesen kiaknázzák majd a hatalmas természeti erőforrásokat A terv értelmében két nagy kohászati üzem épül, ezek lesznek a Szovjetunió harmadik kohászati bázisának alapjai. Szibéria és a TávolKelet szénkitermelése 1965-ben eléri a 182186 millió tonnát. Ennek körülbelül 40 százalékát külszíni fejtéssel nyerik majd. A kuznyecki medence továbbra is az uráli és a szibériai kohászathoz szükséges kokszolható szénfélék főbázisa marad. Az olcsó 'szénfajták félhasználására nagyszabású hőerőműveket építenek. Üzembehelyezik a több mint 3,5 millió kilowattos bratszki vízierőművet, amely a világ legnagyobb vízierőműve lesz. Ezenkívül széles arányokban kibontakozik majd a több mint négymillió kilowattos krasznojarszki vízierőmű építése. Gyors ütemben fejlődik majd a fa- és famegmunkáló ipar. Hatalmas cellulóz- és papíripar jön létre. A faanyag szállítására széles nyomtávú vasútvonalat építenek. Ezenkívül egész Sor nagy kőolajfinomító üzem épül. A szibériai népgazdaságba befektetendő óriási anyagi eszközök lehetővé teszik az ottani természeti kincsek jobb kihasználását, az egész Szovjetunió gazdaságának fellendítése céljából. Ha üzembehelyézzük a Szibériában épülő villamos erőműveket, akkor Szibéria több villamos energiát fog termelni, mint bármely európai kapitalista ország. Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság I Ä cukdrrépaíermelés 36-40 millió tonnára nő. A hétéves időszak alatt körülbelül 400 ezer | hektár kertet és gyümölcsöst és 340 ezer hektár szőlőt kell telepíteni. Annak eredményeként, hogy az Ukrán SZSZK teljesíti majd a kitűzött feladatokat, jelentősen megelőzi majd a legfejlettebb kapitalista országokat egész sor alapvető iparcikkféleség egy főre eső termelésében. így a nyersvastermelésben az Ukrán SZSZK 1965-ben az Egyesült Államok 1957. évi egy főre eső termelését I körülbelül 1,7-szeresen, Nyugat-Németországét 1,9-szeresen, Franciaországét és Angliáét 2,5szeresen haladja meg. Az acéltermelésben a* Egyesült Államok színvonalát körülbelül 1,2, Nyugat-Németürszágét 1,4, Angliáét 1,6. Franciaországét 2-szeresen múlja majd felüli A villamosenergia-termelés terén az Ukrán SZSZK egy főre eső termelése magasabb lesz, i mint Nyugat-Németország és Franciaország egy főre eső termelése volt 1957-ben. Belcrusz Szovjet Szocialista Köztársaság A Belorusz SZSIK-t illetően a tervezet előírja a kőolaj f inorrtitó- és a vegyipar megteremtését, a gépgyártás, a könnyű- és az élelmiszeripar további fejlesztését, a fűtőanyagés az energiabázik jelentős bővítését. A köztársaság gazdaságfejlesztése céljából mintegy 32" milliárd rubel értékben eszközölnek beruházást, több mint kétszer annyit, mint a megelőző hétéves időszakban. A köztársaság iparának termelése hét esztendő alatt 1,8-szeresére növekszik. A villamosenergia-termelés 2,6-szeresére emelkedik, jelentősen bővül a traktorgyártás, a tehergépkocsigyártás másfélszeresére, a műrost- és a cementtermelés több mint háromszorosára, a gyapotszövetgyártás 18-szorosára, a kristálycukor-gyártás pedig több mint hatszorosára növekszik. Folytatjuk a köztársaság mezőgazdaságának szakosítását, mégpedig az intenzív tej- és húsállaltenyésztés, a zsírsertés és az úszóbaromfi-tenyésztés, valamint a krumpli, hosszúI rostú len- és cukorrépatermelés ágazataiban. 1965-re — 1957-hez képest — a lenrost- és ' krumplitermelés átlag másfélszeresére növek| szik, a cukorrépa 3,2 —3,6-szeresére, a gabona I 1,7-2-szeresére, a hús- és a tejtermelés 2,1szeresért. Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság Az Üzbég SZSZK továbbra is az ország fő gyapotbázisa lesz. Ezért a küszöbönálló hétesztendős tervben a legnagyobb figyelmet kell szentelni a gyapottermelésnek, illetve a vele kapcsolatos iparágak fejlesztésének. A köztársaság népgazdaság-fejlesztésére 33 — 36 milliárd rubelt ruházunk be, azaz mintegy 2,4-szer többet, mint az 1952-1958-as időszakban. Nagyobb arányokban fejlesztjük az öntözéses gazdálkodást. Terebélyesedik a gyapottermelés szükségleteit ellátó gépgyártás. Az ipari termelés mennyisége a hét esztendő alatt több mint 80 százalékkal növekszik. A Buhara térségében felfedezett gázlelőhelyek népgazdasági fontossága óriási. Lehetővé teszik olyan hatalmas gázipar megteremtését, amely Közép-Ázsia nagy részén kívül biztosítja a fontosabb uráli iparközpontok gázellátását is. Erőteljesebben fejlődik a vegyipar és a színesfém-kohászat. Nitrogénműtrágyagyárak épülnek. A műtrágyagyártás hét év alatt több mint kétszeresére növekszik és jelentékenyen fejlődik a műrostgyártás. Megszervezzzük a réz-, az ólom- és a horganygyártást. A cementgyártás mintegy négyszeresére növekszik. A mezőgazdaságban a nyersgyapottermelés fokozását tervezzük, mégpedig 1957-hez képest 1965-ig 1,3 —1,4-szeresére. A selyemgubó-tenyésztést hozzávetőlegesen 1,6-szeresére, a zöldségféléket háromszorosára, a hústermelést 2,1-szeresére, a tejtermelést 1,7-szeresére, a gyapjútermelést másfélszeresére, az asztrakánprém termelését 1,3-szeresére növeljük. A terv előírja a kertészet és szőlészet területének bővítését. Az Ukrán SZSZK iparának össztermelése a hétéves időszakban körülbelül 77 százalékkal emelkedik. Az Ukrán SZSZK gazdaságának fejlesztését szolgálják a 214-219 milliárd rubel értékű beruházások. Ezeknek több mint 50 százaléka a nehézipar vezető ágait fejleszti. A köztársaság nyugati területein egész sor nagy ipari vállalatot építenek majd. A köztársaság kohászati iparának feladata lesz, hogy elsősorban a vasérc- és a mangánipar fejlődését biztosítsa. A krivojrogi vasércmedencében öt nagy ércdúsító kombinát épül, az újonnan feltárandó kremencsugi lelőhely termékeinek feldolgozására pedig egy további kombinátot építenek, s bővítik a kamisburunszki kombinátot. A köztársaságban a nyersvas-olvasztás a hétéves időszak során 47 — 57 százalékkal, az acél 38 — 45, a hengereltárutermelés 32 — 39 száza- ; lékkai nő. A leginkább hiányzó hengereltáru- j félék és csövek gyártása 2 —3-szorosára emelkedik. Ukrajna széniparában nagyszabású munkák indulnak meg új bányák építése és a már működő Donyec-medencei bányák átalakítása, továbbá a lvov-volinszki szénmedence fejlesztése céljából. A kőolaj-kitermelés 1965-ben eléri a hatmillió tonnát, a gázkitermelés a 31,5 milliárd köbmétert. Három kőolaj finomító üzem és egész sor gáz főcsővezeték épül. A mezőgazdaság terén a fő feladat az ipari J növények és az állati termékek termelésének ! további növelése, a szemestermények termesztésének fokozása a terméshozam növelésével, továbbá a kertészet és a szőlőművelés fejlesztése, 1965-ben a napraforgó- és a burgonyatermelés az 1957. évihez viszonyítva körülbelül 1,4-szeresére, a hús- és tejtermelés kétszeresére, a tojás 1,8, a gyapjútermelés pedig 1,6-szereiére emelkedik. I Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság Előírja a terv a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságban a színesfém-kohászat, az energetika, a gépgyártás, a vegyipar, az olaj-, szén-, cement-, élelmiszer- és könnyűipar továbbfejlesztését, valamint nagyobb arányú vaskohászat megteremtését. A köztársaság népgazdaságának fejlesztésére szánt beruházások összege 116-119 milliárd rubel, ami mintegy 2,3-szerese az előző hétéves terv beruházási összegének. Az ipar össztermelése 1965-ben mintegy 2,7-szeresére növekszik az 1958. évihez képest. A kusztanaji területen 1959 és 1965 között üzembe kell helyezni a szokolovszki —szarvaiszki ércdúsító kombinát, az ország legnagyobb ilyen üzemét, amelynek évi termelőképessége 19 millió tonna vasérc lesz és amely biztosítja majd az Urál fejlődő vaskohászatának és Kazahsztán kohászatának vasérc-nyersanyaggal való ellátását. Kazahsztánban megszervezik a nyersvastermelést. />z acélgyártás mintegy 15-szörösére növekszik. A hétéves terv előirányozza szénbányák üzembehelyezését együttvéve 25,5-28,6 millió tonnás összkapacitással, továbbá a szénkitermelés 1,5 —1,6-szeresére növelését, s ezen belül a kokszolható szén kitermelésének mintegy háromszorosára emelését. Mezőgazdasági téren előírja a terv a gabonatermelés további fokozását. Ezzel egyidejűleg a köztársaság északt vidékeinek szakosoďniokkell a húst és tejet adó állatenyésztésben, a finomgyapjas és félfinomgyapjas birkák tenyésztésében, a sivatagi és félsivatagi sztyeppés vidékeknek pedig a húsállat-tenyésztésben, a t'élfinomgyapjas és a húst, valamint faggyút adó birkák tenyésztésében, az asztrakánprém termelésében. A cukorrépatermelés ÜJ SZÖ 8 * 1958. november 11.