Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-16 / 317. szám, vasárnap

A Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság] A barátság és béhe küldöttsége a köztársasági elnöknél (ČTK) - Antonín Novotný köztársasági elnök, a CSKP KB első tit­kára szombaton, november 15-én fogadta a prágai Várban a Szovjet­Csehszlovák Baráti Társaság K. V. Osztrovityanov' akadémikus vezetésé­vel megjelent küldöttségét, mely a csehszlovák-szovjet barátság honap­ja alkalmából tett hazánkban látogatást. A küldöttséget a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának vezető funkcionáriusai kísérték. Antonín Novotný elvtárs szívélye­sen és barátságosan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival a csehszlovákiai tartózkodásuk alatt szerzett tapasz­talataikról és benyomásaikról, vala­mint szocialista építőmunkánk egyes problémáiról. A szovjet vendégek a legnagyobb elismerés hangján be­széltek azokról az országépítési eredményekről, melyeket Csehszlová­kia népe ért el és örömüket fejez­ték ki a baráti fogadtatás fölött, melyben a meglátogatott városok és községek dolgozói részesítették őket. A prágai dolgozók elbúcsúztak a szovjet vendégektől (ČTK) A prágai dolgozók pénteken, november 14-én a Lucerna nagy­termében búcsúztak el szovjet vendégeinktől, a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság küldöttjeitől, akik a barátság hónapjának ünnepségei­re érkeztek hazánkba és az elmúlt napokban látogatást tettek a cseh­országi és a szlovákiai kerületekben. Az örömteljes esten, melyet a CSSZBSZ Központi Bizottsága, va­lamint prágai városi és kerületi szervezete rendezett, részt vettek K. V. Osztrovityanov akadémikusnak, a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társa­ság elnökének, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája alelnökének ve­zetésével a szovjet küldöttség összes tagjai. Az esten jelen voltak to­vábbá Václav Dávid és Josef Plojhar miniszterek, a CSSZBSZ alelnökei, valamint közéletünk más jelentős képviselői. Jelen volt ezenkívül K. I. Alexandrov, a Szovjetunió prágai nagykövetségének tanácsosa is. A csehszlovák és a szovjet állam­himnuszok elhangzása után Oleg Együttműködési szerződés (ČTK) - A hazánkban a cseh­szlovák-szovjet barátság hónapja megnyitásán és a Nagy Október 41. évfordulója ünnepségein részt vett szovjet küldöttség látogatása be­fejezéséül szombaton, november 15­én aláírták Prágában a Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség és a Szov­jet-Csehszlovák Baráti Társaság együttműködésének 1959-re szóló egyezményét. Az egyezményt, — melynek az a célja, hogy sokolda­lúan segítse a Szovjetunió és Cseh­szlovákia nemzetei közötti baráti kapcsolatok és együttműködés to­vábbi fejlesztését s megszilárdítá­sát, — Zdenek Nejedlý akadémikus, a CSSZBSZ elnöke és K. V. Osztro­vityanov akadémikus, a Szovjet­Csehszlovák Baráti Társaság elnöke írta alá. Homola, a CSSZBSZ központi titkára üdvözölte a kedves vendégeket. Azután K. V. Osztrovityanov aka­démikus emelkedett szólásra, aki a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társa­ság testvéri üdvözleteit tolmácsolta az est résztvevőinek. K. V. Osztro­vityanov beszéde befejező részében átadta a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség képviselőinek a Szovjet­Csehszlovák Baráti Társaság által adományozott vörös zászlót. A CSSZBSZ Központi Bizottsága elnökségének nevében dr. Josef Lu­káš, az egészségügyi miniszter he­lyettese mondott beszédet. Azután a szovjet küldöttség csehszlovákiai tartózkodásának emlékére átadta K. V. Osztrovityanov akadémikusnak a CSSZBSZ ajándékát - egy csiszolt üvegből készült nagy vázát. A Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viharos éltetése után felhangzottak az Internacionálé akkordjai. A prágai dolgozók búcsúja a szovjet vendé­gektől nagyszabású kultúrműsorral ért véget. stafétája (ČTK) - A barátság és a béke stafétájának északi ága pénteken a Hradec Králové-i kerületen haladt keresztül. A staféta az esti órákban érkezett Hradec Královéra, ahol a Gottwald téren a lakosság több ezer főnyi tömege fogadta. A staféta szombaton a Hradec Králové-i kerületben Opočnon, Dob­ruškán és Rýchnov nad Knéžnoun keresztül haladva Týnište nad Orlici községbe folytatta útját, ahol a stafétát a pardubicei kerület kép­viselői vették át. A barátság és béke stafétája déli ágának a Szovjetunió határa felé vezető útja pénteken Jihlavából ki­indulva a brnói kerületben folyta­tódott. A stafétát igen szívélyes fogad­tatásban részesítették a tfebelovicei EFSZ-tagok, akik egy észtországi kolhozzal kötöttek szövetséget és szövetkezetüknek a „Csehszlovák­Szovjet Barátság Szövetkezete" nevet adták. A Náméští nad Oslavou-i Mora­van n. v. szőnyeggyár dolgozói, akik ez idén ünneplik üzemük fennállá­sának 50. évfordulóját, a gyár ünne­pi díszbe öltözött udvarán fogadták a stafétát. Az üzem dolgozói üdvöz­leteikhez azt a kötelezettségvállalá­sukat is csatolták, hogy december 20-ig teljesítik a tervet és terven felül 400 ezer korona értékű sző­nyegeket gyártanak. A staféta Ji­nošov községből kiindulva Hlboká és Zbraslav községeken keresztül haladva Veľká Bites járási székhely felé vett irányt, ahonnan szombaton Brnóba folytatta útját. A guineai köztársasági elnök válasza a Csehszlovák Köztársaság elnökének (ČTK) - Sékou Touré, a Guineai Köztársaság elnöke válaszolt Antin nín Novotnýnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének a Guineai Köz­társaság elismerése alkalmából küldött táviratára. A választávirat szöve­ge a következő: „Van szerencsém Igazolni távirata vételét, mellyel kormánya a Guineai Köztársaságot, mint független és szuverén államot formálisan elismerte. Saját nevemben, valamint Guinea kormánya és népe nevében köszönetet mondok jókívánságaiért és a fiatal államunk iránt tanúsított bizalmáért, Az országaink közötti rendes diplomáciai kapcsolatok felvételét illető­leg őszintén egyetértek az ön óhajával. Kiváló tisztelettel SÉKOU TOURÉ" A bratislavai kerület kommunistáinak aktívája (ČTK) - Az SZLKP bratislavai ke­rületi bizottságának épületében szombaton, november 15-én megtar­tották az ipari üzemek vezető gaz­dasági dolgozóinak és pártfunkcioná­riusainak kerületi aktíváját. Az aktí­ván értékelték a hatékonyság felül­vizsgálását a bratislavai kerületben, a CSKP KB-nak az ipari üzemek pártszervezetei munkájára vonatko­zó határozata megvalósítását és in­tézkedéseket foganatosítottak az idei feladatok határidő előtti teljesítése, valamint az 1959. évi feladatok telje­sítésének biztosítása érdekében. Csehszlovákiai szakembereket a „Szövetség" érmével tüntettek ki A Kínai Népköztársaság prágai nagykövetségének épületében pénte­ken délután kisebb ünnepséget ren­deztek az alkalomból, hogy átadták a „Szövetség" érmet számos Cseh­szlovákia szakemberernek, akik részt vettek különféle kínai üzemek fel­építésben. A „Szövetség" érmeket, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának ajándékát szakembereinknek Ke Pu-hai, a Kínai Népköztársaság ügyvivője adta át, aki beszédében nagyra értékelte Csehszlovákia se­gítségét. Tanúbizonyság a nyugat-berlini kémszervezefekrSl (ČTK) - November 14-én Fran­tišek Koča, Ústí nad Labem-i la­kossal sajtóértekezletet rendeztek | Prágában, aki ez év áprilisában en­A barátság hónapiát ünnepeljük A csehszlovák-szovjet barátság hó­napjának keretében pénteken ünnepi délutánt tartottak az Építészeti Meg­bízotti Hivatal dolgozói. Az összejöve­telen csaknem százan jelentek meg s érdeklődéssel hallgatták az előadáso­kat a szovjet irodalom fejlődéséről. Az előadók többek között ismertették Bővülnek a kereskedelmi kapcsolatok Csehszlovákia és Lengyelország között (ČTK) - November 15-én jegyzö­könyvet írtak alá Prágában a Cseh­szlovákia és Lengyelország között 1959-ben megvalósuló kölcsönös áru­cseréről és fizetési egyezményről. A jegyzőkönyvet Richard Dvofők és Witold Trampczynszki külkereskedel­mi .miniszterek írták alá. A jegyzőkönyv értelmében mind a két fél részéről lényegesen, aza* több mint 20 százalékkal nagyobb árucsereforgalmat bonyolítanak le a jövő évben. Bőségesebb lesz az áru­cikkek választéka is, ami a két or­szág gazdasági fellendüléséről tanús­kodik. Leonid Leonovnak Az orosz erdő c. regényét, mely egyik kiemelkedő al­kotása a szovjet irodalomnak. Hogy a műsort változatosabbá, ked­vesebbé tegyék, szavalatokkal és har­monikaszólóval bővítették, ki. Előadták Mihalanszkijnak, a Szovjet ember, Ma­jakovszkij, a Búcsúzás c. versét, valamint Krista Bendová és Andrej Plávka műveiből vett szemelvényeket. Az ünnepi délután keretében könyv­kiállítást is rendeztek, ahol a részt­vevők különösen az új szovjet regé­nyeket és szakkönyveket fogadták nagy érdeklődéssel. A rendezés sikerült s a megjelentek minden bizonnyal a kö­vetkező előadásra is örömmel elmen­nek, hiszen ezen a csaknem kétórás műsoros délutánon is sok újat hal­lottak a Szovjetunióról, irodalmáról és rohamos fejlődéséről. (sz) gedély nélkül lépte át az állam ha­tárát és néhány nyugat-berlini kém­központban fordult meg. František Koča itt megfordult az amerikai kémszolgálat néhány alkalmazottjá­nak lakásán, a tempelhofi repülőté­ren levő főhadiszálláson is járt, megismerkedett az angol, francia és vatikáni kémszolgálattal. František Koča, akit az imperialista kémügy­nökségek válogatás nélküli módsze* rei és dolgozóinak cinizmusa mély­ségesen megrendített, visszatért ha­zájába, szerzett ismereteit közölte a csehszlovák biztonsági szervekkel, számos anyagot adott át nekik és ma már rendesen dolgozik. Vallo­mása világos tanúbizonysága annak, hogy Nyugat-Berlin a kémszerveze­tek támaszpontjaként szolgál a szo­cializmus és a béke táborához tar­tozó országok ellen irányuló fel­forgató tevékenységben. HELYREIGAZÍTÁS Äz Oj Szó 1958 november 15-i számá­nak 7. oldalán dr. Sas Andor Amit az irodalmi élet a Nagy Októbernek köszön­het című cikkében a második hasáb 15. és 16. sorában „Az Októberi Forradalom győzelmének idején ..." helyett ,,Az Ok­tóberi Forradalom győzelmének ideje előtt..olvasandó. |P 0y évvel ezelőtt, 1957. novem­ÍU ber 14-től 16-ig tanácskoztak Moszkvában a szocialista államok kommunista pártjainak és munkás­pártjainak képviselői. Ezen a fontos értekezleten öt föld­rész 64 kommunista és munkáspártjá­nak képviselői több mint két évti­zed után újból összejöttek, hogy a helyzetet és a távlatokat megvitassák, erősítsék a világbékét és megbontha­tatlan egységüket kinyilatkoztassák. A közös értekezleten elfogadott tör­ténelmi dokumentumok fontos határ­kőnek bizonyultak. A szocialista or­szágok kommunista és munkáspártjai képviselőinek két nagy fontosságú ok­mánya: a Deklaráció és Békemanifesz­tum a szocializmusért és a békéért vívott igazságos küzdelem irányelveit és távlatait tűzi ki. Már hány esetben — de különösen a magyarországi ellenforradalmi kí­sérlet alatt és után — jelentette nagy örömujjongás közepette a nemzetközi reakció a szocialista világrendszer vál­ságát, hányszor beszélt és írt az egyes kommunista pártok közötti torzsalko­dásról. Hányszor igyekeztek ellensé­geink éket verni közénk, becsmérelni a Szovjetuniót és megbontani a szo­cialista tábort, sőt azon belül az egyes kommunista és munkáspártok példás egységét. Mindez azonban nem sikerült a nemzetközi reakciónak, mert ezek az ocsmány cselszövések egyszerűen leperegtek, a matematikai pontossággal időzített ideológiai vagy stratégiai aknák vagy nem robbantak fel, vagy bumerángként visszaütöttek, maguk alá temetve a hazugságokból felépített kártyavárat. A moszkvai Deklaráció a kommu­nista és munkáspártok nézetegységé­ről és a dogmatizmus, valamint re­vizionizmus elleni közös harcról tesz tanúságot. A nézetegység a, vélemé­nyek elvtársi kicserélésével és elvtár­si megoldásával, a helytelen nézetek elvtársi bírálatával szilárdult meg és a jövőben is ezeken az alapokon fog tovább épülni. A szocialista tábor szilárd egysége és összeforrottsága apozgassunk csak egy keveset visszafelé a naptárban és vegyük sorba a két év előtt és később bekövetkezett eseményeket, amelyek­nek hullámai oly magasra csaptak. Kezdődött a magyarországi ellenforra­dalmi összeesküvéssel, mellyel csak­nem egyidőben tört ki az angol-fran­cia-izraeli agresszió Egyiptomban, mely kérdésekben egységes állásfogla­lás történt a szocialista tábor részé­ről. Utána — már a moszkvai Dekla­ráció megjelenése után is — a le­fegyverzés, a tömegpusztító fegyverek betiltása és a kollektív biztonsági rendszer megteremtése, Libanon, In­donézia, Algéria, Jemen, Omán, Izland, valamint a Kínai Népköztársaság biz­tonsága kérdésében elfoglalt állásfog­lalás mindig egyértelmű és egységes volt. A Deklaráció világos feleletet adott azokra a kérdésekre, amelyeket a nemzetközi forradalmi és munkásmoz­galomban megvitattak. Egyúttal meg­győzően megmutatta, hogy nem vál­tak be a különféle spekulációk, me­lyek azzal számoltak, hogy a kérdé­sek megvitatása, a vélemények kicse­rélése a szocialista tábor egységének gyengítésére vezethet. Milyen balga remények voltak ezek! A nemzetközi helyzet elemzése terén a kommu­nista és munkáspártok képviselői, mint egy nagy család gyermekei, tel­jes mértékben egyetértettek, elsőren­dű feladatuknak a békeharcot tartják és valamennyi békeerővel összefogva közösen mindent megtesznek egy esetleges háború elkerülése érdeké­ben. Mi az a közös, szilárd alap, mely a szocialista rendszer államai közötti kapcsolatokat összetartja? Ez a mar­xizmus-leninizmusnak a gyakorlatban bevált elvén, a proletár internaciona­lizmuson épül és szilárdul. Ezenkívül még egy fontos tényezőn alapszik: a szocialista tábor országainak kommu­nista és munkáspártjai fenntartás nél­kül elismerik a Szovjetunió vezető szerepét a szocialista táborban, a Szovjetunió Kommunista Pártjának nagy tapasztalatait a szocializmus és a kommunizmus építéséért vívott négy évtizedes harcban. moszkvai Deklaráció újból hangsúlyozza — az imperia­listák nagy megrökönyödésére — hogy a szocialista világrendszer országai közötti kapcsolatok elmélyítése az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján történik. Mik ezzel szemben a különféle im­perialista szerződések, mint a NATO, a haldokló Bagdadi Szerződés, a SEATO és egyéb rengeteg béklyóval te­leaggatott egyezmény, melyet az erő­sebb imperialista rablók erőszakkal kényszeritettek rá sokkal gyengébb partnereikre. Ezek az agyonfoltozott szerződések nem ismerik az egyenlő­ség, az egyenjogúság fogalmát vagy az egymás ügyeibe való be nem avat­kozás elvét. Ezzel szemben a moszkvai Deklaráció erőssége éppen a szocialista országok egysége, összeforrottsága, amely ke­zeskedik az egyes államok független­ségéről és szuverenitásáról. Itt nincs különbség a kis Albánia vagy a ha­talmas Szovjetunió között, melyek egyaránt egyenlő jogokkal bírnak. A moszkvai tanácskozáson meg­egyeztek abban is, hogy a szocialista forradalom és a szocialista építés az egyes országok sajátos feltételei kö­zött történik. Ezt nem lehet letagadni avagy kiforgatni. Hiszen a mi nem­zedékünk szeme előtt játszódnak le I ezek a hatalmas változások, a szocia­lista, illetve kommunista építés. Más I formában történik ez nálunk, más j alakban a Kínai Népköztársaságban vagy a nemrég felszabadult Vietnam­ban, avagy egyéb országokban, más volt az a Szovjetunióban, amikor csak egy államban épült a szocializmus, amikor más hasonló rendszerű állam még nem létezett, amely segíteni tudta volna őt igyekezetében. A moszkvai tanácskozáson kitűzött elvek nagy jelentőséggel bírnak a nemzetközi forradalmi munkásmozga­lom számára és éles fegyverek a jobb­oldali opportunizmus, a revizionizmus elvei ellen. Ezeket ugyanis a burzsoá­zia a forradalmi szocializmus elvei elleni támadás céljaira használja fel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a dogmatizmus előtt szemet huny­nánk. Nem, továbbra is két fronton fo­lyik a harc mindaz ellen, ami a mar­xista-leninista elmélet fejlesztését, illetve érvényesítését megnehezíti vagy elködösíti. ár eddig bebizonyosodott, hogy az imperialisták és álprófétáik igyekezete, melyet a szocializmus nagy vonzóerejének gyengítésére fej­tenek ki, hiábavalónak bizonyult. Er­ről tanúskodik a gyarmatellenes, im­perialistaellenes mozgalom terjedése és a világbéke-mozgalom szilárdulása is. A legfontosabb feladat továbbra is a béke fenntartásáért folytatott ki­tartó harc. A Békekiáltványt 64 or­szág kommunista és munkáspártjainak képviselői írták alá és a világ minden dolgozójához sürgős felhívással for­dultak, hogy a háborús uszítók össze­esküvése ellen fokozzák éberségüket. A Deklaráció aláírói minden becsületes emberhez azt az égető kérdést in­tézték: „Vajon az ember, kinek győ­zelmes elméje a természet minden titkát birtokba veszi és egyre jobban úrrá lesz felettük, vajon az ember, aki hála a szovjet mesterséges hol­daknak, rövid idő múlva a csillagokat is elérheti — vajon az ember nem képes a háború elkerülésére és saját maga elpusztításának megakadályo­zására?" Milyen árat fizetne az emberiség egy harmadik világháborúban? Mert ha az eddigi két világháború alatt 40 millió ember pusztult el és 20 millió vált nyomorékká s további milliók a fasiszta koncentrációs táborok gáz­kamráiban vesztették életüket — a harmadik világháború kimenetele még ennél is sokkal borzalmasabb lenne s az egész emberi civilizáció veszély­ben forogna. Legfőbb ideje, hogy elűzzék az em­berek álmatlan éjszakáit, félelmét mindazoknak a kérdéseknek a békés megoldásával, melyek a két tábor kö­zött fennállanak. Vissza kell tartani a háborús gyújtogatok kezét, ki kell ütni kezükből a tűzcsóvát. Ezek a feladatok elsősorban a lázas fegyverkezés leállítása, a tömegpusz­tító fegyverek betiltása, az idegen területen levő haditámaszpontok fel­számolása, az imperialisták provoká­cióik megszűnése, a kollektív-bizton­ság, a békés egymás mellett élés poli­tikájának megvalósítása. Ehhez hozzá­tartozik az atommentes övezet létre­hozását célzó, ún. Rapacki-terv, vala­mint a meg nem támadási szerződés megkötése a NATO és a Varsói Szer­ződés tagállamai között. A moszkvai tanácskozáson határo­zott szavak hangzottak el, melyek ki­fejtették, hogy a verseny ne a harc­tereken, hanem a békés tudomány és technika terén induljon meg a hala­dásért, a népek életszínvonalának emeléséért. Az egész tanácskozáson vörös fonálként e két rendszer békés együttélésének lenini elve vonult vé­gig­Ez a moszkvai Deklaráció és Béke­manifesztum messze kiható jelentősé­ge, ÚJ SZÖ 2 1958. november 16,

Next

/
Thumbnails
Contents