Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-15 / 286. szám, szerda

Közlemény a kormány üléséről A kormány 1958. október 13-i ülé­sén megtárgyalta a gépipari termelés irányítása szervezésének módosítására vonatkozó javaslatot. Azokkal a fel­adatokkal kapcsolatosan, melyek a szocializmus építésének befejezése idején gépiparunkra hárulnak, vala­mint a hatékonyság magasabb foká­nak elérése érdekében jóváhagyta a Gépkocsiipari és Mezőgazdasági Gép­ipari Minisztérium, valamint a Finom­gépipari Minisztérium egyesítésére irányuló kormányjavaslatot, mely sze­rint 1958. október 15-d hatállyal az említett két minisztérium az Alta­lános Gépipari Minisztériummá egye­sül. A Gépkocsiipari és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium s a Finomgép­ipari Minisztérium egyesítése azokból a jelentős változásokbői következik, melyekre a népgazdaság irányításá­nak, valamint a gépipar szervezésé­nek és irányításának új módszere be­vezetésével került sor. A Gépkocsiipari és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium s a Finom­gépipari Minisztérium egyesítése az Altalános Gépipari Minisztériummá megteremti az irányítás eddiginél jobb feltételeit. Tekintettel az egyes ter­melési ágazatok technológiai és szer­vezési rokonjellegére, valamint a ter­melési programok jelentős változé­konyságára, ezáltal többek között el­érjük a termelőképességek, valamint a termelést előkészítő kapacitások tö­kéletesebb kihasználását és a terme­lőképességek eddiginél operatívabb módon tartalommal való ellátását. Mindez lehetővé teszi a termelés nö­velését, a szakosítás és a gazdaságos­ság fokozását a termelésben, az új­szerű termelés gyorsabb beütemezését és a termékek minőségének megja­vítását is. A két minisztérium egye­sítése ezenkívül hozzájárul az irá­nyítás további leegyszerűsítéséhez, az apparátus olcsóbbá tételéhez és lehe­tőséget ad arra is, hogy az új mi­nisztériumban jobb minőségű legyen az irányítással foglalkozó apparátus is. A kormány a hathatós koordináció egyre nagyobb jelentőségéből, vala­mint a földalap rendezése és feljaví­tása bonyolult problematikája komp­lex megoldásának szükségességéből, továbbá abból kiindulva, hogy meg kell oldani a mezőgazdasági és erdei területek pusztulásának problémáját, az erdei növényzet, valamint a víz­m A. H. Amer marsall Brnóban és Ostraván (ČTK) - Abdel Hakim Amer mar­sall, az Egyesült Arab Köztársaság elnökhelyettese hétfőn délután Brnó­ba érkezett. A repülőgép leszállása után A. H. Amer marsall Bohumír Lomský vezérezredes, nemzetvédel­mi miniszter kíséretében szemlét tartott a díszszázad felett. Az EAK népének élenjáró képviselőjét azután Jan Nedélka, a kerületi nemzeti bi­zottság elnöke üdvözölte a brnói kerület dolgozói nevében. A. H. Amer marsall, az EAK elnökhelyettese vá­laszbeszédében hangsúlyozta, hogy eddigi csehszlovákiai tartózkodása alatt mindenütt az őszinte barátság megnyilvánulásával találkozott, ami kifejezi a két ország közös harcát az imperialista erők ellen, a nemze­tek szabadságáért és függetlenségé­ért. A. H. Amer marsall, az EAK elnök­helyettese és kíséretének tagjai délután látogatást tettei "az Antonín Zápotocký Katonai Akadémián, ahol Václav Kratochvíl vezérezredes, az akadémia parancsnoka üdvözölte őket. A. H. Amer marsall, az EAK tábornokainak és magasrangú tiszt­jeinek kíséretében nagy érdeklődés­sel tekintette meg e katonai főiskola tagozatait, tantermeit és laborató­riumait. * * * A bányászok és kohászok új váro­sának, Porubynak lakossága kedden a délutáni órákban üdvözölte Abdel Hakim Amer marsallt, az EAK elnök­helyettesét, nemzetvédelmi miniszte­rét, aki csehszlovákiai útja során Ostravában is látogatást tett. A ked­ves vendéget Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Ján Kraus mér­nök, kohóipari és ércbányaügyi mi­niszter, dr. Salah el Dine Tarazi, az EAK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Arnošt Karpíšek, a Csehszlovák Köztársaság EAK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, dr. František Zachystal, a Külügyminisztérium osztályvezetője és dr. Dobromll Ječný, a Külügymi­nisztérium protokollfőnöke kísérte. A kedves vendéget és kíséretét Poruby város határán az ostravai ke­rület közéletének képviselői üdvö­zölték. A harcban nem szabad megállni. ÉRSEKÚJVÁR ugyan nem iparváros, de azért nagy forradalmi munkásmozgalmi múltja van. A forradalmi marxista esz­mék ide is eljutottak és a kizsákmá­nyoltak, a nincstelenek szervezkedtek, hogy nagyobb falat kenyeret tudjanak kiharcolni maguknak. Az eszmék akkor kerülnek jó termő­földbe, a mozgalom akkor tud tovább terjedni, ha olyan emberek terjesztik, akik példaadók, meggyőzök, akikre hall­gat a nép. Márpedig ilyen példaadó munkásmoz­galmi funkcionárius volt Chmelár Alajos elvtárs is, akinek egész élete, szíve minden dobbanása összeforrt az érsekúj­vári és környékbeli tömegekkel, melyek­nek hosszú évtizedeken át elszánt és bátor vezetője volt a békeharcban s az emberi jogokért folyó küzdelemben. E hó 13-án az SZLKP járási pártbi­zottságának díszgyűlése keretén belül a családtagok és a régi pártveteránok, va­lamint a meghívott vendégek körében ünnepelték meg Chmelár elvtárs 80. születésnapját. Á járási vezető párttitkár­nak, a kerületi pártvezetöség, a városi pártvezetőség küldötteinek, a pionírok, a CSISZ-szervezet, az Elektrosvit, vala­mint a traktorállomás pártszervezetei küldötteinek üdvözlő beszédei után fel­olvasták a gyengélkedő Major István elv­társ levelét is, melyet öreg harcos elv­társának írt. Alant közlünk néhány részletet e me­leghangú levélből: ... A faji és kommu­nista gyűlölet sötét napjaiban is az ma­radtál, aki voltál: harcos katonája a munkásosztálynak, melynek történelmi hivatása a kapitalista társadalom meg­döntése, az új szocialista társadalom fel­építése. ;.. Te, drága Chmelár elvtársunk, meg­élted mindnyájunk örömére azt az időt. hogy élénk figyelemmel kíséred az új ge­neráció fejlődését. Annak a fiatal nem­zedéknek a fejlődését, mely itt nőtt fel a szemeink előtt, Emlékszel-e azokra az időkre, amikor csendőrőrjáratok cirkáltak Dél-Szlovákia területén, hogy megakadályozzák a föld­munkás-sztrájk kitörését? Emlékszel-e arra, hogyan hurcolták el a munkásbi­zalmiakat, akik állítólag veszélyeztették Csallóköz biztonságát? Emlékszel-e a puskatus tompa ütéseire. Emlékszel-e a földbirtokosok, bérlők és a csendőrség érdekkapcsolataira ? ... Kívánom, hogy még sokáig élj kö­zöttünk jó erőben és egészségben, abban a boldog tudatban, hogy a béke erői a Szovjetunióval az élen legyőzhetetlenek, AŽ ÜNNEPELT most sem tagadta meg igazi kommunistához illő, közismert sze­rénységét. — Hagyjuk a dicséretet, inkább éne­keljünk forradalmi dalokat — mondva le­intette az öt szeretet-nyilvánításukkal ostromló elvtársakat. S nyomban felharsant: „A harcban nem szabad megállni, testvér szorítsd a fegy­vered ... Ä vörös hadsereg bátor és nem remeg ... és még számtalan régi mozgal­mi nóta. Mindenütt felhevült, derűs ar­cok voltak láthatók. A régi harcosokat: Procházka József és Mihály, Procházka Vilma, a három Janki testvér, Batko, Szudor, Hübsch, Kecskés, Hentek, Kuha­rovics, Dušek, Takács és más elvtársakat felvillanyozták a visszaemlékezések, a forradalmi dalok, valamint a jó bajcsi idei borocska. Jó hangulatban, a késő esti órákban fejeződött be a régi har­cosok e szép találkozója azzal az ígéret­tel, hogy a megkezdett úton nem lehet megállni, a szocializmus építéséért folyó harcot folytatni kell és ebben az öreg tapasztalt generációnak a fiatal nemze­dékkel együtt össze kell fognia. (g-k) gazdálkodás rendszerének, levegőjé­nek és a természetvédelemnek prob­lémáját, foglalkozott a mező-, er­dő- és vízgazdálkodás fellendítésével megbízott kormánybizottság e felada­taival. A kormány arra való tekin­tettel, hogy az eddiginél hathatósab­ban kell megoldani a szóban forgó kérdéseket, oly értelmű határozatot hozott, hogy a mező-, erdő- és víz­gazdálkodás fellendítésével foglalko­zó állami bizottságot kivonja a Mező­és Erdőgazdasági Minisztérium hatás­köréből és közvetlenül a kormány ha­táskörébe helyezi s élére a kormány egyik tagját állítja. A kormány Jozef Kyselý minisztert nevezte ki az em­lített kormánybizottság elnökévé. A beruházási építkezések új szer­vezetére vonatkozó régebben végre­hajtott intézkedések értékelésével kapcsolatosan, melyek az ipar és az építészet irányítása gazdasági haté­konyságának növelésére irányuló elve­ken alapszanak, a kormány irány­elveket hagyott jóvá a beruházási építkezéseken dolgozók anyagi érde­keltsége növelését célzó gazdasági ösztönzők kihasználására vonatkozó­lag. Továbbá foglalkozott többek kö­zött az építkezések normalizálásának és tipizálásának kérdésével és meg­szabta az ipari, mezőgazdasági, lakás, polgári és mérnöki építkezések tipi­zálásának fő irányelveit. Meghagyta az Allamépítészeti Bizottság elnöki funkcióját betöltő miniszternek, hogy a beruházási építkezések új szerve­zési rendjével összhangban dolgozza ki az Allamépítészeti Bizottság új alapszabályzatát. A Csehszlovák 8ékevédő< Országos Tanácsa elnökségének felhívása A Csehszlovák Békevédők Országos Tanácsának elnöksége a békéért és a lefegyverzésért folytatott harc he­tével, valamint a kölcsönös akciók nemzetközi hónapjával kapcsolatban felhívást intézett hazánk lakosságá­hoz, hogy egyesülve a világ békesze­rető népeivel, emelje fel hangját a jogtalan imperialista beavatkozások, az atomfegyverekkel való felfegyver­kezés ellen, valamint az atombomba­kísérletek azonnali beszüntetése ér­dekében. Százmilliók hangja hatalmas erő, mely meghátrálásra kényszeríti az imperialista agresszorok szégyen­teljes politikáját-'és győzelemre jut­tatja a világ népeinek közös akara­tát: a béke győzelmét. Dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere Alexander Abuschnak, a Német Demokratikus Köz­társaság kulturálisügyi minisztere állam­titkárának és Becher Lili asszonynak táviratot küldött, amelyben mély részvé­tét fejezi ki dr. h. c. Johannes R. Be­cher kulturálisügyi miniszter elhányta alkalmából. BRATISLAVÄBA ÉRKEZETT a Magyír Népköztársaság műszaki dolgozóinak kül­döttsége, mely a Csehszlovák Köztársa­ság és a Magyar Népköztársaság kormá­nya között kötött egyezmény értelmében a dunai vízierőművek közös építéséről folytat majd tárgyalásokat. # Kedden megnyitották Kassán az új füvészkertet, mely a város észak­nyugati részében 35 hektáron terül el. Október 14-én Prágában megkezdődött a köztársaság faipari dolgozóinak kétna-> pos értekezlete. A takarékossági napok előtt A legtöbben saját tapasztalatból tudják, milyen előnyei vannak a szorgalmas takarékosságnak, akár családi ház, személyautó, motorke­rékpár, mosógép, stb. testesíti is meg a gyümölcsét. Az a kedvező jelenség, hogy a takarékoskodók száma ha­zánkban az utóbbi években rohamo­san növekszik, egyrészt bizonyítéka annak, hogy dolgozóink egyre jobban felismerik a takarékosság fontossá­gát, másrészt életszínvonalunk állan­dó gyors emelkedéséről tanúskodik. A kimutatások is ezt bizonyítják. Ugyanis nemcsak a takarékoskodók száma emelkedett, de növekedett az egy lakosra eső megtakarított ösz­szeg is. Nézzünk csak meg néhány érdekes számadatot. Szlovákiában a takarékbetét-tulajdonosok száma 1954-ben nem egész 631 ezer, míg 1958. június 30-án több, mint 1 millió 570 ezer. 1954-ben a takarékbetétek ösz­szege 359 millió 907 ezer korona, ez év első felében meghaladta a kétmilliárd 154 millió 588 ezer koronát. Egy betétkönyvre, melyre hat lakos jutott, 1954-ben átlag 98 korona esett, míg 1958-ban 2,5 lakos mellett közel 560 korona jut. A nagy fejlődés hiteles bizonyítékai a takarékosság egyre növekvő népszerű­ségének és annak is, hogy dolgozóinknak lehetőségük van a takarékoskodásra. A takarékoskodók körében ott találjuk a legkisebbeket, pionírjainkat is, akik szor­galmas gyűjtéssel az elmúlt iskolai évben több mint 52 miliő koronát takarítottak meg. Szlovákiai viszonylatban a legtakaré­kosabb emberek a bratislavai és a Banská Bystrica-i kerületben élnek. E két kerület dolgozóinak megtakarításaiból tevődik össze a Szlovákiában megtakarított összeg közel 50 százaléka. Bizonyára ez évben is a már hagyományosan győztes bratislavai kerü­letben lesznek legeredményesebbek a ta­karékossági napok, melyek Október 15-től e hó 31-ig tartanak. Az állami takarékpénztárak ekkor ünnep­lik fennállásuk ötéves évfordulóját. Az előkészületek és a napok műsora is nagy­méretű. Szlovákiában például háromezer vitaestet, hatvanezer műsoros estet és számos filmbemutatót tartanak, ahol mér­legelik a takarékosság népgazdasági és személyi jelentőségét. A műsoros esteken hivatásos színészek adnak elő vidám „pénz­históriákat", énekszámot, költeményt, stb. A vitaesteken ismertetik a takarékbetét­könyvek különféle fajtáit és előnyeit. Az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy a takarékoskodók legnagyobb része a nye­remény-betétkönyvre helyezi el pénzét. A takarékossági napok célja, hogy hazánk dolgozóinak további tízezreit ismertesse meg a takarékosság sze­mélyi és társadalmi jelentőségével. Ezt a célját ez idén is minden bi­zonnyal teljesíteni fogja és a ta­karékossági napok során rendezett akciók nyomán tovább fog bővülni a takarékbetét-tulajdonosok nagy családja. (sz-) Egybehívták a nemzetgyűlés rendes őszi (ČTK) - A köztársasági elnök október 8-i határozata alapján rendes őszi ülésszakra hívta egybe a nemzetgyűlést. A nemzetgyűlés elnöke ok­tóber 16. délelőtt 9,30 órára hívta egybe a nemzetgyűlés ülését. Ezen az ülésen megtárgyalják a kormány egyes jelentős törvényjavaslatait, kö­zöttük a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságfejlesztési második ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot i:3. Űj előírások a dolgozók panaszainak elintézésérc A dolgozók panaszainak, beje­lentéseinek és javaslatainak helyes, gyors és következetes elintézése jo­gaik és érdekeik védelmét jelenti, a szocialista törvényességet erősíti, fontos eszköz a bürokratizmus ellen folytatott harcban, megszilárdítja az államapparátus kapcsolatát a néppel és fokozza a dolgozók részvételét az állam igazgatásában, a népgazdaság irányításában és ellenőrzésében. Ezt kell szem előtt tartania mindenki­nek, akinek hatásköréből kifolyólag módjában van a dolgozók panaszait orvosolni. Pártunk és kormányunk nagy súlyt helyez arra, hogy a dol­gozók észrevételei, javaslatai a leg­kisebb huza-vona nélkül meghallga­tásra találjanak és elintézést nyer­jenek. Ezért október 1-én a dolgo­zók panaszainak, bejelentéseinek és javaslatainak elintézéséről új kor­mányrendelet lépett életbe. Az állami és gazdasági apparátus ellenőrzése legfelsőbb szinten az Állami Ellenőrzésügyi Minisztérium feladata. Dr. Rezek, e minisztérium kollégiumának tagja és panaszosz­tályának fő ellenőre sajtóértekezlet keretében részletes magyarázatot fűzött az új kormányrendelethez. Hangsúlyozta azt a tényt, hogy nálunk kivétel nélkül minden pol- | gárnak alkotmányadta joga, bármely ; szervhez panasszal fordulni. Kapita­lista ország a dolgozóknak ilyen jo- j got nem biztosít. A népi demokrati- | kus állam ezt a jogot oly módon i biztosítja dolgozóinak, hogy az ál­lami szerveknek kötelezővé teszi a j polgárok panaszainak elfogadását. Felelőssé teszi őket a helyes elin­tézésért, nem szab határokat, hogy a polgár kinek, mikor és milyen for­mában tegye meg panaszát. Tehát egyrészt a dolgozóknak joguk van pa­naszt tenni, másrészt a szerveknek kötelességük a panaszt kivizsgálni és megfelelő intézkedéseket tenni. Nem engedhető meg azonban, hogy a panasztevőt, azért mert panaszt tesz, bármilyen sérelem érje. Már említettük, hogy panaszt bárki tehet. Ki kell ezt egészíteni azzal, hogy panaszt nemcsak egyé­nek, hanem csoportok, sót egész szervezetek is tehetnek. Ez egészen természetes, hiszen szocializmust építő ország dolgozói polgári köte­lességüknek tartják, hogy a fogya­tékosságok, egészségtelen tünetek ellen akkor is harcoljanak, ha nem személyi érdek vezérli őket és nem közvetlenül jogaik megsértéséről van szó. A panaszok, bejelentések megté­tele történhet írásban, vagy élőszó­val (ebben az esetben jegyzőköny­vet készít a panaszt meghallgató szerv), de alapul szolgálhat minden fajta megfigyelés. Azoknak a szer­veknek a hálózata, amelyek kötele­sek a panaszt felvenni, igen széles: Üzemek, vállalatok, nemzeti bizott­ságok, központi hivatalok, miniszté­riumok, a miniszterelnökség, a köz­társasági elnök irodája, az Állami Ellenőrzésügyi Minisztérium. A gyor­sabb és gazdaságosabb elintézés szem­pontjából természetesen jobb, ha a pa­nasztevő panaszát annak a szervnek a közvetlen feletteséhez nyújtja be, amelyik ellen panaszt kíván tenni. Például, ha a helyi nemzeti bizott­ság munkájával nincs megelégedve, akkor a járási nemzeti bizottsághoz fordul, ha a járási ellen, akkor a kerületihez, stb. Egészségtelen jelenség pl., hogy a plzeňi kerületben a polgárok a múlt év folyamán panaszaiknak csupán 43 százalékát küldték a helyi szer­veknek és 54 százalékát Prágába, a központi hivataloknak. Ebből sok mindenre következtethetünk. Való­színűleg, hogy a dolgozók elégedet­lenek voltak azzal a móddal, ahogyan a helyi szervek panaszaikat elin­tézték. Viszont ha Prágába küldték, még akkor is, ha onnan ismét visz­szakerült az ügy a kerületbe, alapo­sabban, körültekintőbben foglalkoz­tak a helyi szervek a dologgal, mint mikor közvetlenül kapták. De nem­csak a plzeňi kerületben ilyen az arány. Az egész országból a pana­szoknak 40 százaléka a miniszter­elnökséghez, az elnöki irodához és az ellenőrzésügyi minisztériumhoz érkezett. Ez igen komoly probléma, amelyen főleg a helyi szerveknek kellene elgondolkodniok. Minél job ban vannak megterhelve ugyanis a minisztériumok, a központi hivata­lok, annál kevesebb figyelmet tud­nak szentelni az alapvető kérdések­nek, amelyeknek megoldása kihatás­sal lehet egész szerveknek jobb munkastílusára és ez által elejét veszik a dolgozók bírálatának. Vár­ható, hogy a nemzeti bizottságokon létesülő ellenőrzési osztályok a jö­vőben nagyobb számban, de főleg alaposabban és körültekintőbben fogják elintézni a dolgozók pana­szait. Az Állami Ellenőrzésügyi Mi­nisztériumot bízták meg azzal, hogy az űj szervek dolgozóinak iskoláz­tatással, tapasztalataik átadásával segítségére legyen. A panaszokat amennyiben nem szükséges a helyszínen való kivizs­gálás, más szervhez való továbbí­tás, vagy bonyolultabb írásbeli anyag áttanulmányozása, az érkezéstől számított legkésőbb 10 napon belül el kell intézni. Azoknak a panaszok­nak az elintézésére, amelyek 10 nap alatt nem vizsgálhatók ki, 30 napot engedélyez a rendelet. Ezt a határ­időt csak rendkívüli esetekben és az illető szerv vezetőjének jóváha­gyásával szabad túllépni. Szabályta­lan és megengedhetetlen, hogy a panaszt kivizsgálás vagy elintézés végett az a dolgozó, vagy osztály kapja, aki vagy amely ellen a pa­nasz irányul. Ha a panasztevő ra­gaszkodik ahhoz, hogy a panasz ki­vizsgálása folyamán neve ne legyen feltüntetve, kívánsága teljesíthető, bár ma már valóban senkinek sem kell attól tartania, hogy ezért káro­sodás, vagy sérelem érheti. A panaszok gyors elintézése azon­ban nemcsak a panaszt felvevő szer­veken múlik. Gyakori eset, hogy a polgárok ugyanazt a panaszukat egyszerre több helyre írják meg. „A biztonság kedvéért" több máso­latot készítenek és az egyiket a mi­nisztériumnak, a másikat az elnöki irodának, a harmadikat kedvelt új­ságjuknak, stb. küldik. Nem gon­dolnak arra, hogy ez az eljárás mennyi anyagi és időveszteséget je­lent. Hogy a panasztevésnek ez a módja helytelen, azt úgy hiszem, nem kell külön hangsúlyozni. Van­nak aztán olyanok is, akik ugyanazt a dolgot nemegyszer, nem is két­szer, hanem sokszor nyújtják be. Míg a panasz egyszerre több helyre való küldésének inkább tájékozat­lanság, vagy „majd csak valahol el­intézik" okoskodás az alapja, ugyan­annak a panasznak ismételt benyúj­tása már rosszindulatnak tekinthető. A rendelet ezért ki is mondja, ha a panasztevő megismétli panaszát, felül kell vizsgálni, vájjon először helyesen lett-e elintézve és az ered­ményről értesíteni kell a panaszte­vőt. Ha még ekkor sincs megeléged­ve, nem szükséges az esettel tovább foglalkozni. A panaszok helyes elintézésének ellenőrzésébe az FSZM helyi szerve­zeteinek is joga van bekapcsolódni. A nemzeti bizottságok, a panaszok elintézéséről kötelesek tájékoztatni az állandó bizottságokat, amennyi­ben a panasz az ő hatáskörüket érintő dologra vonatkozik és a nem­zeti bizottságoknak azt a tagját, ki­nek a választókörzetéből érkezett a panasz, hogy ellenőrizhesse a pa­nasz helyes elintézését, esetleg részt vehessen a vizsgálatban. Ha közelebbről vesszük szem­ügyre a panaszok idei mérlegét, megállapíthatjuk, hogy polgárainkat nemcsak saját ügyes-bajos dolgaik foglalkoztatják, hanem őszinte ér­deklődéssel kísérik a gazdasági élet­ben felmerülő fogyatékosságokat is. 1958 első felében emelkedett az Állami Ellenőrzésügyi Minisztérium­hoz küldött panaszok száma és ezek főként a nemzeti vagyon szétlopko­dására, visszaélésekre, a béralapok túllépésére, az EFSZ-ben mutatkozo hibákra, az egészségügyi intézmé­nyek hibáira, a kommunális szolgá­latok rossz minőségére vonatkoztak. A minisztériumokba a múlt évben 8000 ilyen jellegű és 30 ezer más­fajta panasz érkezett. A köztársasági elnök irodájához és a miniszterel­nökséghez több mint 50 ezer panaszt és kérelmet nyújtottak be. Néha hallunk olyan hangokat is, hogy minek panaszt tenni és figyel­meztetni a fogyatékosságra, úgysem történik semmi. Erre az a válaszunk, hogy ha a múltban ezen a téren történtek is hibák, az új ellenőrzési rendszer biztosítéka annak, hog* ezentúl a dolgozók minden panasza és megjegyzése a legalaposabb vizs­gálat tárgyát fogja képezni. Kis Cva ÚJ SZŐ 3 + 1958. október 2.

Next

/
Thumbnails
Contents