Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-13 / 284. szám, hétfő

A régi gárda veteránja Érsekújvár régi városrészének egyik csak 32 tagja volt, de később megsza­jellegzetes utcája volt a Törökszalasztó porodott, s komoly tényezővé vált. utca. Történelmi nevezetességű, mert itt A mesterek féltek Chmelártól és az úgy­űzték ki az ostromló törököket. Ma már nevezett „fekete listára" tették, ami azt kevés régi ház maradt benne. Tőszóm szédságában csupa új épülettömb, lakóház díszeleg. Az egyik takaros ház földszin­tes lakásában csön­getésünkre magas, sovány, öszhajú, kis­sé görnyedthátú bá­csika nyit ajtót. Tehát jó helyen járunk, mégis meg­találtuk az ünnepel­tet: Chmelár Alajos elvtársat, Újvár Chmelár bácsiját, E hó 13-án tölti be életének 80 évét. Ma egy kissé gyengél­kedik, ágyban fekve mesél. Amikor jókívánsá­gainkat tolmácsolom, mosolyogva, hunyor­gatva mondja: „Eszembe jut követ­kező élményem. Ügy az évszázad forduló­ján, vagy 1900-ban történt. Egy jósoló cigányasszony vizs­gálgatta tenyeremet. Rátekintett és fel­kiáltott: — Ej, de. boldog ember kend, legalább 90 évig fog élni. — Nem vagyok babonás, de hát úgy látszik, mintha be­teljesült volna jóslása, már csak 10 év választ el az adott határidőtől" — mond­ja nevetve Chmelár elvtárs. Utána meg­ered beszédének fonala és megtudjuk harcos életének sok érdekes mozzana­tát. Apja hatgyermekes kis cipész volt, a család a szük keresetből tengődött. Az iskolában először került konfliktusba az egyházzal. Nem volt katekizmusa s a hitoktató ezért alaposan megverte. A kis Chmelár ekkor hátat fordított az iskolá­nak. Gyakran lődörgött az állomáson, ci­pelte a csomagokat, majd elmerészke­dett a kőművesekhez. Kedve volt e szak­mához, melyet megszeretett és kitanult. Mindenfelé dolgozott: Budapesten, Nyit­rán, Selmecbányán, Púchovon, Vágbesz­tercén. Budapesten ismerkedett meg a munkásmozgalommal és 1904-ben a Ma­gyarországi Építőmunkások Országos Szö­vetségének, valamint a szociáldemokrata pártnak lett tagja. Ugyanezen év szep­temberében hazament, és megszervezte az érsekújvári építőmunkások szakszervezeti helyi csoportját. E szervezetnek eleinte jelentette, hogy nem kaphatott munkát. Az 1905-ös orosz forradalom hatása az akkori Magyaror­szágra Is kiterjedt. Az érsekújvári épí­tőmunkások szak­szervezetének első sikere volt, hogy a munkaidőt 10 órára lerövidítették és az órabéreket 20 fil­lérrel emelték. 1907-ben először vo­nultak fel a szerve­zett munkások május 1-én Érsekújvárott. Negyvenöten voltak az úttörők, akik ze­neszóval vonultak kl a berekbe, ahol Chmelár elvtárs be­szélt a nagy mun­kásünnep jelentősé­géről. Csakhamar szer­vezkedtek az aszta­los, szabó, bőrgyári, és vasmunkások is. Az első világháború ki­törése e szervezetek tagjait a szélrózsa minden irányába szét­szórta. Az 1918—1920-as évek mozgalmi harcaiban is ott találjuk Chmelár elv­társat és 1921-ben a CSKP alapító tag­jai közé tartozik. Mint a vörös szakszer­vezetek járási titkára részt vesz a föld­munkássztrájkok szervezésében Érsekúj­vár vidékén, majd Bátorkeszln, Komjáton, stb. hetekig tartózkodva a sztrájkterüle­ten. A Horthy-uralom alatt állandóan fel­ügyelet alatt áll. Jön a felszabadulás, s a nép bizalmá­ból pár hónapig a HNB elnöke, majd fia­talabbaknak engedi át helyét. Részt vesz az új társadalmi rend építésében és szak­ismereteit a traktorállomás szolgálatába állítja. Örömmel tanítja a fiatalokat a kő­műves és ácsmesterségre, hogy jobban tudják építeni a szocializmust. Maga ké­szíti a terveket, melyek nyomán csaknem a földből nőnek ki a traktorállomás új, célszerű műhelyei. Mindenlitt és mindig az első sorokban, a néppel összeforrva, becsliletesen harcolt a munkásság jo­gaiért s a Jobb jövőért. Kívánjuk neki, hogy még sok-sok gond­talan évet éljen gyermekei, unokái és a dolgozók nagy családja körében, mely eredményes munkáját nagyra hecsliü. (S-k) Eredményes év, további merész célkitűzések A szenei járás ifjúsága a jövőben is példamutatóan akar dolgozni Számottevő, eredményes munká­ról adhattak számot a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségi járási konferen­ciáján a szenei járás fiataljai. Két magas kitüntetés — Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak vörös zászlaja és a CSISZ szlo­vákiai Központi Bizottságának ván­dorzászlaja ékes bizonyíték a szenei járás CSISZ-tagjainak ez évi sikeres tevékenységéről. A szenei járás ifjú­ságának példája meggyőző tanúsága annak, hogy ott, ahol felkarolják a fiatalok kezdeményezését, a pártszer­vezetek céltudatosan irányítják mun­kájukat, a fiatalok alkotó ereje nagy feladatok megoldására képes. A járás mezőgazdasági jellegéből következik, hogy az ifjúsági szervezet munkájának leglényegesebb szakasza a mezőgazdasági termelés fejleszté­sére irányuló törekvés. Ezen a téren az idén is szép munkát végeztek a falvakon dolgozó CSISZ-tagok, jelen­tősen hozzájárultak a szövetkezetek politikai és gazdasági megerősítésé­hez. A szenei járás mezőgazdasági földterületének 93 százalékán ma már a szocialista szektor gazdálkodik, és a fiatalok legfontosabb célkitűzései­nek egyike éppen az, hogy minden erővel hozzájáruljanak a járásban a szövetkezeti gazdálkodásra való át­térés mielőbbi teljes befejezéséhez. Az idén 183 CSISZ-tag gyarapította a szövetkezeti tagok nagy családját. A növényi és állattenyésztési terme­lésben dolgozó 39 ifjúsági munka­csoport egyre nagyobb szerepet tölt be az új munkaformák bevezetésében. Az igrami EFSZ-ben a baromfite­nyésztésben dolgozó ifjúsági csoport a legjobb eredményeket éri el a já­rásban, a Dedinka pri Dunaji EFSZ­ben a vlziszárnyasok tenyésztésében dolgozó fiatalok eredményei ismertek az egész kerületben, a jánovcei EFSZ-ben az ifjúsági munkacsoport a sertéstenyésztésben ér el kiváló sikereket. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok döntő mértékben kivegyék részüket az új termelési formák bevezetéséből, további szüntelen tanulásra, elméleti A nemzeti bizottságok sürgős feladata a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítése és iavítása (Folytatás az 1. oldalról) nagyon komolyan, — milyen politikai és gazdasági károk erednek a szol­gálatok tervének nem teljesítéséből. Elsősorban nem elégítjük ki a la­kosság követelményét, ami elégedet­lenséget szül, főképpen a dolgozó nők körében. A lakosság elégedetlenségét as is fokozza, hogy gyakran meg­drágulnak a munkák és szolgáltatá­sok, amiről dolgozóink állandó pa­naszai és a vállalatokban és műhe­lyekben nap mint nap előforduló rek­lamációk tanúskodnak. Štencl elvtárs ezután a helyi ipar és a közszolgáltatási építkezés tel­jesítményét tekintve, a 'lakosságnak nyújtott szolgáltatások csekély ará­nyával, valamint az egy főre eső szolgáltatások alacsony értékével fog­lalkozott. Ezután elemezte a szol­gáltatások további bővítésének elő­feltételeit, a műhelyek hálózatának gazdasági építését, új üzemek léte­sítését — az anyag helyes elosztását. Teljesen érthető, hogy nem lehet minden kis faluban üzemet létesí­teni a szolgáltatások nyújtására, azonban a nemzeti bizottságoknak az a köetelességük, hogy gyűjtőhe­lyeket szervezzenek a javításra váró tárgyak, a fehérnemű és a ruha gyűjtésére, mosás vagy tisztítás cél­jából, stb. Súlyos tévedés lenne, ha valaki azt gondolná, hogy a falun élő embernek nincs joga élvezni népi de­mokratikus rendszerünk valamennyi vívmányát. Szem előtt kell tartanunk minden polgár jólétét és kényelmét. A' terv teljesítésének biztosításá­ban minden egyes mutatót illetőleg nagyon fontos tényező az idejében történő anyagtechnikai ellátás, még­pedig olyképpen, hogy minden munka­helyen biztosítsák a szükséges anyag folyamatos szállítását. A munkatermelékenység fokozá­sának fő irányelve a munkabér-po­litika helyes érvényesítése. A szol­gáltatások terén általános tünet az érvényben levő munkabér és fizetési hirdetmények megszegése. A nemzeti bizottságok az új kapa­citások gyors üzembe helyezésének és a hálózat kibővítésének szempont­jából fontossági sorrendben a járá­sokban és kerületekben nem használ­ják ki helyesen a beruházási építke­zésre szánt eszközöket sem. nak, hogy nerui határozzák meg a be­ruházások fontosságának sorrendjét, hanem az egész járás vagy kerület érdekei helyett a helyi érdekeket ve­szik tekintetbe. Az eszközök szétforgácsolása sok kisebb akcióra gyakran teljesen feles­legesen fokozza az építkezések szét­tagoltságát és ezzel a kapacitások késedelmes üzembe helyezését. A beruházási építkezés kérdését össze kell kapcsolni a helyi lakosság kezdeményezésével és brigádmunká­ban nyújtott támogatásával. A nem­zeti bizottságoknak fokozott figyelmet kell szentelniök a tervezésnek is. Štencl elvtárs ezután hangsúlyozta, a technikai fejlesztés és az újító moz­galom fontosságát. Népgazdaságunkban bevált az aktí­vával folytatott együttműködés, amit érvényesíteni kell a közszolgáltatások terén is. Ezen a téren is meg kell szervezni a technikusok, az újítók és legjobb dolgozók aktíváját, akik hoz­zájárulnak minden kérdés megoldásá­hoz. A közszolgáltatások terén is ér­vényesíteni kell az egyes szektorok szerinti technikai-gazdasági értekez­leteket. Štencl elvtárs ezután a nemzeti bizottságok szocialista versenyének fejlesztésével foglalkozott, amely ver­seny a közszolgáltatások hálózatának kibővítésére irányul. Foglalkozott a helyi gazdálkodás vállalataiban kibon­takozó kötelezettségvállalási mozga­lommal is. Ha közszolgáltatásainkat dolgozóink megelégedésére bővíteni és javítani akar­juk, rendkívüli figyelmet kell szentelni a káderek nevelése kérdésének, szak- és politikai kiképzésüknek és állandósításuk­nak. A nemzeti bizottságok, a vállalatok és üzemek vezetői nem nézhetik tétlenül a szakképzett és politikailag fejlett szak­értők hiányát minden ágazatban. Ebből az áldatlan helyzetből kivezető út az utánpótlás nevelése, a politikai és szakképzés megszervezése, mégpedig kü­lönböző formában, beleértve az üzemi munkaiskolát is. Štencl elvtárs beszédének további ré­szében azzal foglalkozott, hogy a kis­ipari szövetkezetek, a közlekedés, a táv­összeköttetés, az egészségügy és a kul­túra hogyan gondoskodik a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és munkák fej­lesztéséről. A kisipari szövetkezetek nem teljesítik kellőképpen a fő feladatot, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban, amelyek tervükben a teljes termelésnek A hibák különösen abban mutatkoz- I mindössze 5,2 százalékát teszik ki. Az egészségügy terén olyan sikereket értünk el, amelyekre joggal büszkék va­gyunk. A dolgozók egészségéről teljesen ingyenesen gondoskodunk. A dolgozók egészségéről való gondoskodáson kívül egészségügyünknek a nemzeti bizottsá­gokkal együtt különösen a fürdőhelyeken meg kell teremteni az előfeltételeket a lakosság számára nyújtott fizetett szol­gáltatások bevezetésére Is. A dolgozóknak nyújtott szolgálatok összességében fontos helyet tölt be a kultúra. Szlovákiában a múlt évben a színi- és filmelőadásokon kívül csaknem 76 ezer kulturális-társadalmi akciót haj­tottak végre, amelyeken mintegy 12 millió néző vett részt. A vállalkozások ily nagy száma érthetően tökéletes szervezést és jelentős pénzügyi eszközöket igényel. Štencl elvtárs hangsúlyozta, hogy ezen eszközök kihasználásában gyakran nem járnak el gazdaságosan. Rámutatott to­vábbá a kulturális előadások művészi színvonala emelésének fontosságára és új utak keresésének szükségességére, külö­nösen a falusi nézőket illetőleg. Štencl elvtárs beszédének befejező ré­szében vázolta a szolgáltatások terén felmerülő feladatokat a Jövőre nézve, amelyek a CSKP KB politikai irodája által jóváhagyott politikai-gazdasági Irányel­vekből erednek. Ezen irányelvek szerint 1965-ig a közszolgáltatások terjedelmének a Csehszlovák Köztársaságban 17,89 mil­liárd koronát, ebből Szlovákiában 4,2 mil­liárd koronát kell elérnie. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások széleskörű tartalmát és fokozott felada­tait nem oldhatjuk meg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hatékony segít­sége és a vele való együttműködés nél­kül. Ezért szükséges, hogy a nemzeti bi­zottságok és az alájuk rendelt vállalatok szorosabb kapcsolatban legyenek a szak­szervezetekkel és szervekkel és velük együttműködve oldják meg a közszolgál­tatások fejlesztésének valamennyi kérdé­sét. Most folyik a termelés hatékonyságá­nak felülvizsgálása az 1959. és 1960. évi terv összeállításával kapcsolatban. Ezen ellenőrzésnek fő célja valamennyi tarta­lék feltárása és a jövő évek tervteljesí­tése előfeltételeinek megteremtése. A köz­szolgáltatásol' terén olyan feltételeket kell létesítenünk, hogy a negyedik negyedév­ben elérjük a jövő évi terv szintjét. « * » A lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésére irányuló értekezlet vasárnap vitával folytatódott. A vita során hu­szonheten szólaltak fel. Az értekezlet befejező részében fel­szólalt Pavol Majling elvtárs, az SZLKP KB irodájának tagja, a Megbízottak Tes­tületének első alelnöke, aki hangsúlyozta, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fej­lesztésének fontosságát népgazdaságunk előrehaladása és a lakosság kulturális és életszínvonala fejlődése szempontjából. és szakmai képzettségük állandó tö­kéletesítésére van szükség. Ha az idén 247 fiatal tanult a szövetkezeti munkaiskolákban, a további időszak­ban lényegesen növelni kell ezek szá­mát, úgyszintén nagyon fontos, hogy biztosítsák a mezőgazdasági tanonc­iskolákban a tanulók tervezett létszá­mának elérését. A szenei járás ifjúsága helyesen látja azt a tényt, hogy a hektárho­zamok növeléséhez nemcsak az új munkamódszerek bevezetése szüksé­ges, hanem a föld termőerejének fo­kozása is. A járásban a földek hu­musztartalma nagyon szegény, éppen ezért elsőrendű feladatuknak fogták fel a földek termékennyé tételét. A járási pártbizottság segítségével Nagyfödémesen tőzegbányát nyitottak és a mai napig 3000 köbméter tőzeget bányásztak ki. Eddig 16 200 köbméter komposzttrágyát készítettek a földek termőerejének javítására. Ugyanakkor minden munkahelyen nagy gondot fordítanak a fiatalok az istállótrágya helyes kezelésére, raktározására, hogy az értékes tápanyagokból semmi se vesszék kárba. Külön kell szólnunk az ifjúságnak a talajjavító munkák­ban elért szép eredményeiről. A tár­noki állami gazdaságban 285 hektár föld lecsapolásával ezen a területen jövőre legkevesebb 76 vagon termést nyernek. Sok mindenről kellene még beszá­molnunk, a szenei járás CSISZ-tagjai­nak egész évi munkáját értékelve. Szemléltetésképpen említsük meg a legfontosabb eredményeket. A tavaszi és nyári munkálatok idején 371 ezer brigádórát dolgoztak le, 26 ezer to­polyfát ültettek ki, 240 hektár rétet és legelőt javítottak meg, 27 ezer köbméter silót készítettek, gazdasá­gossági őrjáratokat létesítettek. Je­lentős előrehaladást értek el az ifjú­Ság politikai nevelésében és a CSISZ­nek a fiatalokra gyakorolt befolyása kibővítésében is. 1120 fiatal vett részt a politikai oktatási évben. 180 fiatal pedig a pártoktatáson. Nagyon fejlő­dött az előadásos propaganda is, amelyet 34 tagú előadótestület irányított. A múlt évi járási konfe­rencia óta megtartót 372 előadáson 18 ezer ifjú vett részt. Különösen eredményesek voltak a régi párt­tagokkal rendezett beszélgetések. 74 ilyen beszélgetésen 540 fiatal vett részt. Ugyancsak jelentős eredmény­nek számít, hogy az idén 900 fiatal lépett be a CSISZ tagjainak sorába. Az ideológiai nevelő munka eredmé­nyességét tükrözi az a tény is, hogy az év folyamán a CSISZ legkiválóbb tagjai közül 121 fiatalt vettek fel pártunk tagjelöltjeinek sorába. 1958 eredményes év a szenei járás CSISZ-szervezeteinek életében. A já­rási pártbizottság és a párt alapszer­vezeteinek irányításával a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség derekas mun­kát végzett gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. S a szenei járás fiataljai nem állnak meg a fél­úton. Kétévi időtartamra, 1959-* 1960-ra merész munkatervet dolgoz­tak ki, mely a CSKP XI. kongresszusa határozataiból a járás előtt álló fel­adatok valóra váltásának szempontjá­ból felöleli azokat a célkitűzéseket, amelyek eléréséért az elkövetkező év során harcba száll A kétéves munkatervben kitűzött feladatok nagyok, azonban minden te­kintetben a rendelkezésre álló lehe­tőségekre épültek és teljes mérték­ben számításba veszik az ifjúság al­kotó kezdeményezésének további ki­bontakoztatását, a CSISZ által végzett munka szüntelen javítását és feltéte­lezik a pártszervek és szervezetek irányító munkájának állandó tökélete­sítését. Nézzük csak a legfontosabb célkitűzéseket. A járás összes mező­gazdasági földterületének 30 százalé­kán talajjavító munkát végeznek; az ifjúság a munka minden szakaszán bevezeti a haladó munkamódszere­ket; 500 hektáron elvégzik a vízle­csapolási munkákat; 800 fiatalt nyer­nek meg a mezőgazdaságba; a küiön­féle*mezőgazdasági iskolákba 1100 fia­tal fog járni; 600 ezfcr brigádórát dolgoznak le a mezőgazdaság meg­segítésére; egymillió koronát taka­rítanak meg az ifjúsági milliók szám­lájára; 1959-ben azokban a falvakban, ahol még nem mindan földműves tag­ja az EFSZ-nek,. ifjúsági agitációs csoportokat fognak létesíteni, hogy segítsenek a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés mielőbbi teljes győzelemre vitelében; két év alatt 38 ezer tonna silót készítenek; lényegesen bővítik a politikai okta­tásban és a pártoktatásban résztvevő fiatalok számát; 2000 új tagot nyer­nek meg a CSISZ-be. A fent elmondottak csupán részleges áttekintést adnak azokról a feladatokról, amelyeket a szenei já­rás CSISZ-tagjai az elkövetkező két év során meg akarnak valósítani. A kitűzött célok teljesítése a CSISZ tevékenységének valamennyi szaka­szán, az ifjúság körében végzett ne­velőmunkájában, kulturális, gazdasági és szervezeti téren egyaránt foko­zott erőfeszítést követelnek a járás fiataljaitól. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy a szenei járás ifjúsága a párt irányításával becsülettel teljesíteni fogja az új, merész célkitűzéseket. Gál László Ógörög köntösben is modern Brazil drámaíró művének bemutatója a bratislavai Hviezdoslav-Színházban Guitherme Figueiredo brazil dráma­író A róka és a szőlő című darabját mutatta be a napokban a bratislavai Hviezdoslav Színház. Ez a színmű az 1953. évi Rio de Janeiro-i premier óta komoly sikereket ért el. Argentínában egyetlen egy színházban 500 előadást ért meg és a két évvel ezelőtti bé­csi bemutató óta az európai színpado­kon is ismertté tette Figueiredo nevét. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója alkalmából rende­zet moszkvai színművészeti fesztiválon a külföldi művek kategóriájában elsó díjat nyert és azóta több szovjet szín­ház műsorára tűzte. Játsszák majd­nem valamennyi népi demokratikus országban és Európa más államaiban is. Nálunk jelengleg egyidöben t öl b színház előadja és a műnek mindenüti sikere van. A róka és a szőlő című darab Tzo­pusról, az ógörög mesemondóról szól. A szerző megjeleníti a görög rabszol­gatartó társadalmat és képviselőjében, a magát filozófusnak tartó élvhajhász, vagyonharácsoló, aljas és ravasz Xan­tosban az uralkodó osztály típusát teremti meg. Vele szemben áll a darab középpontjában Ezópus. Legerősebb fegyvere: a gondolat igaza. Köztük Kléia áll, Xantos felesége, aki Ezópus visszataszító külseje mögött észreve­szi azt, ami csinos külsejű férjénél hiányzik — értelme erejét, szárnyaló szellemi szépségét, jelleme szilárdsá­gát, ami minden úrnál el-ősebbé teszi a rab&olgát. Ezopusnak végül is \ választania kell a további életet je­lentő rabszolgasora és a számára ha­lálthozó szabadság között. Es ó a sza­badságot választja ... Feláldozza a szerelmet, életét, csakho y szabad em­berként halhasson meg. A görög világba helyezett történet minden egyes gondolata a mához szól. Figueiredo tőkés államban él, ahol mon­danivalóját nem fejezheti ki szabadon. E^ért választja ezt a formát. De egy pillanatig sem kételkedhetünk abban, amit a szerző mondani akar. Darabja közvetett vádirat az emberi szabadsá­got és igazságot elnyomó rendszer, a kapitalizmus ellen. Határ a tragikomé­diában véges-végig csak az absztrakt szabadságról esik szó a néző, és első­so'ban a kapitalista országok közön­sége minden bizonnyal élénken rezo­nál az elhangzó szavakra a szerző konkrét céljának teljes tudatában. A róka és a szőlő című darabnak ná­lunk is funkciója van, hiszen arra ta­nít minket, hogy mindennél többre becsüljük emberi méltóságunkat, sza­badságunkat. A darabnak hat szereplője van. Az, amit ezen a előadáson Július Pántik­tól (Ezópus), Mária Prechovskától (Kléia), Ctibor Filčíktól (Xantos), Eva Kristinovától (Melita) és František Zvaríktól (Agnostos) láthattunk, nem nevezhető másnak, mint tökéletes koncertnek. Ivan Lichard rendezésében művészi tudásuk legjavát adták és em­lékezetessé tették az előadást. GÁLY IVÁN Milyen időjárás várható Milyen időjárás várható a jövő héten? Az Izland és Nyugat-Norvégia közötti te­rület feletti alacsony légnyomás Skandi­návián keresztülhaladva északkeleti irány­ban nyomul majd előre. Az ezt a lég­nyomást követő hidegebb légáramlat északról Nyugat-Európa irányában ha­lad. Várható, hogy a hét első felében nyugat felől Közép-Európát is eléri, emellett feltételezhető, hogy nálunk is igen felhős és helyenként esős lesz az időjárás. A hideg légáramlat elvonulása után magasabb légnyomás hatol a szá­razföld felé, minek következtében átme­netileg kevésbé felhős lesz az idő. Várha­tó, hogy a nappali és éjjeli hőmérséklet némileg alacsonyabb lesz, mint a múlt hét folyamán. Az időjárás a hét végén újból változékony jelieget ölthet. P. Fi C.T S7 rf 2 * 1H58. o5*ób« 15.

Next

/
Thumbnails
Contents