Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-10 / 281. szám, péntek

Hív az észak-nyugati határvidék % A bonni kormány minisztere, Seebohm egykor a nyugat-csehországi Nové Sedlőban, a sokolovi szénmedence egyik bányájának volt az igazgatója. Nemrégen az egyik nyugat-németországi lapban azt írta, hogy „egy évtized alatt a szudéta-vidék kirabolt pusztá^ vá vált". Nagyon meg lenne lepve a miniszter úr, ha látná Nové t? Sedlo vidékét: a sokolovi bányákat, az új tisovai hőerőművet, a vízduzzasztó gátakat, az új munkástelepeket, a sok mezőgazda~ sági gépet, az általános felvirágzást és mindenütt a lázas munkait? ütemet. Hazánk legnyugatibb kerülete A határvidéken a Karlovy Vary-i kerület köztársaságunk legnyugatibb fekvésű kerülete, mely 4579 négyzetkilométer területével a legkisebb kerületek egyike. Ami a szocialista építést illeti, sorrendben mindjárt Ostrava és Üstí nad Labem után következik. Ma már mindenki tudja, hogy a Karlovy Vary-i kerület nemcsak ásványvízforrásaival, világfürdőivel, porcelánjával, textiljével dicsekedhet, hanem itt találhatók Sokolov és Kadaň vidékén a hatalmas barnaszéntelepek, Jáchymovban az uránbányák. Most bővítik vegyiiparát, növelik elektromos energiatermelését, melyre a fokozott ipari termelésben szükség lesz. Sok a fóka, kevés az eszkimó Madách Az ember tragédiájában ugyan fordítva mondta: Sok az eszkimó, kevés a fóka. A Karlovy Vary-i kerületben azonban úgy van, mint ahogyan a fenti alcím mondja. Sok itt a munkalehetőség, de még aránylag kevés az ember. Mindennél igazabban beszél a statisztika, mely azt mutatja, hogy a Karlovy Vary-i kerületben a mezőgazdaságban ténykedő állandó dolgozók utolsó összeírásakor az egy személyre eső mezőgazdasági terület 8,8 hektár (ebből az állami gazdaságokban 9,5 hektár, az EFSZ-ekben 8,1 hektár). A toužimi járásban pedig 11 hektár esik szik lakossága. Cheb régi városrészének eredeti stílusában való felújítására 230 millió koronát áldoz az állam és ezzel 1300 lakásegységet nyer. Ugyanott új vasútállomás is épül. Chebtől Kadaňig vagy 100 kmes szakaszon mintha egyetlen hatalmas építőtelepen járna az ember. Hangyabolyhoz hasonló az állandó mozgás. Építil^a nagy 200 megawatt teljesítményű hőerűművet Tisován, a második ötéves tervben a sokolovi szénmedencét bővítik. Még az idén elérik a háború előtti széntermelés háromszorosát, azaz 15 millió tonnát. 1970-ben Kadaň bányái is ugyanannyit fognak termelni, mint ma Sokolov tárnái. A pétipeskyi tárnából 5-millió tonna barnaszenet fognak nyerni. v 'i Felépítik Karlovy Vary fürdőváros részére a távgázvezetéket, új hőerőművet, hogy megszüntessék a szénnel való tüzelést és mentesítsék a fürdővárost a füsttől és a koromtól. A mai vízellátás sem kielégítő. Ez okból új 40 km hosszú vízvezetékhálózatot építenek, mellyel 80 000 lakost látnak el Cheb, Františkovy Lázné, Sokolov, Löket, Chodov városokat és más községeket. A másik 14 km-es vízvezetékhálózatot Jáchymov környékén és Ostrovban fejezik be, mely az Ohfe folyo tisztított vizét vezeti a városokba. Jelentős a kormány igyekezete a kerület ipara fejlesztésének érdekében. Rotaván volt egy leállított acélkohó, melynek kéményei már régen kihűltek, falai sok helyen már düledeztek. Most ezt az üzemet is felújítják és korszerűsítik. A plzeňi Lenin Művek igazgatóságának vezeegy munkaerőre. Ezek az arányok j tése aIatt ez az üzem csakne

m 3500 munkást fog foglalkoztatni. Rövid idő múlva az acélmű hatalmas csarnokában elkészülnek az első kiváló minőségű acélöntvények. Hosszú a sora azoknak az építkezéseknek és üzemeknek, melyek ebben a Kerületben épülnek. Á Karlovy Vary-i kerület köztársaságunk gazdasági életében már ma komoly tényező. A proletár nemzetköziség szellemében sokszorosan túlszárnyalják az országos átlagot, amely 4.1 hektár, és arra mutatnak, hogy a Karlovy Vary-i kerület mezőgazdasága még mindig nehézségekkel küzd. Ez év végéig 9000 mezőgazdasági munkásra van szükség, az építőiparban 900 (jövőre már 3000), a bányákban 1500 további munkalehetőség kínálkozik. 1960-ig pedig az egész kerület 20 ezer új munkaalkalmat nyújt. Jelenleg alkalmi munkaerőkkel, önkéntes brigádokkal 'igyekeznek kiküszöbölni a munkaerőhiányt. A háború előtt csupán a Karlovy Vary-i jártisban 13 000 munkanélküli volt. — Milyen szakmunkásokra van leginkább szükség? — kérdezzük a KNB munkaerő-osztályának vezetőiét. — A mezőgazdasági dolgozókon kívül elsősorban lakatosokra, kőművesekre, asztalosokra, ácsokra bányászokra van szükségünk, de ugyanakkor más munkaágakban is vannak lehetőségek az elhelyezkedésre. Egyedül az előbb említett toužimi járás mezőgazdasága vagy ezer munkaerőt igényel. — Milyenek a feltételek és a kereseti lehetőségek? — ez a további kérdésünk. — Kerületünkben az iparban foglalkoztatott munkások havi átlagbére az idén 1314 korona, az építő iparban 1521, a bányaiparban 1857, a vegyiiparban 1652 korona. A könnyűiparban természetesen valamivel kevesebb. Mindegyik iparágban — a tavalyi évhez viszonyítva —• emelkedtek a bérek. Üj lakások tömege Valószínűleg érdekelni fogj% hogy milyen a lakáskérdés nálunk.'A kifejezetten mezőgazdasági járásokban és területeken a mezőgazdaságban dolgozóknak hajlékot tudunk biztosítani. A gyorsan épülő iparvárosokban jelenleg még más a helyzet, mert ott nem tudunk olyan iramban lakásokat építeni, mint ahogyan nő a szükséglet. Az első időben sok helyen csupán munkásszállásokon helyezhetjük el a dolgozókat és csak később utalhatunk ki új családi lakásokat. Az évek folyamán ez lényegesen javulni fog. kerületünkben ez év végéig 1900 új lakás, a jövő évben 290Ó és 1960-ban további 3500 új lakás épül. Harmadik ötéves tervünk közepéig építőiparunk' kapacitását négyszeresére növeljük, s akkor a lakásínség mégsziinik A 100 km-es hatalmas építötelep E nagyarányú lakásépítkezés eredményeképpen néhány város lakossága erősen megnövekedik. így Ostrovnak 25 ezer lakosa (ezelőtt 2500 volt), Kadaňnak terv szerint 22 ezer lakosa lesz (most 6000), Horný Slavkovnak 10 ezerre növekA szocializmus építése egyúttal megváltoztatta az emberek életét, arculatát és gondolkozását. Ha az ember többször látogat el erre a vidékre, tapasztalhatja ezt a változást. Az őslakókon kívül itt laknak és dolgoznak egyetértésben köztársaságunk minden sarkából: csehek, szlovákok, magyarok, németek, ukránok és egyéb nemzetiségűek. Ma a tengerentúl helyett hazájukban találják meg megélhetésüket. Az 1950-es népszámlálás mindössze 1800 magyar nemzetiségű lakost mutat ki. Magánbecslések szerint azóta 3—4 ezerrel több magyar lakik ezen a területen, akik derekasan kiveszik részüket a szocializmus építéséből. Ma sem szűnnek meg a NyugatNémetországban, vagy az Egyesült Államokban a német és amerikai háborús uszítók szolgálatában álló emigránsok, elsősorban von Lodgmann, Wenzel Jaksch, Reitzner, Karmasin, Prchala, Durčansky, Lettrich és mások egyre uszítani és revanseszméket táplálni. El akarják hallgatni Lidicét, Ležákyt, Kremničkát, hogy új gaztetteket követhessenek el még korszerűbb fegyverekkel. A revansistákból az irigység beszél, mert látják, hogy nélkülük is a határvidéken mindenütt hétmérföldes csizmákkal haladunk a szocializmus felé. Grek Imre A harmadik szovjet mesterséges hold kétezerszer kerülte meg a Földet Moszkva (ČTK) — Október 8-án 9.55 órakor (moszkvai időszámítás szerint) a harmadik szovjet mesterséges hold befejezte kétezredik földkörüli útját. A hordozó rakéta a mesterséges holdat 406 körúttal előzi meg. A harmadik mesterséges hold kilövése óta 147 nap telt el. Ezalatt az idő alatt a mesterséges hold 92 millió 600 ezer km-t tett meg. A mesterséges hold földkörüli útja 2,15 perccel' csökkent és most 103,8 percet tesz ki. A mesterséges hold útjának maximális magassága 195 kilométerrel csökkent. A harmadik mesterséges hold hordozó rakétája körútjának ideje 7,6 perccel rövidült és most 98,2 percet tesz ki. A rakéta útjának maximális magassága 1880 km-ről 1130 km-re csökkent, Jó szerencsét! T

1 gy kilométerre Rozsnyótól, a Rákos hegy völgyében fekszik a rozsnyói ércbányák egyik legjobb üzemrészlege, a Mária-bánya. Azért a legjobb, mert a bányászok itt teljesítik legegyenletesebben a tervet és a munka gépesítése ebben a bányában talált a leglelkesebb támogatókra. Az elmúlt napokban nem mindennapi esemény zajlott le a bánya életében. Este tíz órakor, a délutáni és esti műszak váltásánál egybegyűltek a bánya kommunistái, hogy megtárgyalják a párt Központi Bizottságának határozatát és ezzel kapcsolatban állást foglaljanak a hatékonyság átvizsgálását, a jövő évi tervre kiadott irányszámokat illetően. Megmondhatjuk, nem kis dologról van szó, mert a megállapított irányelvek alapján jövőre a termelékenység tervét 14 százalékkal kell növelniök a béralap és természetesen a létszám csökkentése mellett. Ez annyit jelent, hogy jövőre a Mária-bányában a tavalyihoz képest 25 százalékkal,lesz magasabb a nyerstermeles terve. A megnövekedett feladatok természeteslen már az idén megkövetelik a jő felkészülést. Hogy mindjárt az év elején akadály nélkül indulhasson meg a terv teljesítése, még az idén műszaki-szervezési intézkedéseket kell megvalósítani, tovább kell gépesíteni a fejtési munkákat, ésszerűsíteni a termelést, hogy kisebb fizikai erővel nagyobb teljesítményt érjenek el a bánya dolgozói. Kár, hogy Ruman László főmérnökön kívül ezen a gyűlésen nem vettek részt a bányaigazgatóság többi műszaki vezetői. Mert bizony a felszólalások többsége nekik volt címezve. A tagok nyíltan bírálták azokat a hibákat, amelyeket a jövő évi terv előkészítésével kapcsolatban a bánya igazgatóságának kellene mielőbb orvosolnia. Többek között szó eset arról, hogy a munkák gépesítése még mindig lassú ütemben halad. Pedig a feltételek meg volnának. A munkások szívesen és örömmel fogadnak el minden újat a gépesítés terén, mert meggyőződtek róla, hogy ez növeli a teljesítményt és helyettesíti a fizikai munkát. Annál inkább neheztelnek a bánya vezetőségére, mert már hónapok óta csak ígérgeti a Mária-bánya számára az akkumulátoros bányamozdonyokat. Egyelőre úgy pótolják ezt a hiányt, hogy a mozdonyokat az egyik szintről a másikra szállítják, ami időveszteséget és többletmunkát jelent s a mozdonyoknak sem használ. Cürgős megoldásra vár a rakodógépek jobb kihasználása is. Mindezen kérdések megvalósítása a bányavezetőség jobb műszaki irányításától függ. Nem elég csak adminisztratív módon növelni a tervet, hanem teljesítését műszaki intézkedésekkel is alá kell támasztani. Ruman László főmérnök remélhetőleg tolmácsolja majd az említett gyűlésen elhangzott konkrét javaslatokat a bánya igazgatóságának. Azt is jogosan elvárják tőle a Mária-bánya dolgozói, hogy ne hébe-korba, hanem rendszeresen látogassa ezt az üzemrészleget és intézkedjék, ha ezt a terv teljesítése megkívánja. A bányászok a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy a jövőben is rendszeresen teljesítsék a tervet. A taggyűlésen Filicky János vájár, a bizottság elnöke felvetette az ahyagtakarékoskodás kérdését is. — Ezen a téren még sok tennivalónk akad, mind a tárnákban, mind a felszínen. Rajtunk múlik, hogy a termelés növekvő üteme mellett csökkenjen a robbantószerek, a bányafa és a szerszámok felhasználása. Az első nyolc hónapban minden tonna vasérc fejtési költségét 72 fillérrel sikerült csökkenteni. Vannak még tehát lehetőségeink további megtakarításokra — mondotta Filicky elvtárs. Hej, micsoda élénk vita alakult ki ezen a gyűlésen. Alexa János vájár jegyzőkönyvvezető, alig győzte jegyezgetni a javaslatokat, bírálatokat, és a hatékonyság növelésére irányuló hozzászólásokat. Mit hozott ez a többórás tanácskozás a bánya számára? Sokat. A kommunisták kezdeményezésére ugyanis a Mária-bánya dolgozói elhatározták, hogy ez évi tervüket már december 12-ig, a csehszlovák-szovjet együttműködési szerződés aláírásának 15. évfordulójáig teljesítik és az év végéig még — terven felül — 2500 tonna vasércet adnak népgazdaságunknak. Az ilyen értékes kötelezettségvállalás már maga is jó felkészülés a jövő évi tervre. Még azt is szükséges megemlíteni, hogy a bánya az év elejétől eddig 104 százalékra teljesíti a tervet, s augusztus hónapban pedig 113 szászaiékos tervteljesítést könyvelt el. Pz a siker főleg az aktívan dolgozó pártszervezet érdeme. A gazdasági eredményeken mutatkozik meg a legjobban a kommunisták meggyőző- és nevelőmunkája. És ez a bánya a kommunisták vezetésével — elég nehéz termelési körülmények között — az elsők, a legjobbak közé harcolta fel magát. A pártszervezet rendszeresen meghívja gyűléseire a gazdasági vezetőket, ellenőrzi a termelés irányítását és a bánya vezetőségével szemben mindig komoly, jogos igényeket támaszt. Rozsnyón már majdnem mindenki előtt ismeretes, hogy a Mária-bánya kommunistái mindenkor következet, tik elfogadott határozataik is szigorúan megkövetelik, vezető gazdasági szervek is koi vegyék kéréseiket. Az ilyen párti, káról elmondhatjuk, hogy példaa és jó irányban halad. Ma már komolyan kel! foglalkozni azzal a kérdéssel is, amire a Máriabánya kommunistái mutattak rá nagyon helyesen. A bányától nem meszsze levő ércelőkészítő üzemből ugyanis évente több mint 20 000 tonna vasérc kerül a hár.yóra kihasználatlanul. A kibányászott szideritet megőrlik, kiválasztják belőle a rezet, de a vas benne marad. Már évek óta felhalmozódik a kihasználatlan sok ezer tonna vasérc. A tudományos dolgozók és intézetek már régen foglalkoznak ezzel a problémával, ideje lenne tehát már eredményt is felmutatni. Ha sikerülne a vasérc dúsításának megvalósítása kisebb beruházással, úgy ez jelentős megtakarítást jelentene népgazdaságunk számára. t

1 gy kora őszi napsütéses délL

i után hárman haladtunk a Mária-bánya irányába. Kísérőim, a Munkaérdemrenddel kitüntetett Filicky János és Alexa János élvájár percenként köszöngetnek a mellettünk kérékpáron elhaladó bányászoknak. Útközben arról tárgyaltak, hogyan kellene segíteni társukon, Miko Árpád bányászon, akivel most, hogy beteg, senki sem törődik, akiről valahogy megfeledkezett a szakszervezeti bizottság és persze a személyzeti osztály is. Pedig amíg dolgozott, minden erejét a bánya érdekében használta fel. Márpedig az ilyen bánásmód nem egyeztethető össze szocialista rendszerünkkel, amelyben a legnagyobb érték az ember. Hisszük, hogy ezt a kérdést is megoldják a Máriabánya kommunistái, akik előtt sohasem létezett mentségként objektív ok, vagy kifogás. Két órakor a bánya bejárata előtt gyülekeznek a bányászok. Lapsánszky fiatal felőr adja ki számukra a munkát, az utasítást. Majd utána karbid

: lámpákkal a kezükben indulnak le újra a föld mélyébe a „vaskőért", hogy felszínre hozzák az iparunk számára annyira értékes nyersanyagot. A bánya bejáratánál egymás után hallatszik a munka frontján minden műszakban együtt dolgozó bányászok régi köszöntése: — Jó szerencsét, elvtársak! Majd rövid eszmecsere után gyorsan leviszi őket a felvoni* a tárna mélyére. Horváth Sáadoi A'

1 {,1 emcsak Modra és Pezinok környékén,

4 hanem a királyhelmeci járásban is kezdetét vette a szüret. Azért írom úgy, hogy kezdetét vette, mert mire eme kurta írás megfürdik a nyomdafestékben, már a helmeci járásban is elhangzik a jelszó: fel a hegyre! Igen, fel a hegyre, ahol a rozsdaszínű szőlőlé velek alatt mézharmatban megfürdött fürtök várják a tarka-barka kendős asszonyokat, lányokat, a puttonyokkal felszerelt férfinépet. Ám szegjük szárnyát a csapongó gondolatnak, maradjunk a valóságnál, ott, hogy amikor a helmeci szőlődombokat jártam, még csak csipegették a borttermő bogyókat. Nem volt még ez igazi szüret, csak olyan valami, mint amikor rigó ül a szőlőtőkére és csipegeti az érett cukros szemeket. Az igazi szüret megkezdését az állami gazdaságok október 6-ára tervezték. Kotora Mihály, a helmeci szőlőtermelő gazdaság vezetője szintén így gondolja: — Hatodikán aztán fel a hegyre'. Sokat igér a termés, sokkal több és jobb borunk lesz az idén, mint tavaly volt. A bágyadt őszi napsugár a nedvdús szőlőfürtökről úgy böngészi a harmatcseppeket, mint aratás után a tarlózó vénasszony a kalászokat Kulcs csikordul a présház ajtajának frissen olajozott zárjában. Kotora Mihály vincellér csak úgy az orra alól szűri a szót: — Szüret előtt vagyunk ... nem sok még a látnivaló. Ami igaz, igaz. A prések még mozdulatlanul állnak. A vödrök, puttonyok is tisztára mosva szolgálaton kívül pihennek. De ahogyan már tudjuk is, nem sokáig tart ez az ünnepi némaság. A vincellér vállait otthonosan az egyik prés bordás oldalának támasztva tekint körül. Huncutkásan mosolyog. — Ugy-e megmondtam ...'. Egy hét múlva már többet láthatnak. 28 hektár szőlőlevét préseljük majd itt. Amint á katonásan sorakozó préseket mustráljuk, Kotora Mihálynak is megered a szava. Megemlíti, hogy úgyszólván gyerekkora óta foglalkozik a szőlészettel. — Szép foglalkozás ez, csak szeretni kell... Kotora Mihály szereti is a „mesterségét". Erről beszél az elismerő oklevél, melyet jó munkájának elismeréséül kapott. Erről tanúskodik az is, hogy minden évben az ö szőlőhegye fizet a legjobban. A múlt évben például a bevételi tervet 116 százalékra teljesítette az 8 csoportja, s emellett a tervezett önköltséget majdnem egynegyedével csökkentették. Hogy ezt ho.gyan csinálta? Válaszoljon maga Kotora Mihály: — Mi is gépesítünk. Meg aztán a munkát is úgy igazítjuk, ahogyan az a leggazdaságosabb. Az idén is bevezettünk egy újítást. Nem világraszóló, de nálunk sokat ielent. Az ajtó mellett vakoskodó kis ablakhoz i-vitál, ahol desz!-ából eszkibált csúszda áll. — Ez volna — mutat a csúszdára. — És -? — Egyszerű dolog. Míg az elmúlt évek során négy ember hordta be a présházba a szőlőt, a csúszda segítségével ma ezt a négy embert mentesíteni tudjuk ez alól a munka alól. Mehetnek oda dolgozni, ahol a legégetőbb a munka ... a szólóhegyre. Kotora Mihály maga hangsúlyozta, hogy újítása nem világraszóló, de helyi viszonylatban nagy jelentőségű. Ahogyan ő is mondta: négy ember munkáját takarítjuk meg az egyszerű csúszdával. Ogy is mondhatná valaki: kicsiség az egész, mit kell erről beszélni. Pedig nem igy igaz. Kotora Mihályék újítása már csak azért is nagy jelentőségű mivel azt igazolja, hogy lépten-nyomon arra törekednek, munkájukat minél gazdaságosabbá tegyék. Ha valaki figyelmesen tanulmányozza pártunk XI. kongresszusának történelmi jelentőségű anyagát, megállapíthatja, pártunk elvárja minden dolgozótól, hogy jó gazda legyen a munkahelyén, az adott körülményeknek megfelelően, a lehetőségek teljes kihasználásával arra törekedjék, hogy munkája minél hatékonyabb legy?n. Kotora Mihály és szőlőtermelő csoportja pedig, amint láthattuk is, arra törekszik, hogy a szőlőtermelés minél gazdaságosabb legyen. Amíg a csúszda körW szöszmöt öltünk, jól meg termett piros arcú fiain emberrel szaporodik ki: csoportunk. — Dezső, a fiam — mutatja be a vincellér — ó a pincemester. A fiatalember barátságosan mosolyog, majd így szól: — Ha aztán végeztek, a pincét is megtekinthetnék. Mig a boltíves pince ajtajáig érünk, a pincemester az eddig hallottakat még azzal egészíti ki, hogy az utolsó két év során 24 és fél hsktárorí telepítettek új szőlőt. Nem akarják, hogy a gyümölcsök eme nemes fajtája kivesszen. A pincére szintén a rend és tisztaság jellemző. A hasas hordók tisztán, szomjasan várják már, hogy munkához lássanak a szüretelók és édes levet izzadjanak a borház prései. — SZÍ ÜJ SZÓ 4 * 1958. Október 10.