Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-08 / 279. szám, szerda

Ünnepi ed Moszkvában a csehszlovák hadsereg napjának tiszte t e ére Moszkva (ČTK) — Október 6-án este Moszkvában a csehszlovák hadSEreq napjának tiszteletére a Szovjet Hadsereg központi házában ünnepi estét tartottak. A szovjet és csehsziovák katonák testvéri szövetségéről I. Sz. Kolesznyicseríko vezérőrnagy, aki a második világháborúban résztvett Csehszlovákia felszabadításában ünnepi beszédet mondott. A csehszlovák néphadsereg tagjainak tolmácsolta a szovjet katoKanierunban is lesz népszavazás? Kairó (ČTK) — Az ázsiai és afrikai országok szolidaritása állandó tanácsának titkársága az Egyesült Nerrtzetek Szervezetéhez táviratot intézett, amelyben kéri, hogy az ENSZ a közel jövőben Kamerunban rendezzen népszavazást az ország egységéről és függetlenségéről. A távirat hangsúlyozza, hogy a kameruni helyzet rosszabbodása, annak következtében, hogy a francia és az angol gyarmatosítók egyre fo- ( kozzák a fegyveres harcot a hazai ^ lakosság ellen, ellentétben ál! az ENSZ alapokmányával és veszélyez-! teti a békét. I nák testvéri üdvözletét és sok sikert kívánt harci és politika; felkészülésükhöz Ezután Jaroslav Béiik őrnagy, a csehszlovák néphadsereg képviselője mondott beszédet. Az ünnepi est keretében hangversenyt rendeztek. A szovjet tudósok mesterségesen állítják elő a cucarint Moszkva (ČTK) - A szovjet tudósoknak eiső ízben sikerült mesterséges úton curarint készíteni, amelyet eddig a tropikus növények leveleiből nyertek. Ezt a gyógyszert széleskörűen alkalmazzák a vegyészetben az ideg végződések elérzéktelenítésénél. A növényi anyagok vegyészetéről Kisinyevben tárgyaló értekezlet résztvevőit Nikolaj Preobrazsenszkij professzor tájékoztatta a szovjet tudósok új sikeréről. Preobrazsenszkij professzornak sikerült mesterségesen pilocarpint is előállítania, amelyet a glaukom gyógyításában használnak. A Szovjetunióban most tervbe vették e gyógykészítmény ipari gyártásának bevezetését. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta Erik Johnstont, az amerikai filmgyárosok szövetségének elnökét és hosszabb nem hivatalos beszélgetést folytatott vele. (CTK) GERHARDSEN, norvég miniszterelnök október 6-án az osztrák hírügynökség tudósítója előtt kijelentette, hogy Norvégiát rendkívül nyugtalanítja a távolkeleti helyzet. Hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaságot fel kell venni az ENSZ tagjainak sorába. (ČTK) A LENGYEL Tudományos Akadémia matematikai gépgyártó intézete befejezte az „XYZ" elektromos számológép szerelését. Ezzel a géppel egy másodpercen belül 800 számtani műveietet lehet elvégezni. (ČTK) RIZSKOV, az IL-12 repülőgép pilótája a dél-sarki Mírnij—Pionírszkaja—Komszomolszkaja—Vosztok és Szovjetszkaja légi útvonalon leszállás nélkül 3000 km-es utat tett meg. (CTK) NAGY-BRIŤANNIÁBAN a munkanélküliek száma szeptemberben 50 ezerrel emelkedett és elérte a 476 ezret. (ČTK) NAGY-BRITANNIA kivitele a Kínai Népköztársaságba ez év első nyolc hónapjában 70 százalékkal emelkedett. (ČTK) TIBETBEN, Lhassza elővárosában üzembe helyezték az első szénbányát, melynek készleteit 700 ezer tonna kiváló minőségű antracitszénre becsülik. (ČTK) NORVÉGIA elfogadta az USA ajánlatát, amely szerint a norvég légierőket Sidewinder típusú irányítható lövedékekkel látják el. (ČTK) CHALEB BAGDAS, Szíria és Libanon Kommunista Pártjának főtitkára október 6-án visszatért Damaszkuszba, amelynek repülőterén családtagjai, irók, újságírók és volt képviselők fogadták (ČTK) AZ OMÁNI imám kairói képviseleti hivatala jelentést közöl, amelyben beszámol arról, hogy brit katonai repülőgépek szakadatlanul bombázzák az ománi hazafiak hadállásait a Dzsebel al-Ahdar hegyvidéken. (ČTK) AZ ALGÉRIAI-FRANCIA haderők parancsnokságának hivatalos jelentése szerint a múlt héten 488 algériai partizán életét vesztette és 17 fogságba került. (ČTK) AZ ÚJ-ZÉLANDI kormány október 6-án a kivitel további korlátozását jelentette be, amely a jövő év kezdetén lép életbe. E korlátozás oka a külkereskedelmi mérleg deficitje és a devízahiány. (ČTK) A KÍNAI NÉP október 1-én ünnepelte a köztársaság megalapításának 9. évfordulóját. A legszélesebb néptömegek Kína Kommunista Pártjának vezetésével a szocialista építés útján hatalmas lépést tettek előre és a tüntetés a kínai nép termelő sikereinek és erejének seregszemléje volt. (1) A pekingi dolgozók „Amerikai csapatok tűnjetek el Tajvanról" feliratú transzparenseket visznek. (2) Ejtőernyősök bemutatója a Thien-An-men téren. (Oj Kína felvételei) Amerika zavarban van a tajvani fegyverszünet miatt New York (ČTK) — Herter külügyminiszterhelyettesnek az a kijelentése, hogy az USA beszünteti hadihajóraja segítségét a csangkajsekistáknak a Kínai Népköztársaság ellen, „hogyha a tűz beszüntetése tartósnak bizonyult", visszatükrözi azt a zavart, amelyet a Kínai Népköztársaság javaslata az USA kormányköreiben keltett. A New York Times kommentárjából világosan kitűnik, hogy a külügyminisztérium képviselője ezt a kijelentést nem jószántából tette, hanem csupán azért, mert a külügyminisztérium „nem akart olyasmit tenni, ami kiválthatná az amerikai és európai közvélemény rosszalását". A lap kommentárjában egyúttal arról ír, hogy csangkajsekék „nem állhatnak rá a közvetlen tárgyalásokra a Kínai Népköztársasággal, mert ez számukra politikai öngyilkosság volna". Minden jel arra mutat tehát, hogy az amerikaiak, akik már nem engedhetik meg maguknak, hogy nyíltan beavatkozzanak a kínai konfliktusba, minden erejükkel és eszközzel a Csangkajsekiek buzdítására fognak törekedni. így például Bürke tengernagy, az amerikai haditengerészet vezérkari főnöke minneapolisi uszító és támadó beszédében kijelentette: „az USA nem hallgathat azok szavára, akik azt tanácsolják, hogy hagyja el kínai nacionalista (értsd csangkajseki) barátait". A tengernagy beszédét agresszív hangnemben fejezte be: „A Tajvaniszorosban uralkodó helyzet bizonyos kockázatot jelent számunkra. Nem vagyunk hozzászokva, hogy engedjünk az erőszaknak". A New York Times cikke arra mutat, hogy azon lehetőség ellenére, amelyet a Kínai Népköztársaság ajánlata az Egyesült Államoknak nyújt, hogy békében elvonulhasson a kínai vizekről, az amerikai hivatalos körök megkísérlik a kínai lépés jelentőségének lekicsinylését. E körök kijelentik, hogy a tűzszünet „egyáltalán nem nyújt több reményt e terület békéjére". A tajvani helyzet Tajpej (ČTK) — A csangkajseki hajók és teherszállító repülőgépek október 6-án és 7-én további készleteket szállítottak Kimoj szigetére. A készletek egy részét Ta-tan és Ertan kisebb szigeteken helyezték partra. A tajpeji csangkajseki parancsnokság október 7-én közölte, hogy e kis szigeteken állomásozó kuomintangi helyőrség helyzete „különösen kétségbeejtő" volt. A Reuter hírügynökség washingtoni tudósítója jelenti, hogy az amerikai kormány a Kínai Népköztársaság nyilatkozatának áttanulmányozása és a szövetségesekkel folytatott tanácskozás után elhatározta, hogy elfogadja a kínaiak feltételét, és beszünteti a csangkajseki szállítóhajók kíséretet Kimojra. A tajvani tengerszorosban tartózkodó 7. amerikai hadihajóraj parancsnokának rövidesen megküldik az erre vonatkozó parancsot. Csehszlovákia népe szilárdan áll a kínai nép mellett Peking (ČTK) — Jaroslav Rak ezredes, a Csehszlovák Köztársaság katonai attaséja Kínában október 6-án Pekingben a csehszlovák hadsereg napjának tiszteletére ünnepi fogadást rendezett. A fogadáson elhangzott beszédében kijelentette: „Népünk és hadseregünk határozottan támogatja a kínai nép elvitathatatlan jogát Tajvan, Pheng-hu és a kínai partmenti szigetek felszabadítására." Az ezredes hozzáfűzte: „Az USA kockázatos politikája nemcsak a távol-keleti békét, hanem a világbékét is veszélyezteti". A katonai attasé hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia szilárdan a kínai nép mellett áll az amerikai agreslszió elleni harcában. Párizs (ČTK) - A I'Humanité, a Francia Kommunista Párt központi lapja október b'-án közölte M. Servinnek, a Francia Kommunista Párt KB politikai irodája tagjának és titkárának beszámolóját, amelyet az FKP KB Ivry párizsi elővárosban október 3-án tartott ülésén mondott. SERVIN BESZÉDE bevezető részében rámutatott, hogy Franciaországban a nagytőke támadása a munkásosztály ellen újabb szakaszába lépett. De Gaulle tábornok hatalomra juttatását az uralkodó körök rendszeres kommunistaellenes álláspontjukkal készítették elő. Servin hangsúlyozta: „De Gaulle tábornok hatalomra jutását nemcsak az a tény jellemzi, hogy az algériai erőszakos puccs segítségével valósult meg, hanem az is, hogy ez csak azon beleegyezés következtében volt lehetséges, amellyel a politikai pártok az államfordulatot megengedték. De Gaulle nem ellenük, hanem velük együtt vette át a hatalmat. Erről tanúskodik kormányának összetétele. A szeptember 28-i népszavazás célja az volt, hogy törvényesítse e hatalmat és a nagyburzsoáziának eszközt adjon politikája folytatására a nép jogainak megnyirbálására. A népszavazás eredményét tehát az ország legreakciósabb erőinek győzelmeként értékelhetjük. Ez a munkásosztály, valamennyi demokratikus erő és a párt komoly sikertelensége". A népszavazás elemzése Marcel Servin beszéde további részében a népszavazás eredményeit elemezte. Az egyes megyékben és városokban elért eredmények elemzéséből Servin több következtetést vont le. „A szocialista és a radikális pártok vezető képviselői, akik a nemleges szavazás mellett foglaltak állást, ennek az álláspontjuknak nem tudták megnyerni választóik tömegeit. Ezért a baloldal híveinek milliói „igennel" szavaztak. De nemcsak erről van szó. A pozitív szavazásért folytatott mozgalom jelentősen érintette a pártot. 1956-ban 5 millió 600 ezer szavazatot kaptunk, szeptember 28-án több mint 4 millió 600 Bizalommal a további harcra Marcel Servin felszólalása az FKP ülésén ezren szavaztak nemmel. Elégtelen volna azonban csak arra mutatni rá, hogy egymillió kommunista választó „igennel" szavazott. A valóságban jóllehet a nemleges szavazatok legnagyobb számban kommunista választóktól erednek, helytelen és a jövőre nézve veszélyes volna semmibe sem venni a demokratáktól, szocialistáktól és radikálisoktól származó szavazatokat. Ebből az következik, hogy több mint egymillió kommunista választó igennel szavazott. Ez komo'y helyzet, amellyel szembe kell néznünk. A felszabadulás óta első ízben történt, hogy ilyen jelenségre került sor. És nemcsak olyan választókról van szó, akiket nemrégen 1956. januárjában nyertünk meg, hanem gyakran olyan választókról is, akik már hosszú évek óta a kommunistákra adták szavazataikat. Ebből a tényből most több következtetés vonható le. A középrétegek a városokban és falvakon tömegesen „igennel" szavaztak, ami azonban nem jelenti azt, hogy a parasztok, kisiparosok és főképp az értelmiség bizonyos száma nem szavazott „nemmel". Általában azonban azt mondhatjuk, hogy ezek a rétegek igennel szavaztak. Ezek természetesen olyan emberek, akiket hagyományosan a jobboldali pártok befolyásolnak. Vannak köztük azonban olyanok is, akik a nem kommunista baloldali pártok befolyása alatt állanak. Néhány mellékes fontosságú kivétellel a reformista áramlatokat és a szociáldemokrácia befolyása alatt álló dolgozókat ugyancsak megnyerték a pozitív szavazásért való mozgalomnak és a Guy Moüet, valamint a szocialista párt kongresszusa többsége által kitűzött irányvonalat követték. S végül azok a kommunista választók, akik igennel szavaztak, távolról sem tartoznak mindnyájan a középrétegekhez. Marcel Servin hangsúlyozta, hogy a párt elsőrendű feladata kivizsgálni a pozitív szavazásért indított mozgalom indokait, hogy megtalálhassa a helyes feleletet azokra a kérdésekre, amelyeket a tömegek vetnek fel. Miért szavaztak igennel, de Gaulle mellett „Minden bizonnyal dühödt kampány folyt a pozitív szavazásért, mivel de Gaulle kormányának kezében van az államapparátus, valamennyi nagy lap, a rádió és a film. A rendőrségi nyomás megfélemlítette a tagadó szavazás hívejt. Ugyancsak világos, hogy a párt csaknem teljesen magára hagyottan állott az alkotmány elvetéséért folytatott kampányban, mivel a többi erők, amelyek a tömegeket tagadó szavazásra hívták fel, kevés összejövetelt és gyűlést rendeztek. Más mérlegelések is szerepet játszottak ebben. Főképp az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front azon koncepciója, amely harcainak francia földön való folytatására vonatkozik. Egyes franciáknál szerepet játszottak továbbá az antikommunizmus bizonyos maradványai is, amelyet a burzsoázia az 1956. és 1957-es években táplált az SZKP XX. kongresszusa után és a magyarországi események idején. Nézetünk szerint azonban nem ezekben az okokban keresendő a népszavazás eredményeinek fő magyarázata. A kérdés, amelyre meg ,, , | kell kísérelnünk a választ: Vajon a munkásosztályban levo balold

ai híveinek milliói, demokraták, ivm ta ív^lro fr ác c C^nír.1 á 1 _ ' .,.. ,, ,, , ., szocialista dolgozok es kommunista választók miért szavaztak de Gaulle-ra, akit az algériai ultragyarmatosító elemek helyeztek hatalomba, aki puccsista tisztek lázadása és azon pártok támogatása következtében került hatalomra, amelyek tíz év óta hatalmon voltak? „Ez azokkal a nagy illúziókkal magyarázható, amelyeket a tömegek de Gaulle múltját, jelenlegi és jövő politikáját illetőleg táplálnak, azon illúziókkal, amelyeket a miniszterelnök maga táplál kétértelmű beszédeivel, azon illúziókkal, amelyeket propagandánknak nem sikerült teljesen szertefoszlatni. A nép nem óhajtja a fasiszmust és a köztársaság híveinek nagy száma de Gaulleban nem a személyes hatalom emberét látta, hanem támaszt az algériai felforgató ezredesekkel szemben. Ezért szavaztak igennel. Népünk széles rétegei, amelyek békét óhajtanak Algériában, azt hitték, hogy ďe Gaulle végre képes megoldani e problémát s általában megoldani hazánk alapvető kérdését — Franciaország és a tengerentúli területek közötti új kapcsolatok rendezését. A franciák milliói előtt, akiknek nemzeti büszkeségét megalázta az előző kormányok szolgalelkülete, de Gaulle a nemzeti nagyság és függetlenség kezeseként tűnt fel. A polgárháborúval való zsarolás, amelyet a felforgató tisztek és franciaországi híveik folytattak, erősen befolyásolta a szavazást. A becsületes, de csalódott köztársaságiak, akik szeretik hazájukat, és elutasítják a gaulleista alkotmányt, mégis igennel szavaztak de Gaulle mellett, a kisebbik rosszat választva így és Ily módon meghátráltak a nemleges szavazatok győzelme esetére polgárháborúval fenyegető ultragyarmatosító algériai elemek zsarolása előtt. Nézetünk szerint azonban rá kell mutatnunk még egy további indokra is, hogy megmagyaDe Gaulle felméri a népszavazási győzelmet rázzuk a pozitív szavazatok mennyiségét és lehet, hogy éppen ez a legfontosabb indok. Népünk valóban változás után vágyik. Tíz év múltán Franciaország még mindig gyarmati háborúkban vergődik. Az ország és a nép fő problémái fennállanak anélkül, hogy kielégítő megoldást nyernének: a franciák milliói szükséglakásokban vagy szállodákban laknak és a lakáskérdés rendkívül égető. A munkáscsaládok milliói nagyon nehezen élnek meg jövedelmükből annak ellenére, hogy a kimeritö munka után tovább dolgoznak, annak ellenére, hogy gyakran két bevételük van. A lakbérek, adók, a ruházat és az élelmiszerárak szüntelenül emelkednek. Teljes vagy részleges munkanélküliség fenyegeti őket.'*" Marcel Servin beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a kommunista párt, a párt szervezetei és tagjai nagv eréllyel és áldozatkészséggel harcoltak az alkotmány elutasításáért. A de Gaulle-féle külpolitikával foglalkozva Servin rámutatott, hogy az ilyen politika csupán elmélyítheti a nép nyomorát és még nagyobb anyagi függőségbe hozza Franciaországot az Egyesült Államoktól és Nyugat-Németországtól. A párt egysége Servin ezután a kommunista párt teljes egységének és a tömegekkel való szoros kapcsolatának szükségességéről beszélt. Csupán valamennyi demokratikus erö egysége biztosíthatja az új politika megvalósítását, amelyet a tömegek óhajtanak — mondotta többek között. A párt kész hozzájárulni ehhez az egységhez. „Készek vagyunk aláírni az egyetemes nemzeti bizottság által javasolt szerződést, amely értékes alapot teremt akciószövetségek létesítésére ésmegnyitja a haza megújhodásának igazi távlatait." Servin beszédét a következő szavakkal fejezte be: „Következetesen egységre törekszünk a szocialista dolgozókkal, valamennyi köztársasági erő egységéért harcolunk. Megszilárdítjuk a párt kapcsolatait a városok és falvak dolgozóinak tömegeivel. Megszilárdítjuk a pártot és éberen őrködünk sorainak egysége felett. Keljünk bizalommal harcra a békéért, a kenyérért és a szabadságért." ÜJ SZÓ 3 * 1958. október 3.