Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-07 / 278. szám, kedd

Parancs egyKetes tűzszünetre a futieni fronton Peking a kínai polgárháborúnak békés úion való befejezését f avasolf a Peng Te-huaj üzenete a tajvani honfitársakhoz: „Eljön az amerikaiak távozásának napja" Peking (ČTK) — Az Új Kína közlése szerint Peng Te-huaj, a Kínai Nép­köztársaság nemzetvédelmi minisztere a Tajvan szigetén élő honfitársainak iiienetet küldött, amelyben a többi között kijelenti: A ti vezéreitek pa­rancsot adtak a légierők tagjainak, hogy a szárazföld felett repüljenek, röplapokat dobáljanak, ügynököket szállítsanak le, bombázzák Fudzsout, nyugtalanítsák Thiang-szut és Dzse-tiangot és behatoljanak Jűn-nan, Kuej­dzsou, Esz-csvan, Kang-csing és Sanghaj térségéig. Tajvan, Pheng-hu, Kimoj és Macu szigetek Kína területének részei, s nem alkotnak más államot. A világon csupán egy Kína létezik, nem pedig kettő. és fáz'e élnie. Emberbaráti szem­pontból parancsot adtam, hogy október 6-tól a futieni hadszintéren hét napra szüntessék be a tüzelést. Ebben az időben teljesen szabadon elláthatjátok magatokat élelmiszerrel, természetesen azzal a feltétellel, hogy a szállítmányokat nem fogják kísérni amerikai hajók. A ti vezéreitek és az amerikaiak között megkötött katonai egyezmény egyoldalú és mi azt nem ismerjük el. Ezt az egyezményt hatályon kívül kellene helyezni. Minden bizonnyal eljön majd az a nap, amikor az apie­rikaiak elhagynak benneteket. Ennek a kezdetét jelenti már Dulles szep­tember 30-i nyilatkozata. Nem kel­lene-e körültekintőbbeknek lennetek ilyen körülmények között ? Végre is az amerikai imperialisták, a mi közös ellenségeink. Kimoj szigetén a 130 ezer katoná­nak és polgári személynek nehéz Rosszabb ideig szűkölködve, éhezve Az atomhalál ellen Scarborough angol városban, ahol e na­pokban volt a munkáspárt évzáró érte­kezlete, nagy atomellenes tüntetést tar­tottak, amelyen a munkáspárt több kép­viselője vett részt. A tüntetők követel­ték az atomfegyverkísérletek és az atom­fegyverkezés beszüntetését, valamint a Nagy-Britanniában létesített amerikai ra­kéta támaszpontok felszámolását. Képün­kön a tüntetők Scarborough utcáin vonul aak. (Zentralbild felvétel.) —HWMMBESEQI vasolunk. Erről Csou F.n-laj, az Ál­lamtanács elnöke már több évvel ez­előtt tájékoztatott benneteket. Ez Kína belső ügye, amely csupán ránk, nem pedig Kínára és az USÁ-ra tar­tozik. Kína és az USA ügye csupán az amerikai invázió, Tajvan, Peng szigetek éí a tajvani tengerszoros megszállása. Ezt az ügyet a most folyó varsói tárgyalásoknak kellene megoldaniok. Az amerikaiaknak el kell távozniok. Minél előbb távoznak el, annál jobb rájuk nézve, mert így saját akaratukból távozhatnak el. A Kínai Népköztársaság és az USA között nincs háború, tehát nem áll fenn közöttük a tűz beszüntetésének kérdése. Mi közöttünk azonban a há­I ború lángjai lobognak, amelyeket el Már 30 éve tart a háború közte- I kellene oltani. Hogy ezt elérhessük, tek és közöttünk. Nem jó dolog, i tárgyalnunk és mielőbb békés meg­hogy eddig nem ért véget. A békés állapodásra kell jutnunk. Ez tőletek megoldás elérésére tárgyalásokat ja- I függ. Milyen hatást kelted csangkajsekék körében a Kínai Népköztársaság tűzszüneti döntése? Tajpeh (ČTK) — A Kínai Népköz­társaság nyilatkozata a tűz ideigle­nes beszüntetéséről a Tajvani-szo­rosban a csangkajseki körökben bombaként hatott. Csang Ka j-sek azonnal rendkívüli tanácskozásra hív­ta össze vezető munkatársait, melyen Everett Drumrigth amerikai nagykö­vet is megjelent. A kuomintangi hatóságok eddig nem adtak ki hivatalos jelentést, azonban lázas tevékenységük nagy izgalmat árul el. Kuomintangi körök­ben attól félnek, hogy a Kínai Nép­köztársaság kormányának felszólítása a tárgyalások megkezdésére a csang­kajsek-klikk soraiban nyílt viszályt idéz elő, amely eddig a felszín alatt Varsóban folytatják a kínai-amerikai tárgyalásokat Varsó (ČTK) - Október 4-én dél­után Varsóban megtartották a kínai és amerikai nagykövet hatodik gyű­lését, amelyen tovább tárgyalták a tajvani válság békés megoldásának kérdését. A tárgyalás két és fél órát tartott. A nagykövetek legközelebbi ülését pénteken, október 10-én tartják. Mao Ce-tung An-huej tartományban Peking (ČTK) — A Renmin Ri­bao pekingi *lap hírt hozott Mao Ce-tungnak, a Kínai Népköztársa­ság elnökének An-huej tarto­mányban tett szeptemberi látoga­tásáról. Mao Ce-tung elnök e tartományban egy hétig tartózkodott. Felkereste a gyárakat, a népi kommunákat, isko­lákat és hivatalokat, elbeszélgetett a munkásokkal, parasztokkal, a kínai népi felszabadító hadsereg tisztjeivel és legénységével, a tanítókkal, a diákokkal, hivatalnokokkal, a háztar­tásbeli asszonyokkal, az üzemekben és kommunákban foglalkoztatott nőkkel. Mao Ce-tung elnök a legnagyobb érdeklődést a vas- és acélgyártás iránt tanúsította. A tartományban négy vas- és acélművet tekintett meg. Felkereste a szucsengi népi kommunát is. E kommunában a pa­rasztok magas gabona- és rizshoza­mot érnek el, oly annyira, hogy a kommuna nyilvános éttermében a rizst ingyen adják. A népi kommuna most 32 ezer sertést nevel. Azt a feladatot tűzte ki, hogy a jövő évben a sertések számát 60 ezerre emeli. Újabb tüntetések Panamában New York (ČTK) - Panama fő­városában az USA által igazgatott Panama-csatorna államosításáért harcoló főiskolai diákok újabb viha­ros tüntetései robbantak ki. De la Guardia elnök a múlt hé­ten elrendelte a főváros iskoláinak bezárását. A diákok erre a népelle­nes parancsra azzal válaszoltak, hogy a Panama-csatorna övezetében lévő iskola-épületben elbarrikádozták ma­gukat. A kormány a hazafias diákok ellen rendőrosztagokat vetett be. Mao Ce-tung felkereste a mező­gazdasági múzeumot, ahol a kísérleti mezőkön termesztett gyapotot és do­hányt tekintette meg. Az elnök részletes tájékozódást szerzett azokról a sikerekről, ame­lyeket An-huej tartomány északi ré­szében az öntöző berendezés építésé­ben értek el. E területen egymással összefüggő 9100 nagyobb és kisebb csatornát építettek, amelyek nem­csak ' az öntözésre, hanem a nagyobb esők alkalmával a víz tárolására is szolgálnak. Mao Ce-tung felkereste az ancse­hingi középiskolát is. Elismerését fejezte ki azon sikerek felett, ame­lyeket a tanításnak és a termelés­nek összhangbahozásával értek el. Az iskola mellett 8 kis magaskemen­cét, elektrotechnikai és asztalos mű­helyt állítottak fel. Mao Ce-tung An-huej tartomány fővárosában az asszonyokkal, a nők munkájáról beszélgetett. A többi kö­zött hangsúlyozta, hogy a kínai nők teljes felszabadításának útja a népi kommunák megalakítása. A népi kommunákban bevezetett jutalmazási rendszer szerint a munkabért már nem a családok, hanem egyes dol­gozók, tehát az asszonyok és a fia­tal emberek is kapják. Ez megszün­teti a patriarchiális rendszert és a burzsoá jogi felfogást — mondotta Mao Ce-tung. További amerikai nukleáris kísérletek Las Vages (ČTK). — Az Amerikai Egyesült Államok a Nevadai Sivatagban október 5-én további két nukleáris kísér­letet hajtottak végre. Az egyik esetben a bombát a földben mintegy 120 méternyi mélységben helyez­ték el." A második robbantást egy 150 mé­ter magasságban levő léggömbből végez­ték. lappangott. Nem titok ugyanis, hogy Csang Kaj-sek híveinek egy része, tudatában lévén a tajvaniak előny­telen helyzetének, már régtől fogva a Kínai Népköztársasággal való tár­gyalások mellett foglalt állást. Taj­pehi megfigyelők nézete szerint e Csoport helyzete most lényegesen megerősödik. Csen-Cseng, Csang Kaj-sek minisz­terelnöke október 6-án a tajpeh ma­gasrangú katonatisztekkel folytatott bizalmas tanácskozáson kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kormá­nyának felhívása a tárgyalásokra „erős erkölcsi csapás" a nacionalista harcosokra és „kiélezi az ellentéte­ket a csangkajsek-klikk és az USA között." Az USA nem változtatja meg távol-keleti politikáját New York (ČTK). — Bürke tengernagy, az amerikai haditengerészet vezérkari főnöke a New York Herald Tribúne tudó­sítójával folytatott beszélgetés során kije­lentette, hogy az USA nem törekszik a kínai partmenti szigetek kérdésében el­foglalt álláspontjának megváltoztatására és hogy az USA-nak az a feladata, iiogy segítséget nyújtson Csang Kaj-seknek ezen szigetek megtartásában. Arra a kérdésre, van-e kilátás a part­menti szigetek kérdésének tárgyalások útján való megoldására, az amerikai ten­gernagy kijelentette: „Éppen ez az, ami­től félek — hogy ebben a kérdésben na­gyon messzire mennek". Bürke egyúttal kénytelén volt beismer­ni, hogy az Amerikai Egyesült Államok­ban a távol-keleti amerikai politika nem tett szert nagy népszerőségre. Ezzel kap­csolatban a New York Herald Tribúne tudósitója hangsúlyozta Bürke azon klje­lentetését, hogy az USA-ban „nem nagyon sok ember akar harcolni azért, amit nem lát". A francia rendőrség hivatalos jelentése szerint Franciaországban az algériai nem­zeti felszabadító mozgalom tagjai ellepi razziák alkalmával további 14 algériait tartóztattak le. (ČTK). — A politikai halyzef Franciaországban a nepszavazas A Francia Kommunista Párt KB plenáris ülésének határozata Párizs (ČTK) — Az Humanité-Dimanche október 5-i számában közölte a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülése határozatát Marcel Servinnek, a Francia Kommunista Párt KB politikai irodája tagjának „A népszavazás utáni politikai helyzet az országban" című beszámolójával kapcsolatban. mor fokozódásához vezet. A kor­mánypropaganda nem képes e politi­ka áldatlan következményeit sokáig leplezni és a megtorló intézkedések tartósan nem kényszeríthetik arra a néptömegeket, hogy ebbe beletörőd­jenek. Ilyen feltételek között a nép­tömegekre szilárdan támaszkodó kommunista párt létezése és tevé­kenysége rendkívül fontos az ország és a lakossága létérdekeinek védel­me szempontjából. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága kijelenti, hogy a kommunisták minden erőfeszítése a következő célok elérésére irányul: Az algériai háború beszüntetése, Algéria és a többi tengerentúli ország és Franciaország új kapcsolatainak meg­teremtése tárgyalások alapján; a bé­ke biztosítása a nemzetközi feszült­ség enyhítése és a lázas fegyverke­zés beszüntetése alapján; a városok és falvak dolgozói életszínvonalának emelése követeléseik teljesítésével; a tudományos és kutatómunkákra, va­lamint a technika fejlesztésére szük­séges eszközök megadása; a polgári szabadság védelméért és kiterjesz­téséért vívott harc. A határozati javaslat hangsúlyoz­za, hogy e pillanatban a fő feladat a demokratikus erők egyesítése. A kommunisták kitartóan a tömegek mozgalmának megszervezésére és egységük biztosítására törekszenek. Segítik e mozgalmat abban, hogy vi­lágosabban megértse célját és a cél­ra vezető eszközöket. A párt megszi­lárdítása, sorainak egysége és tö­mörsége feltétlenül szükséges e fel­adatok teljesítéséhez ... Eképpen előkészítik a demokrácia visszaállí­tását Franciaországban, amely meg­hozza az' ország felvirágoztatását, függetlenségét és valóban naggyá teszi. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG „jóvá­hagyja a párt politikai irodájának a népszavazás eredményéről szeptem­ber 29-én tett nyilatkozatát és Ser­vinnek a plenáris ülés elé terjesztett jelentését". „Az alkotmány jóváha­gyása — hangzik a határozati javas­latban — a demokrácia meghátrálá­sát jelenti Franciaországban és sú­lyos helyzetbe dönti az országot. A népszavazás eredményei 'megerősí­tik az államfordulatot és a katonai lázadást, s ezzel a közéletet a reak­ció, a militarizmus és fasizmus kép­viselői fenyegetésének és folyama­tos zsarolásának teszik ki. Ez az al­kotmány korlátozza azt a lehetősé­get, hogy a nép és választott képvi­selői ellenőrizhessék az ország poli­tikai életét és ezért kapóra jön azok­nak az erőknek, amelyek a jelenlegi kormány politikáját megszabják, vagyis á vállalkozóknak és a bankok­nak". A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága megállapítja, hogy a népszavazás során a franciáktól nem azt kívánták, hogy politikai problémáról, vagy programról nyilat­kozzanak, hanem hogy egy személlyel kapcsolatban foglaljanak állást. Ilyen zűrzavarban egy kalap alá vették azokat a szavazatokat, amelyeknek eltérő, sőt néha ellentétes értelmük volt. Az algériai szélsőséges elemek és a reakció számára az igenlő válasz győzelme elsősorban osztálykiváltsá­gaik megőrzését és kibővítését jelen­tette ... A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága megállapítja, hogy „a demokrataellenes rendszer uralomrajutása a nép és az ország súlyos napjainak előhírnöke" és ki­jelenti, hogy „az alkotmány elfoga­dása által bekövetkezett új helyzet­ben a Francia Kommunista Párt de­mokratikus módszerekkel folytatja harcát a szabadság védelméért és a demokrácia visszaállításáért". A határozat megállapítja, hogy a kormány első lépései megmutatják, milyen irányban haladnak a fejlemé­nyek a népszavazás után. Ezzel kap­csolatban a kommunista párt közpon­ti bizottsága rámutat arra, hogy de Gaulle kormánya folytatja az algériai háborút, az ottani rendkívüli igaz­gatást kiterjeszti Franciaországra, a régi gyarmati politikát folytatja, amely azon alapul, hogy nem ismeri el a nemzetek jogos kívánságait, megengedi az árak és a lakbérek emelését, elutasítja a dolgozók mun­kabéremelését és egyúttal leszállítja a kapitalista társaságok adóját. A határozati javaslat ezután így hangzik: „A kormány külpolitikája továbbra is az Atlanti Szövetségen és a nemzetközi feszültség fokozásán alapszik; nemcsak, hogy egyetért az európai szerződésekkel, Nyugat-Né­metország felfegyverzésével, Speidel franciaországi jelenlétével, hanem meg akarja szilárdítani a NATO-t is a revansista Németországgal kötendő szoros szövetséggel és azzal is, hogy Franciaországot a lázas atomfegy­verkezés útjára tereli... Ez a politika, amely mind a békére, mind az országra nézve rendkívül veszedelmes, Franciaországot még fokozottabb mértékben függő hely­zetbe hozza az USÄ-tól és a bonni Németországtól. Ez a politika a nyo­* Ili Togo 1960-ban függetlenséget kap Párizs (ČTK) - Cornut-Gentille, a tengerentúli területek francia mi­nisztere közölte, hogy Togo 1960-ban elnyeri függetlenségét. Ezt a nyilat' kozatott röviddel Sylvanus Olympio­nak, Togo miniszterelnökének párizsi látogatása után tette. A Nyugat-Afrikában, Ghana szom­szédságában fekvő Togo francia gyámsági igazgatás alatt álló terü­let. Az erős nemzeti felszabadító mozgalom, amelynek élén Sylvanus Olympio áll, a francia kormánytól már eddig kivívta belpolitikai önkor­mányzatát és most a független köz­társaság elérésére törekszik. Sztrájk az amerikai gépkocsiiparban New York (ČTK) — Az amerikai gépkocsiipart megbénította a General Motors társaság 325 ezer munkásának sztrájkja. E társaság 126 üzeme kö­zül mindössze egy üzemben dolgoz­nak. A gépkocsigyári munkások sztrájk­ja, akik nem vetették magukat alá a Szakszervezeti Szövetség elnöksége határozatának, mely a társaság veze­tőségével csekély mérvű bérjavítás­ban állapodott meg, olyan helyzetet teremtett, amely páratlan az elmúlt húsz év alatt. A gépkocsigyári dol­j gozók sztrájkjukkal bebizonyították, | hogy nem értenek egyet a Szakszer­; vezeti Szövetség vezetőségének komp­j romisszumos és opportunista poli­| tikájával, főképpen pedig Reuther elnök szerepével, akit az autógyár­I tulajdonosok eszközként használnak ; fel a munkásoknak hamis ígéretek­kel való megtévesztésére. A NÉMET DEMOKRATIKUS Köztársaság államiínnepének tiszteletére a Zella Mehlis-i Mercedes-üzejnek öntődéjének dolgozói kötelezettséget, vállaltak, hogy terven felUI 1000 burgonyahámozógépet készítenek és ezzel hozzájárulnak a Németország Szo­cialista Egységpártja V. kongresszusa által kitűzött országos feladat teljesítésé­hez. A feladat az, hogy 186Í-ig' Nyugat-Németországot utolérjék és túlszárnyal­ják a közszükségleti cikkek egy főre eső gyártásában. Képünkön W. Helrarich a gépalkatrészeket önti. (Zentralbild felvétele.) Erőszakos akciók az USA-ban z négerek ellen • New York (ČTK) - Az Amerikai Egyesűit Államok déli részén garáz­dálkodó „fajvédők" az erőszakossá­gok legkülönbözőbb formáit alkal­mazzák a r.éger diákok ellen. A Tennessee állambeli Clynton vá­rosban vasárnap a középiskola épü­letében három dinamittal töltött bomba robbant. A „fajvédők" így akarják elriasztani a néger diákokat a vegyes iskola látogatásától, ahova két évvel ezelőtt „a fajvédők" til­takozása ellenére felvették az első kilenc néger gyereket. ÜJ SZO 3 * 1958. október 7.

Next

/
Thumbnails
Contents