Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-31 / 301. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. október 31. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 301. szám A barátság hónapja és a szocialista munkaverseny A minden évben megtartott csehszlovák-szovjet barátsági hő­nap ünnepségei, rendezvényei, kul­turális megnyilvánulásai mellett egyre nagyobb jelentőséggel bír, egyre nagyobb arányokat ölt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója és a barátsági hónap köszöntésének az a módja, amellyel üzemeink munkássága juttatja kifejezésre a Szovjetunió iránti szeretetét, azt a meggyőző­dését, hogy hazánkban a szocializ­mus építését csak a Szovjetunió oldalán fejezhetjük be sikeresen. Az üzemi munkásság azon kötele­zettségvállalási mozgalmáról szó­lunk, amely a Nagy Október év­fordulójának tiszteletére folyik, s amely szemléltetően bizonyítja, hogy a barátsági hónap idei jel­szava — Testvéri egységben a Szovjetunió népével előre a szo­cializmus építésének befejezéséért hazánkban — nem üres jelszó csupán. Dolgozóink igen jól tudják, mit jelent iparunk, lakosságunk élet­színvonala szempontjából az, hogy minden két és fél órában szovjet vasérccel megrakott vonat érkezik hazánkba, hogy nyersolajszükség­letünk 99 százalékát a Szovjetunió fedezi, — hogy..., de ki tudná felsorolni nagy jelentőségű kapcso­lataink százféle módját. Dolgo­zóink tudják, mit jelent iparunk számára az olyan megrendelés, mint a 2400 villanymozdony, fo­lyami vontatóhajók, személyhajók flottája, — munkát, keresetet, ma­gasabb életszínvonalat jelent. Tud­ják, hogy az ingadozó, minduntalan válságokkal küszködő kapitalista világpiactól való függetlenségünk éppen az egyre bővülő, nagyob­bodó Szovjetunióval való kereske­delemnek köszönhető. Hazánk gaz­dasági fellendülése, életszínvona­lunk növekedése az, amit nagy­mértékben a Szovjetunió önzetlen segítsége számunkra nyújt. Ez a fő indítóoka annak, hogy hazánk dolgozói évente a Nagy Október évfordulójának, e testvéri baráti nagyhatalom megalakulását lehe­tővé tevő forradalomnak tisztele­tére értékes, hazánk népgazdasá­gának fellendülését célzó kötele­zettségvállalásokat tesznek. Ebben az évben — gyakran ol­vastuk híreinkben — nemcsak a Nagy Október évfordulóját emle­getjük felajánlásainkban. Hozzá­tesszük: és a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés megkötése 15. évfordulójának tiszteletére. Ennek a 15 évvel ezelőtt aláirt szerződésnek az alapján született meg, bontakozott ki és szilárdult meg a két ország közötti szövet­ség. De nemcsak ez, hanem e két ország népeinek együttműködése és barátsága is. A Szovjetunióval megkötött szövetségi szerződés Csehszlovákia Kommunista Párt­jának nagy győzelmét is jelentette, mert ez fektette le hazánk felsza­badításának alapjait, ez segítette hozzá Csehszlovákia népét ahhoz, hogy pártunk vezetésével népi de­mokratikus rendszert alakíthas­son ki. A szövetségi szerződés megkö­tésének évfordulója december 12­re esik. Számos üzemünk dolgozói az év végéhez elég közelinek talál­ták ezt a dátumot ahhoz, hogy addig teljesíthessék évi feladatai­kat, az év végéig hátralevő idő­szakot pedig elégségesnek ahhoz, hogy jelentős javakat teremtsenek ez idő alatt, jelentős mennyiségű terven felül kitermelt áruval gaz­dagíthassák népgazdaságunkat. így született meg az az immár igen elterjedt mozgalom, amely céljául az évi tervnek, második ötéves tervünk harmadik éve tervének teljesítését december 12-ig, a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés évfordulója napjáig tű­zi ki. így születtek meg az olyan felajánlások, mint a nyitrai kerület üzemeié. E kerület hét üzeme fel­ajánlotta, hogy az év végéig még 20 millió korona értékű árut állít elő. Öriási arányokat öltött a moz­galom a cseh országrészekben. A prágai kerületben 868 üzem tett közös felajánlást az idei terv ha­táridő előtt teljesítésére. A jih­lavai kerületben 200 üzem tett ilyen értelmű felajánlást. Meg kell említeni az egyik legértékesebb vál­lalást is: a nyugat-csehországi bá­nyaépítők kötelezettséget vállaltak, hogy megdöntik az aknák vágásá­ban eddig érvényes világrekor­dot... Mint a fentiekből is kitűnik, a két jelentőségteljes évforduló tisz­teletére rendezett kötelezettség­vállalási mozgalom igen nagy ará­nyokat öltött, s minden feltétel megvan rá, hogy teljesítse is fel­datát — hozzájáruljon szocialista építésünk meggyorsításához. Ah­hoz azonban, hogy ezt a feladatát valóban el is érje, hogy a felaján­lások ne maradjanak csak papi­roson, szükséges e felajánlások teljesítésének rendszeres értéke­lése. Egy-egy felajánlás sikeres teljesítésérői közölt hír a barát­sági hónap folyamán jelentős agi­tációs eszköz az üzemek kommu­nistáinak kezében. Lapunk is rend­szeresen tudósítani fog azokról a sikerekről, amelyek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 41. és a csehszlovák-szovjet szövet­ségi szerződés 15. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások telje­sítéséből eredtek. A barátsági hó­nap ünnepségeinek legszebb moz­zanatai azok lesznek, amelyekben a legjobban megnyilvánul az idei barátsági hónap jelszava, azok a jelentések, amelyek a hazánk épí­tésében elért sikerekről számolnak be. A barátság hónapja folyamán üzemeink kommunistái előtt a szocialista munkaversennyel kap­csolatban tehát két fő feladat áll: harcolni az évi tervnek december 12-ig való teljesítéséért és min­dent megtenni azért, hogy azokat a felajánlásokat, amelyek a Nagy Október és a szövetségi szerződés megkötése évfordulójának tiszte­i letére születtek, teljesítsék. —McaMEESöSSS + E^ Vasutasok a Nagy Október tiszteletére A bratislavai vasúti szakasz moz­donycsarnokainak dolgozói újabb munkasikerekkel akarják megünnepel­ni a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 41. évfordulóját. A Veselí nad Moravou-i mozdonycsarnok dol­gozóinak felhívása 116 mozdonyke­zelő-kollektívát serkentett értékes szocialista kötelezettségvállalások megtételére. A bratislavai vasúti szakasz mozdonyvezetői a vasutasnap óta 800 ezer koronával csökkentették az önköltségeket és eredeti felaján­lásukat 7 százalékkal túlteljesítették. Jelentős tüzelőanyag-megtakarítást értek el az érsekújvári mozdonykeze­lők, akik 2968 tonna szenet takarí­tottak meg. Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök a žilinai kerületben (ČTK) — Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök október 30-án kétnapi látogatásra a žilinai kerületbe érkezett. Csehszlovákia Kommunista Pártjának jelentős képviselőjét, aki a žilinai kerületben való tartózkodása idején több beszélgetésen és értekezleten találkozik a párt funkcionáriusaival és tagjaival, Jozef Baláž, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára, valamint az SZLKP ke­rületi bizottsága irodájának további tagjai fogadták a žilinai pályaudva­ron. A kedves vendég azután kíséretükben a dubnicai K. J. Vorosilov Üzembe indult, ahol Karol Bacílek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, az üzem pártfunkcionáriusai és vezető dolgozói üdvözölték. Antonín Novotný elvtárs az egyes munkahelyek megtekintése után részt vett a dolgozók gyűlésén, melyet a II. termelési csarnokban rendeztek. A munkásosztály jogaiért síkraszálló érdemdús harcost itt több mint 2500 munkás, műszaki dolgozó, mérnök, valamint az egész járásból e helyre érkezett pártfunkcionáriusok, tömegszervezeti funkcionáriusok, a Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem, a trenčíni Kubra, a ladcei cementgyár, az adamovi gépgyár, a dubnicai Stavomdustria dolgozóinak küldöttségei fogadták, akik nagy érdeklődéssel hallgatták meg Novotný elvtárs beszédét. Antonín Novotný elvtárs beszéde bevezető részében Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága nevében üdvözölte a gyűlés résztvevőit, majd a jelenlegi nem­zetközi politikai helyzettel foglalko­zott. A nemzetközi helyzetet — mondotta — az USA imperialistáinak egyre fokozódó agresszív politikája, valamint az egész szocialista tábor­nak és az összes békeszerető nem­zeteknek a világbéke megszilárdítá­sáért vívott harca jellemzi. Beszéde további részében foglalko­zott azokkal a sikerekkel, melyeket a dolgozók Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a legutóbbi tíz év alatt értek el és a következőt mesidotta: „Annak egyik fő feltétele, hogy általában sikerül eredményesen előrehaladnunk a népgazdaság fej­lesztésében, az, hogy kibontakozik a dolgozók kezdeményezése s aktivitá­sa. A CSKP országos konferenciáján hozott határozat alapján, — mely határozat szerint a szocialista de­mokráciát annak útján kell elmélyí­tenünk, hogy a dolgozók fokozottabb mértékben vegyenek részt az igazga­tásban és az irányításban, — hatal­mas lépéssel haladtunk előre. A párt megteremtette az összes feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók részvétele az állam irányításában és igazgatásában, s aktív szerepük, valamint részvéte­lük a termelésben és az ország egész életében állandóan fokozódjék. Beiga­zolódik, hegy a népnek az irányítás­ban való részvétele növelésének alap­vető és helyes módszere, valamint formája az, hogy az emberekhez kell fordulnunk, tanácskoznunk kell ve­lük a fontos társadalmi feladatok megoldásáról, érzékenyen reagálnunk kell javaslataikra, melyeket meg kell valósítanunk és a dolgozókat így meg kell nyernünk a terv alkotó teljesíté­sére. Ez az út — mondotta — ame­lyen haladunk, hozzájárult ahhoz, hogy határozottan végezzünk azokkal a hi­bákkal, melyek a múltból visszama­radva terheltek bennünket. Most, amikor a szocializmus építése befe­jezésének feladata vár reánk, láthat­juk, hogy a szocialista demokrácia teljesmérvű alkalmazása, további el­mélyítése és különösen teljes ér­vényrejuttatás'a az az út, amely az említett történelmi jelentőségű ha­tározatok minél előbbi teljesítéséhez vezet." Antonín Novotný elvtárs ezután rá­mutatott a párt- és államapparátusra háruló fontos feladatra, mely szerint hazánkban át kell szerveznünk a munkásbérek rendszerét. Az eddigi ér­vényben levő bérrendszereket, — mondotta — a legtöbb termelési ágazatban az 1946 —48-as években vezették be. Azóta lényeges változá­sokra került sor népgazdaságunk struktúrájában, és ezzel a dolgozók egyes kategóriái átlagkeresetének fejlődésében is. A bérrendszerek el­avultak, és számos téren nem telje­sítik már fő feladatukat, vagyis nem fokozzák a dolgozók személyes, anya­gi érdekeltségét a tervbe foglalt je­lentős feladatok teljesítésében, külö­nösen az új technika fejlesztésében, a munkatermelékenység növelésében és az önköltség csökkentésében. Most azt akarjuk, hogy bérpolitikánkban kiküszöböljük a leglényegbevágőbb fogyatékosságokat, és megszilárdítsuk az elvégzett munka szerinti szocialista elosztási módot, valamint azt, hogy a bérrendszert szilárd műszaki-tudo­mányos alapokra helyezzük. A mun­kásbérek rendszerének átszervezésé­vel — folytatta — összefügg az is, hogy állandó figyelmet fordítunk a normázás terén az üzemekben fenn­álló helyzetre. Iparunkban több mint negyvenezer normát használnak. A műszakilag indokolt teljesítmény­normák alkalmazására való átmenet feltételeinek megteremtése azt jelen­ti, hogy harcot kell folytatnunk a tervszerű termelés, a technika, a ter­melés megszervezése, és a munka­szervezés sokoldalú tökéletesítéséért. Az üzemvezetőségeknek és a dolgo­zóknak tudatosítaniok keli (és a leg­több üzemben, ahol előkészítik a bérrendszer átszervezését, az elvtár­sak ezt megértették), hogy a munka normázása terén szükséges rend megteremtése nélkül nem szervezhet­jük át sikeresen a bérrendszert és nem küszöbölhetjük ki a dolgozók díjazásában mutatkozó fogyatékossá­gokat. Antonín Novotný elvtárs e problé­mával kapcsolatosan a műszaki dolgo­zók, mesterek és munkások szakkép­zettsége növelésének jelentőségéről is beszélt. Szlovákiában — mondotta — komoly probléma az üzemek szak­képzett káderekkel való ellátása. Ügyszólván valamennyi üzemben le­maradoznak a műszaki alakulatok, különösen a konstrukciós és techno­lógiai alakulatok kiépítésében. Vala­mennyi üzemben hiányzanak a szük­séges műszaki képzettséggel és ele­gendő gyakorlattal rendelkező dol­gozók. Ezért Szlovákia valamennyi üzemének egyik fő feladata, hogy a vezető gazdasági dolgozók, a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok fi­gyelmüket a dolgozók nevelésére összpontosítsák, hogy azok elsajátít­hassák a szükséges műszaki képzett­séget. Antonín Novotný elvtárs beszéde befejező részében a következőt mon­dotta: „Pártunk és vezetősége soha­sem hozott fontos határozatokat a párt tagjai és a munkásosztály nél­kül. Hiszen ez ellentétben állna a párt alapjaival és lényegével, mely pártról azt mondjuk, hogy társa­dalmunk vezető ereje. Milyen vezető erő volna és mit képviselne, ha nem gyökereznék a népben, a nép hitében és az új társadalmi rend építésében való részvételében, ha támasza nem volna a nép azon meggyőződése, hogy egyetért a párt politikájával és tevé­kenységével. Ügy mint most a szo­cializmus befejezéséhez vezető úton, a jövőben is ilyen magatartást fo­gunk tanúsítani. Célunkat — a szocializmus építésé­nek befejezését — a párt XI. kong­resszusa tűzte elénk. Most pedig ar­ról van szó, hógy lépésről lépésre az egyes feladatok megoldásával köze­ledjünk kitűzött célunk felé. Elérése nemcsak a mi győzelmünk lesz, ha­nem hozzájárul a szocializmus és a béke végleges győzelméhez is." A gyűlés résztvevői a CSKP KB első titkárának, a köztársasági elnöknek beszédét gyakran szakították félbe vi­haros tapssal, mely Csehszlovákia Kommunista Pártjának éltetésében érte el tetőfokát. A gyűlés befejező részében az üzemek és földművesszövetkezetek dolgozói előadták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordu­lójának tiszteletére vállalt kötelezett­ségeiket. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársasági elnök kíséretével azután visszatért Zilinára. Á beruházási építkezést a legmagasabb fokú műszaki és gazdasági színvonalra keli emelnünk A prágai Kultúra és Pihenés Park­jának kongresszusi palotájában szer­dán megkezdődött a beruházási épít­kezések kérdéseivel foglalkozó négy­napos országos értekezlet, melyet a CSKP KB és a kormány hívott egybe. Feladata, hogy megvitassa és érté­kelje a beruházási építkezések terén gazdaságunk valamennyi szakaszán eddig elért eredményeket, hogy fel­dolgozza a CSKP XI. kongresszusá­nak erre vonatkozó következtetéseit és megjelölje azt az utat, mely a beruházási építkezések legnagyobb fo­kú technikájával, legmagasabb gazda­sági színvonalával hazánkban a szo­cializmus építésének gyors befejezé­séhez vezet. Az értekezlet tárgyalásán részt vesznek a párt és a kormány kül­döttsége képviseletében V. Široký, J. Dolanský, O. Šimúnek, L. Jankov­cová, J. Hlina, V. Krutina, F. Zupka, J. Kríž, E. Šlechta és O. Beran. Jelen vannak ezenkívül a kormány további tagjai, a CSKP egyes kerületi bizottságainak vezető titkárai és a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, az FSZM szövetségeinek elnökei és a beruházási építkezések kérdéseivel foglalkozó vezető dolgozók. A meg­jelent több mint 1600 küldött sorá­ban párt- és szakszervezeti funk­cionáriusok, .tervezők, beruházók, a technológiai berendezések szállítói, építészeti dolgozók, a főiskolák, tu­dományos és kísérleti intézetek, va­lamint a tudományos-műszaki társa­ságok képviselői vannak. Az országos értekezlet résztvevői szerdán délután látogatást tettek az Építészeti Minisztérium állandó ki­állításán, mely a prágai Letnán te­kinthető meg. Az értekezlet tárgya­lását O. Siműnek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke 14 órakor nyitotta meg. A tárgysorozat első pontja „A beruházási építkezések leg­fontosabb problémái és feladatai" c. beszámoló volt, melyet Oldŕich Čer­ník, a CSKP KB titkára tartott. (A beszédet lapunk 5. és 6. oldalán közöljük.) Csütörtökön 12 szakosztály tárgya­lásaival folytatódott Prágában a be­ruházási építkezések kérdéseivel fog­lalkozó országos értekezlet. Az egyes szakosztályokban elhangzó vita során beszámolókat is tartottak. A szak­osztályok tárgyalásainak első napja már számos értékes javaslatot ered­ményezett. Az első szakágazat ülésén a figye­lem a tüzelőanyag-üggyel kapcsolatos beruházási építkezések hatékonysága növelésére vonatkozó kérdésekre öszpontosult. A második szakágazat az energetikai építkezések korszerű­sítésének problémáival foglalkozott. A harmadik szakágazat tárgysoroza­tába tartoznak a vegyiipari építke­zések problémái. A negyedik szakága­zat a kohászati építkezésekkel kap­csolatos kérdéseket vitatja meg. A közlekedési rendszer korszerűsíté­sével és hatékonysága növelésével kapcsolatos beruházások fő iránya — egy további szakágazat tárgyköre. A vízgazdálkodási építkezések haté­konysága növelésének kérdésével a hatodik szakágazat foglalkozik. Egy további szakágazat a feldolgozó-ipar gépállománya korszerűsítésével és to­vábbfejlesztésével kapcsolatos kérdé­sekről tárgyal. Az egyik szakágazat ülésén O. Be­ran építészeti miniszter mondott be­szédet az építészet és anyag-mű­szaki alapja fejlesztésével kapcsolatos legfőbb feladatokról. A kilencedik szakágazat' ülésének résztvevői a ke­rületi lakásépítkezések és a polgári építkezések legfontosabb problémáit tárgyalták meg. E szakágazat további csoportja a mezőgazdasági építkezé­sekkel kapcsolatos legfontosabb fel­adatokkal foglalkozott. A tipizálás fejlesztésére vonatkozó legközelebbi feladatok a tizedik szakágazat tárgy­sorozatába tartoztak. Az építőművé­szet időszerű ideológiai kérdéseit egy további szakágazat vitatta meg. A sorrendben legutolsó szakágazat figyelmét a beruházási építkezések gazdaságosságával kapcsolatos sürgős :>rob!émákra összpontosította. A szakágazatok ma — pénteken — tovább folytatják tárgyalásaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents