Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-29 / 299. szám, szerda

mMbím mcm -<p A KARAGANDAI fémkohászati üzem a Szovjetunióban épülő gyá­rak egyik legnagyobbika. Az iskolát befejező fiúk s leányok, leszerelt katonák ezrei dolgoznak itt a Komszomol-részlegen. Képünkön Mihail Kovalev, Vlagyimir Dozorov és LevSurkin komszomolista szerelőket látjuk. A KÜMSZtí „Itt volt a sátortábor. Amikor az új házakba költöztünk át, ma­gunk bontottuk szét a sátrakat és ültettük el a fákat. És itt — mutat rá barátom valamivel tovább egy széles hosszú utcára — volt a mi Komszomol utcánk. R égi találkozás... Évek múltán mindent emléke­zetembe idéztem. Kis gőzhajónk ringott a hullámokon, azután kikötött. Kiszálltunk és az első mondat, amit hallottunk, a kö­vetkező volt: „Komszomol utcának nevezzük. Fesd meg a táblát. Itt van a fes­ték . . 1" A faházacskák felett hatalmas cédrusok tárták szét ágaikat. Nem messze a Jenyiszej tavaszi hullámai törnek meg a sziklákon. A friss szellő gyorsan szárítja a festéket. Az utcatáblát szögek­kel erősítették a házfalhoz. A szovjet földön újabb Komszo­mol utcát építettek. Benne lakik majd a Komszomol-ifjúság új csapatja, azok, akik célul tűzték ki a Jenyiszej gúzsbakötését, azt, hogy rajta hatalmas vízierőmű­vet, a Krasznojarszk-erőmüvet építsék. Sokféle ember érkezik ide. Ta­pasztalt építészek, akik már nem egy duzzasztógátat építettek és egészen fiatal falusi fiúk. Meré­szek, kitűnő munkások, de akad­nak közöttük tejfelesszájú gyer­kőcök is, ahogyan azt Vlágya Po­pov szokta mondogatni. Ez a Po­pov milyen sokat vitázott Ljubin­nal arról, milyen szemmel kell ezeket a fiatalokat nézni. — Az emberekben sokszor nem ismered ki magad — filozofált Vlágya. — Első tekintetre gránit­kőszilárdnak látszik, lelkesen be­szél munkájáról. Azonban, ha valami nehézség merül fel, egy­szerre lelohad a lelkesedése, buz­galma." Szerjozsa Ljubin tüzesen ellen­kezik: „Az ember nem gránitkő. Él, növekszik. Ma még tejfeles­szájú, holnapra már férfivé válik. Minden tőlünk, a kollektívától függ. Nincs igazad, Vlágya, ha azt hiszed, hogy itt, Szibériában az építkezésnél nincs idő az embe­rekkel bíbelődni. Azt akarod, hogy ide csak kész munkásokat küldje­nek. És én azt mondom neked, hogy Kuznyecket, Magnyitkát, Komszomol szkot a legegyszerűbb fiúk és leányok építették. Ter­mészetesen nem ment minden ne­hézség nélkül. Sokszor megtánto­rodtak, megtorpantak. De azután újult erővel haladtak tovább. Egyre biztosabban. Megembere­sedtek, megnőttek. Ügy, mint például Kosztya Szoboljev ..." „Szcboljev!" — ironikusan mon­dotta Vlágya. — Neked is éppen az igazi jutott eszedbe!" „Legyen olyan, amilyen, de férfiasan viselkedett. Vagy talán már elfelejtetted?" ... K osztya Szoboljev a Kahov­káról jött az építkezés­re. Az itteni munkarendszer nem volt ínyére. „A fúróberendezés elavult, az élelmezés nem a leg­kiválóbb, szórakozás semmi... bezzeg nálunk a Kahovkán más világ volt!" A Kahovkát annyit emlegette, hogy végül rajta maradt, „Ná­lunk a Kahovkán!" Minden fel­adathoz megjegyzést fűzött, nem tetszett neki semmi. Nem szíve­sen dolgoztak vele egy csoport­ban, a munka amúgy sem volt könnyű és ennek tetejébe még a szeszélyeit is el kellett viselni. Egyszer, tavasz felé parancs jött, hogy mindent el kell taka­rítani a Jenyiszej olvadó jegé­ről. A hegyekben eső hullott, a hő olvadni kezdett, minden órá­ban várni lehetett, hogy a folyó megduzzad és a jégpáncél meg­repedezik. A parancs este jött és aznap reggel két hidrológus a jégen át egy távoli kis szigetre ment dolgozni. A sötétben is jól lehetett lát­ni, hogy a víz szintje emelkedik. A fiúk segítségére kell sietni! De ki kel útra sötét éjjel, a bi­zonytalan jégen, amely minden pillanatban megrepedhet? Egy magas fiú a jégre lépett. Vállán hosszú rudat vitt. „Nálunk a Kahovkán! — mon­dotta Liga Galkinova önkénytele­nül. Elnevették magukat, de csak egy pillanatra és azután aggo­dalommal fűzték tekintetüket a sötétbe, amelyben elmosódott Kosztya Szoboljev hórihorgas alakja. Sz. Garbuzov. A [ mai napon negyvenedik évfordulót ün­nepelünk, az ünnepélt azonban nem négy évtized súlya alatt meghajlott ember, hanem az örök ifjúság eljegyzettje. Akinek ma negyvenéves útját, munkáját tesszük mérlegre, nem öregedett a szó fizikai értelmében, ha­nem állandóan fejlődött, erő­södött, mindig újból felújult s friss erővel látott munká­jának. A jubiláns ugyanis a szovjet ifjúság szervezete, a Komszomol. 'Negyven év telt el azóta, hogy a szovjet iparvidékek, városok és falvak fiatalsága íz októberi győzelem után végre vágyának és kül­detésének megfelelő szervezetet alapíthatott. E szervezet első kongresszusát 1918 október 27-én tartotta, Lenint választotta díszelnökéül: hiszen Lenin pártja össztönözte és vezette az ifjúságot a cári önkényuralom elleni harcban, tanította és oktatta az osztályöntudatra és a kommunista magatartásra. Maga Lenin mindig különös figyelmet szentelt a munkás- és pa­rasztifjúságnak, szorgalmazta tömörülését, tud­va, hogy 1917. októberében s az utána követ­kező harcokban megedzett elvtársaknak új nemzedéket kell nevelniök, olyat, amely méltó lesz örökségéhez, megvédi az október vívmá­nyait és valóra váltja a munkásság és pa­rasztság . vágyait. A Komszomol fennállása negyven évén át beváltotta ezeket a reménye­ket. Nemcsak hogy számszerint bővült — csak­nem százszorosára — de erkölcsi és politikai ereje, is hatalmasat fejlődött. A komszomolisták a szocia­lista építés folyamán minde­nütt a párt célkitűzéseinek megvalósításán fáradoztak, bát­ran vállalták a fegyvert a pol­gárháború idején, s a csákányt, a lapátot a bé­kés építés éveiben. A Volgánál, az Amur-menti kietlen vidékeken, az uráli erdőkben — szerte az egész hatalmas szovjet országban dolgoztak a nagy emberi alkotások ifjú hősei. 1930-b:m a Komszomol védnökséget vállalt az Ural-kuz­baszi ipartelep építése felett, a fiatalok hozzá­járulásával épült fel a Dnyeprogesz, a sztálin­grádi traktorgyár, a magnyitogorszki és a kuz­nyeci kohászati üzemek, a moszkvai és a gorkiji autógyár, és — ez természetes — Kom­szomolszk, a szovjet ifjúság városa. A fiatalok bátran vállalták a munkát a szocialista építés egész vonalán, kezdemé­nyezően léptek fel az új munkamódszerek, a hatékonyabb termelés, a tökéletesebb technika bevezetéséért indított mozgalomban, segítettek a mezőgazdaságban, a nagyüzemi gazdasági termelés bevezetésében, a kulákságnak, mint osztálynak felszámolásában. Ebben szervezőjük, vezetőjük a Komszomol uo" x a bolsevisták pártjának ifjabb édestestvére. S amilyen oda­adón részt vettek a fiatalok a szocialista épí­tésben, a második világégés idején éppolyan szeretettel és hősiességgel védelmezték azt. S aki nem a fronton, a tűzvonalban, az bányák­ban, kolhozföldeken végzett munkájával mutat­ta meg igaz hazaszeretetét: hősiességét. A vi­lágtörténelem nem ismer olyan erős partizán­harcot, amilyen az elfoglalt szovjet területeken dúlt. Ebben fontos szerepet töltött be a Kom­szomol, követve mindenütt a párt útmutatásait. Örökké a halhatatlan hősök névsorán foq ra­gyogni M. Gasteilo, A. Matroszov, Oleg Kose­voj, Zoja Koszmogyemljanszkaja neve, akik fasisztaellenes hós magatartásukkal, kommunis­ta önérzetükkel ellenségeik csodálatát is ki­váltották. S hány ezer fiatal áldozta életét a szovjet hazáért, a kommunista eszme győzel­méért névtelenül! A Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékelte a fiatalok hősiességét a Nagy Honvédő Háborúban, s a Komszomolt a Lenin-renddel és sokezer más fiatalt külön­féle magas kitüntetésben részesítették. A második világháború okozta károk felszá­molásában a fiatalok megint csak az elsők kö­zött voltak. A Komszomol védnökséget jáUalt 15 lerombolt város újjáépítése felett. Huszon­ötezer fiatal építette Sztálingrádot, u hős vá­rost, ugyanennyi Dnyeprogeszt, Élenjártak a munkaverseny és más mozgalmak felújításában, — mindenütt segédkeztek, hogy újból s minél teljesebben meginduljon az ország vérkeringé­se. A Komszomol a háború utáni években ki­fejtett munkájáért fennállásának 30. évfordu­lójakor újból Lenin-rendet kapott. A kitünte­tés nagyobb lelkesedésre buzdította a fiatalokat: Nagy értékű munkák elvégzésére kötelezték magukat, részt vettek a kujbisevi, a sztálin­grádi és a kommunizmus más nagyszerű mű­veinek építésén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után a fiatalok még nagyobb mér­tékben részesültek az új gazdasági és kulturá­lis fellendülés elősegítésében. Több mint 700 ezer fiatal ment dolgozni az északi és keleti vidékre, vállalva a kedvezőtlen éghajlat okozta nehézségeket. Harminchatmillió hektár termé­kennyé tett szűzföld dicséri az ifjúság hősies munkaszeretetét, harminchét re­kordidő alatt felépített szénbá­Jrúf A nya, négy vaskohó és sok-sok 'Sír^ae. m® s építkezés bizonyítja egy­egy szovjet köztársaság, terület fiátaljainak a lenini örökséghez való hűségét és kommunista öntudatosságát. Ezen az úton indult el a szov­jet ifjúság negyven évvel ezelőtt, s ma 18 milliós tagsága ezen halad tovább. A Komszomol, a szovjet ifjúság azonban nem csupán az ipari építkezések terén, hanem a művelődés és a nevelés területén is komoly munkát végez. A szovjet ifjúság sokrétű mun­kájával valóságos példaképe az egész világ fia­taljainak. A Komszomol negyven éve a szovjet állam szocialista épí­tése harcának negyven éve volt. Ez alatt hatvanhétmillió lány és fiú ment át iskoláján s mint futók a sta­fétabotot adták át egymásnak a kötelező lenini üzenetet örökséget. Ehhez a szovjet fiatalok mindig hűek voltak s hűek is maradnak. A LEGUTÓBBI ÉVEKBEN 650 ezer fiú és leány ment az ál­lattenyésztési termelésbe dol­gozni a 10 éves iskola elvégzé­se után. Képünkön Olga Fili­penková Komszomol-tag, a sztálinovoi kolhoz fejőnője ki­tűnő eredményt ért el. Gomba módra szaporodnak Szovjetunló-szerte az ifjúsági klubok, ahol a fiatalok teljesen önállóan szervezik meg az esti szórakozást. Hangversenyeket, vitaesteket és kiváló személyiségekkel beszélgeté­seket stb. rendeznek. Képünk a szverdlovi politechnikai intézet film­stúdiójában készült. 1. NYILATKOZZÉK. KÉREM A SZOVJETUNIÓ KÖZELJÖVŐRE TERVEZETT ÉPÍTKEZÉSI PRO­GRAMJÁRÓL. A Szovjetunió területén gigászi méretű ipari, energetikai, közleke­dési, mezőgazdasági, lakás- és kulturális építkezés folyik. Fellen­dülését már az a tény is bizonyít­ja, hogy csupán a legutóbbi három év alatt több mint 2400 új hatal­mas állami Iparvállalatot építet­tünk fel és adtunk át rendelte­tésének. Ez azt jelenti, hogy minden 10 órában egy új vállalat kezdi meg a munkát. A közeli években előttUnk álló építkezési program az építkezés ütemét és méreteit tekintve is példátlan. Jelentőségét az ország . legközelebbi 15 éven belül el­érendő gazdasági fejlődésének táv­latai határozzák meg, melyeket Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ünnepi ülésén fejtegetett. A beszédében kitűzött feladatok teljesítése lehetővé te­szi, hogy az egy lakosra eső leg­fontosabb termékfajták termelésé­nek színvonalában megelőzzük a legfejlettebb tőkés országot — az Amerikai Egyesült Államokat és ily módon döntő győzelmet aras­sunk a kapitalizmussal folytatott gazdasági versengésben. Ennek érdekében el kell érnünk a nehézipar vezető ágainak általá­nos fejlődését. Nagy munka vár ránk a kohászati, bánya-, kőolaj-, gáz- és vegyiipar kapacitásának növelésében. Magasfeszültségű áramfejlesztő telepeket, építő­anyagot gyártó vállalatokat stb. kell építenünk. A közeljövő ipari és lakásépít­kezésének fellendülését legjobban a beruházások összege jellemzi, amely az SZKP XX. kongresszusán a hatodik ötéves tervben kitűzött irányelveknek megfelelően megkö­zelíti az egytrillió rubel szédü­letes számot. 1956—57-ben 400 milliárd rubelt fektettünk be aj építkezésbe. Ez az összeg túlha­ladja az első, második és harmadik ötéves terv három és fél éve be­ruházásának összegét. Csak az idén hét nagyolvasztót, 16 millió tonna vasérc feldolgozá­sára képes új termelőkapacitáso­kat, nyolc hengersort, kilenc kok­szolót, több mint öt és fél millió a • zovjetynio epi? Interjú V. A. Kuharenkóval, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa Állami Építésügyi Bizottságának elnökével kW összteljesítményű villanyerő- komszomolisták és az ifjúság aktív müveket, több mint 1500 km tá­volságú villanyvezetéket kell át­adnunk rendeltetésének. részvételéről a hatalmas gorkiji, kujbisevi, sztálingrádi vízierőmű­vek építésében. Ukrajna Komszo­Az SZKP KB 1958 májusi teljes mólja sikeresen teljesítette a kom­Illése határozatának megfelelően nagy fejlődésnek indul a vegyi­Ipari vállalatok építése. Közülük kiemelendő a szungajcki mükau­csukgyár, továbbá a Tatárország­ban, Baskir-földön, a kujbisevi te­rületén és más vidékeken előfor­duló földgáz feldolgozását szol­gáló üzemek. 2. MILYEN JELENTŐSÉGE VAN A KOMSZOMOL AMA EL­HATÁROZÁSÁNAK, HOGY EGY­MILLIÓ FIÚT ÉS LÁNYT KÜLD A LEGFONTOSABB ÉPÍTKEZÉ­SEKRE? Hazafias építkezéseink történel­me sok példát ismer arra, hogy a Komszomol küldöttei a legkomo­lyabb építkezési terepeken, az or­szág fő építkezésein, ismert vi- olvasztóról "Is"'három "martlňke­dekeken lepnek munkába. A Szov­jetunió építkezésein ma több mint félmillió komszomolista dolgozik. A párt és a nép nagyra értékeli, hogy a Komszomol az utóbbi munista párttól és a szovjet kor­mánytól kapott feladatát az új bányák gyors felépítésében. Szo­katlanul rövid idő alatt több mint hatmillió tonna évi széntermelést biztosító 37 szénbányát építettek Donbaszban. A lenini Komszomol most kö­telezettséget vállalt, hogy a kom­szomolisták és az ifjúság egymil­liós csapatát küldi az építkezések­re. A Komszomol eme elhatározása az építőprogram megvalósításának döntő feltétele. Az egész szovjet nép nagy megelégedéssel fogadta a Komszomol hazafias kezdemé­nyezését a vaskohászati objektu­mok idő előtti üzembehelyezéséért folytatott küzdelemben. Hét nagy­Moszkvai fiatalok a sarkvidéki Norilszk város építésére indul­nak a sokolovo-szarbajl és karagandai kohászati kombinátok, a kurbaszi és karagandai bányák, a Sztavro­pol-Leningrád, Ufa-Irkutszk, Sza­ratov-Gorkij, Bukhara-Ural közti és további gázvezetékek építését. Az új ifjúság részt vesz a gigászi méretű bratszki és krasznojarszki vízierőművek építésében, a Moszk­va-Vlagyivosztok, Moszkva-Don­basz vasútvonal villamosításában, az Abakan-Tajset vasútvonal épí­tésében. A Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetsége XIII. kong­resszusának felhívására válaszoló Ifjú hazafiak tízezerei már mun­kába léptek az említett építkezé­seken. Az Ifjúság tevékeny, önfeláldozó részvétele az építésben azt bizo­nyítja, hogy helyesen értelmezi feladatait és alkotó munkájával az egész néppel egyetemben egyre közelebb hozza a nagy és szent célnek — a kommunizmusnak el­érését. Építkezésünk gigászi fellendülé­se napirendre tűzi azt a felada­tot, hogy országunk Ifjúságának nagy tömegei sajátítsák el az épí­tőmunkások hivatását. A Szovjet­unió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségének XIII. kongresszusa ezért kiadta a jelszót: „Ifjúság, lépj az építők hadseregének sorai­ba!" Ezért küld a Komszomol a mencéről, tizenegy hengerlőről, kilenc kokszolóról van szó. A Komszomol védnökséget vállalt ,,..,.., ... sok vegyi-, gáz- és kőolajipari legközelebbi evekben egymillió években döntő szerepet játszott iparunk fontos objektumainak felépítésében. A párt Központi Bizottsága 1954­ben feladatul tűzte ki 602 szerel­hető vasbetont gvírtő vállalat épí­tését. Húszezer fiú és lány lépett akkor a Komszomol felhívására az építők soraiba. Az építkezéseket „Komszomol-rohamépítkezésekké" nyilvánították és a kitűzött ha­táridőn bellii átadták rendelteté­sének. A párt felhívására 1956-ban és 1957-ben több mint 260 ezer önkéntes fiú és lány lépett mun­kába az ország északi és keleti részeinek legfontosabb építkezésein és Donbaszban. Több száz új vál­lalatot, sok ezer kilométer vasutat, sok millió négyzetméter terjedel­mű lakásegységet ajándékoztak ha­zánknak. Az egész ország tud a vállalat építése felett. Harci el­szántsággal vette kezébe a nyugat­szibériai ércelókészítő fiatalt az építkezésekre. Ennek nagy országos jelentőséget tulaj­kombinát, donítunk. MZ Andrej Larionov mérnök, komszomolista a novoszibirszki erő­mű építkezésein. (TASZSZ felvétpltk) ÜJ SZÖ 4 * 1958. október 22.

Next

/
Thumbnails
Contents