Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-26 / 297. szám, vasárnap

Büszkék vagyunk arra, hogy népi demokratikus köztársaságunk polgárai vagyunk S3ZSZZ (Folytatás a 3. oldalról.) 'A gyűlölt lord természetesen nem vette figyelembe a cseh és a szlovák nép tömegmozgalmát, mellyel önként felkelt a köztársaság védelmére. A lord a henleinistákkal, az arisztokratákkal és a köztársaság elárulására EKiár régen kész tényezőkkel tanácskozott. Ily módon az események drámai kibontakozás felé haladtak. Henlein berlini utasításra megszakította tárgyalásait a csehszlovák kormánnyal, Németországba szökött és a szudétanémeteket fegyveres felkelésre hívta fel a köztársaság ellen. A nép haragja nem ismert határt. 'A köztársaság minden részében felzúgott a követelés, hogy a kormány erélyesen lépjen fel a henleinista garázdálkodók és a köztársaság szétzúzói ellen. A leghatalmasabban a kommunisták hangja hallatszott, akik képviselőjük, Klement Gottwald szavaival követelték: „A köztársaságot szétrombolni nem engedjük!" A kormány csupán a néptömegek hatalmas nyomására határozta el végül a Henlein-párť feloszlatását és hirdette ki a mozgósítást. A cseh és a szlovák nép példás fegyelemmel állt fegyverbe, elszántan és lelkesen sietett hazája függetlenségének megvédésére. Az uralkodó burzsoázia azonban a nép háta mögött befejezte árulásának művét. A kormánynak Londonnal és Párizszsal folytatott titkos tárgyalásain már előre megpecsételődött a köztársaság sorsa. München — az árulás befejezése A megalázó müncheni diktátum csupán befejezője volt annak az árulásnak, amelyet Hitlerrel megegyezve már régen előkészítettek a nyugati hatalmak. Haraggal és igazságos felháborodással tölt el Bennünket e megalázó aktus emléke, amikor jövőnkről — nélkülünk döntöttek, és amikor azok, akiknek védelmezniök kellett volna bennünket, kimondták felettünk a halálos ítéletet. Az uralkodó burzsoázia természetesen tel volt készülve erre a döntésre. Egy gondja vo}t csupán: szégyenteljes kapitulációját eltitkolni a nép előtt, amely hazája függetlenségét utolsó leheletéig védelmezni akarta, mert tudta, hogy mellettünk áll a nagy szocialista hatalom — a Szovjetunió. Ezért az uralkodó burzsoázia a közvélemény megtévesztéséhez folyamodott, azt állítva, hogy a Szovjetunió a segítség megadását különféle feltételekhez köti, nevezetesen hogy a segélynyújtást Franciaország katonai fellépésétől tette függővé. Ezzel a csalással' szemben a valóság az, hogy a Szovjetunió több ízben biztosította Csehszlovákia kormányát és népét arról, hogy kész segítségére sietni akkor is, ha Franciaország nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Igaz, hogy a burzsoázia elhallgatta, hogy e felajánlott segítséget elutasította és inkább engedett a szégyenteljes müncheni diktátumnak. És így került sor a legfájdalmasabb pillanatokra amikor hazánk testéből a fasiszta hordák először kiragadták Csehország és Morvaország egy részét s utána az egyoldalú bécsi döntés alapján Szlovákia déli és északi részeit. E nemzeti dráma zárójelenetei nem várattak sokáig magukra. Annak ellenére, hogy minden téren engedtek Hitlernek, a harapófogóba zárt Csehszlovákia mégis szálka volt a német fasizmus szemében. Nem segített Hácha és Chvalkovský megalázó közbenjárása sem, akik közvetlen utasításokat kértek Hitlertől. A fasiszta Németország újabb hódításokra készült és ezeknek útjában állt Csehszlovákia. Ebben a fülledt légkörben következett el a sorsdöntő márciusi nap 1939-ben, amikor Hitler Berlinbe idézte Tisot, a ludákok vezetőjét és megegyezett vele, hogy Szlovákiát elszakítják a Csehszlovák Köztársaságtól. Rögtön ezután magához hívta Háchát és Chvalkovskýt és bejelentette nekik, hogy „védelme alá veszi a cseh nemzetet". így tetőződött be nemzeteink elárulása, amelyet a nyugati burzsoá körök a hazai burzsoáziával együtt készítettek elő. Németország önkényes eljárása ellen egyedül a Szovjetunió tiltakozott erélyesen, aki ezt az eljárást, az erőszak és az imperialista agresszió tettének minősítette. A ludákok egyik vezető tényezője a hazaáruló Tuka még 1939 februárjában közvetlenül Hitlertől utasítást kapott Szlovákia elszakítására. így az úgynevezett szlovák állafh önállóságának kihirdetése csupán formális aktus volt, amelyet Hitler parancsára, a ludák árulók tevékeny segítségével valósítottak meg. A dolgozó nép keresztülhúzta a reakció terveit Amikor 1945-ben nemzeteink történelmének új lapjai kezdődtek a népi demokratikus köztársaságban, alaposan neki kellett gyűrkőznünk, hogy a fasizmustól kifosztott és a háborútól elpusztított gazdaságot minél előbb rendes mederbe tereljük. Mint tudjuk, népünk e mérhetetlen nehéz feladatot rekordidő alatt teljesítette — az 1947—1948-as években a két éves gazdasági terv teljesítése után már meghaladtuk a háború előtti színvonalat és Szlovákiában az ipari termelést az 1937-es évhez viszonyítva megkétszereztük. E sikereket népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével érte el azon reakciós elemek ellenére, amelyek kezdetben álcázták magukat, de később egyre nyíltabban szabotálni kezdték a kormányban a politikai és közéletben a köztársaság szocialista építését. A történelemből tanúiságot merített dolgozó nép azonban Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével szem előtt tartotta a reakció merényleteit, amelyeket a külföldi imperialisták támogattak, és erélyesen keresztülhúzta terveiket. A reakció népellenes eljárásával a saját maga sírját ásta meg — az egész csehszlovák nép tömeges fellépése 1948 emlékezetes februárjában elseperte és szétzúzta őt. A dolgozó nép végleg győzött — a hatalom kérdése államunkban megoldást nyert, és a burzsoázia egész népünk előtt lelepleződött, mint szabadságunk és a szocializmus ellensége. Dolgozó népünk előtt soha sem állott oly felelősségteljes feladat, mint amilyen ma a mi nemzedékünkre vár: a szocialista társadalom építésének befejezése hazánkban. De népünknek soha sem voltak történelme során e feladat teljesítéséhez oly reális és ragyogó feltételei, mint amilyenekkel mi rendelkezünk ma. Ezeket a feltételeket Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett népünk hosszas és fáradságos küzdelme teremtette meg, de elsősorban a szovjet hadsereg dicső győzelme, amely felszabadított bennünket a megalázó fasiszta rabszolgaság alól. Életünk legragyogóbb napjai A köztársaság megszűnt, a nép azonban nem tört meg Az önálló csehszlovák állam megszűnt létezni, de a cseh és szlovák nép nem tört meg. Bátran, szilárdan meggyőződve a fasizmus végső vereségéről harcra kelt, mert élén a harcokban edzett, bevált vezére Csehszlovákia Kommunista Pártja állott. A párt jól látta előre az események fejlődését — és már 1938. októberében az emlékezetes žilinai ülésen előkészítette az illegalitásba való átmenet feltételeit Szlovákiában. így a párt állandó kapcsolatot tartott fenn a tagsággal és a dolgozó néppel akkor is, amikor a fasiszta vezetők ujjongtak, hogy sikerült szétzúzniok a kommunista pártot. A párt volt az, amely a legsúlyosabb időkben is a fasizmus feletti győzelem hitét árasztotta. A párt buzdította a népet a földalatti harcokra, megszervezte az ellenállási mozgalmat és előkészítette a nemzet felkelését a megszállók és áruló segítőtársaik ellen. A dicsőséges Szlovák Nemzeti Felkelésben az egész szlovák nemzet mélységes ellenállását nyilvánította a klero-fasiszta rendszerrel szemben, amelynek soha sem sikerült megszereznie a nép bizalmát. A szlovák nép ezen áruló rendszer elleni harcával akkor sem hagyott fel, amikor az áruló Tiso a nemzeti felszabadító harc elnyomására a hitleristák állig felfegyverzett hordáit hívta az országba s így betetőzte a nemzeten elkövetett árulását. A dolgozó népnek a kommunista párt által vezetett harca végül dicső győzelemmel végződött. Ma az igazi megvilágításban látjuk az úgynevezett müncheni békecsiuálók politikáját Chamberlain, Bonnet és a többiek politikáját is | Hisz már néhány hónappal a meg' alázó müncheni árulás után megmutatkozott, hogy nem mentették meg a békét, sem saját bőrüket, hanem lehetővé tették Hitlernek, hogy további rablóhadjáratokat vezessen, amelyekre ráfizettek saját országaik is. Azokért a súlyos áldozatokért, amelyeket a háború idején az angol nép hozott, az angol burzsoázia politikája a felelős épp úgy, mint ahogy a francia nép nemzeti megalázását, történelmének legborzalmasabb vereségét Daladiernek, Bonnetnek és Blumnak köszönhetik. De nemcsak nekik, hanem az egész áruló burzsoáziának is! Ma is, húsz esztendő elteltével viszsza kell térnünk ezekhez a tényekhez, mert a burzsoázia sokáig igyekezett leplezni árulását. Beneš, Lettrich és Ursini jól tudták, miért leplezték szándékosan az 1938. és 1939-es évek igazi tényeit, mert ők maguk segítették elő az árulást és maximális hasznot húztak belőle. A fasiszta megszállás hat éve nemzeteinknek katasztrofális károkat okozott, amelyek csupán Szlovákiában több mint száz milliárd koronát tettek ki. A nemzetgazdaság rendszeres kifosztását a hat év alatt, amikor Csehország és Szlovákia teljes gyarmati függőségbe került a fasiszta Németországtól — betetőzte az ipari üzemek kifosztása, a vagyonértékek elrablása és megsemmisítése, amikor a fasiszta hadseregek fejetlenül menekültek a győztesen előretörő szovjet csapatok elől. Építőmunkánk elmúlt tizenhárom éve hazánk történelmének bizonyára legragyogóbb lapjai közé tartozik. Alapjaiban átépítettük «gész népgazdaságunkat, hatalmasan fejlődtek főleg a termelési erők az iparban. Az ipari termelés terjedelmét hazánkban a háború előtti állapottal szemben több mint háromszorosára növeltük annak ellenére, hogy a Csehszlovák Köztársaság a második világháború előtt is a fejlett ipari államok közé tartozott. Az egy lakosra eső széntermelésben megelőztük az USÄ-t, Franciaországot és az NSZK-át is. A gépiparban elért eredményeinkről nem kell külcn beszélnünk. Fölényét bebizonyította a néhány napal ezelőtt zárult brüsszeli világkiállítás. Sikeresen teljesítjük az egyik legnehezebb feladatot is — a mezőgazdaság szocialista átépítését. Ma a szocialista szektor a csehszlovák mezőgazdaságban már a mezőgazdasági földeknek több mint 70 százalékát magába foglalja. Évről évre javul szövetkezeti gazdálkodásunk. Ezen eredmények következtében az idén a kitűzött határidő előtt teljesíthettük a gabonabeavűitést és sikeresen teljesítjük a mezőgazdaság többi fe'ladatait is. Ugyancsak szép eredményeket érünk el népgazdaságunk többi szakaszain is. Ezen eredményeken alapul népünk anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelkedése, amely már ma magas szinten áll és e téren a világ első államai közé tartozunk. Tudományunk — a szovjet tudósokkal együttműködve — egyre bonyolultabb feladatokat old meg és a dolgozókat olyan tudományos ismeretekkel fegyverzi fel, amelyek szükségesek a socialista építés gyorsabb és sikeresebb megvalósításához. Üj, szocialista kultúránk, iskola- és egészségügyünk szintén páratlan sikereket aratott. Hatalmas fejlődésüket annak az óriási gondoskodásnak köszönhetik, amelyben a párt és a kormány részesíti őket és annak a figyelemnek, amellyel dolgozó népünk veszi körül. E gyökeres átalakulásoknak kétségtelenül vissza kellett tükröződniök társadalmunk osztálystruktúrájában is. Egyszer s mindenkorra megszüntettük az embernek ember által való kizsákmányolását, felszámoltuk a földbirtokosok és a többi kizsákmányolók osztályát. A munkásosztály pártja társadalmunk uralkodó és elismert erejévé vált. Kialakult a szocialista szövetkezeti tagok új fiatal osztálya, amely egyre jobban megszilárdítja szilárd szövetségét a munkásosztállyal. Oj, szocialista értelmiségünk hűségesen együtt halad a néppel és munkájával tevékenyen részt vesz a szocializmus építésében. E tényekből kiindulva a CSKP XI. kongresszusa megállapíthatta, hogy hazánkban felépültek a szocializmus alapjai. A szocialista országépítés óriási sikerei a legerőteljesebbek éppen minálunk Szlovákiában, amely a felszabadulásig félgyarmati függvény volt, a kizsákmányolt és jogtalan proletárok és félproletárok országa. A hazai burzsoázia maroknyi csoportja itt azokért a morzsákért verekedett, amelyeket a külföldi tőkések hagytak meg neki, főképp az ún. szlovák állam idején. A cseh és szlovák nép megbonthatatlan egysége A mai Szlovákia a szabad, öntudatos emberek Szlovákiája, akik a Szlovák Nemzeti Felkelésben széttörték az idegen és hazai elnyomók és kizsákmányolók bilincseit és akik testvéri szövetségben a cseh néppel építik boldog szocialista hazájukat. Szlovákiának a felszabadulás óta eltelt években elért gazdasági eredményei valóban nagyszerűek. Hisz 1937hez viszonyítva Szlovákia ipari termelésének részaránya a Csehszlovák Köztársaság egész ipari termelésében 7,3 százalékról 1957-ben 16,7 százalékra emelkedett és ez az arány szüntelenül növekszik. Az ipari termelés terjedelme Szlovákiában már meghaladta az 1937. évi termelés hétszeresét. A termelés növekedésével, — főképp a fő iparágakban bekövetkezett növekedésével, az új üzemek építésével egyidejűleg Szlovákiában hatalmasan gyarapodott a munkásosztály, megnövekedett öntudatossága és szocialista öntudata. Ez megnyilvánult továbbá a munkatermelékenység szüntelen emelkedésében, ami az iparban 1937 óta két és félszerése, az építészetben 192 százalékkal, a mezőgazdaságban 61 százalékkal növekedett. Megmutatkozik, hogy az új technikával, tudományom ismeretekkel felfegyverzett szlovák dolgozó nép a cseh munkásosztály oldalán és annak segítségével rövid időn belül felépíti a szocialista Szlovákiát — a szocialista Csehszlovák Köztársaság szilárd részét. Szlovákia dolgozó népe a gyakorlatban mért döntő csapást a ludák szeparatista irányzatokra és azon burzso nacionalista elméletekre, amelyekkel őt elszakítani igyekeztek a testvéri cseh néptől. A szlovák nemzet nagyrabecsüli kapcsolatát a testvéri cseh néppel az első csehszlovák köztársaság idején, hisz ez a szabad államban fennállt kapcsolat mentette meg őt a nemzeti pusztulástól és hatalmasan hozzájárult nemzeti öntudatosságához és kulturális fellendüléséhez. Szlovákia népe hűséges volt a cseh nemzethez való egységhez — amit végül kifejezett legtömegesebb forradalmi megmozdulásával is — a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Ma a napnál is világosabb, hogy a Szlovákia gazdasági és kulturális fellendítésében elért óriási sikereket sohasem vívhattuk volna ki, ha nem egyesültünk volna közös államban, valamennyi cseh és szlovák természetes hazájában. Nemzeteink testvéri szövetségének megszilárdítása ezért hazafias feladatunk, amellyel a leghatásosabban megerősítjük nemcsak hazánkat, hanem az egész szocialista és a béketábort is. Az építőmunka ily pompás eredményeiből kiindulva ma teljesen reálisan kitűzhetjük hazánk szocialista építésének közeli és hosszútartamú távlatait. Az eddigi országépítő munkával lefektetett megbízható alapokon a legrövidebb időn belül befejezhetjük a szocializmus építésének hatalmas művét, rövid idő alatt betetőzhetjük a szocialista társadalom építését. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának határozatai biztonságos irányelvet adnak e történelmi feladat teljesítésére. Ezek a határozatok kifejezik Csehszlovákia egész népének legfőbb létérdekeit, annak a népnek létérdekeit, amely kész az utolsó betűig teljesíteni a Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa által kitűzött bátor feladatokat. Ezek a feladatok mindnyájunk előtt jól ismertek és tudjuk, hogy valóban nagyok. De a legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy dolgozó népünk e bátor feladatokat teljesíti. Bízunk saját erőnkben — hisz a dolgozó népnek a kezdeményezésen és aktivitáson alapuló ereje kimeríthetetlen. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa határozatainak teljesítésébe vetett szilárd bizalommal haladhatunk tovább azért is, mert tudjuk, hogy minden léptünkön támogat bennünket hűséges barátunk és szövetségesünk, a testvéri Szovjetunió, és tudjuk, hogy a szocialista államok családjának tagja vagyunk, amelyet szilárdan egybetömörít céljainak, gondolkodásának és cselekvésének egysége. Ezért, amikor az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 40. évfordulójáról emlékezünk, belőle történelmi tanulságokat és kifogyhatatlan derűlátást merítünk, amellyel pompás távlataink elé nézünk. Ma nemzetközi viszonylatban egészen más az erők megoszlása, mint az első köztársaság keletkezése idején, valamint a megalázó müncheni diktátum idején volt. Ma, nemzeteink szabadságát nem olyan tőkés spekulánsok biztosítják, akik minden pillanatban árulásra készek. Politikai és gazdasági életünk kormánykerékénél sem olyan emberek ülnek, akiknek a tőkés nyereség fontosabb a nép és a nemzet érdekeinél. Dolgozó népünk már soha többé nem engedi hatalomra és döntő szóhoz jutni azokat, akik valaha elárulták őt. Mindnyájan egy emberig szilárd elszántsággal készek vagyunk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a legrövidebb időn belül felépíteni a szocialista Csehszlovák Köztársaságot, a béke szilárd támaszát. Tudjuk, hogy szálka vagyunk az imperialisták szemében, tudjuk, hogy a hazánk szocialista építésében elért sikereinkkel a kapitalista nemzetek és gyarmati országok proletariátusa bilincseinek szétzúzását segítjük — de ez a mi nemzetközi kötelességünk, amit becsülettel és következetesen teljesíteni fogunk akár tetszik az imperialistáknak, akár nem. Ezért minden erőnkkel tovább mélyítjük és megszilárdítjuk a nagy Szovjetunióhoz fűződő testvéri és szövetséges kötelékeinket! A Szovjetunióval való szövetségben látjuk nemzeteink jövőjének legbiztosabb zálogát. Lankadatlanul szilárdítjuk baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket a népi demokratikus országokkal. Velük vállvetve a szocializmus táborát bevehetetlen erődítménnyé építjük. És mindenekelőtt szüntelenül szilárdítjuk a párt és a kormány építő programja köré tömörült cseh és szlovák nép erkölcsi-politikai egységét. Ezt a programot ma Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának történelmi határozatai képezik. E határozatok teljesítése közös érdekünk s egyben közös nagy célunk is. Éljen és vezessen bennünket újabb győzelmekre hazánk szocialista építésének befejezésében bölcs vezérünk és tanítónk — Csehszlovákia Kommunista Pártja! Éljen és viruljon örökké megbonthatatlan testvéri szövetségünk, nagy felszabadítónkkal és barátunkkal — a hatalmas Szovjetunióval! Mélyüljön el a nagy Szovjetunió vezette szocialista tábor országaival való baráti kapcsolatunk és együttműködésünk! Terjedjen és hatalmasodjék tovább Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes hagyatéka — amely az egész emberiségnek a proletariátus végső győzelmét hirdeti! ÜJ SZÖ 4 * 1958- október 25.