Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-03 / 274. szám, péntek

Kína méltóképpen ünnepeíte megalakulásának évfordulóját Peking (ČTK) — Kína egész területén a városokban és a falvakon ha­talmas tüntetésekkel ünnepelték a Kínai Népköztársaság megalakításá­nak 9. évfordulóját. Sanghajban több mint 500 ezer, Szianban 300 ezer, Vuhanban 200 ezer, Senjanban 500 ezer, Ansanban 160 ezer, Csung-csingban \ xk millió és Tiencsinben több mint 100 ezer lakos vett részt a felvonuláson. Hasonló tömeges demonstrációk voltak Kína többi városaiban is. A Kínai Népköztársaság államünnepét megünnepelték a Hongkongban és Macauban élő kínai nemzetiségű polgárok és a Koreában állomásozó kínai népi önkéntesek is. Tíz amerikai hadihajó he a'olt a kínai vizedre Peking (ČTK) — A Kínai Népköz­társaság külügyminisztériumának képviselője október 1-én közölte, hogy a legutóbbi 24 óra leforgása alatt Futien tartomány partja közelé­ben tíz amerikai hadihajó hatolt be kínai felségvizekre és több amerikai vadászrepülőgép megsértette e tar­tomány légiterét. A kínai kormány az amerikai agresszorokhoz további éles figyelmeztetést küldött. Eisenhower sajHérlekezíeie Eisenhower, az USA elnöke Wa­shingtonban október 1-én tartott saj­tóértekezletén arról tanúskodó nyi­latkozatot tett, hogy az USA ismét megkísérli rá kényszeríteni Kínára az úgynevezett tűz-szünetre vonatkozó javaslatát,-hogy továbbra is megszáll­va tarthassa Tajvan szigetét és véd­nökséget gyakorolhasson a csangkaj­seki rendszer felett. t Eisenhower elnök csatlakozott Dul­les azon kijelentéséhez, hogy a csangkajseki haderők összpontosítása a partmenti kínai szigetek térségé­ben „esztelen cselekedet". Emellett azonban a Kínai Népköztársaság partmenti szigeteinek térségében el­követett amerikai provokációkat a nyugati világ „védelmi elveinek" szí­nében igyekezett feltüntetni. Az USA elnökéhez azzal kapcsolat­ban, hogy közeledik annak a napnak évforduiója, amikor az emberiség történelme során első ízben bocsá­tották útjára az első szovjet mester­séges holdat, kérdéseket tettek fel. Eisenhower azt válaszolta, hogy az első mesterséges hold megalkotása és fellövése „az orosz tudomány ma­gas színvonalának kiváló sikere és bizonyítéka volt". EGY FRANCIA repülőgép e napokban egy líbiai község ellen támadást intézett. Líbia kairói nagykövetségének képviselője kijelentette, hogy a francia légierők ezen barbár cselekedete nyilvánvalóan „meg­torlás" azért, hogy Libia elismerte az ideiglenes algériai kormányt. (ČTK) Kimoj élelmezését amerikai repülők végzik Tajpej (ČTK) - A tajpeji csang­kajseki hatóságok október 1-én kö­zölték, hogy Kimojt, melyet a kínai népi "hadsereg körülzárt, amerikai repülőkkel fogják élelmezni. Az ame­rikai légierők parancsnoksága e cél­ra C-119 típusú 12 teherszállító re­pülőgépet helyezett át Tajvanra. Az amerikai kormány ezen csele­kedete éles ellentétben áll Dulíes és Eisenhower kijelentéseivel, akik a legutóbbi napokban azt a hatást igyekszenek kelteni, hogy a tajvani kérdés „békés megoldása" mellett foglalnak állást. A NEMZETKÖZI Katolikus Ifjúsági Szö­vetség végrehajtó bizottsága, amely e na­pokban a nyugat-németországi Altenberg­ben ülésezett, felszólította a szövetség valamennyi tagját, ne vegyenek részt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség jö­vő évi bécsi találkozóján. (ČTK) ÁZ ENSZ ÁLTALÁNOS VITÁJA az imperializmus politikája bírálatának jegyében New York (ČTK) — Az ENSZ köz­gyűlésének szeptember 30-i déljjtáni plenáris ülésén K. Lukanov bolgár külügyminiszter után Lange norvég külügyminiszter szólalt fel, aki érté­kelte az ENSZ tevékenységét. Fog­lalkozott a leszerelés kérdésével és felszólította a nagyhatalmakat, hogy keressék elsősorban a termonukleáris fegyverkísérletek beszüntetése kérdé­sének megoldását és tanulmányozzák a hirtelen támadás elhárításának le­hetőségeit. Costarika képviselője a fő figyelmet a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésének szentelte. Utána Thai­föld küldötte beszélt. Az október 1-i délelőtti plenáris ülésen Líbia, Lengyelország és Szaúd­Arábia küldöttei vettek részt az ál­talános vitában. Líbia küldötte kifejezte azt a remé­nyét, hogy az amerikai és angol had­erőket rövidesen kivonják Libanonból és Jordániából. A. Rapacki, a Lengyel Népköztár­saság külügyminisztere hangsúlyozta, hogy a múlt évi események kétség­kívül a hírhedt „erőpolitika" mély válságáról, valamint a különböző ál­lamok békés egymás mellett élése történelmi szükségességének egyre mélyebb felismeréséről tanúskodnak. A lengyel küldött ezután hangsú­lyozta, hogy bár az ENSZ rendkívüli közgyűlésének határozati javaslata óta, amely követeli az amerikai és angol haderők visszahívását a Közép-Kelet­ről, hat hét telt el, ez a határozati javaslat eddig csupán írott malaszt maradt. A lengyel küldött kijelentette, hogy az USA-nak haladéktalanul be kell szüntetni fegyveres beavatkozását Kína belügyeibe. A "Lengyel Köztársaság külügymi­nisztere támogatta a szovjet kormány emlékiratában foglalt leszerelési ja­vaslatot. Az ülés befejező részében a belga küldött szólalt fel. Csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások Budapest (ČTK) — Budapesten szeptember 30. óta tárgyalnak a Cseh­szlovák Köztársaság és Magyarország közötti 1959. évi árúcsereforgalmi egyezmény megkötéséről. Ez idén lényegesen emelkedett a két ország közötti árúcsereforgalom. A jelenlegi tárgyalások előrelátható­lag a kölcsönös gazdasági kapcsolatok további kibővítésére vezetnek. A csehszlovák kereskedelmi küldött­ség budapesti látogatása során meg­tárgyalják az 1960. évi kereskedelmi egyezmény kibővítését is. A koncentrációs táborok korszaka következik ? Párizs (ČTK) - A francia kormány René Coty köztársasági elnök el­nökletével október 1-én ülést tartott. Jacques Soustelle, tájékoztatásügyi miniszter az ülés után közölte, hogy a kormány három határozatot ha­gyott jóvá, amelyek a valóságban a személyi szabadság széleskörű korlá­tozását és a gyüjtőtáborok felállítását jelentik Franciaországban. A kor­mányhatározatok elsősorban a következő pontokat tartalmazzák: 1. A katonai bíróságok megtárgyal­ják minden olyan személy esetét, aki „közvetlen vagy közvetett támo­gatást" nyújtott az algériaiak nem­zeti felszabadító harcának. 2. A francia hatóságokat felhatal­mazták arra, hogy börtönbe vessenek, vagy kényszerlakhelyre utaljanak minden olyan személyt, akit gyanús­j nak találnak abban, hogy támogatta az algériaiak illegális mozgalmát. A belügyminiszter végleges érvény­nyel határoz arról, kit vesznek őri­zetbe. Az internáltnak nincs joga fellebbezni. Ily módon meghatározatlan időre bírósági ítélet nélkül fogva tarthat­nak egyes személyeket tekintet nél­kül arra, hogy törvényellenes csele­kedeteket bizonyítottak-e rá, vagy sem. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a francia kormány a táborok­ban egyelőre 12 ezer algériait akar internálni, akiket „terrorcselekede­tekkel" vádolnak. 3. Bevezetik a magánszemélyek fegyver- és lőszertartási engedélyé­nek felülvizsgálását és felemelik a büntetést a törvényéllenes fegyver­használatért. A kormányhatározatok az új alkot­mány kihirdetése utáni napon, vagyis október 6-án lépnek életbe. Amint a Francé Presse hírügynökség jelenté­séből kitűnik a három új kormány­rendelet kihirdetése az új alkotmány 92. cikkelyének első gyakorlati meg­valósítása, amely négy hónapi időtar­tamra rendkívüli teljhatalommal ru­házza fel a kormányt. A FRANCIAORSZÁGI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT NOVEMBER 23-ÁN TARTJÁK Párizs (ČTK) — A Francé Presse hír­ügynökség a kormány október 1-i ülése után jelentette,- hogy az új parlamenti választásokat nem hivatalos hírek sze­rint november 23-án tartják. DE GAULLE ALGÉRIÁBA UTAZOTT Párizs (ČTK) — De Gaulle tábornok október 2-án délelőtt 15 magasrangú kormányhivatalnok kíséretében Algériába utazott, hogy ott — amint azt Harold King, a Reuter hírügynökség kommentá­toré megjegyezte — „megszilárdítsa" a vasárnapi / népszavazás eredményeit. A Reuter hírügynökség jelentése szerint, de Gaulle első állomása Tiaret város Oran körzetében. De Gaulle algériai tartózko­dása első napján a francia hatóságok és hadsereg képviselőivel tárgyalt. Este visz­szatért Algírba és pénteken délelőtt re­pülőgépen Constantine városba utazik. Franciaország köztársasági erőinek egyesítése A FRANCIAORSZÁGI burzsoá körök a népszavazás után azt hiszik, hogy „be vannak biztosítva a kommuniz­mus ellen". A Figaro szélső jobbol­dali lap „a párt válságáról" fecseg. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak A párt szervei a népsza­vazás eredményeit lenini nyíltsággal és realizmussal fogadták. A kommu­nisták bizalommal várják Központi Bizottságuk ülésének eredményeit. A párt Központi Bizottsága pénteken ül össze és a népszavazás után bekö­vetkezett politikai helyzetről fog tárgyalni'. A népszavazás megmutatta, hogy a franciaországi politikai helyzet rendkívül bonyolult. Nagyon sokan a dolgozók közül is hajlandónak mu­tatkoznak elfogadni a burzsoá nacio­nalista jelszavakat amelyek „Fran­ciaország nagyságára" emlékeztetnek. E jelszavakkal vettek részt a de gaulleistáK és szövetségeseik a vá­lasztási kampányban. A hosszan tartó algériai háborúval kapcsolatban a francia lakosság egyes részénél arab­ellenes hangulat kelt lábra, amely nincs messze a faji gyűlölettől. Az algériai nemzeti felszabadító mozgalom híveinek Franciaország területén elkövetett akcióiról, ame­lyeket a kormánykörök „terrorcsele­kedeteknek minősítenek", sokan azt hiszik, hogy az algériaiak „vak gyű­löletének" akciói a franciák ellen, és nem értik meg, hogy ez csupán az algériai nép felszabadító törekvései kérlelhetetlen elnyomásának követ­kezménye. „A francia nemzetközösség" bur­zsoá eszméjét, amely nemzetközösség mind Franciaország népét, mind a francia gyarmatok nemzeteit magá­ban foglalja, a francia nép legna­gyobb része helyesnek tartja. Bár it­ten alapjában véve burzsoá naciona­lista eszméről van szó, amely azt a nézetet hirdeti hogy a franciáknak mint magasabb fejlettségű népnek „civilizációs küldetése'' van az afri­kai nemzetekkel szemben, és ezzel a gyarmatosítás malmára hajtja a vi­zet. Erre mutat a franciák nagy ré­Párizsi tudósitc s szének egyetértése a francia kor­mány szigorú intézkedéseivel Guinea azon' döntésével szemben, hogy ki­hirdeti függetlenségét. A FRANCIA NÉP nagy részének gondolkodásában nyomot hagy a bur­zsoá és reformista köröknek „a népi kapitalizmusról" szóló propagandája is. A több évig tartó gazdasági fel­lendülés a dolgozók egyes rétegei és különösen a kispolgárok életében bizonyos változást idézett elő, annak ellenére, hogy a legutóbbi hónapok­ban nagymértékben csökkent a 1<e­reslet a közszükségleti cikkek utám és egyúttal apadtak a beruházási beren­dezés megrendelések is. A dolgozók elégedetlenségét megerősítik az ál­landóan ismétlődő rövid sztrájkok. Politikai téren komoly feladatok vannak a párt előtt. A közeljövőben ez az államrendszer demokratikus jellegének megőrzésére irányuló küz­delem lesz, amennyiben ezt a burzsoá köztársaság egyáltalán lehetővé te­szi. A reakció egyre „a szigorúság rendszerét" követeii, ahogyan erről az Aurora ír. Nem fér kétség ahhoz, hogy ezalatt az esetleg nyílt diktatú­rát és a dolgozó nép szervezeteinek megszüntetését érti. A KÖZELJÖVŐBEN a kommunista párt harcot indít a demokrataellenes választási rendszer ellen, amelyet de Gaulle kormánya készít elő. Bár a kormánycsoportok nézetei mindeddig nem egységesek, teljes bizonyosság­gal arra számítanak, hogy a népsza­vazás győzői elutasítják az egységes proporcionális rendszert, amely a legdemokratikusabb és a burzsoá rendszer keretében a legpontosabban fejezi ki a választók nézetét. A kor­mány már elhatározta, hogy többségi kétmenetes rendszert vezet be, amely a második menetben lehetővé tenné a jelölőlisták kapcsolását és ezáltal a kommunista képviselők maximális számának kizárását a parlamentből. A burzsoázia reméli, hogy / második körben (az első körben nagy ritkán ten­ne szert bárhol is a jelölőlista abszolút többségre) sikerült egyesíteni a népsza­vazás alkalmával „igennel" választókat és minden esetben a kormánykoalíció je­löltjét megválasztatni de gaulleista zász­ló alatt. Ez a kommunista ellenzék tel­jes vereségére és gyakorlatilag a parla­mentből való kizárására vezethetne. A kormány ülésén az új választási rendszerről tárgyaltak, azonban nem ju­tottak dűlőre. Ezért a végleges döntést a jövő keddre halasztották. Nyilvánvaló, hogy a kormánykoalíció kebelében ellen­tétek merültek fel a többség meghatáro­zásának módját illetőleg, mert minden politikai csoportosulás jól megfontolja mi lesz számára a legelőnyösebb. A de gaulleisták szándéka, hogy még a novemberi parlamenti választások előtt új politikai pártot alakítsanak, amelybe belépnének de Gaulle mai követői. Ez a párt felhasználná a lakosság egy ré­szének de Gaulle személyébe vetett bi­zalmat és megkísérelné azok nagy több­ségének megnyerését, akik a népszava­zás alkalmával „igennel" szavaztak. De Gaulle álláspontja „a pártok rend­szere ellen", amelyet oly sokszor han­goztatott, és maga az a módszer is, ahogyan végrehajtatta a szeptember 28-i népszavazást, elárulja, hogy a burzsoázia szívesen venné a franciaországi politikai pártok rendszerének egyszerűsítését és olyan jobboldali párt megalakítását, amely alkalmas pillanatban fasiszta típusú párt alapját képezhetné, amennyiben ez a bur­zsoázia számára alkalmasnak mutatkozna. A BURZSOÁZIÁNAK a jobboldal poli­tikai egyesítésére irányuló szándéka fi­gyelmeztető jel minden franciaországi de­mokratának és köztársaságinak, hogy kö­zeledik minden népi erő politikai egyesí­tésének 12. órája. Ezért örömmel kell fogadni, hogy az úgynevezett „nem kom­munista baloldal" funkcionáriusai reáli­san mérlegelik a kommunistákkal valő tárgyalások célszerűségét. Raymond Badiou, Toulouse város pol­gármestere és a Francia Szocialista Párt levált részének funkcionáriusa, aki egy­úttal a Demokratikus Erők Szövetséqé­nek (a nem kommunista baloldalnak) faq­ja a Vie Ouvrlére szocialista szakszer­vezeti lap munkatársa előtt ezt a jelen­tős nyilatkozatot tette: „A Demokratikus Erők Szövetsége és a kommunista párt együttműködésének kérdése a közös védelem érdekében a A szövetségi parlament elutasítja az NDK javaslatait Berlin (ČTK) — Október 1-én Nyugat-Berlinben a Technikai Egye­tem épületében megkezdték a nyu­gatnémet szövetségi parlament ülés­szakát. Az első nap programján a szövetségi parlament összes frak­cióinak közös nagy interpellációja volt, amely provokatív módon tá­madja a Német Demokratikus Köz­társaságot. Lemmer miniszter, a bonni kormány szószólója megerősí­tette, hog.y az Adenauer rendszer to­vábbra is el akarja mélyíteni Német­ország kettéosztottságát. Lemmer és a kormány többi szónőka elutasította az NDK konstruktív javaslatait, tá­madta a Szovjetuniót és az NDK-t, azt állítva, hogy ezek a szocialista országok felelősek Németország ket­tészakításáért. A tárgyalás befejező részében egyhangú határozatot fogadtak el, amely elutasítja Németország egyesí­tését a két német állam megegye­zése útján és a felelősséget az or­szág egyesítéséért kizárólag a nagy­hatalmakra hárítja. pontosan meghatározott pontokban néze­tem szerint fontos feladat a következő hetekben, mert nehéz hóoapok elé te­kintünk. A Demokratikus Erők Szövet­sége vezetőinek (értve alattuk Mendés­Prance, Mltterrand, Depreuxe és Mar­tinellé képviselőket) és a Francia Kom­munista Párt vezetőinek a közös pozíciók kérdésében meg kell állapodniuk, pozíció­iknak nem szabad kölcsönösen ellensé­gesnek .lenniük. Anélkül, hogy lemonda­nánk eszméinkről és tanainkról, közös harcot kell folytatnunk a közös ellen­ség ellen". A kommunisták örömmel fogadják az ; ilyen és hasonló nyilatkozatokat, mert ezek arra mutatnak, hogy a becsületes köztársasági francia polgár helyes követ­keztetésre jutott a népszavazás ered­ményéből. Mihelyt a kommunisták és nem kommunisták, akik szeretik Franciaorszá­got és szívükön fekszik az ország létér­deke, egy asztalhoz ülnek, megtörténik az első lépés az ország igazi megújhodá­sához a demokrácia és szabadság szel­lemében. A jóakarat alapján lehetséges lesz a közös eljárás programjának kidol­gozása. A FRANCIA KOMMUNISTÁKAT az a tudat erősíti harcukban, hogy a népszavazás fo­lyamán elhangzott minden egyes „nem" a demokrácia és köztársaság védelmére irányuló bátor és öntudatos cselekedetet jelentett. Minden ilyen „nem" mögött, egy olyan harcos áll. aki megérti a hely­zetet és aktívan részt kíván venni an­nak megoldásában. A 4 600 000 „nemmel" szavazó sokkal többet jelent, mint ameny­nyit a statisztika mond. ČESTMÍR CISAR. Begyújtották a második legnagyobb szovjet nagyolvasztót Moszkva (ČTK) — Rádióaktív izotopok ellenőrzik és irányítják azon új olvasz­tókemencében lefolyó technológiai folya­matokat, amelyet e napokban gyújtottak be a zsdanovi Azovsztal Üzemben. E nagy­olvasztó teljesítőképességét tekintve a második helyen áll. Az eddigi leqnagyobb szovjet és európai olvasztó kemencét Krivorozssztal Üzemben építették fel. Az új kemence az AzovI-tengerparton fekszik. Ez lehetővé tette egy nagy szi­vattyúállomás létesítését, amely az agre­gátok hűtésére óránként 12 ezer köb­méter tengervizet szolgáltat. A kemence közelében az Azovi-tenger másik partján fekvő kamizsburuni érclelőhelyről szár­mazó agromerátot szállító hajók fognak horgonyozni, amelyekről az ércet átrakás nélkül közvetlen a nagyolvasztóba jut­tatják. A Azovsztal Üzemben létesített naqyol­vasztó a legutóbbi négy nap során mát a második kemence, amelyet a Donbasz­ban üzembe helyeztek. Az USA elnöke üdvözlő üzenetet küldött de Gaullenak A francia alkotmányról szóló nép­szavazás eredményeinek kihirdetése után Eisenhower, az USA elnöke az államférfiak közül elsőinek küldött személyes üzenetet de Gaulle tábor­noknak és gratulált a népszavazás eredményeihez. Az üzenet tartalmát nem közölték. Londonból érkező hírek szerint Winston Churchill volt an^c! minisz­terelnök is sietett kifejezni de Gaul­lenak jókívánatait. I Mhűny sorbm J MARIANNE ÉS AZ ÜJ ALKOT. UNY ' (Az Előre karikatúrája). I K. J. VOROSILOVOT, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnökét, aki baráti látogatáson Afganisztánban tartóz­kodik, október 1-én meglátogatta Mo­hammed Davud afgán miniszterelnök és az afgán királyi család tagjai. (ČTK) HIROSIMA japán városban, a Kikötő­munkások Szakszervezeti Szövetsége fel­szólította valamennyi tagját, tagadják meg az amerikai fegyverek haióbarakását, amelyeket a tajvani csangkajseki egysé­aek felfegyverzésére szántak. (ČTK) A FRANCIA Tudományos Kutató Intézet 3000 technikai és adminisztratív alkal­mazottja október 1-én és 2-án bérsztráj­kot folytatott. A dolgozók részvétele a sztrájkban 95 százalékos volt. (ČTK) A PÁRIZSI rendőrség október 1-én be­tiltotta az afrikai diákok gyűlését, ame­lyet a Kameruni Nemzeti Diákszövetség titkárságában akartak megtartani. (ČTK) A MÜNCHENI rendőrség letartóztatta Németország jogellenesen betiltott Kom­munista Pártjának öt volt tagját, akiket azzal vádolnak, hogy kommunista röp­lapokat terjesztettek. (ČTK) A libanoni politikai pártok és közszer­vezetek — a fasiszta szervezeteken kí­vül — elhatározták, egyetértenek Karame miniszterelnök azon felhívásával, hogy egységesen támogassák a kormánynak azt a követelését, vonják ki az amerikai had­erőket az országból és egységesen tö­rekedjenek a helyzet megjavítására az országban. (ČTK) Dr. Ottó Hahn Nobel-díjas professzor, göttingeni atomkutató szeptember 30-án a wlesbaden-i népgyűlésen a világ köz­véleményéhez fordult azzal a felszólí­tással, hasson oda. hogy szüntessék be az atomfegyverkísérleteket és pusztítsák el a meglevő atombombakészleteket. (ČTK) Az építkezés és a mezőgazdaság villa­mosítási szakértőinek szovjet küldöttsége e napokban az USA-ban tartózkodik. (ČTK) TIT C7Ö 3 * 1Q?5 ••

Next

/
Thumbnails
Contents