Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-20 / 291. szám, hétfő

Megkezdődött a csehszlovák könyvtárosok II. országos kongresszusa a bratishvai Kjltúra f s pihenés Parkjaban ma kezdődött meg a csehszlovák könyvt^'osJt 'I országos kongresszusa. Az első országos kongresszust tiz évvel ezelőtt Brnóban rendezték meg. A mostani kongresszus a CSKP XI kongresszusának nagy jelentőségű határozatai után a kulturális forradalom szebbnél szebb győzelmeinek idején ül össze. A csehszlovák könyvtárosok előtt így elsősorban az a feladat áll, hogy a CSKP XI. kongresszusának határozata szellemében kitűzzék a csehszlovák könyvtáraknak a kulturális forradalom és a szocialista építés befejezésével kapcsolatos további feladatait. Tudatosítaniok kell, hogy a könyvtárak, a könyvek és a folyóiratok hatalmas gyűjteményei szorgalmas, megfontolt, eszmeileg helyesen irányított munkával hatalmas erőt jelentenek a szocializmusért folyó harcban. A II. országos könyvtárosi kongresszuson megtárgyalásra kerül a könyvtárak tevékenységére vonatkozó új törvényjavaslat, a könyvtári munka eszmei tartalma, a pártosság növelésének szükségessége és még több más, a könyvtári munka megjavításával kapcsolatos kérdés. (b) ooocTeljesítette tervét a J, V, Szfálln Nagybánya Az ostravai J. V. Sztálin Nagybánya bányászai a szombatra virradó éjszakai műszakban az ostrava-karvinái bányakörzetben és a köztársaságban elsőként teljesítették az évi szénfejtési tervet. Sikerüket jobb munkaszervezéssel, a fejtés előtti előkészítő munkákban időnyeréssel és a kollektívák szocialista versenyével érték el. A J. V. Sztálin Nagybánya az idén nyerte el első ízben a TUzelőanyagügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség vörös vándorzászlaját az első negyedévi eredményekért, a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös vándorzászlaját második negyedévi munkájáért és a CSKP XI. kongresszusának zászlaját, mert az ostrava-karvinái bányakörzet legjobb üzemeinek versenyében minden alkalommal az első helyre került. TEXTILIPARI DOLGOZÓINK II Nagy Októberi Szocialista Farradalom 41. évfordulója tiszteletére A már országos jellegűvé vált felajánlási mozgalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. és a csehszlovák-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 15. évfordulója tiszteletére határozott tettekre ösztönözte hazánk textilipari dolgozóit: termelési tervük határidő előtti teljesítésére, a munkatermelékenység és az áru minősége fokozására, illetve javítására, valamint az önköltség csök kentésére. A KEZDEMÉNYEZÉS eredetileg a žilinai Slovena n. v. dolgozói körében született meg, akik példás kötelezettségvállalásukkal elsőként kapcsolódtak be az üzemeink és gyáraink, szövetkezeteink és egyéb gazdasági egységeink által a barátság hónapjára hirdetett szocialista munkaversenybe. E vállalat üzemeinek kötelezettségvállalásai hatalmas értékeket adnak terven felül népgazdaEgy „reprezentatív

6 étterem tát: „Mészbe rakott tojásból készült, Nemrég, Moszkvából hazatérőben bizonyos ideig a Szovjetunió határállomásán, Csapon várakoztam. Az állomás vendéglőjében hófehér abroszok, kényelmes karosszékek, tisztaság, rend vett körül és a pincérek előzékenysége, a koszt jó íze még ma is emlékeztet az ott eltöltött kellemes félórára. Nemrég csernói látogatásom alkalmából megálltam a vasúti vendéglő függönyös ajtaja előtt. Előre elképzeltem a tágas éttermet, a csendes, kellemes környezetet, a hangtalanul suhanó, hófehér kabátú pincéreket és az ételek csiklandozó illatát, mint ahogyan azt Csapon tapasztaltam. De az ajtó kinyitása után visszahőköltem, s megnéztem, nem tévedek-e. De nem. Keretezett táblán ott volt kiírva nagy betűkkel: U-osztályú étterem. A kis, szűkös szobában vagy egy tucat asztalka szorongott egymás mellett. A bor és a pálinkagőzös levegőben szinte késsel lehetett vágni a füstöt és hogy teljes legyen a benyomás, egy sereg borközi állapotban levő vendég hangszálaik rezegtetésével olyan hangversenyt rendezett egymást túlordítozva, hogy ez a kép beillett volna álcár egy vadnyugati söntésbe is. Hát ez micsoda? — botránkoztam meg a látottak és hallottak fölött. Ez kérem II. osztályú nemzetközi étterem — mosolygott rám kedvesen a cégtábla az ajtó felett. Csak tessék helyet foglalni. — De hová? — Amott felállt egy tántorgó a>ak, gyorsan ülj le helyére, mert éhen maradsz, korogta éhes gyomrom. Par, icsát követve telepedtem a piszkos asztalhoz. Ételmaradékok, cigarettacsutkák, leöntött abrosz, mely inkább gyászolt, mint étkezésre hívogatott. Csitítgatni kezdtem korgó hasamat. Valahogy kibírom Kassáig, de az újságíró kíváncsisága megszólalt bennem, mint egy rossz ördög. Rendelj, meglátod mi lesz! És rendeltem. Az étlapon az állt, hogy a cigány oldalas 9 korona 40 fillér. Tehát az árak tényleg II. osztályúak. Amit azonban elém tettek cigányoldalas néven, arról inkább nem írok. Amikor valahogy lenyeltem úgy éreztem magam, mint egy berúgott ember, aki körül forogni kezd a világ, pedig csak egy sört ittam hozzá. A panaszkönyvet kértem az egyik sürgő-forgó piszkoskötényű pincérlánytól. „Kedves vendégeink, — olvastam az első oldal bevezetőjét —, szeretnénk szolgálatainkat tökéletesíteni' és ezért kérjük kívánságaikat... észrevételeiket ... aláírás: Jaremba, az üzem vezetője." No, majd én beírom kívánságomat, határoztam el bőszen az üzemvezető szíves felszólítására. De az első panasz elolvasása megmásította szándékomat. Pontosan az állott a könyvben, amit én is bírálni akartam. Prágai vendégek rántottát kapták, amely bűzlött a rossz tojástól. Jaremba elvtárs így magyarázza a lap alján a rossz rántotezért nem felelhetünk, kérjük az elnézést." Jó kifogás, de naiv, mert augusztusban még híre hamva sincs a meszes tojásnak. így hát nem írtam semmit, nehogy Jaremba elvtárs mosolyogjon bírálatom felett. Émelygő gyomorral szóltam a pincérhez. Fizetek! Jozef Ondriš, fiatal főpincér készségesen ugrott asztalomhoz. — Miért piszkos az abrosz — kérdeztem mosolyt erőszakolva arcomra. — Nincs itt kérem Tamásné — ő adja ki a tiszta abroszt, válaszolta közömbösen. — És miért oly koszos az elvtárs ruhája? — folytatom a témát. — Majd beadom a tisztítóba. Különben is én csak átmenetileg vagyok itt. 18 koronát fizet kérem. II. osztályú étterem főurához méltó hanyag előkelőséggel zsebrevágta a 20 koronát és elvágtatott. Azt hiszem felszámította a vendéglő „nemzetközi jellegét" is. A kijáratnál két helybeli is-meröst pillantottam meg. — így megy ez itt mindig? — kérdem tőlük Kmec János, az állomás üzemi bizottságának elnöke ad készséggel magyarázatot: —Bizony így volt és így is marad, ha nem intézkednek az illetékesek. Már egynéhány vezetőt kicseréltek, de a csernói étteremben semmi sem változott. A jó isMerosnknek protekciós ebéd jár, a kassai ellenőröknek, akik elég gyakran látogatják a vendéglőt külön aszta', jó koszt és itóka. így aztán marad minden a réniben. — De meddig? Ezt kérdjük mi is, a számos külföldi átutazó vendéggel együtt, akik a „reprezentatív" étterem láttán, nemcsak a csernói viszonyokra következtetnek. Horváth Sándor Ságunknak. A dolgozók egyéni felajánlásai, a munkacsoportok és műhelyek közös kötelezettségvállalásai világos bizonyítékát adják e fontos iparágunk dolgozói építőkészségének. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ALAPJÄN, ha csak a főbb pontjait említjük is meg, tiszta képet kapunk a vállalat dolgozóinak merész elhatározásáról, őszinte igyekezetéről és eltökélt szándékáról, hogy teljesítik a XI. kongresszus határozataiból, eredő új feladatokat hazánk szocialista építésének befejezése érdekében. A Slovena nemzeti vállalat dolgozói többek közt vállalták, hogy 1958-as termelési tervüket december 16-ig teljesítik és az év végéig négy millió korona értéket hoznak létre terven felül. Exporttervüket már december 12-ig, a csehszlovák-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírása 15. évfordulója napjáig 100 százalékra teljesítik. A termékek minőségi követelményeinek fokozásával 156 ezer koronát, az önköltségen pedig még ez év végéig több mint 500 ezer koronát takarítanak meg. Az akkumulációs terv túlteljesítésével a tervezettnél közel 650 ezer koronával nagyobb összeget szolgáltatnak be az állampénztárba. Az 1959. évre szóló tervjavaslatot idejében kidolgozzák és a jövő év elején fokozottan gondoskodnak a nagyobb feladatok 100 százalékos teljesítéséről. Jövőre egy üdülőközpont építését tervezik egymillió kétszázezer korona költséggel. Az építkezést azonban még ez évben megkezdik, a gyár dolgozói több száz brigádórát dolgoznak le, hogy minél olcsóbban és minél előbb elkészüljön az épület. A Záduni EFSZ felett vállalt védnökségük keretében nemcsak fizikai támogatást nyújtanak a szövetkezeteknek, de szervezési ügyekben is segítenek és elméleti ismertetéseket is tartanak a szövetkezeti tagoknak. A vállalati kötelezettségvállalásnak számos további pontja is van. Valamennyinek teljesítéséről gondoskodtak és erre aprólékos tervet dolgoztak ki. A vállalat dolgozói körében élénk akció ez a szocialista munkaverseny és valamennyien KEZESKEDNEK A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TELJESÍTÉSÉÉRT Mindenekelőtt újítások bevezetésével akarnak sikereket elérni. Ismeretes, hogy ebben a vállalatban nagymérvű újítómozgalom fejlődött ki az utóbbi évben. Komoly eredményei vannak az üzemi kísérleti és kutatóintézetnek is. A közelmúltban bevezették és most már sikeresen alkalmaznak néhány tökéletesített technológiai menetet. Az új munkamódszer máris jó hatással van a tervteljesítésre és a minőségi mutatók alakulására. Az újítások mellett számítanak a munkatermelékenység fokozására is, amit különösen a felélénkített szocialista munkaverseny révén érnek el a dolgozók. Figyelemmel kísérik a gépek termelési kapacitásának kihasználását, a munka hatékonyságának növelését. Az üzemben nagy jelentőségük van az ifjúsági munkacsoportoknak. A lelkes fiatalok magukévá teszik a vállalat feladatait és kölcsönös bíztatással, versengéssel segítik elő a vállalati kötelezettségvállalások teljesítését. A felajánlási mozgalom megindításában oroszlánrésze volt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezetének, mely nemcsak megszervezte és összegezte a dolgozók kezdeményezését, hanem gondoskodott A FELAJÁNLÁS TELJESÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSÉRŐL az üzemek, üzemrészlegek, vagy munkacsoportok termelési értekezletein. Az ellenőrzés megszervezésén nagy része volt az üzemi pártbizottságnak. Ahogy kiéreztük szavaiból, I BÜSZKÉK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAIKRA, mert tudják, hogy nem üres szóbeszéd az, amit néhány oldalon megfogalmaztak, hanem egységes kifejezője az egész vállalat tetterős, többezres dolgozó tömegének, mely felismerte napjaink történelmi feladatainak jelentőségét és akcióiban világos kifejezését adja, hogy elszánt harcosa a szocialista építésnek. A Slovena nemzeti vállalat dolgozói köztársaságunk valamennyi textilipari üzeméhez felhívást intéztek e nagyjelentőségű kötelezettségvállalással kapcsolatos verseny indítására. A méltó választ már számos ruhagyártó üzem elküldte, de türelmetlenül várják a még késlekedő textilipari vállalatok jelentkezését, hogy minél előbb általános versenyt hirdethessenek a kötelezettségvállalás százszázalékos teljesítéséért. (sz-> mtM\tv ««u«fi» < -v;

y < 1" % 4 ?< \ 7 \ I k Í \ Í K" V » w>, I N x* * * fc VitM . Amiről a polgári történetírók megfeledkeztek A

Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában nemrégen látott napvivilágot Ľudovít Holotík, szlovák történész hét évi alapos munkájának eredménye: A Štefánik-Iegenda és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása című tanulmánya. E mü különösen időszerű most, amikor köztársaságunk megalakulásának 40. évfordulójával kapcsolatban megemlékezünk a hazai munkásosztály élcsapatszerepéről és a tömegek mozgalmának nagy erejéről a nagy osztályösszecsapásotban, melyek — az orosz bolsevikok Nagy Októberi Szocialista Forradalmának hatására — az önálló Csehszlovák Állam létrejöttét eredményezték. Holotík tanulmánya terjedelmével és alaposan feldolgozott anyagával messzemenően felülmúlja a tárgykörében régebben megjelent kisebb, politikai müveket. Tanulmányával, mint írja, meg akarja „magyarázni M. R. Štefániknak az első világháború idején kifejtett tevékenységét", hogy „leleplezze a Štefáník-Iegendát és ily módon hozzájáruljon a Csehszlovák Köztársaság megalakulásával öszszefüggő egyes prolémák megvilágításához." Nem életrajzot akart írni, hanem csupán megrajzolni Štefániknak, a szlovák burzsoázia kétségtelenül legnagyobb nemzetközi karriert aratott exponensének | emberi és politikai arcélét — amiben 1 rendkívül gazdag eredeti okmányanyagI ra támaszkodik — hogy eloszlassa a nemzetfelszabadító szerepéről terjesztett burzsoá-legendát és a tömegek megmozdulásában mutassa meg a köztársaságot létrehozó erőt. Müve első három fejezetében a világháború előtti állapotokat ecseteli, különös tekintettel a nemzeti felszabadító harc problémáira és a szlovák burzsoázia állásfoglalására. „A XIX. század 90-es éveiben a szlovák burzsoáziának új csoportjai alakultak ki. Keletkezésük a burzsoázia táborán belül közvetlenül összefüggöt a gyorsabb gazdasági fejlődéssel. Legelőször a fudák-klerikálls csoport jött létre, mely tulajdonképpen a Vatikán egyenes kezdeményezésére Zichy gróf által 1894-ben alapított Magyar Néppárt méhében született. 1898-ban a Skalicán P. Blaho és V. Šrobár által kiadott Hlas című folyóirat körül kialakult a hlasista-csoport. Mindkét csoport saját érdekeit követte. A l'udák-klerikálls csoport elsősorban a falusi lakosság legelmaradottabb rétegeire akart támaszkodni és célja kizáróan a főpapság érdekeinek szolgálata volt. A hlasista csoport a XIX. század végén gyors fejlődésnek Indult, a városi burzsoázia érdekel vezérelték. A szlovák városi burzsoázia gyengeségét bizonyítja, hogy a hlasizmus a szabadelvű cseh polgárságtól és kispolgárságtól erősen befolyásolt prágai szlovák főiskolások körében született meg." Holotík az új osztálynak, a gyarapodó szlovák proletariátusnak jelentőségét elemezve rámutat, hogy a szlovák munkásosztály fellépése „messzemenően befolyásolta a burzsoázia politikáját. A burzsoázia nem a magyar uralkodó osztályokban, hanem a szlovák proletariátusban kezdte látni fő ellenségét. A szlovák burzsoázia minden csoportja a maga mód- j ján, általános jellegének megfelelően ! igyekezett elbánni a munkásmozgalom- j mal." E szempontból magyarázza a szerző azt, i hogy a szlovák burzsoázia kezdetben hallani sem akart a szlovák népnek a magyar királyság keretein kívül történő nemzeti felszabadulásáról, Rátérve Štefánik szerepére megállapítja, hogy Masarykkal és Benešsel, a politikai tevékenységükre alaposan felkészült burzsoá-ideológusokkal szemben Štefánik nem rendelkezett politikai érzékkel és elméleti ismeretekkel, csupán rendkívül nagy becsvágy és az arisztokrata életstílus elérése fűtötte pályafutásán. A szerző bemutatja, hogyan állott a fényűző nagyúri életmódja miatt nagy adósságokba keveredett és mint csillagász a meudoni csillagvizsgáló Intézetben kudarcot vallott Štefánik a gyarmatosító francia imperializmus szolgálatába. „Štefánik azzal nyerte meg Chautemps szenátort, hogy élénken ecsetelte előtte, milyen nagy lehetőségei lennének a francia gyarmatpolitikának a szikratávíró felhasználásával." Štefánik Tahitin és más szigeteken végzett „tudományos" munkásságával, azaz a modern távösszeköttetés rendszerének kiépítésével hozzásegítette a francia Imperialistákat e területek lelgázásához és a gyarmatbirodalomba való bekebelézéséhez. Ezzel alapozta meg karrierjét. A tanulmány további része a cseh burzsoázia nyugati és carofil irányzatának politikai célkitűzéseit tárgyalja, megemlíti azokat az okokat, melyek Štefánikot arra késztették, hogy Masarykhoz és Benešhez csatlakozzék. A háború kitörésekor Štefánik belépett a francia hadseregbe. Mint az okmányokból kitűnik, nem azért, hogy népe nemzeti és demokratikus szabadságáért küzdjön, hanem hogy mindenütt biztosítsa a francia imperializmus érdekeit, lőttre tábornok megbízásából és Janin tábornok vezetésével azzal a küldetéssel járt az oroszországi cseh és szlovák nemzetiségű hadifoglyok között, hogy olcsó ágyútölteléket szerezzen a francia imperialistáknak. Ezt tSrg.yalja a könyv V. fejezete. A VI. fejezet Štefániknak az USA-ban élő csehek és szlovákok behálózásáért folytatott üzelmeit, a VII. fejezet pedig az olaszországi csehszlovák légióknak a francia imperializmus érdekében való felhasználására irányuló mesterkedéseit írja le. A VIII. fejezetben a szerző kitér az oroszországi csehszlovák léglók Štefánikszervezte szovjetellenes lázadására és a | szibériai vasútvonal megszállásának körülményeire, majd így jellemzi a további fejleményeket: „A Szibériában lejátszó; dott események és a beavatkozók aktivitásának fokozódása azonban nem talált : kedvező talajra a csehszlovák légiók kö| rében. A Csehszlovák Köztársaság meg| alakulása rendkívül nagy jelentőségű töi rést jelentett a legionáriusok gondolkodáI sában. A központi hatalmak kapituláltak, ! az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott. 1 A hadifogoly-táborokból a nemzeti sza; badságért és függetlenségért vívott harc ! jelszavaival kicsalt egyszerű légionáriu• sok elképzelései szerint a háború véget ! ért. A fő ellenség — az Osztrák-Magyar Monarchia többé nem létezett. Annál nagyobb volt ezért a legionáriusok csodálkozása és csalódása, amikor a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után ls azt követelték tőlük, hogy maradjanak tovább Szibériában és harcoljanak a szovjet kormány ellen. A szovjet kormány elleni háború folytatásával szembeni ellenállás már a csehszlovák állam megalakulása előtt megnyilvánult... A Kolcsak-diktatúra uralomrajutása is elmélyítette a légiók bomlásának folyamatát. E diktatúra viszonyai közepette állatias gyilkosságokat követtek el a bolsevikokon és a polgári demokratikus rendszer hívein. A Kolcsak-diktatúra területén senki sem érezte biztonságban életét a kozák atamánoktól és a feketeszázas tisztektől." A IX. fejezet Štefánik életének és tevékenységének utolsó szakaszát vázolja. Megvilágítja, milyen aljas hazárdjátékot űztek az új állam sorsával a burzsoázia nemzetfelszabadító legendíval körülövezett képviselői: Masaryk, Beneš és Štefánik. A minden téren Nyugathoz fűzött köztársaságban érvényesülő befolyásért különösen Francia- és Olaszország vetekedett. A francia-olasz ellentétek különösen az idegen vezénylet alatt álló csehszlovák hadsereg vezérkarában törtek ki elemi erővel. Masaryk Štefánikot bízta meg a már nemzetközivé fajuló viszály elsimításával. Štefánik párizsi és római tárgyalásainak eredményeképpen azt az ígéretet hozta magával az olasz kormánytól, hogy kivonja csapatait Csehszlovákiából. Štefánik azonban nem érkezett meg Rómából. Repülőgépe a bratislavai repülőtér fölött rejtélyes körülmények között leszálláskor lezuhant. A szerző felidézi Štefánik halálának körülményeit és azokat a mendemondákat is, melyeket az egyes burzsoáérdekcsoportok politikai célzattal terjesztettek, s a következő megállapításra jut: „A magyar vörös hadsereg repülőgépei elvétve szlovák terület fölé hatoltak. A kormány a sovinizmus és a Magyar Tanácsköztársaság elleni gyűlölet szellemében nevelte a csehszlovák katonákat. Csak így történhetett, hogy amikor az i idegen repülőgép Bratislava fölé ért, a bratislavai helyőrség egyes katonái azzal a meggyőződéssel, hogy magyar repülőgép, légelhárító tüzet nyitottak. Kétségtelenül ez volt az oka annak, hogy tüzet nyitottak a Štefánikot szállító repülőgépre, mely a célnál lezuhant. Méltán mondhatjuk, hogy Štefánik a csehszlovák burzsoázia ellenforradalmi hisztériájának esett áldozatul.""" Az utolsó fejezet a marxista történetírás szempontjából kiindulva helyesen értékeli a köztársaság megalakulísmak tényét, mint a néptömegek nemzeti felszabadító harcának eredményét. Behatóan foglalkozik a néptömegek hazai mozgalmával és azt is megmagyarázza, mlJrt sikerült mégis a csehszlovák nagyburzsoáziának megfosztania a munkásosztályt forradalma gyümölcsétől. „Nemzeteink további fejlődése is Igazolta a burzsoá felszabadító legendák alaptalanságát és hazugságát. A munkásosztály történelmi harca megdöntötte a cseh és szlovák burzsoázia uralmát. A népi demokratikus rend győzelme teljes mértékben igazolta, hogy a nép, a néptömegek alkotják a történelmet. Csak a munkásosztály vezette néptömegek dönthettek el a nemzeti és szociális felszabadulásért vívott végső küzdelmet. A munkásosztály a kommunista párt vezetésével évszázados küzdelmet vívott a nemzeti és szociális felszabadulásért, hogy megvalósuljon az a szocialista társadalmi rend, mely megnyitotta a cseh és szlovák nemzet sokoldalú és teljes erejű fejlődésének beláthatatlan távlatait. Ľudovít Holotík tanulmánya évek türelmes munkájának, adatgyűjtésének és marxista módszerrel való feldolgozásának az eredménye. Nagymértékben hozzájárul a 40 év előtti események helyes értékeléséhez és a nép akaratiból született köztársaság történelmének hamisítatlan ismertetéséhez. L. L. ÜJ SZÖ 2 * 1058. círtöber 20.