Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-17 / 288. szám, péntek

A második ötéves terv - döntő lépés a szocialista országépítés befejezése felé Használjuk ki a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeit (Folytatás a 3. oldalról.) A második ötéves tervben a mezőgazdaság legkomolyabb feladata a falu szocialista termelési viszonyainak további kiterjesztése. Megállapíthatjuk, hogy ezt a direktívát nagyon sikeresen teljesítjük. Az egységes földművesszövetkezetek építésében elért siker a második ötéves terv első éveiben a mezőgazdasági piaci termelés rendszeres növekedését jelentette. A mezőgazdasági piaci termelés az 1956. és 1957. években 1955-höz viszonyítva évente 6—7 százalékai növekedett. Az idén is várható, hogy a piaci termelés gyarapodása eléri az előző évekét. Látnunk kell azonban, hogy a szocialista mezőgazdasági termelés előnyei nincsenek kellőképpen kihasználva. Ha a mezőgazdasági termelésnek 27 százalékkal kell növekednie, mindenekelőtt erőteljesen meg kell kezdenünk a földalap jobb kihasználását és a termelés belterjességének fokozását. Noha az idén a komló, cukorrépa, len, gyümölcs, szőlő és takarmányfélék termelésében bizonyos javulást könyvelhetünk el, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy korántsem teljesítjük a mezőgazdasági termelés tervezett évi átlagos növelését. Hasonlóképpen az erőtakarmánytermelés feladatainak teljesítése is még mindig lemarad az állattenyésztési termelés feladatai mögött. A hús, tej és tojás termelése növelésének feltételeit viszont nemcsak a kellő mennyiségű takarmány biztosításával, hanem az állatállomány növelésével is meg kell teremtenünk. Az idén ugyan általában már a javulás bizonyos jeleit észlelhetjük a szarvasmarha-tenyésztésben, ezzel szemben a fejőstehenek tenyésztésében még mindig nagycn nyugtalanító a heiyzet. A tehénállomány 1955 óta csökkent és 1958-ban 1 százalékkal kisebb. Az anyasertések állománya az idei év első felében jelentősen csökkent és a helyi szervek csak az utóbbi • időben biztosítják az átmenetileg szaporodásra használt anyasertések pároztatásával a malactermelést. A második ötéves terv kellő anyagi feltételeket teremt arra, hogy megszűnjék a mezőgazdaságnak a népgazdaság többi ágai mögött való eddigi lemaradása. A második ötéves terv hátralelvő éveiben 13 milliárd 700 millió koronát kell beruháznunk a mezőgazdaságban. Lényegében fokozódnak az összes mezőgazdasági gépfajták szállítmányai. A műtrágya-fogyasztás 1960-ban 1957-hez viszonyítva kb. egyharmadával növekszik. Meg kell követelnünk, hogy az eddiginél lényegesen jobban és gazdaságosabban használják fel ezeket az eszközöket. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy például az EFSZ-ek építésében az 1956—

jľ. években néhány százmillió korona kihasználatlan maradt és hogy az idén sem jobb a helyzet. Az állami gazdaságok építését az idén a népgazdaság összes ágai közül a legrosszabbul teljesítik. A második ötéves terv feladatainak biztosítása megköveteli, hogy a növényi és állattenyésztési termelés növekedését az eddiginél sokkal határozottabban biztosítsuk. Itt döntő szerepet kell játszania a politikai és szervező munkának. A falu szocialista átépítésében elért sikerek és a falusi lakosságnak politikánk helyességébe vetett bizalma biztosíték arra, hogy kiküszöböljük a felmerülő hibákat és sikeresebben teljesítsük a mezőgazdasági termelés mozgósító feladatait, melyek népünk élelmezésének biztosítása szempontjából döntő fontossággal bírnak. Valósítsuk meg a CSKP XI. kongresszusának irányelveit A második ötéves terv feladatai jelentőségükkel messzemenően túlszárnyalják az 1960. évet. Sikeres teljesítésük elengedhetetlen feltétele a CSKP XI. kongresszusán kitűzött cél megvalósításának. I Ezért figyelmünk a népgazdaság minőségi viszonyainak állandó javulására és a döntő szakaszain felmerülő fogyatékosságok általános leküzdésére irányuljon. Ezért fejlesszük tovább a népgazdaság szilárdulásának folyamatát, i amely az idén oly szembetűnően megnyilvánult az ipari termelés tervének i sikeres teljesítésében, a gazdasági együttműködés kibővülésében és elmélyülésében, a falu szocializálásának további növekedésében és a népgazdaság új rendszeres irányításában. Az Állami Tervhivatal és a minisztériumok jelenleg az 1961—1965. évi harmadik ötéves terv irányelveinek, az 1975-ig kiható hosszú tartamú terv politikai-gazdasági direktívái tervezetének előkészítésén dolgoznak. Ez a terv a társadalom szükségletei legnagyobb fokú biztosításának céljával határozza meg a népgazdaság fejlődésének, a fő alapok, természeti erőforrások, munkaerőforrások leghatékonyabb kihasználásának koncepcióját. Meghatározza a nemzetközi munkamegosztás optimális lehetőségeit és megszabja a műszaki fejlődés nagy feladatait. A harmadik ötéves terv irányelveinek előkészítésén végzett munkálatok már most a lehetőségeknek és szükségleteknek a baráti országokkal történő rendszeres tárgyilagos tisztázása mellett folyik. Ily módon létrejönnek népgazdaságunk tervszerűsége további fokozásának, főként az egész népgazdaság és egyes ágai fejlődési távlatai szükséges konkretizálásának feltételei, hogy megfeleljenek a XI. pártkongresszuson kitűzött feladatoknak. Képviselő elvtársak! Hazánk nagyfokú gazdasági fejlettsége, népünk politikai és kulturális színvonala, valamint az a ténv, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia mindiq a szocialista viláorendszer s-ilárd láncszemét képezte és fogja képezni a jövőben is és hoqv munkásosztályunkat Csehszlovákia Kommunista Pártja vezeti, arra a szilárd meggyőződésre jogosít fel bennünket, hogy teljesítjük Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának a szocialista építés történelmileg rövid időn belül való befejezésére jóváhagyott irányelveit. A második ötéves tervről és feladatainak teljesítéséről szóló törvény jóváhagyása valóban jelentős lépés lesz ezen az úton. Václav Pašek nemzetgyűiési képviselő mmém beszéde Václav Pašek nemzetgyűlési képviselő, a második ötéves tervről szőlő törvényjavaslat előadója a bevezetőben ismertette iparunk felépítésének és átépítésének eredményeit az első ötéves tervben. Kiemelte azt a tényt, hogy Szlovákiában 1955-ben az ipari termelés az 1937. évi termelésnek több mint ötszörösét tette ki. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerek ismertetése után a törvény előadója áttért a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat ismertetésére. Kijelentette: — „Az első ötéves terv sikeres teljesítése és azok a gazdasági és politikai sikerek, amelyeket ezekben az években elértünk, lehetővé tették a második ötéves terv tervezetében összefoglalt merész célok kitűzését, amelyek megfelelnek azoknak a távlatoknak, melyeket a CSKP XI. kongresszusa állapított meg." Václav Pašek képviselő azután részletesen taglalta az 1956. és 57-es években végzett munkát. Annak ellenére, hogy ezekben az években jelentős sikereket értünk el, megmutatkozott, hogy nem sikerült teljesítenünk a munkatermelékenység növekedésének azt az arányát, amelyet feltételeztünk. 1957-ben például az ipari termelés növekedését jelentős mértékben nem a munkatermelékenység növelésével, hanem a foglalkoztatottság növelésével értük el. Elégtelen az a fejlődési folyamat is, amely főleg a gépiparban és az építészetben mutatkozik meg. Itt ugyanis a nagyobb feladatoknak csak a magasabb önköltség és a nagyobb nyersanyagfelhasználás árán tettek eleget. Václav Pašek törvényelőadó azután indokolta, miért kerül sor most a második ötéves terv tervezetének megvitatására és jóváhagyására. Kijelentette: — a második ötéves tervben előírt munkákat befejezni an.ynyit jelentett, hogy újra kellett értékelnünk a megváltozott körülmények közepette előállt helyzetet a második ötéves terv eredeti javaslatában foglalt célkitűzések alapján. Ebből a szemszögből kellett megítélni a feltételezett fejlődést és eszerint kellett kiigazítani az egyes .feladatokat a második ötéves terv többi évében. Csak ezen problémák megoldása után láthatunk hozzá a második ötéves terv megvitatásához és jóváhagyásához. A második ötéves terv tervezete irányszámainak alapján a törvényelőadó részletesen ismertette az ipari és mezőgazdasági termelés feladatait. Az ipari termelésnek 1960-ban 1955-höz viszonyítva 54,4 százalékkal kell növekednie. Hangsúlyozta, hogy ezt a növekedést elsősorban a termelési kapacitások nagyfokú kihasználásával és a különféle nyersanyagok biztosításával lehet elérni. Nagy (eladatok várnak a tüzelőanyagiparra, valamint a kohászatra is. Különös figyelmet kell szentelni a vegyiipar fejlődésének, amelynek termelése 61 százalékkal növekedik. Különleges jelentőségű az építőipar és az építőanyagipar fejlesztése. Az ipari termelés növekedésével egyidőben növelnünk kell az energetikai alapot is. 1955-höz viszonyítva a második ötéves terv folyamán 61 százalékkal növekszik a villanyáramtermelés és 1960ban eléri a 24,2 milliárd kilowattórát. A mezőgazdaságban nagy jelentőségű az a tény, hogy 1960-ban 1955-höz Viszonyítva 55 százalékkal kell növelni a piacra kerülő mezőgazdasági termékek termelését. Ez a fejlődés évi 7—8 százalékos növekedést tesz szükségessé. Ha fígyelemhe vesszük, hogy 1956- és 57-ben az évi növekedés 7 százalékot tett ki, akkor látjuk, hogy a második ötéves terv feladatai mozgósítók ugyan, de általában teljesíthetők. Ezt a célt azzal érhetjük el, hogy teljes túlsúlyba juttatjuk a szocialista szektort a magánszektor felett és tovább gépesítjük a mezőgazdasági munkákat. Gépiparunk és a külföldi "szállítók az 1959—60-as években mezőgazdaságunk számára 21500 traktort, 3 ezer gabonakombájnt, 1500 cukorrépakombájnt, 5300 silókombájnt, 14 600 traktorekét és a különféle mezőgazdasági gépek egés2 sorát szállítják majd. E nagy tervfeladatok teljesítése érdekében nagy szükség lesz a beruházási építkezés meggyorsítására, mégpedig mind a2 iparban, mind a mezőgazdaságban. Az állami beruházási építkezés keretében az ipar fejlődését az összes beruházásoknak több mint felével biztosítjuk. A közlekedés, amelyre szintén fokozottabb feladatok várnak a második ötéves terv hátralevő éveiben (hiszen 39 százalékkal kell növekednie a szállításnak) szintén jelentős mértékben vesz részt a beruházási építkezésben. Az egész beruházási építkezés legfontosabb része a prágai, Karlovy Vary-1, Ústí nad Labem-i és ostravai kerületek kiépítése lesz, mert itt összpontosul a döntő kapacitások építése. A nemzetgazdaság minden ágazatának fejlődése, amelyet a második ötéves terv eiőír, reális anyagi alapot teremt a dolgozók életszínvonalának emelésére. Az életszínvonal legfontosabb része, a személyi fogyasztás második ötéves tervünk folyamán legalább egyharmadával növekszik. Az 1959—60-as évek időszakában számolunk a vásárlóerő további növekedésével és az árucikkek árainak csökkentésével. Az életszínvonal további lényeges része a lakásépítés. Ezen a téren az állami építkezés az eddiginél jóval nagyobb öszszegű beruházással számol. Ezenfelül számolunk azzal, hogy egyéni lakásépítésre 14 millió koronát fordíthatunk. A második ötéves terv folyamán legalább 330 ezer lakásegységet adunk át a lakóknak, amiből 124 ezer lakásegységet a magánépítkezések nyújtanak. A második ötéves terv feladatainak teljesítése biztosítja a szocializmus építése befejezése anyagi alapjának megteremtését. Most természetesen arról lesz szó, hogy e terv merész irányszámai meg is valósuljanak. Erről az iparban és a mezőgazdaságban, a városokban és a falvakon döntenek. A törvényelőadő befejezésül a jövő évi tervelőkészítés munkálataiból és a termelés hatékonyságának ellenőrzéséből szerzett tapasztalatok alapján ytalt arra, hogy azokat a feladatokat, melyeket második ötéves tervünk a dolgozók elé állít, csakis minden dolgozó részvételével, további tartalékok feltárásával érhetjük el. Előkészületek a dunai vízierőművek építésére (CTK) - Szerdán véget ért Bratislavában a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság műszaki dolgozói küldöttségének kétnapos tárgyalása, melyet a dunai közös vízierőművek építéséről folytattak. A tárgyalásokat a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtási Tanács keretében a két testvéri ország kibontakozó együttműködésének szellemében folytatták. N. Sz. Hruscsov Sztavrsp&lban Ä Szovjetunió Kommunista Pártjának XXL kongresszusa hatalmas feladatokat tűz ki Moszkva (ČTK) — Október 14-én Sztavropolban, a sztavropoli kerületnek Leninrenddel való kitüntetése tiszteletére rendezett gyűlésen Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet, amelyben a többi között kijelentette: N. Sz. Hruscsov részletesen foglalkozott a nemzetközi helyzettel. Beszámolt arról, hogyan növekednek a béke és szocializmus erői, milyen hatalmassá és egységessé vált a világ szocialista tábora. Az imperialisták azon kísérletei, hogy háborút robbantsanak ki, a békeszerető nemzetek erős ellenállásába ütköznek. A munkások, kolhoztagok, tudósok és az értelmiség tagjainak sikerei az országban meghatványozzák a szocializmus erőit. Ma minden feltételünk megvan arra, hogy új sikereket érjünk el. A SZOVJETUNIÓ Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa grandiózus feladatokat tűz ki. Azok a számok, amelyek népgazdaságunk fejlesztését a következő hét évre jellemzik, csaknem hihetetlennek tűnnek előttünk. Ha majd ezeket a számokat közöljük, az egész világot megdöbbentik szocialista gazdaságunk fejlesztésének hatalmas távlatai. A hétéves terv kommunista építésünk nagyszabású programja — mondotta N. Sz. Hruscsov. — Ellenségeink azelőtt azt állították, hogy a szovjet gazdaság fejlesztésének terve dicsekvés és fantázia Ma már nincs elég bátorságuk, hogy ilyeneket állítsanak. A szovjet nép az utóbbi években jelentős sikereket ért el a mezőgazdaság fejlesztésében. Lényegesen növekedett a mezőgazdasági termékek termelése és emelkedett a dolgozók életszínvonala. Ez év október 10-ig a kolhozok és szovhozok az államnak egymilliárd 487 millió pud gabonával többet szolgáltattak be, mint az 1953-as év ugyanazon időszakában. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban kijelentette, hogy a Szovjetunióban október 10-ig 62 százalékkal több húst vásároltak, mint 1953-ban. A tejfogyasztás kétszeresére emelkedett. Hruscsov elvtárs ezután a sztavropoli kerület földműveseinek sikereiről, majd a Szovjetunió iparáról beszélt. Kijelentette, hogy ma a fő feladat a szovjet gazdaság sokoldalú fejlesztése és ezen az alapon az életszínvonal emelése. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke október 15-én a krasznodari kerület dolgozói képviselőinek a gabona, a hús, a tojás, tej és további mezőgazdasági termékek termelése fokozásában elért sikerekért magas kormánykitüntetést, a Lenin-rendet adta át. A krasznodari ünnepi gyűlésen Nyikita Hruscsov beszédét intézett a dolgozókhoz. Beszédében rámutatott a szovjet gazdaság hatalmas előretörésére és foglalkozott a földművesekre váró új feladatokkal. Ezenkívül ismertette a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Ugyanaznap a krasznodari stadionban nagygyűlést tartottak, amelyen N. Sz. Hruscsov jókívánatait fejezte ki Kubány dolgozóinak a magas kormánykitüntetéshez és további sikereket kívánt munkájukban. A Szovjetunió emlékirata a Német Szövetségi Köztársaság kormányának Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió külügyminisztériuma közölte a szovjet kormánynak a Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett emlékiratát, amelyet Andrej Szmirnov szovjet nagykövet október 14-én adott át Adenauer szövetségi kancellárnak. A szovjet kormány emlékiratában tudomásul veszi Krollnak, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetének nyilatkozatát, aki augusztus elején arról tájékoztatta a Szovjetunió külügyminisztériumát, hogy a Német IWt

W

XW

mHWHWWtWMMWttiWH Tunézia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az EAK-kal Tunisz (ČTK) — Tunézia kormánya október 15-én közölte, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Arab Köztársasággal. Tunézia küldötte néhány nappal ezelőtt az Arab Országok Ligája tanácsának ülésén megtámadta az Egyesült Arab Köztársaságot és azzal vádolta, hogy a ligát befolyása alatt tartja. A két ország közötti feszültség már hosszabb idő óta növekedett. Tunézia kormánya, amelyre befolyást gyakorolnak az Amerika-barát tényezők, már több hónapja kampányt vezet az arab országok között az EAK és Nasszer elnök ellen. E kampányra azt hozták fel ürügyül, hogy az Egyesült Arab Köztársaság Salah ben Jusefnek, a Neo-Des'tur tunéziai kormánypárt volt jelentős tényezőjének menedékjogot nyújtott. Salah ben Jusef bírálta Burgibának Franciaországgal szemben elfoglalt békülékeny álláspontját és ezért kénytelen volt az országból menekülni. Kép a Lengyel Népköztársaságból « Í A két küldöttség megtárgyalta a közös költségvetési és tervezeti do- í kumentáció elveit, valamint a védőgátak építésével és egyéb ezzel párhuzamosan elvégzendő beruházási építkezéssel kapcsolatos műszaki kérdéseket összhangban azzal, hogy a Duna szintje csehszlovák területen milyen magasságot ér el. A Nagymaros melletti vízierőmű építését 1961-ben kezdik meg. Szövetségi Köztársaság kormánya hozzá akar járulni a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok további javításához. A szovjet kormány nem mellőzheti hallgatással a Német Szövetségi Köztársaság kormánya hivatalos képviselőinek több nyilatkozatát, amelyekben a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztését a valóságban attól teszik függővé, hogy a szovjet kormány mily mértékben lesz segítségére a Német Szövetségi Köztársaság kormányának a Német Demokratikus Köztársaság belügyeibe való beavatkozási kísérletekbe. A józan ész &it diktálja, hogy a két állam közötti kapcsolatokat nem lehet függővé tenni egy harmadik szuverén állfcmban uralkodó helyzettől, különösen akkor, hogyha ezt a helyzetet nagy mértékben elferdítik. A kérdés ilyen értelmezése túlhaladja az államok közötti kapcsolatok terén érvényesített normák és szokások keretét. Az emlékirat hangsúlyozza, az abból kiinduló számítások, hogy a szovjet kormány a Német Szövetségi Köztársaság kormánykörei érdekeinek javára beavatkozik majd a Német Demokratikus Köztársaság belügyeibe, egyáltalán nem reálisak. A Szovjetunió sohasem engedheti meg, hogy kapcsolatai valamely állammal ilyen alapon épüljenek. A szovjet kormány reméli, hogy a szövetségi kormány figyelembe veszi ezeket a nézeteket és olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek lehetővé teszik a két ország közötti kapcsolatok lépésről lépésre történő javulását és ezáltal a tartós béke biztosítását. ŐSZ A LENGYEL GYÜMÖLCSÖSÖKBEN (CAF felvétele) Kádár János választási beszéde Budapest (ČTK) — Szerdán délután Budapest több mint százezer dolgozója gyülekezett a Láng Gépgyár sportpályáján, hogy meghallgassa kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az első választási gyűlésen elhangzott beszédét. Kádár János kijelentette, hogy az ENSZ-ben a történelem elferdítésével mesterségesen életre hívott úgynevezett magyar kérdést megdönti az a tény, hogy a magyar nép a parlamentbe és néptanácsokba való választásokra készül és az is, hogy tízmillió magyar polgár nyugalomban, békében él és dolgozik. Hangsúlyozta, hogy a választási kampány első menete győzelmet hozott a Hazafias Népfront jelöltjeinek, és az ellenséges törekvések kudarcot vallottak. Az eddigi választási előkészületek azt tanúsítják, bogy a magyar nép tapasztaltabb és előrelátóbb, mint azelőtt. Kádár János fő prog! ramként kiemelte a proletárdiktatúrát, a ! barátságot a Szovjetunióval és a proletár; nemzetköziséget. Kádár János ezután hangsúlyozta: „pártdemokráciát a néppel szemben, diktatúrát i az ellenséggel szemben" jelszót tartva szem előtt, a gonosztevőket Igazságosan megbüntették és a félrevezetetteket a helyes útra terelték. További jelentős sikerként méltatta a munkásőrség meg- • alakítását. ŰJ SZÖ 4 * 1958. október ÍO, i r