Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-17 / 288. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek/ ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. október 17. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 288. szám. Nem szabad megfeledkeznünk a szakképzettség növeléséről Ha a termelés hatékonyságának ellenőrzése során beadott javaslatok százait vizsgáljuk és megnézzük a javaslatok szerzőinek nevét, érdekes megállapításra juthatunk: a műszaki képzettség közép- és magasabb fokán álló dolgozók mellett a legtöbb javaslatot a tapasztalt, nagy szakképzettséggel rendelkező munkások tették. Ezen nincsen semmi csodálkozni való. Az az ember, aki tökéletesen elsajátította szakmáját, aki tökéletesen megismerkedett gépének funkciójával és alkatrészeivel, aki ismeri szakmája technológiájának alapelveit stb, az természetesen sokkal jobb feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy alkotó módon járulhasson hozzá műhelye, üzeme munkájának tökéletesítéséhez. Annak ellenére, hogy egy legkevésbé sem meglepő megállapításról van szó, ez nemzetgazdaságunk fejlesztése szempontjából mégis óriási jelentőséggel bír. Annál is inkább, mert mindeddig nem szenteltünk elég figyelmet ennek a kérdésnek. Megszoktuk azt az elképzelést, hogy dolgozóink nagy szakképzettséggel bírnak. Ezt dokumentálják egyébként azok a sikerek is, amelyeket az elmúlt években gépiparunk a brnói kiállításokon elért, vagy az a siker, amelyet dolgozóink munkájának eredményei az idei brüsszeli világkiállításon értek el. És mégis csak az igazságnak egy részét találhatjuk meg ebben. A másik oldalról nézve a dolgokat rájövünk arra, hogy az utóbbi években munkásosztályunk számbelileg jelentős mértékben gyarapodott. Éppen azok a dolgozók, akikkel a munkásosztály megnövekedett, nem rendelkeznek nagy szakképzettséggel, sfit éppen az ellenkezőjét mondhatnánk róluk. Ma sok olyan üzemünk és üzemrészlegünk van, ahol a dolgozók döntő többségét az úgynevezett betanult munkások, — tehát olyan munkások, akik a szakképzettség legalacsonyabb fokát érték el — képezik. Egyes ágazatokban, mint pl. az építészetben gyakran és joggal találkozunk olyan hangokkal, amelyek hiányolják sok dolgozó szakmai tudását. A hasonló jelenségek természetesen ellentétben állanak nemzetgazdaságunk fejlesztésének érdekeivel. Szocialista építésünk befejezése, amely feltételezi a termelés rohamos növekedését, mindenekelőtt az új technika fejlődésének alapján, feltétlenül megköveteli a munkások általános szakképzettségének jelentős emelkedését. A szakképzettség növelése igen fontos része azon igyekezetünknek, hogy a lehető legnagyobb mértékben, még hozzá aktívan bekapcsoljuk a dolgozókat a termelés, a vállalat irányításába. Szocialista társadalmunk a legjobb feltételeket teremti meg ahhoz, hogy a munkások állandóan növelhessék szakképzettségüket. Az üzemekben az üzemi munkaiskolák keretében, különféle tanfolyamokat rendeznek, a szakszervezetek megszervezik az új technika napjait, megalapítják az újítók műhelyeit, a CSISZ-szervezetek megszervezik az ifjúság szakmai nevelésének évét. Hazánkban széles alapokon nyugszik a szakiskolák hálózata, ahol a munkásokat tárt kapuk várják, épp úgy mint a főiskolákon, ahol munkájuk megszakítása nélkül tanulhatnak. Mindezeket a kedvező feltételeket azonban nem használjuk ki eléggé arra, hogy állandóan növeljük az általánns szakképzettséget. Több gazdasági vezető dolgozónk még nem eléggé értékeli a szakképzettség szerepét a munkatermelékenység növelésének biztosításában. Ezt bizonyítják azok a tapasztalatok is, amelyeket a termelés hatékonyságának felülvizsgálása és az 1959-es évi terv előkészítése során szerezhettünk. Ezekben az akciókban sok vezető dolgozónak elég gondot okozott az, hogyan érjék el üzemükben a munkatermelékenység növekedését. De ritkán jutott eszükbe mélyrehatóan áttanulmányozni, hogy üzemükben vagy vállalatukban mi a helyzet a munkások többségének szakképzettsége körül. Nem szabadna megfeledkeznünk erről a kérdésről a kollektív szerződések előkészítésekor és összeállításakor sem. Egyik gépipari üzemünkben látott példa képletesen bizonyítja ezt. Az öntöde egyik gyűlésén, amelyet a termelés hatékonyságának ellenőrzésével kapcsolatban szerveztek, a selejt nagy számáról volt szó. Az egyik felszólaló figyelmeztetett arra, hogy az utóbbi években újfajta homokot használtak az öntődében, újak a technológiai folyamatok, sok dolgozó nem ismeri őket, és ezért keletkezik a sok selejt. Hogyan reagált erre az üzem vezetőségének egyik tagja? Azt mondta, hogy aki ezeket az új eljárásokat ismerni akarja, az meg is tanulja őket. Milyen lehet az ilyen vezető gazdasági dolgozónak a viszonya a szakképzettség növeléséhez, amikor nem vesz annyi fáradságot sem magának, hogy törődjék azzal, ismerjék meg a részlegében dolgozó munkások az új munkamódszereket, az új eljárásokat, az új anyagokat?! Semmi esetre sem hagyhatjuk magától fejlődni a szakképzettséget és mindent arra bízni, hogy aki akar az úgy is tanulni fog. Ebben a kérdésben feltétlenül meggondoltan, tervszerűen kell eljárnunk, mégpedig nemcsak az új dolgozók körében. Még a tapasztalt, szakértő munkás sem maradhat le a fejlődésben, mert a technika fejlődése sem áll egyhelyben. A technika fejlődése gyakran megköveteli még az „öreg szakiktól" is, hogy mindent újra kezdjenek. így van ez a vasutak villamosításával kapcsolatban is, ahol a gőzmozdonyok sok száz vezetőjének szükségszerűen át kell térnie a villanymozdonyok vezetésére, ami bizony egész más jellegű képzettséget kíván. A vállalatok vezetőségének és a szakszervezeteknek feladata, hogy ezeknek a dolgozóknak segítsenek áthidalni a nehézségeket, amelyekkel ilyen esetben találkoznak. Ezzel kapcsolatban jobban ki kell használnunk elsősorban az üzemi munkaiskolákat, ahol mindmáig többnyire az adminisztrációban dolgozók számára rendeznek különféle tanfolyamokat, (bár ez is igen fontos), elégtelenül szervezik meg azonban a munkások és egyes szakmák dolgozói számára a tanfolyamokat. Különösen aktuális a szakképzettség további növelésének kérdése nálunk Szlovákiában. Hiszen a munkások döntő többsége „új emberekből" áll, olyanokból, akik csak rövid ideje dolgoznak üzemben. Sok példa tanúskodik arról, hogy a cseh munkások segítségével sikerült igen jó eredményeket elérni az új üzemekben. Vegyük pl. csak a Kysucké Nové Mesto-i finomgépipari üzemet, ahol hengergörgős csapágyakat gyártanak. Ez a munka egyike a legkényesebbeknek a gépipari termelésben. Az új üzem olyan vidéken épült, ahol az emberek évszázadokon át nem ismertek más munkát, mint a favágást vagy az apró, nadrágszíj-földecskék megművelését. Ma ez az üzem nagyszámú szakképzett munkással rendelkezik és egyike a legjobbaknak gépiparunkban. Hasonló példát több százat sorolhatnánk fel. Az üzemekben most kezdődnek a munkálatok a jövő évi kollektív szerződések előkészítésére. Éppen ez a legalkalmasabb idő arra, hogy megtegyük a döntő lépést az eddigi hibák kiküszöbölése felé, a munkások szakképzettségének növelését illetően. Mindazok az intézkedések, amelyeket a kollektív szerződésben a szakképzettség növelésére a dolgozók nevében a szakszervezeti bizottság foganatosít és amelyek teljesítésével a jövő év folyamán törődni fog, minden bizonnyal meghozzák gyümölcsüket nemcsak a jövő évi, 1959-es terv teljesítése során, hanem a további években is, a szocializmus építése befejezésének éveiben. A nemzetgyűlés jóváhagyta a második ötéves tervről szóló törvényt DÖNTŐ LÉPÉS a szocialista országépités befejezése felé A nemzetgyűlés csütörtökön tartotta első öszi ülését, melyen megtárgyalta a népgazdaság-fejlesztés második ötéves tervéről szóló törvényjavaslatokat. Az ülésen Viliam Široký miniszterelnök vezetésével részt vettek a kormány tagjai, számos vendég és a dolgozók képviselői, akik nagy érdeklődéssel figyelték a tárgyalás lefolyását. Az ülés elején Josef Štetka képviselő a mandátumbizottság nevében jelentést tett új képviselők megválasztásáról. E képviselők: Pŕemysl Novotný (hlinskoi választókerület, pardubicei kerület), Pavol Tonhauser képviselő (zvolení választókerület, Banská Bystrica-i kerület), Melicher Formanek képviselő (jeseníki választókerület, olomouci kerület) és Ján Novotný képviselő (kojetin-prostejovi választókerület, olomouci kerület). Az új képviselők letették az alkotmányban előírt fogadalmat. Ezután Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke mondott beszédet az önálló csehszlovák állam megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. A szünet után Václav Pašek képviselő emelkedett szólásra. Előterjesztette a mezőgazdasági, kulturális, egészségügyi, alkotmányjogi, költségvetési és gazdasági bizottság közös jelentését a második ötéves tervről szóló törvényjavaslatnak e bizottságokban történt megtárgyalásáról és a bizottságok nevében javasolta a törvényjavaslat jóváhagyását. Beszéde után Otakar Simúnek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Felvázolta gazdaságunk és társadalmi életünk 1956 óta elért fellendülésének képét és rámutatott az 1960-ig előttünk álló távlatokra. A déli szünet után megindult a vita, melyben Josef Némec, Bedfich Kozelka, Rudolf Strechaj, Jozef Boruvka, Josef Zvara, Xän Matl és Andrej Žiak képviselők szólaltak fel. A nemzetgyűlés a vita befejezése után az esti órákban egyhangúlag jóváhagyta a népgazdaságfejlesztés második ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. Az ülés ezután félbeszakadt és további törvényjavaslatok megtárgyalásával ma folytatódik. Népünk még sohasem volt oly erős, biztonságérzete sohasem volt oly szilárd, mint ma Zdenék Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének beszéde E napokban emlékezünk meg annak a napnak 40. évfordulójáról, amikor az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméin és példáján lelkesült széles népi rétegek forradalmi harcának következtében a félfeudális Osztrák-Magyar Monarchia romjaiból megszületett a csehek és szlovákok önálló állama a — Csehszlovák Köztársaság. Megemlékezünk erről a jelentős eseményről, mely mélyen kihatott nemzeteink fejlődésére és életére, lehetővé téve dolgozó rétegeink sorainak fejlődését és megszilárdulását a tőkés rendszer elnyomása ellen folytatott küzdelmükben. Szerencsésen kiállott viharok és súlyos megpróbáltatások után ránk köszönhetett a CSKP XI. kongresszusán hazánk szocialista építésének befejezéséről hozott történelmi határozatok mai időszaka. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy egyedül a Szovjetunió vezette állandóan szilárduló hatalmas szocialista világrendszer szilárd részét képező szocialista Csehszlovákia biztosítja tartósan a csehek és szlovákok nemzeti szabadságát és köztársaságunk állami függetienségét. Népünk történelme során még sohasem volt olyan erős és védőképes, mint jelenleg amikor a szocialista építés az emberiség egyharmada számára valóra vált, amikor az imperializmus gyarmati uralma feltartóztathatatlanul összeomlik és nagymértékben nőnek, a tőkés országok forradalmi erői, hogy leszámoljanak a régi kizsákmányoló társadalmi renddel, mely annyi szenvedést, háborús borzalmat és kimondhatatlan gyarmati elnyomást okozott a világ népeinek. Természetesen tudjuk, hogy a kapitalizmus világa és a szocializmus világa között dúló küzdelem új formákat ölt és kiéleződik, hogy a régi világ erői egykönnyen nem hátrálnak meg, ellenkezőleg, új véres kalandok útját követik. A szocializmus és a béke harcosainak első soraiban haladó mai népi demokratikus köztársaságunk híven kifejezi népünknek és legjobb fiainak A Oé e-¥Hágtaoáos elnökségének nyilatkozata A Béke-Világtanács elnöksége szerdán, október 15-én az alábbi három dokumentummal fordult a világ közvéleményéhez: vágyait. Ez a tudat kölcsönzi belső erőnket és szilárdságunkat, mely minden akadály fölött képes győzni és mai gazdasági és kulturális felemelkedésünk hatalmas rugója. Népünk mindenkor, amikor a szabadságért és jogaiért vívott harc közös eszméje hatotta át, hasonlóan nagy erőt és elszántságot tanúsított. így volt ez a XIV. és XV. században is. Amíg a szabadságharcban közös akarat egyesítette a cseh népet, győzött az ellenség sokkal számottevőbb erői fölött. Viszont a népüktől elszakadt úri rendek erkölcsi rothadtsága a fehér-hegyi katasztrófát okozta, mely nemzeti önállóságunk elvesztését és népünk 300 éves rabságát jelentette. A rendkívül tehetséges és munkaszerető, nagy kulturális múltra viszszatekintő cseh nép teljes 300 éven át meg volt fosztva állami önállóságától. Felfalta a habsburgok OsztrákMagyar Monarchiája és kiszolgáltatta az idegen nemesség és a kemény bürokatikus centralizmus legrosszabb hűbéri elnyomása önkényének. Az (Folytatás a 2. oldalon) ysssssssssssssfsssssjssssssssss/ss/ssssssssssssf^ % % A Csehszlovák A TÁVOL-KELETEN MEG KELL SZÜNTETNI EGY OJ VILÁGHÁBORÚ KIROBBANTÄSÄNAK VESZÉLYÉT Tajvan szigetének az Amerikai Egyesült Államok által való jogtalan megszállása és egyre aktívabb beavatkozása Kína belügyeibe növeli egy új világháború kirobbantásának veszélyét. Tajvan, Pheng-hu, Tyin-men, Macu és a többi partmenti sziget vitathatatlanul a kínai felségterület része. A kínai népnek teljes jogában áll, hogy szuverénül uralkodjék saját területei felett és önmaga oldja meg saját ügyeit. Megengedhetetlen az ezen ügyekbe való bárminemű idegen beavatkozás. Az USA kormánya inár évek hosszú során át tagadja ezt a jogot. Agresszív cselekedeteket hajt végre Kína ellen, emellett támogatásban részesíti Csang Kaj-sek csoportját, melyet a kínai nép kiközösített. Az USA kormánya eddig sohasem tapasztalt mértékben összpontosít tengtri és légi haderőket. Állandó provokációkat hajt végre, melyek oly messze mennek, hogy atomfegyverek használatával fenyegetőzik. Amennyiben használná ezeket a fegyvereket, a háború nem lenne korlátozható és kiterjedne az egész világra. Nem tűrhetjük, hogy az ily veszélyes politika folytatása sok százmillió ember életét veszélyeztesse. Az USA kormányát rá kell bírni arra, hogy vessen véget a Kína belügyeibe való beavatkozásoknak, szüntesse meg a Kína ellen irányuló katonai provokációkat és vonja vissza fegyveres erőit a tajvani térségből. Amíg Tajvan idegen ellenőrzés alatt áll, legyen bár ennek az ellenőrzésnek akármilyen formája, avagy azt bárminemű kifogással valósítsák meg, veszélyben forog a világ békéje. Felhívunk minden jóakaratú embert arra. hogy cselekedjék, tájékoztassa és mozgósítsa a közvéleményt. A közvélemény elég erős ahhoz, hogy gátat vessen az Amerikai Egyesült Államok agreszszlójának és ezzel elérje, hogy a világ megmeneküljön az atomháború katasztrófája elől. ÚJBÓL FEL KELL VENNI A KÍSÉRLETI ROBBANTÁSOK BESZÜNTETÉSÉRŐL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOKAT Elnökünk, Joliot-Curie halála után, aki fáradhatatlanul arra törekedett, hogy az emberiség megmenekülhessen az atomháború katasztrófája elől és utolsó felhívása a kísérleti robbantások beszüntetését követelte, felhívásunkkal minden emberhez fordulunk. A Béke-Világtanács már 8 évvel ezelőtt Stockholmban felhívta a közvéleményt arra, hogy helyezkedjék szembe az atomháborúval és követelte a tömegpusztító fegyverek ellenőrzött betiltását. Az e fegyverekkel végzett kísérletek és e fegyverek halmozása ma újabb veszéllyel állítja szembe az emberiséget. Valamennyi ország tudósai rámutattak a kísérleti robbantások veszélyes voltára. A Genfben összeült szakértők bebizonyították, hogy a kísérletek beszüntetése ellenőrizhető. A Szovjetunió határozata, mely szerint egyoldalúan beszünteti a kísérleteket, nagy reményeket ébresztett az emberekben. Mivel az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem követték ezt a példát, a nemzetek manapság újból szemtől szembe állnak az e kísérletek terén folytatott versengéssel és azzal a határtalan veszéllyel, melyet ez a verseny hord magában. Az egész veszélyeztetett emberiség követeli a kísérleti robbantások haladéktalan és végleges beszüntetését, mint a nukleáris fegyverek betiltásához vezető első lépést. Ezt a követelményt teljesíteni kell, hogy megőrizhessük a békét, valamint a jövendő nemzedékek egészségét és jövőjét. A tárgyalásokat újból fel kel! venni és azoknak gyorsan célhoz kell vezetniük. A harmadik dokumentumot Joliot-Curie, a Béke-Világtanács elhunyt elnöke emlékének szentelték. | Köztársaságota legmaga- | |sahb elismerésben részesí-| tették a brüsszeli világkiállításon § Brüsszel (ČTK) — A brüsszeli vi- ^ i lágkiállítás nagy csarnokának ünne- S S pélyes környezetében október 15-én S ^ értékelését. A világkiállítások ^ i történelme során a szocialista Cseh- Ä V Cľlniró l/in nlo/í ínknn „i _ i v ^ vák pavilont, mint egészet a legna- § i gyobb díjjal, az Arany csillaggal tün- i § tették ki. A kiállítás nemzetközi bi- $ fc zottsága és főbiztosa ezenkívül a J ^ legnagyobb számú ponttal értékelték. 5 brüsszeli világkiállítást $ ^ amely a nemzetközi együttműködés S ^ hatalmas manifesztációja volt, több, ^ ^ mint 40 millió személy kereste fel. ^ ^ Fr. Adamek mérnök, a csehszlovák ^ ^ kiállítási osztály főbiztosa Csehszlová- >! ^ kia sikeréről a többi között így nyi- li fc latkozott: a .Büszkék vagyunk sikerünkre, mely í A Vítko vicei Klement Gottwald Energetikai Üzem dolgozói a hatékonyság felülvizsgálásának eredményeként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére egész sor szocialista kötelezettségvállalást foganatosítottak. Ezek szerint a gőztároló központban az utolsó negyedévben 6150 tonna gőzt, az áramfejlesztőben pedig több múlt 1 millió 200 kilowattóra villamosenergiát termelnek terven felül. A szénsavkészítő részlegen ugyanakkor több mint 500 ezer köbméter szénsavat fejlesztenek, melyet az acélmű dolgozói termelésük túlteljesítéséhez használnak fel. 1