Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-13 / 254. szám, szombat

Százharminc éve született Lev Nyikolajevics Tolsztoj I icsoda sziklatömb, mi ? Micsoda ' hatalmas ember. Ez aztán a művész, öregem... és tudja-e mi még a bámulatos? Eddig a grófig igazi muzsik nem szerepek az irodalomban — ilyen lelkesen jellemezte V. I. Lenin egyik alkalommal Tolsztojt, a XIX. század gazdag orosz irodalmának és a regényírás utánozhatatlan nagy meste-' réhek alakját. Lenin elvtárs szemében Tolsztoj az orosz életnek „páratlan ábrázolását" nyújtotta és a „forradalom tükre" volt. Három nagy regényében a Háború és a béké-ben, az Anna Karenina-ban és a Feltámadásban, valamint elbeszéléseiben a változásra, forradalomra megérett orosz társadalom olyan szenvedélyes hangú, zseniális rajzát adta, olyan kérlelhetetlenül leplezte le a cári rendszer | elnyomó gonoszságát, amelyhez fog- Í ható nincs az orosz irodalomban. Igaz, hogy Tolsztoj eszmei és művészi útja bonyolult, sok benne a varga- j betű. Nem hitt a forradalomban. Az emberi jóságban látta a beteg társadalom orvoslását és a jövőről megvalósíthatatlan utópisztikus elképzelései voltak. Nem vette észre az új társadalmi erőt, a proletariátust, amely össze tudja zúzni a régi társadalmat, amelyet Tolsztoj olyan határozottan elítélt, és képes valóra váltani azokat a nemes ideálokat, amelyért Tolsztoj lelkesedett. A polgári irodalom-tudomány éppen Tolsztojnak a társadalmi és életkörülményei meghatározta gyengéit emelte ki és dicsőítette. Lenin elvtárs, akinek legkedvesebb írója volt, hét cikkben marxista módon elemezte Tolsztojt, megmagyarázta bonyolult ellentmondásainak társadalmi hátterét és az öt megillető helyre állította az irodalomban. L. N. Tolsztoj nemesi család gyermeke, 1818. augusztus 28-án született Jasznaja Poljanán. Korán árvaságra jut, rokonai nevelték. 16 éves korában már a híres kazanyi egyetemre jár, de csakhamar otthagyja a keleti nyelvek tanulását és visszatér birtokára refonntervekkel telve, s a parasztok életének megjavítását tűzi maga elé. A muzsikok azonban gyanakvással fogadják, ami elkedvetleníti és beáll katonának. Itt indul el ragyogó írói pályáján. A népi könyvtárak helyzete a nyitrai kerületben A nyitrai kerületben a kuitúrforradalom megvalósításában rendkívül fontos tényező a városi és járási népkönyvtárak munkájának és életének megjavítása. Hogy ezt a munkát legalább részben Szlovákia többi kerületeinek színvonalára emeljük,, ehhez mindenekelőtt a könyvtárosok káder-kérdését figyelembe véve a politikai és a szakmai fejlettségről kell beszélni. A nyitrai kerület könyvtáraiban dolgozó könyvtárosok közül sokan nem értik és úgy látszik nem akarják megérteni a nevelő munkának ezt az elsjrendü és fontos kérdését. Ez legjobban a nyitrai kerületi pártbizottságon folytatott megbeszélésen tűnt ki, ahol Ján Došek elvtársnak, a Slovenská Kniha kerületi igazgatójának részvételével megtárgyalták a Lenin-művek besorolását a könyvtárak programjába. A kerületnek csaknem mindegyik könyvtárosa azt állította, hogy állítólag így nem teljesíthetik a kölcsönzési tervet, mert a szépirodalmat többen olvassák, mint a politikai irodalmat. A könyvtárosok fejlettségének másik fájó pontja az olvasottság és a kellő szakképzettség hiánya. A könyvtárosok nem dolgozhatnak sikeresen a városi vagy járási népkönyvtárakban, ha nem egészítik ki szakismereteiket, nem tudatosítják a könyvtárak nevelő küldetését főleg politikai tekintetben és végül, ha évente többször cserélik a könyvtárosokat. A kerületben a könyvek tematikai összetétele sem megfelelő. Ezt a kérdést az egyes kerületek szerint kellene megoldani. Ahol a mezőgazdaság van túlsúlyban, oda mezőgazdasági szakirodalmat kellene küldeni, ahol pedig az ipar fejlettebb, ott műszaki irodalomra van szükség. A falusi könyvtárosnak a könyvek átvétele után azonnal megfelelő módszerekkel propagálnia kellene a könyveket oly módon, hogy az emberek tudomást szerezzenek létezésükről és arról, hogy máris az olvasók rendelkezésére állnak. A nyitrai kerületben a könyvkölcsönzés terén legjobb járás a prievidzai, ahol száz lakosra 132 könyvkölcsönzés esik. Az olvasók százalékszáma a legjobb a Bánovce nad Bebravou-i járásban (11,6 százalék), ami szorosan összefügg a száz lakosra eső kötetek számával, amely 106, százalék. A fenti mutatókban nagyon hátramaradnak a nagyrészt magyar nemzetiségű polgárok lakta járások. A magyarlakta járások közül a legjobb Zseííz, ahol azonban egy kissé meg kellene javítani a könyvtár munkáját. Száz lakosra számítva legkevesebb könnyvvel rendelkeznek a komáromi, párkányi és a vágsellyei járások könyvtárai. Ez azzal magyarázható, hogy az erre a célra kiszabott összegeket az egyes illetékes helyeken fokozatosan és többször csökkentik. Ezért egyrészt a járási, másrészt a Kerületi nemzeti bizottságok melletti kulturális*szakosztályok dolga, hogy a lakosság fejlődése szempontjából oly fontos politikai nevelő munka alapvetően megjavuljon. Šutková Edita 1852-ben Nyekraszov lapjában a Szovremenyikben (Kortárs) jelenik meg első elbeszélése a Gyermekkor és négy évvel később már Csernisevszkij, a nagy forradalmi demokrata gondolkodó érett írónak értékeli. ésöbb otthagyja a katonaságot és az irodalmi tevékenységnek szenteli idejét, de kora demokratikus íróival sem talál közös nevezőt. Nyugat-Európa-i utazásain megismerkedik a kapitalizmussal és kiábrándul a polgári társadalomból, amely nem tudja megoldani a szegénységet, a nyomort. Mivel nem látja a munkásosztály szerepét, befelé fordul é« az emberi jóságtól reméli a társadalom megváltozását. Kisebb-nagyobb kilengésekkel, amelyeket a forradalmi változások okoznak, mindig visszatér ezen elveihez. Pedagógiai rendszert dolgoz ki a parasztgyerekek nevelésére, közben egymás után írja meg négy regényét, amelyek közül a legmerészebb hangú a harmadik, a Feltámadás. Megéri az 1905-ös forradalmat. Igaz, nem értette meg lényegét, de megsejtette, hogy eredményesebb lesz, mint a nagy francia forradalom. 1908ban Nem hallgathatok! című írásában határozottan elítéli a forradalmárokat mészárló Sztolipini reakciót. Egyre kelleinetlenebbül érzi magát otthon a grófi környezetben, a nyomorgó muzsikok tengerében. 1910 októberében háziorvosával titokban elmenekül birtokáról, de útközben megbetegszik és 7-én Asztapovón, az állomásfőnöknél meghal. Tolsztojról azt mondta Lenin elvtárs a forradalom előtt, hogy igazán csak a szocialista társadalom becsüli majd meg. És ez valóban így van. Művei ma a Szovjetunióban milliós példányszámban jelennek meg. A zseniális művész regényeit, elbeszéléseit tízmilliók olvassák, szeretik. És ez a legnagyobb elismerése Lev Tolsztoj művészetének. Szűcs Béla Rychnov a 700 éves kisváros 2 iifiiMiiiiiiii N U mm m m mm MIIIIIIIIIIII m A természeti kincsekben és kulturális emlékekben gazdag Rychnov nad Knéžnou városa 700 éves múltra tekint vissza. Hírnevét a posztószövő mesterek vetették meg Lakosainak posztökészítési jogait a város urai 1378-ban cseh nyelvű okiratban elismerték. Jóformán minden kunyhóban szőtték régen a finom posztót. Ma fejlett gépipari-, textilipari üzemek, nagyarányú építkezések és a mezőgazdasági termelés gondoskodnak a lakosság foglalkoztatásáról. A város a cseh reformáció korábcm jelentős szerepet töltött be. Itt találtak menedékre a „cseh testvérek". A fehérhegyi csata után a jezsuiták megkezdték üldözésüket és lengyel országi száműzetésbe kellett vonulniok. Hazafias érzelmű papok, tanítók, írástudó emberek vetették el a „sötétség" korában a haladás megtermékenyítő magvát. Ma mindez nemes hagyomány ... Műkedvelő színjátszóik Tyl, Klicpera, Jirásek alakjait szólaltatták meg. Husz, líška, Komenský, Smetana-űnnepségeket rendeztek. A magvak jó talajra találtak. Kikeltek. Az itt született, itt müködödött nyelvészek, tudósok, zeneszerzők, írók közül hadd említsük meg legalább a mi olvasóközönségünk áltá! is kedvélt Karel Polácek humorista írót. Öten voltunk cimborák, Járási kisváros című könyvei tartalmát a rychnovi környezetből merítette és mint az idősebb helybeliek mesélik, több rychnovi polgár a regények alakjaiban kénytlen-kellet len magára ismert... A 600 éves, korai barokk stílusban átépíteti kastélyt Rychnov mai nemzedéke a Kolovrat főúri családtól örökölte. Persze nem végrendelettel, hanem 1945ben, a felszabadításkor. Magasan a váras felett terpeszkedik és árkádos udvara valóban csodálatra méltó. De ha már itt vagyunk, ne sajnáljuk az időt és fáradságot, a nyugdí jaztatása után itt tevékenykedő dr. Oskar Matys gondnokkal 335 különböző kiUcs korlátlan urával, s magyar származású feleségével tekintsük meg a kastély termeit. A Kolovrátok ősei lelkes hívei voltak a festömüvészetnek és volt palotájuk ma mint nyilvános áUami képtár áll a művészet ked velő közönség rendelkezésére. Ahovc azelőtt csak egy-egy főúr vendég juthatott be, ma — különöseil a nyári hónapokban — ezrek és ezrek járnak. Az állami képtárnak főleg XV//. és XV///. századbeli kiállított vásznai értékes művészi alkotások. Témakörük az akkori uralkodó felfogásnak megfelelően: a vallás, a vadászat és a Kolovrátok korabeli portrék. Festői németalföldi, olasz, francia, német, angol és hazai mesterek. škréta egyik festményét a vlčkovicei Vitanovskýfól félmillió Kčs-re becsülik. Az állami képtáron kívül itt van a hradeci kerület képtára a XIX. és XX. század figyelemre méltó cseh piktorainak műveivel. A járási honishiereti múzeum most van rendezés alatt. Mint köztársaságunkban mindenütt, itt is szemmel látható a fejlődés. A helyi EFSZ szép eredményeket ér el. A gépgyárban kiterjesztették a nyártást patentzárakba való ügyes betétekre. Iskolák, irodák lakások épülnek, a Béke-parkban zakatol a pionírvasút. Kövezik, parkosítják a város utcáit, A HNB a szomszédos Dobruškai Helyi Nemzeti Bizottsággál vetél •' kedik. A rychnovi gépállomás dolgozói nemrégen bensőséges ünnepségen vették ót 3 Magyarországról szállított Í00. aratócsépíőgépet és az EMAG gyár munkásaihoz a következő táviratot intézték: — A szocialista verseny és a magyar kombájnok segítségével 15 Ö00 hektáron aratjuk le idejében a gabonát. Az új gépet legjobb kombájnvezetőnk, Oldrich Novák fogja vezetni, aki elfogadta a magyar kombájnvezetók versenyfelhívását, hogy melyikük arat le és csépel el több gabonát. Üzenetükben hangsúlyozzák, hogy az új kombájnban a nemzetközi szolidaritásnak és a magyar munkásosztály építömunkájának jelképét látják. A rychnoviak szeretik városukat. Büszkék rá. Lehetnek is. A brigádmunkát, ha szükség van rá, elvégzik. Városuk iránti szeretetük tettekben nyilvánul meg. így helyes ez. SZILY IMRE A qalántai tizenegyéves iskolában A kijevi katonai körzet művész-együttese, amely sikeresen vendégszerepelt Csehszlovákiában, a napokban visszautazott hazájába. Képünk az együttest a bratislavai fellépésen ábrázolja (J- Herec felvétele.) Országszerte megkezdődött isko Iáinkban a tanítás, s a tanításon túl, most e napokban alakul ki a tanító és tanítvány közt a kapcsolat. Tanítónak és tanítványnak egyaránt sok apró elintézni valója akad még, hogy leküzdjék a kezdeti nehézségeket és megteremtsék az iskolában azt a nemes légkört, amelyben a tananyag szellemi táplálékává válik a tanítványnak és fejlődését, jelleme erősödését szolgálja. Aki ma az iskolaigazgatók szobájába lép, az tapasztalhatja, hogy ajtaja percenként nyílik és csukódik, most egy tanító a tankönyvek, a tanrend felől érdeklődik, most meg egy vidéki tanuló pecs'éttel ellátott igazolványt kér autóbusz- vagy vonatjegyre, amellyel naponta az iskolá ba vagy haza utazhat. De jönnek más ügyekkel is... A galántai tizenegyéves magyar iskola igazgatói irodájába például belép egy fiatalasszony és jelenti Ürge Pál elvtársnak, a helyettes igazgatónak, hogy fiai csak két hónap múlva jelentkezhetnek az iskolába, mert valamennyien két hónapra tátrai üdülésre mentek. Ürge elvtárssal egyidőben mi is feljegyezzük az asszony és gyermekei nevét. Koller Jánosnénak hívják, fiai pedig János, Ferenc és László, az első harmadik és ötödik osztályba járnak. Kollerné vidám fiatal asszony, mosolyogva arra kéri Ürge elvtársat, ha a gyerekek visszajönnek, legyen gondja rá, hogy minél előbb belelendüljenek a tanulás rendes kerékvágásába. Ürge elvtárs megnyugtatja a gyerekek anyját, nincs miért aggódnia ... Ha a gyermekek két hónapra mentek el, akkor gondoskodás történik arról is, hogy a szükséges tananyagot átvegyék velük, mert biztos, hogy ott is iskolába járnak. — Hogyne — feleli gondtalanul az asszony — meg is mondták nekem, hogy ott is iskolába járnak majd. — Igaz — folytatja az igazgatóhelyettes, — hogy ott szlovákul tanulnak, de ez csak előnyükre válhat, legalább megtanulnak szlovákul, amire bizony nagy szükségük van. — Őh, tudnak azok már szlovákul ma is — mosolyog az asszony. — Én mindössze arra gondolok, ha visszajönnek, zavartalanul folytassák ott, ahol abbahagyták. Megkapó Minek a fiatal asszonynak derűs magatartása és bizodalma a jövőben, holott, amint beszélgetésünk folyamán megtudjuk, súlyos tuberkulotíkus betegségen esett át. Szavaiból az is kiderül, hogy hála népi demokratikus rendszerünknek, amint megállapították a betegségét, az orvosok, az egészségügyi szervek mindent elkövettek, hogy visszanyerje egészségét. Évek fáradhatatlan és gondos ápolásával sikerült is elme szesíteni a tüdő beteg részeit... De ma is, a gyógyulás után, állandó orvosi felügyelet alatt van. Arra a kérdésre, vajon a gyerekek betegek-e, azt a határozott választ kapjuk, hogy nem, tisztán megelőző intézkedésből küldték őket a Tátrába. Végül hozzátette, hogy több ilyen gyereküdülő van a Tátra környékén, ahol sok száz gyenge testalkatú. gyerek üdül, hogy megerősödjék és aztán zavartalanul folytáthassa tanulmányait. — Mert bizony — folytatta, szívélyes közvetlen hangon — a szocializmus építéséhez erős, egészséges emberek kellenek. Mindehhez úgy véljük, nem kell kommentár. Az asszony derűje, bizalma a jövő iránt, amely oly gondtalanná és rokonszenvessé tette magatartását, a párt, a munkásosztály erejéből minden csialádra kiterjedő gondoskodásából fakad. Amikor Kollemé elköszönt, Ürge elvtárs mosolygott és mi tagadás, keblünkben is az elégedettséggel vegyes büszkeség dagadozott. Ilyen eleven benyomások hatása alatt beszélgetésünk az iskola pártszervezetének életére terelődött. Kiderült, hogy Ürge elvtárs, az igazgató, helyettes, egyben a párt elnöke is. Tőle tudtuk meg, hogy a tizenegyéves magyar iskolának — amely 29 tanerővel rendelkezik — 11 tr.gú párt

r szervezete van. — A pártszervezet — mondja Ürge elvtárs, — minden törekvésével oda hat, hogy ne csak az oktatásban, hanem az iskola minden szervezetének nevelési módszerében is a szocializmus szelleme érvényesüljön. A havi pedagógiai tanácsülések előtt a pártszervezet a fő kérdésekben megadja az irányvonalat, amely aztán döntően kihat az oktatásra. Tanítóink ma már jól tudják, helyes, ha a számtan, fizika, kémia és a biológiai tantárgyak példáit hazánk és a Szovjetunió gazdasági, kulturális és tudományos életéből merítik. Ez a szellem érvényesül a CSISZ, a pionír-szervezet tagjainak a nevelésében is. Egyébként CSISZ«-szervezetünk sport- és kulturális téren igen értékes munkát végzett, amit az is igazol, hogy az országos versenyben a harmadik helyre került. A szovjet-barátok szervezetének keretén belül pedig több értékes előadást tartottak tanítóinknak a Szovjetunió jelentőségéről. — Pártszervezetünk — folytatja Ürge elvtárs — nagy gondot fordít tanítóink ideológiai fejlődésére. így például tavaly valamennyi tanító részt vett a pártoktatásban. A megjelenés mind végig százszázalékos volt, — eltekintve néhány igazolt távolmaradástól. — A pártoktatás határozottan sokat segített munkánkban, segített továbbá az is, hogy pártszervezetünk ma már együttműködik a szlovák iskola pártszervezetével. így módunkban van együttesen megtárgyalni közös problémáinkat. Az együttműködés magával hozta azt is, hogy Pokorný elvtárs magyar tanító a 9. évfolyam szlovák és magyar tanulóit is tanítani fogja a politechnikai órán. Ezen az órán a szlovák és magyar diákok gyakorlati úton sajátítják majd el a gépészeti és elektrotechnikai alapismereteket. — A pártszervezetek együttműködésének eredménye a közös kirándulások megvalósítása is. Tavaly a hatodik évfolyam szlovák és magyar diákjai Csehországban voltak együtt, a 9. évfolyam pedig háromhetes komlószedő brigádon járt Csehországban. Befejezésül Ürge elvtárs azokra a feladatokra utalt, amelyeknek megvalósítása a XI. pártkongresszus határozata értelmében az iskolára hárul. Sajnálatát fejezte ki, hogy mindezekről a kérdésekről még nem' tud konkrét formában beszélni, mert pártszervezetük még nem tárgyalta meg a XI. pártkongresszus határozatát. Most e napokban, mihelyt túl lesznek a tanévnyitás nehézségein, a szlovák iskola pártszervezetével együtt megtárgyalják e sürgős és fontos teendőket. Annyit azonban mégis közölhet, hogy pártszervezetük minden rendelkezésére álló erőt, segítséget igénybe vesz, hogy iskolájuk növendékeit abban a szellemben oktassák, neveljék, amit pártunk a szocializmus építésének befejezése időszakában jogosan elvár a tanítóktól, SZABÓ BÉLA JJJ SZÖ 4 * 1958. szeptember 13.